Kelet-Magyarország, 1972. július (32. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-12 / 162. szám
Ifrß. Jűflus fi KÍLET-MÁGYARORSZA« S. oMsfl Kiállítások, találkozók, vetélkedők Megyei MSZBT-tagcsoportok gazdag programja A Magyar—Szovjet Baráti Társaság nem kis múltra tekint vissza. A társaság szervezeti formája 1971 áprilisában változott meg, ami új lendületet adott a két nép közötti baráti kapcsolatok ápolásának és mód nyílt arra is, hogy egyre szélesebb tömegeket vonjanak be az MSZBT munkájába. A Lenin Kohászati Művek kezdeményezése után az ország minden részén — kutatóintézetekben, intézményekben, üzemekben és gyárakban — egymás után alakultak a nagy létszámú tagcsoportok. Megyénkben több, mint tíz tagcsoport működik, köztük öt Nyíregyházán — a TITÁSZ Vállalatnál, a dohánygyárban, a tanárképző főiskolán, a MEZŐGÉP Vállalatnál és a megyei kórházban. A tagcsoportok minden évben részletes munkatervet dolgoznak ki. Terveikben csak a fő irányelvek azonosak — külföldi kapcsolatok kialakítása, a kultúr- és a propagandamunka megszervezése, állandó és rendszeres ismeretterjesztés, tájékozódás a szovjet nép életéről, politikai, tudományos, kulturális eredményeiről. A végrehajtásban az egyéni, a helyi sajátosságok érvényesülnek. A TITÁSZ Vállalatnál ez év április 4-én alakult egy 500 fős tagcsoport. Fiatal csoport még, de már rendeztek egy nagy sikerű kiállítást — a forradalmi ifjúsági napok keretében — a Szovjetunió életéről. Most egy újabb kiállításra készülnek, amely Szibériát mutatja be. Előadásokat, filmvetítéseket tartanak és gondoskodnak egy MSZBT-vitrin készítéséről is. Aktívabb kapcsolatot szeretnének kialakítani egy ungvári, hasonló jellegű vállalattal. A dohánygyárban és a MEZŐGÉP Vállalatnál már régebbi tagcsoportok működnek. A dohánygyár az idén még három önálló csoportot kíván létrehozni, Debrecenben, a gépi fermentálóegységben, Nyírbátorban és Kisvárdán. A nagypaládi Bolsevik Kolhozzal közös találkozót szerveznek. (A nagy- paládiakkal még akkor kezdődött a barátság, amikor a szovjet szakemberek 1968- ban segítettek a szárítópajta felépítésében). A MEZŐGÉP Vállalat november 7-re filmvetítéssel egybekötött irodalmi műsort készít. Ez évben is részt vesznek a szovjet műszaki filmnapokon, űrhajós fejtörőt rendeznek és a KISZ- szervezet ifjúsági klubja a szovjet Komszomollal személyes kapcsolatok kialakítására törekszik. A tanárképző főiskolán a barátság egyik legerősebb kapcsa az ungvári egyetemmel közös, régi kapcsolat. Egyik legfontosabb feladatuk egy fiókiskola létrehozása a nyíregyházi 6. számú iskolában. A segítséget a budapesti Gorkij iskolától várják, ahol bizonyos tárgyakat oroszul tanítanak. A feladatokat a főiskola orosz tanszéke vállalta. A megyei kórházban orosz nyelvtanfolyamot szerveznek. Szeretnék, ha minden évben ősszel rendeznék meg az „orvosok és gyógyszerészek megyei tudományos értekezletét”, amelyre Ungvár- ról is érkeznének orvosok. A kórházban működő tudományos kör negyedévenkénti rendezvényére szovjet professzorok meghívását is előkészítik. A barátsági munka kiszélesítésére 1975-ig várhatóan több csoport fog alakulni Nyíregyházán. BUDAPEST—SZABOLCS Bővárosi múzeumok, színházak „vendégszereplése“ — A haza kerüli európai hírű műkincs — Zenemű nyírbátori megrendelésre Segíthetnek a vállalatok is Háromezer OTP-lakás megyénkben 1975-ig A kormány 15 éves lakás- építési programjának jelentős részét képezi az 1975-ig tervezett 400 ezer lakás megépítése. Ebből megyénkre több mint 21 ezer darab jut. Az építés különböző formái ismeretesek. Igen jelentős módja a korszerű lakásépítésnek az „OTP saját beruházású lakás”, amit köznyelven csak OTP-s lakásokként ismernek. Erről az építési formáról kérdeztük Bogdá- nyi Ferencet, az OTP megyei igazgatóhelyettesét. — Megyei szinten mintegy 3200—3300 lakást kívánunk így megépíteni, amiből a megyeszékhely, Nyíregyháza több mint 1200 darabbal részesül. Százas nagyságrendben fogunk építeni Kisvárdán, Mátészalkán és Nyírbátorban. De folyamatban, illetve előkészítés alatt van Nagykálló, Vásárosna- mény, Fehérgyarmat, Tisza- vasvári, Tiszalök, Csenger, Záhony nagyközségekben is a munka. Ezekből 1971 évben már megépítettünk 365 lakást. Ebben az évben Nyíregyházán 320 darab készül el. 1973-ban a megye- székhelyen kívül többek között Kisvárdán, Nyírbátorban 36—36, Nagykállóban, Tiszavasváriban 12—12 darab, Tiszalökön 10, Vásáros- naményban 16 darab lakás lesz beköltözhető. A tanácsok által hozzánk irányított igényeket elégítjük ki elsősorban, ami a megépült lakások 80 %-ára vonatkozik. Ezeknél a lakás eladási — értékesítési — árából indulunk ki, amit csökkentünk eltartott gyermekenként 30 ezer, kereset nélküli eltartottként 20 ezer forinttal. Amennyiben 35 éven aluli fiatal házasról van szó, ott két gyermekért 60 ezer forintot megelőlegezünk E 2 az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény, amellyel kormányzatunk támogatni kívánja a családos vagy fiatal házasok lakás- problémáinak megoldását. A fennmaradó összeget kell a vásárlónak megfizetnie amihez szükség esetén hosz szú lejáratú hitelt nyújtunk A hitelmaximum jelenleg nem leh°t több 150 ezer forintnál úgy azonban, hogy megyei szinten 125 ezer forintos átlagot kell tartanunk A lakások 20 %-át szabadkézből értékesítjük, természetesen ugyanazon az értékesítési áron, mint a többit. Itt is megilleti a vásárlót a szociálpolitikai kedvezmény, de előnyben részesítjük azokat, akik a teljes vételárat kifizetik készpénzben és nem vesznek igénybe hosszú lejáratú hitelt. — Mennyibe kerül egy-egy OTP-lakás? — Ez függ a lakás alapterületétől, felszereltségétől és attól is, hogy például hányadik emeleten van. A IV. emelet nyilván olcsóbb, mint az első emelet, vagy földszint és az 55 négyzetméteres erkélyes lakás ára magasabb, mint az erkély nélküli 49 négyzetméteresé. Nyíregyháza Kossuth utcán megépült és már értékesített 56 lakásban — ahová augusztus hónapban költözhetnek be a tulajdonosok — az 55 négyzetméteres lakások átlag értékesítési ára 308 ezer forint volt, amíg' a kisebb, 49 négyzetméterest 274 ezer forint átlagáron adtuk el. Ebből vontuk le a szociálpolitikai kedvezményt. Megyei igazgatóságunk, de területileg illetékes fiókjaink részletes felvilágosítást tudnak adni arról, hogy hol (utcamegjelöléssel) és előreláthatólag mikor, hány darab lakás lesz átadva, illetve kerül értékesítésre. Már megközelítőleg pontos árat is tudunk közölni, szükség esetén a lakások tervrajzait bemutatjuk az érdeklődőknek. Ennek alapján elfogadunk előzetes jelentkezéseket is, ami csak akkor jelenthet számunkra elkötelezettséget, ha az igényjogo- sultság tanácsi elbírálása után és az elosztást követően a saját erő részbeni előzetes, a kulcsátadáskor pedig a teljes befizetése megtörténik. — Van-e arra mód, hogy a vállalatok ebben a konstrukcióban is támogassák dolgozóik lakásvásárlását? A korábbi szolgálati lakás- vásárlás 200—300 ezer forintért egyszeri bérlőkijelölési jogot adott a vállalatoknak. További előnye sem a vállalatnak, de még a kijelölt bérlőnek sem nagyon volt. Ehelyett a vállalatok lakásalapjukból, akár a fejlesztési, akár a részesedési álapjukból kiegészíthetik dolgozójuk saját erőforrásait úgy, hogy a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett összeg maximum 50 %-át hitelezi meg az OTP hosszú lejáratú kölcsönnel. Az ilyen igényeket szintén előnyben részesítjük, mert ez a vállalati és dolgozói közös érdek és kapcsolat kialakításához vezet. A vállalat ugyanis a támogatást a dolgozóval való megegyezés alapján olyan feltételekhez kötheti, amely a törzsgárda kialakítását, a még jobb munka elismerését is elősegítheti, amely a dolgozó érdekeit is szolgálja. Megjegyzem, élénk az érdeklődés és mind több a vállalati támogatásos vásárlások száma. — Milyenek a kamatfeltételek. — Valóban nem közömbös a vásárló részéről, hogy milyen százalékos kamatra kapja a kölcsönt. A jelenlegi szabályozók szerint prog resszív kamatozású a meg adott hitel, ami azt jelenti hogy 110 ezer forintig 2 szá zalék, ezen felüli kölcsön kamat pedig 6 százalék. Ez zel is mintegy arra ösztönözzük lakásvásárlóinkat, hogy több saját erő befektetésével kevesebb kölcsönt vegyenek igénybe. A vállalati támogatások általában kamatmentesek, ezeket csupán 1 százalék kezelési költség terheli. A kölcsöntartozás visszafizetésénél maximum 30 évre engedélyezhető hosz- szú lejáratú hitel. Végül még annyit: ez a konstrukció nem bérlőjogot, hanem telekkönyvi tulajdonjogot biztosít a vásárló részére. Az ország kulturális vérkeringésében nem a megközelíthetetlen pont szerepét tölti már be a Nyírség. Rangos fővárosi múzeumok, képtárak anyagával ismerkedik az utóbbi években a szabolcsi közönség. A Déryné Színházon kívül évenként egy-két alkalommal élvonalbeli színházak is ellátogatnak Szabolcsország- ba. S olyan hangversenyeken vehetnek részt a zenekedvelők, amelyek általában a pesti közönség számára voltak elérhetőek hosszú évekig. Rendszeres színházi előadások Szabolcs egy idő óta már nem törődik bele a földrajzi távolság által teremtett hátrányos helyzetbe. Elindult Pest-Buda felé, hogy a közelgő centenárium — Buda és Pest egyesítésének — történelmi hangulatát idézzük... A megyébe az ötvenes évek elejétől kezdve általában a faluszínház produkciói hozták el a fővárosi színházi élet egy-egy eseményét. 1958 óta nyolcvan nagyobb nyírségi, szatmári és beregi községben — és az azóta várossá fejlődött helyeken — tart rendszeresen színházi előadásokat a Déryné, mintegy 22 falujáró társulata. Évenként 220—230 előadásnak, ebből 14—15 bemutatónak tapsolhat a szabolcsi közönség, amely a tévé rohamos elterjedése ellenére is igényli az élő színházi előadásokat. a jó' darabokat telt ház fogadja. A megye húsz községében állandó bérletesei vannak a színháznak, s nyugodtan mondhatjuk, a megye legnagyobb színháza a vidéket járó fővárosi Déryné Színház. Az állandó színtársulattal nem rendelkező Móricz Zsigmond Színházban is gyakori vendégek a Déryné művészei. Egyes művészeti hetek alkalmából a rangosabb fővárosi színházak is ellátogatnak Nyíregyházára, a Nemzeti Színház, a Katona József Színház. A nyíregyházi színházi élet emlékezetes színfoltja volt Zorin: Varsói melódia című lírai művének előadása Sztankay Istvánnal és Törőcsik Marival. A közelmúltban a debreceni Csokonay Színház vendégművészeként Básti Lajos játékát láthatta „saját páholyban” a nyíregyházi közönség. A Szentvér utca legendája Megélénkült a megyeszékhely hangversenyélete is. Az Országos Filharmónia minden évben magas színvonalú művészi élményekkel gazdagítja a létszámban nem túlságosan nagy, de értő és hálás szabolcsi közönséget. Nagy érdeklődés kísérte a világhírű Tátrai vonósnégyes hangversenyét, Banda Ede, Kiss Gyula és a japán Tsut- sumi vendégszereplését. Nyírbátorban a zenei napokon is neves zenei személyiségek lépnek a pódiumra, Vaszy Viktor, Ferencsik János, Simándi József, az Operaház kiváló művészei, együttesei. A következő évek nyírbátori zenei programjának különlegessége lesz a Szentvér utca legendájából készülő táncjáték, amelynek zeneszerzője Csenki Imre Kos- suth-díjas, koreográfusa Kos- tyál Margit. A nyírbátori „megrendelésre” készülő táncjáték magas színvonalú művészi élményeket ígér a zenei napokat látogató közönségnek. A legpezsgobb kapcsolat a főváros és Szabolcs között a képzőművészeti és múzeumi programok rendezésében valósul meg. A Műcsarnok, a Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum változatos kiállítási anyagokkal, színvonalas tárlatvezetéssel segíti a szabolcsi képzőművészeti és múzeumi rendezvényeket. Egy reneszánsz- padsor A Műcsarnokban kiállító egyes művészek tárlatának „mini változatát” a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kisgalériájában láthatja a nyíregyházi közönség. Állandó vendégt áriatokat fogad a nyírbátori Báthori István Múzeum is: 1950-től az ország minden múzeumával, képtárával van kapcsolatuk. Az országban az elsők között vidéken itt rendezték a Magyar Nemzeti Galéria képanyagából Munkácsy gyűjteményes kiállítását. Csók István, a nagybányai iskola művészeinek tárlatát, s napjaink legkiemelkedőbb alkotóinak munkáit. A Nemzeti Múzeum aranykincseit két „aranyvasárnapon” láthatta a nyírbátori és környékbeli közönség. A Néprajzi Múzeum a régi hangszerekből álló kiállítással, a Petőfi Irodalmi Múzeum értékes irodalmi emlékekkel, az Iparművészeti Mú_ zeum a nyírbátori volt Bóni gyártelepen létrehozott — és a közeljövőben bővítendő — ipartörténeti emlékszoba létrehozásával, a Természettudományi Múzeum Bátorliget növény- és állatvilágának szemléltető bemutatásával gazdagította a nyírségi nagyközség kulturális programját. A sok közül még egyet említettünk: a Történeti Múzeum hazaadta Nyírbátorba a harmincas évek táján hozzájuk került ritka műkincset, a reneszánszpadsort, amelyhez hasonló Európában is kevés van. A Szabolcsban látható műkincsek tárházának egyik legértékesebb példánya is bizonyítéka annak, hogy az ország északkeleti sarka is megérett a művészi értékek méltó megőrzésére és repre- zentálására. P.G. A gyalogos jogai Közel 100 ezer magánautó, vállalati jármű fut ma naponta megyénk országútjain. Városokon, községeken visz keresztül az út, s a gyalogosok testi épsége lépten-nyomon veszélyben van. Mindenütt, minden időben szükséges az óvatosság, hiszen gyakran történik baleset. Fél év telt el az évből és több mint 300-an sérültek meg kisebb-nagyobb mértékben gépjárművektől. Sajnos, halálos kimenetelű gázolás is történt. Mi védi a gyalogost? Elsősorban a már említett óvatosság, s a gépjárművezető figyelme, de ha ennek ellenére mégis megtörténik a baj, akkor már érdekvédelemre van szükség. A gyalogos érdekeit a felelősségi biztosítás védi. Ennek alapján térül meg minden kár, amit autó-, motorkerékpár — a testi épségben, a ruházatban, illetve a kereset- csökkenés által — okoz. A felelősségi biztosítás alapján a gépjármű üzemben tartójának kötelessége, hogy az Állami Biztosítónak jelentse a balesetet, de akkor is sor kerül a kártérítésre, ha a gázoló cserbenhagyja áldozatát. Ilyenkor a kártalanítás alapja a puszta tény, hogy a gyalogost gépjármű elütötte, s ezt a rendőrhatóság igazolja. Sokan, ha tisztában is vannak azzal, hogy érdekeit a felelősségi biztosítás védi, nem tudják, hogyan érvényesítsék jogaikat, milyen okmányok szükségesek a balKÖNYYÚJDONSÁGOK A Zrínyi Katonai Kiadó idei második félévi termése is érdekesnek, változatosnak ígérkezik. Elsőként a közeli napokban Horváth Árpád: Csodafegyverek című műve kerül a könyvesboltokba. A tudományos ismeretterjesztő munkák népszerű szerzője a fegyverek történetét sokoldalúan vizsgálva keres feleletet arra a kérdésre: létezhet-e olyan fegyver, amely ellen nincs védekezés. Szintén az év második felében lát napvilágot Hadi- technika fiataloknak címmel egy új sorozat, amely áttekintést ad egy-egy harci eszköz megjelenéséről, fejlődéséről, alkalmazásának lehetőségeiről mind a katonai, mind a polgári életben. H. Michalski Áz atomháború első száz órája című könyvének legérdekesebb része az, ahol a lengyel katonai szakíró egy feltételezett atomháború szakaszainak részletekbe menő bemutatásával foglalkozik. A „Délkelet- és Közép- Európa felszabadítása” több mint hatszáz oldalon ismerteti meg a jelen és a jövő nemzedékkel: mi tette lehetővé Délkelet-Európa népei számára, hogy a sok viszály és gyűlölet forrása — a nacionalizmus és sovinizmus — helyébe a testvéri összefogás; az elnyomás és jogfosz- tottság helyébe a szabadság és a demokratikus jogrend lépjen. A. I. Pokriskin A háború égboltján i című könyve a Nagy Honvédő Háborúban kitűnt, sok dicsőséget szerzett szovjet légierőnek állít méltó emléket. John Oliver Killens, korunk egyik legkiválóbb amerikai írója Aztán mennydörgést hallottunk című könyve méltán aratott világsikert. Témája az amerikai négerek helyzete, élet-halál harcuk a szabadságért. eset bejelentésével egyidő- ben a károk megtérítéséhez. A bejelentéshez orvosi bizonyítványt, vagy a vállalati SZTK-kifizetőhely igazolását kell csatolni, feltüntetve az igazoláson a betegség megjelölése mellett a beteg- állományban töltött napok számát. Igazolni kell, hogy a balesetet szenvedő mennyi táppénzt kapott és mennyi volt az átlagkeresete. Erre azért van szükség, hogy a táppénz és a kereset közötti különbséget megtérítsék. Ha a baleset során dologi kár is keletkezett — elszakadt a ruha, összetört a karóra stb. — akkor az ebből adódó kár megtérítését is követelheti a gyalogos. Ilyenkor a tönkrement tárgyat be kell mutatni az Állami Biztosító kárszakértőjének, hogy az meghatározhassa a kártérítés összegét. A balesettel összefüggésben egyéb költségek megtérítését is követelheti a sérült, pl. ha a károsult kezelésre járáshoz taxit vagy más közlekedési eszközt vesz igénybe, az utazás költségeit. Ha a baleset tragikus véget ér, az elütött gyalogos meghal, akkor a hozzátartozó jogosult a biztosítási ösz- szegre. Temetési költség, szükség esetén életjáradék igényelhető. Életjáradékra jogosult a sérült is, ha maradandó munkaképtelensége marad vissza és az esetleges rokkantsági nyugdíj vagy baleseti járadék nem éri el a régi átlagkeresetet. Fontos szabály, hogy a kártalanítási igényt minél előbb, de legkésőbb 6 hónapon belül jelentsék be az Állami Biztosítónál, mert különben a rendszeres, járadékszerű szolgáltatások visszamenő- legesen nem fizethetők. (—)
