Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

ysBxt.wpwaaiBsam S. oldat Wfe. }5ntus W. Szocialista brigádok a tsz-ekben írta; Moharos józsef, a TOT elnökhelyettese A lócától a lakószobáig A korszerű munkaszervezés tapasztalatai a Kisvárdai Bútoripari Vállalatnál született eredmények mögött. Ennek érdekében fogott ösz- sze a párt és a gazdasági ve­zetés. — Igényeltük mindenben a pártszervezet, a kommunis­ták segítségét. Ha külön vá­gányon „futott” volna az el­képzelésünk, nem lennének ilyenek eredményeink — mondja Úri Dezső igazgató, Ezt erősíti meg a párttitkár, Becskereki József is. — Az új helyzet, új felada­tok elé állította a pártveze­tést is. Elsőrendű követel­mény lett, hogy kezdemé­nyezzünk, önállóbban csele­kedjünk és javaslatokat ad­junk. Úgy gondolom, a kö­zös munkában lettünk iga­zán partnerei a gazdaságve­zetésnek. És ezt a növekvő feladatok szükségszerűen igénylik. E kölcsönös és rendszeres kapcsolat nélkül ma már aligha dolgozhat he­lyesen üzemi pártszervezet — magyarázza. Iskola az üzemben Lehet-e egy vállalati mechanizmus kialakítását ta­nítással kezdeni ?\ Itt ezzel indult. Iskolát nyitottak az üzemben. Elsőként a megyé­ben, megnyílt egy két osz­tályból kihelyezett „iskola.” Évente 30—40 dolgozó, főleg nő végezte el a VII—VIII. osztályt. Ez az iskola négy évig működött, vagyis addig, amíg mindenki meg nem sze­rezte az általános iskolai végzettséget. Pártszervezet javasolta ezt, számítva a gépesítés növelé­sére, amely képzett szakem­bereket követel. Erre az is­kolára már lehetett alapoz­ni. S évente 20—50 fiatal nyert szakképesítést. E fia­talokból lettek technikusok, középkáderek, így , teremtet­ték meg a fejlődő iparhoz a szükséges szakmunkás- és vezetőgárdát. Az áldozatokat nem sajnálták. De megérte. Eredménye a termelékeny­ségben mérhető. Erre már lehetett alapoz­ni, technikát fejleszteni. Be­szerezték a legkorszerűbb gépeket: évente egymilliót fordítottak erre. S még' na­gyobb célt tűzhettek maguk elé: a IV. ötéves tervben rekonstrukciót hajtanak vég­re. Ezt a fejlődés teszi szük­ségessé. Egy vállalati mechanizmus kialakítása nehéz munka. Ezt nemcsak a gazdasági ve­zetésnek, hanem a pártveze­tésnek is vállalnia kell. Ek­kor igazán partner. És gon­dokkal is jár. őszintén em­lít egy problémát az igaz­gató : — Volt azért árnyékos ol­dalunk is. Tavaly eltértünk a párthatározattól, s 10,3 szá­zalékos bérfejlesztést valósi« tottunk meg a fizikai dolgo­zóknál. Ha ezt a termelés haté­konyságával ellensúlyozni tudják, nincs baj. Ez azon­ban nem sikerült. Ez okoz­ta. hogy a nyereségből kép­ződő „R” alapot nem lehe­tett szétosztani. Be kellett fizetni adóba. Vagyis ne;n osztottak nyereség rés- ' e- dést. Ennek az esetnek is van tanulsága. Ugyanis — bár részesedést nem osztot­tak — a bérfejleszt risel v közben a fizikaiak ke" sete jelentősen növekedett. Slabil műnk ásóim! a r* Túllépték a bérfejlesztés „határát”, s ezért büntető kamatot fizettek, de ha az évközi, még ilyen arányú bérfejlesztésre nem kerül sor — sok szakmunkás kilé­pett volna a vállalattól. Ezt előzték meg, sikerrel. Addig évente 60—80 kilépő és csaknem ugyanennyi belépő volt. Ez 120—160 dolgozó ál­landó mozgását eredmé­nyezte. Következményei is­mertek: lazább munkafe­gyelem, csökkenő termelés, alacsony termelékenység, stb. Ez teljesen megszűnt. Olyan stabil munkásgár­dával rendelkeznek, amelyre lehet építeni. A termelés szempontjából az sem mel­lékes, hogy 60 százaléka KISZ-korosztályú — és jól érzik magukat, számításukat megtalálják. Persze, ehhez jó légkört kellett, teremteni. És ebben példát mutatott a pártvezetőség. Mert az is a vállalat helyes mechanizmu­sának a kialakítását szolgai­ja, hogy fórumot teremtettek a fiataloknak. Párthatározat született arra, hogy havonta ifjúsági anketon válaszolnak a fiatalok kérdéseire a ve­zetők. Ezt a pártszervezet szervezi. Népszerű formája a párbeszédnek. Témái válto­zatosak : üzem- és munka- szervezés, ifjúsági törvény, üzemi demokrácia, stb. Segítség volt a pártszerve­zet részéről az is, amikor javasolta: vizsgálják felül az üzem- és munkaszervezés helyzetét és korszerűsítése­ket kezdeményezett. Tudo­mányosan foglalkoztak a problémával. így készült el felkérésükre a tanulmány- terv, melyet a Faipari Ter­vező Intézet készített. Ezt meg is valósították. Nem ment simán. Egy korszerűsí­tés azzal is jár, hogy szakí­tani kell a régi. hagyomá­nyos termelési eljárásokkal, munkafolyamatokkal, gépe­ket szükséges átcsoportosíta­ni. És minderről a munkáso­kat is meggyőzni. Ez az utóbbi volt a legnehezebb. Hogy mit tettek? Tanfolya­mot szerveztek a munká­soknak: ismerjék meg az új technológiát, eljárásokat, szokjanak hozzá, barátkozza­nak meg vele. KÖZVETLENÜL A ME­ZŐGAZDASÁG szocialista átszervezését követő években a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben is sok helyen ■legalakultak a szocialista címért küzdő brigádok. Eb­ben az időben elsősorban a szervezetileg már megerősö­dött, viszonylag kedvező gaz- dálkodási feltételekkel és ta­pasztalatokkal rendelkező termelőszövetkezetek tagjai vállalkoztak arra, hogy ma­gukévá teszik a szocialista brigádok elé kitűzött célokat. A tsz szocialista brigádok megalakulását serkentette, hogy az ipari üzemekben egyre eredményesebb tevé­kenységet fejtettek ki az ott működő kis szocialista mun­kaközösségek, tapasztala­taik értékes segítséget jelen­tettek a mozgalom szervezé­séhez, a mezőgazdasági nagy­üzemekben. 1963-ban 342 brigád ver­senyzett a termelőszövetke­zetekben, közülük 172 nyer­te el a „Szocialista brigád” címet. Ez volt tehát a kez­det. Az indulást jellemző szerény számokból az is lát­ható, hogy a termelőszövet­kezetekben már kezdettől fogva igényesen bírálták el a brigádok egész évi tevé­kenységét, nem volt könnyű elnyerni a megtisztelő cí­met. A termelőszövetkezeti szo­cialista brigádmozgalom az elmúlt közel tíz év alatt je­lentős mennyiségi és minősé­gi fejlődésen ment keresztül. 1966-ban 1500, 1969-ben 3500, 1971-ben 4800 szocialista bri­gád 75 000 tagja volt ver­senyben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A versenyző brigádok mintegy 80 százaléka nyerte el éven­Ma 30 éve, hogy a Horthy- fasiszták börtönében az agyonkínzott Rózsa Ferenc mártírhalált halt. Rózsa Fe­renc életútját egy kegyetlen korszak határozta meg. Mint forradalmár, maga választot­ta ezt az utat. Miután , le­érettségizett, 1926-ban a karlsruhei egyetemen kezd­te meg tanulmányait, majd Drezdában folytatta és ott is szerezte meg mérnöki okle­velét. Még mint fiatalember, bátyja, Richard révén is­merkedik meg a munkásmoz­galommal. Egyetemi évei alatt baloldali ifjúsági csopor­tot szervez és szerkesztője a szocialista diákszövetség lap­jának. 1931 végén már mint mérnök tér haza Magyaror­szágra. Idehaza is Richard bátyja életútját követi, aki hét esz­tendőt töltött a Horthy-rend- szer börtöneiben, majd a második világháború idején, mint partizán halt hősi ha­lált. Bátyja bevonta őt a Kommunista című lap szer­kesztő bizottságába, 1935-ben pedig részt vesz az ifjú­munkás egységfront megte- »emtésében. Közben összekö­te a szocialista címet. A tsz szocialista brigádmozgalom napjainkban tömegmozga­lommá vált. Szerves része, alapvető formája a sokolda­lú termelőszövetkezeti mun­kaverseny-mozgalomnak. Kedvező hatást gyakorol a termelés gazdaságosságára, a termelőszövetkezeti tagság szocialista gondolkodás- és életmódjának fejlődésére, a termelőszövetkezeti demok­rácia erősítésére. A SZOCIALISTA BRI­GÁDMOZGALOMBAN rej­lő hatalmas termelésszervező és tudatformáló erőt felis­merve, a párt Iránymutatá­sai alapján a termelőszövet­kezetek vezetőségei egyre in­kább érdemben és folyama­tosan támogatják a szocialis­ta brigádok tevékenységét, ugyanakkor építenek is azok öntevékenységére, példamu­tató lelkesedésükre. A vezetőségek és a mun­kájukat segítő szövetkezeti versenybizottságok szerző­désekben rögzítik a brigádok vállalásait, rendszeresen mé­rik azok teljesítését. Arra törekednek, hogy a vállalá­sok teljesítéséhez megte­remtsék a feltételeket, biz­tosítsák a teljesítményekkel arányos erkölcsi és anyagi elismerést. Az 1967-ben megalakult termelőszövetkezeti terüle­ti szövetségek tevékenységé­től ma már elválaszthatat­lan a szocialista brigádmoz­galom fejlesztésére irányuló munka. Hasznosnak ítéljük a területi szövetségek által szervezett tapasztalatcseré­ket, brigádvezetői tanácsko­zásokat, a szocialista brigád­tagok tanulásáról is számot adó szellemi vetélkedőket. A tő a KI MSE és a KMP kö­zött. Hivatásos forradalmár lesz és mind nehezebb fel­adatokat kap. Részt vesz a nagy építőmunkás sztrájkok­ban, s úgy járja ki az illegá­lis munka iskoláját, hogy idős szülei nem is sejtik, milyen veszélyes az út, ame­lyen fiúk jár. 1940-ben már a Központi Bizottság és a titkárság tag­ja, majd a Szovjetunió elleni támadás után Illegalitásba vonul és a magyar független­ségi mozgalom egyik irányí­tója lesz. Rózsa Ferenc elv- társnak oroszlánrésze volt a Népszava 1941 karácsonyi számának szervezésében, amely jelentős állomása volt a magyar népfrontmozgalom kialakulásának. Amikor a párt megbízza az illegális Szabad Nép szervezésével, ép­pen azért tóik rá a választás, területi szövetségek kezde­ményezései elősegítik a kor­szerű versenyformák és mód­szerek elterjesztését, a szo­cialista brigádtagok emberi kapcsolatainak bővülését. A termelőszövetkezeti szo­cialista brigádmozgalom di­namikus fejlődése és gyara­podó eredményei mellett né­hány probléma is megfigyel­hető. A LEGSZEMBETŰNŐBB talán az, hogy több mint ezer termelőszövetkezetben fel­lelhetők ugyan a munkaver- seny-mozgalom különböző formái, szocialista brigádok azonban nem alakultak. Nem mindenütt megoldott a brigádtagok tanulási, mű­velődési vállalásainak telje­sítéséhez szükséges feltételek biztosítása. Sok esetben e vállalások nem felelnek meg a korszerű szakmai, politikai és általános műveltséggel szemben támasztott követel­ményeknek, egy-egy adott szövetkezet sajátos helyzeté­nek. A termelőszövetkezetek II. kongresszusának küldöttei a szövetkezetek előtt álló meg­növekedett társadalmi-nép­gazdasági és üzemi feladatok megoldásában mindenek­előtt a belső erőforrások fel­kutatására és felhasználásá­ra irányították a figyelmet. A belső erőforrások egyik fontos, ma még kellően fel nem használt területe a szo­cialista brigádmozgalom. Meggyőződésünk, hogy a szocialista brigádmozgalom tömegbázisának növelése, a brigádmozgalommal szem­ben támasztott követelmé­nyek folyamatos korszerűsí­tése elősegíti a termelőszö­vetkezetek előtt álló felada­tok sikeres teljesítését. mert tudják, hogy csak egy ilyen kiváló adottságokkal és tapasztalatokkal rendelkező férfi képes megbirkózni az akadályokkal, amelyek a fa­siszta terror esztendejében egy illegális lap megjelenése előtt állnak. Rózsa elvtárs munkatársaival együtt telje­síti a párt megbízatását és 1942. február 1-én a gyárak­ban, üzemekben és másutt, az illegális párt lapterjesztői ál­tal továbbítva, megjelenik az illegális Szabad Nép első száma. A KMP Központi Bizott­sága Rózsa Ferenc elvtárs személyében nagyszerű szer­kesztőt állított illegális lapja élére. Rózsa Ferenc nagy műveltségű, hatalmas mun­kabírású ember volt. Nagyfokú érdeklődés és optimizmus sugárzott be­lőle. Rendkívül fogékony az Kecskelábú tábori asztalok és lócájc készítése még nem igényel különösebb szakér­telmet. Ezzel kezdték. Egy modern, a kor igényei­nek és a követelményeknek megfelelő komplett, a leg­modernebb eljárással készülő lakószoba-garnitúra sorozat- gyártása viszont már nem csak magas fokú szakképzett­séget, de olyan vállalati mechanizmus kialakítását is szükségessé teszi, amely szá­mol a termelés hatékonysá­gával, a jövedelmezőségével Is. Ezzel folytatták. Nem is beszélve a változó igényekről, divatról. Ezzel is lépést kell tartani. Éspedig lehetőleg úgy, hogy ne emel­kedjenek a bútorárak. S ezt is szem előtt tartják. Merész vállalkozás Dióhéjban ez a fejlődés útja Kisvárdán a bútoripari vállalatnál. Itt i készül a köz­kedvelt „Nyírség” lakószoba. Évek óta, áremelkedés nél­kül. Ez évben 2500 család otthonába kerül el. Piaca megalapozott, biztos. Szerző­désük van a BÚTORÉRT-tel. Valamikor tizenheten ké­szítették a kecskelábú aszta­lokat. Közülük alig öt-hat volt a szakember. Most több mint háromszáz a dolgozók létszáma. Többségük szak­képzett. 1960-ban mindössze 600 ezer forint értékű álló­eszközzel rendelkeztek. Egy­két korszerűtlen, sok fizikai erőt igénylő gépük volt, sem­mi más. Most húszmilliós ál­lomány, modern technika, programozott termelés. Hogyan csinálták? Kétség­telen, hogy aki csak egy-két évvel ezelőtt járt itt, az nem ismerne erre a vállalatra. Ök is elismerik, mások, ve­zetők megeteti tik: merész vállalkozás volt ennek az üzemnek az alapítása, de még kockázatosabb i a jövő­jének a megteremtése. Fordulatot — elsősorban a felfogásban, irányításban, ön­állóságban, a jövő megter­vezésében, stb. — a gazdasá­gi mechanizmus hozott. Csakhogy ez még nem min­den. Tudni kellett vele élni, alapozni a lehetőségekre, fel­ismerni a helyi gondokat, problémákat. S igy kialakí­tani vitákban, beszélgetések­ben az egységes gondolko­zást és cselekvést. Olyan vállalati mechanizmust ki­alakítani, amely lendületet ad, s hatékonyabbá teszi az egész üzem munkáját, irá­nyítását. Nem volt könnyű. Sok munka rejlik a fáradozással élet új kérdései iránt. 1935- ben az internacionalé VII. kongresszusa után nagy ha­tást gyakorolt nézeteire a népfront, a fasizmus ellen harcolni kívánó erők összefo­gásának gondolata. Nemcsak magáévá tette ezeket a gon­dolatokat, de cselekedeteinek is ez volt rugója, amikor a második világháború idősza­kában a pártmunka céljának tekinti a politikai munka kibontakoztatását. A pártve­zetésben sokat tesz a balolda­li szociáldem' » -utakkal való együttmunkálkodás megte­remtéséért, szorgalmazza a kapcsolatfelvételt a radikális értelmiséggel, különösen pe­dig a Szabad Szó körül tö­mörülő parasztírókkal és pa­rasztpolitikusokkal. A Szabad Népben megje­lent írásai kommunista helyt­állásra nevelték a párt tagja­it, elemző cikkei helyes út­mutatást adtak a háború és a fasizmus elleni harcban. Az illegális kommunista újságot sok szál fűzte a munkások­hoz és a dolgozókhoz. 1942. június 1-én letartóz­tatják és az Andrássy lakta­nyában kétheti kegyetlen kínzás után, anélkül, hogy egy szó vallomást tudtak volna kicsikarni belőle, gálád módon meggyilkolják. Rózsa Ferenc számára a leírt szó és az eleven tett szoros egysé­get jelentett. Hű maradt ah­hoz, amit maga írt a Szabad Nép hasábjain: „Ha vallat­nak, inkább válaszd a halált, minthogy árulóvá legyél. Üt­ni fognak, villanyozni, csont­jaidat össze fogják törni, de te gondolj közben arra. a pártnak ki kell vezetnie Magyarországot a háború­ból.” Amikor őrá került sor egy betűvel sem tért el at­tól, mint amit leírt. Egy nagyszerű emberre, egy hős forradalmárra emlé­kezünk ma, mártírhalálának harmincadik évfordulóján. Rózsa Ferenc elvtárs élete napjaink emberének is pél­da«! szolgálhat. {sbi l jabb lehetőségek A végeredmény: 23 száza­lékos termelésemelkedés azo­nos létszámmal és gépi be­rendezéssel. És még nincs vége. Ez évben újabb 20 százalékos eredményjavu­lásra számítanak a korsze­rűsítésekkel. Zárt, ciklusos termelési rendszerre tértek át. Folyamatossá vált a ter­melés, csökkent a munkada­rabok megmunkálási ideje. Nincs ..csellengés.” S mindez újabb lehetősé­geket nyitott meg. (Uj ter­mék, a „Várdí” még a „Nyír- ség”-nél is modernebb la­kószobabútorok gyártását. Még több elemből áll, s az, ára hasonló az előzőhöz. Ezt az „Otthon ’73” nemzetkö­zi bútorkiállításon mutatják be. De már előre 1000 garni­túrát rendelt belőle a BÚ­TORÉRT. Farkas Kaimat NYÍREGYHÁZA LEGNAGYOBB HÁZA. Rövidesen átadásra kerül Nyíregyháza leg­nagyobb háza. A 105 lakásos épületet az Öz közben építették fel az ÉPSZER dolgozói. (Elek Emil felvétele) RÓZSA FERENC Emlékezés mártírhalálának 30. évfordulóján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents