Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

*. «Mal KELET-WA©YAROftSZAS W72. Június W. Befejeződtek a szovjet—jugoszláv tárgyalások Tito beszéde egy nagygyűlésen A Kremlben pénteken foly­tatódtak a tárgyalások Le- onyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke, Alekszej Ko­szigin, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió minsztertanácsának el­nöke, valamint Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­ke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke között. A testvéri barátság, a teljes kölcsönös megértés és a szí­vélyesség légkörében folyta­tott tárgyalásokon befejezték az elvtársi véleménycserét a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége, a Szov­jetunió és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság közötti kétoldalú baráti együttműködés továbbfejlesz­téséről és elmélyítéséről. A felek ugyanakkor megvitat­ták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó fontos nemzet­közi problémákat is. A tárgyalások soráh meg­állapodtak a szovjet—jugo­szláv közös közlemény szö­vegében. Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság el­nöke, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének elnö­ke pénteken beszédet mondott a moszkvai golyóscsapágy- gyárban rendezett barátsági gyűlésen. Mint mondotta: a szovjet dolgozók sikerei meg­mutatják az évről évre mind jelentősebb eredményeket el­érő szovjet népgazdaság ere­jét és dinamikusságát. Önök jogai lehetnek büszkék erre. A Szovjetunió, az első szo­cialista ország az utóbbi 50 év alatt olyan fejlődést ért el, amelynek eredményeképpen az egykor rendkívül elmara­dott ország ma a világ egyik legfejlettebb országává vált. A szovjet emberek ezt csak nagy önfeláldozással, odaadó munkával, magas fokú öntu­dattal és azzal az eltökélt szándékkal érhették el, hogy a szocializmus építésének út­ján haladnak. Jugoszlávia kormánya és népei őszintén kívánják a sokoldalú, szilárd és baráti viszony fejlesztését a Szov­jetunióval, minden korlátozás nélkül, olyan alapokon, ame­lyeket mi több ízben együtte­sen kifejtettünk és ismét megerősítettünk Brezsnyev elvtárs múlt év szeptemberi országunkban tett látogatása idején — mondotta Tito. — Az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet, a szuverenitás tisz­teletben tartása és a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás elvein alapuló együtt­működésnek állandó jellegű a jelentősége. „Különös megelégedéssel hangsúlyozom, hogy sikeresen fejlődik országaink és párt­jaink együttműködése. Ezt az együttműködést tovább kell gazdagítani; — hangsúlyozta Tito. „Mi alkotó eleme voltunk és maradunk a világ haladó erőinek, amelyeket mindin­kább a munkásosztály törté­nelmi érdekei vezérelnek. Ez­zel teljesítjük internaciona­lista kötelességünket” — je­lentette ki Joszip Broz Tito, majd végezetül a vietnami háború, a közel-keleti válság, a gyarmati rendszer kérdéseit taglalva hangoztatta, hogy Jugoszlávia mélységesen szo­lidáris -mindazokkal, akiket gyötörnek és akik szenvednek. Georgi Dimitrov emlékezetére Tudományos ülés az MSZMP Politikai Főiskoláién Brezsnyev fogadta Szadeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken fogad­ta Mohamed Ahmed Szadek vezérezredes egyiptomi mi­niszterelnök-helyettest, had­ügyminisztert és hadiipari mi­nisztert, aki a szovjet honvé­delmi miniszter meghívására csütörtökön baráti látogatás­ra érkezett Moszkvába. Brezsnyev és Szadek meleg, baráti megbeszélést folytatott. A megbeszélésen részt vett Grecsko marsall szovjet hon­védelmi miniszter is. Szadek egyiptomi hadügy­miniszter most folyó moszk­vai látogatásával kapcsolat­ban a MEN A hírügynökség ka­tonai szemleírója az alábbia­kat írta: A látogatás szervesen il­leszkedik a szovjet—egyip­tomi együttműködés keretébe. Célja, hogy növekedjék Egyiptom katonai ereje, hogy az ország megbirkózhasson megszállt területei felszaba­dításának nagyszabású fel­adatával. Szadek tábornok és Grecs­ko marsall, szovjet honvédel­mi miniszter tárgyalásai érin­tik a szovjet és egyiptomi fegyveres erők együttműkö­désének kérdéseit is, mégpe­dig oly módon, hogy az mind­két ország javát szolgálja. A moszkvai tárgyalások volta­képp folytatását jelentik a két miniszter múlt hónapi, kairói megbeszéléseinek. A rendszeres kapcsolatteremtést az egyiptomi haderő megerő­sítésének folyamatában kell szemlélni. Castro Nowa-Hután és Gdanskban A hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodó Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a kubai forradalmi kor­mány miniszterelnöke pénte­ken délelőtt megtekintette a Nowa-hutai Lenin Kohászati Műveket, majd pedig a fiatal iparvárost. Fidel Castro és kísérete ezt követően Krakkóból különre- pülőgépen a Balti-tengerhez, Gdanskba utazott, ahol felke­reste a gdanski hajógyárat. Heves harcok Vietnamban B—52-es amerikai nehéz­bombázók csütörtök déltől péntek reggel 6,00 óráig 24 bevetésben támadták a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság területét. Bombater- hüket elsősorban a fegyver­mentes övezetre és a demi- litarizált övezettől közvetle­nül északra lévő térségre szórták le —, közölték. A VDK légvédelme csütörtökön négy F—4 Phantom . típusú amerikai Repülőgépet, lőtt te. Ezzel — a VNA jelentése sze­rint — 364-re .emelkedett- a demokratikus' Vietnam légi- terében megsemmisített ame­rikai támadó gépek száma. A dél-vietnami hadszíntér különböző frontjain péntekre virradóan is heves harcok folytak a népi felszabadító erők és a saigoni kormány- katonaság között. Fegyveres összecsapásokról érkeztek je­lentések. A Hűé egykori császárvárostól nyugatra le­vő térségből és Saigon köz­vetlen közeléből. An Loc tartományi szék­hely körül is több fegyverer összecsapásra került sor. A7 éjszaka folyamán a hazafiai- több száz tüzérségi lövedéke csapódott be a saigoni kor­mánykatonaság An Loc ko­rüli állásaiba. Hatvani Dániel: fűtőre megfontűlt szándékkal DOKUMENTUM REGÉNY 29. Pár percig hallgat az em­ber, eközben Robi eljátszik a gondolattal, hogy megint hár­man vannak a kocsiban és most ő a vezető... önkéntele­nül is a tarkójához nyúl. De mielőtt rádöbbenne, hogy mégsem csak hárman vannak, mögötte az ember ezt kérdi: — Maguk fehér­váriak? — Nem, Kecskemét­ről jövünk. Fuvarban va­gyok... — Az ember felsóhajt: — Hát igen, ilyen ez a ma­guk szolgálata, menni kell, ha nappal van, ha éjszaka. Akárcsak nekem... — Miért, maga hol szolgál? — kérdi a „vezető”. — Autó- és motor­szerelő volnék. — És ekkor kicsit előrehajol, a hangját is mintha halkabbra fogná, mint aki bizalmas dolgot árul el: — De most egy ügy­ben nyomozok a rendőrsé­gen. Robi szeme sarkából a pil­lantás .mellette lévő „utasa” felé vág, de látja, hogy Zoli figyelme egészen máshol jár, tán a tudatáig sem jutott el a közlés. így a riadalom első villámcsapása máris átfutott „jól földelt” idegzetén. Ö tud uralkodni magán. De a helyzet így is na­gyon meredek: ugyanabban a kocsiban egy nyomozó és egy hulla. És a kettőt csak egy üléstámla, meg egy mil­liméter vastag fémlemez vá­lasztja el. Kicsivel nagyobb gázt ad, hogy mihamarabb letehesse alkalmi utasát. A sebességet sem meri nagyon növelni, hiszen azt mondta a krapek, hogy autószerelő- isten tudja, mióta vezethet már kocsit, az ilyen rögtön megérzi, hogy nincs rutin, anélkül, hogy figyelné. Lehet, hogy máris rájött. Megpróbál a vezetésre koncentrálni, de mielőtt az ing átnedvesedne hátán, feltűnik a helységnév­tábla: Mezőszilas. A központ­ban élelmiszerbolt, kivilágí­tott portál, ide húzódik le. „Jó, hogy bekapcsoltam a taxiórát, most zavarban len­nék.” Emlékszik, hogy a so­rompónál 536-ot mutatott. Most meg 571. Amikor az em­ber kérdi, hogy mivel tarto­zik, máris rávágja: — Har­mincöt, uram. — Az ember a tenyerébe nyom egy ötve­nest, s távozóban még eny- nyit mond: — A többi a ma­gáé. Amikor elhagyják a falut, Robi jobb hüvelykjével hát­rabök és ezt mondja: — most már idegesít. Figyelj és ha erdőt látsz, szólj. — Hat kilométer után Zoli ezt mondja: — Lassíts, jobbra er­dő. Nézd csak, ott van egy út is... — De ezt már Robi is észreveszi és az erdei úton simán befordul. Fák a ref­lektorban : fenyők, távolabb néhány akác. Nem egészen egy kilométer után az út két­felé ágazik. (Folytatjuk) Georgi Dimitrov, a bolgár és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő egyé­nisége születésének 90. év­fordulója alkalmából pénte­ken tudományos emlékülést rendeztek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Főiskoláján. Az ülést — amelyen Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a főiskola rektora, Óvári Miklós, a Központi Bizott­ság titkára és Sztoio Szta- noev budapesti bolgár nagy­követ is részt vett — Vass Henrik, az MSZMP Párttör­téneti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Ezután Nemes Dezső méltatta Dimitrov életművét, forradalmi mun­kásságát. — Jövőre lesz 40 eszten­deje annak, hogy a világ megismerte, a nemzetközi munkásosztály szívébe zárta Georgi Dimitrovot, a „lipcsei per” hősét, akinek szemé­lyes bátorsága és szavainak igazsága kiváltotta áz egész haladó emberiség tiszteletét — mondotta bevezetőben. Abban az esztendőben tör­tént ez, amikor a német nagytőke szélsőreákciós ha­talmasságai megnyitották a kormányhatalomhoz vezető utat a barna banditaseregek előtt: Hitler birodalmi kancellár lett, s kezdetét vette a véres terrorral meg­kínzott, fasiszta mákonnyal elhódított német nép tragé­diája. Ez volt az előfutára Európa újabb nagy tragédiá­jának, s a második világhá­ború vérzivatarának. — A náci mefisztók — ahogy Dirrptroy nevezte őket sí —.. W33 február. Wén , fel­gyújtottak a ' fteichstagot, ‘ hogy saját gaztetteikből ör­■' dögi" ürügyet kovácsoljanak a munkásszervezetek elleni általános terrorhadjáratuk­hoz. Másfél évvel korábban Magyarország fasiszta urai a" biatorbágyi vasúti robban­tást rendezték meg, hogy annak ürügyén statáriumot hirdessenek az illegális KMP ellen. Hitleréknek „látványo­sabb” provokáció kellett: céljuk az volt, hogy szétzúz­zák a legális Német Kom­munista Pártot, amelyet hat­millió, s a szociáldemokrata pártot, amelyet több mint hétmillió szavazó támogatott. Emellett célul tűzték ki a totális kormányzati egyed­uralmuk útjában álló kon­zervatív és liberális polgári pártok felszámolását is. — Göring és társai, a Reichstag-tűz rendezői, a sa­ját bűntényük elkövetésével megvádolandó kommunis­ták egyikeként fogták el Di- mitrovot, aki abban az idő­ben illegálisan Németország­ban tartózkodott. Göringék ezt megtudták^- s letartóztat­ták őt, remélve, hogy sikerül majd Dimitrovot nyilvános tárgyaláson főgyújtogató­ként feltüntetni. E számítás­ban szerepet játszott az a szándék, hogy a Reichstag felgyújtásával kapcsolatban a Német KP ellen indított gyalázkodás még jobban ösz- szefonódjék a Komintern el­leni rágalomhadjárattal, s gaztettüket ilyen módon is igyekezzenek az egész nem­zetközi reakció ügyévé tenni. Bolgár forradalmároknak, s köztük a Bolgár KP egyik vezetőjének vádlottként való szerepeltetése a Reichstag- perben — a Komintern sze­repeltetésé' akarta szolgálni. — Nos, a lipcsei perben Dimitrov személyében a Komintern méltó képviselője szólalt meg, aki elsőrendű szerepet játszott a náci pro­vokáció leleplezésében. A nyilvános tárgyalás — ame­lyet az antikommunista pro­paganda színjátékának szán­tak — a hitleristákra mért erkölcsi és politikai csapást eredményezett: az üldözött és rágalmazott kommunisták erkölcsi és politikai győzel­mét az antikommunizmus felett. S ezt a győzelmet min­denekelőtt Dimitrov vívta ki. — A nemzetközi kampány, amely a Reichstag igazi fel­gyújtóinak leleplezéséért és a lipcsei per vádlottainak védelméért kibontakozott, az antifasiszta proletáregység­front és népfrontpolitika egyik érlelője volt — mon­dotta a szónok, majd arról a jelentős erkölcsi és politi­kai hatásról szólt, amit a széles körű tiltakozó akciók és Dimitrov lipcsei fellépései váltottak ki Európa-szerte a kommunisták, szocialisták és más demokratikus réte­gek között. Hangoztatta, hogy ez a hatás jelentősen erősítette az antifasiszta ösz- szefogás szükségességének tudatát. — Dimitrov 1934. február 27-én szabadult a fasiszták karmaiból. A perben „bizo­nyítékok hiányában” hozták meg a felmentő ítéletet, va­lójában azért, mert a hazug vád a világ nyilvánossága előtt összeomlott. A felmen­tett vádlottakat azonban a Gestapo vette át és vitte sa­ját börtönébe. A további nemzetközi megmozdulások kényszerítették végül is Hit- leréket, hogy Dimitrovot és bolgár társait kiadják. Eb­ben különösen nagy szerepet játszott a Szovjetunió. A lip­csei per nagy erkölcsi győz­tese, a fasizmusra mért er­kölcsi és politikai csapás hő­se szabad földre, a szovjetek országába érkezett, s immár a világ egyik legismertebb személyiségeként vette ki ré­szét a fasizmus elleni továb­bi küzdelemből. S az antifa­siszta egységfront-politika, amelynek kidolgozásában Di- mitrovnak oly nagy része volt, a világesemények viha­rát és szövevényes fordula­tait túléléve, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért folyó küzdelem történelmi jelentőségű eszmei-politikai fegyverének bizonyult. — A fasizmus feletti győ­zelem új lehetőségeket nyi­tott meg a népek számára. Létrejöttek a demokratikus koalíciós kormányok, ame­lyek számos országban, így hazánkban is, a munkás- osztály vezetésével — a néjíl demokratikus hatalom kor­mányaiként — a proletár­forradalomhoz való átmenet kormányaivá váltak. Hang­súlyozta az előadó, hogy a Komintern VII. kongresszu­sán a Dimitrov-referátum- ban kifejtett elvek, valamint a háború alatt meghirdetett antifasiszta függetlenségi front, s ezeken belül a kom­munista és szocialista pártok között létrejött akcióegység — így Magyarországon is a két munkáspárt által 1944. októberében megkötött egy­ségokmány — és a felsza­badulás után a demokratikus nemzeti újjászületés elvei és taktikája egyazon forra­dalmi politika fejlődésének megnyilvánulásai: az élő marxizmus—leninizmus po­litikája. Ennek eredménye­ként nyílt meg a népi de­mokratikus országokban az út a szocializmushoz. — Dimitrov tevékenységé­nek utolsó évei egybeestek a népi demokratikus országok szocialista útra lépésével, a szocialista világrendszer létrejöttével. Neve összefonó­dott az új világrendszerrel, amelynek létrejöttében tevé­kenységének oly kimagasló szerepe volt. Georgi Dimitro­vot a bolgár nép hazája tör­ténelmének egyik legkima­gaslóbb alakjaként, s a világ munkásosztálya, a nemzet­közi munkásmozgalom egyik legkiemelkedőbb vezetője­ként tiszteli és zárta szívébe emlékét — mondotta befeje­zésül Nemes Dezső. A megemlékező beszéd után Sztoio Sztanoev bolgár nagykövet ismertette azt a nagyszabású programot, ame­lyet annak idején Georgi Dimitrov a szocializmus fel­építésére kidolgozott Bulgá­riában. Az emlékülésen több korreferátum hangzott el. Waldheim Athénban Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára pénteken délelőtt Ankarából Athénbe repült. Elutazása előtt kijelentette, hogy a török kormány részé­ről jelentékeny együttműkö­dési készséget tapasztalt. Re­méli — tette hozzá —, hogy a nemrég felújított ciprusi tárgyalások végül is rendezést eredményeznek, amely „szá­mol a sziget lakosságának törvényes érdekeivel”. Más hangnemet ütött meg Bayülken török külügymi­niszter, aki Waldheimet bú­csúztatta. „Törökországnak óvatosnak kell lennie, és — noha konstruktív szándék­kal veszi föl a tárgyalások fonalát — sok oka van, hogy borúlátó legyen” — mondot-' ta. Athénba érkeztekor Wald­heim ismét derűlátóan nyilat­kozatot tett. „Fordulatról” be­szélt a rendezés irányában. Később hozzátette: „Ciprus nem olyan probléma, amelyet egy hét vagy akár néhány hó­nap leforgása alatt rendezni lehetne. Az ENSZ tagországai azonban politikai megoldást kívánnak”. Waldheim 24 órát tölt Athénban. Innen Rabatba re­pül, az Afrikai Egységszer­vezet csúcsértekezletére, majd június 15-én jelentést tesz Ciprusról a Biztonsági Ta­nácsnak. Parasztkongresszus Lipcsében A Német Demokratikus Köztársaság Lipcsében ren­dezett XI. parasztkongresz- szusának pénteki, második napján beszédet tartóit Erich Honecker, az NSZEP első titkára. Honecker emlékeztetett rá, hogy az NDK éppen húsz évvel ezelőtt nevezetes ta­vaszt élt át: akkor keletkez­tek az első termelőszövetke­zetek a falvakon. Két évti­zed múlva büszkén meg le­het állapítani, hogy az NDK termelőszövetkezeteinek megalakulása és fejlődése nagy jelentőségű történelmi haladás volt az állam életé­ben. Ma már az NDK világvi­szonylatban is a gépekkel legjobban ellátott mezőgaz­dasággal rendelkező államok közé számít, s a faluban biz­tonság uralkodik, a szó anyagi, de másfajta értelmé­ben is. Az NDK mezőgazdaságá­ban most a legfontosabb fel­adat — hangsúlyozta Ho­necker —, hogy az iparszerű termelési módszerek fokoza­tosan mindenütt érvényesül­jenek. Nemzetközi kérdésekre rá­térve, Honecker ismét alá­húzta, hogy a szocialista ál- iamközösségnek és vezető erejének: a Szovjetuniónak a békepolitikája kedvező nem- Tetközi légkört teremt a bé­kés szocialista építőmunká­hoz. Megismételte azt aa ajánlatát, hogy az NDK haj­landó az NSZK-val a nem­zetközi jog alapján létesíten­dő normális kapcsolatok megteremtésére. „Az NDK és az NSZK között csakis ilyen kapcsolatok képzelhetők el, viszont ezek megteremtése elengedhetetlen és okvetlenül szükséges” — mondotta.

Next

/
Thumbnails
Contents