Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-08 / 133. szám
1972. június 8. ßSL®T-MAGY ARORSZAG 5 oldal Várospolitikai ankétok A Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusát követően Szabolcs-Szatmárban is újjáalakult a HNF mellett működő megyei város- és községpolitikai munkabizottság, amely a napokban tartotta első ülését. A népfront ötödik kongresszusa a várospolitikai munka fejlesztéséhez igen sok javaslatot adott. Ezekről, s a hozzá kapcsolódó megyei feladatokról Scholtz Béla, a bizottság elnöke tájékoztatta a résztvevőket, aki mint megyei küldött részt vett a kongresszus város- és községpolitikai szekciójának munkájában. A bizottság a jövőben fokozottabb segítséget kíván nyújtani a községeknek, a településeknek, a társadalmi munka, a településszépítés, a parkok védelme szervezésében. Továbbra is kezdeményezni fogja a várospolitikai ankétokat (legközelebb erre Nyírbátorban kerül sor) és segíteni szándékszik a község- és házhelyrendezési tervek társadalmi bírálatát. Ezen felül azért is dolgozik, hogy a megye műszaki értelmisége minél nagyobb arányban kapcsolódjék be a településfejlesztés munkájába Ennek érdekében szélesíteni igyekszik az „Egy község — egy műszaki” mozgalmat és segíti a műszaki klubok programjainak jobb kialakítását. A iá együttműködés példa'a Alkatrész húszezer autóbuszhoz Hat évvel ezelőtt még a félmillió forintot sem haladta meg az az összeg, amellyel az országos járműprogram keretében a nagy- káUói gépjavító is bekapcsolódott az autóbusz-alkatrészek gyártásába. Ma már teljes egészében az Ikarosznak dolgoznak. Tavaly már ötvenhétmilliós árbevételt értek el. Az Ikarusz jó partner: folyamatosan ad munkát, eddig húszezer autóbusz oldalvázát rendelte meg. Ennyi jutott el a gyárba, onnan készre szerelve pedig Európa, Ázsia és Afrika közútjaira. Ebben az évben három autóbusztípushoz készít ol- * dalvázakat a MEZŐGÉP nagykállói gyáregysége. Az 556-oshoz 1625 párat kell legyártani. Ez a típus elsősorban szovjet megrendelésre készül, s év végéig 920-at szállít belőle az Ikarusz. Hazai forgalomba csak nyolcvan kerül, a többit az NDK-ba, Lengyelországba, Romániába, Egyiptomba, Tuniszba és Irakba szállítják. Az új típusú csuklósból is hasonló mennyiség készül; 1640 darabhoz kell oldalvázakat készíteni Nagy- kállóban. Ezerháromszázhetvennel itt is a Szovjetunió a legnagyobb importáló, utána sorrendben az NDK, Bulgária és az EAK. A magyar utakra ebből hatvan jut. Nagykállóban készül már a 250-es típusú, úgynevezett panoráma autóbusz oldalváza is. A merész formájú, szép kivitelű járműből az idén még csak 817-hez kell a nagykállóiaknak kapacitást biztosítani. Jövőre azonban már kétezerre számítanak. Az idei termékeket is szinte teljes egészében megvásárolja a Szovjetunió. A jelenlegi, összesen mintegy négyezer párás éves tétel jövőre előreláthatóafl újabb ezer darabbal növekszik majd. A növekvő feladatok újabb követelményeket támasztanak! A vállalat részéről és az Ikarosztól kapott segítség révén a szerszámgéppark egyre bővül ugyan, de még mindig nem kielégítő. Uj követelmény például, hogy a hegesztéseket védő- gázas technológiával végezzék. Ilyen készülékük azonban — ez is az Ikarusz jóvoltából — csak nyolc van, Még ugyanennyi kellene. Az anyagmozgatás korszerűsítéséhez Diesel-motoros targoncák és konténerek kellenének. Megoldásra vár az utak lebetonozása is. JVyári árleszállítás, szénből Június 5. és augusztus 15. között átlagosan 30 százalékos árleszállítást hajtottak végre a különböző szeneknél. A kormány Gazdasági Bizottságának és az illetékes minisztériumok vizsgálatának alapján döntöttek úgy, hogy csökkentik a szén árát. Ugyanis az idei, rendkívül enyhe tél miatt egyrészt az átlagosnál nagyobb készletek halmozódtak fel a telepeken, másrészt a szénbányászat folyamatos termelésével sem akarnak visszalépni, ezért állandóan újabb szállítmányok érkeznek. Ez egyben azt jelenti, hogy az árleszállítás nemcsak a télről tárolt szénre vonatkozik, hanem a most beérkező új szállítmányokra is. A megyei TÜZÉP Vállalatnak jelenleg mintegy 4500 vagon készlete van a különböző telepekei}. Az árleszállítás kizárólag a lakosságnak kedvez, a közűiét eknek ugyanis az eredeti áron adják a szenet. Ott annyi megkötés van, hogy október 1 után már 8 százalékos felárat számítanak a közületi vásárlóknak. Az augusztus közepéig tartó akcióban egyébként nem csak azok vehetnek részt, akik készpénzért vesznek szenet, hanem azok is, akiknek tüzelőutalványuk van, de vonatkozik a bányászok szénutalványára is. A TÜZÉP végzi ettől az évtől kezdve a vasutasok kedvezményes tüzelőakciójának lebonyolítását is. Az árkedvezmény itt is érvényes. A termelőszövetkezetek pedig — főleg a vasúttól távolabb eső településeken — továbbra is igényelhetik a vagontételben való szállítást, amikor dolgozóiknak egyszerre rendelik meg a szenet és gondoskodnak a házhoz szállításukról. A hosszú tárolás alatt főképp a lignit veszített az értékéből. Ezért ebből nem annyira a lakosságnak adnak el — mázsája alig nyolc forintba kerül — hanem elszállítják az erőművekbe, ahol felhasználják a porszenet. A kedvezmény vonatkozik az olyan — megyénkben kedvelt — szenekre, mint az egercsehi, farkas- lyuki, berentei diószén, de a különböző brikettfajtákra is. A nyíregyházi TÜZÉP-te- lepen pedig egy gépi rostát állítottak üzembe, amelynek révén elérték, hogy pormentes, jó minőségű szenet kap a vásárló. Persze a többi telepen is rostált szenet adnak a vevőknek. Próbaüzem a zsákgyárban Nagyhalász; még négyszáz új munkásra van szükség A Nagyhalászban épülő zsákgyár munkacsarnokában Borizs Belov és Anatolij Fedorov irányítja a gépek beszerelését. A gépeket gyártó Moszkva környéki gyár műszerészei igen jól megértik egymást magyar kollégáikkal. (Hammel József felvétele) — Én abba a poros, piszkos kendergyárba még a lábam sem teszem be :— mondta egy dombrádi munkás. Ilyen és hasonló vélemények hangzanak el még most is Nagyhalász környező községeiben, de Nagyhalászban is, ha a beszélgetés a kendergyárra terelődik. A sum- más kijelentéseknek van alapjuk, de ebben az évben sok minden megváltozik. Megváltozik a gyakorlatban és a tettekben, de az emberek tudatában még sokáig a „poros, piszkos” marad a kendergyár, sőt még a helyén épült Kender-Juta és Textilitipari Gyárnak is kijut a rossz jelzőkből, pedig az új gyár egyáltalán nem szidalmakat érdemel. Sokan látják a fénylő csarnokot, figyelik az építkezéseket, de nem tudják, hogy mi készül itt. Pedig a nagyszabású tervek még ez évben valóra válnak, az új ipari létesítmény jó munka- lehetőséget teremt a környék lakosságának — elsősorban a nőknek. Csaknem 200 millió forintos költséggel épül a Kender-Juta és Textilitipari Gyár — egyszerűbb néven a zsákgyár, ami már 1972-ben megkezdi a termelést. A nagy, 8000 négyzetméteres, könnyűszerkezetes csarnokban 120 szovjet szövőgép, olasz csévélő, fonógép bejáratása ugyancsak megindult. A szociális épület is elkészül őszre. Ebben 500 személyes öltöző és mosdó kap helyet. Rendezik a környezetet is, az udvaron sem fogadja a dolgozókat sár tenger. , ,A nagy csarnokban klímaberendezés szabályozza a hőmérsékletet. A kettős életet a régi gyár üzemelése jelenti. Itt a termelést december 31-én szüntetik meg. Az év végéig tehát „ki kell bírni” a kifogásolható munkakörülményeket, a fűthetetlen, poros rostkikészítőt is. A meglévő épületeket raktárakká kívánják átalakítani, a segédüzemeket pedig korszerűsítik. A dolgozók az új gyárba kerülnek, de a jelenlegi létszám csupán a felét adja a tervezettnek. Újabb 400 szakmunkás, főleg nő kell ahhoz, hogy a gépeket ki tudják használni, a termelés elérje a kívánt szintet. Az üzem- és munkaszervező a vártnál nagyobb nehézségbe Ütközött. Kevesen jelentkeznek, azok is elsősorban szakképzetlen lányok-asszonyok. EZ még nem is lenne baj, de 'Nagyhalászban csak 20 gépen hatvanan tanulhatnak. A többieknek a budapesti szövőtanfolyamon teszik lehetővé a tanulást. Erre viszont alig vállalkoznak, a magasabb órabér, a minimális tandíj, a lakás biztosítása és a hazautazás térítése ellenére sem. A tanácsok és az iskolák eddig nem sokat segítettek a munka szervezésében. Ilyen körülmények között a termelést ez évben csak csökkentett létszámmal lehet megkezdeni. Hagyományos alapanyagú zsákból a terv szerint évente 5000 tonnát készítenek. A kender-jutát a budapesti központi gyár szállítja. A nagyhalászi gyár gépeit úgy állították össze, hogy azok — a fejlett piaci igényeket figyelembe véve — műszállal kevert, vagy száz százalékban műanyagból, készült zsákok gyártására is alkalmasak legyenek. Balogh Júlia IVEB-vIzsgálat nyomán Több lehetőség a műszaki fejlesztésben Szerdán délelőtt ülést tartott a Kisvárdai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb napirendjén a június 17-én sorra kerülő városi tanács ülésének anyagait készítették elő és megtárgyalták a Kisvárdai Városi-Járási Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi vizsgálatáról készült előterjesztést. ★ A termelés és a termelékenység helyzetéről, a foglalkoztatottság alakulásáról és az üzemi demokrácia érvényesüléséről tartott vizsgálatot két évvel ezelőtt a városi-járási NEB négy kisvárdai üzemben: az Öntödei Vállalat gyáregységében, a bútor- és faipari vállalatnál,- a MEZŐGÉP gyáregységében, valamint a városi tanács építőipari és költségvetési üzeménél. A vizsgálat befejezésekor javaslatokat tettek a hibák megszüntetésére, a termelékenység emelésére. Az idén májusban végzett visszatérő vizsgálat célja az volt, hogy megtudják: mit valósítottak meg ezekből az említett üzemek. Megállapították: sok értékes javaslat ment kárba. Az sem egészen megnyugtató, hogy bár a túlórafelhasználás összességében csökkent, az átlagos fel- használás még mindig magas, sőt a figyelmeztetés ellenére két vállalatnál indokolatlanul nőtt a túlórák száma Javult mind a négy helyen a nyereségterv, ami jó hatással volt a munkások és alkalmazottak átlagbérére. Nem használták viszont ki az érintett üzemek a műszaki fejlesztés területén adódó lehetőségeiket. Egyedül a bútoripari vállalat tett jó intézkedéseket a gyártástechnológia és a munkaszervezés vonatkozásában, ami a termelést gyorsabbá, termelékenyebbé tette. A vasöntöde is eljutott a tervezésig, de a kivitelezést nem tudták megvalósítani. Nagy az érintett üzemek munkaerő-hullámzása, de ez szerencsére nem érinti a vizsgált üzemek törzsgárdáját. A vállalatok több alkalommal használtak új, ösztönző módszereket, új premizálási rendszert, célprémiumot tűztek ki, ütemessé tették a munkát. Az üzemi demokrácia szélesítésének az útjait sem Válaszol az illetékes Május 31-én lapunk „Fórum” című rovatában cikk jelent meg, hogy Nyírtasson az Alkotmány és Széchenyi Út kereszteződésénél a Lónyai- csatornán átívelő híd közlekedés szempontjából életveszélyes. A cikkel kapcsolatosan a Nyírtassi Községi Tanács elnöke levélben válaszolt. Közölte: a községi tanács vb szakigazgatási szerve megbízást adott arra, hogy a hidat javítsák meg. A községi tanács szűkös anyagi helyzete miatt nincs arra lehetőség, hogy az ott lévő hidat megnagyobbítsák, azonban úgy tárták eléggé szélesre az érintett vállalatok, bár találkoztunk helyes kezdeményezésekkel is. így a bútoripari vállalat és a költségvetési üzem ismertette és megtárgyalta dolgozóival a NEB javaslatait. Ankétot is rendeztek és a vitába bevonták az üzemeik középvezetőit is. A másik két vállalatnál termelési értekezleteken érintették a javaslatokat. Ezek ellenére az üzemi demokrácia szélesedése összességében a két év összehasonlításában, illetve az alap- vizsgálathoz viszonyítva megnyugtatóan alakult — mutattak rá a NEB vizsgálatában. Az elemzés alapján most a városi tanács vb további intézkedésekről határozott. — _________________________________________ fogjak ellátni védőkorláttal, hogy azon a közlekedés biztonságos legyen. A községi tanács már több esetben védőkorláttal látta el a hidat, de annak ellenére, hogy vaspánttal is biztosították a korlátot, azt ismeretlen tettesek elhordták. Kérték a híd közelében lakókat, hogy segítsenek megőrizni az átjáró híd épségét, azonban a tanács ebben nem kapott segítséget. Most új módszerrel kísérleteznek: a korláttartókat úgy akarják beépíteni, hogy betonágyban feküdjön. A levélben közölteket a nyírtassiak bizonyára örömmel fogadják. (F. P.) MINDENFÉLE Százezer parlagon Nemes szándék vezethette a Nyírbátori ÁFÉSZ-t, amikor öt esztendővel ezelőtt több mint százezer forintért megvásárolt egy épületet Nyírgéi- sán. Tervezték önkiszolgálónak, bisztrónak, cukrászdának. Mindhárom kellene, mert egyik sincs a faluban. Csak az épület van meg. öt éve. Ott áll, jórészt kihasználatlanul. Környékét felverte a gaz, értéke csökken, s ha sokáig várnak, még többe kerül majd az átalakítás, mint tervezték. Valamit illő lenne kézijéül ezzel az épülettel. Hasz" osí- tani idejében, míg nem késő. Így is ot éve „fekszik” benne a szövetkezeti tagság pénzé. Parlagon — százezer forint. (farkas) Projekció Heves vita az élelmiszer- boltban: „Persze, a protekciósoknak van magyar sör, hátul a raktárban!” Az eladó zavartan magyarázkodik: „Ö nem protekciós, törzsvevő és reggel előre rendelte az árut”. Mire a vitatkozó: „Ki hiszi azt írás nélkül?” Erre már nem tud válaszolni az eladó, csak irul-pirul és nyel egy nagyot. Pedig köny- nyen kivédhetné az ilyen támadást vagy azzal, hogy bemutatná az előrendelésre nyitott és hitelesített könyvet, vagy legalább azzal, hogy a boltban jól látható helyen kifüggesztenék: „Boltunkban előre megrendelt árut is kiszolgálunk.” Ilyet aligha látunk valahol... (angyal) Betemették Mármint a nyíregyházi Északi körút sokat bírált — és hosszú ideig tátongó — árkát. A gázvezetéket végre elfödte a homok. Az elmúlt vasárnap kezdődött a „támadás”, gyalogos lapátosok, földtoló masina támogatásával, rekordidő alatt tettek pontot egy tartós bosszúság után. Még van egy kis igazítanivaló, mozognak a lapátok, egyenget a gép. A földhányások eltűntek, szebb lett a körút... Vigadnunk kellene, mégis aljg merjük leírni: betemették. Vajon végleg? (Páll) Akadály A szűk nyíregyházi Szabolcs utca néhány hete újabb forgalomkorlátozó akadállyal lett gazdagabb. A Bethlen Gábor utca felől haladva, az éles kanyar előtt rendszeresen parkíroz néhány személygépkocsi. A járművezetőknek — éppen a parkírozó gépkocsik miatt — át kell térni az úttest bal oldalára, kitéve annak, hogy a kanyarban szembe jövő járművel összetalálkoznak. A forgalomszervezés illetékeseinek az ilyen apró — de annál veszélyesebb — ügyekben is intézkedni kellene. Bár ilyesmire a KRESZ- ben is van utalás... (tóth) Tisztaság Jóleső érzéssel látjuk, hogy naponta háromszor-négyszer is locsolják, seprik a város utcáit, frissítik, portalanítják a levegőt, hordják az összegyűlt szemetet. Ezek után azt hihetné az ember, hogy minden rendben van. Aztán elkezd egy kicsit fújni a szél és pillanatok alatt szemünk, szánk tele homokkal, az utakon pedig annyi szemét összegyűlik, mintha hetek óta nem takarítottak volna. Könnyű volt eddig a dolgot megmagyarázni, mert városszerte ásták, fúrták az utakat és arra mindent rá lehetett fogni. De most nem ásnak. Csak építenek! Mégpedig a város központjában és a gépkocsik úgy hordják el a törmeléket, hogy végigcsurgatják vele az egész várost. Pedig a város nem ezért költ évente több, mint ötmilliót Nyíregyháza tisztán tartására! (sigór) Javítják a hidat
