Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

1972. június 8. ßSL®T-MAGY ARORSZAG 5 oldal Várospolitikai ankétok A Hazafias Népfront leg­utóbbi kongresszusát köve­tően Szabolcs-Szatmárban is újjáalakult a HNF mellett működő megyei város- és községpolitikai munkabi­zottság, amely a napokban tartotta első ülését. A népfront ötödik kong­resszusa a várospolitikai munka fejlesztéséhez igen sok javaslatot adott. Ezekről, s a hozzá kapcsolódó me­gyei feladatokról Scholtz Béla, a bizottság elnöke tá­jékoztatta a résztvevőket, aki mint megyei küldött részt vett a kongresszus város- és községpolitikai szekciójá­nak munkájában. A bizottság a jövőben fo­kozottabb segítséget kíván nyújtani a községeknek, a településeknek, a társadalmi munka, a településszépítés, a parkok védelme szervezésé­ben. Továbbra is kezdemé­nyezni fogja a várospolitikai ankétokat (legközelebb erre Nyírbátorban kerül sor) és segíteni szándékszik a köz­ség- és házhelyrendezési ter­vek társadalmi bírálatát. Ezen felül azért is dolgo­zik, hogy a megye műszaki értelmisége minél nagyobb arányban kapcsolódjék be a településfejlesztés munká­jába Ennek érdekében szé­lesíteni igyekszik az „Egy község — egy műszaki” mozgalmat és segíti a mű­szaki klubok programjainak jobb kialakítását. A iá együttműködés példa'a Alkatrész húszezer autóbuszhoz Hat évvel ezelőtt még a félmillió forintot sem ha­ladta meg az az összeg, amellyel az országos jármű­program keretében a nagy- káUói gépjavító is bekapcso­lódott az autóbusz-alkatré­szek gyártásába. Ma már tel­jes egészében az Ikarosz­nak dolgoznak. Tavaly már ötvenhétmilliós árbevételt értek el. Az Ikarusz jó partner: fo­lyamatosan ad munkát, ed­dig húszezer autóbusz oldal­vázát rendelte meg. Ennyi jutott el a gyárba, onnan készre szerelve pedig Euró­pa, Ázsia és Afrika közút­jaira. Ebben az évben három autóbusztípushoz készít ol- * dalvázakat a MEZŐGÉP nagykállói gyáregysége. Az 556-oshoz 1625 párat kell le­gyártani. Ez a típus elsősor­ban szovjet megrendelésre készül, s év végéig 920-at szállít belőle az Ikarusz. Hazai forgalomba csak nyolcvan kerül, a többit az NDK-ba, Lengyelországba, Romániába, Egyiptomba, Tuniszba és Irakba szállít­ják. Az új típusú csuklósból is hasonló mennyiség ké­szül; 1640 darabhoz kell ol­dalvázakat készíteni Nagy- kállóban. Ezerháromszáz­hetvennel itt is a Szovjetunió a legnagyobb importáló, utána sorrendben az NDK, Bulgária és az EAK. A ma­gyar utakra ebből hatvan jut. Nagykállóban készül már a 250-es típusú, úgyneve­zett panoráma autóbusz ol­dalváza is. A merész formá­jú, szép kivitelű járműből az idén még csak 817-hez kell a nagykállóiaknak ka­pacitást biztosítani. Jövőre azonban már kétezerre szá­mítanak. Az idei termékeket is szinte teljes egészében megvásárolja a Szovjetunió. A jelenlegi, összesen mint­egy négyezer párás éves té­tel jövőre előreláthatóafl újabb ezer darabbal növek­szik majd. A növekvő feladatok újabb követelményeket tá­masztanak! A vállalat részé­ről és az Ikarosztól kapott segítség révén a szerszám­géppark egyre bővül ugyan, de még mindig nem kielé­gítő. Uj követelmény például, hogy a hegesztéseket védő- gázas technológiával végez­zék. Ilyen készülékük azon­ban — ez is az Ikarusz jó­voltából — csak nyolc van, Még ugyanennyi kellene. Az anyagmozgatás korszerűsí­téséhez Diesel-motoros tar­goncák és konténerek kelle­nének. Megoldásra vár az utak lebetonozása is. JVyári árleszállítás, szénből Június 5. és augusztus 15. között átlagosan 30 százalé­kos árleszállítást hajtottak végre a különböző szenek­nél. A kormány Gazdasági Bi­zottságának és az illetékes minisztériumok vizsgálatá­nak alapján döntöttek úgy, hogy csökkentik a szén árát. Ugyanis az idei, rendkívül enyhe tél miatt egyrészt az átlagosnál nagyobb készletek halmozódtak fel a telepeken, másrészt a szénbányászat fo­lyamatos termelésével sem akarnak visszalépni, ezért állandóan újabb szállítmá­nyok érkeznek. Ez egyben azt jelenti, hogy az árleszál­lítás nemcsak a télről tárolt szénre vonatkozik, hanem a most beérkező új szállítmá­nyokra is. A megyei TÜZÉP Vállalatnak jelenleg mint­egy 4500 vagon készlete van a különböző telepekei}. Az árleszállítás kizárólag a lakosságnak kedvez, a kö­zűiét eknek ugyanis az ere­deti áron adják a szenet. Ott annyi megkötés van, hogy október 1 után már 8 százalékos felárat számíta­nak a közületi vásárlóknak. Az augusztus közepéig tartó akcióban egyébként nem csak azok vehetnek részt, akik készpénzért vesz­nek szenet, hanem azok is, akiknek tüzelőutalványuk van, de vonatkozik a bányá­szok szénutalványára is. A TÜZÉP végzi ettől az évtől kezdve a vasutasok kedvez­ményes tüzelőakciójának le­bonyolítását is. Az árkedvez­mény itt is érvényes. A ter­melőszövetkezetek pedig — főleg a vasúttól távolabb eső településeken — továbbra is igényelhetik a vagontételben való szállítást, amikor dol­gozóiknak egyszerre rendelik meg a szenet és gondoskod­nak a házhoz szállításukról. A hosszú tárolás alatt fő­képp a lignit veszített az ér­tékéből. Ezért ebből nem annyira a lakosságnak adnak el — mázsája alig nyolc fo­rintba kerül — hanem el­szállítják az erőművekbe, ahol felhasználják a porsze­net. A kedvezmény vonat­kozik az olyan — megyénk­ben kedvelt — szenekre, mint az egercsehi, farkas- lyuki, berentei diószén, de a különböző brikettfajtákra is. A nyíregyházi TÜZÉP-te- lepen pedig egy gépi rostát állítottak üzembe, amelynek révén elérték, hogy pormen­tes, jó minőségű szenet kap a vásárló. Persze a többi te­lepen is rostált szenet adnak a vevőknek. Próbaüzem a zsákgyárban Nagyhalász; még négyszáz új munkásra van szükség A Nagyhalászban épülő zsákgyár munkacsarnokában Borizs Belov és Anatolij Fedorov irányítja a gépek beszere­lését. A gépeket gyártó Moszkva környéki gyár műszerészei igen jól megértik egymást magyar kollégáikkal. (Hammel József felvétele) — Én abba a poros, pisz­kos kendergyárba még a lá­bam sem teszem be :— mond­ta egy dombrádi munkás. Ilyen és hasonló vélemé­nyek hangzanak el még most is Nagyhalász környező köz­ségeiben, de Nagyhalászban is, ha a beszélgetés a ken­dergyárra terelődik. A sum- más kijelentéseknek van alapjuk, de ebben az évben sok minden megváltozik. Megváltozik a gyakorlatban és a tettekben, de az embe­rek tudatában még sokáig a „poros, piszkos” marad a kendergyár, sőt még a he­lyén épült Kender-Juta és Textilitipari Gyárnak is kijut a rossz jelzőkből, pedig az új gyár egyáltalán nem szi­dalmakat érdemel. Sokan látják a fénylő csarnokot, figyelik az épít­kezéseket, de nem tudják, hogy mi készül itt. Pedig a nagyszabású tervek még ez évben valóra válnak, az új ipari létesítmény jó munka- lehetőséget teremt a környék lakosságának — elsősorban a nőknek. Csaknem 200 millió forin­tos költséggel épül a Ken­der-Juta és Textilitipari Gyár — egyszerűbb néven a zsák­gyár, ami már 1972-ben megkezdi a termelést. A nagy, 8000 négyzetméteres, könnyűszerkezetes csarnok­ban 120 szovjet szövőgép, olasz csévélő, fonógép bejá­ratása ugyancsak megindult. A szociális épület is elkészül őszre. Ebben 500 személyes öltöző és mosdó kap helyet. Rendezik a környezetet is, az udvaron sem fogadja a dolgozókat sár tenger. , ,A nagy csarnokban klímabe­rendezés szabályozza a hő­mérsékletet. A kettős életet a régi gyár üzemelése jelenti. Itt a ter­melést december 31-én szün­tetik meg. Az év végéig te­hát „ki kell bírni” a kifogá­solható munkakörülménye­ket, a fűthetetlen, poros rostkikészítőt is. A meglévő épületeket raktárakká kíván­ják átalakítani, a segédüze­meket pedig korszerűsítik. A dolgozók az új gyárba kerülnek, de a jelenlegi lét­szám csupán a felét adja a tervezettnek. Újabb 400 szakmunkás, főleg nő kell ahhoz, hogy a gépeket ki tudják használni, a termelés elérje a kívánt szintet. Az üzem- és munkaszervező a vártnál nagyobb nehézségbe Ütközött. Kevesen jelentkez­nek, azok is elsősorban szak­képzetlen lányok-asszonyok. EZ még nem is lenne baj, de 'Nagyhalászban csak 20 gépen hatvanan tanulhatnak. A többieknek a budapesti szövőtanfolyamon teszik le­hetővé a tanulást. Erre vi­szont alig vállalkoznak, a magasabb órabér, a mini­mális tandíj, a lakás biztosí­tása és a hazautazás térítése ellenére sem. A tanácsok és az iskolák eddig nem sokat segítettek a munka szerve­zésében. Ilyen körülmények között a termelést ez évben csak csökkentett létszámmal lehet megkezdeni. Hagyományos alapanya­gú zsákból a terv szerint évente 5000 tonnát készíte­nek. A kender-jutát a buda­pesti központi gyár szállítja. A nagyhalászi gyár gépeit úgy állították össze, hogy azok — a fejlett piaci igé­nyeket figyelembe véve — műszállal kevert, vagy száz százalékban műanyagból, ké­szült zsákok gyártására is alkalmasak legyenek. Balogh Júlia IVEB-vIzsgálat nyomán Több lehetőség a műszaki fejlesztésben Szerdán délelőtt ülést tar­tott a Kisvárdai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A vb napirendjén a június 17-én sorra kerülő városi ta­nács ülésének anyagait ké­szítették elő és megtárgyal­ták a Kisvárdai Városi-Já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­ság legutóbbi vizsgálatáról készült előterjesztést. ★ A termelés és a termelé­kenység helyzetéről, a fog­lalkoztatottság alakulásáról és az üzemi demokrácia ér­vényesüléséről tartott vizs­gálatot két évvel ezelőtt a városi-járási NEB négy kis­várdai üzemben: az Öntödei Vállalat gyáregységében, a bútor- és faipari vállalatnál,- a MEZŐGÉP gyáregységé­ben, valamint a városi ta­nács építőipari és költségve­tési üzeménél. A vizsgálat befejezésekor javaslatokat tettek a hibák megszünteté­sére, a termelékenység emelé­sére. Az idén májusban végzett visszatérő vizsgálat célja az volt, hogy megtud­ják: mit valósítottak meg ezekből az említett üzemek. Megállapították: sok értékes javaslat ment kárba. Az sem egészen megnyug­tató, hogy bár a túlóra­felhasználás összességében csökkent, az átlagos fel- használás még mindig ma­gas, sőt a figyelmeztetés el­lenére két vállalatnál indo­kolatlanul nőtt a túlórák száma Javult mind a négy he­lyen a nyereségterv, ami jó hatással volt a munkások és alkalmazottak átlagbéré­re. Nem használták viszont ki az érintett üzemek a műsza­ki fejlesztés területén adódó lehetőségeiket. Egyedül a bú­toripari vállalat tett jó in­tézkedéseket a gyártástech­nológia és a munkaszervezés vonatkozásában, ami a ter­melést gyorsabbá, termelé­kenyebbé tette. A vasöntöde is eljutott a tervezésig, de a kivitelezést nem tudták meg­valósítani. Nagy az érintett üzemek munkaerő-hullámzása, de ez szerencsére nem érinti a vizsgált üzemek törzsgárdá­ját. A vállalatok több alkalom­mal használtak új, ösztönző módszereket, új premizálási rendszert, célprémiumot tűz­tek ki, ütemessé tették a munkát. Az üzemi demokrácia szé­lesítésének az útjait sem Válaszol az illetékes Május 31-én lapunk „Fó­rum” című rovatában cikk je­lent meg, hogy Nyírtasson az Alkotmány és Széchenyi Út kereszteződésénél a Lónyai- csatornán átívelő híd közle­kedés szempontjából életve­szélyes. A cikkel kapcsolatosan a Nyírtassi Községi Tanács el­nöke levélben válaszolt. Kö­zölte: a községi tanács vb szakigazgatási szerve megbí­zást adott arra, hogy a hidat javítsák meg. A községi ta­nács szűkös anyagi helyzete miatt nincs arra lehetőség, hogy az ott lévő hidat meg­nagyobbítsák, azonban úgy tárták eléggé szélesre az érintett vállalatok, bár ta­lálkoztunk helyes kezdemé­nyezésekkel is. így a bútor­ipari vállalat és a költségve­tési üzem ismertette és megtárgyalta dolgozóival a NEB javaslatait. Ankétot is rendeztek és a vitába be­vonták az üzemeik középve­zetőit is. A másik két válla­latnál termelési értekezlete­ken érintették a javaslato­kat. Ezek ellenére az üzemi de­mokrácia szélesedése összes­ségében a két év összeha­sonlításában, illetve az alap- vizsgálathoz viszonyítva meg­nyugtatóan alakult — mutat­tak rá a NEB vizsgálatában. Az elemzés alapján most a városi tanács vb további in­tézkedésekről határozott. — _________________________________________ fogjak ellátni védőkorláttal, hogy azon a közlekedés biz­tonságos legyen. A községi tanács már több esetben védőkorláttal látta el a hidat, de annak ellenére, hogy vaspánttal is biztosítot­ták a korlátot, azt ismeretlen tettesek elhordták. Kérték a híd közelében lakókat, hogy segítsenek megőrizni az át­járó híd épségét, azonban a tanács ebben nem kapott se­gítséget. Most új módszerrel kísérleteznek: a korláttartó­kat úgy akarják beépíteni, hogy betonágyban feküdjön. A levélben közölteket a nyírtassiak bizonyára öröm­mel fogadják. (F. P.) MINDENFÉLE Százezer parlagon Nemes szándék vezethette a Nyírbátori ÁFÉSZ-t, amikor öt esztendővel ezelőtt több mint százezer forintért meg­vásárolt egy épületet Nyírgéi- sán. Tervezték önkiszolgáló­nak, bisztrónak, cukrászdá­nak. Mindhárom kellene, mert egyik sincs a faluban. Csak az épület van meg. öt éve. Ott áll, jórészt kihasználatla­nul. Környékét felverte a gaz, értéke csökken, s ha so­káig várnak, még többe ke­rül majd az átalakítás, mint tervezték. Valamit illő lenne kézijéül ezzel az épülettel. Hasz" osí- tani idejében, míg nem késő. Így is ot éve „fekszik” ben­ne a szövetkezeti tagság pén­zé. Parlagon — százezer fo­rint. (farkas) Projekció Heves vita az élelmiszer- boltban: „Persze, a protekció­soknak van magyar sör, há­tul a raktárban!” Az eladó zavartan magyarázkodik: „Ö nem protekciós, törzsvevő és reggel előre rendelte az árut”. Mire a vitatkozó: „Ki hiszi azt írás nélkül?” Erre már nem tud válaszol­ni az eladó, csak irul-pirul és nyel egy nagyot. Pedig köny- nyen kivédhetné az ilyen tá­madást vagy azzal, hogy be­mutatná az előrendelésre nyi­tott és hitelesített könyvet, vagy legalább azzal, hogy a boltban jól látható helyen ki­függesztenék: „Boltunkban előre megrendelt árut is ki­szolgálunk.” Ilyet aligha lá­tunk valahol... (angyal) Betemették Mármint a nyíregyházi Észa­ki körút sokat bírált — és hosszú ideig tátongó — árkát. A gázvezetéket végre elfödte a homok. Az elmúlt vasárnap kezdődött a „támadás”, gyalo­gos lapátosok, földtoló ma­sina támogatásával, rekordidő alatt tettek pontot egy tartós bosszúság után. Még van egy kis igazítanivaló, mozognak a lapátok, egyenget a gép. A földhányások eltűntek, szebb lett a körút... Vigadnunk kellene, mégis aljg merjük leírni: betemet­ték. Vajon végleg? (Páll) Akadály A szűk nyíregyházi Sza­bolcs utca néhány hete újabb forgalomkorlátozó akadállyal lett gazdagabb. A Bethlen Gábor utca felől haladva, az éles kanyar előtt rendszeresen parkíroz néhány személygép­kocsi. A járművezetőknek — éppen a parkírozó gépkocsik miatt — át kell térni az út­test bal oldalára, kitéve an­nak, hogy a kanyarban szem­be jövő járművel összetalál­koznak. A forgalomszervezés illetékeseinek az ilyen apró — de annál veszélyesebb — ügyekben is intézkedni kelle­ne. Bár ilyesmire a KRESZ- ben is van utalás... (tóth) Tisztaság Jóleső érzéssel látjuk, hogy naponta háromszor-négyszer is locsolják, seprik a város utcáit, frissítik, portalanítják a levegőt, hordják az össze­gyűlt szemetet. Ezek után azt hihetné az ember, hogy min­den rendben van. Aztán el­kezd egy kicsit fújni a szél és pillanatok alatt szemünk, szánk tele homokkal, az uta­kon pedig annyi szemét össze­gyűlik, mintha hetek óta nem takarítottak volna. Könnyű volt eddig a dolgot megmagyarázni, mert város­szerte ásták, fúrták az utakat és arra mindent rá lehetett fogni. De most nem ásnak. Csak építenek! Mégpedig a város központjában és a gép­kocsik úgy hordják el a törme­léket, hogy végigcsurgatják vele az egész várost. Pedig a város nem ezért költ évente több, mint ötmil­liót Nyíregyháza tisztán tartá­sára! (sigór) Javítják a hidat

Next

/
Thumbnails
Contents