Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

1972. június 7. ß&ST-MAGY ARORSZÄG S. ©Mal Felavatták a Dózsa-emlékzászlót Tyúkodon EMLÉKSZALAGOKAT KÖTNEK A ZÁSZLÓRA. (ELEK EMIL FELVÉTELE) Június hatodikán Tyúko­don felavatták és útjára indí­tották azt a szép zászlót, amit az úttörőcsapat pártfo­gói segítségével készített a tizennyolc nap múlva kezdő­dő országos Dózsa-emlékün- nepségek tiszteletére. Egy éve alakult meg a Dózsa-emlékbizottság. A Tyukodi Általános Iskola 1112 számú — Dózsa György nevét viselő — úttörőcsapata felajánlotta, hűen elkészíti annak a zászlónak a mását, amely alatt Dózsa seregei hadba vonultak. A zászló elkészült. A kijelölt hattagú tyukodi úttörőküldöttség — Fecske László, Koncz Jó­zsef, Kiss Éva, Varga Szil­via, Kiss Emilia és Csermák Emilia kíséretében június 24-én este Cegléd főterén annak a díszfelvonulásnak az élén halad majd, amely az országos Dózsa-emlékün- nepségeket bevezeti. A zászlót kedden délelőtt búcsúztatták Tyúkodon. Az ünnepélyes zászlóbúcsúzta­táson megjelentek Cegléd város tanácsának vezetői is. Az iskola udvarán tartott ünnepségen Nagy Miklósnak, a községi Hazafias Népfront­bizottság elnökének megnyitó szavai után Varjasi Béla, a tyukodi Dózsa György úttö­rőcsapat vezetője ismertette a zászló elkészítésének tör­ténetét. Majd dr. Németh Péter, a Jósa András Mú­zeum munkatársa beszélt a Dózsa-felkelés és Tyúkod Község akkori lakóinak kap­csolatairól. Végül az iskolá­ban megnyitották az ország száznegyven, Dózsa György nevét viselő úttörőcsapat ál­tal küldött tárgyak kiállí­tását. Negyvenmilliós forgalom t SZÁJ EV: információk, lerakatok Kedvező eredményekkel zárta az év első öt hónapját a Szabolcsi Termelőszövetke­zetek Beszerzési és Értékesí­tési önálló Közös Vállalkozá­sa (SZATÉV). Az időszakosan előirányzott 26 és fél milliós forgalmi tervet csaknem megkétszerezve teljesítették Pontosan 41 millió 454 ezer forint értékű beszerző és ér­tékesítő forgalma volt május végéig a vállalkozásnak. Eredményességben legje­lentősebb a műtrágyák és növényvédő szerek beszerzése, illetve tagszövetkezeteknek juttatása. Itt a 12 millió for­galmi tervvel szemben 26 mil­lió 210 ezer forint a tényle­ges eredmény. Jól alakult a gépek és gépi berendezések, nem kevésbé a tsz-ek mező- gazdasági termékeinek érté­kesítése. Utóbbiakból, az év első öt hónapjára tervezett félmillió forint forgalommal szemben, a teljesítés csaknem hárommillióra nőtt. A Vállalkozás életrevalósá­gára utal információs tájé­koztatásának gyors fejlődése is. A másfél éves társulás irodája bevezette, hogy a taggazdaságöknak a vállal­kozással kapcsolatos informá­ciós híradókat küldenek ki. Ezekben részletesen felsorol­ják a beszerzési és értékesí­tési piacokat, a kínálati árak­kal együtt. Hálózatuk kiépítésének el­ső lépése lesz a lerakati tele­pek létesítése megyénkben. Hamarosan a tag tsz-ek 'ren­delkezésére állnak a SZATÉV-lerakatok — való­színűleg mér június első fe­lében — Mátészalkán, Nagy- kállóban és Nyírmadán. (Tsz- ek biztosítják a helyet és a bizományi raktár vezetésére megfelelő embert adnak.) Kü­lönösen jó szolgálatokat te­hetnek ezek a telepek a sür­gető nyári kampánymunkál idején. A tsz-ek időt és költ séget megtakarítva gépeke1:, alkatrészeket rendelhetnr-i vagy vehetnek át azonnal Lerakatok kialakítását a irr-i gye más körzeteiben is ter< vezik. Növekedett a baromfiállomány KSH-előzeles a tavaszi állatszámlálásról A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága összeállította jelentését a me­gye állatállományának alaku­lásáról. A begyűjtött adatok széles körű információt szol­gáltatnak a megye mezőgaz­dasága egyik jelentős ágáról. A mostani adatok — az álta­lános mezőgazdasági össze­írás keretében — előzetesek, a végleges feldolgozások so­rán még módosulhatnak. Az értékelő összesítés álta­lában öt évet vesz alapul, a hasonlítások 1967 évhez tör­ténnek. Eszerint a nagy testű állatállomány (szarvasmarha, sertés, ló, juh) száz holdra vetített aránya nem egészen egy százalékkal csökkent a. megyében. Elsősorban a szarvasmarha- és juhállo­mány csökkent. Viszont a sertések száma — a tenyész­tési és hasznosítási kooperá­ciók nyomán — növekedett. Az állami gazdaságoknál legnagyobb csökkenés a ló- és juhtenyésztésnél állt be. A szövetkezeti gazdaságoknál általában a vártnak megfele­lő állatállományt találtak. Csökkent viszont az állattar­tás a háztáji gazdaságokban. Nagyállatokra összesített adat szerint 14,8 százalékkal. Kedvezőnek ítélhető, hogy az állattenyésztés két legfon­tosabb ágában — tenyész szarvasmarha és hízósertés — a megyében az utóbbi két év­ben javulás van. Ebben sze­repe van az állattenyésztés szakosításának. A továbljte- nyésztésre alkalmas előhasi üszők számában 21,9, hízó­sertés-állománynál 23,8 szá­zalék gyarapodás történt. Növekedett a megyében a baromfiállomány. Legnagyobb a tyúkféléknél (gyöngyöst is számítva). Kiegyensúlyozott a liba, a kacsa, a pulyka ará­nya is, (bár a libánál és ka­csánál még jobban ki lehetne használni a lehetőségeket, kü­lönösen a folyók, holtágak ér állóvizek mentén). Külön is értékeli a statisz­tikai összesítés a tsz-ek, ház­táji és egyéb gazdaságok já­rásonként helyzetét. Nagy­üzemi gazdaságokban a 100 hold területre jutó számosál­lat aránya a legkedvezőbb a vásárosnaményi járásban. Második a mátészalkai járás. Háztáji és kisegítő gazda­ságok állatainak létszámará­nya — 100 hold gazdasági te­rületre számítva — legjobb a fehérgyarmati járásban, ahol minden ilyen egységnyi te­rületre 31,2 számosállat jut. Második a mátészalkai járás; itt 27,7. Szabolcsi népművészek sikere Ötödik alkalommal hirdet­te meg a Népi Iparművészeti Tanács a legszebb szőttesek kiállítását, amelyet Szekszár- don a Babits Mihály művelő­dési központban rendeznek. A népművészeti ihletésű munkákat két kategóriában értékelték. Mindkét kategó­riában szép sikerek születtek, a háziipari szövetkezethez tartozó paszabi és cigándi szövők révén. A „Népművé­szet a mai lakáskultúrában” kategóriában második díjat nyert Jakab Mihályné és Gönczi Gyuláne paszabi fu­tója. Fodor Józsefné cigándi térítője harmadik díjas. A paszabi szövő Czomba Pál, a népművészet mestere pedig első díjat nyert a „Népművé­szét eredeti megörökítésének” kategóriájában. Ismeretterjesztés és szolgáltatás l\égv évadat! 300ezer résztvevő az előadásokon — Újszerű progiauiok Város» közgyűlést tarlót! a TIT nyíregyházi szervezete Június 6-án a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán tartot­ták meg a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat nyír­egyházi városi szervezetének közgyűlését, ahol az utóbbi négy év munkájáról adtak számot. Megjelent dr. Cser- venyák László, a megyei pártbizottság osztályveze­tője, Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Sze- merszki Miklós, a városi pártbizottság titkára. A közgyűlésen Hargitai János, a TIT városi szerveze­tének titkára adott szóbeli kiegészítést a korábban írás­ban megküldött beszámoló­hoz. A TIT nyíregyházi városi szervezete az ismeretterjesz­tésnél elsősorban a művelő­dés iránt megnövekedett kö­vetelményeket, a helyi sajá­tosságokat, a szabolcsi ipa­rosítást és a nagyszámú kül­területi lakosság igényeit igyekezett figyelembe venni. Kiemelt feladatnak tekintet­ték a fiatál szabolcsi mun­kásosztály, a tanyai paraszt­ság és a városi ifjúság mű­velését. Az utóbbi négy évben Nyíregyházán több mint négy és fél ezer ismeretter­jesztő előadáson csaknem 300 ezren vettek részt. A rendezvények egyre inkább szervezett keretek között va­lósulnak meg. 1968-ban az előadások 40 százalékát, 1969-ben 67 százalékát, 70- ben már az előadások 75 százalékát szabadegyetemi sorozatok formájában tartot­ták. Népszerűek a filozófiai, irodalmi, nyelvi, történelmi, pedagógiai, művészeti, föld­rajzi, mezőgazdasági, bioló­giai, egészségügyi, csillagá­szati szabadegyetemek. Sok hallgatót vonzanak az üzemekben, intézmények­ben szervezett munkásaka­démiák, melyeken a négy év során 550 előadás hangzott el. A mezőgazdasági akadé­miai sorozatok segítik a mo­dern termelési eljárások, a LUDASTÓ UTAT KAPOTT Cserjékkel és akácosokkal körülölelt település a Nagy- kállóhoz tartozó Ludastó. A tanyát csak akkor veszi észre az ember, ha már elérte. Három évvel ezelőtt meg­írták Nagykálló és a környe­ző tanyák monográfiáját, eb­ben még Ludastót csak záró­jelben említik. A tanya lakóinak a hatva­nas évek jelentették az első nagyobb változásokat. A nagykállói járási pártbizott­ság határozatot hozott a na­gyobb tanyák fejlesztésére, így kapott Villanvt Ludastó 1970-ben. Azelőtt csupán a havonta egyszer megtartott aggregátoros filmvetítés és az iskola szerény könyvtára je­lentette a kultúrát a tanya lakóinak. A Villany bevezetése után közvetlenül tévékészüléket adományozott az iskolának az MTI. Azóta majdnem minden házon tévéantenna áll. Újabban a segélykérő te- ’ efont is bekötötték. Néhány nappal ezelőtt a tanya fejlődésének egy újabb szakaszához érkezett: elké­szült a Nagykállóhoz vezető 8 kilométer hosszú bekötő út. — És ezzel a tanyát össze­kötötték a külvilággal — mondja örömmel Bohács Já­nos tanító. Február végén a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat dolgozói megjelen­tek, s nem várt gyorsasággal elkészítették a bekötő utat. Az iskolához közel egy la­pos területet látunk. Ez vala­mikor a vadlúdak tanyája volt. Az idősebb emberek sze­rint innen kapta a település a nevét. A lapos rész körül mindenütt bőven termő föld van. A tanya lakóinak egy része a Balkányi Állami Gaz­daság itteni üzemegységében dolgozik, másik része pedig a nagykállói Virágzó Föld Tsz­szakmai műveltség terjeszté­sét. Egy év alatt 214 elő­adást tartottak tsz-ekben, szakszövetkezetekben. Az if­júsági akadémiák az ifjúság nevelésére változatos alkal­mat adó rendezvényeknek bizonyultak, kollégiumok­ban, középiskolai KlSZ-szer- vezetekbén, úttöröházban, honvédségi alakulatoknál, klubokban működnek. Beváltak a szülők aka­démiái is, ahol a pedagógiai problémákon kívül egészség­ügy! és jogi kérdésekkel is foglalkoznak az előadók. Szervezésükben sokat segített a megyei pedagógiai tovább­képző kabinet és a városi ta­nács művelődésügyi osztálya. Az ismeretterjesztés egyik új formája is meghonosodott a városban: ezek az ankétok. Egy év alatt harminc, főleg pedagógiai, művészeti témá­jú ankétot tartottak. A követ­kezőkben mint a közgyűlésén is elmondották, szélesítik a kört: a közélet, a demokra­tizmus témáival, és olyan problémák megvitatásával, mint az alkoholizmus. Nagy érdeklődés kíséri a közgazda- sági szakosztály által rende­zett titkárnőképző tanfolya­mot, ahol a korszerű lélekta­ni ismeretek, helyes nyelv­használat és a stílus kérdései mellett átfogó ismereteket kapnak a részvevők ügyvitel­ből és politikai gazdaságtan­ból is. A jövőre készíti fel és munkaköri képzettséget ad a műszaki rajzolói tanfolyam, amelyet a műszaki szakosz­tály szervezett a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola pat- ronálásával. Az idegen nyelvek tanulá­sával kapcsolatos igényeket elégítik ki a TIT városi nyelvtanfolyamai, melyeket 1970 ősze óta újjászerveztek. Modern audio-vizuális rend­szerrel oktatnak. A tanulás intenzívebbé vált, lerövidült a tanulási idő, s megkétszere­ződött a részvevők száma: 1971-ben már 30 különféle, ben. A gyümölcsfák jól te­remnek. Ä gazdag termés el­szállítása azonban mindig probléma volt — a rossz út miatt. Hogy mit jelent az új be­kötő út, arról beszéljenek a legilletékesebbek. — Esős, vagy havas idő­ben a mentő sem tudott ki­jönni — emlékszik vissza Ru- bárczi János tsz-tag. — Né­hány évvel ezelőtt kislányo­mat baleset érté. Szekérrel vittük Nagykállóba. Az új út számunkra életmentő is lehet. Kóróczkai Ferenc ezeket mondja: — Az útnak azért is örülünk, mert kerékpárral a tsz központjába jó negyed­óra alatt bejuthatunk. Az új út fordulópont a tanya életében. Valószínű, már ez évben a buszközleke­désbe is bekapcsolják a ta­nyát, s akkor a megyeszék­hely és a Sóstó is elérhető lesz az ittenieknek. A közle­kedés a nők foglalkoztatását idegen nyelvű tanfolyamot indítottak. Jól alakultak a TIT városi szervezetének kapcsolatai az állami és társadalmi szervek­kel is: a város minden kerü­letében voltak előadások — a népfronttal közösen — a köz­ízlést fejlesztő, magatartás; és egyéb témákról. A Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa anyagilag is támogatja a s- meretterjesztést, főként az üzemi előadások lebonyolítá­sában nyújt segítséget. A városi közgyűlésen el­mondták, hogy jelenleg mint­egy 300 értelmiségi vesz részt az ismeretterjesztő munká­ban. Probléma viszont, hogy a városnak nincs egy aktí van működő értelmiségi klubja. A pedagógusok, az orvosok, mű­szaki értelmiség fórum és le­hetőség hiányában bezárkó­zik, kevésbé vesz részt a köz­művelődés munkájában. A feladatokról szólva a közgyűlésen hangsúlyozták: javítani szükséges a feltétele­ket, tovább kell növelni az üzemi előadások számát. Job­ban kívánják segíteni a ter­melési ismeretek terjesztését, s el akarják érni, hogy az ismeretterjesztés elsődleges közösségei az üzemekben a szocialista brigádok legyenek. Jobban alkalmazkodnak a programokkal a szabad idő­höz, az egyes rétegek igényei­nek árnyaltabb kielégítésé­hez. A TIT szolgáltató jel’egű programjait is fontos feladat­nak tekintik, amilyen például a műszaki rajzoló szaktanfo­lyam. A TIT városi közgyűlésén a beszámolót vita követte, majd megválasztották a ti­zenkét tagú elnökséget és 53 tagot delegáltak a városi szer­vezet küldötteként a megyei küldöttgyűlésre. A közgyűlé­sen tizennégyen kaptak elis­merő oklevelet kiváló TIT- munkáj ükért. p. a is megoldja. Az asszonyok be. dolgozók iesznek a háziipari szövetkezetben, vagy gyárban helyezkednek el. Ezentúl a körzeti orvos is időben ér­kezik, s a postásnak sem keli majd télen lóháton közleked­ni. Szabó Mihály iskolaigazga­tó és tanácstag. Az utóbbi években többször tolmácsol­ta a községi tanácson a tanya lakóinak kérelmeit. A ta­nácsházán kiszámították, hogy valamennyi teljesítése 30 millió forintba kerülne. A legfontosabb kérés — az út — 9 millió forintért teljesült. (Ennyibe került ugyanis a bekötő út.) Az útépítők határidő előtt adták át a tanya lakóinak, il­letve a tanács vezetőinek. Az átadás után Ludastó lakói ün­nepségen vendégül látták az útépítőket, az úttörők kul­túrműsort adtak számukra. (nábrádQ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents