Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

wn. fdaíus §. IC«t,ET-MAeYAROftSZÄ« 5. oldal LAPSZÉLEN Megfogott forintok • • Ünnepeltek az építők Megyénk vezetői a vállalati rendezvényeken Parázs vita kerekedett az egyik megbeszélésen, ahol egy állami illetékes azt jelen­tette ki: „A termelőszövetke­zetek belső ellenőrzése gyen­ge, nem képes betölteni a fel­adatát. A mérleghiány egy része megfelelő ellenőrzéssel kiküszöbölhető lett volna.. Az ellenpélda az volt, hogy a tsz-szövetségek túlnyomó részében mór magas színvo­nalú az ellenőrzés, az ellenőr­ző szervek felkészültsége is, függetlensége is biztosíték ar­ra, hogy a mezőgazdasági szövetkezeteknél talált rend­ellenességekre gyorsan, ide­jében rámutassanak, s meg is szüntessék azokat. Nem vitatták a beszélgetés résztvevői a fenti mondat igazát; Valós, hogy a területi szövetségeknél általában jól működik az ellenőrző háló­zat, s nagy szerepe van a ba­jok megelőzésében. Ez azon­ban nem jelenti, hőgy nélkülözni lehet a termelő- szövetkezetek belső ellenőr­zését. A külső behatás nem pótolhatja és nem helyette­sítheti a belsőt — olyan rea­litás ez, amelyet nem lehet Vitatni. Mert miről is van szó? Nem arra gondolunk, hogy a termelőszövetkezeti ellen­őrző bizottságok csak papíron működnek, csak tessék-lássék módon töltenék be szerepkö­rüket. Sok a példa megyénk­ben arra, hogy e bizottságok tagjai mindinkább leülnek a vezetőkkel, a szakmai rész­egységek felelőseivel is, s egy-egy konkrét eset kapcsán megteszik észrevételeiket. A termelőszövetkezeti törvényt betartják, félévenként leg­alább egyszer beszámoltatják a vezetőket munkájukról. Eddig tehát rendben volna a dolog. A probléma ott kez­dődik, hogy az ellenőrző bi­zottságok fanjai — akiknek jó szándékához, becsületessé­géhez nem fér kétség — a legtöbbször apró problémá­kon elidőznek, nem mennek túl a részegységeknél. Nem általánosítanak, nem elemez­itek, nem vonnak le egy-egy jelenségből általános érvényű következtetést. fgy történik meg azutár. hogy az ellenőrző bizottság tagjait is meglepi, amikor az állami ellenőrzésnek ma még csupán egved'il valós formá­ja, a bevételi főigazgatóság vizsgálata derít fényt sza­bálytalanságokra, amelyek év közbeni alapos ellenőrző munkával megelőzhetőek let­tek volna. A bevételi főigaz­gatóság ugyanis csupán utó­lag állapít meg — s akkor már mit lehet csinálni? Ak­kor már megvan a baj. a mérleghiány, akkor már fe­lelősségre kell vonni az elkö­vetőket. De a termelőszövet­kezeti közösségnek ez már rrittsem használ, hiszen a pénz elúszott. Érdekesen folytatódott a vita, amely szerint sok forin­tot megfoghattunk volna, sóit embert megmenthettünk vol­na. ha alapos és mindenre ki- t°"'edő a belső ellenőrzés, ha év közben is betölti hivatását az állami ellenőrzés. Több példa van megvénkben is ar­ra. hogy a beruházások egv része még mindig megalaoo- Kntlan — nem csupán megfe­lelő anyagiak hiánya, hanem amiatt, hogv olyan énítkezé sekbe kezdenek. am«lvek ak­kor és ott nem hiányoznak célszerűtlenek. \ termelőszövetkezeti el­lenőrző bizottságokban növel­ni kell a kvalifikált szakem­berek számát, a területi szö­vetségek ellenőrző munkáié­ra nagyon is nagv a szüksé" Nem helvettük; ha^em mel le**’"k kell olvan állami el­lenőrzés — elsősorban seöítő- és megelőző ielleggel — amelv képes feltár«: a visz- szásságoka* Ez irányban most országosan kezdemé­nyező lépéseket tesznek. Am addie sem árt ha például a helv! tanácsok gyakorolja'- . Jósat kai, s az állami felügve let esz,közeiv“i sokkal hatá­rozottabban. bátrabban éln'»'- példáuí a járási hivatalé'- k K. J. Hagyományos immár, hogy minden év júniusának első vasárnapján rendezik meg országszerte az építők nap­ját. így volt ez ebben az év­ben is: vasárnap ünnepelt megyénk két legnagyobb építőipari vállalatának — a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat — közei háromezer dolgozója. Az ünnepségsorozat egyéb­ként már péntek délután megkezdődött. A Nyíregyhá­zi Tanácsi Építőipari Válla­lat központjában, ahol 14 dolgozó kapott „Kiváló dol­gozó” kitüntetést, harmincöt törzsgárdatag pedig jutalom­ban részesült. Ezenkívül a legjobban dolgozó brigádok munkáját is pénzjutalommal ismerte el a vállalat. Szombaton délelőtt rendez­ték meg az építő-szerelő vállalatnál a központi ün­nepséget, ahol 15 dolgozó vette át a „Kiváló” jelvényt. A szocialista brigádok közül Káté László rakodóbrigádjá- nak öt tagja aranykoszorús jelvényt, öt szocialista bri­gádtag ezüst fokozatot, 18 pe­dig bronz fokozatot kapott. Ugyancsak szombat dél­előtt kezdődött meg az épí­tők napja tiszteletére ren­dezett ünnepségsorozat a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. Az ün­nepségen részt vett Kállai Sándor, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá­nak titkára, valamint az építők napjára meghívott romániai Szatmár megyei építőipari vállalat küldöttsé­ge Jenel Alexandra műsza­ki igazgató vezetésével. Ezen az ünnepségen adták át a vállalat vezetői hét dol­gozónak — Árnyas József mű­vezetőnek, Darvas Lajos ter­melési osztályvezetőnek, dr. Nagyőszi Béla főépítésveze­tőnek, Kása Adám asztalos­nak, Fehér László kőműves­nek, Mózes Lajos gépkezelő­nek és Opre Sándor rakodó- munkásnak — az „Építőipar kiváló dolgozója” miniszteri kitüntetést. Százhetvenkét dolgozó lett a vállalat „Ki­váló” dolgozója, akik között 258 ezer forint jutalmat osz­tottak ki. Tómba András la­katos szocialista brigádja ezen az ünnepségen vette át a „Kiváló brigád” kitünte­tést. Ugyancsak az építők napi ünnepségen ítélték oda 134 brigádnak a szocialista cí­met, akik közül 12 brigád arany-, 20 ezüst-, 35 bronz-, 31 zöldkoszorús jelvényt, 35 pe­dig oklevelet kapott. A bri­gádok között 165 ezer forint jutalmat osztottak szét. Nem feledkeztek meg a vállalat­nál több évet eltöltött dolgo­zókról sem: 225 ötéves dol­gozó 112 ezer, 123 tízéves dolgozó 123 ezer és 27 húsz­éves dolgozó 54 ezer forint jutalmat kapott. Vasárnap tovább folytató­dott az építők napi ünnep­ség a vállalat Bocskai úti sporttelepén. Az érkező ven­dégeket a helyőrség fúvós­zenekara fogadta, köztük Kanda Pált, az SZMT vezető titkárát, a párt megyei vég­rehajtó bizottságának tagját, a Szovjetunió Kárpátontúli területéről érkezett szakszer­vezeti delegáció tagjait, a társvállalatok képviselőit, a vállalat dolgozóit. Az egész napos műsor a késő esti órákban ért véget. Első ízben ünnepeltek az építők napján a NYIRTERV dolgozói is, ahol a tervezési munkák színvonalának eme­lésére nívódíjat alapítottak és az idei építők napján ítélték oda a legkiemelke­dőbb tervezésekért. A szom­szédos megyék tervezőiro­dáinak legkiválóbb építészei­ből álló zsűri nívódíjban ré­szesítette a balatonföldvári „Kurszalon” tervezőit: Bán Ferencet, Kulcsár Attilát és Scholtz Bélét, valamint a nyíregyházi Árany János és ' Szarvas utca sarkán felépült 68 lakás és üzletsor tervező­jét: Kulcsár Attilát. A zsűri dicséretben és jutalomban részesítette a mátészalkai kórház fül-orr-gége pavilon­jának tervezőjét, Márton Istvánt. •' U- • ♦' " Ünnepség előtt egy nap­pal még festették, szerelték, s a környékét rendezték' Tünde utcai központi tele­pen a nagy szerelőcsarnok­nak, ahol az építők napját tartották a KEMÉV dolgozói. Múlt hét elején még a re­ménykedők is kételkedtek, elkészül-e ez az impozáns, de sok-sok munkát igénylő szép csarnok. Június 3-án szépen feldíszítve, berendez­ve várta a csarnok azt az 1400 dolgozót: kubikosokat, ácsokat, festőket, szerelőket és másokat, akik ünnepelni jöttek 1700 dolgozó nevében. A fiatal KEMÉV-nál most másodszor köszöntötték az építőket. Az ünnepségen részt vett Alexa László, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titká­ra, Kanda Pál, a párt me­gyei végrehajtó bizottságá­nak tagja, az SZMT vezető titkára. Ott voltak a me­gyénkben tartózkodó szov­jet delegáció tagjai, Vaszil Vasziljevics Kacsur, a szov­jet építők szakszervezete Kárpátontúli területi bizott­ságának titkára, az állami, társadalmi és tömegszerveze­tek vezetői, a társvállalatok képviselői. A megyei pártbizottság üdvözletét Kanda Pál adta át. Tóth Kálmán Igazgató értékelte a vállalat munká­ját, eddigi tevékenységét. Ez alkalommal került sor a szo­cialista munkaversenyben legjobb eredményt elért dol­gozók és brigádok jutalma­zására. kitüntetésére. A vállalatnál 26 brigád nyerte el a megtisztelő szo­cialista címet. A kiválóan teljesítő dolgozók és brigá­dok között az ünnepségen 225 ezer forint jutalmat osz­tottak ki. Most első alkalommal ke­rült sor a vállalat legjobb brigádja cím odaítélésére, melyet Reviczki Béla 14 tagú kubikosbrigádja nyert el. Ákos László főépítésvezető, a Tiszavasvári Alkaloida Gyár építésének vezetőjét a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Munka érdemrend bronz fokozatával tüntette ki. Az Építőipar kiváló dol­gozója miniszteri kitüntetést kapott Tóth József kubikos, aranykoszorús szocialista brigádvezető és Paulai Bélá- né, a vállalat közgazdasági főosztályának vezetője, öt- venhatan kaptak Kiváló dol­gozó kitüntetést. Melis And­rás épitésvezető, Melis Tibor technikus és Varga János fő­építésvezető a Kiváló újító kitüntetés bronz fokozatát kapták meg.. Kiváló munkájuk elismeré­seként az aranykoszorús szo­cialista brigád címet nyerte el: Tóth József, Szennai Sándor, Szabó Gusztáv és Padla Elemér kubikosbri­gádja. Az ezüst fokozat tu­lajdonosai lettek Herczegh István és Vincze Endre vasútfelépítményes brigád­jai. A szocialista brigád cím bronz fokozatát ezúttal Ba­lázs Mihály ács-, és Sinka Ferenc kubikosbrigádja nyer­te el. Ezenkívül 17 brigád kapta meg a szint teljesíté­séért járó oklevelet. GÉPBEMUTATÓ NYÍREGYHÁZÁN. Elkészült a BV—40 elnevezésű burgonyaválo- ■ató asztal a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalatnál. A gépét június 2-án burgonyatermesz­tő szakembereknek mutatták be. A burgonyáválogató asztal óránként 50—60 mázsa bur­gonyát osztályoz és ezt a képességét a gazdaságok sokoldalúan hasznosíthatják prizmázás- c r, vetőgumó-válogatáskcr. vagy étkezési burgonya ■.szállításának előkészítéséhez. A be- nutatón részt vevő szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy a gépre már nagyon nagy szüli- s* van hiszen a rtlezőgazdasági üzemeknek egyre nagyobb gondot jelent a kézi váloga­táshoz a munkaerőt biztosítani. E véleményt igazolja, hogy alig készült el a prototípus, a váíiaiat máris nagyobb megrendelést kapott idei gyártásra. (Elek Emil felvétele) Az orvosszakértői intézet vizsgálata Intézkedések az egészségügyi ellátás iavífására Az Egészségügyi Miniszté­rium felkérésére május 29- től június 2-ig Szabolcs- Szatmár megye járóbeteg-el­látását vizsgálta az Országos Orv osszak értői Intézet mun­kaközössége. Harmincöt szakember részvételével tar­tották az egész megyére ki­terjedő átfogó ellenőrzést, amely foglalkozott a kórhá­zak, rendelőintézetek és a körzeti orvosok munkájával. A munkacsoport záróárte- kezletére a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács nagytermében került sor, ahol jelen volt dr. Cservényük László, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, dr. Szentgyörgyi Kál­mán, az Egészségügyi Mi­nisztérium osztályvezetője, dr. Benedek Imre, az Orszá­gos Orvosszakértői Intézet munkatársa, a megye kórhá­zainak, rendelőintézeteinek vezetői, a járási, városi főor­vosok. Dr. Magyar János megyei főorvos megnyitójában el­mondta, hogy igen jelentős­nek tartják az egészségügyi ellátás további javítása szempontjából . a szakértői bizottság ellenőrzését. Ez helyzetképet tár a megye egészségügyi szervei elé, fel­hívja a figyelmet a legsür­gősebb tennivalókra. Ezután a munkacsoport tagjai szá­moltak be tapasztalataikról. Elöljáróban dr. Szentgyörgyi Kálmán osztályvezető szólt arról, hogy a vizsgálat alap­ján egyértelműen megálla­pítható a fejlődés megyénk­ben. Legutóbb 1969-ben tar­tottak hasonló vizsgálatot, azóta Szabolcs-Szatmár me­gye egészségügyi ellátása so­kat javult. Tény azonban, hogy még mindig itt a leg­alacsonyabb a kórházi ágyak tízezer lakosra jutó aránya, a kórházak, rendelőintézetek zsúfoltak, a körzeti orvosok betegforgalma éves viszony­latban meghaladja a 2,8 milliót. Sok szakorvos hi­ányzik a megyéből, több in­tézmény bővítésre, korszerű­sítésre szorul. A vizsgálat célja többek között az volt, hogyan lehetne a jelenlegi adottságok, nehézségek kö­zött színvonalasabban végez­ni a járóbetegek ellátását, gyógykezelését. A megyeszékhely kórházi és rendelőintézeti helyzetéről a munkacsoport tagjai meg­állapították, hogy a zsúfolt­ság ellenére számos osztályon folyik rhagas színvonalú gyógyítómunka. Kiemelték a rendelőintézet városi részle­gét, ahol példaszerű rendet, gondosságot tapasztaltak. A szakmai felkészültség, a mű­szerrel való ellátottság meg­felelő, sőt tartalék készülé­kekről is gondoskodnak. A megyeszékhely járóbeteg-el- látáfát nehezíti a szakorvos- hiány, nagy az orvosok meg­terhelése. A magas betegfor­galom és a szűkös viszonyok miatt az egy kezelésre jutó 8,2 perc még mindig alatta marad az országos vidéki át­lagnak. Elismeréssel szóltak a szakértői intézet munkaié -sál a belgyógyászati szakrende­lések magas színvonaláról, különösen a cukorbetegségek gyógyításában és a kardioló­giai vizsgálatokban elért eredményekről. Hasonlóan említették az urológiai osz­tály munkáját, majd a nyír­egyházi orvosok tudományos munkásságáról, hazai és külföldi publikációiról, sze­mélyes részvételével foglal­koztak a hazai és külföldi orvostudományi konteren, dákon. Foglalkozott a mun­kabizottság valamennyi tá­rás körzeti orvosi munkájá­val, néhány helyen a körze­tek kialakításában tapasztal, ható aránytalansággal, a rendelők felszereltségével, az esti és éjszakai ügyeletek megszervezésével a nagyobb községekben, illetve a váro­sokban. Külön témaként vizsgálták az ipari üzemek üzemorvosi tevékenységét. A megyében 36 üzemben foglalkoztatnak mellékállásban orvosokat, egyetlen főhivatású üzemor­vos sincs. Az üzemek igé­nyelnék, anyagi áldozatot is hoznak, lakást biztosítanak. Jelenleg nyolc főállású üzem. orvosi hely van, melyet sze­retnének betölteni. A munkacsoport vizsgáló­dásait írásban is megküldi a megyei tanács egészségügyi osztályának, hogy az alapos értékelések, javaslatok alap­ján intézkedéseket tehesse. nek Szabolcs-Szatmár egész­ségügyi ellátásának további javítására, az egészségügyi törvény megvalósítására. P. G. Pulinál Két divatáru üzlet az új lakónegyedben, egymás szomszédságában. Külsőleg mint két tojás, olyan egyfor­mák: széles, ízlésesen rende­zett kirakat, belül a közeli átadás után tapasztalható tisztaság, friss festés illata. Ez a látszat. ★ Az egyikben: — Fehér trevirapulóvert szeretnék kamasz méretben. AZ eladó felvonja a szem­öldökét: — Trevira is, meg kamasz Is? Olyan itt nincs, nem is volt. — Várható, hogy lesz? — Ki tudja azt előre? A vevő újabb próbálkozá­sa: — Volna-e kisfiúnak két­részes kötött nyári ruha? — Az a kérdés, milyen nagy az a kisfiú! — Tíz év körüli, vékony­ka. — Neki nincs. A vevő rámutat egy polc­ra. — Azok között hátha akad­na egy... — Nincs, ha mondom. Kü­lönben akár meg is nézheti nekem egyre megy — dúl az eladó, miközben kényszere­detten ledob egy darabot a pultra. A ruhácska tényleg túl ki esi, a vevő gondja annal na­gyobb, mert jön az évzáró és kellene az új ünneplő ruha. Az eladó idegesen dobol a? ujjával az üveglapon, s majó diadalmasan kijelenti: — Megmondtam, hogy ki­csi. Nem hitte. A vevő elszégyelli magát, pedig még meg szerette vol­na nézni a túlsó sarokban a műszálas öltönyöket, de az eladó „győztes” mosolya elől jobbnak látja kimenekülni az utcára. ★ A másikban: — Fehér trevirapulóvert szeretnék. — Rövid, vagy hosszú uj­jal? — Talán inkább röviddel. Az eladónő pillanatok alatt többfélét tesz a hölgy elé, aki tanácstalanul gyönyör­ködik a szép holmikban. Mire az eladó: — Talán ezt próbálja meg, reggel kaptuk és már csak ez van belőle. — Jaj, de sajnálom — mondja később az eladónő, amikor a vevő visszatér a próbafülkéből és maga is látja, hogy kissé bő a trevira. — Nézzen be pénteken ak. korra várunk újabb szállít­mányt — súgja a vevőhöz hajolva, mintha valamilyen személyes titkába avatná be. Majd egy hirtelen ötlettel • — Vagy próbálja meg ezt az enyhén kivágottat, gar, hogy olcsóbb, de ebben jól -rvényesül a lebarnult bőr. Néhány perc múlva már blokkol is az eladónő. a ve­vő sugárzik az örömtől, vesz még egy pár nylonharisnyát is. Amikor búcsúzik, az el­adónő utána szól: ..Ne felejt­se, pénteken... Biztosan sze- -“ncséje lesz.” ★ Pénteken már tudja a fia­tal hölgy, melyik divatáruba nyisson be. (angyal)

Next

/
Thumbnails
Contents