Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

Wlt. Jöníus 9.' «SL'fiT-MXeTASffORSZA« fi. AM IEGYZET: Hivatali «elejtek Általában bürokratáknak azokat az embereket nevezik, akik körömszakadtáig ragasz­kodnak rendeletek, szabályok betű szerinti megtartásához, megtartatásához. De vajon bürokraták-e? Bürokrata-e az az ember, aki a rendeletet ismeri, helyesen értelmezi és alkalmazza? Pár napja egyik ismerő­söm, aki a területi munka­ügyi döntőbizottság tagja is, megkérdezte; mi a vélemé­nyem, jár-e annak az ember­nek a lakbér-kiegészítő pót­lék, aki házat vásárolt, és le­mondva korábbi főbérletéről, saját tulajdonú lakásában la­kik. Válaszom az volt: nem jár. Tévedtem. Ismerősöm el­sorolta azokat az eseteket, amikor a lakbér-kiegészítés megszüntethető, illetve csök­kenthető. Kiderült tehát, hogy nem ismerem alaposan az 1971-ben bevezetett lakásren­deletet. Nagyobb hiba azon­ban, hogy azok sem ismerik mindig ezt a rendeletet — vagy ha ismerik, rosszul ér­telmezik — akiknek köteles­ségük lenne. Az említett példa ugyanis döntőbizottsági ügy volt. Egy dolgozó előbb a vállalati ügyintézőnél, majd a vállalati egyeztető bizottságnál, aztán a területi munkaügyi döntő- bizottságnál kereste igazát. Hosszú utat járt meg, sok embert foglalkoztatott az ügy;* amíg olyan határozat született, hogy a labkér-hozzá- járulás továbbra is jár, sőt visszamenően ki kell fizetni a letiltott forintokat. Mi tehát a bürokrácia? Az aktaszaporítást, a hosszadal­mas kacskaringós ügyeket sokszor a törvények, rendele­tek,’ határozatok fogyatékos felületes ismerete szüli. A fe­lületesség nem elszigetelt je­lenség. Emberek, akiknek hi­vatali kötelességük lenne, hogy a saját munkakörüket érintő minisztertanácsi, mi­niszteri, munkaügyi vagy he­lyi rendeleteket, határozato­kat tudják, sokszor talán még azt á fáradságot sem veszik, hogy frissiben áttanulmá­nyozzák a rendeleteket tar­talmazó közlönyöket, értesí­tőket. Ez a felelőtlenség szüli gyakran a hivatali selejlet, indítja el a bürokrácia lavi­náját. A hivatali selejt csakúgy, mint a gyártási selejt, mérhe­tő és érzékelhető. Kár, hogy sehol sem bizonylatolják. Mert a gyártási selejtről jegyzőkönyvet készítenek, a selejtgyártót kártérítésre kö­telezik, de ezt a hivatali se- lejtgyártóval szemben sehol sem alkalmazzák. A példánál maradva az, aki a lakbér-kie­gészítő pótlék fizetésének megszüntetését elrendelte, legalább ezerforintos kárt okozott, ha figyelembe vesz- szük azoknak a munkabérét, akik első, másod- és harmad­fokon foglalkoztak az üggyel, s ehhez még hozzászámítjuk a panaszos órabérét, aki a termelőmünka helyett igazát kereste. A téves vagy rosz- szul intézett ügyek, káros ha­tása azonban erkölcsileg na­gyobb. Nem csak a rendeleteket végrehajtó hivatal, intéz­mény, és az ügyintéző iránti bizalom csökken, de a felü­letességből eredő tévedések miatt bizalmatlanság támad a rendeletek alkotóival szem­ben is, kétkedés ébred a lendelet, határozat társadal­mi hasznossága iránt. Ilyen álapon azok, akik jogosnak vélt ügyeik intézésénél nem tapasztalják az elfogadható és megnyugtató ügyintézést, a szükséges jót is szükségte­len rossznak tekintik. Ennek káros hatását nem kell bő vebben magyarázni, hiszen sokszor hangoztatják vezetők, hogy meg kell teremteni a jó hivatali, munkahelyi légkört, s tegyük hozzá a munkahe­lyen kívüli jó közérzet is fon­tos. De ahol a dolgozók ügy­intézése felületes, ott a jó légkör, a jó közérzet, csak óhaj marad. Ez pedig vissza­hat; a termelésre és sok olyan tényezőre. amely az eredményes gazdálkodást befolyásolja. Természetesen a tévedése­ket. a hibákat százszázaléko­san soha sem lehet megelőz­ni, soha nem lehet megszün­tetni. Csökkenteni azonban lehet és szükséges. Elsősor­ban úgy, hogy ki-ki a maga posztján a hatáskörébe tar­tozó ügyek intézésénél a le­hető legnagyobb ismereteket szerzi meg, s az ügyekét a le­hető legnagyobb lelkiismere­tességgel intézi. Seres Ernő Varga János Harsányt .Géza Seres Z,sigmond Borbély Lajosné Szegedi István Sipos Pál A munkások segítségét kérték Fehérgyarmati beszélgetés a pártdemokráciáról, a kritikai légkörről Pártdemokrácia — kritikai légkör. Ez volt a témája an. nak a szerkesztőségi keiek- asztal-beszélgetésnek. ame­lyet az MSZMP Fehérgyar­mati Járási Bizottságán tar­tottunk. Részvevői: Boroély Lajosné. a fehérgyarmati, tlj Élet Tsz nőbizottságának el­nöke. Harsányi Géza, a tég­lagyár művezetője, pártcso- portibizalmi, Sipos Pál. a Vámosoroszi Altalanos Iskola igazgatója, pártvezetőségi tag. Seres Zsigtmónd, a turist- vándi Rákóczi Tsz párttitká­ra Szegedi István, a MEZŐGÉP Vállalat fehér­gyarmati üzemegységének la­katosa, pártcsaportbizalpH, és Varga János, a köicsei Kossuth Tsz traktorosa. A X. pártkongresszus be­számolója hangsúlyozza: „A pártdemokrácia nélkül nem. lehet igazi eszmei, politikai egységet teremteni.” Hogyan értelmezik és érvényesítik e fontos elvet a pártéletben, elsősorban az alapszervezeti munkában, ahol most külö­nösen nagy fontossága van a politika eddiginél követ­kezetesebb és egységes vég­rehajtásának? Igényeljék a párttagság véleményét Seres Zsigmond azzal kez­di a beszélgetést, hogy való­jában ott érvényesül a párt­demokrácia, ahol-a pártveze­tés olyan légkört teremt, amely igényli a párttagság véleményét, észrevételeit, kritikai megjegyzéseit. Ezé. két elemzi, a jókat haszno­sítja. Úgy is, hogy helyi ha­tározatok születnek belőle. Náluk, a múlt évben 8 tag­gyűlést tartottak. Ezen osz- szesen 64 hozzászólás, hang-1, zott el. Zöme a pártéliét kér-; déseivel, a fegyelemmel es a gazdaságpolitikai kérdé­seikkel volt kapcsolatban. Egy probléma van. És nemcsak Turistvándiban. Mindig ugyanazok szólnak, szerepelnek. Alig bővül a véleményt mondók köre. Je­lentős a „passzív” párttagok száma. Pedig, ha ezeket is szóra tarják kiderül: van mondanivalójuk. Példát em­lít. Pártfórumon kívüli be­szélgetés során hívták fel a pártvezeflőség figyelmét: nö- .vekedett a fiatalok, nők szá­ma a tsz-tben, ennek ellené­re foglallaoztatásuk arányta­lanul alacsony. Pártvezetóség vizsgálta. Tennivalókat ja­vasolt a ' gazdaságvezetők­nek. Hatására alakítottak fafel­dolgozó melléküzemágat, ahol hamarosan 40-en dolgoznak. Többségben nők, fiatalok. Sípos Pál azt hangsúlyozza, hogy igazi politikai eszmei egységet ott lehet megterem­teni, ahol a pártvezetóség együtt. ..él”, együtt dolgozik a párttagsággal, ismeri gond­jaikat, problémáikat és rea­gál is azokra. Ha a pari­szervezet belső életében ér­vényesül a demokrácia elve, annak kisugárzó hatása van a környezetre, s eredménye­sebben fel lehet lépni az 'intrikálok, rágalmazók ellen is. Sipos erre is figyelmez­tetett: ..E tekintetben nincs minden rendjén. Van alatto­mosság, intrika, s baj van . néhány párttag szerénységé­vel is. Ezek ellen csak nyílt­sággal, őszinteséggel lehet küzdeni.” Úgy érzik, ők már ilyen légkört alakítottak ki. Bírálat és felelősség Harsányi Géza az őszinte­ség, a kritika szükségességét hangsúlyozza. S különösen azt, hogy erre idejében oda kell figyelni. Ha nem. kónv­nyen közömbössé válhatnak a párttagok. Igaz, van eset, amikor az őszinteség valakit kellemetlenül érint, de ezt le kell küzdeni. Esetet említ. Pártcsoportjuk javasolta a pártvezetöségneR. hogy vonja felelősségre azokat a gazda­sági vezetőket, akiknek a hibájából havonta 8—10 ezer darab selejt tégla származott. És ne a dolgozókkal fizettes­sék meg. Ez a bírálat kellemetlenül hatott az érintett gazdasági vezetőkre. „El lehetett volna ezt másképpen is intézni” — mondták. De hogyan? Ná­luk a pártcsoport havonta tanácskozik. A legfontosabb teendőket beszélik meg. És „tálalják” a pártvezetőség­nek. Innen aztán tovább ke­rül. S ma már tudomásul ve­szik a gazdasági vezetők is; él, dolgozik, van véleménye a pártosoporfnak. Még ak­kor is, ha néha keményeb­ben mondanak bírálatot. Borbély Lajosné elmondta, előfordult náluk, hogy fontos döntésekben „megkerülték” a pártvezetőséget a gazdasági vezetők, önkényesen döntöt­tek. Ez hibákhoz vezetett. Változtattak. Most minden fontos kérdést,,i4öben,„nieg- tárgyal a pártvezetőség. Meg­beszéli a taggyűlés . is. Érde­mes alapozni a bírálatokra, így várhat segítséget párt­tagoktól. pártonkívüliektől a párt- és gazdasági vezetes is. Jó példát említett erre Szegedi István, aki elmond­ta. ennek köszönhető, hogy tavaly, »mikor év vége felé 7 millió hiányzott a tervtel- jesítósből. áldozatos munká­val sikerült pótolniok. Szin­te mozgásban volt az egész pártszervezet, öt pártcsoport tartott tanácskozásokat, utá­na röpgyüléseket. Kérték a munkások segítségét. Az Piros betűs ünnepként tar­tották. nyilván április hu­szonnegyedikét, Szent György napját. Ezen a harcias, ünne­pen akarta Bakócz herceg- prímás kihirdetni Budán azt a pápai bullát, amelyet Ró­mából hozott magával. A bulla teljhatalmat biztosított Bakócznak keresztes hadak gyűjtésére nemcsak a magyar királyság területén, hanem a többi kelet-európai ország­ban is. De amíg nem talált fővezért, a hadak gyűjtését sem kezdhette meg. Már ki­szemelte Dózsát, ám hiány­zott kettőjük megállapodása. A keresztes háború meghirde­tésére leginkább alkalmas Szent György-nap előtt egyezségre kellett jutnia a végvári lovaskapitánnyal. A vitézek ünnepe előtti napon, április huszonharma- dikán tárgyalt az esztergomi érsek Dózsával. Nem maradt ránk. miről folyhatott közöt­tük a vita, de ismerve a ko­rabeli hazai és nemzetközi állapotokat, s a tárgyaló fe­lek cselekedeteit, nem téved­hetünk túl nagyot, ha meg­kíséreljük vázolni az állás­pontok tágabb körét. Bakócz Tamás pápa sze­retett volna lenni, ezért vo­nult előző évben káprázatos kísérettel Rómába, nem ép­pen reménytelenül. Alikor még szilárdnak látszott a Cambraii Liga. amelyben Eu­rópa valamennyi katolikus hatalmassága tömörült Ve­lence elveszejtésére, mivel a gazdag városállam fonto­sabbnak tartotta saját érde­keit, mint a barátaik sagfife­„ÍJe scétkafó űt&r nm éyéé tmgJ ...........■ssssBBssg : 11 " 7, 'ssssss 3. Mise Szent György napján kezesét. Gyula pápa kiát­kozta a patríciusok köztársa­ságát, mondván, hogy „Ve­lence rosszabb a töröknél.” Ám Gyula pápa meghalt és az utódlásért folyó harcban alul maradtak a Liga hívei. Medici János lett a pápa X. Leó néven, ö pedig vesze­delmesebb ellenfélnek tekin­tette Rámára nézve Francia- országot, Németországot, Spanyolországot, mint Ve­lencét, „amely mégiscsak olasz”. Feloldotta a hajós­kereskedő államot az egyházi átok alól, s hogy némileg Bakóczot is kárpótolja, oda ígérte neki a konstantinápo­lyi patriarchátust és teljha­talommal ruházta fel a ke­resztes háború megindítására. Mivel pedig sem II, Ulász­ló magyar király, sem a fő­rangú nemesek nem újjong- ■ tak túlságosan a pápa és Bakócz közös tervéért, a hercegérsek a tömegek fel­fegyverzésével, azok dema­góg lelkesítésével akarta el­érni célját. Alig valószínű, hogy Dózsa György világosan átláthatta a nemzetközi politika erővo­nalait. Viszont katona létére annál világosabban ítélte meg ag országra nehezedő borok veszedelmet. Ennek elhárí­tásáért tétovázás nélkül kész volt harcolni. Ezen túlmenő­en okkal gyanítható, hogy a hercegérsekkel való vitája elsősorban az ország belső helyzetére vonatkozott: is­merve a főurak szertelen dölyfösségét, a parasztság és az alsóbb nemesi rétegek sanyarú helyzetét, tisztában volt a hazáját szorongató kettős nyomás tarthatatlan­ságával. Úgy vélte, ha elvál­lalja a keresztesek fővezért posztját, alkalma nyílik ha­dait egyrészt a 'török meg­semmisítésére vezetni, más­részt a hadi siker és a szer­vezett katonai erő birtoká­ban kikényszerítheti a job­bágytömegekre háruló ter­hek könnyítését. Amikor másnap sor került Buda várában a Szent György-napi ünnepélyes ese_: ményekre, kezdetben még nem tudta a tömeg, hogy ki lesz a fővezér. Dózsa jelen volt a sokadalomban. szá­mosán ismerték, mivel a ki-! tüntetése körüli huzavona révén vitézségének is híre szaladt. Főképp a katonák költötték jó hírét, ennek nyo­mán a tömeg is ünnepelni kezáie. Mire eierkes&te a. mise ideje aSzent Zsigmond- templomban, mindenki ter­mészetesnek vette, hogy a nándorfehérvári lovaskapi­tány, a király új lovagja a közismert katonák csoport­jában foglal helyet. A Szent Zsigmond-temp- lom szűknek bizonyult a 1 hatalmas tömeg befogadásá­ra. Mind a templom előtti tér, mind a környező utcák megtellek, miközben Bakócz érsek misét celebrált az ol­tárnál. Ezt követően nép­gyűléssé változott át az ün­nepség. Bernét Pávia gróf, olasz püspök, a pápai udvar fő­jegyzője felolvasta a latin nyelvű római bullát, amely keresztes háborúba szólítja a katolikus egyház híveit. Az eredeti latin szöveget: fenn­hangon fordította magyarra Balázs ferencrendi szerzetes. Ezt követően Bakócz Tamás az oltár elé szólította Dózsa Györgyöt tíz vitéz társasá­gában. Az ő mellükre a her­cegéinek szabója varrta fel a keresztes háború jelvényét, a posztóból készült vörös keresztet. Közben világi pa­pok és szerzetesek ugyancsak posztóból kereszteket oszto­Kttfí&s. 9 «grftakr.dk, sa& erősítsék ruhájukra, s ezzel nyilvánítsák ki a háború iránti hajlandóságukat. A papok lelkesítő beszédeket rögtönöztek, ahol csak meg­fordultak a tömegben. En­nek halasára valóban magá­val ragadta az elszántság az embereket, amikor Bakócz Taxnas kibontotta a hatalmas fehér lobogót, rajta a vörös kereszttel. Abból pedig, hogy Dózsa Györgynek nyújtotta át a keresztes háború lobo­góját. megtudták, ki a főve­zér. Minden úgy sikerült, ahogy remélte a hercegérsek. Har­cot hirdető szavai nyomán megalakultak a keresztes hadsereg első csoportjai. A sok-sok gyalogos mellett már háromszáz lovasa is volt Dózsa Györgynek. Késede­lem nélkül átkelt a Dunán frissen toborzott katonáival és a pesti oldalon hozzálátott a tábor berendezéséhez. Úgy mondják a korabeli szemtanúk, hogy a fővezér viselkedése lelkesítő benyo­mást tett híveire. Önbizal­mat sugárzott, s miután újra kihirdette a pápai bullát, la­komára hívta seregalapító katonáit. De nyilván az is feltűnt a fővezérnek, hogy a neveze­tes miséről hiányzott az ud­var, hiányoztak az ország- nagyok. Ez baljós előjel volt... Következik: A vezér vála­sza. eredmény: a terv túlteljesí­tése. Vita alakult ki arról, hogy mikor, hogyan, s miiyen esetekben bíráljunk. Nagyon fontos — ha egyénről. ha közügyről van szó —, hogy mindenkor idejekorán, seg'í- tő szándékkal, de hangsú­lyozták: első a közügyek, a haladást gátló jelenségek el­leni fellépés. Jellemformálás — közérdek Egyénéknél a jellemet kel! formálni, s nagyon vigyázni arra, hogy ne az ember ellen irányuljon a kritika. Ne érezzen szubjektiven bántó szándékot. Persze az igazat meg kell mondani. Csak így okulhat, vonhatja le a tanul­ságokat. Seres Zsigmond em. Illette ezzel kapcsolatban a főagr#nómusuk esetét. aki — ki tudja miért? — a közös és a háztáji terület egy ré­szére csírázatlan vetőmagot adott ki. Emiatt 80 hóidat újra kellett vetni. Alaposan ■ „megmostak-" a fejér’a’'part- tagok. Több gondosságot, fi­gyelmet követelnek. És jog­gal. Szólni mindenképpen kell, mert közügyet érint. „Bírál­tuk az igazgatót, mert több értékes gép ott állt kihasz­nálatlanul. A párttaggyúles 80 nap határidőt adott ré­szére.” Intézkedem is. Elő­fordul azonban olyan eset, amikor a párttagok közöm­bösek egyes bírálni való je­lenségekkel szemben. Ilyen­kor a vezetők mondják: hol voltak akkor a párttagok? Nem látták? És ebben nekik, van igazuk. Ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozta Seres Zsigmond. hogy „az ember­nek a saját munkáját már nehezebb mérlegre tenni, el­ismerni. hogy ő a ludas.” De eddig mindenképpen el kell jutni a párttagoknak. S;pos Pál mondta, hogy ez már tudatosságot. követel. Erre nevelni is kell a párttagokat. A pártdemokrácia elvének érvényesítése Harsányi ezzel kapcsolat, ban tette szóvá: küzdeni kell a közömbösség ellen. Hogy a közömbösség. nemtörő­dömség pilyen károkkal jár, egy példával illusztrálta, amikor elmondta, hogy éppen emiatt ment tönkre a 3 mil­liós értéket képviselő kemen­cekocsisor. „El kellett fogad­nunk a bírálatot, mert mi voltunk benne a hibásak, helytelenül üzemeltettük.” Lényeges tehát a pártde­mokrácia elvének érvényesí­tésében a jó kritikai légkör kialakításában az. hogy a párttagságnak — s a környe­zetének is! — milyen a vi­szonya a feltárt hibákhoz, azok megszüntetéséhez. Tar­talma van ennek az elvnek, s mindig konkrétan kell ér­vényesülnie a pártéletben, a párttagok magatartásában. És elsősorban az „első vo­nalban” az alapszervezetek­nél. Itt dől el egy-egy hatá­rozat helyes értelmezése és megvalósítasa. Márpedig ez szükségszerűen igényli a de­mokratikus, szabad légkört, a véleménynyilvánítást, a párttagság aktív munkáját, tbáiy S&IÍSÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents