Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-04 / 130. szám
1972. június i. KELET-MÄGYAROftSZA« 5. oldal Munkát vállalnak a diákok Szakmai gyakorlat, pénzkereset a szünidő egy részében Sok diáknak az utolsó tanítási nappal még nem fejeződik be az 1971/72-es tanév. A főiskolásoknak, a szakközépiskolásoknak ezután kezdődik a nyári kötelező gyakorlat. De azok is vállalnak egy-két hónapos munkát, akiknek semmiféle „hivatalos” kötelezettségük sincs. Hiszen jól jön az a pár forint a nyári üdüléseknél. A mezőgazdasági főiskolán két külföldi — lengyelországi és szovjetunióbeli — csere- gyakorlatot szerveztek. Lengyelországba harminc hallgató utazik két hétre, melyből egy hetet dolgoznak — betakarítási munkát végeznek. A gépészhallgatók 18 fős csoportja a Szovjetunióban, Ki- sinyovban végez szakmájának megfelelő munkát. A csere- gyakorlatra július—augusztus hónapokban kerül sor, a cseretársakat is ekkor fogadják. A kötelező nyári gyakorlaton a főiskola és a szakközép- iskola minden hallgatója részt vesz. A csoportok három— négyhetes gyakorlatra mennek a megye állami gazdaságaiba, termelőszövetkezeteibe és az iskola nyíregyházi tangazdaságába. A kertészek és a gépészek más megyékben is dolgoznak. A növényvédelmi repülők augusztus második hetéig gyakorolnak. Már az elsőévesek is végeznek repüléseket és egyéb gyakorlati feladatokat oldanak meg. A kereskedelmi szakközép- iskola elsős és másodikos diákjai kiskereskedelmi vállalatok boltjaiba kerülnek, a harmadikosok pedig nagykereskedelmi vállalatok lera- kataihoz. A 120 fiatal munkahelyeinek megválasztásánál figyelembe vették a vidékiek kérését is. Ök többnyire a lakóhelyükön lévő ÁFÉSZ-bol- tokban dolgoznak majd. A három—négyhetes gyakorlat után igazolást kapnak és meghatározott témájú dolgozatot írnak munkájuk,«»' Szeptemberben a dolgozat minősítése és a munkahelyi vezető véleménye alapján gyakorlati jeggyel értékelik nyári munkájukat. A megye egyik nagy gyárában, a gumigyárban is foglalkoztatnak évente diákokat. Az idei létszámot még nem határozták meg. Szerződések értelmében 2—4 hétre vállalnak munkát a fiatalok a gyárban. A gyári dolgozók gyermekei közül is többen dolgozhatnak a gépek mellett — kisegítő munkát végeznek. Az almatárolóban minden a gyümölcsszürettől függ. A nyári főidényben itt is elsősorban a dolgozók gyermekeit alkalmazzák. Ezzel is segítik a sokgyermekes családokat és a kisebb keresetűeket. Balogh Júlia Épül a négyes út Nem le íz forgalomkorlátozás — Sorompók nélkül Nagyobb sebesség A megnövekedett forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium még 1968-ban elhatározta a négyes számú főút Budapest— országhatár közötti szakaszának korszerűsítését. Ekkor került sor a főút Szabolcs- Szatmár megyei szakasza korszerűsítésének megkezdésére is és rövid időn belül elkészült az Uj fehértót elkerülő, több, mint tíz kilométeres út. A megye életében fontos négyes főútvonal korszerűsítésének újabb részeként a már megépült út folytatásához is hozzákezdtek az útépítők Ujfehértó és Nyíregyháza között. E jelentős munkáról adott tájékoztatást Gábor István, a Közúti Beruházó Vállalat igazgatója. A nagy sugarú ívek kiépítése például lehetővé teszi az eddigi 80 kilométeres óránkénti sebesség helyett a 120 kilométeres gyorsaságot is. Ugyanakkor a megnövekedett közúti teherszállításnak megfelelően szerkezeti megerősítést is kap az út. A jelenlegi gazdaságossági számítások szerint ez a beruházás öt éven belül megtérül azzal, hogy a kiépítés után megnövekedik az átbocsájtó képessége, gyorsul a forgalom. Teljes mértékben megszűnnek a vasúti egy szintX-ek az étlapon A vendégek ebédelni akartak. Beültek az étterembe és az étlapot kezdték böngészni. Kiválasztatták, ami nekik legjobban megfelelt és vártak. A pincér is odament és hallgatta a kívánságokat. Kifogyott... — Ez nincs, az sincs, kifogyott — mondta sorban a kért ételeknél, de mert a vendégek mégis enni akartak, menüt rendeltek. Ebben egyeztek meg és várták a levest. Közben azon is töprengtek, vajon miért nem jelzik az étlapon, ha elfogyott valami, de aztán rájöttek a megoldásra. Akkor ugyanis csupa X lett volna a felsorolás mellett, mert már legalább a hetven százaléknál tartottak, amikor a menüre került sor. Az is elfogyott. Végül sertéspörköltöt kérték. Amit kaptak, azt a két szem húst, jó indulattal éppen lehet pörköltnek nevezni, de adagnak semmiképp. Mit tehet ilyenkor a vendég, aki ráadásul éhes is? Megpróbál reklamálni a felszolgálónál. Igen ám, csakhogy azok között is vannak érzékeny emberek és nem szeretik ha a vendéggel eny- nyi baj van. Még hogy kevés, meg hogy más a köret, örülhetnének, hogy ezt is kapnak... Kérték az üzletvezetőt. Több, mint húsz perc telt el, s akkor jött a pincér, hogy „a főnök úr nem ér rá kijönni.” Fölösleges lenne a szót tovább szaporítani — sőt a pincér szerint még ez is sok volt, — a vendégek éhesen távoztak az étteremből és még arra sem méltatták őket, hogy valamelyik vezető legalább meghallgassa panaszukat. Mérlegen az adagok Azért az eset mégsem maradt nyomtalanul, mert a panaszkönyvbe beírták a történteket és egy , példányt —- korrekt hangú és jóindulatú levéllel elküldték a megyei tanács kéreskedelmi felügyelőségének. A felügyelők kimentek, hogy ők is meggyőződjenek a panasz jogosságáról. Miután éppen délben érkeztek a helyszínre — lehet, hogy ez nem volt véletlen — két halászlét kértek. A felszolgáló beszólt a szakácsnak, az meg kiadta a halászlét. Csak arra nem gondolt, hogy perceken belül ismét viszontlátja. Mégpedig mérlegen. Az adagok súlya mindenben igazolta a korábbi panaszosok levelét. A kalkulált 14,4 deka hal helyett egyik tálban 9, a másikban 10 deka volt. Ez | szerényen számolva is 38,1, illetve 30,5 százalékos . mennyiségcsonkításnak felél meg. És ezzel még nincs is vége. A pincér ugyanis elfelejtett blokkot adni a szakácsnak, márpedig egy szoros elszámolású üzletben enélkül semmit nem lehet kiadni így nem csak a vendéget csapták bé, de a társadalmi tulajdont is megkárosították. Tízből, tizenhárom Nem is kell túlságosan szabadjára engedni fantáziánkat, ha összefüggést tglá- lálunk a mennyiségcsonkítás és a blokk elsumákolása között. így nyugodtan ki lehet mérni — a tények alapján — 10 adagból tizenhármat, és végül csak tízről kell blokkot kiállítani. A pénz meg ugye.. de minek is folytatnánk. A felügyelőség természetesen nem csak a panaszkönyvben rögzítette észrevételeit, hanem a jegyzőkönyv alapján Zubály Sándor szakácsot 800, Alexa Pál felszolgálót pedig 500 forint büntetés megfizetésére kötelezte. Mindez Mátészalkán, az ÁFÉSZ Halász éttérmében történt. A panaszosok esete április 20-án, a felügyelőség vizsgálata pedig néhány nappal ezután. A büntetési rész tehát le lenne zárva: akik vétkesek, megfizetik a bírságot. Egy megjegyzésünk azonban még ide kívánkozik: Nem is a Halász étteremnek címezve, hanem a megye- szerte jó hírű mátészalkai szövetkezetnek. Mátészalka Szatmár központja, ahol fürdő van és meglehetősen nagy az idegenforgalom. A jó idő sok embert vonz ide, és nem csak a megyéből, hanem az ország más tájáról is. Az pedig nem mindegy, milyen benyomásokkal távoznak. És, hogy ez ne ártson megyénk hírének, sokat tehet a vendéglátás. Csak jobban oda kell figyelni! Balogh József beli kereszteződések, nem lesz kocsiállás a sorompóknál. Lényegében maga az útszakasz is majdnem fél kilométerrel lesz rövidebb a jelenleginél. A korszerűsített és új szakasz együtt összesen 13,6 kilométer, melynek teljes beruházási összege 108 millió forint. A kisebb korrekciók után a 265-ös kilométerkő után 600 méterrel az út teljesen elhagyja a régi nyomvonalat és nem keresztezi a Budapest—Záhony vasútvonalat. Az út itt a vasút nyugati oldalán halad új nyomvonalon és csak a 274-es kilométerkőtől 113 méterre felüljáróval keresztezi a-Budapest—Záhony és a Nyíregyháza—Mátészalka vasútvonalakat. Ezt követően a 275-ös kilométerkő előtt száz méterre tér vissza az út a régi nyomvonalra, és halad tovább Nyíregyháza felé. Az út koronaszélessége 12 méter széles lesz, amelyből 7 méter széles forgalmi burkolatsáv épül 25—25 centi- méteres festett vezetősávval és 25—25 centiméter széles védősávval. Ennek alapján a megépített burkolatszélesség 8 méter, ami nagymértékben növeli a forgalombiztonságot. A munka előkészítését januárban, a tényleges munkát márciusban kezdték meg. A teljes szakasz befejezési határideje 1974. június 30. A munka, illetve az építés pár száz méter kivételével a teljes szakaszon folyik. Az építés csupán a 272-es és a 265-ös kilométerkövek között zavarja a forgalmat bizonyos mértékben, majd a 274, és a 277-es kilométerkövek között épül forgalom alatt. A korlátozás azonban csupán a sebesség csökkentésére vonatkozik, amely el- sosorban a gépjármüvek és az úton dolgozók biztonságát szolgálja. Egyéb forgalom- korlátozásra nem kerül sor. Egyébként további jó hír a megyében közlekedőknek: májusban született meg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályának programmódosító határozata. A módosítás szerint a Szabolcs-Szatmár megyére korábban ez évben jóváhagyott 93 millió forintot 113 millióra emelték. Ebben az összegben szerepel a Mátészalka—Tiszabecs közötti út korszerűsítése is. T. A. Hz 1972—73-as tanév rendié Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása, amely szabályozza az 1972—73-as tanév tanulmányi rendjét valamennyi alsófokú oktatási intézményben, továbbá a gimnáziumokban és a szak- középiskolákban. A rendelkezés értelmében a szorgalmi idő változatlanul két félévre oszlik. Az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünet utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet követő első munkanapon kezdődik és a rendtartásban előírt napon zárul. A tanulók első félévi osztályzatait — a deceniber 21-i állapotot alapul véve — a téli szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleten zárják le és a szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv út» ján hozzák a szülők tudomására. A téli szünidő 1972. december 22-től 1973. január 7-ig, a tavaszi szünet 1973. április 5-től 14-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3, a szünet utáni első tanítási nap április 16. az érettségi, képesítő írásbeli vizsgákat valamennyi középiskola nappali tagozata 1973. május 11—19-e között tartják meg. A tanévnyitó értekezletet 1972. augusztus utolsó hetében, a tanévzáró értekezletet pedig 1973. június 24-ig az igrzgatók által kijelölt napon kell megtartani. A középiskola első osztályos tanulóinak beiratkozását 1973. június 13—14-én kell lebonyolítani. Két fori»! kilomáterpénz vagy átalány ( / hatósági jelzések a közületi személygépkocsikon A. munkaügyi miniszter rendeletben szabályozta a saját gépkocsik hivatalos utakra történő felhasználását. A vállalatok és más szervek vezetői engedélyezhetik, hogy belföldi hivatalos kiküldetés, külszolgálat esetén a dolgozók saját személyautójukat használják, ha ez gazdaságosabb az egyéb járműveknél, feltéve, hogy a gépkocsira CASCO-biztosítás van érvényben. Ilyen esetekben a gépkocsi használatáért kilométerenként 2 forintot kell fizetni, ezenfelül azonban semmiféle pénzbeni vagy természetbeni térítés nem adható. Azokban a miThkaköriJk? ben, ahol a munkát egészben vagy részben a helységek belterületén kell végezni, ott e célra is engedélyezhető a sajat kocsi használata. A térítés itt is kilométerenkén' 2 forint. Azok számára, akik kocsijukat hivatalos utakra rendszeresen használják, az esetenkénti elszámolás helyett átalányt kell megállapítani. A kollektív szerződésekben kell meghatározni, hogy a dolgozók mely munkakörökben használhatják rendszeresen hivatalos célokra a saját kocsit, a kollektív szerződésben szabják meg az átalánydíjat is. Azokon a területeken, ahol kollektív szerződést nem kötnek, ott a miniszterek határozzák meg az említett munkaköröket és az átalánydíjat. A tárgyalóteremből Apró sem volt a zsebükben Nagyon jártas a bíróság épületében. Nem csak a folyosókat, meg az ajtókat ismeri, de — analfabéta létére — a Büntető Törvénykönyv paragrafusait is. Hiszen ezt megelőzően kilencszer állt már a tisztelt bíróság előtt. A tizedik visszatérés gondolkodására, cselekedeteire jellemző: hogy tette elkövetése előtt semmit sem latolgat, de ha rajtaveszt, keresi a kibúvókat, s színészeket is meghazudtoló alakítással adja elő védekezését. Bizonyítva ártatlanságát. Balogh Istvánról, az ingatlankezelő vállalat segédmunkásáról van szó, akinek pályafutását bűnügyi krónikának beillő tettek „fémjelzik”. Lopott, verekedett, most pedig a Büntető Törvénykönyvben szereplő, egyik legsúlyosabb bűncselekményt követte el: rabolt! Társa, aki — szakorvosi vélemények szerint szellemi fogyatékos — Balogh Mihály, 27 éves segédmunkás volt, szintén nem ismeretlen a bíróság előtt. Eddig ötször volt büntetve. A két Balogh közös tulajdonsága: szerették az italt, idült alkoholisták. Jelenlegi cselekedetük mozgatója szintén a közös poharazás volt. , Balogh István és Balogh Mihály április nyolcadikén sörözni tért be- a nagycserke- szi italboltba. A két cimbora ma már ellenőrizhetetlen mennyiségű sört fogyasztott, amikor a nyíregyházi hetivásárról hazatérőben Gulyás Mihály is bement az út menti kocsmába. A nagy- cserkeszi italbolt szűk arra, — kiváltképp szombaton — hogy minden betérő vendég üres asztalhoz telepedhessen. Gulyás Mihály is egy olyan asztal mellett talált helyet, ahol már öten ültek, köztük a két Balogh. Gulyás barátkozó természetű ember lévén — meg aztán ismerősei is voltak az asztalnál lévők — sört rendelt a „cimboráknak”. Máskor is történt már ilyen. Ittak, aztán Gulyás Mihály százforintossal fizetett. A piros színű bankó felkeltette Balogh István érdeklődésé* hiszen az ő zsebében már apró sem csörgött. Amikor Gulyás Mihály távozott, rábeszélte társát, hogy kövessék kiszemelt áldozatukat. A markecolás egyéni módszerrel történt. Pár lépésre az italbolttól leütötték Gulyás Mihályt, zsebkendővel betömték a száját, majd a sértett cipőjét lehúzva, addig ütötték, amíg magatehetetlenné nem vált. Ezután elemelték a zsebében maradt pénzt, sőt Balogh Mihály még a lucernába dobott cipőért is visszament, miután úgy vélie, hogy még ő is használni tudja. A végfejlemény a bíróságon: Balogh István rendületlenül tagadott Balogh Mihály mindent beismert. Balogh István tagadásával szemben a nyomozati anyag elegendőnek bizonyult az ítélethozatalhoz, így Balogh Istvánt a nyíregyházi városijárási bíróság dr. Jármi Mária tanácsa 6 év fegyházra, Balogh Mihályt pedig négy év, kéthónapi fegyházra ítélte. Mellékbüntetésként öt-öt évre eltiltották őket a közügyek gyakorlásától. Az ítélet kihirdetését az ügyész tudomásul vette, Balogh Mihály enyhítésért, Balogh István pedig felmentésért fellebbezett. B. J. A kiküldetési költségei összességükben nem lehetnek nagyobbak, mint 1971- ben, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalat lead személygépkocsit. Ilyenkor ugyanis a leadott kocsik üzemeltetési költségének 50 százalékával emelhetik a kiküldetési költségeket. A rendelet 1972. július 1-én lép hatályba. Megjelent a közületi személygépkocsik hatósági jelzését szabályozó belügyminiszteri rendelet is. Ennek értelmében a közületi Személygépkocsik forgalmi engedélyét — a szolgáltató, a járandósági, az egészségügyi (mentő), továbbá a közhasználatú gépkocíiJí kivételével — a KPM Autófelügyelet által meghatározott határidőn belül a rendőrhatóságnál érvényesíteni kell. Az érvényesítési kötelezettség alá eső személygépkocsi forgalmi engedélyének hivatalos feljegyzések rovatába a következőket jegyzik be „Közületi személygépkocsi. A közúti forgalomban részt vehet,” Az a forgalmi engedély, amelyet a rendőrhatóság nem érvényesített, 1972. szeptember 30-val érvényét veszti. Az érvénytelen forgalmi engedéllyel rendelkező közületi személygépkocsik hatósági jelzéseit az intézke. dő rendőr köteles a helyszínen elvenni. Kimondja a rendelet, hogy a közületi személygépkocsi részére — a járandósági személygépkocsi kivételével — hatósági jelzést (forgalmi engedély, rendszámtábla) kiadni, cserélni, illetőleg a gépkocsit átírni csak a KPM Autófelügyelet engedélye alapján szabad. A közületi személygépkocsik rendszámtáblájának színére és betűjelzésére vonatkozóan a rendelet előírja: a járandósági személygépkocsi fehér alapon fekete A jelzéssel közlekedik. Az állami szervek által üzemben tartott személyi használatú, személyhez kötött és az általános célú személygépkocsi fehér alapon fekete AB-tói AS-ig terjedő betűjelzést kap. A társadalmi szervezetek, szövetkezetek, egyesületek által üzemben tartott személygépkocsi első betűjelzése fehér alapon fekete B. A közhasználatú személy- gépkocsik (taxik) fekete alapon fehér J első betűvel, a bérelhető személygépkocsik pedig fehér alapon fekete XX betűjelzéssel közieked. nek. A termeléssel, szolgáltatással kapcsolatos egyéb feladatokat ellátó személygépkocsiknál (elektromos művek, gázművek, vízművek, szervizszolgálat, stb) az a változás lesz, hogy ezek fekete alapon fehér AT, AU, AV, AZ, AX, AY betűjelzést kapnak.
