Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

Kxix Évfolyam, 152. szám ÄRA: 80 FILLER 1972. JÜNItlS 30, PÉNTEK Az ellenőrző bizottság munkája.a mátészalkai Egyesült* Erő Tsz-ben (3, oldali A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Gyorslista a II. Békekölcsön sorsolásáról (5. oldal) Sportjelenléseínk (7. oldal) LAPOMÉ YARTÁLMABÓfe* W Kedvező terméskilátások i® Miniszterek a gazdaságosabb termelésről Ü Intézkedések a munkavédelem javítására Ülést tartott a Minisztertanács Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága 1972. június 29-én dr. Tar Imre elv­társ megyei első titkár elnökletével ülést tar­tott. Az ülésen részt vett Kiss Lajos elvtárs, a Központi Bizottság munkatársa. A pártbizottság a következő napirendeket tárgyalta: A tömegpolitikai munka hatékonysága, a pártszervek és szervezetek agitációt irányitó, koordináló tevékenysége. A napirend előadója Ekler György elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt. Az 1972. első félévi munkaterv végrehajtá­sának értékelése, javaslat a II. félévi munka- tervre. A napirend előadója Alexa László elv­társ, a megyei pártbizottság titkára volt Ezenkívül tájékoztató hangzott el a Köz­ponti Bizottság' 1972. júnins 14—15-i ülésén ho­zott határozatokról és a pártfegyelmi munká­val kapcsolatos kérdésekről. A megyei pártbizottság a tájékoztatót tu­domásul vette, a napirenden szereplő kérdé­seket megtárgyalta és határozatokat hozott. Tovább a megkezdett úton Küldöttgyűlés a szatmár-beregi tsz-ek szövetségénél A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- nács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta a Minisztertanács elnökének jelentését Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszter- elnöke június 20 és 23 közöt­ti hivatalos magyarországi látogatásáról. A magyar és az indiai kormány elnökei széles körű megbeszéléseket folytattak a kétoldalú ma­gyar—indiai kapcsolatokról és a közös érdekű nemzetközi kérdésekről. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország között a barátság és a kölcsönös előnyök alapján eredményesen fejlődik a poli­tikai, gazdasági és kulturá­lis együttműködés. A kapcso­latok bővítésére azonban még további lehetőségek van­nak. A nemzetközi helyzet megvitatása során a tárgyaló felek a legfontosabb kérdé­sekben azonos, vagy egymás­hoz közel álló álláspontot képviseltek. Az Indiai Köz­társaság miniszterelnökének a Magyar Népköztársaság kormánya elnökével folyta­tott tárgyalásai hozzájárul­tak a kölcsönös megértés és a szorosabb együttműködés elmélyítéséhez. A Miniszter- tanács a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette és határozatot hozott a két or­szág közötti kapcsolatok to­vábbfejlesztései szolgáló ten­nivalókról. A kormány a mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter, az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, a ko­hó- és gépipari miniszter, a könnyűipari miniszter és a nehézipari miniszter előter­jesztése alapján megtárgyal­ta a termelés gazdaságossá­gának javítását szolgáló ed­digi szervező és irányító munka eredményeit és a to­vábbi feladatokat megszabó intézkedési terveket. A Mi­nisztertanács megállapította, hogy a hatékonyság növelésé­nek egyik kulcskérdése a gazdaságosabb termékszerke­zet kialakítása. Az ágazati minisztereknek erre folyama­tosan ugyanolyan gondot kell fordítoniok, mint a fej­lesztési kérdésekre. A kor­mány felhívta a minisztere­ket, hogy a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítását célzó intézkedési tervek ki­dolgozásához a további szük­séges intézkedéseket záros határidőn belül tegyék meg. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést terjesztett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke zalai látogatása má­sodik napján, csütörtökön felkereste a Zalaegerszeg közelében lévő Baki Állami Gazdaságot, a megye legna­gyobb állami mezőgazdasá. gi nagyüzemét. Az Elnöki Tanács elnökét elkísérte Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára és Új­vári Sándor, a megyei tanács elnöke. A gazdaság központjában Kemény Sándor igazgató is­a kormány élé a nagyberu­házások megvalósításának: helyzetéről. A beruházási folyamat szabályozása és a fegyelem megszilárdítása ér­dekében tett intézkedések hatására az idei év elején a nagyberuházások körében a feszültség némileg csökkent. A beruházások időbeni üzembe helyezése, a többlet, költségek csökkentése azon­ban az országos hatáskörű szervek és a beruházó vál­lalatok elé további feladato­kat állít, melyek végrehaj­tására a kormány megfelelő határozatokat hozott. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a tava­szi munkák elvégzéséről, a nyári munkákra való felké­szülésről, valamint az ellá­tás várható alakulásáról ter­jesztett jelentést a kormány elé. A mezőgazdasági üze­mek dolgozói szervezett munkával, időben és jó mi­nőségben elvégezték az idő­szerű mezőgazdasági mun­kákat. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek minden eddiginél nagyobb területet öntöztek. A me­zőgazdasági gép- és alkat­részellátást a kereskedelem folyamatosan biztosítja. A vetőmagellátás kielégítő, a növényvédelemhez szüksé­ges vegyszerek megfelelő mennyiségben és választék­ban álltak rendelkezésre. A nyári munkákkal kap­csolatban a jelentés megál­lapítja, hogy a gabona-beta­karításra és az egyéb fel­adatok elvégzésére a mező- gazdasági üzemekben meg­felelően felkészültek. A csa­ládtagok bevonásával, jobb munkaszervezéssel, a szo­cialista munkaverseny, és a brigádmozgalom fellendíté­sével, az anyagi ösztönzők széles körű alkalmazásával oldják meg tennivalóikat. Korai burgonyából a ter­més jó, a múlt évinél ked­vezőbbek a termés,kilátások zöldborsóból, zöldbabból, káposztából és a primőrök­ből. A Minisztertanács a jelen­tést tudomásul vette. Fel­hívta a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, továbbá az érdekelt minisz­tereket, az országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy a feladatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket te­gyék meg. A kormány az elmúlt esz­tendőben megtárgyalta az üzemi balesetek helyzeté­nek alakulását, s felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a munkavé­mertette a 11 300 holdas gazdaság tevékenységét. Az Elnöki Tanács elnöke a tár­saságában lévő megyei ve­zetőkkel együtt megnézte a gazdaság barnakpusztai üzemegységében felépített központi állattenyésztő tele­pet. A tehenészet mellett építették fel a gazdaság központi sertéstelepét is. Az automatizált húsgyár éven­ként 10 ezer hízó kibocsátá­sára alkalmas. Az Elnöki Tanács elnöke a megyei vezetők társaságá­delem javítása érdekében nyújtson hathatós segítsé­get. Egyben utasította a közlekedés- és postaügyi minisztert, valamint az épí­tésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy egy év múl­va tegyenek jelentést az ágazati irányításuk alá tar­tozó területek, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter pedig a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek baleseti helyzetének javítá­sára tett intézkedéseikről. A kormányhatározat alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és az érintett miniszterek jelen­tést terjesztettek a kormány elé a baleseti és munkavé­delmi helyzetről. A kormány megállapította, hogy bár a balesetek számának csök­kentése és a munkavédelmi helyzet javítása érdekében számos intézkedés történt, de a munkavédelmi helyzet még nem javult kellő mér­tékben. A vállalatok gazda­sági, műszaki vezetőinek egy része elnéző a munkavé­delmi előírások megszegői­vel szemben, elmulasztja s rendszeres ellenőrzést, nem fordít megfelelő gondot az oktatómunkára. A Minisztertanács a je­lentéseket tudomásul vette. Megállapította, hogy a gyors ütemű műszaki-technikai fejlődés, a nagyobb arányú gépesítés, az újabb technoló­giák alkalmazása következ­tében nőtt a baleseti veszély. A kormány felhívta a mi­nisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyenek további in­tézkedéseket a munkavéde­lem javítására. A fővárosi tanács elnöke Budapest fejlődéséről, az 1971-ben folytatott beruházá­si tevékenységről, a folya­matban lévő nagyberuházá­sok jelenlegi helyzetéről, va­lamint a további beruházá­si feladatokról számolt be. A Minisztertanács a jelen­tést tudomásul vette. A Minisztertanács a kor­mány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján meg­vitatta és elfogadta a saját, továbbá a kormány Gazda­sági Bizottsága, honvédelmi bizottsága, nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bizottsá­ga és tudománypolitikai bi­zottsága, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság, valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1972. második félévi múnkatervét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ban csütörtökön délután Nagykanizsára utazott, ahol felkereste az Egyesült Izzó részben már termelő, na­gyobb részt azonban még építés alatt álló fényforrás- gyárát. A majdan , 4000 mun­kást foglalkoztató gyár 1974 végére készül el, és ez lesz a Dél-Dunántúl legnagyobb ipari centruma. Losonczi Pál a gyárlátogatás után fel. kereste a nagykanizsai vá­rosi pártbizottságot, majd visszautazott Budapestre. (MTI) Június 29-én csütörtökön tartotta tisztújító közgyűlé­sét Mátészalkán a Móricz Zsdgmond művelődési ház­ban a Szatmár-beregi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége. A küldöttgyűlést levezető Siket Gyula elnök, 87 ter­melőszövetkezet küldötteit köszöntötte és a vendégek sorában üdvözölte Cs. Hagy Istvánt, a .megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osz­tályvezetőjét. A köszöntő szavak után Faggyas Jenő­nek, a szövetség elnökének adta át a szót, aki az elnök­ség beszámolóját ismertette az elmúlt öt ét1 munkájáról és a szövetség előtt álló fel. adatokról. Bevezetőjében az elnök is­mertette azokat a határoza­tokat, melyek az MSZMP IX. és X. kongresszusa alapján elősegítették a ter­melőszövetkezetek megszi­lárdítását. Többek között megállapította, kedvezőbb lett a tagok társadalombiz­tosítási és nyugdíjjogosult­sága. Javult a tagság anyagi helyzete, ezzel jövedelme felemelkedett a munkás és alkalmazotti szintre. A szö­vetkezeti tagság bizalma to­vább erősödött a szövetke­zetek iránt, kiegyensúlyozot­tabbá, biztonságosabbá vált a gazdálkodás. Az új gaz­dasági irányítás bevezetését követően államunk messze­menő anyagi támogatásban részesítette a termelőszövet­kezeteket. Az. elmúlt öt évben a na­pi munkák mellett számos olyan mélyreható kérdést tárgyalt meg a szövetség, és ezekben segítséget nyújtott a hozzá tartozó szövetkeze­teknek. ami befolyásolta a gazdálkodást, a szövetkeze­tek belső életét. Többek kö­zött ilyenek voltak az önál­ló vállalati gazdálkodás. a demokratikus működés elő­segítése, a verseny- és a szo­cialista brigádmozgalom segítése, az ellenőrzés fej­lesztése, a szociális és kul­turális ellátási problémák javítása, a nő- és ifjúsági mozgalom munkájának ja­vítása, valamint az 1970. évi nagy árvíz következményei­nek felszámolása. Kiemel­kedő terméseredményeket értek el a szövetkezetek 1968-b.an és 1971-ben. Ja­vasolja a szövetség, hogy e kiemelkedő. évek eredmé­nyeinek tapasztalata alapján stabilizálják a termelési eredményeket. A jövőben a tagság csökkenése várható, ezért a szakosodás és a gépesítés fokozása a követ­kező évek egyik döntő prob, lémája. A gépesítéssel szoro­san összefüggő kérdés a munka- és üzemszervezés fejlesztése, az anyagi ösztön­zés jelentősége. Ékre ösztö­nöz a Központi Bizottság decemberi határozata is. A szövetség tanfolyamo­kat, tapasztalatcseréket szer­vezett és írásos információ­kat juttatott el rendszeresen a szövetkezetekhez. Mind­ezek hozzájárultak a de­mokratikus működés elmé­lyüléséhez, az önálló gaz­dálkodás megteremtéséhez és azt eredményezték, hogy l'J3T-hez viszonyítva a ter­melőszövetkezetekben majd­nem megkétszereződött a bruttó termelési érték és je­lentős mértékben nőtt a sző. vetkezetek tagjainak szemé­lyes jövedelme, javult az ön­kormányzati munka. A továbbiakban szólt az előadó a márciusban meg­tartott termelőszövetkezeti kongresszusról, amely hatá­rozatának végrehajtása még hosszú időn keresztül ve­zérfonalat jelent a szövet­kezetben dolgozók számára. Minden erővel biztosítani kell, hogy e határozatok he­lyes értelmezése alapján a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban a mezőgazda­sági szövetkezetek töretlenül és dinamikusan fejlődjenek. Az itteni főbb feladatok egybeesnek az országos gondokkal. A tájegység alapvető termelésfejlesztési feladatai a szarvasmarha- tenyésztés, a takarmányter- mesztés, a gyümölcstermesz­tés és a gépesítés fejlesztése terén jelentkeznek. Az előttünk álló feladatok jobb végrehajtása céljából különös jelentősége van az üzem- és munkaszervezés fejlesztésének. E tekintetben kiemelt gondossággal kell kezelni a gyenge termelő- szövetkezetek ügyét. A jö­vőben még nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a jogszabályokban is megfo­galmazott demokratikus jo­gokat tartalommal megtölt­ve tudatosan gyakorolhas­sák a tagok. Befejezésül köszönetét mondott a megyei. járási párt- és állami szerveknek azért a hatékony, segítő munkáért, mellyel a szö­vetséget, és a terület terme­lőszövetkezeteit segítették. A szövetség elnökének be­számolója után Dányádi László az ellenőrző bizottság munkájáról adott számot a küldöttgyűlésnek. A két beszámolót vita kö­vette, minek során felszólalt Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A megyei pártbizottság és a megyei tanács üdvözletét tolmácsolva beveze lője ben elmondotta, hogy az elmúlt öt évben a tsz-szövetség jól töltötte be hivatását, a me­gye társadalmának szerves részévé vált. Jól képviselték a termelőszövetkezetek ér­dekeit, helyesen és idejében ismerték fel a szövetkezet igényeit és partnerei letisk a megyei irányító szervek­nek. Hasonlóan jól dolgoz­zon majd az új vezetőség is. Az MSZMP szövetkezet- politikája megfelel a jelent légi színvonalnak és követel­ményeknek. Kitűzött célok érdelvében ki kell használni e politikai elvekben rejlő lehetőségeket. Továbbiakban hangsúlyozz ta, hogy a terület termelő- szövetkezetei jól hajtják végre a megyei pártértékez- let határozatait. Fontos az elért eredmények tudatosí­tása és statxlizaiasa, tovább, fejlesztése. Törekedjenek ar­ra a szövetkezetek, hogy a termelési technológiával fej­lesszék. a tagság anyagi ér­dekeltségét is. A népgazda­sági elvárásokat jól értettek meg a szövetkezetek. Vo­natkozik ez a hősprogram ra is. A megye vezetői ismerik azoknak a termelőszövetke­zeteknek problémáit, ame­lyek e programban szakcsi- tolt telepekkel vesznek részt. A megye vezetése a felsőbb szervek segítségével a má­sodik fel évben megvizsgál­ja e szövetkezetek helyzetét és azofi lesznek, hogy e program végrehajtásában hátrányba ne kerüljenek. Addig is kövessenek el min­dent, hogy ezeket a telepe­ket rendeltetésszerűen hasz­nosítsák, és megfelelő mun­kaszervezeteket alakítsanak ki. Az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak' a belső tartalékok feltárására. Ja­vítsák a szövetkezeti de­mokráciát, a belső ellenőr­zést, a tagság élet- és mun­kakörülményeit, hogy még inkább magáénak érezze minden tag a szövetkezetei. Befejezésül ígéretet tett, hogy az eddigiekhez hason­lóan a megye vezetése min­dent elkövet a termelőszö­vetkezetek felvirágoztatása érdekében. A vitában felmerült kér­désekre Faggyas Jenő, a szö­vetség elnöke adott választ. Az első napirend lezárása utón a szövetség tisztségvi­selőinek megválasztására ke­rült sor. A szövetség elnökévé Faggyas Jenőt, titkárává Józsa Endrét választották. Az ellenőrzési bizottság el- nökg Fóris Miklós, a nőbi­zottság elnöke Mezei László­mé lett. Csikós Balázs Losonczi Pál befejezte Zala megyében tett látogatását VlUfó PRO trfiRJAtfflYÍSÖ U ETEK I

Next

/
Thumbnails
Contents