Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
% oMal fCELET-MAtSYAROHS'ZAO 1972. június 29. Korunk mezőgazdasága Vegyszeres növényvédelem és a gyakorlat Milyen búzafajták at termesszünk ? Bemutatóval egybekötött tapasztalatcsere Gyulatanyán AZ IDÉN huszonnégy szakosított állattenyésztő telep készül A nagyüzemi szövetkezeti gazdaságok továbbfejlő. désében fontos szerepe van a beruházásoknak. A fejlesztésekben jelentős feladatot lát el a megyei mezőgazdasági beruházási vállalat. E kérdésekről beszélgettünk dr. Kiss Lajossal, a MEZÖBER igazgatójával. — Mi a helyzet jelenleg a megyében, a mező- gazdasági beruházások terén? — Az 1972-es évet nagyon fontosnak, mondhatni döntő évnek tartjuk. Indokolásul néhány tényadat. — Az 1969—70-es években beindult szakosított állattartó telepek építése többségükben az 1970. évi ár- és belvíz kártétele miatt elhúzódott. A kirendeltség szervezésében 36 szakosított telepből 24-et idén kell üzembe helyezni. A nagy feladat közös, minden közreműködőtől fokozott munkát és figyelmet követel. — Ez év tavaszán illetékes pénzügyi szervek 137 millió forint hitellel segítették a mezőgazdasági üzemek beruházásait. A MEZÖBER és a kivitelezők alapvető feladata, hogy biztosítsák a nagy értékű — nem egy esetben többletköltséggel megvalósuló — beruházások jó minőségű megvalósítását. A mezőgazdasági üzemeknek pedig, a kidolgozott programok alapján, rendkívül fontos feladatuk, hogy az elkészülő létesít, mények gazdaságos üzemeltetésének feltételeit megteremtsék. — Hogyan valósulnak meg a mezőgazdasági beruházások? — Ismeretes, hogy 1969. második felétől, a közgazda- sági szabályozók hatására, a megyében is meggyorsult a termelés korszerű nagyüzemi alapokra helyezése. Ezzel egy tartós folyamat vette kezdetét. — Az üzemek többsége felismerte, hogy a beruházások csak sok körülmény alapos figyelembevételével lehetnek hasznosak. Hogy a kívánt termelésbővítés feltételét biztosítsák, jelentős beruházások szükségesek. Ám a komplex korszerű beruházásokat több esetben gátolja, a megyére jellemző tőkehiány. Ennek leküzdésére indult el a társulások, kooperációk terjedése. — Mi úgy látjuk, a beruházások bonyolításánál már nem egyszerűen építkezésről van szó. Egyre inkább komplex mezőgazdasági termelő- kapacitások megvalósítása van napirenden. Ilyen helyzetben, a beruházó vállalat feladata. a minden oldalú szaktanácsadás. az üzemi döntésekben való közreműködés, a technikai folyamatokra iavaslatok nrngramok kidolgozása. A megbízás’ igénveket minden °setben elfogadóik Sem kicsi”, sem „naav” munkát vissza nem utasítunk Közreműködünk p szükséges nénzfedezete1munkálataiban. — Vannak-e és m lyen viták a vállalat és a beruház^ gazdaságok között? — Vannak viták, természetesen. Mi ezeket azonban úgy ítéljük meg, hogy szinte minden esetben közös alapon, a megye mezőgazdasága, az üzemek eredményes fejlesztésének kölcsönös igényéből erednek. Vagyis: vitáink alapvetően a fejlődés közös gondjaiból adódnak. — Nem könnyű az alakuló társulások, kooperációk beruházásainál az érdekek egyeztetése. A műszaki-technikai színvonal, a technológia soha nem látott ütemben fejlődik a mezőgazdaságban. Ezek alkalmazására, a folyamatban lévő beruházásoknál sok esetben kérnek módosításokat. Tehát az igények és lehetőségek összehangolása is vitáink egyik forrása. — Vitát okoz a korábbi években indított és akkor jóváhagyott beruházások mai megítélése. Bosszantó, hogy egyes beruházások kivitelezése indokolatlanul elhúzódik. A megyében épülő 13 sertéstelep mindegyikét 5—10 kivitelező végzi. Ha egyik va. lami okból késlekedik, fenntartja a többiek munkáját is. — Az 1973. évi beruházások érdekében milyen Intézkedések vannak folyamatban? — Mindenekelőtt, amely gazdaságoknál lehetséges, a további fejlesztés érdekében ajánlatos minél előbb dönteni. Megalapozott műszakigazdasági előkészítés — az eddigi tapasztalatokat jól hasznosítva — csak így lehetséges. Figyelemmel kell lenni ezúttal arra is, hogy állami támogatási okiratot és hitelt csak a kiviteli tervdokumentáció elkészítése alapján kapnak az igényelő gazdaságok. — Ami az eddigi döntéseket illeti, máris ismertek komoly feladatok. A MÉM jóváhagyta a Kisvárdán épülő, évi 500 vagonos baromfifeldolgozó építésének 1973. évi indítását. Mátészalkán állami gazdaság és tsz-ek társulásában, évi 25 ezer sertést feldolgozó húsüzemet. Fehér- gyarmat székhellyel 500 vagonos hűtőtárolót tsz-ek és a MÉK társulásában megépítésre. Nagykállóba a SZÖ- VOSZ-tól érkezett jóváhagyás évi 8500 sertést feldolgozó üzem ÁFÉSZ-ek és a helybeli Virágzó Föld Tsz társulásában történő megépítésre. — Felülvizsgálat alatt van Nyírbátorban tsz-ek és a MÉK kooperációjában 500 vagonos hűtőtároló telep kialakítása. Kezdetét veszi a megyében, mintegy 70—80 tsz-t érintő, major bekötő Utak felújítása 50 százalékos állami támogatással. Tsz-ek részére ez a támogatási rendszer újnak számít. Tehát vannak komoly beruházások előkészítés alatt. S annak ellenére, hogy fejlesztés terén mezőgazdasági üzemeink nincsenek könnyű helyzetben, úgy ítélhető meg: végső soron helyesnek értékelik a jelen időszak igényeit, lehetőségeit, és azokkal arányban álló döntéseket hoznak. A kirendeltség feladatának tekinti a mezőgazdaságban jelentkező ilyen igények ki- szo’gálását. A. B. Az elmúlt 10—15 év alatt igen gyorsan fejlődött a vegyszeres növényvédelem és jelenleg már a mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen technológiai ágazatává vált. 1971-ben 1962. évhez viszonyítva csak megyénket figyelembe véve a rovarölő szer felhasználása 130 százalék, a gombaölő szer 150 százalék, a gyomirtó szerek felhasználása pedig 400 százalékos növekedést ért el. A kémiai anyagok nyújtotta lehetőségek növekedésével párhuzamosan növekednie kell az alkalmazók szakértelmének és felelősségének is. Míg 1969-ben mindössze 3 fő növ'nyvé- delmi szakember dolgozott megyénk mezőgazdasági üzemeiben, jelenleg 250 növényvédelmi szakmérnök és szaktechnikus tevékenykedik. Nőtt a növényvédelem hatékonysága, megfontoltabbak lettek az egyes védekezések, és általában emelkedett megyénk növényvédelmi színvonala is. De korántsem mondhatjuk, hogy most már minden rendben van, hiszen nem egy olyan problémát, amely kimondottan az üzemeken múlik nem tudtunk megoldani és messzi elmaradtunk a követelményektől. Betartani a felhasználási technológiát Jelenlegi növényvédőszer- választékunk megfelel a világszínvonalnak, az egyes szerek hatása azonban nem mindig kielégítő. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy az üzemek nagy része nem tudja, vagy nem akarja betartani a szer engedélyokiratában előírt felhasználási technológiát. Ami előrehaladásunkat szintén gátolja és sok esetben kárt okoz, abból ered, hogy mezőgazdasági üzemeink jelentős része nem tartja be a növényvédő szerek tárolására, nyilvántartására, forgalmazására és fel- használására vonatkozó előírásokat. Ellenőrzéseink során megállapítottuk, hogy az üzemek jelentős hányadában nincs biztosítva megfelelő raktározási lehetőség. A hanyagság legtöbb esetben megbosszulja magát és mind gyakrabban kapunk bejelentéseket növények pusztulásáról, ami az egyes hatóanyagok összetéveszté- séből, keveredéséből származik. Leperzselt gyümölcsösök, kipusztult lucernatáblák, stb. jelzik a hanyagság és a felületesség következményeit. Ezzel kapcsolatban feltétlen érvényt kell szerezni az ide vonatkozó miniszteri utasításnak, amely a vegyszeres növényvédelemmel kapcsolatos előírásokat, óvó rendszabályokat tartalmazza (17/1969. MÉM. É. 10. III. fejezet). Kimondottan csak hatósági intézkedésekkel ebben az esetben sem érhetünk el százszázalékos eredményt, ebben a kérdésben is csak az üzemi szakemberek ügyszeretete, lelkiismeretes munkája és a vegyszeres növényvédelemben csak józan életű, megbízható szakmunkások foglalkoztatása vezethet eredményre. Ismeretes, hogy a vegyszeres növényvédelemben alkalmazott anyag zöme méreg, felhasználásuk bizonyos mértékig veszéllyel jár, de csak akkor, ha nem tartjuk, vagy nem tartatjuk be a kötelező óvó rendszabályokat, amelyek közül a legfontosabb a tisztaság és az, hogy a vegyszerrel dolgozó ne kerülhessen közvetlen kapcsolatba az anyaggal, sem bőrön, sem szájon és lélegzésen át. Nagyobb gondot a balesetmegelőzésre A fentiek ellenére megdöbbentő a nemtörődömség, felületesség, amellyel üzemeink egy része ezt a kérdést kezeli. Mint már említettem, kezdve a raktározástól a szállításig, a csurgó, csepegő gépektől a védőfelszerelésekig, igen nagymérvű hiányosságok tapasztalhatók és csak elvétve akad olyan üzem, ahol a fehérfekete öltöző, zuhanyozó és más higiéniai berendezések állnak a dolgozók rendelkezésére. Feltétlen el kell gondolkodnunk a mind gyakoribbá váló mérgezéseken és itt elsősorban fel kell vetnünk a vezetők felelősségét. Pénzt és fáradságot nem kímélve a legrövidebb időn belül minden üzemnek meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek nélkül lehetetlen nyugodt, biztonságos vegyszeres növényvédelmi munkákat végrehajtani. Általában megköveteljük a növényvédelemben dolgozóktól,^ hogy részt vegyenek az időszakos orvosi vizsgálatokon, a balesetelhárítási oktatáson, stb. Jegyzőkönyvbe rögzítjük mindazt, amit ezzel kapcsolatban teszünk, de mondjuk meg őszintén, ezzel inkább magunkat védjük, mint a dolgozók testi épségét. Szólnunk kell a növényvédő szerek társadalmi veszélyességéről. Annak érdekében, hogy a vegyianyagok fel- használása, itt elsősorban a növényvédő szerek felhasználására gondolok, ne haladja meg a még tűrhető veszélyességi határt. A vegyszerrel kezelt áruk értékesítése Már korábban intézkedés történt arra vonatkozóan, hogy minden termelő köteles a végzett vegyszeres munkákról naplót vezetni és abban rögzíteni az alkalmazott szerek nevét, dózisát, felhasználási idejét (hó, nap), permetezés kezdetét és befejezését, stb. A permetezési napló adatait, valamint az alkalmazott szerek élelmezésegészségügyi várakozási idejét vizsgálva lehet dönteni csak az áru értékesítéséről. 1972. augusztus 1-től a növényvédő állomás szakközegei a belső zárszolgálati bizonyítványon gazdaságonként kötelesek igazolni a permetezési napló meglétét, valamint az alkalmazott szerek előírás szerinti használatát és a várakozási idő lejártát is, ellenkező esetben az áru teljes mennyiségére zárlatot kell elrendelni. Ide kívánkozik, hogy mindez nem a termelők zaklatását célozza, hanem a többszörösen megnövekedett kemikáliák használatából eredhető társadalmi veszélyek elhárítására hozott intézkedések hatékonyságát van hivatva növelni. A kemizálás igen nagy lehetőségeket biztosít az üzemeknek, ugyanakkor sokkal nagyobb felelősséget ró rájuk. A végcél a több és jobb termékek biztosítása, de az emberek érdekében az embereknek. Keresztély József megyei növényvédelmi főfelügyelő A gyulatanyai fajtakísárle- ti állomáson június 27-én bemutatóval egybekötött tanácskozást tartottak, ahol megjelentek a búzatermesztéssel foglalkozó gazdaságok szakemberei és az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Veto- magtermeltető és Értékesítő Vállalat, mint rendező szervek képviselői. A tanácskozáson vitaindító előadást tartott Szabó Miklós, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet főmunkatársa, aminek témája a termesztésre ajánlott búzafajták rövid ismertetése volt. Az ország más tájain megyénket úgy tartják számon, hogy ide az új dolgok — a konkrét esetben az új növényfajták — egy-két évvel később kerülnek termesztésre, mint máshová. Az utóbbi időben van változás, de akad még tennivaló. Ismert tény, hogy a növénytermesztés legjövedelmezőbb befektetése a jó fajták alkalmazása. A búzatermesztésben 1957- ben indult meg üzemi szinten is a külföldi fajták termesztése. Először olasz, majd szovjet, francia intenzív búzák kerültek a gazdaságokba. Döntő fordulat azonban csak 1962—63-ban volt, amikor megjelent a magyar mező- gazdaságban a világ egyik legjobb búzafajtája, a szovjet Bezosztája 1-es. A következő évben az ország búza-ve- tésterületének már mintegy 40 százalékát ez a fajta uralta. Mindmáig egy kiváló fajtaként ismerik. E fajta termesztési aránya felszökött 80—85 százalékra. Ennyire azonban egy. fajtára mindent feltenni — ha még annyira jó is — országosan, de üzemi méretben sem szabad. Az, hogy hazánkbán egy évtized alatt majdnem megduplázódott a búza termésátlaga természetesen köszönhető a gépesítésnek, az egyéb agrotechnikai eljárásoknak is, de az ország kenyérgabona-termesztésének megoldásában nagy szerepe van a Bezosztájának. Szakemberek megállapítása, hogy az előrehaladásában — a plusztermelésben — a fajtának általában 30 százalékos szerepe van. Ez mutatja, milyen nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő fajta kiválasztására. Divatos lett most fajtaváltásról, cseréről beszélni. Egyre inkább betörnek a mezőgazdaságba a hormonhatású szerek, azok az anyagok, amelyek a természetes hormon szerkezetét és hatását másolták le. összetett hatásukat számos területen már hasznosítják. Először a növényvédelemben gyomirtásra használtak hormonhatású növényvédő szert, amely olyan mértékű növekedést idézett elő, hogy a növény nem tudta túlélni az óriási erőpróbát. Alkalmazzák a terméshozam befolyásolására is, növelik segítségével a mennyiséget, terméskötődés c, megelőzik a gyümölcshullást. A hormonhatású szerek legújabb alkalmazási területének ígérkezik a rovarirtás. A szakemberek véleménye szerint a jövőben ezzel az ártalmatlan anyaggal helyettesíthetik majd a gyorsan, illetve lassan ható mérgeket, amelyeket jelenleg alkalmaznak. A kutatások először 15 évvel ezelőtt keresték meg a rovaroknak azon speciális hormonjait, amelyet minden más élőlényben találhatótól különböznek. A vedlési hormont Svájcban, a juvenil hormont pedig az Amerikai Egyesült Csak részleges cseréről, ki- egészítésről helyes beszélni —. hangsúlyozta az előadó. A Bezosztája a mostani fajta- ismeretek szerint még sokáig fő fajtája lesz a magyar mezőgazdaságnak. Üzemi szempontból is szükséges a Bezosztája mellé mintegy kiegészítőként — a gépek jobb kihasználása végett — húsz százaléknyi korábbit és ugyanennyi későbbit vetni, de középérésűnek 69 százalék körül ajánlatos meghagyni a Bezosztáját. Korai fajtaként ajánlotta az előadó a Kiszombori 1-eS, a Fer- tődi 2-es és a Rannaja fajtákat. Három-négy nappal ezek a fajták korábban érnek, így az őszi árpa és a szokásos búzaaratás közötti időben nem kell a kombájnoknak leállni. Mint középkorai kiegészítő lehet a Martonvá- sári 1-es és a Jubelenája fajták. Mintegy 20 százaléknyi területre — Bezosztája utáni fajtának a Kaukázusi és Mi- ronovszkája 803-ast javasolta az előadó. Végezetül felhívta a gazdaságok szakembereinek figyelmét arra, hogy 3—4 fajtánál többet egy gazdaságban ne termesszenek. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat részéről Witt- ner Pál ismertette a megyei búzatermesztési helyzetet. A Bezosztája termesztése az 1970 évi 85 százalékról az idén 68—69 százalékra csökkent, 12 százaléknyi területen Mironovszkáját termelnek, a fennmaradó 20 százalékot pedig az új fajták teszik ki. Helyes lenne nagyobb mérvű kiegészítés új fajtákból. Vetőmag van. csak jelentkezzenek a gazdaságok. A búzánál nem, de az őszi árpánál lehet fajtaváltásról beszélni. A korábban termesztett Bétát fel lehet váltani a horpácsi fajtával. Rozsból sajnos nincs semmi újítási lehetőség. Évtizedek óta csak a kisvárdait tudják ajánlani. A tanácskozás résztvevői megtekintették a fajtakísérleti állomás vetőmagparcelláit, ahol a valóságban is meggyőződhettek az ajánlott fajták tulajdonságairól. Végezetül megállapodtak abban, hogy hasonló tanácskozást minden évben tartani kell a telepen, így az új fajtákat a gyakorlatban is láthatják a szakemberek. Lehet, hogy még az idén kukoricatermesztési tanácskozást is szerveznek a gyulatanyai telepen. Cs. B. Államokban és Csehszlovákiában szintetizálták először a kutatók. A juvenil hormonnal a Növényvédelmi Kutató Intézet már néhány éve megtette a kísérleteket, mint tapasztalták ez az anyag — ha túladagolják — megakadályozza a lárvák bábozódását és ettől a ritmuszavartól elpusztul az állat. Legújabban a vedlési hormonnal kezdtek nagyszabású kutatásokat a Növény- védelmi Kutató Intézetnék Olyan vegyületet keresnek, amelyek meggátolják a hormontermelést. A szakemberek megállapították, ezek hasonlítanak azokhoz a szte- roid vegyületekhez, amelyekkel a kolesztelin lerakódása csökkenthető az érfalra. Ez a megállapítás új utat nyitott a növényvédelmi kutatások előtt. Első lépésként megvizsgálják tíz—tizenkét állatfajon a jelenleg forgalomban lévő érszűkület-gyógyszereket és ameny- nyiben azt tapasztalják, hogy ez az anyag megakadályozza a hormontermelést rovarokban, úgy a gyógyszerekből növényvédő sz -rt készíthetnek majd. ± Beszélgetés dr. Kiss Lajossal, a MEZÖBER igazgatójával Hormonhatású anyagok a mezőgazdaságban
