Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-28 / 150. szám

BCXIX ÉVFOLYAM, 150. SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1912. JUNIUS 28, SZERDA LAPtrVK YARTALMABÖLi A kincs helyben v-a« Olvasóink írják (4. oldal) Akiket a tsz öltöztet (5. oldal) Totoíanácsado (T oldal) Hazai kilátó (4. oldal) (3. oldal) Vállalati célok egyéni érdekek A reform, szemben min­den feltételezéssel, nem az egyén, hanem a csoportérde­kek felerősödéséhez vezetett. A vállalatok, a szövetkeze­tek, a tanácsok növekvő ön­állóságával. fokozott anyagi érdekeltségével az öntevé­kenység, a kezdeményező­készség korábban szunnyadó energiái felszabadultak. De ezzel együtt gyakoribbá vál­tak a népgazdasági és cso­portérdekek közötti összeüt­közések is. Az így felszínre került ellentmondásoktól azonban nem szabad meg­riadni. A közvetlen (direkt) irá­nyítási módszerek, a kötele­ző mutatók, a tervutasítások időszakában is léteztek ezek, c ippen azért, mert rejtve mu.. adtak, több kárt okoz­tak. Gondoljunk csak vissza: a tervalkudozások idején még nyíltak voltak az érdek­frontok, de később a végre­hajtás során már a terv szentesítette például az or­szág erőforrásainak és eszkö­zeinek helyi pazarlását. Ha viszont- az érdekütközések végig nyíltak, felismerhetőek, akkor lehetővé válik az el­lentmondások feloldása is. Ne féljünk az érdekek nyílt összeütközésétől, a fejlődés belső hajtóerői ezek az el­lentmondások, feloldásuk­kal szükségképpen újak, má­sok keletkeznek és nem le­het őket véglegesen kiküszö­bölni. A gazdasági cselekvés fő mozgatórugója az érdek. Az irányítás, a vezetés, ha egy­séges cselekvést akar, akkor mindenekelőtt a különböző érdekeket egyezteti, hozza közös nevezőre. így a köz­ponti irányítás fő módszere, a közigazgatási szabályozás a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok döntéseit, gazdál­kodását igyekszik a népgaz­daság céljainak, érdekeinek megfelelően befolyásolni. Olyan közgazdasági feltéte­lek kialakítása kívánatos, amelyek között az önálló gazdasági egységek saját ér­dekeik képviselésével nép- gazdasági célokat is szolgál­nak. Elképzelhetetlen persze' tökéletes összhang, teljes ér­dekharmónia, mivel az egy­mástól elkülönült és az ön­magukban is változó csoport- érdekek valamennyi részlete abszolút módon nem integ­rálható népgazdasági szin­ten. Hasonló ellentmondás ta­pasztalható a vállalat, a szö­vetkezet kollektív, valamint a dolgozók egyéni érdekei kö­zött. Az egyéni érdekek, ha nem is vettünk róluk mindig tudomást, 5—10—15 évvel ezelőtt is éltek, léteztek, ha­tottak. Az idők során legfel­jebb az változott, hogy felis­mertük szerepüket és céltu­datosan igyekszünk az egyé­nek boldogulását a kollektí­va és a népgazdaság szolgá­latától függővé tenni. Más szóval arra törekszünk, hogy aki a szűkebb közösség és az egész társadalom számára többet ad. az többet is kap­jon vissza cserébe. A megnövekedett vállalati IBRANYBAN egy volt csi­benevelő telep átalakításával konfekcionáló üzemet létesít a Nyíregyházi Palma Gumi­gyár Már egy sor varrógé­pet »állítottál. ahol >e ta­nít: . munkásé autós/onye- get Készítenek. E termékből idén több ezer darab ké­szül. (Hammel József Íelv4 önállóság lehetővé, a kollek­tíva határozott anyagi érde­keltsége pedig szükségessé teszi az egyéni ösztönzési módszerek szüntelen tökéle­tesítését. Mindenütt olyan bérezési és jutalmazási mód­szert alkalmazhatnak pél­dául, amely az adott idő­pontban a helyi viszonyok­nak a leginkább megfelel. Gazdasági fejlődésünk so­rán az idő-, a teljesítmény- és a darabbér számtalan kombinációja és variációja jött létre. Jelenleg több mint kétezer féle különböző bére­zési formát alkalmaznak üzemeinkben. S vajon ezzel már mindent megtettünk, hogy a szorgalmat, a fegyel­met, a szaktudást kellőkép­pen honoráljuk és visszaszo­rítsuk a lógást, a haszonle­sést, az ügyeskedést? Gyakran bírálják a köz­ponti irányítást, a közgazda- sági szabályozást, hogy lehe­tővé teszi az ügyeskedést, a manipulációt, a munkaerővel való pazarlást. Kétségtelen tény, hogy a közgazdasági szabályozás alkalmazásában még mindig nincs kellő ta­pasztalat és gyakorlat. De a közvélemény többnyire ak­kor is a központi irányítást marasztalja el, amikor a vállalati módszerekkel van baj. Az egyenlősdi felszámo­lásának, a határozott diffe­renciálásnak a lehetőségei és eszközei például teljes egé­szében a vállalatok, az üze­mek vezetőinek kezében vannak. Hasonlóképpen ér­dekeltté tehetők az egyének, a szűkebb üzemi kollektívák a létszám-megtakarításban, az intenzitás növelésében, a munkafegyelem megszilár­dításában. így az élenjáró vállalatok egyre inkább nem a közpon­tilag szabályozott átlagbért bontják le üzemeikre, ha­nem meghatározott bértöme­get adnak ki részükre. S azok az üzemek, amelyek létszámot takarítanak meg, magasabb bért fizethetnek dolgozóiknak. (K) Július 17-re összehívták a Nyíregyházi Városi Tanácsot •• Ülést tartóit a végrehajtó bizottság Több fontos kérdés meg­vitatása szerepelt a Nyír­egyházi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága keddi ülésének napirendjén. Az ülésen beszámoló hangzott el a Nyíregyháza és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet múlt évi tevékenységéről. Foglalkoz­tak az általános iskolák helyzetével, fejlesztési tervé­vel, továbbá a külterületi lakott helyek továbbfejlesz­tésére készített feladatterv­vel. A végrehajtó bizottság ez év januári ülésén tárgyalta a tanyai településekkel kap­csolatos problémákat. Meg­állapították, hogy a helyzet javulása ellenére sem sike­rült néhány alapvető kér­dést megoldani. Ezért a végrehajtó bizottság határo­zata szerint a tanyai telepü­lések helyzetét ismételten komplett vizsgálaton mérték fel. A vizsgálat a helyszínen zajlott le. A bizottság tagjai valamennyi tanyaközpont területét meglátogatták és megbeszéléseket tartottak a tanácstagokkal, alapszerve­zeti titkárokkal, népfront­aktívákkal, pedagógusokkal és másokkal. A tanyai települések la­kosságának létszáma 1966 és 1970 között 13 841 főről 12 538 főre csökkent. Ugyan­ebben az időszakban a fej­lesztésre kijelölt települése­ken a lakosság száma növe­kedett. Az urbanizációs ha­tás érvényesül tehát a város külterületén is. A fejlesz­tésre kijelölt települések la­kosságának növekedése iga­zolja ezek létjogosultságát és fejlesztésük szükségessé­gét. Valamennyi fejlesztésre kijelölt külterületi település rendelkezik házhelyosztási, vagy összevont rendezési tervvel. Ezek a tervek meg­felelnek az 1980-ig jelentke­ző fejlesztési igényeknek. A tervek tartalmazzák a kialakítható házhelyterüle­teket, utak nyomvonalát, az intézményeket és a település ellátásához szükséges egyéb létesítmények elhelyezését. Az egyes tervek nyitott te­lepülésszerkezettel készül­tek, ami azt jelenti, hogy adottak a további fejlesztési lehetőségek is. A program foglalkozik a fejlesztésre kijelölt települé­sek jelenlegi helyzetével és részletesen meghatározza az elkövetkező évek feladatait. Külön-külön elemzi a kom­munális, a termelési, keres­kedelmi, oktatási és közmű­velődési tennivalókat. Meg­határozza a feladatok vég­rehajtásának határidejét és a megvalósításért felelős személyeket. A terv szerint tovább javítják a települé­sek ivóvízellátását, a vil­lany- és úthálózat bővítését. A negyedik ötéves tervben tovább bővítik a külterüle­teken folyó felvásárlási te­vékenységet, a tartós fo­gyasztási cikkek választé­kát, gondoskodnak arról, hogy a napi élelmiszerek és iparcikkek a kiskereskedel­mi egységekben beszerezhe­tők legyenek. Folyamatosan biztosítani kell a külterületi lakosság propán-bután gáz­zal való ellátását is. Fejlesz­teni szükséges az ipari szol­gáltatást. Ahol arra lehető­ség nyílik, bővíteni kell a női és férfifodrászatot és a különböző felvevőhelyeket. A tanyai iskolások gondjain sokat segített a tanyai kollé­gium létesítése, amelyben 250 felső tagozatos tanulót helyeztek el. Javították a külterületi iskolák technikai felszereltségét. Óvodai igény lényegesen kisebb mérték­ben jelentkezik, mint a vá­ros belterületén. Ezért az óvodákat elsősorban azokon a helyeken bővítik, ahol er­re nagyobb az igény. A végrehajtó bizottsági ülésen előkészítették a leg­közelebbi tanácsülést is. A városi tanácsot 1972. július 17-én 8 órára összehívták. Fock Jenő Mongóliába utazik Jumzsagíjn Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Mongol Népköztársaság miniszter- tanácsa elnökének meghívá­sára Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke jú­lius elején hivatalos, baráti látogatást tesz a Mongol Népköztársaságban. Gazdag békemozgalmi program megyénkben A napokban ülést tartott a HNF megyei elnöksége mel­lett működő békemozgalmi és nemzetközi barátsági tár­sadalmi bizottság. A bizottság feladatául je­lölte meg a nemzetközi ese­mények állandó figyelemmel kísérését, együtt kíván mű­ködni mindazokkal a szer­vekkel, intézményekkel és személyekkel, akik adott terü­leten a békemozgalmi tevé­kenységért felelősek, gondos­kodni kíván a békeaktívák különböző szintű csoportjai­nak a létrehozásáról, tovább­képzéséről. A következő fél év munka­tervét havi ütemezésben a következő programok jelzik: júliusban baráti találkozókat kívánnak szervezni megyénk­ben tartózkodó szovjet peda­gógusokkal. A sóstói ifjúsági vezetőképző táborban meg­emlékeznek az első Világif­júsági Találkozóról, „Mit je­lent a békeszerető ifjúság nemzetközi összefogása, har­ca a világ békéjének fenntar­tásában?” címmel. Nyírbá­torban megemlékezést tarta­nak a lengyel nép nemzeti ünnepe alkalmából. Gáva- vencsellőn kiállítással egybe­kötött megemlékezést szer­veznek a koreai nép imperia­listaellenes harcáról. Augusztus legrangosabb eseménye a Hirosima és Na- gaszaki ellen intézett táma­dások évfordulójával kapcso­latos békegyűlések szervezé­se. Szeptemberben antiimpe- rialista heteket szerveznek, Nyíregyházán pedig nagygyű­lést. Október kimagasló eseményei a megye és a vá­ros felszabadulását méltató ünneplések jegyében telnek el. Ekkor kerül sor a tanár­képző főiskolán az ENSZ megalakulásának 27. évfor­dulóját méltató ünnepi meg­emlékezésre. Benke Valéria hazaérkezett Moszkvából Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke kedden hazaérkezett a Szovjetunióból, ahol megbe­széléseket folytatott a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Komu- nyiszt című elméleti és poli tikai folyóiratának főszer­kesztőjével és találkozott az ideológiai élet több vezető személyiségével. Benke Va­lériát fogadta P. N. Gyemi- csev, az SZKP Politikai Bi­zottságának póttagja, a KB titkára. Benke Valériát a Ferihegyi repülőtéren Bor- bándi János, a Központi Bi­zottság tagja, a KB osztály- vezetője és Pozsgai Imre, a Társadalmi Szemle főszer­kesztő-helyettese fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Novemberben jelentős ese­ményei lesznek megyénk be- kemozgalmának a KISZ-bi- zottságok által a világifjúsag napja tiszteletére rendezendő baráti találkozók. E hó fo­lyamán egy háromszáz fos barátságvonat indul a Szov­jetunióba a Kijev—Leningrad útvonalon. December kiemel­kedő megemlékezésére a me­gyei jogászszövetség rende­zésében kerül sorra az em­beri jogok deklarációjának évfordulója alkalmából. Ezt tetőzi be a ho folyamán já­rásonként öt községben ki­emelt rendezvény, melyeken a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége megala­kulásának 50. évforduló­járól emlékeznek ünnepi kül­sőségek között. A társadalmi bizottság ál­lal tervezett több, mint har­minc rendezvényt helyi jel­legű kezdeményezések, meg­emlékezések egészitrlc ki, me­lyek együttesen fejezik ki megyénk lakosságának béke- szeretetét, internacionalizmu­sát. Évzáró a Tanácsakadémián 79 községi tanácsi titkár, illetve leendő községi vezető vette át oklevelét kedden a Tanácsakadémia budapesti intézetében. Közülük Bordás Imre abáaszalóki és Majoros Lajos izsófalvi hallgató vö­rös diplomát kapott. Az 1953 óta folyó tanácsakadé­miai oktatásban ez volt az első kétéves tanfolyam. Az érettségire és legalább egy­éves tanácsi gyakorlatra épüló oktatás főiskolai jelle­gű volt: félévi kollokviu­mokkal, szigorlatokkal és végül képesítő vizsgával. A Tanácsakadémia törté­netében a most befejezett tanfolyam különleges helyet foglal el, mert ez volt az első olyan kétéves tagozat, amelyen nem választott, ha­nem kinevezett tisztségvise­lőket és másokat oktattak. A marxizmus—leninizmus ok­tatásának követelményei nagyjából a középfokú párt­oktatásnak felelnek meg, a szervezési és igazgatási ta­nulmányok, valamint a gaz­dasági témák többek között a költségvetés, adó, statisz­tika és a mezőgazdaság te­rületein szerzett ismereteik biztosítékul szolgálnak, hogy a jogszabályokban lefekte­tett helyes elveket az élet­ben, a gyakorlatban érvé­nyesíteni tudják. A kétéves oktatási forma bevált. A szeptemberben induló tan­folyamon új tantárgyként csak a retorika szerepei majd. mid mmrü>w,mrm0t!BW(

Next

/
Thumbnails
Contents