Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

\ m*

Wt

A közéleti tudat formálása

EGVRE TERMÉSZETESEBBEN elfogadott a közélet különféle fórumain és a közvéleményben az a felismerés, hogy a társadalom gazdasági tevékenységét magasabb szintre emelni, a bővülő és mindig értékesebb feladatainkat megoldani csak a tömegek tevékeny és széles körű közreműködésével, a társadalmi és munkahelyi demokrácia gazdagításával lehet.

Olykor makacsul ismétlődő fogyatékosságainkat kiküszöbölni, gyarapodásunkat gyorsítani is csak a dolgozók igényes, politizáló és öntevékeny aktivitása tudja. Elsősorban ők oldhatják meg a fejlődés részleteinek finomítását, biztosíthatják a leghelyesebb döntések kiválasztását és végrehajtásukhoz a tömegerőt, közben rálelve a munka részleteiben rejtőző hibák orvosságára is.

Nem véletlen, hogy az MSZMP X. kongresszusának határozatai, a Hazafias Népfront V. kongresszusának állásfoglalása és a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásának vitái is pótolhatatlan jelentőséget tulajdonítanak a dolgozók részvételének a termelési és társadalmi viszonyok tökéletesítésében. Ebben új társadalmi erők forrását, a meglévők tömörítésének és nevelésének eszközét, az intenzív fejlesztési tényezők leglényegeseb- bikét látják.

A KÖZÉLETI AKTIVITÁS,

mint a szocialista demokrácia alapvető tartalmi eleme nem csupán a gondok megosztását jelenti, ami „a több szem többet lát” elvével ötleteket, javaslatokat, ki nem használt lehetőségeket vet fel és kapcsol be az irányítás és végrehajtás folyamatába, ésszerűbb és munkát termékenyebbé tevő viszonyokat alakítva az egyén, a kollektívák és a vezetők között, hanem gyakorlása közben az emberek átalakulnak, nevelődnek, új képességeket sajátítanak el, jobban- megtanulnak értelmet adni annak amit csinálnak.

A szocialista demokrácia különféle formáinak gyakorlása közben alkalmasabbakká válnak társadalmi céljainkhoz, kezdeményezőbbek leszN. SztanyiloYSzkii:

Szokványos történet

Egyik, szokványos hétköznapon felültem a szokványos kék autóbuszra, és a szokott módon elindultam munkahelyemre. Minden ment a rrtaga rendjén: ahogy felültem, a busz is indult. Ám egyszer csak hirtelen megállt. Látom: szemben velünk , tejcsárda. A vezetőnk, aki igen szimpatikus fiatalember

beszól a mikrofonba:

— Elnézésüket kérem, csak pár pillanat!

Megitta a tejfejadagját.

— No, most már el is Indultunk...

Megyünk is tovább. Ám egyszer csak újra megállunk. Látom: velünk szemben egy telefonautomata, előtte nehány sorjára váró ember.

Vezetőnk, aki igen szimpatikus fiatalember, beszólt a mikrofonba:

— Elnézésüket kérem, cstíe pár pillanat...

Beállt a sorba. Felhívott valakit telefonon. Visszaakasztotta a kagylót. Beült a volán mögé

— No, máris plehetünk tovább...

És megyünk is. Ám egyszer csak hirtelen megállunk. Látom: szemben velünk egy jeles hirdetőoszlop, tetején órával. Az óra körül fiatalok, randira váró szerelmesek ácsorognak. idegeskednek, járnak le-fel. Vezetőnk, aki szimpatikus fiatalember beszól a mikrofonba:

— Elnézésüket kérem, :tak pár pillanat..

Odament az óra alá. Várt. degeskedett. Végre megjött i kislány. Összecsókolodztak. Beszélgetlek. Szorongatták egymás kezét. Ismét össze- csókolództak. Búcsúztak. Pilótánk megint a volánnál.

— No, mehetünk tovább!

És valóban tovább megyünk, Ám hirtelen megátszervezetek, pártcsoportok, a kommunisták biztosítanak-e olyan munkahelyi légkört, közszellemet, bánásmódot, emberek közötti viszonyt, ami egyenrangúságot áraszt,

éleszti a felelősséget. Belátat- ja mindennap a dolgozókkal, hogy eszükre, jókedvükre, ragaszkodásukra, kritikájukra nélkülözhetetlenül szükség van a hétköznapok eredményeihez. Tudatja, hogy ők tulajdonosok, akiknek jussuk vitatni a munkahelyük, környezetük eredményeit, állapotát, a látottakat, mert ők alkotják a részletekből egybe azt az egészet, amit szocializmusnak nevezünk.

HÁNY EMBERBEN szuny- nyad el hosszú időre a kezdeményezés, mert a megszokások, az adminisztrációk hierarchiája, a rosszul kiválasztott vezetési gesztusok, „vegye tudomásul, hajtsa végre” stílus, a gazdasági szemlélet bűvölete lehűti benne a nagyszerű szenvedélyeket, kioltja feszítő aktivitását és megköti „a beosztott” életérzésében, alattvalói lelkivilágában, Sorsa kényszere alatt vergődve kívül marad munkája örömein, kispolgárrá vedlik, mások kispolgárisága miatt. Különösen, ha az egyént érintő kérdésekről döntenek, az egyén beavatása, a miértek feltárása nélkül, nem lehet várni, hogy szellemileg gazdájává nőjön a többivel annak, aminek már régen a gazdája.

Ki ne tudná, hogy az indokait is érthetővé tevő szigor a jó hangulat, a barátság, az igazságosság, a nyíltság, az egyenrangúság érzése és átélése. a beavatottság megnyugvása micsoda hajtóerő, életformáló erő. munkaerő, sőt termelőerő. Viszont azt is tudja mindenki, hogy a rossz hangulat, a hátamögöt- tiség, a feszült közérzet, a homályos igazság, az úrhat- námság mennyire bénít, értékromboló erő, termelékenységet visszafejlesztő, hatásfokot csökkentő tényező.

KÖLTŐNK — Váci Mihály — nagyon igazat mond. amikor arra hívja fel figyelmünket: „ne várjunk csodákat

hanem tegyük azt amiből csoda válhat”.

Simkovics Gyula

lünk. Látom: szemben velünk egy felpántlikázott új ház. Kihallatszik a zene, az ének, az ablakban vidám emberek láthatók. Vezetőnk, aki igen szimpatikus fiatalember, beszól a mikrofonba:

— Elnézésüket kérem, csak pár pillanat.

Bement a házba. Ott énekelnek, zajongnak, táncolnak, Később összeverekszenek. rendőrt hívnak. Helyreáll a rend. Folyik tovább a házibuli. Vezetőnk kijön és beül a volán mögé:

— No, mehetünk tovább!..

Megyünk tovább. Hirtelen

megállunk. Látom itt a pá lyaudvar. Vezetőnk az igen- igen szimpatikus fiatalember, beszól a mikrofonba:

— Elnézésüket, csak pár pillanatra.. Szabadságra megyek.

Ezzel felült a vonatra, és elhúzott Szocsiba. Lesülve még egészségesebben, még szimpatikusabban érkezett vissza.

— No, mehetünk tovább,.

Munkahelyemről természetesen elkéstem, de ezt az ég egyvilágon senki sem vette észre.

Fordítottal Sigvr Imre

Jő ÜTEMBEN HALADNAK A NYÍREGYHÁZI TEJPORGYÁR ÉPÍTÉSÉVEL. MEG. KEZDTÉK AZ ŰJ NÉGYSZINTES SZOCIÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ÉPÜLETEINEK ÉPl. TÉSI MUNKÁIT IS. (ELEK E MIL FELVÉTELE.)

Egfyéwes

a nyírmadái KIKE-CELL

A vásárlók: két házgyár, vállalatok és négy megye termelőszövetkezetei

Hófehérségű, hő- és hang- szigetelő, polisztirol műanyag habból készült elemek sorakoznak az udvaron. Lányok, asszonyok mosolyogva „cipelik” ezt a leheletfinom, könnyed szobafal nagyságú szeleteket.

Emelkednek a csillogó kristályhegyek. Egy évvel ezelőtt mindég csak , merész képzelet volt csupán. Jubi- ' iái a ííjurmad'ái' Kcéái1%i!*Tsz NIKE-CELL üzeme. 1971 június 8-án avatták. A Nit- rokémia Ipartelepek és a gazdaság közötti kooperáció révén alakult. A gépeket a vállalat adta. szerelte, az épületet, munkaerőt a tsz. És gondoskodik a termékek értékesítéséről is.

Raktárra nem gyártanak

Pompás kis hasznos üzemévé fejlődött a közös gazdaságnak. Az üzem vezetője az alig 26 esztendős Vajda János, vegyésztechnikus. Itt van az alapítástól, lakást kapott a, szövetkezettől, így emlékezik az egy esztendős fejlődésre:

— Elértük, annyi megrendelésünk van, hogy nem tudjuk kielégíteni az igényeket. A termékek felét a miskolci és a debreceni házgyárak részére szállítjuk. Ez 12 ezer köbméter NIKE- CELL. Értékben megközelíti a 8 milliót.

Egy évvel ezelőtt ezt a furcsa nevű és természetű, de igen hasznos anyagot alig isfnerték a környéken. Slágert csinált belőle a tsz üzeme. Most e termékre igényt tarlóknak előre jelentkezniük kell, besorolják őket. Raktárra egyáltalán nem gyártanak. Ahogyan a gépről „lejön” már szállítják is. Vigyáz a hírnévre a tsz. Szakszerű szállítást igényel. Ezért a tsz vásárolt 2 tehergépkocsit,

— És amire nem számítottunk. a termékek negyedrészét Budapestre szállítjuk az Országos Szakipari Vállalatnak — mondja az üzem vezetője.

Háziasszonyokból, munkásnők

Olyan hasznos melléküzemágat létesített a Kossuth Tsz azzal, hogy megalapozta ennek az üzemnek a jövőjét, amely nemcsak biztos jövedelemhez juttatja a közös gazdaságot, de egyben sok, addig nem dolgozó nőnek is munkát biztosít. Alapításkor alig 22 volt a munkáslétszám. Ennek fele volt a nő. A törzsgárda Balatonfűzfőn ismerkedett a szakmával. Ami- hor hazajöttek, tanították a többieket. Egy _ év alatt nyolcvanra növekedett a dogozók létszáma, s ebből 65 a nő.

Honnan kerültek ebbe az üzembe?

— Többsége sehol nem dolgozott — újságolja Vajda János. — Ősszel volt némi munkájuk. Eljártak almát szedni, segítettek a betakarításban. Jórészt egyedülálló vagy nagycsaládos anyák, rajtuk segít sokat az új üzem.

Lőrincz Miklósnéból betanított munkásnő lett. ő a vágógép mellett dolgozik. Egy éve van itt.

— Tömböket vágunk — magyarázza szakszerűen. Társaim tanítottak. Simon Mihályné és Jakab Gusztáváé. Sokfajta méret van, de lassan kiismerem magam. Ehhez jó szem kell, hogy pontos legyen minden vágás.

Hél forint az órabére. A százalékkal nyolcra jön ki.

— Havonta ezerhatszáz körül keresek Kell nagyon, mert a férjem beteges. Most is táppénzen van — mondja. Jó lenne ha ötször ekkora lenne ez az üzem, hogy még több nőnek adna munkát.

Ficze Jánosné !új dolgozó. Paneleket „cipel” három társával.

— Nehéz?

Mosolyog.

— Négyen csak elbírjuk.

Férje tsz-tag. Amíg ez az

üzem nem volt, ő otthon dolgozott a ház körül. Két gyerekük van. Kell ruhára, cipőre a kereset.

— Nagyon jól érzem itt magam. Először nem is gondoltam, hogy olyan nagy gondoskodás vesz majd körül. Kapunk védőitalt: tejet, szódavizet, csipke- vagy citromszörpöt. Mikor mit. És ha reggel 6»ra jövünk, <*85

után kettőkor már „leié« pünk”. Utána még van időm otthon ellátni a gyerekeket, főzni, mosni, a jószágokról gondoskodni.

Fürdő, öltöző, étkező

. „Qsak'-' egy .-termelőszövetkezeti üzem. De van itt már fürdő és öltöző is. Étkezőhelyiségről is gondoskodott a tsz vezetősége. Legjobban látják a fejlődést a törzsgárda tagjai. Közöttük -is a rangidős Jakab Gusz- távné, aki ott volt Balatonfűzfőn. Tanulta a szakmát, hogy később társait is tanítsa.

— Három gyermek mellől mentem el tanulni. De megérte. Alig hittük már. hogy valahol dolgozhassunk. Otthon a kis szőlőt, háztájit műveltük.

ő is annyit keres, mint a többiek, akiket tanított. Egy lenyeges különbség van újak és régiek között. Akik utóbb jöttek szerződésesek, a régiek állandó munkások.

Lassan lejár a műszak) Indulnak haza.

— Három műszakban dolgozunk — mondja az üzemvezető. — Folyamatosan dolgozunk. Vasárnap is. De ekkor nők nem dolgoznak) S az egyedülálló és több gyermekes anyákat csak a délelőtti műszakban foglalkoztatjuk.

Hihetetlen gyorsan fejlő-í dik ez az üzem. Legszembetűnőbb talán, hogy bevezették a nagyüzemi panelgyártási. Ezt 1971 novemberében kezdték, s eddig mintegy 40 ezer négyzetmétert gyártottak az Országos Szakipari Vállalat megrendelésére

— bérmunkában. Ezeket az elemeket a sertéskombinátok építésénél használják,' Brigádot alakítottak, amely a tsz-ekben, a helyszínen össze is szereli.

— A mi brigádunk szereli a gyulatanyai, tiszadobi, és a dombrádi kombinátokat; Dolgozunk Hajdú. Heves, Szolnok megye tsz-eiben is

— mondja Vajda.

S van egy sor új termé? kük, amelyeket eddig haJ zánkban sehol nem gyártót-’ tak. Egy éve avatták ezt as üzemet. Életképességét eredményei fémjelzik.

F-arÉMB Séímm,

nek. Ez az a semmivel sem helyettesíthető iskola, amiben a tömegek megláthatják az összefogás lebirhatatlan erejét, a közösségi érdek és a saját vágyaik közötti összefüggéseket, ahol felnevelődik bizalmuk, megszabadulnak a közönyösségtől.

Az emberek cselekvőén figyelmessé, munkahelyük és környezetük eredményei iránt érzékennyé. elkötelezetten tettrekésszé nem véletlenül, velük született okokból válnak. Ebben érdekeltté kell tenni őket, ápolva, biztatva aktivitásukat, hogy természetes közvetlenséggel szokássá, létük éltető közegévé, jellegzetes megnyilvánulásukká nőjön fel a szocialista demokrácia, amiben kielégülést és önmegvalósítást találnak.

MOSTANÁBAN a sokat emlegetett információ a tájékoztatás csak egyik feltétele az aktivitásnak, kétségtelen alapvető tényező, mert az értelemre hat, adatokat, ösz- szefüggéseket bemutatva tettekre sarkall, a dolgozókat egyetértővé avatva a vezetés mögé sorakoztathatja fel. A széles körű munkahelyi információ azt is lehetővé teszi, hogy a kollektíva tapasztalatokat gyűjtsön, azokat értékelje és a vezetés számára megőrizze, így mentesítsen a rögtönzésektől, a megalapozatlan döntésektől. Hisz gyakran éppen a tapasztalatok elhanyagolása veti meg a jövőben végzett felesleges munka alapjait. Az információ objektív kötelesség, mert ve- zethetőbbé teszi a tömegeket, meggyőzheti a tétovázókat, láthatóvá segít tenni az elgáncsoló konokságot, a kispolgári ellenérzéseket, hitet ébreszthet, mert a közreadott tények szigora magával ragad, a tájékoztatás logikája, szavahihetősége, színvonala biztosítéka annak, hogy a vezetés amit tesz ne csak igaz legyen, hanem annak is látszon. " A megmagyarázott, igazolt és belátott követelmények mozgósítanak, teszik lehetővé, hogy a tömegek a maguk hibáit is néven nevezzék, tetteik helyére ráismerjenek és hű örömmel dolgozzanak.

Rendkívül nagymértékben múlik az aktivitás azon is, hogy a vezetés, a pártalap-