Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-27 / 149. szám
XXIX. ÉVFOLIAM, 149. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1912. JÚNIUS 27, KEDD LAPÉ XX TARTALMÁBÓL« A közéleti tudat formálása (3, oldal) üdvözlet Bács-Kiskunból lö. oldal) A labdarúgó-palyákról jelentjük (.6—7. oldal) Új betétlap az autósoknak (8. oldal) Az 500. évfordulón D ózsa-emlékimnepség Cegléden Színvonalasabb gazdálkodás és érdekképviselet Kállai Gyula beszéde a nagygyűlésen Dózsa György születésének 500. évfordulójára emlékezett vasárnap az ország. A központi ünnepséget Cegléden, az egykori piactéren tartották. Dózsa György emlékének tiszteletére vasárnap délelőtt díszbe öltözött a város. Az ünnepi nagygyűlésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér La jós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az országos Dózsa- emlékbizottság elnöke, Czine- ge Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és Lakatos Béla vezérőrnagy. A Himnusz hangjai után dr. Mondok Pál, a Pest Megyei Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepségen felavatott Dózsa György emlékművet — Somogyi József Kossuth-díjas szobrász- művész alkotását — a ceglédi dolgozók nevében Kürti András, a Ceglédi Városi Tanács elnöke vette át, majd Bessenyei Ferenc Kossuth- díjas színművész Illyés Gyula ,.Dózsa György beszéde a ceglédi piacon” című versét adta elő. Az ünnepségen Kállai Gyula mondott ünnepi beszédet. — Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Kedves barátaim — kezdte beszédét Kállai Gyula. — Cegléd piacán szólni nagy tisztesség. Cegléd piacán szólni nagy felelősség, E város főtere a magyar történelem legfontosabb emlékhelyeinek egyike. Sorsdöntő, emlékezetes tömeggyűlések, demonstrációk zajlottak le itt, s úgy érzem, ha szerényen is, de ezek sorába illeszkedik a mi, mostani ünnepségünk. Dózsa György emlékművet kapott Cegléd piacán. Nemzeti múltunk nagy és tragikus, sorsú alakja méltóbb helyre aligha kerülhetett volna ennél a főtérnél, ahol lángoló szavakkal merész programját meghirdette. Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy a néphez szóló, a népet mozgósítani kívánó igaz vezetők nemegyszer fejtették ki programjukat Cegléd főterén, többi között itt mondotta el Kossuth Lajos is emlékezetes mozgósító beszédét. Dózsa György történelmi szerepét méltatva kiemelte : személye, tevékenysége összeforrott a társadalmi haladás ügyével. Az 1514. évi nagy parasztforradalom előzményeiről szólva Kállai Gyula kiemelte: Dózsa, a népi forradalmár tudatában volt a kockázatnak, amelyet vállalt. Híres ceglédi beszédében, amely a jobbágyháború nyitányának tekinthető, maga is kifejezést adott ennek, amikor figyelmeztetett: senki se reménykedjék abban, hogy a nemességtől bocsánatot kérhetnek. úgy fogna'" rlnhőd ni, mintha bűnt vittek volna el. Levonta a forradalmi harcok már akkor is érvényes legfőbb tanulságát: „Nincsen hát középütt” — Dózsa György igazságos küzdelme, az 1514-es paraszt- háború — mondotta a többi között Kállai Gyula — kiemelkedő forradalmi tradícióink közé tartozik. Tanulmányozása, a reá való emlékezés tanulságul szolgál és lelkesít ma is. Dózsa György emlékét nemzetünk legjobbjai, kimagasló íróink, költőink mindig is ébren tartották népünkben. A magyar munkásosztály Dózsát kezdettől fogva saját forradalmi ősének, hősének is tekintette. Érezhető volt ez már a munkásosztály múlt század végi, század eleji megmozdulásainak időszakában is, amelyre jellemző, hogy a századfordulón hangzott el az igény: Marxszal együtt Dózsa Györgynek is állítsanak szobrot. Áchim András, parasztpártjának alakuló ülésén, Dózsa mellszobra alatt hirdette meg nagybirtokellenes programját. 1919 hős tavaszának forradalmi napjaiban Dózsát, mint az osztály küzdelmek kiemelkedő harcosát, a nemzet önvédelmi harcának ősét ünnepelték. Dózsa a népi összefogás egyik jelképévé lett a német imperialista törekvések, az országvesztéssel fenyegető második világháború elleni küzdelem időszakában is. A felszabadulás után egyre nagyobb a szerepe, a jelentősége Dózsa és az 1514- es parasztforradalom emlékének. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen képviseli azt az elvet, hogy a forradalmi hagyományok örököse csak az lehet, aki maga is forradalmár, a társadalmi haladás híve. A ma legkövetkezetesebb forradalmárai egyben a múlt forradalmi harcainak örökösei is — hangsúlyozta beszédében Kállai Gyula, aki aláhúzta: haladó hagyományaink, nagy elődeink példája arra kötelez bennünket, hogy megértsük és kielégítsük a kor igényeit, hogy biztosítsuk a haladás és a béke élvonalában járó hazánkban a leghaladóbb társadalom felépítését, amelyben minden dolgozó osztály és réteg jól megtalálja a maga helyét és szerepét, együttesen munkálkodik a közös nemzeti célok érdekében. Beszédét ezekkel a szavakkal zárta: — Mi, úgy érzem, a becsületes munka jó lelkiismeretével ünnepelhetjük Dózsa György születésének fél évezredes évfordulóját. Ezzel a meggyőződéssel köszöntöm még egyszer Cegléd dolgozóit és szocializmust építő népünket. Teljesítsük történelmi küldetésünket! Érjünk el újabb sikereket! Tegyük országunkat, népünk életét még szebbé, gazdagabbá, boldogabbá! Kállai Gyula beszéde után a Dózsa-emlékmű talapzatán koszorút helyezett el a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Úszta Gyula altábornagy; az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa nevében Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes és Czi- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter: a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Bencsik István főtitkár; a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Úttörők Országos Szövetsége nevében Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára, Illisz László, a KISZ KB titkára. Az ünnepségen a dísztribün előtt állt diszőrséget az a hat tyukodi úttörő, aki a tyukodi Dózsa György úttörőcsapat Dózsa-zászlaját vitte az országos ünnepségei megnyitójára. Kállai Gyűl; ünnepi beszéde után a tyukodi szignál zenekísérete mellett adták át a szobo: másik oldalán zászlóval őrséget álló ceglédi, szintén Dózsa nevét viselő úttörő- csapatnak a nagy gonddal elkészült korabeli zászlót. A zászlódíszbe öltözött város ezután egy időre Dózsa korát idézte: a katonazenekar pattogó indulóinak hangjára korabeli hadijármüvek gördültek a főútvonalon a Kossuth térre. A néphadsereg alakulatai, a ceglédi dolgozók közreműködésével, korhű jelmezes felvonulással emlékeztek Dózsa korára. Hétfőn Nyíregyházán, a sóstói Krúdy-szálló nagytermében tartotta tisztújító küldöttközgyűlését a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Az ülésen — amelyen hetvenegy termelőszövetkezeti küldött vett részt — Juhász István levezető elnök köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Pénzes Jánost, a ■megyei tanács elnökét, dr. Dajka Balázst, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályvezetőjét, Cs. Nagy Istvánt, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét és dr. P. Szabó Gyulát, a megyei tanács elnökhelyettesét, s a testvérszövetségek képviselőit, majd Horváth János, a területi szövetség elnöke ismertette a'z elnökség beszámolóját a szövetség elmúlt öt esztendőiben végzett munkájáról. Beszámoló az öíéres munkáról Horváth János a többi között hangsúlyozta: megalakulásuk óta eredményesen képviselték a termelőszövetkezetek érdekeit a tsz területi szövetségek. Segítették a szövetkezetek- önálló, vállalatszer ű gazdálkodását, a ■ működés törvényességének betartását. Idejében feltárták a mezőgazdasági termelésben meglévő ellentmondásokat, s gyorsították az intézkedések megszületését. Lényegesek a termelési és üzemszervezési eredmények, amelyekhez a szövetség a korszerű eljárások és módszerek elterjesztésével igyekezett hozzájárulni. A Tisza menti tsz-szövetség kezdeményezője volt az együttműködések, társulások szervezésének, foglalkozott a tsz- tagokx szociális problémái megoldásával is. A szövetség több javaslatát, ajánlását fogadták szívesen a tagszövetkezetek, se. gítségével mindinkább kialakult a termeltető vállalatokkal a partneri viszony. Lassult az aratás Szabolcsban Kiadós eső hullott a megye nagy részéri Vasárnap még azt jeleztük, hogy egész sor megyei termelőszövetkezet kezdett hozzá az aratáshoz és szállítja az őszi árpát a gabonafelvásárló vállalat takarmánykeverő telepeire. Ez így is volt az elmúlt hét második felében. Hét végére azonban lelassult az ütem. A nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet befejezte az első húsz hold árpa 'ratását, de aztán az esős iő miatt leállt. A nyírteleki Dózsa ugyancsak levágta ai első 71 hold árpát, be is szállította, de a legközelebbi szállítást csak csütörtökre tervezi. Egyébként a gabonafelvásárló vállalat laboratóriumi vizsgálatai azt bizonyítják, hogy éppen jókor kezdtek hozzá az árpa aratásához. A növény belső víztartalma éppen 14 és 15 százalék körül mozog. Ezt nevezik kombájnérettnek, ezzel nem kell külön költséges szárítást végezni ahhoz, hogy feldolgozható legyen. A leállás oka egyébként a megyeszerte tartó esőzés. Az előző hetekben jóformán -ommi csapadék nem volt. Vz elmúlt négy napon át viszont a Felső-Tisza-vidékj Vízügyi Igazgatóság megfigyelő állomásainak adatai szerint Tiszabecsen IT, Fehérgyarmaton 21, Nagyecse- den 35, Tiszalökön 33, Tisza- szalkán 22, Tiszabercelen 25, Rohodon 22 és Nyíregyházán 29 milliméter csapadék hullott, ami kiadós esőt jelent. A kapások örültek neki. Nem nagyon ártott eddig a kalászosoknak sem. Legföljebb néhány nappaj késlelteti az érést és megállásra kényszerítette még azokat a kombájnokat is, amelyek már megindultak. A szakemberek szerint. néhány napsütéses nap után ismét teljes erővel folytatódhat a nagy munka. Külön feladatot róhat a rohamos érés a szervezőkre és dolgozókra egyaránt. Küldöttgyűlés a Tisza menti tsz-ek szövetségénél Ma már kialakult gyakorlat, hogy a szerződéses és átvételi feltételeket minden évben előre megvitatják és egységes alapokra helyezik. Hozzájárult ehhez a termelőszövetkezetekben kiépült jogi képviseleti hálózat, amelyhez a szövetség ugyancsak messzemenően hozzájárult. Nagy gondot fordított a szövetség a tsz-ekben a számviteli és közgazdasági munka javítására, a megbízható információs rendszer kialakítására, amely segített a helyes döntések meghozatalaiban. Hozzájárult a szövet, ség a beruházási gondok csökkenéséhez is: az általa létrehozott építőipari vállalkozás tavaly már 80 millió értékű munkát végzett a szövetkezetekben. Ezen kívül az elmúlt öt év során üzenni építőbrigádok is létesültek, amelyek 1971-ben 110 milliós kapacitással rendel, keztek. Horváth János ezután a szövetség feladatairól szólva az állattenyésztés és a takarmánygazdálkodás fejlesztésének kérdéseiről tett említést. majd hangsúlyozta a munkaverseny nagy szerepét a termelőszövetkezeti gazdálkodásban. Ismertette: ma 170 brigád nyerte el a szocialista címet, vagy küzd azért mintegy három és fél ezer taggal. A nők helyzetének megkönnyítéséről szóló párthatározat megjelenését köt e- tően a szövetség több ajánlás; juttatott el a tagszöveíkeze- tekhez, s ennek végrehajtása során jelentős változás történt a területen. Számos r.őt választottak a vezetésbe, a bizottságekba. A tsz-ék több. mint felében van már öltöző és fürdő, egyötödében üzem: konyha, a szövetkezetek nagyobb része ad már hétvégi pihenőnapot a nőknek. Javult a nők szakképzettségi aránya, több új melléküzem- ág segítette a teljesebb foglalkoztatást. Javítani szükséges a gazdasági ösztönzőket, a í&z- tagság élet- és munkakörülményeit, a tudomány eredményeit fokozottan kell alkalmazni a gyakorlatban. A belső tartalékok kihasználásához a jövőben szélest leni kell a teljesísméftydijazásoB módszert. Nagy szükség van a munkavédelem, az . egészségügy javítására, elsősorban az óvodák és bölcsődék bővítésére. Dr. Pénzes János felszólalása A beszámolót követő vitában Tervei Istvánná, a szövetség nőbizottsága elnöke a tsz-nőbizottságofc helyzetéről, feladatairól beszélt, hangsúlyozta a nők szakmai fejlődésének fontosságát. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke a megyei pártós tanácsi végrehajtó bizottságok üdvözletét tolmácsolta. Elmondta, hogy a megye társadalmi-gazdasági életében különösen nagy szerepe van a szövetkezeti mozgalomnak. Örömmel látjuk, hogy a megye élelmiszer-gazdaságában bekövetkezett nagy eredmények nagyrészt a termelőszövetkezeteknek köszönhetők. Magasabb szintű a termelés, a mozgalmi élet, s ebben nagy részt vállaltak a tsz-ek területi szövetségei is. Az eredmények gondokkal is járnak. Közismertek a problémák a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében, a szövetkezeti beruházások területén. A megyei párt- és tanácsi vezetés ismeri a kialakult helyzetet, s mindent megtesz azért, hogy megteremtődjenek a gazdaságos termelés feltételei az állattenyésztésben, de kérte a szövetkezeti vezetőket, hogy találják meg az üzemen belüli hasznosítás lehetőségeit is. így valóra válhatnak a húsprogram megyei célkitűzései. A megyei tanács elnöke elmondta, hogy a megye párt- és tanácsi szervei. a területi szövetségek sokat munkálkodtak a szabolcsi élelmiszer-gazdaság távlati programja kidolgozásán amely a legfontosabbakra, a; állattenyésztés fellendítésére, a talajjavítás, öntözés ki- terjesztésére és az almare- konstrukcióra irányul, . A szövetkezetek vezetői akkor teljesítik küldetésüket — hangsúlyozta — ha maximalis segítséget nyújtanak e programok végleges kialakításához, megvalósításához. Ebben sokat segíthetnek a termelőszövetkezeti területi szövetségek is, ha kezdamé- nyezően, aktívan lépnek fel a magasabb szintű gazdálkodás, a párt-, a tanácsi és a szövetkezeti szervek közötti alkotóbb kapcsolat kialakításáért. Bátran kell bővíteni a szövetkezeti gazdálkodás kereteit, éljünk jobban a közös vállalkozás feldolgozás, kereskedelmi és szolgáltatási hálózatbővítés lehetőségeivel. Ez a kollektív és a tagsági jövedelem gyarapodását, a foglalkoztatottság növelését. s ami ugyancsak nagyon fontos: a lakosság jobb ellátását jelenti. .4 szövetség tisztségviselői A vitában felszólalt még dr. Dajka Balázs MÉM-fő- osztályvezető, aki a termeltetési tevékenység megjavításáról, az információ és a számviteli munka színvonalának növeléséről szólt. A küldött- gyűlés ezt követően elfogadta az alapszabály módosítását. a második félévi munkatervet, s megválasztotta a tisztségviselőket. Á Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetségének elnöke ismét Horváth János, titkára S'öc s Déla lett. Az ellenőrző h: - :ottság elnökévé Hegyes Károlyt, a nőbizottság elnökévé Tervei Istvánnét választották. Kap ka Jáü«& vtUt mtRjfettutmtfuBTiki
