Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

1972. június 25. S. oldal IfflMrr-ÄÄGVARORSZ kS Pszichológiai labor — tesztvizsgálat — üzemlátogatás A megyei pályaválasztási intézet terveiből Ügyintézés a tanácsoknál iVem mindig 30 nap — Építési, közlekedési panaszok NEB-vizsgálat a bejielentések, panaszok intézéséről M. S. (bürget) A tárgyalóteremből Megszurkálta édesanyját Coméniusnak az 1568-ban megjelent Orbis Sensualium Pictus című könyve több, mint negyven szakma rész­letes leírásával azt bizonyít­ja, hogy a pályaválasztási ta­nácsadásra már több száz év­vel ezelőtt is szükség volt. Napjainkban — külföldön és itthon is — nagy feladatokra vállakoznak a különböző ta­nácsadó szolgálatok, amivel azonban a hazai pályaválasz­tási intézetek munkája több, mint a nyugati országoké; tanácsadáson kívül az érdek­lődés irányítására is vállal­koznak. Kettős cél Ezzel a kettős céllal indult a megyeszékhely pályavá­lasztási intézetének munkája ez év januárjában. A pálya- választásnak tulajdonképpen az iskoláknál kell történni, s ennek segítése az intézet egyik feladata. Könyvekkel, filmekkel, üzemlátogatások szervezésével szeretnék ezt elérni. Az üzemeknél pálya- választási felelősök működ­nek majd együtt az intézettel. A másik igen fontos munka a pályairányítás: az egyéni érdekeket összehangolni a népgazdasági érdekkel. Füg­getlenített munkatársakkal, az iskoláknál működő pálya- választási felelősökkel közö­sen kezdik meg az 1972—73- as tanévben a pályaválasztás előtt álló gyerekek tudomá­nyos igényű vizsgálatát. Egy páldát említenek: egy fiatalember három szakmát tanult meg eddig, s a negye­dik helyen, ahol dolgozik, egyiknek sem veszi hasznát. Egyszer sem választott jól? A pályaválasztást az önisme­ret, a családi, az iskolai környezet sokféleképpen be­Tapasztalatcsere a tanyai népművelésről Felsősimán Tűheggyel Információhiány A nyíregyházi városi buszjáratok megállóiban vannak olyan táblák, amelyeket azért szerel­tek fel, hogy azon ol­vasható legyen »z egyébként kevéssé nép­szerű menetrend. A kis fémlemezekről azonban hiányzik a me­netrend. Az immár egy hónapja életbe lépett új időpontokat nem min­denki tudja megjegyez­ni, ezért aztán a bosszú­ság csak nő. Talán nem készült elég a stencilezett me­netrendből? Vagy nin­csen, aki kiragassza? Bár az is lehet, hogy csak a szemérem tartja vissza a Volánt. Az a bizonyos 30 nap — igy emlegetik gz emberek, főként azok, akiknek valami ügyes-bajos dolgukat nem in­tézték, el időben a tanácso­kon. De mennyire jellemző, hogy ilyen ügyek vannak? Többek között erre keresett választ a közelmúltban negy­venöt tanácson, illetve hiva­talban a megyei NEB. A ta­pasztalatok rendkívül sokré­tűek. Az alapvető megállapí­tás: a panaszok és bejelen­tések zömének érdemi elin­tézésé gondos, körültekintő vizsgálat után történik meg. Különösen a közérdekű beje­lentésekre vonatkozik ez, de hasonló vélemény alakult ki óz egyéni ügyekről is. A felajánlás sorsa Ez,az általános kép. Az ügyfél azonban többnyire nem kíváncsi mások ügyére, ha neki egyetlen kérvényét, bejelentését nem intézik gon­dosan, megvan a véleménye az egész tanácsi ügyintézés­ről, a bürokráciáról és így tovább. Egy, bár nem tipikus pél­da erre: a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács V. B. egészség- ügyi osztálya özv. Terpesi Ferencné „nyugdíjasok háza” létesítéséről szóló bejelenté­sét figyelmen kívül hagy­ta, holott a bejelentő erre a célra felajánlotta 300 ezer forint értékű ingatlanának felét és nyugdíjának bizo­nyos részét. Egy másik faj­ta — gyakrabban előfordu­ló — panasz az építési Ügyekkel kapcsolatos. Ezekről összefoglalóan a következő megállapítást tették a népi ellenőrök: az intézkedések Társadalmunk évről évre többet törődik a magúkra maradt, vagy kedvezőtlen körülmények között élő idős emberekkel. A fokozott gon­doskodásnak megyénkben is vannak jó példái. Az 1970. évi árvíz után az Egészség- ügyi Minisztérium szakem­bereiből és megyénk taná­csi dolgozóiból hizottság alakult, amely megvizsgálta az árvízkárt szenvedett és kedvezőtlen körülmények között élő idős emberek szo­ciális helyzetét. A bizottság megállapította, hogy az ár­víz sújtotta területen több mint kettőszáz olyan idős ember él, akinek nem aján­latos új lakást építeni: vagy azért,, mert túl koros,' vagy azért, mert fizetésképtelen. Ezeknek az embereknek egy részét ideiglenesen roko­noknál, vagy szükséglakás­ban, más részét pedig szo­ciális otthonban helyezték el. Persze akadtak szép számmal olyanok is, akik a végsőkig ragaszkodtak meg­szokott környezetükhöz és idős koruk ellenére építke­zésbe kezdtek az OTP segít­ségével. A felmérés után a szociá­lis bizottság kezdeményezé­sére az illetékesek elhatá­rozták. hogy bővítik a sós­tói szociális otthont, ahová főleg az árvízkárt szenvedett idős emberek kerülnek majd Az otthon bővítésére me­gyénk 18 millió' forint álla­mi támogatást kapott. Eb­ből az összegből az ÉPSZER Vállalat 160 személyes ott­hon építését kezdte el. A modern és kénvelmes szo­bákba" három embert lehet maid elhelyezni. Az építke­zés ezekben a napokban jó ütemben halad, a szükséges bútorok és más berendezé­sek már a helyszínen van­nak. ígv év végére az úi otthon megnyithatja kapuit. Már á személyzetről és az ápolónőkről is gondoskodtak az illetékesek Az ápolónők kiképzése szeptemberben jók, viszont az eljárásjogi szabályok megtartásával van probléma, mert nem minden bejelentést és panaszt intéz­nek el 30 napon belül és a bejelentőt sem értesítik a határidő elhúzódásának oká­ról. Az államigazgatási szervek egyébként kellő következe­tességgel járnak el és ha azt tapasztalják, hogy az egysze­ri ügy elintézésén kívül egyéb intézkedésekre is szük­ség van, fegyelmi, kártéríté­si, szabálysértési eljárásokat kezdeményeznek. így például a megyei tanács vb kereske­delmi osztálya bejelentések és panaszok alapján 37 eset­ben kezdeményezett felelős­ségre vonást és ezenkívül 21 esetben alkalmazott szabály­sértési bírságot. Panaszok a lapokhoz A vizsgálatban részt vett népi ellenőrök személyesen is meghallgattak bejelentést és panaszttevőket, akik nem emeltek kifogást a tanácson tapasztaltak, ügyük intézése miatt. A vizsgálat egyik rész­megállapítása, hogy az újsá­gokhoz, rádióhoz, televízió­hoz beküldött és onnan az illetékes tanácsi szervekhez megküldött bejelentésekre és panaszokra minden esetben nagyobb gondot és körülte­kintőbb munkát fordítottak. A bejelentéseket és pana­szokat egyébként terület sze­rint lehet legjobban csopor­tosítani. így például vidéken a tanácsi szerveknél kom­munális igényp a legtöbb: járdaépítés, vízellátás javítá­sa, stb. Nyíregyházán zöm­mel az ingatlankezelő és kezdődik. Az otthon leendő lakóinak már az új rendel­kezés szerint kell fizetni a gondozási díjat: a jövede- delemmel rendelkezők jöve­delmük 80 százalékát, de maximum 1200 forintot kö­telesek fizetni a gondozá­sukért. A jövedelemmel nem rendelkezők természetesen nem fizetnek semmit, sőt, az Otthon gondnokától havonta 60 forint zsebpénzt kapnak. A már 4 éve működő sós­tói otthonnak jó híre van az országban. Az otthon élét- és munkakörülményeit az utóbbi időben javítot­ták — pszichológus segítsé­gével. Az otthon vezetői és ápolónői a közelmúltban együttműködési . szerződést írtak alá a debreceni szo- piélis otthon vezetőivel. A közeli napokban pedig a miskolci otthonná} Jíöt együttműködési szerződési a sóstói otthon vezetősége. A szerződésben vállalták, illet­ve vállalják, hogy az ottho­nok kultúrcsoportjai kölcsö­nösen szórakoztatják az ott­honok lakóit, csereüdülést szerveznek, a saját készítésű kézimunkákból kiállításo­kat rendeznek, az ..öregek hetét” együtt ünnepük. Egy­szóval: színessé és változa­tossá teszik az otthonok éle­tét. Ezenkívül az orvosok és az ánQlónők tapasztalatcsere látogatásokon segítik egy­más munkáját. A megyei tanács szociál- naüt<kai osztályán jelenleg 200 beutaló van. ennyivel várnak megyénkben sürgős szoo'óli«! otthoni elhelyezés­re. Év vészre Nvírhziteken átalakítanak egv épületet szociális otthonná. ahol minteav száz macára ma­radt idős ember elhelyezése Válik majd lehetővé. A sós­tói és a nyírbélteki otthon megnyitása után megyénk­ben majdnem teljesen meg­oldódik az öregek egyik leg­nagyobb problémája: az el­helyezkedés. (nábrádi) szolgáltató vállalat tevékeny­ségi körébe tartozó ügyek­ben tesznek panaszokat. Ezek is többnyire egy-egy szezon­hoz kapcsolódnak: télen a fűtéssel, nyáron főleg sze- mételhordással és tatarozá­sokkal kapcsolatos panaszok vannak. Szintén sok panasz érkezik a közlekedési rend hibái (zsúfoltság, járatkima­radás), valamint a kereske­delmi és vendéglátóipari egy­ségek ellen (árumegrendelé­sek késedelme és elárusítói magatartás miatt). Mindezeknek másik oldala is van: nevezeteset! az, hogy vajon mennyire megalapo­zottak. A vizsgálat után er­re is választ adtak, ugyanis a népi ellenőrök által téte­lesen megvizsgált 1971. ét anyagban a közérdekű beje­lentések között mintegy 10— 15 százalékra tehető a meg­alapozatlanok aránya — el­sősorban azért, mert az ille­tő tanácsnak annyi pénze nem is állhat rendelkezésre, mint amennyiből minden közérdekű bejelentést telje­síteni lehetne, másrészt nem is mindegyik indokolt. Az érdemben megvizsgált pa­naszok között azonban mind­össze egy-két százalék a megalapozatlanok aránya. Ez egyrészt azt jelzi: nem pa­naszkodnak indokolatlanul az emberek, másrészt igen­csak van mit javítani az ügy­intézésen, udvariasságon. A bejelentő védelme A vizsgálatnak van még egy nagyon * fontos része, amelyben azt elemzik, nem érheti-e hátrány a bejelen­tést, vagy panaszt tevőt. Megállapították: a jogvéde­lem biztosított, különös gon­dot fordítottak az államigaz­gatási szervek arra, hogy a bejelentést vagy panaszt te­vők neve ne kerüljön nyil­vánosságra és már ezzel is megvédik a bejelentőt az esetleges rosszindulatú üldö­zéstől. A vizsgálat mipdösz- sze egy olyan bejelentővel találkozott, aki panaszbead- yányát követően jogvéde­lemért fordult az illetékes Vásárosnaményi Nagyközsé­gi Közös Tanács szakigazga­tási szervéhez. Ezek azt je­lentik, hogy az ügyintézés során ilyen szempontból is korrekt módon járnak el. Talán ez lehet az egyik oka, hogy a névtelen bejelentések az utóbbi időben elenyészően kis hányadot képviselnek az összes bejelentések között. A megyei NEB az 1971-es esztendőt felölelő vizsgálat részletes megállapításai alap­ján több javaslatot tett az illetékes szerveknek, ame­lyeknek alapján az ügyinté­zés színvonalán tovább lehet javítani. A rendőrök ágyban talál­ták a fiatalembert. Amikor megmondták, miért jöttek, a fiú nem ellenkezett, együtt ment velük a nyírbátori ka­pitányságra. Míg öltözködött, nyomokat kerestek, de már semmi nem utalt arra, hogy este itt bűncselekmény tör­tént. A fiút édesanyja felje­lentése és saját vallomása alapján előzetes letartózta­tásba helyezték. ■ — Semmire sem emlék­szem — mondta az ügyész kérdésére Németh János 31 éves nyírcsászári alkalmi munkás. — Beismerem, hogy édesanyámat összeszúrkál- tam és még a seprűnyelet is eltörtem rajta. Annál is in-* kább így történhetett, mert máskor is előfordult, hogy ha berúgtam, bántottam anyámat. így történt ez január 3-án este is. Németh János nem vállalt állandó munkát, mert — mint mondja — nem fi­zették meg rendesen. Né­hány napot dolgozott vala­hol, aztán amit keresett, gyorsan a kocsmába vitte. Január 3-án sem volt pénze és édesanyjától kért 20 fo­rintot, hogy beutazhasson Nyírbátorba munkakönyvé­vel kapcsolatos dolgokat in­tézni. Délben hazautazott. Édesanyja ebéddel kínálta, de a fiúnak nem kellett, ha­nem ismét pénzt kért, de most már 40 forintot. Azt mondta, ez is a munka- könyvhöz kell. Délután ismét vonatra ült, elitta a pénzt és este része­gen érkezett haza. Vacsorát kért, édesanyja kirakta az ételt az asztalra és ekkor a fiú minden indok nélkül kö­tekedni kezdett vele. Rákia­bált, hogy vágja földhöz a tányért és miután édesanyja ezt a „kívánságát” nem tel­jesítette, földre teperte és bicskájával összeszúrkálta. A 73 éves idős asszony se­folygsolja. Az intézethez a napokhan érkezett meg a pszichológiai labor felszere­lésének egy része, á felada­tok gyakorlását a nyáron va­kációzó gyerekek végzik el. Ezek a játékos feladatok, va­lamint a tesztvizsgálatok és a százszámra feltett kérdé­sek mind azt szolgálják, hogy a pályaválasztást és a pálya- irányítást segítsék. Segítik a hátrányos helyzetűeket Egy év alatt 200—250 olyan fiatal vizsgálatára vállalkoz­nak, akik teljesen határozat­lanok, tehát nem ismerik sa­ját képességeiket, vagy valay milyen fogyatékosság miatt nem alkalmasak minden szakmára, vagy a gyerekek és a szülők elképzelése között igen nagy a különbség. A jól tanuló, tehetséges, de hátrá­nyos helyzetű gyerekek pá­lyaválasztását is szeretnék segíteni. Orvosi és érzékszer­vi vizsgálatok mellett a moti­vációs és gondolkodási kész­séget, a képzeletet figyelik, pszichológiai és személyiség- vizsgálatokat végeznek. Egy vizsgálat négy órát vesz igénybe. Az eredmények összesítése során kiderül, hogy egy-egy fiatalember figyelmét mi iránt érdemes felkelteni. Ha valakiben kiváló gazdasági, mezőgazdasági érzék van, bátran tanácsolják, hogy vá­lasszon mezőgazdasági sza­kot, s nem egy humán terü­letet, vagy a divatos szakmák valamelyikét, ahol egyébként is többszörös a túljelentkezés. A még igen fiatal inté­zet életében is többször elő­fordult már, hogy feladatait félreértelmezték. Szülők je­Tanyai népművelők ta­pasztalatcseréjét rendezik Felsősimán június 25-én. A Nyíregyházi Városi Tanács és a Ságvári Tsz felsősimái művelődési házának vendé­gei Hajdú-Bihar megyei ta­nyai népművelési ügyveze­tők, az ottani művelődési központhoz tartozó népmű­velők, ifjúsági klubok veze­tői. A vendéglátókon kívül a környező tanyavilág — Újtelek-, Bálint-, Manda- és Sulyánbokor — fiataljai ta­lálkoznak a Hajdú megyei­ekkel. A délután két órakor kez­dődő programban megismer, tetik a vendégekkel a tíz­éves ifjúsági klub történe­tét, majd bemutatják a gítségért kiabált, de a fia — hogy elhallgattassa — felkap­ta a seprűt és úgy megütöt­te, hogy eltört a nyele. Édes­anyja még hangosabban kia­bált és ettől a fiú meghát­rált. Ezt a pillanatot hasz­nálta ki özv. Némethné, ki­menekült a lakásból és el­ment a községben lakó lá­nyához. Lánya hívott mentőt és ő értesítette ,a rendőrséget is az esetről, özv. Németh Jánosnét erősen ki vérzett ál­lapotban szállították a nyír­egyházi kórházba, szerencsé­re sebei nem voltak életve­szélyesek, így 15 nap alatt meggyógyult. Németh Jánost első fokon a nyírbátori járásbíróság sú­lyos testi sértésért két év börtönre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától, valamint arra is kö­telezte, hogy a szabadság- vesztés ideje alatt kényszer­elvonó kezelésnek vesse alá magát. Súlyosbító körül­lentkeztek azzal a kívánság­gal, hogy a gyereket ide, vagy oda nem vették fel, helyezze el az intézet, keressen mun­kát. Ez elsősorban az üzeme­ken múlik, tájékoztatják-e az intézetet arról, hogy sze­zonmunkára. vagy véglegesen alkalmaznak fiatalokat. Ha az intézetben tudnak erről, természetesen nem fogják el­hallgatni. A fő feladat azon­ban egészen más. Azt szeret­nénk elkerülni, hogy megfe­lelő felkészültség, rátermett­ség hiányában olyan pályát válasszanak, amire nem al­kalmasak, amiből a négysze­res, ötszörös túljelentkezés miatt kimaradnának. Első „szűrő“ az iskola Az intézet munkájához a legszorosabban a pályavá­lasztási felelősök munkája tartozik. Azt tervezik, hogy ez év szeptemberétől a pá­lyaválasztási felelősök „utal­ják be” azokat a diákokat, akiknek tanácsra, vizsgálat­ra van szükségük. Ehhez el­engedhetetlen, hogy a peda­gógusok már az iskoláknál elvégezzék az első „szűrést”, csak azok a gyerekek kerül­jenek vizsgálatra, akiknek valóban szükségük van rá. Az intézet könyvekkel segíti a pályaválasztási felelősök munkáját. Az egyik például 186 szakma leírását, egy má­sik a pedagógiai, pszicholó­giai, egészségügyi tudnivaló­kat tartalmazza. A következő év feladataira pedig szeptem­ber elején a tanács művelő­désügyi osztálya szervezésé­ben tanfolyamon készítik fel a pályaválasztási felelősöket. B. E. honismereti szakkör gyűjte­ményét ; _ a tanyavilágban felfedezett értékes régisége­ket. A bokortányák művelő­dési lehetőségeiről, a tanyai népművelés gazdasági hely­zetéről hangzik el előadás, majd egy bemutató klub- foglalkozás következik, amelynek tapasztalatait ér­tékelik. Vetélkedőt rendez­nek a múlt és jelen esemé­nyeiből „Mit tudunk a nyír­egyházi tanyavilágról” cím. mel- A programot zenés klubest zárja. A két megye tanyai nép­művelőjének tapasztalatcse­réjét folytatni fogják; egy későbbi időpontban szabol­csiak látogatják meg a Haj­dú megyei tanyai klubokat. ményként értékelte a bíró­ság, hogy Németh édesany­ját bántalmazta kitartó és brutális módon, emberélet kioltására alkalmas eszköz­zel és súlyosbítóként érté­kelték a vádlottnak azt az el­vetendő, gátlástalan maga­tartását is, miszerint a vád­lott minden ok nélkül bán­talmazta öreg, 73 éves ma­gatehetetlen édesanyját. Az ítélet kihirdetése után a vádlott és védője enyhí­tésért fellebbeztek, de má­sodfokon a megyei bíróság elutasította a fellebbezéseket, mert úgy látták, hogy az ilyen egyéniségű és életvite­lű vádlottal szemben a bün­tetési célokat csak hosszabb tartamú szabadságvesztéssel lehet elérni. A fellebbezések elutasításánál figyelembe vették azt is, hogy Németh János gyakran és mértékte­lenül iszik, valamint azt is, hogy. két rendkívül súlyos festi sértésért volt már bün­tetve és egy alkalommal 20 napi elzárásra büntették ve­rekedésért. Bár a fellebbe­zési tárgyaláson az édesanya nem kérte fia megbünteté­sét, Németh János büntetése jogerőre emelkedett. (balogh) «T- " ........ » i, ..... ­Ccndoskodás az üregekről 4 Újabb szociális otthon megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents