Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
4. oldal RELET-MACYARGRSZAa 1972. június 3. Szülők fóruma FIATALOK im FIATALOK iü! FIATALOK isi FIATALOK fflj FIATALOK Kirándulás, több oldalról Szülőtől nem volt alkalmam hallani még olyan igényt, mely a tanulmányi kirándulás tervszerű előkészítésére, pontos megtervezésére, percre beütemezett kirándulási tervére irányult volr. Mire koncentrál a szülői ház? Természetes, a tanulmányi kirándulás családot érintő anyagi oldalára, és a gyerek mindenoldalú biztonságára. Ez természetes is. Ám attól sokkal tovább kell látni még a szülői háznak is. Az iskolának is — természetes, de erről később. A szülők zöme a tanulmányi kirándulást csak szórakozásnak, — a gyerekek meg egyenest iskolából való lógásnak, minden rend felrúgásának, — amolyan szükségesen eltűrt gyerek nevelésével kapcsolatos mozzanatnak tekinti. Még ma is előhozakodnak, és nemefeak falusi szülök, azzal a ténnyel, hogy a dédapjuk ügy élte le az életét, hogy nem lépte át a falu határát. A mi kununkra ázonban a gyorsuló idő, a tudományos-technikai forí’adaiom, az egy embe- által megszerzett tudásmennyiség, ismeréthalmaz tízévenként! elévülése a jellemző, meg ezzel együtt az, hogy a világ ezer es ezer jelenségével nem hogy a falu határát, de a lakás falát is áthágja, a rádión és televízión keresztül betör a szobába) a család életébe. Es ez jó. Nincs ellentétben a tanulmányi kirándulásokkal, mint némely Szülő véli. Azon ismerétek zömét, amelyet a gyerek a tanítási órán lát, hall, tapasztal, amit felszed a rádióból, televízióból, a tanulmányi kiránduláson ellenőrizheti, konkréttá teheti úgy irodalmi, történelmi; tehát hurrián, mint műszaki, technológiái, mezőgazdasági; tehát reál vonatkozásban. S hogy eközben a tanuló látóköre bővül, ismeret- halmozó Igénye nő, szélesedik, esztétikai élményanyaga gazdagszik, testileg, fizikailag erősödik, az haszon a gyereknek, szülőháznak iskolának egyaránt. És ezért a haszonért, e tényezők összességéért kellenek a tanulmányi kirándulások. De csakis a jól tervezett, gondosan szervezett, perere ütemezett kirándulások. É tekintetben csak az igéfiV légyén a Siülöké, a megvalósítás iskoláink Vezetésére, nevelő testületére, tanáraira, tanítóira vár. A legnehezebb féládat kétségkívül a kirándulást tervező nevelőre jut. ő ismeri az osztály anyagi lehetőségeit) a tafiulóK kirándulási igényét — itt élettani sajátosságokra, a gyerekek előző kirándulási élményeire) áz iskolai kirándulási tervek összehangolására, egyéb kirándulást befolyásoló tényezők együtthatására gondolok, fezek utáíi a2 e témában járatlanoknak sem hehéz elképzelni, hogy mekkora felelősséggel, törődéssel jár egy tanulmányi kirándulás megszervezése. Váci Mihály — igaz — sokkal magasabb gondolatokat idézve azt írja „Csak hívjon magával) aki vezetni mer/’ Ám a magamfajta megszállott pedagógusok a kis dolgokat, a tanulmányi kirándulást is a maga nemében nagy horderejűvé nemesítik, és így Váci szavai Itt is világító zsarátnokok lehetnek. Le kellett írnom ezeket a gondolatokat, mert diákjaimmal és más portyázásaimmal járva az országot, beszélgetve kollegákkal kirándulásokról, a sok jó okos tapasztalat mellett még több kirívóan rossz, szocialista pedagógiával, pedagógussal össze nem egyeztethető jelenséggel volt alkalmam találkozni. Le kell szögeznünk, nem az a jó kirándulás, ahol a tanuló egyoldalúan érzi jól magát, tudniillik azért, mert azt csinált amit akart az egész kirándulás alatt. A kirándulási tervet véleményem szerint az általános iskola felsőbb osztályaitól kezdve a tanulókkal együtt kell készíteni. Ez a későbbiek folyamán mind a kirándulás fegyelme, mind az egyéb oktatási, nevelési célok megvalósításában hasznosán segítheti a nevelőt programjuk megvalósításában. Nincs pedagógiailag elmarasztalóbb látvány, mint fényes nappal —- mondjuk így; kirándulási főidőben turistaházak szobáiban, diákszállókban és ezek udvarán kedveszegetten ácsorgó diákok, akik csak azért nem mentek gyalogtúrára, múzeumot nézni) képtárba, üzemlátogatásra, mert nem volt elég körültekintő a kirándulás tervezése. Ilyenkor aztán ráadásul baj van a fegyelemmel, az majdnem Természetes velejárója a szervezetlenségnek; az viszont nem, hogy egynémely nevelők az előbbi tényből fakadón a magúk felelősségét leplezvén, még egy pofonig is el merészkednek menni. Ez pedagógiájuk csődje, nem pedig hivatásuk dicsérete. Ilyen esetekben az iskolavezetés sem men- ies a felelősség alól. hisz az iskola igazgatójának hivatali kötelessége ellenőrizni — ha szükséges kijavítani) helyesbíteni — a kirándulást tervet. Amikor elmarasztaljuk iskoláinkat, hogy snloat kémek a kirándulás költségei fedezésére, akkor feltétlenül szét kellene néznünk a kirándulások szolgáltató- intézményeinek a háza táján Is — diákszállók, tums- taházak, földrajzi fekvések alapján turisztikai bázist jelentő községi tanácsok, idegenforgalmi hivatalok stb. _ hogy vajon nem él-e náluk túlzott mérvű haszonszerzési vágy? Sigér Imre Krecsmáry László: Egy nap az óvodában Megy az óra mutatója, körbe-körbe halad, — egyik perc a másik után szélsebesen szalad! Épp alig hogy játszani kezd a sok ovis gyerek: a toronyban szinte máris kongatják a delet: S álig megy le torkunkon á sok-sok fihom falat: azoh nyomban lefekvés. — és nézhetjük a fálat.. Szundi után pedig rögtön uzsonna, és •— haza! Pedig még rhost következne csak a játék java!... Hogyha mindig ilyen fürgén rohan ém az idő: az öviből minden gyerek egy-kettőre kinő! ölbey Irén: A gyémánt- babszem Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Csapadék. 7: Római 3. 8. Elad egynemű betűi. 9. Áraszt (+’). 11. SDS. 12. Bárány, becézve. 14. Madárszáj. 16. Erdei nagyvad. 18. Libahang. 20. Nem szelíd. 21. Kétjegyű mássalhangzó. 22. Érzékszerv. 24. Omladék. 25. Csüngő. 27. Csukta vala. 28. Vissza; hajadon. 29. Erősen kíván. Függőleges: 1. Síkság. 2. Nikkel vegyjele. 3. Bőgg. 4. Kettőzve édesség. 5. Ránc. 6. Megfejtendő. 10. Némán tűröm! ! ! 11. Visszaess! ! ! 13. IEV. 14. Római 105, 5Ö0. 15. Megfejtendő. 17. Nóta. 19. Ritka férfinév, egyik érA kosárlabdázás, ez a világszerte elterjedt és népszerű játék, amelyet több, mint 200 millióan űznek, még csak 80 éves. Megszületését érdekes történet előzte meg. 1891-ban történt. James Na- ismith amerikai főiskolai tanár labdával a kezében éppen azon törte a fejét, hogy milyen szórakoztató, de mégis alapos mozgást kiváltó játékkal foglalkoztassa a holt- idényben sportolóit. Ekkor váratlanul telefonhoz hívták, mire ő a labdát — nem találva alkalmas helyet — a méllette lévő gyümölcsöskosarak egyikébe dobta. Vdsz- szatérve már kialakultak agyában a kosárlabdázás körvonalai. A közben itüég- érkezett tanítványaiból két csapatot alakított, és azok az udvar két végében egymásba rakott kosarakba dobták a labdát. Ezzel tulajdoniképpen megszületett a kosárlabda- sipcurt. A szabadtéren elkezdett játékot később teremben folytattak. Két gyümölcsöskosarat szereltek a terem karzatára. Mivel a karzat történetesen 10 láb, azaz 305 cm magasan volt, a szabályok megalkotásánál ennyiben állapították meg a kosár földszint feletti! magasságát. Eléinte a kosarakból úgy lehetett a bedobott labdát kiszedni, hosv létrát támasztottak melléjük. Később a karzat helyére palánk, a gyümölcskosár helyére hálóval felszerelt fémkarika került. Az űj játék egyre népszerűbb lett. már nézőközönség is szurkolt a csapatoknak. Közben fejlődtek a szabályok is. Kezdetben a két csapatban annyian jászottak. aháhyan éppen voltak. Később csökkentették a játékosok számát, de bevezették a csere- játékosok rendszerét. A játék nemcsak Amerikában, hanem a többi kontinensen is elterjedt. Hazánkban a palánkos kosárlabda a 30-a® években „BASKETBALL” néven kezdett elterjedni. Játékosaink a torinói főiskolai világbajnoksádélyi írónk keresztneve is. 21. Jól megy... (jól él). 23. Összevissza rág! 24. Visz- szafelé gyalogoló állat. 26. Állatlak. 27. Fordított határozott névelő. Megfejtendő: Skandinávia északi vidékein élő állatfajok közül három jellegzetesség (vízszintes 1, függőleges 6, 15.) Múlt heti megfejtés: KANALASGÉM — GÓLYA — SZALONKA — BAGOLY. Könyvjutalmat nyertek: Kemecsei Teréz Üjfehértó, Bíró Barna Nyíregyháza, Koncz József Tyúkod, Szan- ter Éva Tiszávasvári, Kiss Tibor Tisza vasvári. gon látták először. Mivel a világbajnokságot a palánkos játék szabályai szerint bonyolították le, játékosainknak a helyszínen kellett megtanulniuk a szabályokat. Néhány nap alatt ez nem sok sikerrel járhatott, mégis sikerült a franciákat legyőzniük. Ebben az időben csak a középiskolákban kosárlabdáztak. A felszabadulás után rohamosan fejlődött, 1955-ben Magyarország férflGfcapata Európa-bajnok lett. A többi csapatjátékhoz hasonlóan a kosárlabdázás küzdő jellegű ahol a magas növésű játékosok jól érvényesülnek. Amíg azonban a többi játéknál a pályán elhelyezett kapukba kell eljuttatni a labdát, itt a két, magasán elhelyezett, 60 cm átmérőjű gyűrűbe kell bedobni. A férfiak és nők egyaránt já‘ózhatják. A csapatok 12 főbői állnak, de egyszerre csak 5 fő vesz részt a játékban. A játékban a támadást védekezés követi. Ismerünk eim- berfogásos és területvédekezést. A kosárlabdázás nem könnyű »Dort. Komoly felkészülést kíván a technikai és taktikai elemek elsajátítása. A mérkőzések nagy része az utolsó másodpercig szoros küzdelemmel jár, ezért csak jó erőnléttel és idegállap "a) rendelkező játékosok tudják eredményesen játszani. A fiatalabbak a kosárlabdázást már az általános iskolák keretein belül „minikosárlabda” bajnokságokban ismerhetik meg. KÉRDÉSEK: 1. A sportág feltalálásakor mibe dobták a labdát? 2. Milyen bajnokságban játszanak az általános iskolások? 3. Hány cm a világ legmagasabb kosárlabda játékosa? ura őse £ ‘epqupieé -oiftruiM z ‘.iascotsoipuiniío T Kovács György Volt egysZer, hol nem volt, talán a világ végén, de lehet, hogy egy-két lépéssel odább volt egyszer egy szegény asz- szony, annak meg volt egy leánya. Egyszer a szegény asszony nagyon beteg lett. Fájt annak a szerencsétlen asszonynak mindene, tálán még á körme hegye, meg a hajszála is. S nem nagyon téllett orvosra riieg palikéra. Talán bizony abból a szakajtó babból, ami a kamrában a polcon búsult? Azt mondja a szegény beteg asszony a lányának: — Hallod-e leányom, álmomban megjelent nekem egy tündér, olyan szép volt, hogy a fényes-arcú holdvilág elbújhatott volna mellette, s az a tündér azt mondta, hogy a kamra polcán a szakajtó babban van egy gyémánt babfezem is. Válogasd ki, drága gyermekem, hátha megtalálod köztük azt a gyémánt babszemet. Mindjárt jutna orvosra is, patikára is, egy kis finom, gyenge eledelre is. S ha meggyógyulnék, gond nélkül élhetnénk. — Jaj, csák úgy lenne, kedves egy édesanyám — hüppö- gi égő köhnyek között a leánya. S kezdi nagy könnyhulla- tással szemezni-válcigatni a babot. Egyszer csakugyan megvillan égy pillanatra a szama előtt a gyémánt babszem. Ám ahogy megvillan, hogy, hogy nem, azonnal kiguru] az uj- jái közül, s volt gyémánt babszem, nincs gyémánt bab- sizem. Keresi a kis leány. Tűvé tesz mindent érte. Még az ágy alá is bekukucskált. De kereshette azt.. Mit volt mit tenni, elindult, hogy még messzebb is körülnézzen. Amerre elhaladt, mindig a földet vizsgálta, nem pillantja-e meg azt a gyémánt babszemet. Egyszer csak egy kis rigóval találkozott. Olyan fekete volt a tolla) mint a szán és olyan kócos, mint a szénaboiglya, amelyet vasvillával jól összekotortak. Az a fekete madár olyan szépen fütyült, hogy azt ki sem lehet mondani. S mart nem lehet kimondani, azért meg sem próbálom. Megvárja az ügyes leányka, míg az eszem-adta kis madár befejezi csodálatos szavalatát s aztán megkérdi tőle: — Halló, kis rigó, nem láttál egy ilyen és olyan gyémánt babszemet? — Nem láttam kis leányka, de ha megfésülöd kis fésűddel a toliamat, amely az éjszakai viharban nagyon ösz- szekuszálódott, adok egy tanácsot. No. mesfésüli a kis rigó tolibóbitáját a leányka s a kis rigó lett a környék legszebb rigómadará. Megnézte magát egy pocsolyában és igen meg Volt magával elégedve. — Hű. rettentő szép vagyok! No. gyere velem, elviszlek a bagoly sógorhoz, áz biztosan tud felvilágosítást adni. mert igen nagy az esze. Indulták is nyomban. Bagoly sósor épp a nappali álmát, aludtá, mert minden tisztességes ba.eoly nan- pal alszik és éjszaka jár hivatalba. — No mi iáraiban w.gv- tok? — dörgölte ki száméba1 az álmot. Előadia a ki«j rigó. hogy miféle járatban vannak. — Szívesen megnézem a nagy, tudós könyvemben merre található a bábszem. de csak esv feltétel alatt. — dörmögte a riaevszemű sógoi-. — Az éjszakai nagy erében lekoptak kissé toliamról a szén karikás pettyek. Ha lennél olvan szives azokat újra a toliamra tángálni. akkor én is utánanéznék, mi is van azzal a gvémánt b?bs-“mmel. No. elszaladt a kisleány a festékesboltba, vesz festéket meg ecsetet s befesti a bagoly sógor, megkopott kabátját, hadd legyen szép új kabátja. Még cédulát is tűzött a toliakra, amelyekre ezt irt® szép kerek betűkkel: „Vigyázat, frisséin mázolva!” Hej, de boldog volt bagoly sógor. No, hanem a hála se maradt él. Felbiggyász- telte tudós orrára a tudós pápaszemet, elővette a polctól Vastag tudós könyVét, s ki ts bogarászta, amibe a kis leányka kíváncsi veit: —• No, nézd leánykám, itt van, amit tudni óhajtol. Azt mondja ez a tudós könyv, hogy meiij a nagy kehietekbe. A nagy kertetek végén taláLsz egy csudaszép ibolya- bökrot. iíájtisid félte á sötétkék leveleket. Egérlyukat pillantasz meg ott. No, ha eddig nem tudtad, hát mórit tudd meg, hogy abban az egérlyukban található az a nevezetes gyémánt babszem. Hej, de nagy öröme volt a kedves kis leánynak! Megköszönte illedelmesen áz útbaigazítást, s futott lihegve haza. Szaladt a nagy kertbe. Félrshajtotta az ibolyabokor zölden égő leveleit. Megpillantotta az egérlyukat. — Ó, hogy óz a bagoly sógor milyen okos, tele van a nagy kerek kobakja étszel. Milyen akkurátusán kiolvasta a nagy tudós könyvből, hogy Hit egérlyuk sötétlik. Ahogy így ©Tűnődik, elébe ugrik egy kis egér. — Mi járatban vagy itt, te kicsi leány? — kérdezte. — A járatban vagyok, hogy ebben aZ egérlyukban van egy gyémánt báb=®em, te bizonyára tudsz róla. Azit valahogy ki kellene hozni. — Tudod mit, kis leány, ha megtetszel nekem egy szí - vess éget, felhozom én számodra azt a gyémánt babszs- met. — Mi lenne az a szívesség? — tudakolta a kis leány. Mert arra mindig kész volt, hogy szívességet tegyen. — Az éjszaka meelharáDta a cioamica a farkinCámat. Úgy fáj, hogv maid megbolondulok bele, Kössed be, aranyos kis léány. No, téóetit á leányka á zsebkendőjéből egy csipetet, annyit, amennyi egy egérfarokra szükséges. Gyenge la- puíeveilet helyezett a sebre, s azután a farkincát annak rendje-módja szerint ügyesein bekö+.ötte. Hálálkodott a kicsi egér. Aztán egyik lábam itt, a másik meg ott, ugrott le az egérlyukba Két-három szem- pillantás és hozta is fel a gyémánt babszemet. Talált ott egy arany borsószemet, meg egy ezüst leneseszemet is. Ezeket mind a leánykának adta. No. volt öröm a falu a1 só végén, ahol a leánykáék laktak, amikor a kicsi leány mesmutogatta a gyönyörűen, csillogó-villogó szemeket. S volt azután minden. Volt orvos. volt orvosság. Meggyógyult a szegény asez-nv. S mai niaoig is eond nélkül élnek. Olyan jó Sorúk van, hogy még a macskájuk is cukros tejberizst eszik minden nap. O’vóf Erzsébet: Lila lámpa Lila lámpa, neonlámpa kitágít be a szóbámbá. T ilá lesz a szék, az asztal, lila tőle párna, paplan. Lila álom száll szemeniré. 'Tért szökik el teggélenté? Minden fehér Fehér, féhéf, féhé á fHss búzakényé Fehér a hó és az irka, ha hincs benne irka-firka. A sportágak történetéből (4.) 4L:,.. V ; ,b. ■ :• ... ifi /»ifi.Yi Kosária bdázás
