Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

1079. jűniü* II. KELÉT-MAG YA RöftSZAS 7. oldal A százötvennégy munkás­állományú női dolgozó közül igen jelentős számú a szak­munkás. A női dolgozok egy- harmada rendelkezik szak­munkás-képesítéssel. Jelen­tős számban vannak takarí­tónők és egyszerű segédmun­kási és betanított munkakört is ellátnak. A női dolgozók különösen a sütérnéhygyár- táSban vesznek tevékenyen részt. A női dolgozói arány javí­tása Szempontjából igen je­lentős, hogy az 1971—72-és oktatási évben tizennyolc női szakmunkás állt munkába. Ezek nagy részét a gépsorok­nál és a szalagos vetésnél foglalkoztatják. A vállalat munkavédelmi szabályzata megszabja azo­kat a munkaköröket, ahol női dolgozókat ném lehet foglalkoztatni. Ezek közé tar­tozik a lapátos vető, kemén- cefűtő, lapátos kisütő és 2,5 onna teherbírást meghaladó Zépkocsivézétés. Néhéz mun­kakörnek veszik a dagasz vetkező nap késő esti órái­ban vásárolták meg. (Tehát 34—36 órás kenyeret kap­tak.) A két kenyérgyár belépése előtt az ellátási területeken egy főre 0,4 darab sütemény jutott egy napon. Az igények megvoltak, de kapacitás hiá­Bővülő választék A nyfrégyházi VI. sz. üzemben a fogyasztók által kedvéit, töltelékkel dúsított áruféleségeket gyártanak. A III. sz. üzemben főtt perec gyártását vezették be. ilyen termékekkel a megye fo­gyasztói már régóta nem ta­lálkoztak. Lényegesen javultak a munkakörülmények, az üze­mi Zsúfoltság megszűnt, a minőség is nagymértékben javult. Nagyon korszerű kenyér­gyárakat szeretnének üze­meltetni. Sajnos a tervezői és részben a kivitelezői hi­bák miatt a kenyérgyárak szellőző berendezései nem működnek. A nyári hóna­pokban 40—45 Celsius-fokoS melegben dolgoznak a ke­nyérgyári munkások. Azzal; hogy az alapvető hibákat jb­A nők védelmében Műszakkezdés vasárnap délben Vásárlók a gyár szaküzletében. nyában nem tudták kielégí­teni. A két kenyérgyár indulása után a kapacitáshiány meg­szűnt, az igényeket jobban ki tudták elégíteni, például a napi 110—130 ezer darab sü­teménnyel szemben 200 ezer darabot termelnek. gi Útra terelték, a Szellőzés megoldva jelenleg sincs. Az emberek a nagyon jó mun­kafeltételeket nem tudják él­vezni, mert a nagy hőség sokszor elviselhetetlen. A gyárak légkondicionáló be­rendezései csak az év végé­re használhatók. Másik alapvető hiba, hogy korszerű lisztté-’inológiát terveztek, ahol a belső anyagmozgatást pneuma­tikus úíb'n oldották meg. A kapcsolódó gépek teljesítmé­nyének szinkronizálása hiá­nyában á modern berende­zés eddig nem üzemelt. A kivitelező vállalat magára vállalta az áttervezést, s e probléma is döntőbizottság elé kerül, mért a több száz­ezer forintot kitevő többlet­beruházást a sütőipari válla­lat nem vállalhatja. tást, a zsákemelést, a liszt szállítását és pakolását. A sütőipar jelenleg jelen­tős műszaki fejlesztés előtt áll. A most gyártott korsze­rű, gyors dagasztógépeknél és alagútrendszerű kemen­céknél olyan munkakörben is alkalmazható női dolgozó, ahol eddig a nehéz munka­körülmények miatt alkalma­zásukra nem volt lehetőség. Á IV. ötéves terv idején a sütőipari vállalat műszáki fejlesztésénél olyan korszerű gépi berendezéseket is beállí­tanak, ahol a szakmunka te­rületén további női munka­erőket lehet alkalmazni. Á nődolgözók összetételé­nél érdémeS megemlíteni, hogy osztályvezető, üzemve­zető, csoportvezető és bolt­vezető, tehát középvezetői munkakörben a sütőipari dolgozók létszámának 48,8 százalékát nődolgozók te­szik ki A középvezetői mun­kakörben tehát a rtődolgo- zók foglalkoztatása igen je­lentős (Folytatás a 6. oldalról) munkában igen sok segítsé­get nyújtanak. A pártalap- szervezet a gazdasági veze­tést ütemterv alapján be­számoltatja, iráhyító-ellenőr- ző szerepe a pártvezetésnek maradéktalanul érvényesül. Kidolgozta a vállalat az 1971. december 1-i párthatá­rozat alapján a munka- és üzemszervezés négyéves programját. A programot a dolgozókkal megvitatták és sok javaslattal a programot á dblgozók kiegészítették. Á vállalat társadalmi, va­lamint politikai szerveinek együttműködése jó. Ennek is köszönhető, hogy a vállalat eredménytervét minden év­ben teljesítette, s ennek alapján a dolgozók részéré igeH jelentős nyereségrésze­sedés került kifizetésre. Minta a laboratóriumban A kenyérgyárak a techno­lógiai utasításokat átdolgoz­ták, korszerűsítették Kisvár­dán, Nyíregyházán és az üzemi zsúfoltság felszámolá­sával egyidejűleg a techno­lógiailag szükséges időket a gyártáshoz megadták. Ä gabonafelvásárló és fel­dolgozó vállalat biztosítja az alapanyagot. Olyan szerző­dést kötöttek, hogy a malmi őrletek után a vállalat labo­ratóriumához mintát külde­nek be. Ezeket megvizsgál­ják és a szállítás előtt nyi­latkoznak arról, hogy a kér­déses őrleményt sütőipari célra fogadják-e, s milyen keveréssel. Ezzel az alap­anyag minőségét biztosítot­ták. Az optimális hetvenszáza­lékos szakmunkásarány he­lyett 1968-ban csupán a mun­kásállomány 40 százaléka volt szakképzett. Ttszädobon tanműhelyt létesítették és a iáját szakmunkásgárda után­pótlásáról, kihelyezett osz­tállyal gondoskodtak. 1972. január 1-től „minő­ségi bért” vezettek be, s ez­zel a dolgozókat a gyártott termék minősége érdekében áhvagilag is érdekeltté tet­ték. Korszerűsítették néhány üzem készáruraktárét iS, pél­dául a nyíregyházi 2-es és a 6-os Számú üzemet. Ezzel a késztermékek raktározását korszerűbben oldották meg, s a raktárban a minőség sem károsodott. Uj túrajáraíök szervezésé­vel összhangba hozták a ter­melést és kiszállítást, s je­lenleg minden boltegységet nyolc óránál nem későbbi sütésű termékkel látnak el. 1972 őszétől szakmunkás továbbképző tanfolyamo: szerveznék, ahol korszerű technológiákat tanítanak, s a betanított munkások részére egy szakmunkásképző tanfo­lyamot is létrehoznak. Két új kenyérgyár A két kenyérgyár üzem-e helvezése előtt 950 mázsa na­pi gyártókapacitással ren­delkeztek. S ézéel szemben a hét végón ’‘»no—1400 mázsa term ■^'•kiszállításról kellőit gondnskodniok. A hét vég többletfogva* •* "St raktár készletekkel ellensúlyozták azonban ez a frissesség és a minőség rovására ment. A meglévő üzemekét több nyíre hárbm műszakban üze meltették és a délután 14 óra után sült kenyeret más­nap reggel szállították ki. A fagyasztók legtöbbször a kö­A nyíregyházi kenyérgyár­nál a hétfői süteményellátás biztosítására a műszakot már vasárnap délben meg kell kezdeni. Ez ellen a női dol­gozók kifogást emeltek. A vállalat azon igyekszik, hogy július 1-től a vasárnap déli munkakezdést megszüntes­se a kenyérgyárban. Szom­bat éjjel nem foglalkoztat­nak női dolgozókat, azon­ban a vasárnap esti műszak­kezdéshez már kénytelenek női munkaerőt is alkalmazni. A sütőipari vállalat négy, vagy ennél több gyermekes, illetve kiskorú gyermekes anyák részére kéthavonta egy nap fizetett szabadság­többletet biztosított. Az óvodai és bölcsődei fé­rőhelyek növelése érdekében a IV. ötéves terv ideje alatt, a Nyíregyházi Városi Ta- hács részére a fejlesztési alapból 50 ezer forintot át­utalnák. Megérkezett a friss kenyér. A nődolgozók vásárlásá­nak megkönnyítése érdeké­ben saját üzleteikét két mű­szakban üzemeltetik. A ke­nyérboltokat reggel öt órától este nyolc óráig tartják nyitva. A vállalati tervezési fel­adatok ellátására közgazda- sági csoportot hoztak létre, egyetemi végzettségű köz gazdász beállításával. Az alapanyagot biztosító gabonafelvásárló és feldolgo­zó vállalattal a ÍV. ötéves terv során közös tanulmányt készítenek a lisztféleségek ömlesztett szállítására és az ömlesztett Szállítás belső üzemi megoldására. A termelés magasabb szer­vezettségével tanulmányt ké­szítenek a kiegyenlítő ter­melésre (morzsa, száraz tészta, stb.). A IV. ötéves tervben a kö­vetkező fontosabb fő felada­tokat határozták meg: a nyíregyházi és kisvárdai ke­nyérgyárakban a tésztaosz­tás gépesítése. A nyíregyhá­zi és kisvárdai kenyérgyá­rakban a lisztelőkészítő be­rendezések célszerű üzemel­tetésének biztosítása. A ti- szavásvári új, a záhonyi, va­lamint a balkányi üzemek rekonstrukciós bővítésével az üzemi zsúfoltságok megszün- tetése, a munkakörülmé­ny ek javítása és korszerű technológiák bevezetése a fő feladat. Meg kell oldani a nyír­egyházi, valamint a kisvár­dai kenyérgyárban az irodák elhelyezését is. A vállalat központi irodájának elhelye­zése a közös beruházásból épített központi irodaházban lesz. A vidékről bejáró gép­kocsivezetők részéré a téli hónapokban a műszaki téle­A szakmunkás-utánpótlás biztosítására a vállalat hatá­rozata értelmében Tiszado- bon a tanműhelybe évente harminc fő sütőipari szak­munkás-tanulót iskoláznak be. öt-nyolc fő szakipari tanulót szerződtet a Nyír­egyházi Sütőipari Vállalat. 1972—1973-as oktatási évben a betáriított munkások ré­szére szakmunkásképző tan­folyamot létesítenek. Ugyan­csak szakmunkás továbbkép­zés lesz az 1975—76-os okta­tási évben is. A munkavégzés feltételei­nek célszerű kialakítása ér­dekében a ív. ötéves terv során megoldják a tiszalöki, vencsellői* és az újfehértói üzemek központi fűtésének problémáját. Ezenkívül négy darab — még az 1971. év­ben beszerzett — FNK ke­A négy-, vagy ötgyermekes családokat hatszáz forinttal, az egyedülálló gyermekes anyákat két gyermek eseté­ben 600, háromgyermekes anyákat 900 forinttal segé­lyezik. pen 8 főnek ingyenes száU lást biztosítanak. Kultúrter­met alakítanak ki és rendez­nek be a tiszalöki sütő­üzemben. A Nyíregyházán és KiSvárdán gyártott sütemé­nyek minőségének javítása érdekében két darab gyors- dagasztó gép beszerzését ha­tározták el, melynek beállí­tásával megkönnyítik a ne­héz fizikai dolgozók munká­ját. A sütőiparra vonatkozó kormányhatározatok a dol­gozók kereseti lehetőségét központi irányelveknek meg­felelően úgynevezett közép­távú tervben biztosítják. A kereseti lehetőségek javítása érdekében á sütőipar dolgo­zóinak bérrendszerét ösztön­ző bérformákra állítják át. Darabbért vezetnek be olyan munkaterületen, mint pél­dául a szállítás, a cukrász- termékek gyártása, morzsa­gyártás, stb. Eddig, időbéres bérformákat alkalmaztak. Az Üjfehértón, Tiszado- bon, Demecserben történő úgynevezett tagolt morzsa­gyártás helyett a kisvárdai 1-es számú üzemben telje­sen modern és korszerű morzsagyártásra rendezked­nek be. A 3-as számú üzem­ben megszüntetik a kenyér­gyártást és a főtt perec gyártására térnek át. A ke­nyér minőségének megjavítá­sa érdekében a kisvárdai és a nyíregyházi kenyérgyárak­nál állandó minőségellenőr­ző hálózatot biztosítanak. mencesütőtér megvilágítá­sának problémáját oldják meg. Felülvizsgálják a mun­katermek világítását is, va­lamint a berendezést jobb, korszerűbb formában alakít­ják át. Az üzemek légcseré­jének felülvizsgálása és a megfelelő munkahelyi hő­mérséklet biztosítása ugyan­csak fő feladatként szerepel tervükben. A kenyérgyárak­ban a tésztaérlelő ládáknak a mozgatása gépi erővel tör­ténik. Megoldják a kenyér­gyárakban a péktermékek hűtését is. Jó üzemi légkörrel és az anyagi ösztönzés alkalmazá­sával kívánja a vállalat el­érni, hogy a szocialista műn- kávérseny mozgalmának tar­talmi színvonala emelked­jék. (—) Á kisvárdai üzem nagy teljesítményű gőzkemencéje. A holnap: további gépesítés A szakmunkásgárda utánpótlása

Next

/
Thumbnails
Contents