Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
&tt^KÉC»«*90S9ZA6 «ml ft PÉTER JÁNOS: Külpolitikánk alapvető törekvése a szocialista országok egységének ápolása Azt a megbízást kaptam a kormánytól, hogy az ország háztartásának eredményeivel és hiány osságaival foglalkozó országgyűlési vita keretében beszámoljak a nemzetközi helyzet legújabb és legfontosabb eseményeiről, s ezekkel összefüggésben külpolitikai tevékenységünkről. Az alapvető megállapítás az, hogy az 1971. évi gazdálkodásunk is jól szolgálta az ország javát, s emellett a nemzetközi életre is kedvezően hatott, — még hiányosságaival is. A nemzetközi viszonyok alakulása az elmúlt évben is kedvező feltételeket biztosított az ország fejlődése számára. Ez év májusa a nemzetközi élet alakulásának rendkívül emlékezetes hónapja marad. Ennek a májusnak a sűrített eseményeit, amelyek természetesen évtizedek erőfeszítéseinek az eredményei, az érti helyesen, aki mögöttük látja Hirosima és Nagaszaki atom- füstfelhőit és a termonuk- I leáris háború esélyének szörnyű kataklizmáit. A legutóbbi személyes találkozók, kompromisszumok s ezzel együtt a vietnami félfokozott katonai cselekmények csak így érthetők teljes ösz- szefüggésükben. Az utóbbi időben ritkán beszélünk, s a nemzetközi irodalom is ritkán ír arról; hogy változatlanul a termonukleáris háború veszélye alatt élünk. Nagyon jelentősek ugyan azok a megállapodások. amelyek eddig létrejöttek: A részleges atomcsend, az atomsorompó. a tenger mélve és a világűr. a bakteriológiai fegyverek, s legújabban mindezeknél nagyobb jelentőséggel a stratégiai fegyverek és a ballisztikus rakéták elhárítására alkalmas rakéták tekintetében, — de változatlanul érvényes ma is a kommunista és munkáspártok 1960-ban megfogalmazott programjai; minden demokratikus és békeszerető erő fő feladata a termonukleáris háború veszélyének az elhárítása. Annak, hogy mostanában erről kevesebbet beszélünk, mint korábban, objektív oka van. A legutóbbi két évtized alatt a Szovjetunió úgy vált termonukleáris nagyhatalommá — a Szovjetunió népeinek nagy anyagi és szellemi áldozatai következtében, — hogy nem képzelhető el ma máj- olyan másik atomhatalpm, amelyik az elrettentő megtorlás kockázata nélkül bárhol támadásra vállalkozhatna. A magyar—szovjet kapcsolatokban ennek a ténynek is szerepe van. Bennünket a Szovjetunióhoz a barátság nagyon sokrétű szálai fűznek. Benne látjuk az új emberi társadalom, a szocialista világ, az emberségesen emberi világ felvirágzásának gyökerét, az emberiség megszabadítását a modern barbárságtól, a fasizmustól, a gázkamra-civilizációtól; a gyarmati sorból feltörő népek védelmezőjét a gyarmatosítók ellen. Magyarország létének megmentőjét a második világháború kataklizmáiból és az arra virradt zűrzavarból. Mindezek felett: a Szovjetunió nemzetközi szerepét abban is fel kell ismernünk, hogy a termonukleáris háborús veszély elhárításának legfőbb tényezője. Ezért mi nemcsak a Szovjetunióhoz való viszonyulásunkban tekintjük ezt a tényt lényeges motívumnak, hanem a harmadik országok hozzánk való viszonyánál is figyelembe vesszük az ilyen országnak a Szovjetunióhoz való viszonyát. Ilyen összefüggésben értékeljük a legújabb szovjet— amerikai tárgyalásokat is. Ha a termonukleáris háború veszélyének elhárítása valóban a fő feladata má minden jóakaraté nemzetközi tényezőnek, akkor a szovjet—amerikai viszony javulása mindannyiunk közös érdeke, nagy nemzetközi érdek. A moszkvai találkozó hatása Figyelembe véve a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak — kedvező és kedvezőtlen értelemben egyaránt — jelentős hatását a nemzetközi élet egész területén, a moszkvai találkozás kedvező hatásait is várhatjuk a mai nemzetközi élet sok területén. Természetesen nem szabad illúziók áldozataivá lennünk, miként a Központi Bizottság múlt heti ülésének állásfoglalása figyelmeztetett bennünket az illúziók veszélyére. A moszkvai találkozó, az ott elfogadott megállapodások sorozata, a megállapodások felszíne alatt rejlő sok lehetőség kedvező íratása a ránk váró és általunk is formálandó események során csak akkor érvényesül, ha nem hagyjuk magunkat illúziókba esetten elkábulni, hanem kérlelhetetlen harcokat vívunk, részben kompromisz- szumok révén, új kedvező eredmények kivívásáért, az emberibb lét, a nemzetközi béke és biztonság javára, a harmadik világháború és ezzel a termonukleáris háború okainak és lehetőségeinek kiküszöbölésével. így tekintünk a moszkvai szovjet—amerikai tárgyalások várható következményeire a vietnami háborúval kapcsolatban is, mert annak hatásai ebben a vonatkozásban is megmutatkozhatnak. Nem sokkal a vietnami felszabadító erők új offenzívája előtt és netn sokkal Nixon elnök pekingi látogatásának bejelentése után járt az első magyar párt- és kormánydelegáció (miniszterelnökünk vezetésével) Hanoiban. A delegáció a maga egészében és egyes tagjaiban azt a páratlan élményt hozta haza, amiben már-már politikai világnézettől függetlenül minden látogató kénytelen osztozni — mert már legutóbb a New York Times Hanoiba küldött tudósítója is ezt bizonyítja —, nevezetesen azt, hogy bármilyen hosszú ideig folytatja is szörnyű háborúját az Egyesült Államok Vietnam népe ellep, nem tud győzelmet aratni, s kénytelen lesz kivonulni. Mind a Vietnami Demokratikus Köztársaság, mind a Dél-vietnami Nemzeti Felszabad! tási Front és a Dél- vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya megtette azokat a javaslatokat, amelyek alapján az Egyesült Államok tisztességes körülmények között, katonai tekintetben kivonulhat a háborús területekről. Az Egyesült Államok vietnami háborúja a világtörténelem leggaládabb háborúja. Ha nem lenne mindez oly tragikus, ha nem okozná ezrek, tízezrek és százezrek véres tragédiáját, akkor azt kellene mondani, hogy az Egyesült Államok gúnyt űz az emberiség történetével. A vietnami háború színterétől távol van, a Közel- Kelet, de a történelmi ösz- szefüggésekben a vietnami háborúval sok szállal fűződik egybe a közel-keleti válság. E válság megoldása sürgető ügye a mai nemzetközi életnek. Átmenetien tűnhet úgy az izraeli kormánynak, hogy az idő nekik dolgozik, mert a világ népei hozzászoknak az agresszióval elfoglalt területek megszállt voltához és ahhoz, hogy a kétmilliós Izrael győzni tudott a sokszorosan nagyobb létszámú arab országok éllen. Végső soron azonban az idő Izrael ag- ressziós magatartása ellen dolgozik. így van ez nemzetközi, jogi vonatkozásban, az ENSZ alapokmánya szerint is. Izrael a nemzetközi jog szerint mindaddig agresszor, amíg a megszállt területeket vissza nem adja. A magyar kormány magatartása ezekben a kérdésekben a térség államainak éá a nemzetközi biztonságnak az érdekeit kívánja szolgálni. Sokféle formában voltunk es vagyunk kapcsolatban ezekkel az országokkal. Mi keressük tárgyalások, együttműködések és személyes találkozások útján — a nagy nemzetközi ösz- szefüggések figyelembevételével — a legmegfelelőbb, s a Palesztinái nép jogait is érvényesítő megoldást. Megoldásra érettek az európai kérdések A jelenlegi nemzetközi viszonyok között az európai kérdések értek meg leginkább a megoldásra. Az egész világra kiterjedő osztályharc eredménye az, hogy ez év májusában sűrűn egymásba fonódottan jöttek létre megállapodások és szerződések; a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság, Nyugat-Berlinre nézve a négy nagyhatalom, a közlekedésre nézve a Német Szövetségi Köztársaság, Nyu- gat-Berlin szenátusa és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint az európai ügyeket is éinntŐ, a fegyverkezési versenyt korlátozó egyezmény a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Ezzel megnyílt a két Németország nemzetközi és egymás közötti viszonya rendeződésének lehetősége. Ennek a rendeződésnek a folyamata sajnos még mindig, a történtek ellenére sem halad előre kielégítően. A Német Demokratikus Köztársaság, mint a világ egyik legfejlettebb ipari országa. maga is érdekelt és a vele szomszédos országok — elsősorban a balti-tengeri, a keleti-tengeri, a skandináv országok — pedig vele együttműködve érdekeltek környezetük természeti viKapcsolataink A Német Szövetségi Köztársasággal kapcsolataink jók. Ügy gondolom, hogy tulajdonképpen egyikőnk sem hiányolja valamilyen nagy mértékben a diplomáciai kapcsolatokat. Mi 1966 végén, 1967 elején azon a válaszúton voltunk, hegy vajon előbb felvegyük-e a diplomáciai kapcsolatokat és ezek alapján rendezzük a köztünk lévő problémákat, vagy pedig előbb rendezzük a nyitott kérdéseket vagyonjogi kérdéseket, stb és azután vegyük fel a diplomáciai kapcsolatokat. Bizonyos nemzetközi tapasztalatok alapján mi az utóbbi eljárás mellett döntöttünk. Ezt a Német Szövetségi Köztársaság kormánya érti és együttműködik velünk a kapcsolatok fejlesztésében, diplomáciai kapcsolatok nélkül is. Mi mindig azt az elvet képviseltük, s a Német Szövetségi Köztársaság képviselői általában meg is értették, hogy akkor vesszük fel a diplomáciai kapcsolatokat, amikor ez a két ország érdekeit és az euiópai béke és biztonság ügyet egyaránt szolgálja. A szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet, a nyugat-berlini szerződések életbelépése után minden progresszív erőnek azt kell elősegítenie, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság^ tárgyalásai, valamint a Nemet Szövetségi Köztársaság 'szövetségeseinek s a Német Demokratikus Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak rendezése előre haladjon. Az európai biztonság ügyében ismert, hogy mi a többi szocialista országgal együtt, már hosszabb idő óta készek lettünk volna a konferencia egybehívására. Kénytelenek voltunk azonban egyes nyugati partnereink magatartását realitásként elfogadni, figyelembe venni és ezért várni arra, hagy ők is lielkészültoek lágának megőrzésében az ipari szennyeződéstől. A Német Szövetségi ' Köztársaság és egyes szövetségesei megakadályozták, hogy a svéd kormány jóakaratú erőfeszítései lehetővé tegyék a Német Demokratikus Köztársaság részvételét a többi résztvevővel egyenlő jogokkal a konferencián. Azok a kormányok, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismerését gátolják, mind a Német Demokratikus Köztársaság kormányának, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság kormányának ártanak. A Német Szövetségi Köztársaság keleti politikáját a Német Szövetségi Köztársaságnak azok a szövetségesei segítik igazán, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerését szorgalmazzák. A mai bonni kormány keleti politikája azért kapott jelentős fokú támogatást a nyugatnémet közvéleményben, mert a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi tekintélye világossá tette sokak előtt Nyugat-Németor- szágban is, hogy Brandt kancellár keleti politikája az egyetlen lehetséges reálpolitika a Német Szövetségi Köztársaság nemzetközi viszonyainak rendezésé érdekébén. *** u s az mZH-váT" ... érezzék magukat. Most közel vagyunk már a komolyan vett előkészítő értekezésekhez, a konferenciára. Bár lehet, hogy bizonyos tényezők ezt még mindig késleltetik. Ugyanis a NATO-országok legutóbbi, tanácsülésén kiadott közlemény még mindig tartalmaz olyan fenntartásokat, amelyek egyes kormányoknak ürügyet adhatnak a konferencia, összehívásának halogatására. Mi a konferencián abban a tudatban lennénk készek már ma, vagy holnap részt venni, hogy az együttműködésre a biztonság megszilárdításáért már minden erő rendelkezésre áll és a konferencia nem vallana kudarcot. Ennek ellenére szükséges továbbra is a jóakaratú erők mozgósítása, hogy azok a kormányok, amelyek még nem értették meg a konferencia egyetemes szükségességét és hasznosságát, felismerhessék, hogy saját érdekeltségük is azt követeli meg, hogy a konferenciát hívják egybe. Napnál is világosabbá tette az európai konferencia egyetemes jelentőségét a napokban lezárult brüsszeli társadalmi konferencia. Úgy gondolom, el lehet mondani, hogy soha a történelem során politikai kérdésben ilyen széles platformú nemzetközi és társadalmi front nem jött össze. Az európai biztonság ügyének a szuronyok egyensúlyáról a népek együttműködésének új alapjaira való áthelyezése a mai nemzetközi viszonyok között a világtörténelem jövőjét befolyásoló közös vállalkozása Európa népeinek, a föld minden népe javára Ezért Brüsszelben az európai közvélemény ezer résztvevője között ott voltak és a konferencia munkájában tevékenyen részt vettek a magyar küldöttek is. Egyébként Magyarország képviselői meglehetősen ismert módon és ismert aktivitásban vesznek részt egyfelől az európai biztonsági konferencia előkészítésében. másfelől a biztonsági rendszer kidolgozásában. Ezért is <x «h»ök annak, hogy néhány hónap múltán Budapesten találkoznak az európai fővárosok polgármesterei Pest, Buda és Óbuda egyesülésének ünnepi évfordulója alkalmából. Ugyanígy üdvözöljük a szakszervezetek és az Interparlamentáris Unió kezdeményezéseit az európai konferencia megtartása érdekében és az európai kulturális miniszte. íek most folyó helsinki értekezletét, A mi kormányunk felkészült arra, hogy Helsinkiben az előkészítő megbeszéléseken részt vegyen, miután különböző szinten jóformán minden európai országgal folytattunk már tájékozódó megbeszéléseket, s nemcsak európai országokkal, hanem az Amerikai Egyesüli Államokkal és Kanadával is. amely megbeszélések során javaslatokat is tettünk az európai biztonsági rendszer konkrét szervezetére és működésére vonatkozóan. Mindannyiónk számára nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a világtörténelmi tényezővé lett India nagy nemzetközi tekintélyű vezetője: In- jdira Gandhi ezekben a napokban a Magyar Népköztársaság vendége és hogy ezen a napon itt a Parlamentben is köszönthettük. Ebben az évben Santíago- ban a nemzetközi együttműködésbe most bekapcsolód« Latin-Amerika fontos országának, Chilének a fővárosában tartották a „harmadik világ’’ országai fejlődésével foglalkozó nemzetközi konferenciát. Ez volt a harmadik az ilyen konferenciák sorában. Az első Genfben volt, a második Indiában, Uj-Del- hiben. Mindegyik csalódást okozott a legérdekeltebbek- nek, a fejlődő országoknak, meri e konferenciákon a fejlett tőkésországok nem mulattak kellő megértést problé. máik iránt. A Magyar Népköztársaság nagy megbecsüléssel tekint a „harmadik világ” országaira. Együttműködést úgy keres velük, hogy ezek az országok minél gyorsabban váljanak a nemzetközi gazdasági együttműködés szuverén tagjaivá, szabadon használva és értékesítve saját nemzeti anyagi és szellemi kincseiket, termelőmunkáik eredményeit. Amilyen mértékig sikerül a nagy konfliktusokat íendezni és a fegyverkezési versenyt csökkenteni, olyan mértékig tudunk majd együttműködni — az eddiginél fokozottabb mértékben — minden erre kész kormánnyal a fejlődő országok, a „harmadik világ” országai mérhetetlenül sú- lj-os megélhetési problémáinak megoldásában. Nemzetközi tevékenységünk aktív Kormányunk és általában országunk intézményei nemzetközi tevékenysége aktív és sokrétű. A párt tizedik kongresszusa így határozta meg nemzetközi feladatainkat: minél kedvezőbb feltételeket biztosítani a szocialista építés számára. Mi tehát abban a feladatban élünk, hogy minél kedvezőbbek legyenek a nemzetközi viszonyok a Magyar Népköztársaság s V ná- ra. Magyarország azonban nem elszigetelten él, miként a világ egyetlen más országa sem. Ezért a mi életünk nemzetközi feltételei összefüggnek az általános nemzetközi feltételek alakulásával, ezek pedig a szocialista országok együttműködésével. A mi külpolitikánk alapvető törekvése a szocialista országok egységének ápolása. Mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunkat tekintjük fontosnak nemcsak a magunk érdekében, hanem — mint korábban ki- * fejtettem — az általános nemzetközi érdekeknek megfelelően is. A népek barátsága — éppen úgy, mint az egyes emberek barátsága — nem valami statikus állapot, hanem elevenen lüktető élmény. Éppen ezért a barátságot állandóan gondozni kell, illetve a barátság állandóan új és új élményeket, új meg új megnyilatkozási formákat követel. A barátság új élmények útján táplálja önmagát, így készülünk mi most a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal az együttműködés új távlataira. Az együttműködés ilyen távlatait készítette elő a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja együttműködése terén Kádár János elvtárs legutóbbi szovjetunióbeli látogatása és n;sg- beszélése Brezsnyev elvtársi sál, s a Szovjetunió Kommunista Pártjának többi vezetőivel. Erre következett Fock Jenő elvtárs látogatása és Brezsnyev, valamint Koszigin elvtársakkal folytatott tárgyalása együttműködésünk elmélyítéséről. A Vai'sói Szerződés közösségét abban a tudatban erősítjük, hogy minél elevenebb a szövetségi együttműködésünk, ennek keretében és a KGST-ben annál inkább elősegítjük a katonai blokkoktól megszabadító^ független országok együttműködését. -Ez a cél vezette a Varsói Szerződés tagállamait, amikor elkezdték javasolni a barátsági szerződések felújítását, amelyeket az európai szocialista országok első ízben az 1948—49-es évek során kötöttek meg. Ezek a szerződések húsz évre szóltak azzal, hogy ha a szerződő felek nem mondják fel a lejárat előtt egy évvel, mindig megújulnak automatikusan öt-öt évre. Miközben a szocialista országok együttműködését igyekszünk növelni, különös őrömmel gondolunk az an- tiimperialista harc kiváló hősének, a kubai nép vezetőjének, Fidel Castro elvtársnak a látogatására. A magyar nép széles rétegeinek vele való találkozásai közvetlen személyes élménnyé tették számunkra a kubai nép győzelmét, amellyel üj történelmi viszonyokat teremtett az amerikai féltekén. Szomszédainkkal kedvező a kapcsolatunk örvendetes, hogy közvetlen szomszédainkhoz fűződő kapcsolatainkról nagyon meleg hangon szólhatok és ezektől a mai kapcsolatoktól kedvező jövőt várhatunk. A Szovjetunióról elmondottakat nem kell ismételnem. Romániában a barátsági szerződés aláírása baráti kapcsolataink ápolásának kedvező alkalma volt. Csehszlovákia a politikai és gazdasági, kulturális kapcsolataink nagyon jó, új lehetőségeit nyújtja. Jugoszláviával és benne a szövetségi köztársaságokkal biztos alapokon fejlődnek kapcsolataink. Figyelembe véve közös történelmünk sok tragikus fordulatát, örömmel lehet mondani, hogy ma már nincs olyan társadalmi erő sem országainkban, sem a nemzetközi 1 életben, amely egymás ellen tudna bennünket fordítani. A magyar—osztrák kapcsolatok a különböző rendszerű országok kapcsolatainak valóban példái lehetnek. Nem ok nélkül érkeztem eíbteft * kääpoliififca* besaamolóban a világtörténelmi távlatoktól, a nagy óceánoktól ide vissza, a Duna, Tisza, Dráva, Száva, Olt, Poprád, Lajta környékéi-e. Az egymás mellett élő országok egymást érintő kérdéseik rendezésével tudják segíteni az országok és népek szélesebb körű együttműködését, egymás javára. A kormány népgazdasági tevékenysége a nemzetközi béke és biztonság ügyét, szolgáló terveket valósított meg, s reálisan vette figyelembe tervei kialakításánál a nemzetközi erőviszonyokat : eredményeivel hozzá is járult a nemzetközi viszonyok kedvező alakulásához. A kormány arról biztosítja az országgyűlést, hogy külpolitikai tevékenységével minél kedvezőbb nemzetközi viszonyokat igyekszik biztosítani a szocializmust építő Magyar Népköztársaság számára. A vitában 12 felszólalás hangzott el. A képviselők ma délelőtt az 1971-es állami költségvetés végrehajtásának megvitatásával fofeu 1 «MM