Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

«XIX. ÉVFOLYAM. 146. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. JÚNIUS 23, PÉNTEK LAPUNK 'TARTALMÁRÓL* A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Térképek — vízminták alapján (3. oldal) Aratási munkaversenyt kezdeményeztek az újfehértóiak (6. oldal) Az országos atlétikai bajnokságról jelentjük (7. oldal) Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Napirenden az 1971. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöké, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér La­jos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomáciai képvisele­tek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az In­diai Köztársaság hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó miniszterelnökét. — Őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy az országgyűlés jelenlegi ülésén, a ma­gyar nép választott képviselőinek körében üd­vözölhetjük őexcellenciája Indira Gandhi asz- szonyt, az Indiai Köztársaság miniszterelnö­két, hazánk Is a szocialista országok nagyra becsült barátját — mondotta. — Élénk figyelemmel és érdeklődéssel kí­sérjük azokat a történelmi jelentőségű válto­zásokat, amelyek a negyedszázada függet­lenné vált Indiában végbementek. A leg- djabbkori történelem tanulságai mindennél meggyőzőbben bizonyítják, hogy egy több évszázados gyarmati elnyomás alól felszaba­dult nép, amely függetlenségét kiharcolva, a nemzeti önállóság útjára lépett, történelmileg rövid idő alatt milyen nagyszerű eredmények elérésére képes. Egy olyan hatalmas ország­ban, ahol az emberiség egyhetede él, az in- MÚiai kormánynak és a népnek kitartó erő­feszítései nyomán sikerült megvetni a gyors gazdasági fejlődés alapjait. Kívánjuk, hogy az indiai nép további sikereket érjen el az előre­haladás útján. Ehhez a hatalmas munkához politikai, gazdasági, tudományos és kulturá­lis kapcsolataink gazdagításával, együttműkö­désünk szélesítésével igyekszünk mi is hozzá­járulni. — Világszerte közismert az az értékes te­vékenység, amellyel Indira Gandhi miniszter­elnök-asszony hozzájárul az egyetemes béke megőrzéséhez, a népek közötti barátság és megértés elmélyítéséhez. Látogatása hazánk­ban jó alkalom arra, hogy a megbeszéléseken és a magyar nép különböző rétegeivel sorra kerülő találkozóin kicseréljük véleményünket az egymást kölcsönösen érdeklő kérdésekről, s személyesen is tapasztalja azt az őszinte ro- konszenvet, amely mindannyiunkban él a nagy indiai nép iránt. — A Magyar Népköztársaság országgyű­lése nevében sok sikert kívánok az Indiai Köztársaság népének és vezetőinek országuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz — fejezte be üdvözlő szavait Apró Antal. Az or­szággyűlés tagjai helyükről felállva, hosszan tartó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték Indira Gandhit, az Indiai Köztársaság minisz­terelnökét. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a bíróságokról szóló tör­vényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlés­nek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnö­ke pedig a bizottság nevében — a Miniszter- tanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköz- társaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot terjesztett be. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülés­szak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a követ­kező: 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat; 2. a bíróságokról szóló törvényjavaslat;' 3. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköz- társaság 1971. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelke­dett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja Folytatódtak a magyar—indiai tárgyalások Indira Gandhi vidéki látogatáson Az indiai miniszterelnök-asszony fogadása Fock Jenő tiszteletére i Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtár­sak! Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. Az ötéves terv kidolgozása so­rán körvonalaztuk gazdasági alapjaink fejlesztésének kö­zös útját, meghatároztuk azo­kat az eszközöket is, ame­lyek biztosíthatják a tervsze­rű fejlődést. A gazdasági fo­lyamatok azonban csak fo­kozatosan befolyásolhatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még érvényesültek az előző évek jellegzetessé­gei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az álla­mi költségvetés végrehajtásá­ban is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 szá­zalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt e korábbinál jóval kedve­zőbb mezőgazdasági hoza­moknak. A gazdasági növe­kedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszkedik a szocialis­ta országok fejlődési ritmu­sába. A nemzeti jövedelem gya­rapodásában számottevő té nyező volt a hatékonyság ja vulása A kedvezőbb terme lékenység, amely évek ót? egyre inkább forrása a nem zeti jövedelem növekedésé­nek, 1971-ben teljes egészé­ben fedezte ezt az emelke­dést. Ez abból következik, hogy a termelő ágazatok ösz- szességükben változatlan lét­számmal bővítették termelé­süket. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bő­vülésével, a hatékonyság ja­vulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt marad­tak. A vállalatoktól szárma­zott a bevételek négyötöd része. A bevételek 9 száza­lékkal növekedtek. Az ipar- vállalatok költségvetési be­fizetése több, mint 3 mil­liárd forinttal kisebb volt, mint az előirányzat. A kohá­szati termékek világpiaci árai ugyanis visszaestek, a költ­séggazdálkodás — különö­sen a gépipari vállalatoknál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jö­vedelemből a fogyasztást lé­nyegében a gazdasági fejlő­déssel arányosan bővítettük- A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyor­sabb volt, ezért a tervtől el­térően alakult a fogyasztás­felhalmozás aránya és a többletfelhasználást a kül­kereskedelem behozatala fe­dezte. A bevételeket megha­ladó ütemben, 15 százalékkal nőttek az állami költségvetés felhalmozásokkal kapcsola­tos kifizetései. Az erőteljes felhalmozás természetesen nem az elmúlt év sajátossá­ga, hanem része, folytatása a korábban kialakult folyamat­nak. A társadalmi közös fo­gyasztásra szánt eszközök ma már az állami költségve­tés bevételeinek 43 százalé­kát veszik igénybe. A nem­zeti jövedelemnél jobban, sőt a tervezettnél is gyor­sabban, mintegy 10 száza­lékkal emelkedtek az egész­ségügyi, szociális és kulturá­lis intézmények kiadásai. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő életszinvo- nal-politikai céljainak meg­valósulásához. Köztudott, hogy költségve­tési forrásaink több mint egynegyedét a termelés, a forgalom és a fogyasztás tá­mogatására fordítjuk. Ez sokszor az objektiv gazdasá­gi viszonyokra épülő tudatos szociálpolitikánk következ­ménye, de nem ritkán a gaz­daságtalan tevékenységek fenntartását teszi lehetővé. A dotációk teljes összege nem nőtt a korábbi ütemben, és hányada az elmúlt évben mérséklődött. Végeredményben a költség- vetést 191,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekoj jeleztem — az állami költ­ségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 mil­liárd forint hiánya keletke­zett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és el­várt bevételeink egy része nem folyt be, beruházási költségeink és a társadalmi közös kiadásaink a költség- vetés végrehajtása során emelkedtek. A Minisztertanács az idei népgazdasági terv és költség- vetés elkészítésével párhuza­mosan intézkedéseket dolgo­zott ki, amelyek hatásai fo­kozatosan érvényesülnek. A gazdasági-pénzügyi egyen­súly javítása, valutánk szi­lárdsága érdekében ezek kö­vetkezetes végrehajtására és további határozott lépésekre van szükség. Ebben az eset­ben várhatjuk, hogy a folyó évi költségvetést a tervezett arányok szerint hajtjuk vég­re. Az 1973. évi népgazdasá­gi terv- és költségvetés ösz- szeállitásakor szigorú köve­telménynek tekintjük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is javuljon. Tisztelt képviselő elvtár­sak! A bérek a termelékenységgel összhangban nőttek Az 1971. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról írásban benyújtott törvény- javaslat tartalmazza a költ­ségvetés teljesítésének ada­tait és részletes indoklását. A továbbiakban néhány olyan témakört emelek ki, amelyek eredményeink szem­pontjából alapvetőek, vagy jövőbeni fejlődésünket hatá­rozzák meg. Ezek sorában az első, a legfontosabb az: ho­gyan sikerült valóra váltani gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan, ki­egyensúlyozottan növeked­jék, az életkörülmények ja­vuljanak? Ez a követelmény 1971- ben is megvalósult. A lakos­ság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövede­lem pedig 5—6 százalékkal nőtt Politikai és gazdasági szempontból egyaránt ki­emelkedő jelentősége van annak, hogy az ipari és épi- tőipari munkások keresete miként alakul. E téren is jellemző a keresetek terv­szerű emelkedése. A bérek a termelékenységgel összhang­ban nőttek, javult a munka­erő-stabilitás. A Minisztertanács rend­szeresen foglalkozik a kere­seti arányok elemzésével és szabályozásával. Megvizs­gáltuk például, hogy milye­nek és hogy változna.: az iparon belüli bérarányok? A tények azt mutatják, hogy 5000 munkásnál többet fog­lalkoztató nagyvállalatok munkásainak átlagjövedel­me 5—10 százalékkal halad­ja meg az ennél kisebb vál­lalatokét. A munkások kö­zött is vannak az átlagosnál nagyobb keresetűek. Ez nagyrészt a jobb munkából, a nagyobb teljesítményből következett, de voltak arány­talanságok is, mert egyes (Folytatás a Z. oldalon) Csütörtökön délelőtt az Or­szágházban folytatódott Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke és Indira Gandhi, az In­diai Köztársaság miniszter- elnöke közötti megbeszélés. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Péter János kül­ügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Nép- köztársaság új-delhi nagy­követe, illetve P. N. Uaksar, az indiai miniszterelnöki tit­kárság vezetője és C. B. Mut- hamma, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és kísérete csütörtökön vi­dékre látogatott el. A vendé­geket elkísérte Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Hollai Imre külügymi­niszter-helyettes és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztár­saság uj-delhi nagykövete. Az út első állomása Bala- tonfüred volt, ahol a megyei és a városi tanács vezetői fo­gadták az indiai kormányfőt. Ezt követően Indira Gandhi a sétányon színpompás vi­rágcsokrot helyezett el Ra­bindranath Tagore szobránál, majd egy levelet szakított le, s magával vitte emlékül ar­ról a hársfáról, amelyet a nagy hindu költő 1926-ban ültetett eL A miniszterelnök-asszony maga is hársfát ültetett el a szobor közelében, s köz­vetlen szomszédságában an­nak a két másik hársfának, amelyeket az Indiai Köztár­saság két elnöke, dr. Zakir Husain, illetve V. V. Giri 1968. illetve 19TO. évi láto­gatása alkalmával ültetett el a füredi Tagore sétá­nyon. A városi tanács elnö­ke ezután rövid beszéd kí­séretében Tagore balaton­füredi tartózkodását meg­örökítő albumot nyújtott át az indiai kormányfőnek. Indira Gandhi elmondot­ta, tudatában van annak a mély szeretetnek, amelyet Tagore a magyar nép iránt táplált. Utalt arra, hogy ma­ga is egy ideig Tagore keze alatt tanulhatott egyetemén, ahol értékes eszméket igye­kezett hallgatóiba átültetni, olyanokat, mint a szabad­ságért és az igazság megva­lósításáért való törekvés, s azt, hogy az embereknek szeretniök kell egymást. Az emberiséget egy egésznek tartotta — mondotta Indira Gandhi, aki ezt követően beírta nevét a faültetést megörökítő balatonfüredi emlékkönyvbe. A látogatás hírére a város lakói és az ott üdülő dolgo­zók nagy számban gyűltek össze a sétányon, s hossza? tapssal, szeretettel köszön­tötték a miniszterelnök-asz- szonyü Indira Gandhi ezt követően rövid sétát tett a Balatonhoz, majd tiszteleté­re a Veszprém Megyei Ta­nács ebédet adott az Anna- bella-szállóban. Balatonfüredről Székesfe­hérvárra utazott az indiai kormányfő, ahol a Kossuth Lajos Termelőszövetkezet­be látogatott el. Dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter el­ső helyettese, dr. Tapolczai Jenő, a Fejér Megyei Ta­nács elnöke, s a közös gaz­daság vezetői fogadták a kormányfőt, aki élénk ér­deklődéssel hallgatta a szö­vetkezet történetéről, ered­ményeiről szóló ismertetést. Az ezt követő üzemlátoga­tás előtt még betért Vinicai István növénytermelő agro- nómus új otthonába, elbe­szélgetett családjának tag­jaival életükről. Amikor arról értesült, hogy a család kisebbik gyermeke 2 éves, elmondot­ta, hogy az ő unokája is a napokban lett hasonló korú, A közvetlen beszélgetés so­rán a házaspár nagyobbik gyermeke magyar babával és virágcsokorral kedveske­dett a miniszterelnök-asz- szonynak, aki viszont beír­ta nevét a leányka napló­jába és indiai meséket tar­talmazó könyvébe. Ezt kö­vetően megtekintették a kö­zös gazdaság baromfi- és sertéstelepét. A vendégek a késő dél­utáni órákban visszautaztak a fővárosba. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke csütörtökön vacsorát adott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és felesége tiszteleté­re a Duna Intercontinental- szállóban. Részt vett a vacsorán Lo­sonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke; Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, Fehér La­jos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, ag MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyette* elnöke, dr. Ajtai Miklós, ds. Tímár Mátyás, Vályi Péttt, a Minisztertanács elnökhe­lyettesei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a kormány több tagja, s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető szemé­lyisége. Részt vett a vacso­rán Sigge Lilliehöök, a Svéd Királyság és Frantiselt Dvorsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. A fogadáson Indira Gandhi pohárköszöntőt mondott, amelyre Fock Jenő válaszolt. vnás pro ietXrjai.cbyesO U ETEK I

Next

/
Thumbnails
Contents