Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

«XIX ÉVFOLYAM, 129. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. JÜNIUS 3, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL* ülést tartott a megyei pártbizottság és a megyei tanács (3. oldal) Szülők fóruma (4. oldal) Hét végi sportműsor (9. oldal) A lottó nyerőszámai (10. oldal) üegDj'ílt a brüsszeli közgyűlés Jelentés a földekről Pirityi Sándor, az MTI lcülöntudósítója jelenti: Brüsszel kongresszusi pa­lotájában pénteken délelőtt fél 11-kor megkezdődött a négynapos Európa-fórum, amely hivatalosan az európai közvélemény képviselőinek közgyűlése nevet viseli. 27 európai ország jeles közéleti személyiségein kívül eljöt­tek az ENSZ európai gazda­sági bizottságán k, valamint olyan tekintélyes nemzetkö­zi szervezeteknek a képvise­lői, mint az Interparlamen­táris Unió, az ENSZ-társa- ságok világszövetsége, a Bé- ke-világtanács, a Nemzetközi Diákszövetség, a Szakszerve­zeti Világszövetség, az Egy­házak Világtanácsa, a Pax Christi és mások. A kétórás nyitóülést a bel­ga közélet egyik ismert ki­válósága, Raymond Goor kanonok vezette be. Szenve­délyes okfejtéssel mutatta ki, hogy az európai kormányok mellett a társadalom, a köz­vélemény is felelős konti­nensünk jövőjéért. Hangsú­lyozta a mostani találkozó nyílt, demokratikus jellegét, sokszínűségét, kifejezte azt a reményét, hogy az európai realitásokon nyugvó vita fog kibontakozni a résztve­vők között, akik egyébként — néhány egészen kis állam kivételével — Európa vala­mennyi országának társadal­mát képviselik. A belga katolikus pap után Janez Sztanovnik, az ENSZ európai gazdasági bi­zottságának Brüsszelbe ér­kezett ügyvezető titkára ol­vasta fel Kurt Waldheim- nek, a világszervezet főtitká­rának a közgyűléshez inté­zett üzenetét. A főtitkári üzenet megállapította, hogy ez az európai együttműködé­si és biztonsági fórum össz­hangban áll az ENSZ céljai­val, majd tolmácsolta azt a kívánságot, hogy a kölcsö­nös megértés szellemében végezzen eredményes mun­kát az európai enyhülés ja­vára. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának üze­netét olvasta fel ezután a szovjet küldöttség vezetője, Alekszej Tyitov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsá­nak elnöke. Paasio finn kormányfő üd­vözlete után sorra olvasták fel a küldöttségvezetők Ed­ward Gierek, Erich Honecker, Ludvik Svoboda és Gustáv Husák üdvözlő üzenetét. Nicolae Ceausescu és Urho Kekkonen üzenetének ismer­tetése után Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a magyar küldöttség vezetője lépett az Albert-terem szónoki emelvé­nyére és köszöntve a közgyű­lést, felolvasta Kádár János­nak, az MSZMP KB első tit­kárának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa tag­jának üzenetét. Dzsemal Bijedics jugoszláv miniszterelnök, Makariosz érsek ciprusi államfő, Todor Zsivkov, a Bolgár KP első titkára, a bolgár államtanács elnöke üdvözletének ismerte­tése után különböző európai egyházi körök, valamint a firenzei ifjúsági Európa-kon- ferencia és az ellenállók nemzetközi szövetségének képviselői kértek szót, hogy köszöntsék a találkozót és eredményes munkát kívánja­nak résztvevőinek. Az európai közvélemény képviselőinek közgyűlése pénteken délután három bi­zottságra oszolva folytatta a munkát. • A politikai bizottságban, amely az európai biztonság elvi-politikai kérdéseit, va­lamint a leszerelés regioná­lis problémáit tárgyalja, első­sorban nyugat-európai sze­mélyiségek fejtették ki véle­ményüket a kelet—nyugati kapcsolatok legújabb fejle­ményeiről. Itt terjesztette elő elképzeléseit a belga szocia­lista Victor Larock, az angol Gordon Shaffer, itt adott át­tekintést az ENSZ-társaságok világszövetségének eddigi biztonsági tárgyú regionális értekezleteiről Horace Pere- ra, a szövetség főtitkára. A vita a politikai bizottság­ban ugyanúgy a késő esti órákba nyúlt, mint az euró­pai együttműködéssel foglal­kozó bizottságban, amelynek péntek délutáni ülésén az egyik legfigyelemre méltóbb előterjesztés szerzője, dr. Bognár József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia afroázsiai kutatóköz­pontjának igazgatója elnö­költ. Ebben a bizottságban kapnak helyet olyan témák, mint a gazdasági együttmű­ködés, az európai fejlődés szociális vonatkozásai és a környezetvédelem. A közgyűlés harmadik bi­zottsága a nemzetközi kultu­rális együttműködésnek azo­kat a területeit elemzi, ame­lyek az európai népek jobb kölcsönös megértését, és ez­zel az európai békét és együttműködést is szolgál­hatják. Szombaton reggel folytatja munkáját a három bizottság. Leonyid Brezsnyev és Kádár János üzenete az európai fórum résztvevőihez Tisztelt közgyűlés! Tisztelt közgyűlés! Szívélyesen üdvözlöm az európai történelem első olyan széles körű fórumát, amelynek résztvevői állást foglalnak kon­tinensünknek a tartós béke térségévé való változtatása mel­lett. Ez valóban nagy cél. Ennek elérése ma is a mi külpoliti­kánk egyik fő feladata. Ez a céí aktív támogatásra talál a szovjet népnél, amelynek húszmillió fia és lánya adta életét a fasiszta agresszió ellen vívott harcokban. A szovjet emberek sokra értékelik a közgyűlés jelentő­ségét. A közgyűlés összehívása megfelel minden olyan európai nemzet érdekeinek, amely országa békés jövőjének biztosítá­sára törekszik. Európában a stabil béke és az együttműkö­dés övezetének megteremtése reális segítséget nyújt más kon­tinensek népeinek is, amelyek harcolnak a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért. Európában most jelentősen javult a helyzet. Ebből a szempontból különös jelentősége van a Moszkvában és Varsó­ban aláírt szerződések ratifikálásának, amely szerződések a meglévő európai határok sérthetetlenségének elismerésén és az erőszak alkalmazásáról való lemondáson alapszanak. Ez megteremti a szükséges feltételeket a további előrelépéshez: az európai értekezlet összehívásához, amely arra hivatott, hogy lefektesse az európai biztonsági rendszer alapját. Az események ilyen fejlődéséhez nagymértékben hozzájárultak a különböző politikai irányzatú társadalmi mozgalmak, vala­mennyi békeszerető erő. Az európai közvélemény reális lehetőségekkel rendelke­zik ahhoz, hogy továbbra is fontos szerepet töltsön be konti­nensünkön a béke sorsának meghatározásában. A közvéle­mény következetes és céltudatos erőfeszítései nélkül nem le­het végérvényesen eltakarítani a hidegháború hordalékát, és elszigetelni az enyhüléssel szembeszegülő militarista, revan- sista és konzervatív erőket. A közvélemény arra hivatott, hogy a népek közötti kölcsönös bizalom megszilárdítása és az európai államok közötti sokoldalú békés együttműködés meg­teremtése érdekében hallassa szavát. Mindezeknek a kérdéseknek a közgyűlésen való megvi­tatása feltárja kontinensünk népei számára a béke megszilár­dítását szolgáló együttes cselekvés új távlatait. Az SZKP és a szovjet állam mindenkor megértést tanú­sított a népek békeszerető törekvései iránt. Ennek tanúbi­zonysága az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprog­ram. A szovjet emberek élénk figyelemmel kísérik majd a brüsszeli közgyűlés menetét, és támogatják konstruktív kez­deményezéseit, amelyek arra irányulnak, hogy Európa a béke kontinensévé váljék. Sikereket kívánok munkájukhoz. L. BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Engedjék meg, hogy ez úton köszöntsem önöket, az euró­pai népek békéjéért, biztonságáért, sokoldalú együttműködé­séért küzdő társadalmi erők nagy jelentőségű nemzetközi ta­nácskozásának résztvevőit. A magyar nép nagy figyelemmel és várakozással tekint a béke brüsszeli fórumának munkája elé, annak tudatában, hogy jó ügy szolgálatában gyülekeztek össze földrészünk képviselői. Tudjuk, a résztvevők különböznek ugyan egymástól politikai szemléletükben, világnézetükben, de összekapcsolja őket az a felelősségtudat, amelyet kontinen­sünk jövőjéért, s a világnak földrészünktől elválaszthatatlan békéjéért éreznek. Európa népei joggal kívánnak békét és együttműködést. Kontinensünk századunkban kétszer volt kiindulópontja az egész világot lángba borító háborúnak, ezért közvetlen érde­kein túl felelősséget visel az egész földkerekség biztonságáért is. Történelmi tapasztalat, hogy a feszültség, a gyanakvás és a nyugtalanság légköre Európában. — megnehezíti a nyitott sebek begyógyítását a többi földrészen. S megfordítva: a lég­kör enyhülése a mi kontinensünkön kedvezően hat a nemzet­közi politika alakulására Európán kívül is. A szocialista országok az európai béke és biztonság kö­vetkezetes hívei. Kormányaink szándékait világosan kifejezte a Varsói Szerződés országainak, történetesen hazánk fővárosá­ban, Budapesten megfogalmazott felhívása az európai bizton­sági értekezlet összehívására: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Az európai kormányok konferenciájának összehívására megérett minden feltétel, s a népek joggal várják, hogy e tanácskozásra minél előbb sor kerüljön. A kormányok mun­káján túl felmérhetetlenül nagy szerepe van annak a harcnak, J amelyet Európa különböző társadalmi erői folytatnak földré- j szünk együttműködése javára. A brüsszeli közgyűlés ennek l fontos állomása, s egyben kiindulópontja újabb akciók soro­zatának is, a kormányok konferenciájának ösztönzésére, és a népek együttműködésének erősítésére. A magyar nép hazánk, kontinensünk és földünk békéjét, biztonságát szem előtt tartva mindent megtesz az európai eny­hülés és együttműködés szolgálatában. Támogatjuk mindazo­kat a törekvéseket, amelyek a társadalom erejét Európa min­den országában e nemes célok javára kívánják fordítani. őszinte tisztelettel köszöntöm az európai közvélemény közgyűlését, s egész népünk nevében eredményes munkát, sok sikert kívánok a tanácskozás résztvevőinek. Budapest, 1972. június 2. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Gyorsítani kell a növényápolást — Jól halad a vetés-ültetés A megyei tanácson összesí­tették a legújabb adatokat a mezőgazdasági munkák állá­sáról. A vetések az elő­irányzott területeken jó eredménnyel történtek. Több növényféleségből vetettek terven felül is. így például zabból 127, tavaszi árpából 113 százalék a tavaszi veté­si tervteljesítés eredménye. De terven felül került föld­be a megyében borsó-, nap­raforgó-, kukorica- és cu­korrépa-vetőmag is. Elő­irányzatnak megfelelő a bur­gonya ültetése. Némi lema­radást talált a megyei ösz- szesítés silókukorica-vetés­ből, amit még pótolhatnak. A június 1-i összesítés sze­rint 88 százalékos a dohány­ültetés. Kilencvenhét száza­léknál tartott a paradicsom-, 82 százaléknál a hagymapa­lántázás. E számok kedve­zőek. Ami a kukoricafajták rész­letezését illeti: tizennégyféle nemesített fajta kukorica vetése történt idén tavasszal a megyében. A választott fajták közül vezet a marton- vásári DC—59-es hibrid. Ve* tési területe 7476 hektár. A megye minden részén megkezdték és végzik a nö­vényápolási munkákat. ,Az esőzések miatt ez némi ké­sést szenvedett, mert több napig rá sem lehetett menrti a földekre, vagy éppen „ha­zaküldte” a növényápolókat az eső. Ez különösen a csa­padékos időjárásra túlzottan érzékeny, erősen kötött és láptalajú részeken okozhat gondokat. Több helyen a kertészet egyidejű munkái (még palántázások vagy sza­mócaszüret) befolyásolják az általános növény ápolási munkákat. Ezért az egyik legsürgetőbb feladat, hogy minden alkalmas percet használjanak ki a termelő gazdaságok az elmaradt nö­vényápolási munkák elvég­zésére. Szovjet szakszervezeti küldöttség érkezett megyéokbe ■A A Szakszervezetek Sza­bolcs-Szatmár megyei Taná­csa elnökségének meghívá­sára 35 tagú szovjet szak- szervezeti delegáció érkezett megyénkbe pénteken dél­előtt. A vendégeket Havacs József, az SZMT titkára fo­gadta Záhonyban, a me­gyeszékhelyen pedig Kanda Pál, az SZMT vezető titká­ra adott fogadást tisztele­tükre. A delegáció tagjai a Szov­jetunió Kárpátontúli terüle­te szakszervezeti tanácsának szervezési, kulturális, ter­melési és bér-, pénzügyi, társadalombiztosítási és tu­ristaosztályának, valamint az építőipari, a pedagógus, a mezőgazdasági, a posta, a könnyűipari, a gépipari, aa erdő- és faipari és az élel­miszeripari megyebizottsa- gának elnökei, munkatársai. A három napig megyénk­ben tartózkodó szovjet ven­dégek a látogatás első nap­ján megtekintették Nyíregy­háza nevezetességeit, ma el­látogatnak a nyírbátori, a vajai múzeumba, üzemláto­gatáson vesznek részt a Nyírmadai Állami Gazdaság­ban. Vasárnap Sóstót mu­tatják be a vendéglátók, majd Abari Attila, az SZMT titkára búcsúztatja a Kárpá­tontúli terület szakszerveze­ti delegációjának tagjait. » Pullai Árpád látogatása Győr-Sopron megyében Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kétnapos látogatást tett Győr-Sopron megyében. A vendéget csütörtökön az MSZMP Győr-Sopron megyei bizottságán Zámbó József, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a megyei párt- szervezetek tevékenységé­ről. Ezt követően Pullai Ár­pád — Pataki László, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és Zámbó József társasá­gában — a Szakszervezetek Győr-Sopron megyei Taná­csának székházában folyta­tott megbeszélést az SZMT elnökségének tagjaival. Glá- zer Géza, az SZMT megbí­zott titkára ismertette a me­gyei szakszervezeti szervek tevékenységét. Ezt követően a Központi Bizottság titkára megtekin­tette az Ifjúság körúti új lakóházakat, valamint a Győ­ri Műszaki Főiskola építke­zését. Pénteken Pataki László társaságában Sopronba láto­gatott Pullai Árpád, akit a városi pártbizottságon Zárai Károly, a városi pártbizott­ság titkára, valamint a já­rási pártbizottság vezetői fo­gadták. A város, a járás po­litikai és gazdasági életéről szióló tájékoztató után a vendégek az Elzett Fémle­mezipari Művek soproni gyá­rában tettek látogatást, ahol Halász József igazgató mu­tatta be az egyes üzemrésze­ket. Végül a vendégek megte­kintették a város műemlék épületeit. (MTI) Elutazott a szlovén delegáció A Szlovén Szocialista Köztársaság delegációja, amely dr. Timor Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének meghívására Sztane Kavcsicsnak, a szlo­vén kormány elnökének ve­zetésével baráti látogatást tett Magyarországon, pénte­ken hazautazott vnÍÉ PRO IETXrIAI, EBYBS 0 U ETEKI

Next

/
Thumbnails
Contents