Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-21 / 144. szám
wts. fMu sr S'. /EGYZETEK: Legutóbb járási párt-vb ülésen tárgyalták Fehérgyarmaton a tagfelvételi munka tapasztalatait, a megyei párt-vb 1971. augusztus 25-i határozata alapján Sokoldalúan elemezték a pártépítést. Megállapították — s az eredmények is ezt tanúsítják —, hogy a X. pártkongresszus pezsdítőleg hatott a pártszervezetek ilyen irányú tevékenységére is. Tapasztalható a fokozottabb igényesség. S örvendetes az, hogy különösen a fiatalok, nők és főleg a fizikai dolgozók aránya növekedett. Egy bizonyos, frissülést eredményez, új lendületet ad a pártszervezetek tevékenységének. A fehérgyarmati járásban a másfél év alatt — a X. pártkongresszus óta — 213 dolgozót vettek fel a pártba. A IX. és a X. kongresszus közötti négy évben összesen 288 volt a pártba felvettek száma. Ha csupán a számszerűséget vennénk figyelembe, s ezzel hasonlítanánk össze az eredményt, nem lennénk igazságosak. Elsősorban nem ez a lényeg. Az a figyelemre érdemes, hogy a 213 új parttag közül 107 a fizikai dolgozó és 24 a műszaki képzettséggel rendelkező. Egy újabb arány: 46 a nő. Ha lassan is, de növekszik a számuk. Nem mellékes az sem. épp a korábbi „öregedéssel'’ szemben, > hogy a 18—30 év közöttiek száma 146. „Fiatalodnak” a pártszervezetek. Ezt jelzik a számok. S mutatnak még valamit: azt, hogy mind kevesebb az olyan, pártba jelentkező, akinek ne lenne meg legalább a nyolc általános iskolai végzettsége. Megnőtt az érettségizettek, főiskolát végzettek száma a pártba lépők között. Ez már bizonyos minőségi változást ts mutat. A párt politikájának a helyeslését, a marxizmus—leninizmus eszméinek terjedését, vonzódást iránta és aktív cselekvőképességet. Politizáló Jó tapasztalatokkal zárult az 1971—72-es KISZ-oktatási év. Az ifjúsági szövetség szervezésében több, mint ezer oktatási körben 30 ezren tanultak. A KISZ-oktatás színvonalasabbá válását mutatja, hogy az idén nemcsak a tavalyinál több fiatal vett részt már az első foglalkozásokon, hanem év közben is,; újabbak kapcsolódtak be, köztük ;ió néhány KISZ-en kívüli fiatal is. A témák jól mutatják megyénk fiatalságának érdeklődését, annak változását. A politikai vitakörökbenipéldául.emelkedett az ipari tagozaton részt vevők száma — több. mint 5 ezren választottak ilyen témakört ‘—, s ez összefügg megyénk fejlődő iparával. Az új és a gyorsan növekvő üzemekben az alapvető iparszervezési, iparfejlesztési témák jól segítették a szakmai ismeretek szélesítését, a politizáló munkásif jóság kialakítását. Érdemes utalni arra is, hogy alkotó viták alakultak ki azokon a foglalkozásokon, amelyeken a munkások és a munkásifjak kapcsolatáról volt szó: idösebbek-fiatalabbak viszonya, szakmai támogatás és féltékenység, s tucatnyi más olyan kérdés kerülhetett napirendre, amelyről külön- ktilön is sokat beszélnek. A KISZ fórumán kikristályosodhattak a vélemények, s számos helyen az idősebb szakmunkások is elismeréssel nyilatkoztak a vitáról, az ifjúsági szövetség ilyen jellegű munkájáról. Szintén a legkedveltebb témák közé tartoztak az olyan előadások, amelyek a szocialista elosztással és az életszínvonal-politika kérdéseivel foglalkoztak. Érdemes utalni arra is, hogy ez a téma nemcsak a tiatal munkások körében, hanem a szakmunkástanuló intézetek hallgatóiban is nagy érdeklődést váltott ki: hogyan alakul majd az ő életük, Különösen a fiatalok körében. Másfelől azt is mutatja, hogy a pártalapszervezetek következetesebben cselekednek a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtása érdekében. Nemcsak értik, de a szükségességét is érzik, felismerték a pártépitő munkának. Annak, hogy ez rendszeres, folyamatos feladatot jelent számukra. Sajnos, ez azonban még nem általános. Még mindig vannak olyan alapszervezetek, amelyek elhanyagolják a pártépítést. Ez tapasztalható Szamosujlak/on, Panyolán, Garbolcon. Több helyen ezt a munkát csak a párttitkár végzi. Szűk területre szorul, nem foglalkoznak vele a pártcsoportok, a pártvezetőség tagjai. Egyes helyeken — Tunyogma- tolcs, Mánd, Fülesd, Kérsemjén, Panyola — gyenge a pártvezetés munkája. Olyan problémák is vannak, amelyek nem vonzzák a pár- tonkívülieket. Néhány pártszervezetben továbbra is tapasztalható bizonyos befelé fordulás, az „elegen vagyunk” szemlélet érvényesül, s elzárkóznak. A járási párt-vb különösen ezekre a pártszervezetekre fordította a figyelmet. Továbbra js rendszeresen figyelemmel kíséri a pártépítésre vonatkozó párthatározatok következetes érvényesítését, s minden segítséget megad az alapszervezeteknek a sikeres végrehajtása érdekében. E2 nem lehet közömbös a járási pártirányítás számára sem, hiszen a pártban egymásra épülnek a generációk, s a pártszervezetek munkájának hatékonysága jórészt attól is függ. milyen a párttagság ösz- szetétele, elvi, politikai képzettsége, s mit és mennyit tesznek az MSZMP politikájának sikeres megvalósításáért. F. K. fiatalok lehetőségük, a távlatok biztosítják-e majd számukra azt az életszínvonalat, amelyet szeretnének elérni. A téma sokoldalú elemzésére nagyon jó lehetőség kínálkozott a KISZ oktatási köreiben. Hozzájárultak, hogy a fiatalok, a jövő szakmunkásai még jobban eligazodjanak ezekben a fontos kérdésekben. ■ Örvendetes, hogy megfelelő , következetességet valósítanak meg az alapszervezetek többségében. Ez egyrészt az előadók megválasztására vonatkozik: a témák legjobb ismerőit kérik fel. Közülük többen nemcsak egy előadás, sőt nemcsak egy oktatási év, hanem több esztendő élőadássorozatának is állandó vendégei. Ezzel folyamatosságot., jó vitaalapot tudnak teremteni. A másik külön is említésre méltó tapasztalata áz oktatási évnek: a korábbi politikai oktatások eredményeként' az alapkérdések után egyre több helyen nyílt meg a lehetősége annak, hogy társadalmi kérdésekkel foglalkozhassanak, saját példáik felhasználásával is általánosabban politizálhassanak a fiatalok. KISZ-bizollságaink jó néhány tapasztalattal is gazdagabbak lettek, amelyeket már a .jövő oktatási évben is hasznosíthatnak. A most zárult oktatási év eredményei két különösen fontos területen nyújtottak segítséget a KISZ politikai munkájához: erősítették az ifjúsági szövetség kommunista vonásait, s hozzájárultak ahhoz is, hogy a különböző ifjúsági rétegekkel elemzőbben, a valós eredményeknek és gondoknak megfelelően foglalkozhassanak. Ezért elismerés illeti mindazokat, akik szervezőként, előadóként segítették az oktatási körök munkáját. M. S. Négy „vas" a tűzben... Tizenkét kitüntetés titka Próbáljunk helikopterrel közeledni KisVárda fölé. Az új szabolcsi város határa szerencsés alakzat. A város határa alig tér el a körtől. Kelet—nyugati átmérője ennek az alig ellipszisnek öt kilométer. Észak—déli átmérője körülbelül hat kilométer. Itt alakult meg — ezen a már akkor is városias környezetben — a Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, összesen 3243 hold területen, 563 taggal és 312 pártoló taggal. kunírdszíok Kedvező feltételeik voltak akkor, hogy a városnak két vasútállomása és egy megállóhelye van. Hét irányban vezet ki a városból kövezett út és mind a szövetkezet földjei mellett. Kevés olyan mezőgazdasági szövetkezet van megyénkben, melynek a helyzet már az induláskor 331 holdanként egy kilométernyi kövezett utat ajándékozott. De olyan is kevés, amelyiknek egy olyan járási székhelyen kellett megalakulnia, ahol az ott élő dolgozóknak mindössze húsz százaléka élt a mezőgazdaságból. A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet indulására — és országos díjas „érkezésére” is — ez nyomja rá bélyegét. Részben szerencsés, részben nagyon nehéz körülmények között. Mindjárt az első évben versenyt kellett állni az iparba kívánkozó dolgozókkal, a fiatalokkal — kiknek szeme láttára épült tel számos üzem. Talán ez a harc tette — talán a személyi körülmények is, — hogy immár több. mint egy évtizede egybeforrva megyénk két termelőszövetkezete közül ez az egyik, amely az elmúlt évi országos termelési versenyben az első helyezések egyikének dicső díját hozta haza a megyének. Jövedelem négy forrásból Az eddig leírt szavak lényegét az a több száz, négy megyéből érkezett szakember hallgatta végig, alak a debreceni, pallagpusztai termelőszövetkezeti továbbképző tanfolyan hallgatóiként érkeztek minap Kisvárdára, hogy tanulmányozzák: milyen okból nyert országos elismerést a kisvárdai Rákóczi? Juhász Istvánnak, a termelőszövetkezet elnökének minden részletre kiterjedő tájékoztatásából megpróbáltuk kikeresni a leglényegesebb mondatokat. Például ilyeneket: „Az üzemet úgy alakítottuk ki, hogy a jövedelem, illetve az árbevétel négy azonos nagyságrendű ágazatból származzon. Egynegyedét adja ennek burgonyatermesztésünk, másik negyedéi gyümölcstermesztésünk, harmadik negyedét az állattenyésztés, negyedik negyedét az ..egyéb" szántóföldi növénytermesztés. Már a rangsorolásból is ér zékelhető, hogy a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet vezetői nemcsak egy évtizede összeforrottak tagságukkal, megértették egymást, hanem — igen sok viszonylatban megelőzték sok közgazdászunk érvelését is. Bölcsességük néhány szóban összefoglalva a következő: nem tettek fel mindent egy kártyára. Más, közismert szállóigét használva: mindig legalább négy vasat tartottak a tűzben. Vagy az egyik sikerült, vagy a másik. (A gyakorlatban évente három sikerült.) Kamat nélkül Azoknak a termelőiszövetkezeti vezetőknek, akik a vezető továbbképző tanfolyam jóvoltából Kisvaraara érkéz - tek továbbképzésre, talán a legmeglepőbb az elnöknek az a bejelentése volt, hogy a kisvárdai Rákóczi 1966 óta — tehát hét éve — még az úgynevezett rövjd lejáratú, üzemviteli hiteleket sem használja ki. Ezek látszólag nagyon előnyösek — ezt értették meg négy megye szakemberei — de kamat is jár utánuk. Szerény, törvényes kamat. De mégiscsak kamat. Ez is pénz a takarékos embernek. Kisvárdán úgy csinálták, hogy ezt a kamatra valót mindjárt az elején megtakarították, jó gazda módjára. És minden évben ebből fizettek többet, a másik részét pedig tartalékolták. (Volt olyan esztendő, hogy szükség volt a tartalék egy részére. Akkor sem mentek a bankhoz.) Igazságos anyagi érdekeltség Sok baráti beszélgetés után derült fény arra, hogy a köz- gazdasági mutatók mellett is mi voltaképpen a titka a sok éves sikersorozatnak. (Ugyanis a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezei háromszor nyerte el a Minisztertanács zászlaját, háromszor a Minisztertanács oklevelét, a maradék négy évben „csak” a megyei, járási termelési versenyeket. Az elmúlt, 1971. évi gazdálkodásért például a „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címet.) Ez a tizenkettedik kitüntetés. Miért? Mi a titka? Ezzel vették körül a továbbképző tanfolyam partnerhallgatói Juhász Istvánt és munkatársait. Mondta, hogy tíz szocialista brigád vetélkedik évente az elsőségért. Mondta, hogy ebben a szövetkezetben születése óta igazságos anyagi érdekeltséget teremtettek a jobban dolgozóknak. Aki többet tett, többet is keresett. Ez már érdekelte a továbbképzésben részt vevőket. De csak akkor nyugodtak meg, amikor a vendéglátók kijelentették: „Falun elsősorban az emberi igazságra, a jogos kívánságok kielégítésére, a jogtalanok azonnali visszautasítására van szükség, hogy mindenííi otthon érezze magát és igyekezzen a legtöbbet nyújtani képességeiből. Részben kifizetik, részben megbecsülik érte. Mind a kettő fontos és nélkülözhetetlen.” így most már megnyugodva mentek haza a továbbképző tanfolyam hallgatói. Vannak számok — melyeket tiszteletben kell tartani — ezt értették meg először. És aztán, — de ez volt a csattanó — vannak emberek is, akiknek az igyekezetét, képességeik szerinti teljesítményét is lehet és kell mérni. Ezt nem tudja a számítógép. Kisvárdán megtanulták és tudják. Ez a sikerük legvégső titka. Gesztelyi Nagy /oltárt Kitartóan ostromolta Dózsa Temesvárt, de a falak erősek voltak, a védősereg nagy számú. Ennek ellenére rendíthetetlenül hitt a keresztesek fővezére Báthori vereségében. A temesi gróf sem ítélhette meg másként a helyzetet, hiszen segítségért könyörgött leggyűlöltebb ellenfelénél, Szapolyai János erdélyi vajdánál. Ekkor még nem tudta a gróf, hogy Szapolyai egyébként is köteles a vár felmentésére érkezni: megbízást kapott az ország úri vezetőitől, s a királytól a keresztesek fő erőinek szétverésére. Ehhez mérten készülődött a vajda Gyulafehérváron éjt nappallá téve. Saját pénzén toborzott sereget, parancsnoksága alá rendelték a fegyverfogásra köteles nemességet, a királyi zsoldosokat, a székely köny- nyűlovasságot és a végvári nehézlovasságot. Csupa hadviselésben jártas embert állított fegyverbe, a lovassághoz képest elenyészően kevés gyalogsággal. Fegyvernemi fölényéhez számbeli fölény járult. Mihelyt együtt volt a sereg, azonnal megindult Temesvár felé. Mivel a Maros völgyében nem 11. A borzalom trónusán mehetett a keresztesek lip- pai és solymosi retesze miatt, óriási kerülővel, erőltetett menetben az Al-Duna felé igyekezett, hogy Her- kulesfürdőnél északra fordulva délről találkozzon Dózsa seregével. Oly súlyosnak látta a temesvári veszélyt, hogy egyelőre nem törődött a keresztesek erdélyi jelenlétével, pedig Kolozsvárt is elfoglalták. Dózsa pontosan tájékozódott a helyzetről. Hirt kapott az északi vereségekről és Szapolyai közeledtéről is. Válaszképpen nem tehetett egyebet, minthogy folytatta Temesvár ostromát még nagyobb eréllyel. Tudta, milyen óriási sereggel közeledik Szapolyai. Ily roppant katonai tömeget nem zavarhatott meg rajtaütésekkel. Úgy látta jónak, ha bevárja Temesvárnál az ellenük vonuló sereget. Bízott a közeli csata szerencsés kimenetelében, mert a jobbágyseregek elszántaknak, fegyelmezetteknek bizonyultak, ráadásul megérkezett Mészáros Lőrinc Temesvár alá tekintélyes csapatával. Amikor jelentették Szapolyai közeledtét, Dózsa nagy nyugalommal, önbizalmat sugárzó jókedvvel szólította csatarendbe katonáit. Július 15-én, szombaton, perzselő kánikulában sorakoztak fel egymással szemben az ellenfelek. Dózsa a derékhad élére lovagolt, Gergely öccse a bal szárnyat vezérelte. Mészáros Lőrinc pedig a jobb szárnyat. Szapolyai nem tagolta fel seregét, hanem egyetlen hosszú vonalba állította nagy tömegű lovasságát, hogy egyszerre támadhasson az egész arcvonalon. Néma csendben, sokáig várakozott mindkét tél. Egyik sem akart kezdeményezni. Végül Szapolyai adott parancsot a rohamra. • Órákon át folyt a küzdelem, a kölcsönös irgalmatlan öldöklés. Úgy látszott, a legnagyobb erőfeszítések árán sem tud fölülkerekedni a vitathatatlanul jobban fölfegyverzett és erősebb vajdai sereg. Végül a székely könnyűlovasok, együtt a végvári nehézlovassággal mélyen behatoltak a pórsereg gyalogos tömegeibe. Dózsa figyelme megoszlott. Ritkította a reá rontó lovasokat, ugyanakkor hátráló katonáit lelkesítette. Hősi önfeláldozása sebez- hetetlenné tette a közelharcban, mígnem egy távolról célzott dárdadöfés átverte a combját. Oly súlyos volt a seb, hogy a dárda átszakítván izmait, nyerges lovába is belehasított, amitől a ló megrémült és levetette ájult lovasát. így esett fogságba a keresztesek fővezére. Nélküle dühöngött tovább a csata, de csakhamar felbomlott a rend, a vezér nélkül maradt jobbágysereg soraiban. Gergely szántén a vajda foglya lett, Mészáros Lőrinc a Dózsa-íivérek nélkül kísérelte meg a lehetetlent, ám az egyenlőtlen küzdelemben arra kényszerült, hogy mentse. ami menthető. Egyedül az ő seregrészének sikerült viszonylag rendezetten elhagyni a csatamezőt. A többi jobbágy egyenként, vagy kis csoportokban védelmezte életét utolsó leheletéig. Amikor kimerültek, a lovasok egyszerűen lemészárolták őket. Ugyanezt tették a keresztesek táborában tartózkodó asszonyokkal és gyermekekkel. Negyvenezer jobbágy teteme borította el a Temesvár alatti csatateret ezen a szombaton, 1514. július 15- en... Néhány nappal később, július húszadika táján vitte véghez Szapolyai János a világtörténelemben is párját ritkító kegyetlen gyilkosságot. Dózsát már a fogság napjaiban a felismerbeteti'enségig eltorzították a válogatott kínzásokkal. A melléje rendelt hét ferencrendi szerzetes is akkora büntetésnek tartotta szolgálatát, hogy ennél csak az örök kárhozatot képzelték iszonyúbbnak. Egyetlen jajsző sem hagyd ta el a fővezér ajkát a megpróbáltatás óráiban. Csak becsének, Gergelynek bért kegyelmet. Már a tüzes trónuson ült. amikor Gergelyt a szeme láttára fejezték le. Dózsa ettől a pillanattól némán tűrt minden kint. Renkívüli fizikuma csak , meghosszabbította szenvedését. A rettenetes szertartások után még órákig élet-) ben volt, bár eszméletlenül. Csendesen halt meg a borzalom trónusán. Estefelé a hóhér doronggal törte ösz- sze teteme csontjait, pallosával lefejezte, testét négy részre vágta. Bitóra kellett felfüggeszteni a testrészeket, Pesten, Budán, Fehérváron és Váradon. Fejét hosszú lándzsára tűzve- vitték Szegedre. De ezzel még nem ért véget sem a harc, sem a bősz- szú. Következik: Mohács küszöbén. f imniMírfir ffiriíüfi Friss erő
