Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-18 / 142. szám
1972. június 18. KELET-MAGYARORSZAG 3. oMs! A jó munkaszervezés — alapvető munkásérdek A tudományok koordinálása Segíteni a megye fejlesztését Minden munkahelyen beszédtéma a munka- és üzem. szervezés szerte körbeágazó problémája. Máskor is, de most, a Központi Bizottság múlt év decemberi határozata óta különösen az. Sok kérdés, vélemény hangzik el e témával kapcsolatban. A helyes feleletet megadni, a kételyeket és félreértéseket eloszlatni, az egységes szemléletét kialakítani — ez mindenekelőtt a pártszervezetekre, a kommunistákra vár. A HATÉKONYSÁG szolgálatában A jelenlegi időszakban a legfontosabb a párthatározatnak azt a gondolatát megértetnünk, hogy a szervezésnek a gazdasági hatékonyságot kell elősegítenie, szolgálnia. A hatékonyság az egész gazdálkodás következménye, végeredménye. Az eredményesség a folyamat végén már aligha befolyásolható, de a kezdetén és menet közben igen. Helyes tervezéssel, korszerű technológiával, ütemes termeléssel, a termelőkapacitások jó hatásfokú kihasználásával, a szakképzettség fokozásával, a veszteségidők csökkentésével, a minőség javításával. Mindez pedig — közvetlenül vagy közvetve — összefügg a munka- és üzem- szervezés színvonalával. A szervezés tehát nem kampányszerű feladat, nem lehet egy-égy intézkedéstől feltűnő változást várni. A szervezeti sémák lefektetése, a felelősség és a hatáskörök tisztázása önmagában nem elegendő, a munkaszervezésnek a termelőfolyamat dinamizmusában kell érvényesülnie. S ehhez sok-sok kisebb- nagyobb intézkedés, folyamatos munka szükséges. Igaz, hogy a szervezés vezetői funkció — dé egyetlen vezető sem lehet képes ezt ellátni a munkások részvétele, aktív támogatása, a pártszervezetektől kapott politikai segítés, bátorítás, erősítés nélkül. Különös hangsúlyt kap ez jelenlegi helyzetünkben. Hiszen akár a szervezettség színvonalából, akár a veszteségforrásokból kiindulva nézzük teendőinket, azt kell érzékelnünk, hogy napjainkban elsőrendű helyen a mindennemű munkavégzésre kitér, jedő* ésszerűsítő jellegű szervezés áll. Minden üzemben dolgozó ember tudja: a szocialista építésben olyan belső tartalékokkal rendelkezünk, amelyek kihasználása már a jelenlegi gazdasági viszonyok között is számottevően javíthatná élet- és munkakörülményeinket. S lényegében éppen ez adja e feladat politikai súlyát, ezért tétté most a párt az egész ország ügyévé a munka- és üzemszervezés megjavítását, fejlesztését. A főérő sorozatos hadi vállalkozása közben Dózsának folyamatosan gondja volt arra. hogy kapcsolatot tártson a más irányokban működő seregrészekkel. A kor útviszonyaihoz és a közlekedés ősi eszközeihez képest épp oly gyors, mint amilyen gyakori volt a futárok egyáltalán nem veszélytelen küldé- se-érkezése a keresztes hadak egyes csapatai, illetve Dózsa tábora között. Tudták, hogy a kapcsolattartás életbevágóan fontos. A parasztforradalom sikereinek idején meglepően harmonikus volt az összhang, ami szintén Dózsa kiváló szervező tehetségét bizonyítja. Ez a központi akaratot kisugárzó vezetői erény is hozzájárult ahhoz, hogy tervszerűen terjedt el a job- bágyfelkelés a magyar királyság egész területén, leszámítva az északi hegyvidéket. Vármegyék sokaságát tartották hatalmukban a keresztesek. Míg Bihart. Békést. Zarándot. Csanádot, Aradot. Torontáli és a Temesközt a főhad vette birtokába, addig a két szélső szárny az ország többi részén terjesztette el a felkelést. A tavaszi induláskor. a rákosi táborból kirajzó jobbágycsapatok gyorsan-Mindezt azért is szükséges a pártszervezeteknek megértetniük, mert sokan hajlamosak a látványos megoldásokra. Nem egy helyen azon mérik a korszerűséget, hogy vah-e számítógépük. Ez a szemlélet az egyik legveszélyesebb felfogás, mivel lényegében passzivitásra kényszeríti az üzemi kollektívát. „A gép mindent megold” nézete ellen éppen ezért a leghatározottabb fellépés szükséges. E fellépésnek természetesen nem a gép ellén kell irányulnia, hanem azt az elképzelést szükséges bírálni, amély mindent tőle vár. Hiszen ahol megérettek az optimális kihasználás feltételei, ott most már valóban a számítógép a szervezés következő lépcsőfoka. De a legkiválóbb gép is rontja az üzem eredményeit, ha alkalmazása nem gazdaságos. A feltételek megteremtéséhez pedig sokoldalú, gondos mérlegelés szükséges. A valóságot torzító elképzelések ellen a pártszervezetek úgy küzdhetnek, ha az adott viszonyok reális elemzésére késztetik a vezetőt és a munkást egyaránt. A FELADATOKRA ÉPÍTVE Arról van tehát szó, hogy a pártszervezeteknek a feladatokra épülő szervezést kell politikailag támogatniok, ösztönözniük. Különben ugyanis a szervezés óhatatlanul célt téveszt. S valljuk meg, elég nagy a múlt rossz „hagyományainak” kísértése. A szervezés bizony sokszor volt a könnyebb megoldások eszköze, a célnélküliség színtere «— lejáratva ezzel a szervezést mint tudományt, s mint a hatékonyság elérésének egyik eszközét. Az a követelmény, hogy a szervezésnek a termékek iránti piaci igényből, az üzem előtt álló feladatokból és a technológiai adottságokból kell kiindulnia — e munkában igen nagy fokú differenciáltságot jelent. Nemcsak iparágak között, hanem egy iparágon belül is igen eltérőek a vállalati, üzemi lehetőségek. A korszerűséget éppen ezért mindig az adott egység szintjén kell mérni. Ez látszatra a világ legtermészetesebb dolga. Nem így a valóságban. Hiszen vezetőtől és munkástól egyaránt azt igényli, hogy kellőképpen ismerjék vállalatuk valóságos gazdasági, műszaki, politikai helyzetét. Beletartozik ebbe a szervezés új fajta értékelése, a gyári szűklátókörűség elleni harc, az új stílusú szakemberképzés, és nem utolsósorban az, hogy felismerjék saját erőiket. túlsúlyba kerültek Hont, Nógrád és Heves vármegyékben. Sikereiket kimélyítve vonultak Borsodon át Sárosig, Zemplénig, s tovább, a szélső keleti vármegyék felé. Amilyen ragyogó volt a jobbágyseregek diadalmenete, olyan nagy rettegés lett úrrá Budán. A király pánikszerű sietséggel küldte szét megbízottait minden irányba, hogy a keresztesek elleni gyors közbelépésre sürgesse a nemes vármegyéket. Egyúttal szigorú parancsot küld Ugyanezzel a céllal a városoknak is. Hogy megérkeztek-e mindenüvé a parancsok, arra nincsen bizonyíték, de a Felvidék öt városában, Kassán, Bártfán, Eperjesen, Lőcsén, Kis-Szebenben megőrizték a királyi iratot, s e városok levéltárából került a tény a krónikába. Dózsa a ceglédi kiáltvány óta országos vezetőként viselkedett. A királyi ellenséfiz ilyen szemlélet érvényesítésében döntő szerepe van a pártszervezetek kezdeményezésének, segítésének, ellenőrző tevékenységének. Már csak azért is, mert minden szervezési intézkedés embereket érint. Akkor is, Jia egy új gépet állítanak üzembe, akkor is, ha kiselejteznek egy gépet, akkor is, ha műszakilag megalapozott normákat vezetnek be. Ezek az intézkedések bármennyire is szükségesek, időlegesen kellemetlenségeket is okozhatnak. Szükséges tehát, hogy megértésre találjanak azok között, akiket érintenek. Elfogadtatni viszont csak azt lehet, ami ésszerű, s' valóban könnyebb, gazdaságosabb lesz hatására a termelési folyamat. A munkások régi és állandó kívánsága, hogy tegyék a munkát szervezetté. Nem véletlen ez. Hiszen a munka- és üzemszervezés összes gyengesége végső" sorón rajtuk csattan. Érzik, mint dolgozók (túlórák, hajrák, nehéz fizikai munka) és mint vásárlók (kicsi az áruválaszték, nem divatos a termék). A kulturált, becsületes munkát kedvelő többség ezért igényli a gondos szervezést. Vannak azonban szép számmal olyanok is, akik jól érzik magukat a kevésbé vagy rosszul szervezett munkahelyeken, így ugyanis aligha derül ki, mit és mennyit tesznek a vállalat, az ország asztalára. A DOLGOZÖK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Mindenkinek szervezik a munkáját, s. mindenki maga is szervezi azt. Ugv tűnhet: nem kell hozzá más, mint a józan ész. Ez valóban nélkülözhetetlen, de önmagában kevés. Szakmai hozzáértés szükséges hozzá, mégpedig elég bonyolult, mivel összetettek a vállalatok előtt álló feladatok is, amelyekre a szervezésnek épülnie kell. Ez a szakmai hozzáértés azonban nem szűkíthető le csak a szervezést végző intézetekre, osztályokra. A gazdasági, műszaki vezetők, a munkások hozzáértését és közreműködését is igényli a szervezés. Sőt, ez utóbbiak nélkül a legjobbnak minősített intézkedés is hatástalan. A munka kulturáltsága, a termékek minősége, mennyisége, ára, a munkaidő és a szabad idő viszonya ma jórészt a szervezettség színvonalának függvénye. Ezért minden kezdeményezés, ami a szervezettebb, jobb munkát segíti, alapvető munkásérdek. Ezt kell ma mindenekelőtt megértetniük az üzemi párt- szervezeteknek, kommunistáknak. , Balogh Mária ges parancsok szétküldésével párhuzamosan ő is felhívásokkal fordult a néphez, noha egyetlen szót le nem Íratott a királyi tekintély rovására. Emlékeztette a címzetteket, hogy kötelességük engedelmeskedni a pápai bullának, amelyet immár egyedül ő képvisel. Úgymond az urak cserbenhagyták az ügyet, hitetlenek módjára inkább a keresztény szegényeket tekintik ellenségüknek, mint a pogány törököt. Sok helyen elősegítették a forradalom terjedését a Dózsa táborából érkező felhívások, másutt viszont a királyi szónak lett nagyobb foganatja. Megint csak az északi részeken. Szikszót jelölték ki gyülekezési helynek a nemesi hadak számára, s Abaúj híres mezővárosát el is özönlöt- ték a keresztesek leverésére készülő fegyveresek. Ellenben északkeleten változatlan eréllyel terjedt a forMásfél éve, hogy Szabolcs- Szatmárban létrehozták a tudományos koordináló bizottságot. A cél szép és nemes: tudományosan megalapozott javaslatokkal segíteni a megye fejlesztését. A bizottság-- hak ugyan csak javaslattevő és véleményező joga van, de ha jól él ezzel, sokat tehet. Dr. P. Szabó Gyula, a bizottság elnöke szérirt a kidolgozott programtervükben benne van mindaz, amit a megye igényel a tudományos munkásoktól. A feladat sokrétű. Rangsorolás nélkül: egyeztetni a megyében folyó tudományos tevékenységet, tudományos alapossággal véleményezni a közép- és hosz- szútávú megyei terveket, az itt folyó kutatómunkát egyeztetni az országos célokkal és főhatóságokkal. Ezenkívül javaslatot _tesznek a tervszerű szabolcsi tudósképzésre, kapcsolatot tartanak a Magyar Tudorfiányos Akadémiával, • segítik elterjeszteni az új tudományos eredményeket. Igény van rá Nyilvánvaló, hogy tizennyolc hónap alatt nem lehet frontáttörést elérni. Különösen olyan területen nem, ahol a tudományos kapacitás viszonylag kicsi, az eredmények alkalmazásának is sok akadálya van. De ez a furcsa elnevezésű bizottság nem csak azért létesült, hogy legyen még egy ilyen is, hanem azért, hogy dolgozzon, mert igény van a munkája iránt. A megyei pártbizottság és a megyei tanács e bizottság létrehozásával konkrét gyakorlati feladatokra is irányította a tudományos tevékenységet, s menet közben is sokszor kéri a tudomány embereit egy-egy megyei gond megoldásának segítésére. Hat szekció keretein belül dolgoznak a bizottság tagjai. A műszaki, az agrár-, a természet- és társadalom-, a közgazdasági, az * orvos- és jogtudományok helyi művelői, illetve azok képviselői negyedévenként üléseznek, beszélnek meg témákat. A legközelebbi ülésre a napokban kerül sor, a napirenden szereplő kérdések fontosak a megye szempontjából. A Szabolcsban folyó tudományos munkák számbavétele és rendszerezése régen időszerű, mint ahogy az is, hogy a kertészeti főiskola és a két mezőgazdasági kutatóbázis hogyan segíti elő a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazását. Két területet — az ipart és a mezőgazdaságot — tekint- , ve a bizottság szekciói a megye előtt álló legfontosabb feladatokra összpontosítanak. A légjelentősebb szabolcsi iparvállalatok kutatási, műradálmi félkelés. Olyannyira, hogy Ungban, Beregben, Ugo- csában, Máramarosban a nemesek is tömegesen csatlakoztak a felkeléshez. Szabolcsban, Szatmárban úgyszintén. Tyúkodon és Genesen például valamennyi nemes a parasztforradalom hívének vallotta magát. Később kemény megtorlásban részesültek, de a forradalmi események idején tanúsított bátorságukkal megmentették az országrészt a polgár- háború pusztításaitól. Egyébként mindenütt az^z elv érvényesült, amelyhez Dózsa tartotta magát a seregzöm hadjáratában: csak ott szabad elpusztítani a nemesek birtokait, ahol fegyveresen ellenállnak. Mivel az északkeleti vármegyékben nem a harcot, hanem inkább az egyetértést választotta a nemesség, senkinek a haja szála sem görbült. A forradalmi erőszak mindössze annyiszaki fejlesztési munkájának tanulmányozása alapján javaslatot készítenek új megoldások kidolgozására, (korszerűbb gyártmányok, fejlettebb technológiák, munka- és * üzemszervezés) a vállalati műszaki fejlesztéssel foglalkozó szervezet továbbfejlesztésére.* E javaslatok beépülhetnek a vállalatok közép- és hosszútávú terveibe. A tudománypolitikai határozatoknak megfelelően vizsgálják a bizottság szekciói például az egyes vállalatok és az iparági kutatóintézetek együttműködését, javaslatokat adnak. Segítenek javaslataikkal a licencek és a know-how-ok (a gyártási eljárás ötletei) intenzív hasznosításában. K gazdálkodás fellendítéséért A tudomány a hasonló napi feladatok szolgálatába áll az agrárterületen is. A cél itt a talajerő fokozása, az optimális műszaki fejlesztés, a korszerű és gazdaságos állat- tenyésztés, a vertikáció célszerűsége, az élelmiszeripar okszerű elhelyezése, a legújabb és nálunk is alkalmazható termeléstechnikai eljárások ismertetése. Ezeken kívül vizsgálják az üzemi vezetés hatékonyságát, a lehetőségeket a közgazdasági és üzletpolitikai tevékenység továbbfejlesztésére. Foglalkozik a bizottság a szakszövetkezetek gazdálkodásának fellendítésével. A munkabizottságok erre vonatkozó tervei már elkészültek, ezeket összegezik, s finomítják, majd átadják a javaslatokat az illetékes megyei szerveknek. Nagy hatása lehet a termelésben annak a munkának, amelyet a bizottság a munkaigényes növények — burgonya, zöldség, cukorrépa, dohány — termelésével kapcsolatban végez, s annak a felmérésnek, amely a megye gyümölcsösei rekonstrukcióját szolgálja. Szabolcsi ajánlások A megyei tudományos koordinációs bizottság javaslatára született meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága által az elmúlt negyedévben kiírt tudományos pályázat is. Első eset, hogy a megyei költségvetésben fedezet áll a tudományos munkákra. Ez a pénz gazdaságos tétel, hiszen a befektetés bőségesen megtérülhet. A részletes feltételek között találjuk például a megye szolgáltatás-fejlesztését, az egyes vállalatok hatékonyságát segítő üzem-, munka- és műszaki fejleszban nyilvánult meg, hogy elégették a papoknál talált hivatalos iratokat. Ez is általános gyakorlat volt az egész 1514-es parasztháborúban. Okiratok, nemesi kiváltságlevelek rögzítették a jobbágyság jogfosztóttságát, érthető hát, ha a keresztesek dühe e jogi bizonyítékok ellen fordult. Hasonlóan az ország északkeleti, keleti részeihez, Dunántúlon is Vérontás nélkül terjedt a keresztesek mozgalma. A nemesek ugyan nem csatlakoztak hozzájuk, de az ellenséges magatartástól is óvakodtak. Lényegében mindkét tábor várakozó . álláspontra helyezkedett. Nem így a Duna—Tisza közén, ahol Mészáros Lőrinc nagy erély-- lyel vezette a keresztes hadakat déli irányba. Kezdetben összecsapások nélkül nyomultak előre, sokan csatlakoztak hozzájuk, igaz a bizalmatlan Kecskemétet keményen megfenyegette Lőrinc pap. Kalocsán viszont tetemes erővel gyarapodott a sereg. Lévén érseki székhely a város, eleve gyülekezőhelynek jelölték ki még akkor, amikor senki nem látta előre a keresztes mozgalom fordulatát. Amikor pedig Bakócz hercegérsek megparancsolta a gyülekezők hazatérését, együtt maradtak. tési megoldásaira vonatkozó*1 ajánlásait, vagy a könnyűszerkezetes építési mód kialakításának igényét. A mezőgazdaságban a zöldségtermesztés területén lévő tartalékok kiaknázására buzdít a pályázat, amelyben új «fajták es új gépek elterjesztése a fő cél. A tsz-vezetés, szervezés megjavítása, a korszerű, zárt konstrukciós sertéstelepek hasznos üzemelése, az iparfejlesztés, a munkaerőhelyzet perspektívája — mind mind a megye fejlődését szolgálják. A többnyire országosan meghirdetett pályázatok minden bizonnyal eredményt hoznak, mint ahogy eredményes volt más javaslata is a bizottságnak. A bizottság alapos elemző munkája hatására a megyei tanács vb legutóbb határozatban kérte a MÉM-ot, hogy adja meg önálló kutatási témaként a Nyírségi Agrotechnikai Intézetnek a burgonya, a homoktalajok és a dohány ipari kutatását. A fentiek is igazolják, hogy a bizottság létrejötte nem volt hiábavaló. Szervezettséget teremtett, az egyéni vélemények helyébe hiteles adatokkal alátámasztott, egységesített elképzeléseket tár1 a kormányzat elé, amellyel a megye partnerévé tud lenni tárgyalásokon is az országos szerveknek, Az okok, az akadályok, a lehetőségék feltárása — ez a tudományos munka iránti legfőbb elvárás, amit a tudomány megyei művelői szívesen és lelkesen végeznek. A megyei pártbizottság a közelmúltban újabb feladattal bízta meg a tudományos egyesületekét: kapcsolódjanak be a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének munkájába, készítsék el egy adott üzem, vagy tsz ilyen irányú tervét. A tudó- ' mányos koordinációs bizottság már a legközelebbi ülésén megvitatja a kérést, kiadja a feladatokat, amelyekkel a már folyamatban lévő munkákat szélesítik. Az eredményes tevékenységhez van ereje a megyei tudományos bázisnak. Erre jó példa, hogy á márciusban megkapott — a munkaigényes növények termesztésével kapcsolatos — feladatok kidolgozását elvégezték, azt fel is terjesztették a minisztériumba, ahonnan máris kedvezően reagáltak a szabolcsi ajánlásokra. Szabolcs-Szatmár álláspontja e bizottság közreműködésével jobban illeszkedik az országos elképzelésekbe. A megyei tudományos koordinációs bizottság másfél évét azonban nem csak ezek, hanem más területek élénk pezsgése is fémjelzik. Kopka János Az így megnövekedett sereg biztosabb túlsúllyal özön- lötte el a Duna—Tisza közét. Az útjukba kerülő nemesi csapatokat rendre szétverték. Bócs kivételével egyetlen vár sem tudott nekik ellenállni. De a kíméletről is tanúbizonyságot adtak. Szeged semlegességet kért. Mészáros Lőrinc beérte a külvárosi szegények csatlakozásával, a gazdag várostól mindössze lovakat kért, noha fölényes túlerejével erélyesebben is fölléphetett volna. Úgy látszik azonban, sietni akart délre, hogy jobbról biztosítsa Dózsa temesközi hadműveleteit. Gyors egymásutánban elfoglalták Cobor- szgntmihályt, a mai Zombort, VáSáros-Váradot, a mai Újvidéket. Feldúlták Baját, majd Futakot, ezután átkeltek a Dunán és ők is eljutottak egész a Szerémségig, akárcsak a Dózsa főhadához tartozó egyes csapatok. Céljukat elérték: gondoskodtak arról, hogy a Temesvárt ostromló fővezért ne érhesse váratlan támadás a Duna—Tisza köze felől. Következik: Vérző parasztok. Gerencsér Miklós 9. Országszerte forradalom
