Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

l#7a. június 1 KELET-M AGY ARORSZ AG B. oldal Az utolsó tanítási nap: június 8. Megkezdődlek a szóbeli érettségik Csütörtökön országszerte megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák a középis­kolák nappali tagozatain. Az elmúlt napokban több mint 55 000 fiatal irta meg érett­ségi dolgozatát a különböző tantárgyakból. Megyénk 29 középiskolájában közel két és fél ezer diák készül az érettségire. A gimnáziumokban érett­ségi szóbeli vizsgát azok te­hetnek, akiknek legalább egy dolgozata megfelelt. A szakközépiskolákban azokat bocsátják szóbelire, akik a kötelező írásbeli tantárgyak legalább 50 százalékából si­keres dolgozatot készítettek. A jelöltek — akárcsak az előző években — az idén is húzzák a szóbeli tételeket. A feleltetés egy-egy tantárgy­ból legfeljebb 15—20 perces lehet. A felelet megkezdése előtt időt biztosítanak a vizsgázónak a tétel átgondo­lására. Mint a szakemberek hangsúlyozzák: változatla­nul az a cél, hogy az érett­ségi lehetőséget nyújtson a tanulóknak az önálló gon­dolkodás kifejezésére, a kö­zépiskolában tanultak ma­gasabb szintű összegezésére. Legfontosabb az érettségin annak megállapítása, hogy a diákok szert tettek-e megfe­lelő tudásra, s az elméleti is­mereteiket képesek-e össze­kapcsolni a gyakorlattal. A tanév hátralévő részé­nek menetrendje a követke­zőképpen alakul: az általá­nos és középiskolák nappali •tagozatain június 8-a az utol­só tanítási nap. A tanévzáró ünnepségeket az igazgatók által meghatározott napon, június 12. és 17. között tart­ják. Az érettségi vizsgákat kö­vetően június 26-án ország­szerte megkezdődnek vala­mennyi tagozaton az egyete­mi, főiskolai felvételi vizs­gák, amelyek a rendelkezé­sek szerint július 31-ig befe­jeződnek. A ZÁHONYI LENIN TSZ-NEK 250 HOLD TERMŐ ALMÁSKERTJE VAN. NAGY GONDDAL ÉS MEGFELELŐ VÉDŐFELSZERELÉST HASZNÁLVA VÉGZIK A SORON KÖVETKEZŐ PERMETEZÉST. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE). ügyfélszolgálati iroda nyílt Krémes — csak helyben Gyorsabb ügyintézés a Nyíregyházi Városi Tanácson KÖjÁL-eilenőrzések egész nyáron Az idén gyakran hivatkoz­tunk az időjárásra, a korai jó időre, aminek következmé­nye, hogy egyes idényjellegű zöldségfélék hamarabb hoz­tak termést Korán megjelen­tek a piacon a gyümölcsök, a primőr áruk. A nem termelő vállalatoknak, intézmények­nek is számolniuk kellett a meleggel, ami különösen a megye egészségügyi szervei­nek munkáját kétszerezte meg. A Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás Ellenőrző csoportjainak a fagylalt meg­jelenése jelentette a nyári szezon kezdetét. “Fokozott vizsgálatot követelnek a rom­landó készételek, sütemények, az élelmiszergyártás munka­helyi körülményei. Nem ke­rüli el figyelmüket a raktá­rozás tisztasága, a hűtőgé­pek alkalmazása, a szállítási körülmények, a levegő és víz szennyező hatása sem. Gyárakban. vendéglátófae- lveken, boltokban a legszigo­rúbban ellenőrzik az egész- ségügvi kövefe'mények meg­tartását. felhívják a figyel­met a hiányosságokra és ott. ahol szükséges, gyors intéz­kedéseket tesznek. Különösen a vendéglátóhe­lyeken, üzemi konyháknál kell alkalmazkodni a meleg időhöz. Főzni csak annyit le­het egyszerre, hogv abból másnaDra ne maradion. A készételeket 2—4 órán belül ki kell szolgálni, köretek, főtt tészták, főzelékfélék még hűtőszekrényekben sem tá­rolhatók. A cukrászati készítmények közül a kéémes a legveszé­lyesebb Mérgezést okozhat, ezért a KÖJÁL csak a terme lőhelyen — és frissen — en­gedi forgalomba hozni, a szállítását nyáron nem en­gedélyezik. A legtöbb helyen hűteni sem lehet — a nagy sütőtálcák nem férnek be a hűtőszekrényekbe. A járványügyi szolgálat gyakran találkozik visszatérő hibákkal. Még az sem ritka, hogy nekik kell felhívniuk egy-egy vállalat illetékesei­nek figyelmét, hogy ideje lenne a raktárhelyiségét, vagy az éttermét tataroztat- ni, festetni. Sok az olyah dol­gozó, akinek nincs érvényes orvosi igazolása. Ilyenkor el­tiltják a Ólunkétól, amíg ér­vényes igazolást nem szerez. Gyakori hiba az is, hogy a konyhákon nem ellenőrzik a többrészes mosogatást — zsírtalanítást, fertőtlenítést, öblítést és szárítást. Az élelmezési egységeknél még mindig nem kielégítő a hűtőkapacitás. A zsúfolt ve­gyesboltokban többnyire nincs helye a hűtőgépeknek, vagy ha van is, elég kicsi. A tejipari vállalatot azonban ezen a téren dicséret illeti. A falvak tejgyűjtői mellett gombamód szaporodnak a tej-kenyér boltok. A mo­dern, üveg falú épületek tá­gasak, a tejtermékeket nagy hűtőgépekben tárolják. A rendszeres és szigorú vizsgálatoknak van eredmé­nye. Három éve nem volt je­lentős étel- és fagylaltmér­gezés a megyében. A szabá- olyok megtartására és a fo­kozott ellenőrzésekre hívja fel a a figyelmet a napokban megjelent egészségügyi mi­niszteri rendelet is. Balogh Júlia Au usztut l-h lehet ’e'entkezni a fiata'oknak Szakmát tanulnak az NDK-ban Szabolcs-Szatmár megyé­ből az idén 180 fiatal vállal­hat 3 éves munkát az NDK- ban. az 1967-ben a két or­szág kormányai között meg­kötött munkaerő együttmű­ködési egyezmény keretében A’ szakképzetlen fiataloknak a nyelv elsajátítása mellett lehetővé teszik a német vál­lalatok, hogy a betanítás után tanfolyamokon tökéle­tesítsék ismereteiket és szak­munkásvizsgát tegyenek. Tjv év őszén megyénkből 30 érettségizett fiú utalhat karl-marx-stadti könyve­lőgép gyárba. Műszerész é esztergályos betanított mun­kakörben dolgozhatnak. 15 lakatos és 0 forgácsoló szak­munkás a lines») nehézsé«- gvárb» utazik. Lányokat i várnak az erfurti erősáramú berendezések gyárába vil­lanyszerelő és elektroműsze­rész szakmákba. Műszerész képzettséget szerezhet 17 fia­tal — főleg lányok — a drez­dai mérőmüszergyárban. Ide várnak 5 esztergályost és 15 mechanikai műszerészt is. Szabolcsi fiatalok kerülnek a lipcsei építőipari kombinát­ba, az elsterbergi műselyem és viszkózagyárba és az ebersbachi fonógyárba is. A megyei tanács munka­ügyi osztálya eddig hatvan helyre — vállalatokhoz, is­kolákhoz — küldött jelentke­zési lapot és olyan tájékoz­tatókat, amelyek a kiutazás feltételeit tartalmazzák. Ter­mészetesen egyéni jelentke­zéseket is várnak, amelyeket a járási hivatalok és a váro­si tanácsok pénzügyi, terv és munkaügyi osztályain fogad­nak el. A jelentkezés végső határideje, 1972. augusztus 1. Június 1-én a Nyíregyházi Városi Tanácson megnyílt az ügyfélszolgálati iroda. _ _ A városi tanácson eddig tájé­koztatási iroda volt, ahol az ügyfelek csak felvilágosítást kaptak. Az új irodán több­nyire — a leggyakrabban előforduló ügyeket — már el is intézik. Természetesen fel­világosításokat továbbra is adnak. Az ügyfélszolgálati iroda a városi tanács végrehajtó bizottságának egy tavalyi ha­tározata alapján nyílt meg. Az iroda vezetője a közel­múltban Budapesten, a IV. kerületi tanácson tapaszta­latcserén vett részt, ahol már működik hasonló iroda — a kerület lakóinak megelége­désére. Az ottani tapaszta­latok szerint az iroda műkö­dése nyomán gyorsul a ta­nácson az ügyintézés. Az új irodán a tanács osz­tályvezetői által javasolt ügyeket — elsősorban a gyakran ismétlődőket — in­tézhetik a város lakói. A la­kásépítéssel kapcsolatos ügyek egy részét például az irodán intézik. Jelentősen könnyít az ügyfélszolgálat a tanács osztályainak munká­ján. Ezért a jövőben néhány osztályon kevesebbszer tar­tanak fogadónapot. A foga­dónapok kijelöléséről a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága dönt, várhatóan már a júniusi ülésen. Az ügyfélszolgálati iroda 8 órától dálután 4 óráig tart nyitva — szombaton 8 órától 12 óráig. Az irodán öt szak­képzett tanácsi dolgozó fo­gadja az ügyfeleket. Egy elő­adó a talált tárgyakkal és a mezőgazdasági ügyekkel fog­lalkozik, egy a munkaköny­vekkel és a kereskedelmi ügyekkel, egy az építési, a kommunális és tervügyek­kel, egy az adó-, költségve­tési és iparügyekkel, egy pe­dig az igazgatási, művelődé­si és az egészségügyekkel. Az irodán kell bejelenteni a gépjárműveket is. A fel nem sorolt ügyek intézéséről az iroda alkalmazottai" felvilá­gosítást adnak az érdeklő­dőknek. Hegalakult a Nyírségi Szövetkezetek Húsipari Társulása A nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezet és nyolc ÁFÉSZ részvételével csütörtökön Nagykállóban megalakították a Nyírségi Szövetkezetek Húsipari Tár­sulását. A Felső-Tisza-vidék és a Nyírség húsellátásának javítására létrehozott társu­lás alapító szövetkezetei a bal- kányi, a nagykállói, a nyírbá­tori, a nyíregyházi, a raka- mazi, a tiszalöki, a tiszavas- vári és az újfehértói ÁFÉSZ- ek. Az alakuló ülésen határo­zatot hoztak arról, hogy 1973. december 31-ig a Virágzó Föld Tsz korábban kialakí­tott sertéstelepéhez kapcsol­va felépítenek egy húsfel­dolgozó üzemet, amelynek várható kapacitása egy mű­szakban évi 11 600 sertés fel­dolgozása. A feldolgozó üzem értéke — a tervek szerint — 22 millió 900 ezer forint lesz, építését pedig az üzemeltető Virágzó Föld Tsz építőbri­gádja végzi. A költségekhez a termelő- szövetkezet 11 millió 900 ezer forinttal, a SZÖVOSZ 7 millióval járul hozzá, a hi­ányzó összeget pedig az álta­lános fogyasztási és értékesí­tő szövetkezetek adják. A társulás első ülésén megala­kították a 15 tagú igazgató tanácsot, a 9 tagú intéző bi­zottságot, valamint az 5 tagú fegyelmi bizottságot. Az ülés résztvevői köszönettel vették a megyei tanács egyetértését, valamint azt, hogy a tanács anyagi támogatásáról is biz­tosította a társulást. A társulás létrehozása jó példája a különböző típusú szövetkezetek együttműködé­sének. Gyógyszer A fiatal orvos udvariasan az ajtóig kísérte páciensét, aztán kiszólt a betegekkel zsúfolt váróterembe: — Kérem a következőt! Alig egy perc múlva idős, termetes asszony lépett be. — Csakhogy rám került végre a sor! Már több mint két órája várok — kezdte fújtatva, miközben táskájá­ból elővett egy parányi no­teszt. Gyorsan fellapozta és az orvoshoz fordult. — Legyen szíves Seduxent, Demalgont, Algopyrint, Kal- mopyrint és Vegacilint felír­ni nekem. Lehetőleg két-két lobozzal mindegyikből. Az orvos csodálkozva te­intett rá. — De hogy gondolja ezt, kérem? Hiszen még azt sem tudom, hogy mi a panasza. — Nem tesz semmit — le­gyintett az asszony. — De ha annyira kiváncsi, meg is mondhatom magának. Gyak­ran szédülök és piros kari­kák cikáznak a szemem előtt. — Ezt biztosan a vérnyo­más rendellenessége okozza. Meg is mérem rögtön, nyújtsa ki a karját. — Felesleges, az én vér­nyomásom a lehető legtöké­letesebb. Ebben biztos le­het. Én inkább izületi meg­betegedésre gondolok. Per­sze, nem is csoda ilyen idő­járás mellett. A múltkor is. amikor az a nagy frontát­vonulás volt, úgy elővett a reumám, hogy szinte has- gatta a térdem. Ilyenkor az­tán, ha lehajolok, a fájda­lomtól megszédülök és a piros karikák megjelennek a szemem előtt. ezen sokat segítene — szólt közbe már kissé ingerülten az orvos, — Persze, hogy nem segít. Nem is nekem kell ez, ha­nem a szomszédasszonyom­nak. O ugyanis nem ért rá eljönni. A saját részemre valami mást kérnék. Ha le­het svájci készítmény le­gyen. Az egyik ismerősöm­nek is olyan van és nagyon meg van vele elégedve. Tet­szik tudni, olyan piros csí­kos dobozos, kék drazsé. Az orvos idegesen felállt és szélesre tárta az ablakot. — Beengedek egy-kis friss levegőt — magyarázta. — Megfájdult a fejem ebben a fülledt melegben. — Nem friss levegő kell akkor — mondta fitymálva az asszony és előhúzott tás­kájából egy kis üveget. — Ezt szagolja meg, doktor úr! Ettől biztosan megszűnik a fejfájása — mondta maga­biztosan és az elfehéredett orvos elé tolta az üveget... — Nem hiszem, hogy a Seduxen, meg a Kalmopyrin N. EL LAPSZÉLEN Selejtkiállítás Szinte kényszerül az em­ber, hogy az ISG mátészal­kai gyáregységének üzem­csarnokában, a bejárattal szemben felállított vasáll­ványra vessen néhány pil­lantást Vonza az érdeklő­dést. S, ha már eddig elju­tott, el is időzik itt, mert érdemes. Az állvány felett felirat. „A gazdaságos ter­melés gyarapít, a gazdaság­talan károsít.” Ez a selejtkiállítás az utóbbit példázza. Olyan, itt készült munkadarabok ke­rültek itt „közszemlére”, amelyek gondolkodásra kész­tetik a szemlélődőt, de fő­leg az itt dolgozó munkáso­kat, vezetőket. Van ebben a kiállításban valami önkont­roll jellegű, figyelmeztető felhívás, szinte kiabál, hogy vigyázni kell, mert ez zseb­bevágó kérdés. És ne tovább! Amolyan szégyenérzetet kel­tő őnbírálat is, mert e se- lejtmunkadarabok láttán a jól, kiválóan, minőségileg kifogástalanul termelő dol­gozó tudja, ki vagy kik azok, akik rendszeresen rossz munkát végeznek, s ebből neki is, a vállalatnak is, a népgazdaságnak is ká­ra származik. Felkelti és ébren tartja a munkásokban a kollektív felelősségérzetet. Jó ötletre vall e selejtkiállítás meg­rendezése. Friss még, alig két hete „nyitották” meg. Sokan megállnak előtte. Va­lójában miért az érdeklő­dés? Elsősorban talán azért, mert ez a tárlat nem csak úgy általában adja tudtul, hogy ekkor, meg akkor mi­lyen selejtalkatrész készült, hanem névre szólóan. Nem kendőz semmit, őszinte. íme egy példa. Az egyik szépen megírt papír­kártyán ez olvasható: selej­tes csővég. Ebből 298 ké­szült. Egységára 2,91 forint, összes selejtkár 447 forint 58 fillér. Selejtokozó: tech­nológia ... S itt álljunk meg egy pillanatra. Csak azért nem írom ide a selejtért fe­lelős művezetők és meósok neveit, mert akkor a többie­két is fel kellene sorolni. Ugyanis ott „díszelegnek” a nevek a többi, így készült selejtes munkadarabok: a szelepház, főtengely, dugaty- tyúcsapszeg, hajtórúdesap- ágy, stb. alatt is. Könnyen kiszámítható, hogy mennyi az összes kár. Ez is egyfajta agitáció a se- lejttermelés ellen. És szem­léletes. Nem mintha eddig nem lett volna. Eddig is ki­mutatták, nyilvántartották a selejtet, de csak papíron, s nem került közszemlére. Most igen. És nagyobb a hatása, mert nem „csak” kártérítést köteles fizetni, aki használhatatlan munka­darabot termel, hanem szé­gyenkezik is. Felkelti a lel­kiismeretét az embereknek. Elmondta az igazgató, tar­tottak attól, hogy a kiállított selejt munkadarabok esetleg „eltűnnek” majd. De nem. Ott vannak. Itt valójában küzdelem van a selejt el­len. Ilyen vállalásaik van­nak a brigádoknak, a gyár­egységnek. Ez a munkaver- seny-vállalások egyik eleme. Része annak a közgondolko­zást alakító-formáló szemlé­letnek, amelynek célja: „Fejlesztenünk kell a köz- gondolkodást olyan értelem­ben is, hogy a termelékeny­régnek a jövedelmezőségben teli realizálódnia...” Ezt szolgálja ez az ötletes selejtkiállítás. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents