Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

fWl június 15. KfiLfiT-MASYAKORSZAtJ S. oldal Alapanyaga gipsz és perlit Korszerű válaszfalgyártás Nyíregyházán • • Ügyintézés az Erdőháton Tanulságos tapasztalatok 1 uristvándiban Az építőipar meggyorsult fejlődése szükségképpen ma­gával hozza a „járulékos” iparágak fejlődését is. így a könnyűszerkezetes építési program végrehajtása nyo­mán felszínre került a belső térelválasztás gazdaságos és műszakilag megnyugtató megoldásának kérdése is. A korábban alkalmazott, ma már hagyományosnak számító helyszínen épített tégla, illetve különböző ada- lékos könny űbeton válaszfa­lak felől a figyelem újabb, korszerű és szerelhető vá­laszfalak felé tolódott el az érdeklődés. A hazai építkezéseken al­kalmazzák a gipsz-papír, va­lamint faforgácslap válaszfa­lakat is. Az előb­bi típus FORGIPSZ, míg az utóbbi FORVÁLL néven vált ismeretessé. Ezeknek az anyagoknak al­kalmazására a Szabolcs-Szat- már megyei ÉPSZER Válla­latnál is sor került, azonban a kedvezőtlen piaci viszo­nyok újabb, válaszfalként alkalmazható építőanyagok keresésére ösztönözték a vállalat műszaki kollektívá­ját. így jutottak el a gipsz- perlit elegyéből készült vá­laszfalak alkalmazásához, s a két anyagból kedvező éoü- letfizikai tulajdonságokkal rendelkező válaszfalat sike­rült elöállíiani. Az új típus egyetlen nagy hátránya a kedvezőtlen súly volt, amit egy elfogadott ma­gyar szabadalom alapján, üregelő hajtással ellátott gép­pel sikerült kiküszöbölni. A beállított gépsor forgó tüs­kékkel üregeket képez ki a megszilárduló gipsz-perlit elegy ben, s így a kész válasz­fal súlya lényegesen kedve­zőbb lesz az anyagfelhaszná­lás és a beépítés szempontjá­ból. Az előre gyártott és szerel­hető válaszfalak mérete hosszirányban 2,65 és 8 méter beépítési magasság között 2,5 centiméterenként változtat­ható. A hagyományosnál gyor­sabban beépíthető térelvá­lasztó válaszfalak közvetle­nül festhetők, tapétázhatok, s így előzetes kalkuláció sze­rint alkalmazása megtakarí­tást eredményez. A vállalati építkezések­nél ebben az évben már zöm­mel az üregeit gipsz-perlit vá­laszfalakat építenek be, de ezenfelül sor kerülhet továb­bi igények kielégítésére is, úgy a kislakás-, valamint a blokkos és alagútzsalus épít­kezéseknél. Jelenleg a vállalatnál to­vább folyik a válaszfalgyár­tás korszerűsítése, mely ré­szét képezi a műszaki fej­lesztési tevékenységnek is — írják levelükben Koncz Tibor okleveles mérnök és Kotolics András okleveles gépészmér­nök. A Túr kanyarulatában fek­szik Turistvándi. Hosszú fő­utcája csendes, csak a vízi­malom kerekeinek csobogása hallatszik. Ilyenkor a mezőn dolgozik a község apraja, nagyja. Az ezerlelkes Tur­istvándi a tanácsok körzete­sítése óta igazgatásilag Szat- márcsekéhez tartozik. A két községet 5 kilométer hosszú, felújított kövesút választja el egymástól. Ezt az utat azon­ban hivatalos ügyek miatt ritkán kell megjárniuk a turistvándiaknak, mert a ta­nács dolgozói péntek kivéte­lével mindennap fogadóna­pot tartanak a volt tanács­házán. Fogadónap — kevés ügy tél Orosz Pál tanácstitkár tart fogadónapot. Várja az ügy­feleket. Hiába. Hosszú órá­kon át senki sem kopogtat. Végül Jakab Sándor jön, hogy eleget tegyen telekbeje­lentési kötelezettségének. A titkár a helyszínre megy meggyőződni arról, hogy a bejelentés megfelel-e a va­lóságnak. A volt tanácsházán ismét csendesen telik el egy óra. Majd Jenei Lajos pedagógus jön, s kéri a titkárt, hogy a tanács cserélje ki szolgálati lakásának egyik ablakát. A titkár a helyszínen megvizs­gálja, jogos-e a kérelem, s nyomban megígéri, hogy már délután itt lesz a megfelelő ablak. A pedagógus arcán látszik, hogy megnyugodott. — bízik a titkár ígéretében. hivatalnál. De arról nem készül statisztika, hányán jönnek hozzám este és vasár­nap ügyes-bajos dolgaikkal a turistvándiak. Én ugyanis ott lakom, az egyesítés előtt ott voltam tanácselnök. Készségesen, udvariasan A turistvándi Tukács Mi­hály így emlékezik vissza ügyének intézésére: — Május 29-én Vári Lajos tartott nálunk fogadónapot. Rokkantsági nyugdíjamat in­tézte. Készségesen, udvaria­san. — Ettől a beteg embertől aligha várhattuk volna .el, hogy átjöjjön Szatmárcseké- re — veszi át a szót Smaj- da Katalin, a tanács szociál­politikai előadója. — Nemrégiben" Lákatos Gyula sürgős szociális se­gélyt kért. Mielőtt megkap­ta, kimentem a lakására környezettanulmányt készí­teni. A fehérgyarmati járási hi­vatal Turistvándiban és még néhány körzetesített szatmá­ri községben kísérleti jelleg­gel be akarja vezetni a nyomtatványos ügyintézést. Erről a legilletékesebb, a já­rási hivatal igazgatási osz­tályvezetője, dr. Gaál Imre ezeket mondja: — Több községben rendkí­vül kicsi az ügyfélforgalom a fogadónapokon. Főleg az Erdőhát községeiben. Ezek­ben a falvakban a jövőben egy héten csak egyszer tart fogadónapot a tanács. A nyomtatványos ügyintézés abból áll majd, hogy a hiva­talsegéd naponta közlekedik a tanács és a körzetesített köz­ség között. Ö ad nyomtat­ványt az ügyfeleknek. Ök ezt kitöltik személyi ada­taikkal. s ráírják, hogy mi a kívánságuk. Például valaki kér egy igazolást a nyomtat­ványon. S másnap a hiva­talsegédtől azt meg is kapja. Amit nem pótol a nyomtatvány Ilyen módszert akar beve­zetni a járási hivatal, hogy gyorsabbá tegye az ügyinté­zést. Esetenként ez a mód­szer beválhat, de nem pó­tolhatja a személyes kapcso­latot: tanács és az állam­polgárok között. S ha a nyomtatványos ügyintézés mellett döntenek is, nem szabad elfeledni, hogy nin­csenek kis ügyek és nagy ügyek: az ügyek mellett em­berek vannak, s minden ál­lampolgárnak a saját ügye a ^legnagyobb. És a fogadónapot nyomtat­ványos ügyintézéssel aligha lehet pótolni. Nábrádi Lajos Átadták A Nyíregyházi Városi Ta­nács korábban pályázatot hirdetett három olyan mű­termes lakásra. amelyre képzőművészek jelentkezését várták. A pályázatokat érté­kelték, s a három lakás közül kettőt június 14-én átadtak a művészeknek. Az egyik mű­termes lakást a megye ismert kéDzőművésze — Huszár Ist­ván — kanta, a másikra a győri Lakatos József jelent­kezését fogadták el. Lakatos József győri tárlatai mellett többször szerepelt Budapes­ten, volt lengyelországi, cseh­szlovákiai kiállítása, több dí­jat nyert külföldön. A har­madik lakásra újból pályá­zatot hirdetnek. A lakások 65, illetve 75 négyzetméter alapteríiletűek, egyenként 350 ezer forintba kerültek. A fogadónapnak ezzel vége. — Nem nagy ügy volt egyik sem — mondja Orosz Pál, majd kerékpárra ül és visszahajt Szatfnárcsekére, a tanácsházára. Ezt a két ügyet talán . el lehetett volna intézni nyom­tatvánnyal, a hivatalsegéd közvetítésével is. De vajon a családi és a személyi ügyek kerülhetnek-e csupán nyom­tatványra — kérdezzük Vári Lajost, a szakigazgatási szerv helyettes vezetőjét. — Nem. Sok olyan ügv van, amit csak a helyszínen lehet elintézni. Igaz, hogy Turistvándiban az ügyfélfor­galom kicsi. Ezt statisztikai­lag ki lehet mutatni a járási Meghalt egy ember Május 18-án levél — híva-, talos értesítés érkezett a Sza. bolcs-§zatmár Megyei Ta­nács munkavédelmi főfel­ügyelőjéhez. Az állt benne, hogy 5 nappal korábban Tóth József 61 éves termelőszövet­kezeti tagot harmadfokú égé­si sebekkel be kellett szállí­tani a mátészalkai kórházba, ahonnan tovább szállítot­ták a nagykállói elmegyógy­intézetbe. A munkavédelmi főfel­ügyelőnek ez az utolgó fél­mondat tűnt fel. Nyilvánvaló, hogy az idős termelőszövet­kezeti tag égési sebei átmene­ti elmezavart is okoztak. Te­lefon a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának munkavé­delmi felelősével azonnal — másnap, május 19-én — ki­szálltak a helyszínre, kivizs­gálni ennek a különös .üze­mi balesetnek” a körülmé­nyeit. + A nagyvarsányi Tisza Ter­melőszövetkezet egy külső tanváiáról van szó. Itt égett meg az öregember. Azért tettük idézőjelbe az „üzemi baleset” szót. mert ebben az esetben ..üzemről” — aho­gyan azt ma már a szabolcs' mezőgazdaságban is értjük — nem lehe* szó. Tóth József 61 éves férfi a Tisza Termelőszövetkezet éjjeliőre volt. Este kiment a tejeskocsikkal, reggel visszajött a teieskocsikkal. Közben volt az éj.ieliőrködésen kívül né- hánv másfajta munkája is. Például — sok egyéb tenni­valója között — meg kellett melegítenie a reggeli feiés- kez szükséges vizet is. Nos, május 13-án nem me­legítette meg. Amikor reggel megjött a tejeskocsi, ágyban fekve, reszketve fogadta is­merőseit, munkatársait, re­megő szájjal; „Édes gyerme­keim, nem tudtam megmele­gíteni a vizet. Megégtem.” Hogy történt ez? Mivel egyedül volt és többé nem fog beszélni róla, csak meg­közelítőleg lehetett kiszámí­tani az üzemi baleset körül­ményeit. Az idős ember petróleumot akart tölteni a viharlámpába. Ehhez rendelkezésére állt maga a lámpa, nagyon szűk nyakkal, és egy ötliteres mű­anyag kanna, igen bő kicsor- gó csappal, Megpróbálta. Ahogy ilyenkor történni szo­kott, az üzemanyag egy része a nadrágjára csörgött. Mire a lámpát meg akarta gyújta­ni valószínűleg felgőzölgött a gyúlékony anyag, lángolni kezdett a ruhája. Ma már sohasem lehet megtudni, hogy az idős ember hogyan mentette meg a tűzvésztől a szalmatetős kis sufnit, ahol mindez történt, a szomszédos fedett szint, szintén tele szal­mával, amiben körülbelül millió forint értékű állat et­te a takarmányát a baleset pillanatában. Tény, hogj nem lett tűz. És Tóth József már sohasem fogja tudni el­mondani, hogy érte ezt el. ★ Az egész ügyben az a külö­nös. hogy a május 13-án tör­tént balesetről május 18-án kaptak értesítést a megyei fe­lelősök és amikor másnap, május 19-én kiszálltak t nagyvarsányi Tisza Termelő- szövetkezetbe, egyetlen egy embert, vezetőt vagy tagot sem találtak, aki tudott vol­na az idős ember sorsáról, hogylétéről, állapotáról. Nem büntethető, de eléggé el nem ítélhető epizódja e törté­netnek, hogy onnan, Nagy- varsányból hívták fel a kikül­döttek a kórházat és ők hal­lották először, ők mondták meg a helyi vezetőknek is, hogy Tóth József 61 éves tér. melőszövetkezeti tag éppen néhány perccel korábban a kórházban, a gondos ápolás ellenére, belehalt sérüléseibe. ★ Tóth József, élt 61 évet és — amilyen egészséges volt — még 20 nyarat is láthatott volna. Egyet sem fog látni már. Ki a felelős? Nincs felelősségre vonható személy. Az általános emberi gondatlanság a felelős, amely egy idős embert szék. asztal nélküli kis szobácskábán kényszerít Virrasztani. (Vagy lefekhet, vagy áll.) A petróleumöntésről még csak annyit, hogy a tanyában halála után valahol a szalmá­ban megtaláltak egy levágott tetejű műanyag kupakot, me­lyet valószínűleg tölcsérnek alakított át használója. Biz­tos, hogy az öreg nem tudott róla. Különben kereste volna. Egyébként egy ilyen műa­nyag tölcsért 5 forintért kap­ni lehet bármelyik üzletben. Gesztelyi Nagy Zoltán Rakamaztól a Balatonig Úttörők nyaralása Júniustól augusztus végé­ig „telt ház lesz” megyénk úttörőtáboraiban és az or­szág különböző nemzetközi és üdülőtáborában. A nyíregyházi járás 900 úttörője hat turnusban a ra- kamazi táborba, 300-an pe­dig a Balaton partjára — Fonyódligetre, Szigligetre és Balatonlellére — mennek, öt csapat a Zempléni hegyekbe önálló sátortáborba indul jú­lius elején két hétre. A ra- kamazi tábor ez évben nem fogad külföldi fiatalokat, helyettük Heves megyei csa­patokat várnak, akik szabol­csi társaik cserepartnerei. A nyíregyházi iskolák út­törői önálló szabadtáborban nyaralnak, A 2. számú gya­korló és a 2. számú iskola két csapata Miskolc-Tapolcá­ra megy, a 4. számú iskola úttörői augusztusban Raka- mazra, a 12. számú iskola hatvan úttörője pedig Vácra. Csillebércen és Zánkán több, mint 300 gyermek ju­talomtáborozáson vesz részt. Ide azok az úttörők utazhat­nak, akik a szaktárgyi ver­senyekben az első három he­lyezett között voltak vagy kiváló úttörőmunkát végez­tek. A zánkai közlekedési szaktáborba két őrs utazik, ahol a pihenés, a szórakozás és a játék mellett közlekedé­si ismereteket tanulhatnak a gyerekek. A sóstói, a rakamazi, a ti- borszállási és a gergelyiugor- nyai vezetőképző táborok­ban több, mint ezren vesznek részt az őrsvezetöképzés fog­lalkozásain. Két megyei cso­port utazik 12—12 napra az NDK, illetve Lengyelország úttörőtáboraiba. Panasz A vendégek pontosan ér­keztek. Köves és felesége már az ajtóban várta őket. — Csakhogy megjöttetek, már úgy vártunk bennete­ket! — ujjongtak és a fénye­sen kivilágított, hatalmas ebédlőbe kísérték őket. — Hol van a mi kis ünne­peltünk? — kérdezte Brez- nyainé. — Nemrég aludt el a drá­gám, sajnálnám felkelteni. — Sebaj, azért iszunk az egészségére! Köves a bárszekrényhez lé­pett: — Konyakot, whyskit, sher- ryt, vagy talán egy kis cse­resznyét? A vendégek bőven ittak az ünnepelt, az egyéves Pétiké egészségére. — Most pedig gyorsan asz­talhoz, kész a vacsora — szólt ünnepélyesen a háziasszony. A tányérokban húsleves aránylóit. A vendégek jó ét­vággyal nekiláttak. — Fantasztikus, hogy mi­lyen drágaság van — mondta Kövesné és körbekínált egy ropogósra sült kacsát. — Az ember alig vesz valamit a boltban és oda a rengeteg pénz. — Milyen igazad van, szí­vem — bólogatott Breznyai- né és jókora darab kacsái emelt a tányérjára. — Egy­szerű hétköznapi ebédet esi náltam tegnap, de így is benne volt vagy 200 forintba Ráadásul elég rágós volt a borjúhús. — Az ember pénz nélkül már ki sem teheti a lábát otthonról — vetette közbe Köves, és tele töltötte a po­harakat 4 puttonyos asszuval. — Bizony, barátom! — mondta Breznyai szuszogva. — Nálam például mindig van ezer forint körüli zsebpénz Sohasem lehet tudni, hogy ki­vel fut össze az ember. Olyankor aztán illik meghív­ni valami jő kis helyre. A múlt héten is találkoztam az egyik régi ismerősömmel. Tu­dod, ő intézte el nekem a vi- kendtelkemet a Balatonnál. Négyszáz feletti cehhet fizet­tem, igaz, rengeteg martinit ittunk n telek örömére! — Nem is tudom, hogy bír­juk fenntartani magunkat ebben a rettenetes drágaság­ban — szörnyiilködött Köves né és pezsgősüvegekkel teli jeges vödröt tett az asztalra. N. K. MINDENFÉLE Bürokrácia Perzselő hőség. A sóstól strand bejáratánál hosszú sor vár a jegyre. Három tizen­két éves fórma kislány meg­szerezte, s vidáman rohan az öltöző felé. Egy néni a por­tán a jegyeket kezeli — kéri tőlük a kettőnegyvenes jegyhez a diákigazolványt. A gyerekeknél nincs ilyen. A néni visszaküldi őket, ve­gyenek akkor felnőtt jegyet. A kislányoknál nincs több pénz, állnak a hőségben ta­nácstalanul. Egy fürdőző odaszól a jegykezelőnek, hogy diákok ezek a gyerekek, láthatja róluk. A 1 válasz: „Látom, de nekem akkor is kötelességem kérni az iga­zolványt róla...” Házirend Reg|el nyolc, meleg, a bérház ablakai nyitva. Egy néni a negyedikről rázza a szőnyegeket, száll be a por az alatta lévő lakásokba. Egy asszony az utcáról felszól, hogy a házirend szerint ilyenkor már nem lehet sző­nyeget porolni, s különben sem a fenti emeletről szok­ták ezt csinálni. A válasz: mi az, hogy házirend, akkor porol, s ott, amikor, s ahol ő akar. Igen, amíg a házirend megsértőit ilyen esetek után még soha nem vonták fele­lősségre. Menetrend A ruhagyáriak megérkez­nek az esti műszakból, busz­ra ülnek és eljutnak a Ta­nácsköztársaság térre. Onnan az jészakiba .. —, legfeljebb gyalog. Mert "este tíz után már. nincs kör járat. A gyár­vezető azt' panaszolja, hogy az új menetrend elkészítése előtt — most először —r már nem hívták össze az üzeme­ket, hogy megbeszéljék ve­lük is a lehetőségeket. Pedig ez kétszeresen is hasznos lett volna. Az egyik: hátha talál­tak volna mindkét félnek jobb megoldást. A másik: legalább megmagyarázhatták volna dolgozóiknak, hogy ami van, miért van így. (kopka) Megrendelhető Az 5. Volán gyorsan rea­gált a taxirendelésekkel kap­csolatos írásra. Amint az igazgató által aláírt levél ta­núsítja: intézkedtek, hogy a taxik előre is vegyenek fel rendeléseket. Ezen túlmenő­en más rendelkezést is hoz­nak annak érdekében, hogy a taxiközlekedés a városban még kulturáltabb legyen. Elismerésre méltóan gyors volt az intézkedés, a válasz. Példa arra, hogy magyaráz­kodás nélkül is lehet megol­dani sokakat érintő, fontos kérdéseket. Taxigyorsasággal. O laifürdő IVJind több kellemetlensé­get okoznak Nyíregyházán a motorosok. Nemcsak azért, mert esténként és éjszakán­ként senkitől nem háborítva bőgetik versenyszerűen jár­műveiket, hanem a javítá­sokkal is. Olaj foltok éktele- nítik a házak előtti és közti járdát, sok helyen, így az Arany János utca 24. előtt még a füves parkban is olaj- tócsák, rongyok jelzik: kar­bantartóhellyé változnak a zöld területek. Talán nem kell ecsetelni, mit jelent a lakásokba behur­colt olaj, ami a cipőre ra­gad, nem kell magyarázni, hogyan teszi tönkre a motor, a szerelés a parkot. Van ren­delet, mely a zöldet védi. Van szabály, amely a csendet kö­veteli. Van előírás, amely a köztisztaságot szolgálja. Ér­vényt szerezni ennek még büntetés árán is fontos len­ne. A köz is érdemel annyi figyelmet, mint egy Pannó­nia. (bürget) a műtermes lakásokat

Next

/
Thumbnails
Contents