Kelet-Magyarország, 1972. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-01 / 127. szám
kxix. Évfolyam, 121. szäm ÄRA: 80 FILLER 1972. JÜNIUS 1, CSÜTÖRTÖK Takarékos, ésszerű gazdálkodást! (3. oldal) LAPTTXK TARTALMÁBÓL! Korunk mezőgazdasága (4. oldal) Szilágyiék „vacsorája” (5. oldal) Bajnoki labdarúgómérkőzésekről jelentjük (7. oldal) A szovjet—amerikai tárgyalások után Folytatódtak a magyar—kubai tárgyaiások Dr. Fidel Casfrónak az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fokozatát adományozta A Minisztertanács vacsorát adott a kubai miniszterelnök tiszteletére Kevés olyan nemzetközi esemény és még kevesebb olyan kétoldali szerződéseket ismer a külpolitika története, amelyeknek olyan „jó sajtója’’, egyetértő, támogató és elismerő fogadtatása lett volna, mint a moszkvai szovjet —amerikai tárgyalásoknak és az ott elfogadott okmányoknak. A tekintélyes francia lap, a Le Monde így fogalmaz: „Nixon moszkvai látogatása után az európai biztonsági értekezlet előkészítése áll a kelet—nyugati kapcsolatok tengelyében. A dolgok tehát meggyorsulnak, gyorsabban haladnak előre, mint egyes kormányok óhajtják. Máris anakronisztikusnak látszik az egészségügyi világszervezetnek az a döntése, hogy ismét elnapolja az NDK felvételét. Vajon mikor szánják rá magukat, hogy elismerjék ennek az államnak a realitását?” Varsó, amely szintén fogadta az amerikai elnököt, hasonlóan a moszkvai tárgyalások jelentőségét emeli ki. A Trybuna Ludu így ír: „Mindezt bátran a kelet— nyugati kapcsolatok döntő fordulata történelmi időszakának nevezhetjük.” Az ellenkező oldalról a legérdekesebb Henry Kissinger- nek, Nixon nemzetbiz+onsági főtanácsadójának értékelése: „A szovjet—amerikai kapcsolatok alapelveit rögzítő nyilatkozat jelentős dokumentum, amely idővel történelmi dokumentummá válhat. Nem akarunk érzelgősek lenni, de lehetségesnek tartjuk, hogy kapcsolatainkban új fejezet kezdődött.” Magában Moszkvában — természetes az ott megszokott tartózkodó tárgyilagossággal — ugyancsak a jelentős pozitív hatást emelik ki. A Pravda szerdai vezércikke emlékeztet arra, hogy „a kapcsolatok alapelveit rögzítő dokumentum megteremtette a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának további javításához szükséges bázist.” Valóban, ha a közös közleményt olvassuk, láthatjuk, hogy összefoglalóan, de szinte jegyzőkönyvszerűen közli a világgal, miről beszéltek Moszkvában, miben állapodtak meg, miben cserélték ki nézeteiket, s mi az, amiben csak egymással szemben álló álláspontjaikat konstatálhatták. Anélkül, hogy rangsort és értékrendet állítanánk fel a kérdések között, vitathatatlan, hogy külön ki kell emelni a rakétaelhárító rendszerek korlátozásával kapcsolatos szerződést, valamint a hadászati támadó fegyverek korlátozására vonatkozó néhány intézkedést rögzítő ideiglenes megállapodást. Ezzel valóban rendkívüli fontosságú lépés történt a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezésére. A megállapodást az tette lehetővé, hogy a felek kijelentették: szigorúan megtartják a két oldal biztonságának elvét, elismerik az egyoldalú előnyök megszerzésének megengedhe tetlen voltát. E szerződéseket, katonai jelentőségük mellett, az a körülmény is kiemeli, hogy reményt keltenek a leszerelés további lépéseinek megtételére. Mint olyan intézkedés- sorozatra, amely új alapokra helyezheti a világ biztonságát. Ez ugyanis az első nemzetközi megállapodás, amely a békés egymás mellett élést nem a fegyverkezés egyenlősége, hanem éppen a fegyverkezési verseny leállítása, a fegyverkezésnek — legalább is a stratégiai rakéták vonatkozásában — az adott szinten való befagyasztása elvein igyekszik megvalósitani. S mindennek jelentőségét növeli, hogy a világ két legerősebb katonai hatalma jelentette ki: „Abból a közös meggyőződésből fognak kiindulni, hogy a nukleáris korszakban nincs más alap egymás közötti kapcsolataik fenntartására, mint a békés egymás mellett élés.” Rendkívül fontos, már most megfogható eredménye a szovjet—amerikai csúcsértekezletnek az a változás, amely az európai kérdések megközelítésében tapasztalható. A moszkvai találkozót követő napon Bonnban elkezdődött a NATO külügyminisztereinek találkozója és ez már konkrét állásfoglalásokban, sőt hihetőleg lépésekben realizálja a szovjet fővárosban kapott lökést. Amint a Corriere Deila Sera című olasz lap megállapította: „Az eredmény Európa számára mindenesetre igen pozitív, az európai biztonsági értekezlet kérdése a jelek szerint megoldódott.” Ehhez talán még annyit lehet hozzáfűzni, hogy a közös közlemény tanúsága szerint nemcsak az európai biztonsági értekezlet kapott zöld utat, (hírek szerint novemberben Helsinkiben már sokoldalú tárgyalások kezdődnek az előkészítésről), hanem ettől ugyan elválasztva, de nyilvánvalóan azért összefüggésben is, lépéseket tesznek — mindenekelőtt Közép-Európában — a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése kérdéséről szóló egyezmény kimunkálására. A szovjet—amerikai kapcsolatok elveit tartalmazó meghatározó okmány, amelyet a Figaro című francia lap találóan „a békés egymás mellett élés tizenkét parancsának” nevez, valamint a közös közlemény tisztázza a kétoldalú viszony és a nemzetközi kérdések még sok vonatkozását, ezzel lehetőséget nyit a további gyümölcsöző tárgyalásokra és megállapodások- ' ra, de a szovjet—amerikai csúcstalálkozó értékelésénél legalább ilyen fontos annak hangsúlyozása is, hogy mi az, amiben a felek megmaradtak a homlok- egyenest ellenkező álláspontjukon, ez pedig mindenekelőtt az indokínai nép harcának, a vietnami kérdésnek megítélése. A közös közlemény megfogalmazása teljesen világossá teszi, hogy a Szovjetunió a tárgyalásokon félreérthetetlenül tudtára • adta az amerikai elnöknek: Vietnam kérdésében semmiféle alkúnak nincs helye. A Szovjetunió a jövőben is minden segítséget megad, méghozzá nemcsak politikait, diplomáciait, erkölcsit hanem kézzelfogható anya git is — köztük a szüksége: fegyvereket is — a harcoló Jietnamnak. S mindennel; eljuttatásáról is gondoskodik, bármilyen nehézségeket okozzanak is számára az ismeretes földrajzi és világpolitikai körülmények. MoszkSzea-dán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székhazában folytatódtak a hivatalos magyar—kubai tárgyalások. A magyar tárgyaló delegációt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kubai küldöttséget dir. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a ku_ bai forradalmi kormány elnöke vezette. Értesüléseink szerint a tárgyalások során kölcsönösen tájékoztatták egymást a két országban folyó szocialista építés tapasztalatairól. Behatóan foglalkoztak azokkal a feladatokkal, amelyek a két ország előtt állnak, eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének és elmélyítésének kérdéseiről, különös tekintettel a két testvérpárt, a két kormány és a tömegszervezetek együttműködésére — politikai, gazdasági, tudományos-technikai és kulturális kontaktusok szorosabbra vonásának teendőire. A két felet kölcsönösen érintő-érdeklő nemzetközi kérdéseket elemezve, szóba kerültek a két ország külpolitikájának homlokterében álló feladatok, tárgyaltak a szocialista országok együttműködéséről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom akcióegységéről. A tárgyalásokat szívélyes elvtársi, meleg baráti légkör jellemezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság közötti kapcsolatok, a két ország népei barátságának elmélyítése, valamint a szocialista országok közötti egység és internacionalista együttműködés, a társadalmi haladás érdekében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréséül dr. Fidel Castro Rwznak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forradalmi kormány elnökének a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tava a szovjet—amerikai kétoldalú kérdések és a nemzetközi problémák megtárgyalásának helye volt — de nem volt, nem lehetett színtere a vietnami kérdés megoldásának. Erről, amennyiben Washington a politikai megoldás útját kívánja követni, közvetlenül az illetékes féllel, a VDK-val és a Dél-vietnami Köztársasággal, annak képviselőivel tárgyalhatnak csak az amerikaiak, méghozzá Párizsban. A moszkvai csúcs kiválóan mutatta a szovjet külpolitika sokszólamúságát, azt a nácsának elnöke szerdán este az Országház Munkácsy- termében nyújtotta át. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság kormánya és népünk nevében tisztelettel és elvtársi barátsággal köszöntötte Fidel Castrót kitüntetése alkalmábóL Majd hangsúlyozta : — A kitüntetéssel is kifejezésre kívánjuk juttatni őszinte nagyrabecsülésünket azért a kiemelkedő munkásságért, amelyet Fidel Castro elvtárs a kubai nép társadalmi felemelkedéséért, a magyar és a kubai nép barátságának elmélyítéséért, a szocialista országok internacionalista egységéért és együttműködéséért, az anti- imperialista erők összefor- rottságáért és tartós eredményeiért folytat. Kívánjuk, hogy a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a kubai forradalmi kormány élén végzett áldozatos munkássága újabb nagy sikereket eredményezzen a testvéri kubai népnek, annak a népnek, amely az amerikai kontinensen először vitte győzelemre a társadalmi haladás, a szocialista forradalom ügyét — mondotta Losonczi Pál, majd további sikereket, jó egészséget kívánt Fidel Castrónak. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke köszönő szavaival elmondotta: hogy a kubai nép mély szimpátiát és tiszteletet érez a magyar nép, a Magyar Népköztársaság pártja és kormánya iránt. Tudatában van annak, hogy Szovjet- Oroszország után közvetlenül Magyarország volt az az ország, ahol létrejött a munkáshatalom. így folytatta: — Ismerjük kitartásukat, szilárdságukat, hősiességüket a harcban, melyet a reakcióval, a fasizmussal szemben folytattak. Ismerjük küzdelmeiket azért, hogy győzelemre vigyék a szocializmust, azt a hősies magatartást, amellyel népük és pártjuk a legnehezebb helyzetekben is síkraszállt a győzelemért. Nagyon mély érzéseket táplálunk azok iránt a hős munkások és munkásnők iránt, akik életüket képességét, hogy a különböző módszereket együttesen tudja alkalmazni, miközben tántoríthatatlanul ragaszkodik az elviség parancsolataihoz. Emellett, általános vélemény szerint a tárgyalások fő jellemzője a célratörő, tárgyszerű légkör volt. A sikerek végül is annak tudhatok be, hogy a nemzetközi erőviszonyokban a szocializmus erői javára mentek végbe a változások, és az amerikai imperializmus kénytelen volt ezzel számolni. Nixon, már Teheránban, áldozták az ügyért. Emlékezünk az elnyomatásokra és a győzelmekre is. Magyar- országon véglegesen győzött a szocializmus. Nagy és nehéz próbákat álltak ki. Népünk megérti és értékeli a sikereket, amelyeket népük elért, a mi népünknek is nagyon nehéz körülmények között kellett harcolnia, hogy a szocializmus ügyét győzelemre vigye. Fidel Castro végül kifejezte, hogy a továbbiakban is a kubai és a magyar nép barátságának elmélyítésén kívánnak munkálkodni, hogy harcolnak a szocializmus győzelméért, a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, az imperializmus ellen. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és a magyar, valamint a kubai delegáció tagjai. ★ A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szerdán este fogadást adott dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke tiszteletére az Ország- házban. Részt vettek a fogadáson a kubai kormányéinak kíséretének tagjai is. Magyar részről a fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke. Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagiai, Övári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, a politikai, gazdasági, a kulturális élet sok más vezető személyisége, jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A szívélyes, baráti fogadáson Fook Jenő pohárköszöntőt mondott. miközben jelentősnek értékelte a Szovjetunióban az előbbi Kínában tett látogatását, erőteljesen hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok sohasem fogja feladni a szövetségesei iránti „szoros kötődés” politikáját. „Nem szabad szem elől téveszteni azt az alapvető tényt, hogy politikánkat a múltban kialakított szövetségekre építjük” — mondotta. Ez világos állásfoglalás és tudomásulvétele hatásos eszköz, minden esetleges illúzió ellen. Nemes János Az MTI jelenti Fock Jenő fogadta Sztane Kavcsicst, a Szlovén Szocialista Köztársaság kormányának elnökét Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán parlamenti hivatalában fogadta Sztane Kavcsicst, a Szlovén Szocialista Köztársaásg kormányának elnökét. Jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia magyarországi nagykövete és Tóth Elek hazánk belgrádi nagykövete is. Hazánkba érkezeit a szovjet hús- és tejipari miniszter Szerdán Sz. F. Antonov, a Szovjetunió hús- és tejipari miniszterének vezetésével küldöttség érkezett hazánkba. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes, s jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szocialista országok űrkutatási együttműködése Az Interkozmosz keretében működő kozmikus fizikai munkacsoport soron következő ülése kezdődött meg szerdán Budapesten. Az ülésen a szakemberek beszámolnak a közösen végzett munka eddigi eredményeiről, megvitatják és meghatározzák a jövőben végrehajtandó kísérletek programját. Hazaérkezett Franciaországból Ilku Pál llku Pál művelődésügyi miniszter hazaérkezett Franciaországból, ahol részt vett a Bordeaux-ban rendezett magyar képzőművészeti kiállítás megnyitásán. Franciaországi tartózkodása során találkozott Chaban-Del- mas miniszterelnökkel és tárgyalt Jacques Duhamel francia kulturális miniszterrel. Dr. Orbán László BeJgrádba utazott Dr. Orbán Lászlónak, a művelődésügyi miniszter első helyettesének vezetésével küldöttség utazott Belgrád- ba, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti kulturális és oktatási együttműködés 1972— 73. évi munkatervének tárgyalására. ülést tartott a SZOT agitációs, propaganda és kulturális bizottsága Szerdán Virizlay Gyula 3ZOT-titkár elnökletével ülést tartott a SZOT agitá- ciós, propaganda és kulturális bizottsága. Megvitatta az üzemi dolgozók oktatásának, továbbtanulásának legfontosabb problémáiról, akadályairól szóló jelentést, s javaslatot fogadott el a SZOT központi iskola egyéves tanfolyama státusának rendezéséről. A bizottság javasolta, hogy — egyetértésével — mindkét anyagot terjesszék a SZOT titkársága más illetékes szervek elé. VnJTS PROlETtoAUBYÉSOUETEKI
