Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-13 / 111. szám
Polgári védelem Me lsklétiink a Polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója Egész megyére kiterjedő korszerű polgári védelmi rendszer Kiképzést előkészítő parancsnoki értekezlet Nyíregyházán A polgári védelem megyei parancsnoksága az elmúlt hé- gyobbak leimének a második ten kiképzést előkészítő parancsnoki értekezletet tartóit Nyíregyházán, a megyei tanácson. A megbeszélésen resztvettek a megyei parancsnoki törzs tagjai, a megyei szakszolgálatok parancsnokai, a városi, járási polgári védelmi parancsnokok, a megye nagyobb üzemeinek, vállalatainak igazgatói, az ti mekben működő polgári védelmi alakulatok parancsnokai és helyettesei. Az értekezletem a polgári védelem időszerű kérdéseiről előadást tartott Oros2 Ferenc, a megyei tanács elnöke, majd Berek Lajos alezredes, a polgári védelem megyei töraspa- rancsnoka a kiképzési célok részleteiről, a szervezési feladatokról, az elérendő követelményekről, s több szakmai kérdésről tájékoztatta a résztvevőket. (Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a megyei tanács elnökének előadását.) A parancsnoki értekezlet alkalmából kiállítást nyitottak, amelyen a kiképzés korszerű eszközeit mutatták be. Abból az alapelvből kiindulva, hogy a hátországvédelem szerves részét képező polgári védelmi feladataink komplex folyamatot képeznek, ezen belül a létrehozott szervezetek kiképzése és továbbképzése egy folyamatos részfeladat, ezért elöljáróban az ország védelmi rendszerén belül a polgári védelem helye és szerepe kérdéseiről kívánok néhány gondolatot elmondani. Honvédelmi politikánk szerves része pártunk, kormányunk politikájának és a szocialista világrendszer védelmi politikájának. A mindennapi sokoldalú honvédelmi szervező és nevelőmun. kánkra vonatkozóan Kádár elvtársnak a X. pártkongresszuson elmondott referátumában az ide vonatkozó útmutatások adják meg az irányvonalat, amelyet az államigazgatási és gazdasági feladataink közepette sem szabad szem elöl tévesztenünk. ' j „A munkásosztály államát,' a dolgozó nép szocialista vívmányait, a Magyar Népköz- társaság önállóságát, függetlenségét, területi sérthetetl f ■ ségét, belső rendjét, hűségesen védelmezik fegyveres erőink, a néphadsereg, a határőrség és a belügyi szervek. A Központi Bizottság, a kormány, a honvédelmet, a társadalmi rend védelmét egész népünk ügyének tekinti. Az állam funkciói a fejlődés során változnak. A szocialista viszonyok között az állam elnyomó szerepe folyamatosan csökken, politikai, gazdasági és kulturális szervező szerepe viszont folyamatosan növekszik. Államunk már most is sok feladat megoldásába bevonja a társadalom különböző szerveit és erőit, az egyes állampolgárokat. A fegyveres testületek mellett, az ország, a hatalom védelmét szoLgáLják, a munkásörök, az önkéntes rendőrök, a polgári védelem tagjai.” A védelmi funkció betöltése — mindaddig, amíg az általános és teljes leszerelés nem valósul meg — megköveteli a korszerű honvédelem — ezen belül a mai korszak követelményeinek is megfelelő polgári védelem megszervezését, állandó fejlesztését. Feladataink közül az első és legfontosabb kö- kötelességünk: növelni a Varsói Szerződés államainak ösz- szefogását, erejét. Ez az egyetlen erő, amely elrettentheti az ellenséget a különféle kalandok megindításától. Javaink, életünk védelme- zésére való készenlét az ország minden állampolgárára vonatkozik. Minden magyar állampolgári kötelezettségeit illetően ott álljon helyt, ahová az élet állította, ott álljon helyt, ahol lakik, ahol arra a legnagyobb szükség van. A háború kitörésének megakadályozása nem az imperializmus jó szándékának, hanem a szocialista tábor békés politikájának. valamint az erővi szón vokban bekövetkezett eltolódásnak köszönhető, A veszélv azonban nem múlt el és nem csökkent. Hisszük, hogy a béke tartós lesz és a háború elkerülhető, de az imperializmus létezik és ez egymagában is veszélyt jelent. A pusztító fegyverek hatása jelentősen csökkenthető, ha a társadalom megérti a veszély nagyságát, a felkészítés és a felkészülés fontosságát, a védekezés és a károk felszámolásának lehetőségeit. A hátország egy esetleges háborúban hadászati tényezővé válik, minden vonatkozásban meghatározó szerepet tölt be. A korszerű háborúban eltűnnek a hátország és a hadszíntér közötti különbségeik, illetve hadszinttórré válhat a hátország is. A hátország szerepét az növeli soha nem látott szintre, hogy a tömeges csapások és az elszenvedett veszteségek, a mérhetetlen pusztulás ellenére is a hátország marad a harcoló csapatok sikeres tevékenységéhez szükséges emberi és anyagi erőforrások bázisa. Az ország felkészítését ezen belül a polgári védelem erősítését az elsőrendű feladatok közé sorolja a kor követelménye. Minden erőnket összpontosítani kell népünk és a szocializmus vívmányainak megvédésére. Az első világháborúban elpusztult embereknek mindössze 5 százaléka volt polgári személy, az akkori haditechnikai eszközök hatóképessége csak a közvetlen' frontvonal mögé ért be. Ezzel szemben a második világháború idején a fegyverek hatóképessége — ezen belül is különösen a légierő — már a hátország mélységébe 900—1000 kilométeres távolságokra is élért, így a második világháborúban a hátország vesztesége az összveszteségbez viszonyítva körülbelül 48 százalékot tesz ki. Ismerve a tömegpusztító fegyverek, a hadászati rakéta és légierők minőségi és mennyiségi fejlődését, mind- annyiunk előtt egyértelmű, hogy egy esetleges harmadik világháborúban a hátország és a front egyaránt küzdőtérré válna, és a személyi veszteségek halottakban és a sebesültekben sokszorta navilágháborúnál is. ' Egy esetleges háború kitörésével, lefolyásával, várható veszteségeivel kapcsolatban sok katona, tudós és politikus elmondta, vagy leírta véleményét, melyek lehettek egybehangzóak, vagy különböztek egymástól, de abban az egyben megegyeztek, hogy a háború mérhetetlen pusztítást hozna az emberiségre. Ez a veszély paráncsolóan írja elő az egész ország és az ország lakosságának következetes felkészítését, hogy erősítsük népünk hitét, győzni akarását, erkölcsi-politikai állapotát, Szokoloviszkij a Hadászat című könyvében írja ..A fegyveres küzdelemnek roppant néptömegei lesznek a részeseivé, egyrészt azáltal, hogy a rakétafegyver eltünteti a harcvonal és a hátország közötti különbséget, másrészt azáltal, hogy a felek arra törekednek, hogy elsősorban a gazdaságot kapcsolják ki a háborúból. A fegyveres erőik kiváló erkölcsi szellemének legfontosabb forrása a hátország társadalmi-politikai egysége és a lakosság valamennyi rétegének egyetértése.” Mielőtt tovább elemeznénk a feladatot, fel kell tennünk és tisztáznunk a legalapvetőbb kérdéseket. Mit értünk hátország alatt? Az országnak a front mögötti egész területét, a lakossággal, a nyersanyagforrásokkal, az ország különböző természeti kincseivel, az iparral, á mezőgazdasággal, a tudomány és technika vívmányaival együtt. A hátországvédelem célja: hozzájárulni a szervezett államélet működési feltételeinek, valamint a népgazdaság folyamatos termelőtevékenységének biztosi tásához, csökkenteni a polgári lakosság és a hátország területén tartózkodó fegyveres erők veszteségeit és ezzél elősegíteni a háború eredményes menetét és kimenetelét. A hátorszégvédelem fogalma alatt azokat az aktív és pasz- szív katonai, polgári védelmi és gazdasági rendszabályok megszervezésének és foganatosításának összességét értjük, amelyek az ellenséges fegyveres erőiknek az ország területe ellen irányuló tevékenységét vannak hivatottak elhárítani és a csapások következményeinek csökkentésére, felszámolására, a szervezett állami élet fenntartására, a lakosság tömegei életének és az ország javainak megóvására irányulnak. A hátországvédelem egységes rendszerében jelentős helyet foglal el a polgári védelem, mélynél« fő szarepe van az ország felkészítésében. Mi a polgári védelem? összállami feladataink rendszere, azoknak a védelmi rendszabályoknak, valamint az államigazgatási, népgazdasági szervek és a lakosság védelmi tevékenységének összessége, melyek célja a bekövetkezhető ellenséges csapások következményeinek csökkentése, felszámolása a háború sikeres megvívása érdekében. A polgári védelem alapvető feladatai: — az ország lakosságának egyéni és kollektív védelemre való felkészítése, életvédelmi létesítmények létrehozása, a lakosság védőanyagokkal, eszközökkel való ellátása, vezető szervéle és a lakosság kitelepítésének megszervezése és végrehajtása; — az állata Llomány, az anyagi értékek, élelmiszerkészletek, vízellátó helyek, gyógyszer, ruházat, munka- és szállítóeszközök védelmének megszervezése és végrehajtása a nagy hatású tömegpusztító fegyverek ellen; — az ország lakosságának gyors és megbízható riasztása, tájékoztatása; — az ellenség csapásai következtében keletkezett kárterületeken a mentési, mentesítési és az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítási, hajléktalanok elhelyezési és ellátási, stb. feladatokhoz szükséges szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok önvédelmének megszervezése, ezek felszerelése és kiképzése. E feladatot egyrészt az állami és gazdasági szervei« mindennapos tevékenysége során hajtják végre, másrészt pedig a polgári védelmi szervek és szervezetek munkáján keresztül valósulnak meg. Az ide vonatkozó párt- és kormányhatározatok, továbbá a kormány, a honvédelmi miniszter és az ágazati miniszterek által kiadott rendelkezések, ’ utasítások egyértelműen megszabják a szervek és az állampolgárok szelepét, feladatait és kötelezel- ségeit. A harmadik ötéves terv időszakában — 1966—70 között — két súlyponti feladatot oldottunk meg együttes erővel: 1. A korszerű polgári védelmi elvek fokozatos megismerését. elsajátítását követően olyan polgári védelmi szervezeti rendszert alakítottunk ki megyénkben, amely esetleg a bekövetkezhető atom-, vegyi-, és biológiai csapások pusztító hatásait és a megyénkben megszervezhető szakszolgálati és önvédelmi rendszer lehetőségeit egyidejűleg figyelem, be vette. Sokoldalú elemző, értékelő munkával következtettünk arra, hogy esetlegesen várható pusztító csapásoknak milyen következményei lennének megyénkben. Ezzel egyidejűleg a vezető parancsnok elvtársa]« túlnyomó többségének bevonásával minden népgazdasági ágra, üzemre, vállalatra, intézményre vonatkozóan mélyreható vizsgálatokat végeztünk a kialakítandó — és a korszerű védelmi követelményeket és lehetőségeket kielégítő — polgári védelmi szervezeti rendszer létrehozására. A PVOP a szaktárcák s a megyei "vezetés együttesen az egész megyére kiterjedően megtervezte, majd megszervezte a szakszolgálatokat, szakszolgálati alakulatokat és önvédelmi szervezeteket. Ezen erőik nagyságrendben. ágazati arányban, továbbá a mentési munka megszervezése szempontjából jónak értékelhetők. Lényegében az egész megyére kiterjedő korszerű polgári védelmi rendszert hoztunk létre, közös erővel. 2. E tervidőszakban egész megyére kiterjedően mintegy 250 ezer felnőtt dolgozó aktív részvételével sikeresen végrehajtottuk a lakosság 15 órás tájékoztató oktatását. Az oktatás tervezésével, szervezésével és végrehajtásával a vezetők szakismeretei minden szinten jelen lösen fejlődtek, ugyanakkor a dolgozók tömegei megismerték a tömeg- pusztító fegyverek emberre, állatra, élelemre, vízre vonatkozó pusztító hatásait, az ellenük való egyéni és kollektív védelem alapvető tudnivalóit. Sok értekezlet, tanulás és áldozatos munka eredményeként jutottunk el korszerű szervezeteink létrehozásával járó szervezési feladatok végrehajtásához. Minden parancsnoknak nagy gondot kell fordítani a létrehozott' szervezetek szervezeti készenlétének állandó fejlesztésére, és naprakész állapotra való tartására. Szeretnénk hangsúlyozni. hogy a létrehozott alegységek és egységek csak akkor tudják a rájuk háruló nagy feladatokat végrehajtani, ha a parancsnoki állomány, a politikai megbízotti hálózat politikailag, erkölcsileg, továbbá szakmai felkészültség és vezetőkészsóg tekintetében megfelel a követelményeknek. Feltétlenü1 szükséges, hogy a polgári védelmi szaíkiszolgálati kötelezettség alatt álló dolgozók közül a szakképzettség, egészségügyi állapot, politikai megbízhatóság figyelembevételével a legrátermettebbek kerüljenek be a szakszolgálati alakulatokba. A IV. ötéves tervidőszakban 1975^.g minden, eddiginél bonyolultabb és nagyobb ■feladatot kell megoldanunk. Újabb kiképzéseket kell szerveznünk. E kiképzési irányelvek alapján az érintett miniszterek kiadták a részletes végrehajtásra vonatkozó intézkedéseiket. Ezzel egyidő- ben az illetékeseikhez került az 1975-ig szóló megyei „Kiképzési Intézkedés” is. A megyei, városi, járási, továbbá az üzemi szintű parancsnokok előtt a kiképzési feladatok ismertek. Csak az elvtársak személyes példa- mutatásával és résztvébelével oldható meg és biztosítható az, hogy a tervidőszak végére a parancsnoki és a beosztott állomány értse és tudja végrehajtani a háborús körülmények között rá háruló feladataikat. Nem lesz köny- nyű saját munkájukat, vagy az általuk vezetett vállalatok. üzemek dolgozóinak munkáját úgy megszervezni, hogy a termelési feladatok maradéktalan végrehajtó sa mellett a polgári védelmi általános és speciális, elméleti és gyakorlati kiképzését a kö_ vetelményeknek megfelelően valósítsák meg. A szervezési feladatoknál minden vonatkozásban nagyobb horderejű felkészítési, kiképzési feladatok sikeres végrehajtásának feltétele: — vezetői szintről biztosítani, hogy a termelési és kiképzési feladatok jól legyenek összehangolva, úgy, hogy a két feladat egymást ne akadályozza, hanem azokat kölcsönösen segítse elő; — az államigazgatási es gazdasági szerveken belül a parancsnokok gondoskodjanak arról, hogy minden illetékes — parancsnok és munkahelyi vezető — egységesen ismerje meg a kiképzésre vonatkozó terveket, azok idejét, hogy megfelelően segíteni tudják a kiképzéseik sikeres végrehajtását; — a pártszervek és szervezetek, tömegszervezetek bevonásával és segítségével mindenhol az eddiginél is fokozottabb mértékben ismertetni kell pártunk honvédelmi politikáját, a hátországvédelem és ezen belül a polgári védelem helyét, szerepét, alapvető feladatait. Fokozni kell a politikai félvilágosító, nevelőmunkát és a kiképzési célok elérése szempontjából megfelelő politikai légkört kell kialakítani ; — a parancsnokoknak közvetlenül és törzseiken keresztül a kiképzés végrehajtásában elért eredményekben közreműködő parancsnoki es beosztott állománynak rendszeresen erkölcsi és anyagi elismerés formájában kifejezésre kell juttatni elismerésüket, ugyanakkor következetesen és az ide vonatkozó kormányrendelet szellemében felelősségre kell vonni a tudatos, vagy közömbös mulasztókat és hanyagokat. A kiképzési feladataink szervezésére, irányítására, ellenőrzésére vonatkozóan a PVOP törzsparancsnoikának kiadott irányelve, a minisztériumok kiképzési Intézkedései a kötelezettségeket, jogköröket egyértelműen szabályozzák. A parancsnoki értekezlet résztvevőinek egy csoportja.