Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-13 / 111. szám

I eWíf

äSCW-WX»VÄ1I5*S*ä0

ffffi. mljag 9S

Szülők fóruma

Gyermekek a színházban

Néhány éve van városunkban általános iskolai színházi bérlet. Azóta figyelem, mi mindent megtesznek a szervező tanárok azért, hogy minél több gyerek részesüljön a színház közvetlen varázsában.

Azóta figyelem, mit tesz a színház gyermekközönségének növeléséért; hiszen a legfőbb szervező, amelyet semmilyen más külső tényező nem pótolhat, nem helyettesíthet, maga a színház jó darabválasztásával és jó előadásával.

így merült fel bennem a kérdés: megtettek-e mindent az illetékesek — elsősorban a színházra gondolok itt, és a színdarabok kiválasztására —, hogy a kezükben lévő nevelési lehetőségeket maximálisan kihasználják?

A színházlátogatások nemcsak egyszerű szórakozást jelentenek gyerekeink életében, mint ahogy minden más játékuknak és tevékenységüknek jellemformáló erejük van, így a színház is nagyon sok szempontból jelentős.

Az első élmények mindig döntő hatással vannak az emberre.

Itt közvetlenül látják irodalmi olvasmányaikat megelevenedni, hőseiket életre kelni. Emberek életét látják, sorsok, emberi kapcsolatok, jellemek bontakoznak ki előttük; gondolatok és cselekedetek, eszmék és érzések ütköznek össze.

Jelentős a színház az irodalmi ízlés formálása szempontjából is. De tanulnak mozgást, viselkedést, nem utolsósorban szép versmondást, beszédtechnikát.

S a gyerekek szívesen mennek színházba, mert szeretnek játszani, játékban — ha csak nézőként is

— részt venni. Ha pedig szívesen jönnek, kapjanak olyan darabot, amely életkoruknak, érdeklődési körüknek megfelel! Jobb, gondosabb műsorpolitikát!

Félre ne értsük! Nem gügyögésre gondolok itt, hiszen a mai gyerekek korán érnek felnőtté érzésben és gondolkodásban is, csak sokszor nem vesszük észre a folyamatot. így nem tudunk velük lépést tartani (még nehezebben tudunk fél lépéssel előttük menni, s ezzel irányítani) egész sor dologban, így a színházak műsorában sem. Néha csak követni tudjuk őket, de ilyenkor úgy tesznek velünk, mint a kinőtt ruhával: megnéznek, megmosolyognak, és félre tesznek. Nem rájuk való már.

Netm látok átmenetet a bábszínház és a felnőtt színház között. Hiányolom az ifjúsági színházat! Ahogy olvasmányaikban megvan a lehetőség arra, hogy felnőtté érjenek (könyvtárak és könyvtárosok segítenek ebben), kell, hogy a színházak is lehetővé tegyék ezt

— saját érdekükben js, de elsősorban a gyerekek érdekében. Még a középiskolások programjával se lehet azonos az általános iskolások műsora (Illetve leheti?!), csak nem helyes!).

Néha a gyerekek világától távol eső, érdektelen (számukra), felnőtt problémát hoztak, néha sekélyes darabot, amit idegileg kifáradt emberek néznek meg, ha nem. akarnak gondolkodni; amire azt mondják: „Jó kis marhaság”; De a gyerekek egészségesek és erősek, s nem szeretik az üresjáratot. Adjanak nekik értékes, nekik való darabot, amelyek tökéletes élményt nyújtanak, amelyből valamilyen pozitív eszmei töltés sugárzik.

Tudom, ném könnyű ez, minden bizonnyal pénzügyi problémák és egyebek is közrejátszanak a színházak műsorának összeállításánál. De a családon kívül is számtalan területet sorolhatnánk fel, ahol gyerekekre áldozunk. Mindenből a legjobbat, a legszebbet akarjuk adni. Pont csak itt ne adnánk?

Nem szabad elfelejteniük a színházaknak, hogy a jövő közönsége van előttük gyermekcipőkben! Megszerettethetik velük, de el is távolíthatják őket a színháztól.

Ha gyerekbérletet adnak ki, gondoskodjanak nekik való darabokról és akkor nem kell pisszegni, fegyelmezni, el fognak feledkezni a cukorszopogatásról, mert egész lényük kell a csodálkozásra, kerekre nyílik szemük, a lélekzetüket is visszafojtják. Mert tudnak a mi gyerekeink lelkesedni, csak legyen miért...

Kántor Anna

FIATALOK Hl! FIATALOK üü FIATALOK ;■» FIATALOK M FIATALOK

TÖRD A FEIEDI

Vízszintes:

1. Megfejtendő. 6. Nikkel vegyjele. 7. Fogoly. 8. Egymást követő betűk a magyar abc-ben. 9. Szilárd anyagot folyadékban eloszlat. 11. Felkavart jég! 12. Európai főváros. 14. Acélnemesrftő fém. 16. Megfejtendő. 18. Sértetlen. 20. Hím állat. 21. Római 1100.

22. Gyom. 24. Kosár 25. Hona beceneve. 27. Elmesport. 28. Verdi egyik operája. 29. Füzet.

Függőleges:

1. T akarmányféleséig. 2. Csermely. 3. Nóta. 4. Szibériai folyam. 5. A Tisza egyik mellékfolyója. 6. Megfejtendő. 10. Római 500 és 1500. 11. Rendszer, közismert idegen szóval. 13. Egymást követ» betűk a magyar abc-ben. 14. Mely személyek. 15. Háziállat. 17. Égitest. .19. Becézett férfinév. 21. Tölgjlfatermés.

23. ZOD. 24. Végtag. 26. Nátrium vegyjele. 27. Téli sport.

Megfejtendő:

Három európai állam neve (vízszintes 1, 16, függőleges 6).

Múlt heti megfejtés: BOSZORKÁNY — TÖRPE — KIRÁLYFI — TÁLTOS.

Könyvjutalom: Szabó Maca Tiszavasván, Mitró Katalin Pátyod, Szüas ÁttU; Nagyecsed, ifj. Cseh László és Kéry Zsuzsa Nyíregyháza.

Kedves pajtások!

Többen . vagytok, akik rendszeresen helytelen címre kiülditak be a helyes megfejtéseket: a Nyírségi Nyomdaipari Vállalat címére. Ismételten felhívjuk a helyes címre figyelmeteket: Keüet- Magyarország Szerkesztősége, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u.

3—5. Csak a helyes címre beküldött megfejtéseket tudjuk a könyvjutalomnál figyelembe venni.

NYUSZI GYUSZI

és a három kívánság

Nyuszi Gyuszí nagy bajuszé, kedves tapsifüles volt. Szerette á kelkáposztát, meg a spenótot. Ezek voltak a legkedvesebb ételei, és ha Nyúl mama kelkáposztát vagy spenótot főzött ebédre, kétszer is kért.

De Nyuszi Gyuszi nemcsak a kelkáposztát meg a spenótot szerette. Nagyon, de nagyon szeretett ugrándozni, szaladgálni a nyári napsütésben kint a virágos réten. Boldogan futkosott a kék, zöld, sárga, lila szárnyú pillangók után.

Egy alkalommal éppen így kergetőzött a szép, tarka szárnyú pillangók társaságában, amikor azt vette észre, hogy nagy, magas fákkal borított erdőbe tévedt. Eltűntek mellőle a pillangók is, elszálltak a napsugárral.

Nyuszi Gyuszi nagyon megijedt.

Ott üldögélt az erdő sűrűjében és még a bajsza is reszketett a félelemtől.

Amint a két hátsó lábán ült és azon tűnődött, hogyan is juthatna ki az erdőből, sírást hallott. Megkönnyebbülten lélegzett fel: „Hát mégsem vagyok egyedül!”

De mi ez a sírás? S ahogy ment, mendegélt, meglátott egy ici-pici fehér egeret. A kis egérke ott éviekéit egy patakocskában és sehogyan sem tudott kikecmeregni onnan.

— Jaj, jaj! — cincogott a kisegér. — Ments meg NyuA bélyeg történetéről

Futárposta — Bélyeg előtti levelek A bélyeg megjelenése

Hosszú idő kellett ahhoz, hagy a postabelyeg nemcsak l egyszerűsítette a postakezelést és olcsóbbá tette azt, de megindította a világméretűvé fejlődött bélyeggyűjtést is. Tegyünk visszapillantást arra, hogyan született meg az első bélyeg.

Ismeretes, hogy a mai posta őse a' futárposta volt. Futárszolgálattal. már a bibliában is találkozunk, így tör-- tónete évezredekre nyúlik vissza. Egyiptomban, Asszíriában, Indiában az uralkodók üzenetek közvetítésére futárokat alkalmaztak, akik egymást állomásonként váltották. A görögöknél a he- merodromosok feladata volt a hírek gyors közvetítése. A futárposta egyik legrégibb emléke nemrég került felszínire: Hid in kaldeus király korából származik és mintegy háromezer évesnek tartják. Caesiar ugyancsak lovas futár intézményt állított fel a hadi hírszodgélatra és ebből fejlődött ki a római állami posita. A posta szó is ezzel kapcsolatban terjedt el. Ugyanis ezeket az állomásokat posita statiának nevezték; később a statió szót elhagyták és az állomás neve posita lett. Ez a síző azután valami-' lyen változatban minden, nép nyelvébe bekerült.

Meg kell emlékeznünk egy tragikus sorsú futárról. 1904- ban Német-Kelet-Afrikában forradalom tört ki és a posta- forgalmat a kényszerhelyzetben bennszülött futárok bonyolították le. Feladatukat pontosan látták el, csak egyik nem érkezett meg, de ak is önhibáján kívül. Megették az oroszlánok.. A postaintézmény Magyarországon is a futárpostából fejlődött ki.

Sokan vannak, akik bélyegzett borítékokat gyűjtenek, amelyek azokból a/ időkből származnak, amikor még nem volt bélyeg. Ez az érdeklődés érthető, hiszen p bélyegzések történelmi, föld rajzi, politikai, stb. vonatko zásai megsokszorozzák a lóvá. kLÚtúrtoartéaeti jelentőségét. Egy-egy különleges bélyegzés nem osak érdekesség, de értékessé is teszi a bélyeg előtti időből származó levelet, borítékot. Magyar gyűjteménybe azok a levelek tartoznak, amelyeket 1850. június 1 előtt adtak postára és amelyeken a ' hazai feladási postahely bélyegzőlenyomata találhatók. ‘ A levelök kezdő időpontja 1749. amikor. a hazai posta- hivatalok bélyegzőket kezdtek használni. A legrégibb ismert levelet 1752. április 13-án Debrecenben bélyegezték le. Az eddigi kutatások- szerin,, a bélyeg előtti időkben Magyarországon mintegy 601) postahelyen használtak bélyegzőt, amelyeknek száma 2000 volt.

Kezdetben a levelek továbbítási költségét vagy a címzett fizette, vagy a feladó és a postahivatalban készpénzzel rótta le. A fejlődés és a forgalom növekedése egyre sürgetőbben kívánt olyan megoldást, hogy a feladónak ne kelljen mindig a postahivatalba menni. Sok kezdeményezés után megszületett az első bélyeg és portórendszer Angliában. James Chal- mes skót könyvnyomdász és kiadó már 1834-ben készített bélyegtervet. Elgondolását 1837-ben beterjesztette és a következő évben azt együtt tárgyaltaik Rowald Hill úgynevezett penny portórend- szerre vonatkozó javaslatával.

Az angol kincstár 1839-ben pályázatot írt ki értékcikkek tervezésére. William Műire - ady művész tervei alapján benyomott bélyegű borítékok készültek és egyben — mély- nyomású eljárással — kinyomták az első bélyeget is. Ezek a bélyegek az angol királynő képét ábrázolták és 1840 május 6-án jelentek meg. Az első. a fekete 1 penny, a második, a kék 2 penny névértékű volt. A kezdeményezést hamarosan más országok !s követték és a bélyeg im- Azménye egy-két évtized tatt az egész világon elter- ’edt.

Nemes Gyula

szí Gyuszi, meglátod, hála* leszek érte.

— Hogyan mentselek ki, amikor én sem tudok úszm — felelte Nyuszi Gyuszi — és akkor határozta el, hogy sürgősen megtanul úszni. Igen, de addig mi lesz Icipicivel? Gyorsan döntött. Behasalt a vízbe, ameddig csak tudott és nagy nehezen megragadta a kis egérke farkát. Nagyot rántott rajta és kilódította a partra.

Ici-Pici megrázta magát és hálálkodni kezdett:

Megmentetted az életemet és én most hálás leszek neked. Látod azt a három makkot? Ha feldobod őket, három kívánságod beteljesedik.

Azzal eltűnt.

Nosza, mit is kívánhatott volna Nyuszi Gyuszi elsőnek, amikor olyan éhes volt. Jó uzsonnát kívánt. Zöld salátát, sárgarépát, piros retket, karalábét és persze dobostortát. Azt is rendelt, mért nagyon szerette, akárcsak ti, gyerekek.

Még jóformán be sem fejezte a felsorolást, máris ott termettek Nyuszi Gyuszi előtt a finomságok. Amikor jól beuzsonnázott, elővette a zsebéből a második makkot. Kicsit gondolkodott, mi legyen a következő kívánsága. Aztán úgy döntött, hogy sok szép játékot kér, hogy na unatkozzon a sűrű erdőben.

Amint feldobta a makkot, szebbnél szebb játékok sorakoztak az ösvényen. Ahogy balra nézett, ott állt egy kis piros autó, még duda is volt rajta. Ahogy jobbra nézett, szép képeskönyvek sorakoztak egymás mellett. De miután sötétedett és Nyuszi Gyuszi nem akarta rontani a szemeit az olvasással, a futball-labdát választotta. Az is ott gurult mellette, még-oü hozzá egy igazi futball-labda.

Amennyire megörült Nyuszi Gyuszi a futball-labdának, el is szomorodott. Kivel fog ő futballozni az erdő-- ben? A kicsi fehér egérke eltűnt, rajta kívül senki nincs, legfeljebb a madarak a fák ágain. De már azok is vacsoráznak és mint jó kis madarakhoz illik, korán nyugovóra térnek.

És ahogyan így tanakodott, egyszerre lépteket hallott.

Mackó Mufti közeledett,

— Jó, hogy itt talállak — mondta Mackó Mufti. — Nézd, mi történt a labammal. Alig tudok ráállni. Azt hiszem eltörött a bokám. Adj tanácsot mitévő legyek. Ma még mézet kell szednem gyermekeimnek vacsorára.

Nyuszi Gyuszi elszomorő- dott. Milyen jó lett volna kicsit labdázni Mackó Muftival. És most tessék, fáj a lába.

Egy pillanatig gondolkodott. Hiszen ott volt a zsebebén az utolsó, a harmadik makk. Ha feldobja, még egyetlen kívánsága teljesülhet. Ez a kívánság pedig nem más, minthogy minél hamarabb megtalálja az erdőből kivezető utat. Esteledik és Nyúl mama már készíti a finom vacsorát.

Aztán nyomban elhessegette magától ezt a gondolatot, feldobta a makkot a levegőbe és így kiáltott:

Egy makkom van az utolsó Választottam, ne félj Mackó Harmadszorra azt kívánom, Gyógyuljál meg kis pajtásom.

Még el sem hangzott az utolsó szó, amikor Mackó Mufti felegyenesedett és vidáman ugrálni kezdett.

— Jaj de jó, jaj de jó! Már nem fáj a lábam. Már cseppet sem fáj. Köszönöm kedves Nyuszi Gyuszi, köszönöm! És most gyorsan labdázzunk egy kicsit, mert mindjárt haza kell mennem,

Te pedig sose félj, majd hazavezetlek.

így is történt. Egy kicsit labdáztak, aztán nagy vidáman hazamentek.

Itt a mese vége, s most, mielőtt elaludtok gyerekek, gondoljatok Nyuszi Gyuszi- ra.

Hernádi Magdi

TÁLAK. Hát bizony mi sem gondoltuk volna, hogy a kilenc tálból csak három törik el a nagy zuhanásban. Nézzétek meg jól az első képet, s találjátok ki, melyik három tál nem szerepel a második ábrán.

•jgg Hieje ífuxüa g gA£[ ujtfzs q<ióf V