Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-12 / 110. szám
Í9?2. május \t 5. olda! Küldöttek kongresszus előtt „Bízzanak bennünk!" A Tiszavasvári Alkaloida alapítójának. Kábái Jánosnak, nem bizonyos, hogy rokona Kábái Sán_ dór, — hiszen az egykori Büdszentmihályon any- nyi a Kábái és mind rokon. Egy bizonyos: még inas volt — mai nyelven ipari tanuló, — amikor munkahelyét, a malmot a németek felrobbantották. Rögtön átment. —• 1945-befi — a tiszalöki malomba és rövid megszakításokkal azóta is ott dolgozik. A rövid megszakításokból egynéhány mutatóba: 1950-ben mint a munkásosztály képviselője ő államosította, ő vette át a tiszadadai malmot. Amtkor a malom leállt, a fiatal munkásigazgató visszakérte magát munkatársai közé. Másodszor 1952-ben lett munkásigazgató Tiszadobon. Egy hosszú őszi hadgyakorlaton volt, mire visszajött, helyettese a családjával odaköltözött. Ismét visszakérte magát a munkahelyére. Azt mondta, annak á másik családnak ott a helye. Munkatársai ezért a hűségért nagyon becsülik. Ö szerényen csak ennyit mond: közben tanultam, elvégez, tem néhány hiányzó osztályt, úgy gondoltam, több hasznomat vesszük mindnyájan ott, ahol értek a dolgomhoz. Ezért lett, lehetett megbecsült vezetője szocialista brigádjának és ezért választották meg küldöttnek — az egész országból mindössze négy „molnár” szocialista brigádvezető lesz ott a szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozásán. Egyikük Tiszalökről. Személyes életében sem lesz egyszerű ez a tanácskozás. Mire vége lesz, 21 éves Jól n lánya házasságot köt. ígéri, hogy siet haza a kongresszusról legalább a lakzi- ra. Aztán: Ügy volt, hogy — életében először — üdülni megy a Balaton mellé feleségével, megünnepelni a 25 éves házassági évfordulót. Ebből sem lesz semmi. A Szülők lemondtak a nászutasok javára. Családi izgalmak még: Sándor, a fiúk most lesz géplakatos. És a családfő, a kis, saját család és a nagyobb, a lelkes, mindig jó lisztet őrlő nagyobb család fője, aki ől vezetői, munkatársai, családtagjai csak jót mondanak? Ha szóhoz jut a tanácskozáson, rnit mondana? Ezt: „Bízzanak meg bennünk jobban.. Szocialista építésünknek, termelési munkánknak szárnyakat tud adhi a szocialista brigádmoz-< galom, de csak akkor — és kizárólag csak akkor — ha a gazdasági vezetés bízik bennünk, épít ránk, belekalkulálja összefogottságunk értékét számításaiba!” Egyedi darabok a „divatlaborból“ A Zrínyi Ilona utcai nagyáruház építkezése miatt a Nyíregyházi Textilruházati Vállalat. mint ismeretes, szükségmegoldásként a termelést csak úgy tudja ellátni. hogy hat különböző helyen lévő helyiségben dolgozik. Ez a széttagoltság nem hátráltatja a vállalat munkáját. A hat hely mint önálló egység dolgozik és ahoi a megrendelés történik, ott végzik a kivitelező munkákat is Felvevőhelyeik az Északi Alközpontban lévő szolgáltatóházban, a Dózsa György utcái női mérték utáni szalonban, a Rákóczi úti férfiszabóságban és a Felszabadulás útja 8. Szám alatt lévő női kalapszalonban vannak. Ezenkívül a Felszabadulás útján a fehérneműüzlet végzi a termelést. A vállalat jövő terveire vonatkozóan érdemes megemlíteni, hogy 1973-ban elkészül a textilruházati vállalat végleges, új telephelye a Csályi Ferenc utcában. Ez a korszerű és már a mai igényeket is kielégítő, modern fölszerelésekkel és berendezésekkel elkészített szolgáltatóház 1300 négyzetméter területen épül. Az új üzemcsarnok és a hozzá tartozó kiszolgáló üzemegységek már a korszerű tér. melés minden előnyét biztosítják. A tervek elkészültek a vállalat későbbi időben történő bővítéséről. Az építkezések további folytatása azért is szükséges, mert az irodák és más helyiségek is az új üzemcsarnok területén épülnek fel. A vállalat üzleti tevékeny, séget folytat Szabolcs megyén kívül is: Hajdú, Borsod és Heves megyékben. Újabban kapcsolatot létesítettek a Békés megyei kiskereskedelmi vállalattal is. A vállalat kifejezetten divat jellegű férfi-, női valamint bakfisruhák, kabátok és kosztümök készítésével foglalkozik. Nem könnyű feladat a különböző megyék piacainak változatos igényeit kielégíteni. A vállalat saját „laboratóriumot” rendezett be, mellyel lehetővé tették, hogy minden időben és minden megye piaci keresletének eleget tudjanak tenni. Lehetővé vált ezzel, hogy a mo- dellházak és a megye üzlet- hálózatának boltjai úgynevezett egyedi darabok és modellek bemutatásával a mindenkori divat gyors változásainak is eleget tudjon tenni. Fárkas Pál Kapcsolás Manapság egyre több bosz- szúságot okoznak a telefonok. Alig akad olyan vállalat, intézmény vagy magánlakás amelyet egyetlen hívással, azonnal meg lehet kapni. A hibát azonban ne csak a rossz készülékben, a beázott kábelben. vagy a rossz kapcsolásban kéressük. Hogy mi lehet még az oka? Például: Burok igazgató megbízta titkárnőjét, hívja fel a főigazgatót és adjon át neki egy íiaeaefe* A titkárnő feltárcsázta a fövállalatot: — Jó napol kívánok! Kérem szépen a Rozgonyi főigazgató elvtársat a telefonhoz... — Házon kívül van, később... Ifjabb tárcsázás: — Kérem szépen a Rozgonyi főigazgató elvtársat. Üzenet van a számára Burok igazgatótól... — Értekezleten... Harmadik hívási 1 BNV előzetes Bizonytalanság, huzavona után í Épülnek a nyíregyházi Krúdy szövetkezet lakásai A negyedik ötéves terv időszakában Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban és Fehérgyarmaton 1000 lakás felépítését irányozták elő lakásépítő szövetkezeti formában. A tanácsok igényei alapján, valamint olyan magánépítkezőkkel, akik telekkel rendelkeznek és az építkezést szövetkezeti formában kívánják lebonyolítani, ez a lakásszám időközben 1337-re emelkedett: A thnácsi értékesítésű szövetkezeti, vagy OTP-örökla- kással ellentétben — ahol lényegében kulcsot vásárolnak az új tulajdonosok — ennél a szövetkezeti formánál nagyobb szerepet kap a személyes közíeműködés, az öntevékenység és anyagi hozzájárulás. Természetesen itt is száfnóttévő az OTP által nyújtott hitel. Sok irányú a tanácsok segítsége. Uj kezdeményezés, hogy a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának szak- igazgatási szerve mellett kivitelezési kapacitást koordináló bizottság alakult, hogy a tervezett lakások felépítéséhez szükséges építőkapacitást folyamatosan biztosítsa. Nyíregyháza egyik első és legnagyobb lakásépítő szövetkezete: a Krúdy szövetkezet 1971. május 3-án alakult. Ekkor vették fel az első tagokat, fogadták el alapszabályukat és választották meg vezető testületeiket. A Krúdy, Garibaldi és Oszoló utca által határolt háromszögben 1975-ig 340 lakás épül. A 18 épületből álló szövetkezetben — a tagok igényeihez igazodóan — kettő, kettő és fél, három, három és fél szobás, valamint garzon lakások épülnek hagyományos építési technológiával. A szövetkezet lakóépületeit a Nyíregyházi Mezőgazdasági Beruházási Vállalat tervezte, illetve tervezi. Az utolsó 85 lakás terveit 1973. március 30-ig készítik el. Az építkezés — tervszolgáltatás szempontjából — az első pillanattól kezdve megalapozott. Némi késéssel, akadályokkal, kielégítően befejeződtek a kisajátítási eljárások, az építési telek birtokba adása. Nehezítette az építkezés megkezdését az árváltozások miatti — átmeneti — bizonytalanság, a korlátozott hitelfeltételek, a kivitelező építőkapacitás körüli huzavonák és a szövetkezeti tagok fluktuációja (sokan új lakást kaptak, mások nem feleltek meg a tagsági feltételeknek. a tagok körülbelül 10 százaléka nem tudta vállalni az új feltételeket). A nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezet építő- brigádja 1972. márciusában kezdte meg és lendületesen folytatja az első ütem építését. 1973. december 31-ig 140, 1974-ben 115, és 1975. június 30-ig további 85 lakást adnak át. Ezzel Nyíregyháza ez idő szerint legnagyobb lakásépítő szövetkezetének házaiba beköltözhetnek a jelentkezési sorrendben leghátul álló tulajdonosok is. (páter) A HUNGEXPO városligeti vásárvárosában óriási a forgalom. A kiállításra szánt áruknak eddig mintegy a fele. 300—400 vagonnyi termék érkezett a Budapesti Nemzetközi Vásárra. A szokásosnál háromszorta több, összesen 450 pavilonőr és területi felügyelő vigyáz már éjjel-nappal a sok értékes kiállítási tárgyra. Elfoglalta helyét a vásáron a rendőri kirendeltség, a mentőállomás, a MASPED, a vám- kirendeltség. az Állami Biztosító, az OTP és a posta részlege is. A hazai és a külföldi látogatók, szakemberek, üzletemberek tájéközitátására a vásár területén felállított 20 információpavilonban a vásár ügyeiben, s a hazai bélés külkereskedelemben jártas, több nyelvet beszelő szakemberek adnak felvilágosítást az érdeklődőknek. Teljes apparátussal készeniéiben áll a városligeti műjégpálya épületében berendezett külföldiek klubja, amely hétfőn reggel nyitja meg kapuit a külföldi vendegek előtt. Ebbén az épületben tehát egy helyen megtalálják a poétát, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a HUNGEXPO irodáját, az IBUSZ, a MALÉV, a KONSUMTOURIST kirendeltségeit. Lengyel koreográfusai Nyíregyházán Nyáron nálunk turnézik a „Bandoska“ A lengyelországi Rzeszów vajdaság és Szabolcs-Szatmár megye népi táncosai évek óta csereműsorok keretében reprezentálják népi hagyományaikat. A sort 1966-ban a Mátészalkai ÁFÉSZ cigányegyüttese “'nyitottá' meg majd 1969-ben és 197Í-ben a Fehérgyarmati Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet népi táncosai szerepeltek Lengyelországban. A tervek szerint ez év augusztusában a megye legjobb együttese, a Szabolcs Volán utazik külföldre és a rze- szówi vajdasági művelődési ház Bandoska táncegyüttese turnézik Szabolcsban. 1972. március 20-tól 31-ig Dalanics György, a Szabolcs Volán művészeti vezetője és Varga József, a Fehérgyarmati ÁFÉSZ népi zenekarának prímása Béres András: Mikepércsi csárdás című koreográfiáját tanította a lengyel fiataloknak. A tánc bemutatója május 20-án lesz Rzeszówban. 1972. május 9-én az esti órákban Nyíregyházára érkezett és a József Attila művelődési házban a Szabolcs Volán táncosaival próbát tartott Magdziarz Leokadia koreográfusnő és Leszek .Steciak komponista. Május 17-ig estéről estére a Krakowiak, esetleg a Rzeszówi táncok című lengyel népi táncokat tanítják. A Krakowiakot a Szabolcs Volán előadásában má_ jus 27-én a nyíregyházi kő- színházban láthatja a közönség. Az előzetes elképzelések szerint mind a rzeszówi vajdaságban, mind Szabolcsban a két együttes közös műsorral is közönség elé lép. A lengyelek magyar, a magyarok lengyel táncokat is táncolnak. (p.) Dohányzás a művészetben Érdekes tárlat nyílik Nyírbátorban Nyírbátorban van az ország egyetlen dohányipari állandó kiállítása, melyet gazdag pipagyüjtemóny egészít ki a Báthori István Múzeumban. Évek óta jó együttműködés jellemzi a múzeum és a Magyar Dohányipari Tröszt közötti kapcsolatot. Ez a vidék adja az ország dohánytermelésének csaknem ötven százalékát. egyes dohányfajtákból pedig 60—70 százalékát. A nyírbátori dohánybeváltó az dt-szág egyik legnagyobb kapacitású beváltója. Ezek a termesztési hagyományok indokolják, hogy a múzeum és a Magyar Dohányipar rendszeresen megrendezi közös kiállítását Nyírbátorban. Érdekes tárlattal is színesítik a dohánytermesztést dokumentáló anyagot. Neves művészek alkotásaiból „Művészek a dohány élvezetéről” címmel képkiállítóst is rendeznek a Magyar Nemzeti Galéria és a helyi múzeum képanyagából. Többek között Szinyei Merse Pál. Barabás Miklós, Bihari Sándor. Csőik István. Glatz Oszkár és Fényes Adolf műveiből. — Rozgonyi elvtárs bent van? Szeretnék... — Milyen ügyben? — Csak személyesen adhatom át az üzenetet. — Tárgyal. Még egy tárcsázás: — Jó napot kívánok! Rozgonyi főigazgatót keresem. Tessék szíves lenni kapcsolni, sürgős! — Világosan megmondtam már, hogy nincs bent. Keres, se holnap! Az üzenet átadásával megbízott titkárnő nem csügged. Taktikát vált: — Halló! Kérem Rozgonyit! — Igenis, máris kapcsolom N. fk. A kén kiállítást május 26- án délelőtt 11 órakor dr. Mó- ger János kandidátus, a Magyar Dohányipar vezérigazgatója nyitja meg. Az érdeklődők ismertetést hallanak a dohányzás történetéről, szokásairól és tárgyi emlékeiről. A Báthori István Múzeum dohányipari kiállítását Gras- selli Miklós, a nyíregyházi dohányfermentáló főasronó- musa és dr. Szalontai Barnabás múzeumigazaató mutati'1 be. Közreműködik a Nyírbátori T. sz. Általános Iskola énekkara. Leitner Mária tanár vezényletével. A dohányipari kiállítás alkalmából a Báthori István Múzeum emblémájával, a múzeum épületét ábrázoló dobozban Nyírbátor nevű cigarettát is gyártották, Nyíregyházi közlekedés — gondoMa! Valóság, tervek és leltetüségek Az autóbuszközi ek edésben jóformán alig van olyan viszonyszám, amelyik pontosan tükrözné a forgalom alakulását, a zsúfoltságot. Elég csak annyit említeni, hogy hiába érkezik a városközpontba reggel utasokkal tömve egy busz, ha kifelé üi e- sen indul, hiszen így az átlagos kihasználás ötvenszázalékos lesz. Az utasok számának emelkedése viszont már mérhető, s azt is nyilván lehet tartani, hány (járat volt ehhez a forgalomhoz. Nyíregyházán ez érv első negyedében a helyi járatok három és fél millió utast szállítottak. Közel egyötödével többet, mint egy évvel korábban. S ennyi utas mintegy 12 és fél millió kilométert tett meg a városban. Az autóbuszok férőhely-kihasználása átlagosan 35 százalékos volt. Ezek a számok csak úgy érnek valamit, ha az utazó ember tudja, milyen valóságot takai'nak. Az egyik az, hogy az elmúlt évben jelentősen bővült a helyi járatos autóbuszok száma. Közülük igen sok a csuklós kocsi, emelybe az átlagosnál több ember fér be. Ez a számszerű növekedés tette lehetővé, hogy valamelyest „városibbá”, gyakoribbá vált nem egy vonalon a közlekedés. A jövő terveit a most eléírt fejlődés határozza meg. 1973- ban például őt új autóbusz beállítása válik szükségessé, amit két terület indokol: a déli iparterületen ekkorra indulnak be az új üzemek teljes kapacitással, s ekkor jelennek meg az első lakók Jósavárosban, akiknek az utazására szintén számítani kell. Emellett átalakítanak három régebbi buszt csuklóssá, ezzel nő a férőhelyek száma. Mindezt az egészséges fejlődésre alapozzak. Az idén május 28-án életbe lep az uj menetrend is. Itt lényeges változás nem lesz. a vonalak száma ugyanannyi marad, mint korábban, minőség! )a- vitásra kerül sor néhány he1J<A város legnagyobb gondja a reggek, igen «»ai ideas tartó csúcsforgalom. A jelenlegi és jövőbeni autóbuszpark a lobbi időben zavartalanul el tudja látni a forgalmat, ebben az időben viszont elkerülhetetlenül zavarok mutatkoznak. Ennek a megoldására .viszont a Volán egyedül nem vállalkozhat. Tavaly történtek tárgyalások néhány helyen a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésére —• eredménytelenül. Pedig a későbbiekben, — ahogy nő a munkások száma — főleg a déli ipartelepre és a gumigyár felé tartó forgalomnál ezt az intézkedést feltétlenül meg kell hozni. Hazai összehasonlításban a nyíregyházi közlekedés jó középszinten helyezkedik el. Ennek a megállapításnak azonban vannak árnyoldalai is. Az egyik, hogy itt az elhanyagol! abbak közé tartoznak a megállók, nincsenek leálló sávok, rossz a világítás. A másik a Volán belső ügye. A helyi forgalomirányítás korszerűtlen, roisszül szervezett. Városi közlekedésben a percek is számítanak, ugyanakkor gyakran, látni két buszt egymás után félig telve, amikor utána kimarad egy járat. Az iilyett eseteik előfordulása a helyi menetirányítás elégtelenségét bizonyítja. Ugyanígy nem az utasok előtt kell a gépkocsivezetőnek és a forgalomirányítónak veszekedni, többször az adott utasítást meg nem tartani. Nincs különösebb gond a gépkocsivezető utánpótlással. Rendszeresen képezik át a tehergépkocsi-vezetőket, az autóbuszok vezetésére, s ez év május elsejétől a helyi forgalomban rátértek a havi 210 órás foglalkoztatás megvalósítására, fizetóscsökke- nés nélkül. Ez tovább fogja javítani a helyzetet, hiszen a keresetek — átlagosan 2800—3000 forint — szintén jók. A lehetőségek adottak, de nem rosszak a nyíregyházi közlekedésben. Ehhez kell igazítani az ebben érdekelték munkáját. Lányi Botosé > Llj textilruházati telephely n Csálvi utcában
