Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
MW. május IT; «flirrr WAiSYÄRrinciMai S. oMa? A megye kulturális életéből írók a középiskolában —- Mesemozi Nyíregyházán — Szomory Dezső kapcsolata megyénkkel — jósa András emlékéről — Egy régi dokumentum Nyírvasváriban A megye szinte minden tájáról kapunk írásokat, olvasói leveleket, melyeket teljes terjedelemben nem tudunk közölni. Kulturális témák is gyakran szerepelnek olvasóink, tudósítóink írásaiban, melyekből csupán mozaikot adunk az alábbi összeállításunkban. Húszéves jubileumát ünnepelte a napokban a Vásá- rosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és Szak- középiskola — írja Antal György. A beregi középiskolába fővárosi írók is ellátogattak, köztük Varga Domonkos, Fábián Zoltán, az Írószövetség titkára és mások. Kellemes epizódja volt a jubileumnak az öregdiákok szereplése, akik az iskolában végeztek és a pedagógushivatást választották. Egy délelőtt ők álltak a katedránál, s tartották az órát a nagy számú szülő jelenlétében. A következő hír a legkisebbeknek, az óvodásoknak szól: a megyeszékhely 19 óvodájában 2230 óvodásgyermek számára kezdik meg május 15-tól a mesefilmek vetítését. A vándor mesemozi filmműsorát az óvónőkkel együtt állítják össze a moziüzemi vállalat dolgozói. A sok mese- és rajzfilm mellett közlekedési, az élővilágot, a környezetet bemutató, az óvodai „tanuláshoz” kapcsolódó filmek is helyet kapnak a programban. Szeptemberig 38 előadást tart a mesemozi. Előnye, hogy a gyermekek a megszokott környezetben nézhetik a filmeket, nem kell utazniuk a távolabbi moziba. Irodalomtörténeti érdekességet tartalmaz Nyéki Ká-- roly írása. Szomory Dezső író és megyénk kapcsolatait böngészve több mozzanatot ismertet Szomory Dezső má_ tészalkai éveiről, munkásságáról. Az író fiatal korában huzamosabb ideig tartózkodott Mátészalkán, Kérsem- j énben, Nábrádon és Matol- cson. Néhány éve jelent rneg novellagyűjteménye, halálának 25. évfordulója alkalmából. Ebben a kötetben mintegy tizenöt olyan írása kapott helyet, amiben erre a vidékre, rokonaira, diákéveire emlékezik. Nemrég adott hírt lapunk Is arról, hogy a megyeszékhely új városnegyedét Jósa Andrásról nevezték el. Ez adta a tollat dr. Dohnál Jenő ny. főorvos kezébe, aki a nagy szabolcsi orvos, régész és polihisztor unokája. „Mint kisdiák az ásatásoknál. mint medikus orvosi rendelésein segédkeztem, a gyalupadnál és esztergánál ezekre a mesterségekre oktatott” — írja a nagyapakorban lévő unoka. Azokról az emlékekről ír, amelyek az új városnegyed közelében állt egykori, Jóáa-kúthoz fűződnek. Sokan azt tartották, hogy a kút vize a legjobb a városban, mert ennek helyét Jósa egy lábdoobantással jelölte ki. A kút környéke kirándulóhelynek számított, az erdei sétálók nem mulasztották el, hogy a Jó- sa-kút vizével ne oltsák szomjukat. Sokan minden alap nélkül gyógyvíznek is tartották. Az akkori Korona kávéház és étterem vendégei is ezt fogyasztották. Egészen más témáról számol be dr. Toronyicza Gyula, mátészalkai járási szakfelügyelő. Huszonegy községben előkészítő foglalkozásokat szerveztek a leendő elsőösztályos gyermekeknek, akik nem jártak óvodába. Félezer gyermek vesz részt az iskola-előkészítő tanfolyamokon. Játékosan sajátítják el a helyes étkezés, testápolás, öltözködés, önkiszolgálás, a közösségben való viselkedés elemi szabályait. Meséket, verseket tanulnak, számolgatnak, megismerkednek a ceruza használatával. Közben nem hiányzik a bábjáték, a filmvetítés sem a foglalkozásokon. Sőt, a beszédhibák javításán is fáradoznak a pedagógusok. Egy régi dokumentumról ír Szép László, Nyírcsászáriból. A község múltjának Űj ismeretterjesztő sorozat első kötetét jelenteti meg az idei könyvhétre a Közgazda- sági és Jogi Kiadó. A gyógyító értelem című könyv a természettudományos ismeretterjesztés újfajta, némileg szokatlan, de vonzó formájú megjelenése. A könyv, noha a gyógyító értelemmel foglalkozik, nemcsak az orvos- tudomány fejlődését tárja elénk, hanem annak társadalmi hatásait, összefüggéseit is, mint például a társadalom szerepe a betegellátásban, a beteggondozás, az öregekkel való foglalkozás. Mint az öt kötetre tervezett sorozat, e most megjelent kötet is antropocentrikus. Témája az ember és a természet, az ember és a társadalom. s ezek kölcsönhatákutalása közben került a kezébe egy 1907. november 9-én kellezett kérvény. A címzett maga „ö császári és apostoli Felség I. Ferencz József úr, Magyarország Királya.” A féladó: Láczó Miklós I. oszt. vitézségi érem tulajdonos, nyírvasvári lakos. Segély, illetve érem díjainak kiutalása, avagy felemelése iránt esedezik. „Az egykori bátor tetterős katona, — ma, egy összetöpörödött nyomorúságos személy, aki legfelségesebb Királyához, Hadurához esedezik segélyért, támogatásért akkor, amikor már mindenki elhagyta.” Ha nem is mond újat a korszakról az előkerült levél, újabb sárguló adalék a régi, a „szép” béke időkből. Kaptunk egy helyesbítést kérő levelet is. A lap április 23-i számában megjelent „Megyénk és a 100 éves műemlékvédelem” című írás. szerzője Koroknay Gyula. A szerző egy sajnálatos elírás folytán Rozsály helyett Ga- csályt jelölte meg egyik színhelyként, ahol egy XIII. századbeli várkastély „szét- hordását” veti a község szemére. „Községünk dolgozói felháborodással vették tudomásul a lap hitelét is rontó tévedést, s kérik a tisztelt szerkesztőséget a tényállást ellenőrizni.” Megtörtént. A szerző Rozsály helyett Gacsályt írt, melyért ezúton is kéri a ga- csályiak elnézését. (F) sa. A szöveg bőséges szemléltetőanyagra támaszkodik — a 470 oldalas kötet fele kép, ábrák, grafikák. Bár az ábrák természetesen illeszkednek a szöveghez, de önállóan is élvezhetők, informatívak. Olykor a humor észközét, vagy a művész különleges látásmódját használják fel a téma kiegészi tésére. A gyógyító értelem — amellett, hogy az orvostudo mány legújabb kori eredményeit, korunk problémáit a múlt és a jövő tükrében ismerteti, szenvedélyesen veti fel századunk urbanizációs, kábítószeres veszélyeit, és megoldást, kiutat is keres, a veszélyek elkerülési lehetőségét kutatja. úl KÖNYV: A gyógyító értelem Nyíregyházi közlekedés — judokkal Bliccelés, utak és teltételek — A gépkocsivezetőt a menetidő érdekli, nem a bevétel — jellemezte a persely es járatok vezetőinek magatartását egy személyforgalmi szakember. — A kalauznak, mintegy jó kodásnak, mindig csipognia kellene, beszélni az utasokhoz, hogy váltsák meg a jegyüket, húzódjanak beljebb, helyette sokszor csak hallgatnak, trónolnak a kuckójukban — folytatta a magyarázatot, ami a bliccelésre vonatkozott. A bliccelés, vagyis a jegy nélküli utazás évente — óvatos becslések szerint — több százezer forintos bevételkiesést jelent a Volán 5. számú Vállalatának. A városi közlekedésben. különösen a reggeli és délutáni csúcsforgalomban sok a jegy nélkül utazó. A perselyei járatokon nemegyszer annyi a felszálló, hogy a vezető kénytelen megengedni a bérleteseknek a hátsó ajtón való felszállást. (Azt viszont nem tudja ellenőrizni, hogy Valóban mindenkinek bérlete volt.) A csuklós buszokon, amíg egyesek a kalauz előtt állnak, mások a hátuk mögött mennek előre, vagy a hátsó ajtón szállnak le, nem jutnak el a kalauzig. (Itt viszont már a jegyvizsgálón is múlik, mennyi a bliccelő.) A megoldás: meg kell követelni a rendet mindenkitől. Utastól és kalauztól egv- aránt. Ehhez viszont az egyik feltétel a kevésbé zsúfolt autóbusz lenne. Ahhoz, hogy gyorsain, időben menjenek a buszok — ahogy a maga konstrukciójában jó menetrend azt előírja — az is kell, hogy jó utakon közlekedjenek. Az utóbbi évek, hónapok itt előrelépést hoztak, a Sóstói út, a Kossuth utca elkészültével, több út aszfaltozásával. Megoldatlan néhány helyein a csuklós buszok fordulója, ö köri tónál a 2-es buszhoz évek óta kérik a szilárd burkolatú fordulót, a Dózsa Tsz előtt szintén rossz a forduló. Több helyen az útépítések miatt Jól készült az idei tavaszra a megyei vetőmagtermeltető és ellátó vállalat. Időben történt a termelő gazdaságok részére a megrendelt vetőmagvak szállítása. Sőt, a pótigényeket is gyorsan kielégítették. Egyik alapfeltétele volt ez az idei jó terméseredmények elérésének. Nemesített vetőmagvakból mintegy 2000, burgonya vetőgumóból 4500, tavaszi kalászosokból és hibrid kukoricákból ugyancsak 2000 tonna került a megyébe. Ez 10— 15 százalékkal több az előző évek átlagánál. Ezúttal bőséges készlet állt rendelkenagy kerülőt kellett tenni a buszoknak — rosszabb utakon. Ez ahhoz vezetett, hogy több volt a meghibásodás, sokszor a tartalékállomány is kevésnek bizonyult a zavartalan közlekedéshez. A villamost sokan visszasírják Nyíregyházán. Akkoriban csúcsidőben sem közlekedett több 6 kocsinál — bár rendszeresen. Ma pedig 28 busz járja a város 16 vonalát. Igaz, hogy ezzel arányo- san (ha nem gyorsabban!) nőtt az utasok száma is. Az autóbuszvonalak kialakítása, a járatok sűrűsége a nyíregyházi igényekhez igazodott. A 8-ast és a körjára- tot kivéve mindegyik busz a központba tart, onnan indul. A Tanácsköztársaság tér átépítésével ez a rend és a gyors átszállási lehetőség kissé felboml — erről viszont a városi tanács műszaki oszlóivá tehet, ahol először a Bújtost. a Debreceni utcáf vagy a Korányi Frigyes utcát javasolták a helyi járatok közoont.iának. Végül megállapodtak, hogy a távolsági autóbusz-pályaudvar után. a Körte és Nvírfa utcákról fognak indulni a városi buszok. A szűk utcák, a már elavult autóbu<=z-Dá1vaudvar amúgy is zsúfolt forgalma lakán az egyszerű városi polgár se tekinthet na.sv lelkesedéssel a tervezett intézkedésre. hiszen a forgalmi rend szerint c»ik nagy' kerülővel. forgolódó csal iutna1- maid ki a tíelvi iárati buszok is a főbb utakra. Végső soron ahhoz, hogy jó leeven a nyíregyházi hetvi közlekedés, az egyik feltétel több autóbusz beállítása aminek pénzügyi, gazdasáoi okai, buktatói lehelnek- é- vammak. A másik a forgalom szervezése, ez nem annyira a Volánon múlik, hanem a közlekedési csá>ec:idő c:zéthiizécán a különböző idejű munkakezdéseit en. Következik: Valóság, tervek, és lehetőségek. Lányi Bolond zésre tavaszi árpából, zab- fajtákból és hibrid kukoricákból. Megfelelő volt az ellátás lucernából, vörösheréből, tavaszi bükkönyből, répából, kölesből, moharból, borsóból, és fűfajtákból is. Jó volt a készlet hazai és külföldi napraforgó vetőmagból. A tavaszi vetési időszak után sem zárult le a vető- magellálási készültség. A még későbbi vagy pótvetések céljára is elegendő tartalék- készletek állnak a termelő gazdaságok rendelkezésére. (ab) Megjegyzés: L tátjáró Látszólag kis ügyben, a mátészalkai ipartelephez elkészült új út forgalmának engedélyezésében fordultak a közlekedés- és postaügyi miniszterhelyetteshez a megye illetékesei. Ennek lassan fél éve — akkor járt megyénkben Kiss Dezső, miniszterhelyettes — s Hz utasítás azon nyomban megszületett: a KPM illetékesei nézzék meg az utat, ideiglenesen engedélyezzék rajta a forgalmat. Ugyanis az út, amelyik keresztezi a Nyírbátor felé vezető vasútat, hiába készült el, mert amíg nincs ellátva fénysorompóval, addig nem adható át a forgalomnak — volt az akkori magyarázat, amit jogszabállyal indokoltak. A javaslat az volt, hogy amíg elkészül a fény-sorompó egy stoptáblával figyelmeztessék a járművezetőket. Tábla nem készült, a jogszabályt makacsul megtartják. Teszik ezt úgy, hogy az új út mellett száz méterre van egy sorompó nélküli, mindenféle tiltó táblát nélkülöző vasúti átjáró, ahol — mivel másutt hivatalosan nem lehet — nyugodtan közlekednek'az autók, igaz, rosszabb körülmények között, kevésbé biztonságosan, mint áz új úton. Nem lehetne a jogszabályt az élethez igazítani a KPM illetékeseinek — ha csak ideiglenesen is? (1. b.) Gyümölcsösláda exportra, Y ásárosnanicii} bú 1 Naponta indulnak az ország különböző részeibe és több külföldi országba ládákkal megrakott vagonok a vásárosnaményi fafeldogozó üzemből. A gyümölcs és ipari anyagok — üveg, porcelán — szállítására alkalmas ládák .alapanyagának nagy részét a Szovjetunióból importálják, 20—35 százalékban pedig hazai nyáriafé- lékből készülnek. A mindössze nyolcéves üzem jól gazdálkodik és kereskedik az évi három, három és fél ezer vagon alapanyagból. 1971-ben 69 millió forintot termeltek. A számok nem kis munkát jelentenek. Ami a gazdálkodást illeti, sokat számit a szállítási utak tervszerű kialakítása üzemen belül és a vasúthoz való közelség. A géppark maximális kihasz- \ nálása a három műszakban és a tmk üzemrész automatizálása. Az utóbbi házi elképzelés megvalósítása. A szalagfűrész automata-előtoló berendezés nehéz fizikai munkát szüntetett meg. A gépek mellett 18—22 év közötti fiatalok dolgoznak — többségükben hői munkások. Tíz-tizenegy millió forint értékben exportálnak gyümölcsösládákat az NSZK- ba, Ausztriába és Görögországba. Van elegendő tartalékmag a pótvetésekhez A paraván mögött — Egyszer elmentem az iskolai bábcsoport próbájára Nem volt elég szereplőjük egy mesejátékhoz. Akkor éppen kecskét kerestek. Meghallgatták a hangomat, élet- hű-e a mekegés. Megfelelt. Én meg ottragadtam a bábosoknál. Több éves a történet, amit Kardos Tiborc, a megyei művelődési központ Mesekert Bábszínházának egyik tagja elmesélt. A kisdiákból nagydiák lett. a Nyíregyházi Zrínyi Gimnázium tanulója. A véletlenből pedig hobby, vagy annál is több: szenvedély. Az együttes tagjai — diákok szakmunkások — vagy valamelyik társuk kedvéért jöttek el először, s szintén ottragadtak. vagy egy-egy toborzás alkalmával szegődtek a bábszínház szolgálatába Például a Nyírség Ruházati Szövetkezet több fiatal dolgozója. Buskó Erzsébet Csontos Gyöngyi, Maroda Ilona. Nagy Béla. Nagyfejő Zsófia, Vass Gizella. Azt mondják a bábosok aki egyszer belekóstolt ebbe a játékba, aki csak egyszer állt a paraván mögött egy izguló gyermekarcot lesve, vagy várva a felcsattanó tapsot, évekig nem tudja abbahagyni. Általában öt év az az idő, amit egy-egy bábos ennél a miniszínháznál eltöltött. A megye egyetlen bábszínháza. Jövőre ünnepük megalakulásuk 25. éves jubileumát. 1948-ban az ország első hat bábszínháza között alakult meg a nyíregyházi, nagyrészt pedagógusokból. A közel 25 év alatt csaknem 200 felnőtt bábos fordult meg itt hosszabb-rövidebb ideig. Közülük ketten ina az Állami Bábszínház hivatásos művészei. A negyedszázad történetében kilenc olyan nevezetes eseményről tudnak, amikor a színház bábosai között házasság lett a vége a közös játéknak. Jelenleg 13 fiatal alkotja a társulatot. Valamennyien évek óta foglalkoznak ezzel az érdekes művészettel, amelyről azt vallják, hogy minden művészeti ág közül a legnehezebb. Bárdy Margit, a művelődési központ munkatársa négy éve tagja az együttesnek, ö magyarázta el, miért tartják a legnehezebbnek a bábozást. — A legőszintébb közönségnek, gyerekeknek játszunk. Azonnal észreveszik, ha szívvel-lélekkel közeledünk hozzájuk, de azt is, ha csak egyetlen pillanatra tévedünk. Élettelen tárgyakat kell életre kelteni a paraván tetején, s ha a mozgás tökéletes, az még csak fél siker. A másik ötven százalék a láthatatlan ember hangja, szinkronban a mesevilág megelevenített figuráival. Felkészülésüket is ez a felefele arány jellemzi. Általában három darabot tanulnak évente. Az első feladat felfedezni a darabok szereplőinek világát, felnőttként megérteni. A feladat másik része az előadás; azonosulni a mesevilággal, gyermekként felfedeztetni a szépséget, igazságot. A legőszintébb tapsok akkor csattannak, ha ez sikerült. Munkájuk jutalma ezekben a tapsokban van, hiszen mindezt nem fizetésért csinálják. — Azért vagyunk ilyen kevesen — teszi hozzá. Amikor a művelődési központ meghirdette. hogy bábosokat keresünk, a legtöbben azzal kezdték, mennyi a fizetés. Csak azt válaszolhattuk, hogy az, ha a gyerekek tapsolni kezdenek. Nem maradt itt egyetlen jelentkező sem. Elmondták, hogy érthetetlennek találjak a főiskolások közömbösségét. Több, mint ezer hallgatóból még véletlenül sem tévedt be egy sem. Pedig a leendő pedagógusok sokan kerülnek majd olyan iskolákba. ahol a gyerekek kérik a bábcsoport alakítását. Több ilyen iskolai bábegyüttes, szakkör van a megyében. Ezex a csoportok azonban csak saját iskolájukban. vagy községükben adhatnak műsort. A tájolás a Mesekert Bábszínház feladata. Járják a megyét, a legtávolabbi tanyai iskolában is fellépnek. Majdnem 25 éve — rendszeresen. Ahány fellépés, annyi élmény. Az egyik helyen a világítást nem tudták megcsinálni, a mási. kon .a díszleteknek nem volt elég hely. Jelenleg még a hagyományos bábokkal dolgoznak, szekrények vannak tele a kesztyűs bábokkal, a vajan figurákkal — amit két ember mozgat egyszerre — s van néhány botos báb is. Legnagyobb részük saját barkácsmunka, az együttes egyik alapítója egyedül több, mint száz bábut készített. Most — egyelőre elméletben — a síkbábokkal ismerkednek, legközelebb ezt a technikát szeretnék megtanulni. A síkbáb a bábművészet modern formája. Eltűnik a paraván, fekete háttér, talpig feketében a szereplők; ember nagyságú bábok a színpadon. A csoport 1963-ban a 15 éves működés alapján elnyerte a „Kiváló együttes” címet, 1969-ben pedig miniszteri dicséretet kaptak. Máris a jubileum évére készülnek. Hallották, hogy jövőre a tv bábfesztivált rendez. azon szeretnének részt venni. Addig azonban még sok feladat van előttük. Júniusban nemzetközi bábfesztiválra utaznak. Uj darabjukat „A bűvös tűzszerszám”- ot szeretnék a megyei közönségnek sokszor és jól előadni. Szeptembertől pedig megpróbálják élesztgetni a kapcsolatot az iskolákkal. Az új nagykállói óvónői szakközépiskola tanulóival sze. retnének együttműködni. Baraksó Erzsébet
