Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

XXIX ÉVFOLYAM 107. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 19*2. MÁJUS 9, KEDD LAPUNK TARTALMA BÓLl Külünjutalom az újítóknak Egy kombinát Tiszavasváriban (3. oldal) (3. oldal) A labdarúgópályákról jelentjük Mit fizet a totó? (6. oldal): (7. oldal) Emlékezzünk arra a napra 1943. május 10-én a világ minden napilapjának első oldalán vastag betűvel szedett címek közölték, hogy előző nap Hitler Németországa feltétel nélkül ka­pitulált. Véget ért az emberiség történetének legvére­sebb, legkegyellenebb háborúja. Több, mint 50 millió ember pusztult el a világon. Az a nap lett a győzelem napja. Azóta bekerült a történelemkönyvekbe, a középiskolai, főiskolai tan­könyvekbe. A fiatalok számára tananyaggá vált. A kortársaknak azonban ma is élő, nagyszerű emlék. A hír a Szovjetunió győzelméről minden hírek legizgal- masabbika, hosszú éveken át reménykedve várt pilla­nata volt. Május 9-e, a győzelem napja, Európa népei felsza­badításának napja. A történelem legjobban szervezett, Icgfclfegyverzettebb, legaljasabb agresszorának rém­uralma alóli felszabadulásának napja. Négy rettenetesen hosszú év telt el a terrorban és rabságban élő európai népek életében 1941-től, amikor a hitlerista Wermacht tábornokai messzelátóval már jól látták Moszkvát — 1945 májusig, amikor a berlini Reichstagra két szovjet katona kitűzte a vörös lobogót. Több, mint ötvenmillió embernek kellett meghal­nia, amíg a szovjet hadsereg szétzúzta a fasiszla hóhé­rok uralmát. 54 millió élet ment el frontokon, Oestapó- kínzópincékben, náci koncentrációs táborokban, SS- katonák akasztófáján, atombombától megsemmisülve. A kortársaknak ez nem tananyag, hanem elévülhetet­len tanulság, hogy a legnagyobb érték a béke, és szü­net nélkül éberen, nagy figyelemmel kell kísérnünk az agresszorok tevékenységét. Mert az agresszorok újra­termelődnek. Ma az Egyesült Államokban fészkel az az erő és szándék, amely újból és újból lángba szeret­né borítani a világot. Ezt a szándékot jól igazolja az évek óta tartó vietnami háború, a békés \ DK barbar és jogtalan bombázása. Nekünk magyaroknak, a szovjet hadsereg a május kilencedikéhez vezető úton meghozta április 4-ét. Voltak akik már akkor tudtak és nagyon sokan vol­tak, akik csak sejtették: ez a nap minden más naptól különbözik, ez a dátum minden más dátumot megelőz, ez a nap ci nem feledhető és a magyar nép történel­méből soha ki nem szakítható. E naptól Magyarország egyetlen talpalatnyi föld­jén sem uralkodott a régi rend. E naptól felemelhették a lejüket, akik lehajtva hordták és kiegyenesíthette a hátát mindeu becsületes ember. Ez a dátum: 1945. áp­rilis 4-e, mint pöröly zúzta szét a megaláztatások ko­rát, eldöntötte az ezeréves pert. Megkezdődhetett egy új Magyarország építése. Azóta meg is valósítottuk. Magyarországon a szo­cializmus építése folyik, békeben, nyugalomban, na­gyobb goiulok nélkül élünk, dolgozunk, jól vagyunk. A Szovjetunióval testvéri szövetségben, barátságban élünk. Ez a barátság a szocialista országok nagy csa­ládjával karöltve szabadságunk és gazdasági felemel­kedésünk biztosítéka. Vigyázunk is rá. Pártunk, kormá­nyunk népünk óhaját tolmácsolva nagy szerepet visz a békcinozgalmakban az európai biztonság, s ezzel a vi­lág békéjének megvalósításában. A győzelem napján mély kegyelettel emlékezünk a szovjet katonák ezreire, akik a győzelem napjához ve­zető ütőn hazánk földjén áldozták életüket a mi fel- szabadulásunkért is. i Ordas Nándor Magyar—szovjet barátsági napok Szabolcsban Az európai biztonsági hét keretében magyar—szovjet barátsági napok kezdődtek hétfőn Szabolcs-Szatmár me­gyében. A rendezvényeken részt vesz Oleg Georgijevics Koroljov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének első titkára, akit megérkezésekor Nyíregyházán E kiér György. a megyei partbizottság titkára és Gulyás Etnilné dr., a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának titkára fogadott. Ezt követően felkereste a kisvár - dai járási pártbizottságot és a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatot. Este Mezőladány- ban részt vett az európai biztonsági Hét alkalmából rendezett nagygyűlésen, ame­lyen megemlékeztek a győ­zelem napjáról. A nagygyű­lést dr. Lajtner Ferencné. a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára nyitot­ta meg, majd Molnár Lajos, a kisvardai járási népfrontbi­zottság titkára mondott be­szédet. Felszólalt O. G. Ko­roljov, a szovjet nagykövetség első titkára is. Ballagási ünnepségek középiskoláinkban Megyénk 29 középiskolájá­ban május 8-án befejeződitek az 1971—72-es tanév végzős diákjainak ünnepélyes balla­gásai, ünnepségei. A legtöbb iskolában május (i-án tartat­ták a végzősök búcsúzánál. Hétfőn többek között a nyír­egyházi pénzügyi, a mezőgaz­dasági, a Zrínyi és Krúdy kö­zépiskolák tanulóinak balla­gni és a több ezer hozzátarto­zó tették mozgalmassá a me­gyeszékhely utcáit. Néhány iskolában jubileu­mi ünnepséggel is összekötöt­ték az idén érettségizők bú­csúztatását. A mátészalkai Esze Tamás és a vásárosna- ményi Rákóczi Ferenc közép­iskolák bensőséges ünnepsé­gei negyedszázados munkás­ság állomásait jelzik, míg az az újfehértói gimnázium idén ünnepelte • alapításának 10. évfordulóját. Az iskolák kul­turális műsorral, öregdiákok es most Végző fiatalok talál­kozóival, a fejlődést doku­mentáló kiállítással emlékez­tek az idén sorra került jubi­leumokra. A megyében az idén a hét folyamát! .2453 fiatal ' kezftt az írásbeli érettségi 'vizsgákat, ad számot tudásáról, érettsé­géről. Képünkön a Nyíregy­házi Kölcsey Gimnázium ballagási ünnepségének záró­jelenete a Benczúr téri park­ban. (Képriportunk a lap 5, oldalán.) Dr. Tímár Mátyás felszólalása az Akadémia közgyűlésén Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermé­ben megkezdődött az Akadé_ mia idei közgyűlése. Tudomá­nyos életünk kiemelkedő ese­ményén részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Aj- tai Miklós és dr. Tímár Má­tyás, a kormány elnökhelyet, tesei, Nagy Miklós, a Köz­ponti Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője, Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter, dr. Di- mény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, va­lamint a tudományos élet sok más, ismert személyisége. A közgyűlést Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke nyi­totta meg, majd előterjesz­tette az elnökség beszámoló­ját. Ezután Köpeczi Béla aka­démikus. az Akadémia meg­bízott főtitkára ismertette az Akadémia szakigazgatási te­vékenységét, az intézetek és más kutatóhelyek munkáját. Az elhangzott beszámolókat vita követte. , Elsőnek dr. Tímár Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a kormány el­nökhelyettese emelkedett szó­lásra. Beszéde elején a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány nevében üdvözölte a közgyűlés résztvevőit, majd így folytatta: — Korunk, amelyben élünk, a nagy történelmi-tár­sadalmi változások kora. A világ az utolsó ötven év alatt talán többet változott, mint azt megelőzően hosszú száza, dokon át. A társadalom moz­gása felgyorsult, s ebben dön­tő szerepe van a szocializ­musnak. Ez a kor egyben a tudományos-technikai forra­dalom korszaka. Mindennek határozott jegyeit, társadal­mi, gazdasági, emberi meg­nyilvánulásait hazánk fejlő­désében is tapasztalhatjuk. — Hazánk az elmúlt ne­gyedszázadban jelentős lépé. sekkel haladt előre a szocia­lista társadalom megvalósí­tásának útján. Az elmúlt 25 év során — erre méltán büszkék lehetünk — elmara­dott agrárországból a fejlett országok színvonalának kü­szöbéhez értünk — állapítot. ta meg, majd az utóbbi évek gazdasági fejlődését elemez­te. — A nemzeti jövedelem 1968. óta négy év alatt 27 százalékkal nőtt, dinamiku­sabban, mint a megelőző 4 évben, A fejlődés tervszerűbb es egyenletesebbé vált. Kiemelkedő ütemben fejlő­dött vegyiparunk, a gépipar korszerűsítésében több terü­leten is előbbre léptünk, a fogyasztási javakat előállító iparágakban rekonstrukciók, kai és új fejlesztésekkel pó­toljuk az elmaradásokat. A mezőgazdasági termelés szer­kezetének korszerűsítése ér­dekében ösztönözzük az ál­lattenyésztés fejlesztését. Nagy beruházási feladataink megvalósítása érdekében erő. teljesen fejlesztjük az építő­ipart. A fejlődés nyomán egyen­letesen javultak a lakosság életkörülményei. Az 19G8-at megelőző négy év alatt 19 százalékkal, a legutóbbi négy év folyamán 25—26 százalék­kal nőtt az egy főre jutó reáljövedelem. — Gazdasági fejlődésünk a kétségtelen eredmények el. lenere természetesen nem mentes kedvezőtlen jelensé­gektől sem. Ezek közül a nö­vekedési dinamizmus és a' gazdasági egyensúly közötti viszony érdemel elsősorban említést. Egyensúlyi helyze­tünk javítására különös fi­gyelmet fordítunk, mind a külkereskedelemben, mind a beruházásoknál, mind az államháztartásban. — Fejlődésünk elmúlt éve. it értékelve nyugodtan el­mondhatjuk, hogy népünk erőfeszítései nyomán társa­dalmunk biztosan halad a szocializmus megvalósítása felé. — Államunk a lehetőségek­hez mérten nagy gondot for­dít a tudományos kutatás bá. zisainak fejlesztésére. Az el­múlt négy évben 5.5 milliárd forintot fordítottunk a kuta­tást szolgáló beruházásokra. A népgazdaság 1971-ben ösz- szesen mintegy 8.5 milliárd forintot fordított kutatásra és műszaki fejlesztésre. Ez az összeg a nemzeti jövedelem­nek csaknem 3 százaléka. (Folytatás a 2. oldaloo) ViUtf PROLETÁRÍA1,EGYESű LIETEKI

Next

/
Thumbnails
Contents