Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 106. szám
Í972. május 7. RELET-MAGYARORSZÄe S. oMal A tiszta, virágos Nyíregyházáért A nyáron vendégeket fogad az ifjúsági park — (hoda társadalmi munkában Borbányán — Épül a III. kerületi itjúsági ház Az összefogás szép példája bontakozik ki ezekben a hetekben Nyíregyházán. A városi ‘tanács márciusi ülésén felhívással fordultak a lakossághoz: közösen tegyük szebbé, virágosabbá lakónegyedeinket, az utcákat és tereket. A vállalatoktól azt kérték: segítsék az ifjúsági park, a III. kerületi ifjúsági ház építését, s továbbra is vegyenek részt az óvodaépítési mozgalomban. Máris jó eredményeket értek el a harmadik kerület lakói : két teret — a Béke ligetet és a Laktanya teret — varázsolták újjá társadalmi munkában. Jó kapcsolatokat alakítottak ki a területükön lévő intézményekkel és néhány nyíregyházi üzemmel. A legtöbbet a 12-es iskola és a Kossuth szakközépiskola diákjai, a ruhagyár dolgozói segítettek a kerület lakóinak. Nagy lelkesedés kíséri a III. kerületi ifjúsági ház kialakítását is. Az építkezésben több vállalat segít, a környék fiataljai pedig a szükséges segédmunkát végzik. Az ifjúsági park területén is szépen halad a munka. Körülkerítették, hozzáláttak a terepelőkészítéshez. Az eddigi társadalmi munkában itt a tervezőiroda, a MEZÖ- BER, a vízügyi igazgatóság és a TITÄSZ fiataljai, dolgozói vettek részt. Már eddig is sokat segítettek a középiskolák diákjai. A munka szakmai irányítását a kertészeti és parképítő vállalat dolgozói végzik, jól segítik a társadalmi munka megfelelő hasznosítását. Az összefogás eredménye hamarosan látható lesz: ha a munka eddigi ütemét tartani tudják, már a nyáron a sóstói erdőben kialakított új ifjúsági parkban is táncolhatnak, jenét hallgathatnak a város fiataljai. Természetesen ez csak első szakasza a tervezett ifjúsági és vidám parknak, amely több éves munkával épül fel. Borbányán egy ötvensze- mélyes óvoda — s a hozzá vezető külön „óvodásjárda” építését kívánják társadalmi munkával segíteni a környék lakói. A városi népfrontbi- zottság védnökségével indult az akció. Az állomás környéki volt közraktárak bontásából származó építőanyagot akarják felhasználni az építkezésekhez. Gondoskodnak a szállításról, az ott lakók, elsősorban fiatalok vállalják társadalmi munkában a tégla tisztítását, amelyben a középiskolák diákjai is segítenének. Az építési munkából kiveszi részét az ÉPSZER Vállalat. A kivitelezéshez a húsipari vállalat építőbrigádja is értékes felajánlást tett: egyheti szakmunkájukkal támogatják az építkezést. Az összefogással épülő létesítmény tervezését már megkezdték, tartanak a hivatalos eljárások is. Az építkezéseket a bontási anyag érkezésétől teszik függővé. A városszépitő mozgalomba a tanyák lakossága is bekapcsolódott. Elsősorban az utak, járdák karbantartását vállalták, virágosítják a' lakóházak környékét. Elsőként a Manda-bokor lakói válaszoltak a Vöröskereszt felhívására : közösen szépítették lakóhelyüket. Ennek eredménye, hogy a napokban hetven házra kerülhetett ki Manda-bokor területén a megtisztelő „Tiszta udvar — rendes ház” felirat. A mozgalomban az eredmények ellenére is bőven van tennivaló. Gondos felmérések szükségesek: vajon mennyi facsemetére, járdaalapra van szükség, ugyanis ezek idő előtt elfogytak. Több helyen emiatt maradt kihasználatlanul a felajánlott társadalmi munka: faültetés, járdaépítés. A vártnál kevesebb eredményt értek el a lakótelepi virágosítási akciókban. Ennek kibontakozásához azonban pénzre, vállalati segítségre van szükség. Az üzemeknél is megindult a mozgalom. Rendbe hozták, szépítették a legtöbb helyen az udvarokat, az üzemek közvetlen környékét. E mozgalom keretében azonban újabb igényként fogalmazódott meg, hogy az ipartelepeken, ahol sok ember dolgozik — mint a déli iparnegyedben vagy a gumigyár környékén — a vállalatok segítségével a dolgozók építhessenek kisebb sportpályákat, ahol munkaidő után házi versenyeket rendezhetnének. M. S. Hét témakörből lehet választani — Hatezer forintos első dijak — Határidő: jövő év június 30. Tudományos pályázatot írtak ki A megyei tanács vb a közelmúltban kidolgozott és meghirdetett egy tudományos pályázatot, amellyel Sza- bolcs-Szatmár gyorsabb ütemű fejlődését kívánják elősegíteni. A megyei tudományos koordináló bizottság javaslata alapján hét témakörben írták ki a pályázatot. Az ipar iránt érdeklődők három témából választhatnak. Tudományos igényű javaslatban dolgoztatják ki a megye szolgáltatási hálózatának távlati fejlesztési tervéi. Ennél figyelembe kell venni a jóváhagyott megyei településfejlesztési tervet és a főbb szolgáltatási ágakban a lakosság igényeit a különböző funkciójú településeken. Ezt a témakört országosan hirdették meg, megyén kívüliek is elküldhetik a munkáikat. Ugyancsak országos jellegű az épület típustervek elkészítésére vonatkozó javaslat. Ez könnyűszerkezetes több célra felhasználható (kommunális, kereskedelmi, és ipari) épületszerkezet kialakítására Vonatkozik. Az abból megvalósítható néhány mintaépület típustervét is csatolni kell a pályázóknak. Csak megyei pályázóknak szól a termelés hatékonyságát szolgáló javaslat, amelynél elfogadnak minden olyan munkát, amely a megye területén lévő gazdasági egység, vagy egységcsoportnál kimutathatóan jelentős eredményjavuláshoz vezet. Lehet gyártmányfejlesztés, üzemszervezés, műszaki fejlesztés. Előnyben azok a pályázók részesülnek, akik olyan hasznos javaslatokat dolgoznak ki, amelyeket nem csupán egy vállalatnál, hanem a hasonló jellegű gazdasági egységeknél a megyében általánosan be lehet vezetni a hatékonyság növelése érdekében. ■ A mezőgazdaság területén három témát dolgozhatnak fel a részvevők. Az első téma : Szabolcs-Szatmár megyében a zöldségtermelés területi növelésének, hozamemelésének szakosítással történő megoldása. A termelés, a tárolás, csomagolás és félkésztermék-előállítás szervezési feladatainak ismertetése is. A másik téma: Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezeti gazdaságában vezetési módszerek elemzése és javaslatok a gazdaságok szervezeti felépítésének változtatására. Mind a két pályázat országos.. Megyei a következő: a korszerű, zárt konstrukciós sertéstelepek üzemeltetésével kapcsolatos problémák elemzése és a hiányosságok megszüntetésére javasolt eljárások. Az öntözési lehetőségek kihasználásának fontossága a takarmánybázis megteremtésében, szennyvízzel történő, vagy más öntözési módokkal való kombinációs alkalmazása mellett. A közgazdasági érdeklődésűek két témából választhatnak, mindkettő egyben országosan is meghirdetett pályázati pont. Az egyik: „Az iparfejlesztés helyzete, lehetőségei és feladatai Szabolcs- Szatmár megyében.” A másik: „Szabolcs-Szatmár megye munkaerőhelyzete, a foglalkoztatottság lehetőségei.” Közoktatási, közművelődési munkákat is vár a bizottság. Három témát jelöltek meg, valamennyit megyei jelleggel. „A társadalmi és településszerkezeti változások hatása megyénk iskola- hálózatának korszerűsítésére.” „A lakóhelyi és munkahelyi öntevékeny művelődés hagyományai és a mai lehetőségei megyénkben.” „Megyénk könyvtári hálózatának és állományának történeti kialakulása, a könyvtárügy időszerű kérdései.” Két témával foglalkozhatnak az egészségügy szakemberei: „Az anya-és csecsemővédelem helyzetének történelmi feldolgozása, problémái és az ezzel kapcsolatos további feladatok megyénkben.” „A tüdőbetegségek elleni küzdelem története, jelenlegi helyzete és átalakul feladatai megyénkben.” Három történeti témát je löltek meg a pályázóknak „Megyénk munkásosztálya nak kialakulása, szerkezete életformája.” „A falu és : termelőszövetkezeti paraszt ság életformája megyénk ben.” „Az értelmiség helyze te és szerepe megyénk társa dalmában.” Végül az államigazgatás témaköréből is küldhetnek be pályázatokat megyénkből. A témák: „A tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellegének kibontakoztatása.” „Az állami felügyelet, a törvényességi felügyelet érvényesülésének elvi és gyakorlati kérdései.” „A tanácsi szervek információs rendszere kialakításának elvi és gyakorlati kérdései.” A pályázatok beküldésének határideje 1973. június 30., az elbírálás ideje 1973. november 7. Csak jeligés pályázatokat bírálnak el. A pályadíjak a hét témában — függetlenül a pályázati tételek számától — egy 6 ezer forintos első, egy 4 ezer forintos második és esv 2 ezer forintos harmadik díj. A tudományos pályázatról szóló tanácsi határozatot és a pályázat részletes feltételeit a megyei tanács közlönyében és a Szabolcs-Szatmári Szemlében teszik közzé, hogv nemcsak a megyében élő és dolgozó szakemberek juttathassák el pályamunkáikat hanem az országból bárki aki a bíráló bizottság megítélése alapján megfelelő tartalmú és színvonalú munkával hozzáiárul a megye gazdasági. társadalmi és kulturális fejlődéséhez. Avatás után hozzánk jönnek Orvosok — a megye ösztöndíjával — Mindig orvos akartam lenni. Először volt bennem egy adag kisebbségi érzés. Akkor még a falunkból, Eperjeskéről senki nem járt egyetemre. Éppen engem vesznek fel az orvosi karra?! Anyám is ellenezte. Jaj, hát az ő kis özvegyi nyugdíjából hogyan...? Még ott van a kis húgom is. De megkaptam a megyei tanács egészségügyi osztályától a társadalmi ösztöndíjat, s az 1100 forintból még néha haza is tudok küldeni. De túl az anyagiakon... Anyám sokáig nem hitte... Szerény, kedves mosoly ül Veres Ilona arcára, amikor így folytatja: — Az anyám sokáig nem hitte, hogy mégis orvos leszek. Most már nagyon boldog. Az a tervem, hogy belgyógyászatból szakvizsgázom majd, de ősztől már valamelyik körzetben megkezdem a munkát. Ha nem kötelezne az ösztöndíj, akkor is haza mennék, nem tudom elképzelni máshol az életemet. Nagyon szeretem megyénket, az ott élő embereket. Persze ez természetes, közöttük nőttem fel. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetői látogatták meg ösztöndíjasainkat Debrecenben, s hívták össze őket' beszélgetésre. Tanulmányi eredményeikről, problémáikról érdeklődtek és rövid tájékoztatást adtak megyénk egészségügyi helyzetéről. Néhányan a találkozó után együtt maradtunk, hogy vitatkozzunk még az elhangzottakról. Mindenekelőtt arról, jó-e az ösztöndíj? Nem beszéltek mások nevében, de vita sem volt. Határozott igen, jó — volt a válasz. E kis társaság minden tagjának segítséget jelent az orvosi diploma megszerzésében. Szüleik kis jövedelmű emberek. A bash almi Pásztor Margit édesanyja, akárcsak Veres Ilonáé, özvegyasszony, nyugdíjas. A tímári Vattamány Lívia — szintén az idén végez és ő is belgyógyászatból akar majd szakvizsgázni — édesapja nyugdíjas tsz-tag, évek óta beteg. A nyíregyházi Pozor Júlia szülei postai dolgozók. Ű hallgatta eleget, „Menj iskább pedagógusnak, ha már annyira szereled a gyerekeket.” S hogy nem vették fel azonnal az egyetemre, egy évig a nyíregyházi kórház gyermekosztályán dolgozott. „Kiböjtöl- te”, gyermekgyógyász akar lenni. Júlia évfolyamtársa az ötödéves mátészalkai Lengyel Tibor. Szülésznek készül. Szülei nem élnek. A bátyja támogatta, akit most leszázalékoltak. Nyilvánvaló, a rokkantsági nyugdíjból erre már nem futja majd. Tibor kizárólag az ösztöndíjára lesz utalva. (Meg kell majd nyomni a tanulást, az ösztöndíj összege nem csupán a szociális helyzet, az előmenetel függvénye is.) Ki a jó orvos? Különben is éppen most kapták az intelmet: aki körzetbe készül, az nagyon tanuljon, a gyakorlati foglalkozásokon nagyon nyissa ki a szemét, mert „kinn” magára lesz utalva. — Van is abban valami, hogy a körzethez nagyon fel kell készülni, — mondják. — A kórházban a tapasztaltabb kollégákkal meg lehet beszélni, ha szakmai problémánk akad. Pásztor Margitot minden nehézségével együtt izgatja a körzeti orvosi munka. Vagy talán éppen ezért? Melyik fiatal szakembert nem lelkesítik az önálló feladatok? Persze, nem mindig könnyű meg is valósítani. Pozor Júlia mondja is: — S ha majd felismered, hogy 2—3 perc jut egy betegre és képtelen leszel alaposan megvizsgálni, nem lesz időd türelmesen meghallgatni a panaszait? Mert sok helyen ez van, pedig az ellenkezője lenne jó betegnek, orvosnak egyaránt. De Margit még nem ismer lehetetlent: — Akkor azt a 2—3 percet fogom teljes odaadással a betegemre fordítani. Mert a körzeti orvos törődjön azzal is, mi a baja a hozzáfordulónak, ne csak a „megrendelést” írja fel a receptre. A környékünkre is egy kislányt?!) került az egyik körzetbe. Lelkesen dolgozik, rendszeresen látogatja a betegeit. Jó orvos. Nagyon szeretik. Én is így képzelem... Jól megleszek falun, onnan jöttem. Megnyerni az emberek bizalmát Arra azonban ő sem merne vállalkozni, hogy majd Bas- halmon praktizáljon. Pozor Júliában is van ilyen gátlás. Hogyan is lesz Nyíregyházán orvos, ahol annyian ismerik? Mit gondolnak majd róla, mint orvosról? Lesz-e bizalmuk hozzá az ismerősöknek? — Ez lesz a legkönnyebb, de a legnehezebb is. Az emberek bizalmát megnyerni! — mondja Vattamány Lívia. — Pillanatokon múlik csupán. És ugyanígy lehet el is veszíteni. — Pedig enélkül nem lehet meg az orvos, — folytatja a gondolatot Lengyel Tibor. — Kell az emberi kapcsolat az orvos és betege között, s mindig az orvosnak kell kezdeményeznie ezt. Ez az amiről szó volt a megbeszélésen is: az etikus magatartás, az emberközpontúság a gyógyítómunkéban. S hogy ezt nem tanítják az egyetemen... Szükség van rá, ezen nincs vita. Azon inkább, hogy ezt meg lehet tanülni, el lehet sajátítani, vagy érezni kell, mint a hivatásszeretetet? Mindenesetre a beteg emberrel való beszéd... bánás... törődés... külön tudomány, vagy képesség. Mert természetes emberi törekvés az, hogy szeretjük látni munkánk, fáradozásunk eredményét. Az orvosnak ez: a gyógyult beteg. Ezért tanult, erre készült, sőt esküt tett. Hogy a legjobb tudása szerint... De, hogy emberileg alkalmas-e erre a pályára, ezt nem tudják teljes bizonyossággal megállapítani a felvételin, és később sem osztályozzák. Viszont vizsgázniuk mégis-; csak kell ebből is. Már m diploma birtokában. Kádár Ecfft Gyakran okoz magas vérnyomást Ellenségünk: a zaj Kevesen gondolnak arra, hogy milyen termelésgátló és az egészségre ártalmas következményei vannak egy zajos munkahelynek. Csupán két jellemző példát említenénk. Egy szövőüzemben és egy számoló- és írógépektől hangos irodában 8 decibellel csökkentették a zaj intenzitását. A minimális zajcsökkentés a szövőüzemben tizenöt százalékos termelésemelkedést eredményezett, az irodában pedig az eddigi 90 százalékos fluktuáció 22 százalékra csökkent. Ami az orvostudományt illeti, lépést tartott ezen civilizációs betegség kiterjedésével. Elméleti és gyakorlati kutatásai azt bizonyítják, hogy egy nagyarányú küzdelmet indítanak a zajártalmak ellen. Annál is inkább, mivel a zajok több, súlyos betegség kiinduló pontjai. Gyakran okoznak magas vérnyomást, érszűkületet, megváltoztatják a belső elvá- lasztású mirigyek működését, a fáradtság és a kimerültség növeli a balesetveszélyt is. Az eddigi tapasztalatokról ■'beszélgettünk dr. Szathmáry György fül, orr, gégésszel, aki a megyei rendelőintézetben már 1968 óta rendszeres hallásvizsgálati szak- rendelést végez és irányít. — A debreceni KÖJÁL zajvédelmi műszaki csoportja évente két alkalommal több szabolcsi üzemben zaj- szintmérést végez. Ott, ahol az N—80-as görbénél — ez egy sajátos viszonyítási alap — magasabb értéket állapítanak meg, a dolgozókat audiológiai szakrendelésre küldik. A hangtalanított szobában alapos vizsgálatot végzünk. Az audiométef a legkisebb változást is jelzi, így a kezdeti halláscsökkenést könnyen meg tudjuk állapítani, azt, amit az emberek nem vesznek észre, mivel a beszédhangokra még nem terjednek ki. Olyan betegséggel állunk szemben, amely műtéti és gyógyszeres úton nem kezelhető. Egyetlen gyógymód marad: a megelőzés. A két lehetőség közül egyelőre csak az egyik valósítható meg: az egyéni, az orvosi segítséggel való védekezés. A vállalatok, az üzemek ugyanis a nagy költségeid miatt — keveset tehetnek a zajforrások csökkentése érdekében. Nemcsak arról van szó, hogy a gépeket gumi- ágyakba helyezzék és hangszigetelt falakat építsenek, hanem sokszor a technológia vagy a konstrukció megváltoztatása is szükséges lenne. Az egyéni megelőzésnél zajvédő füldugót vagy tokot használnak, de a leghatásosabb a svéd Billesholm-vat- ta, ami nem akadályoz a munkában és igen jó hanggátló. Felmérések azt bizonyítják, hogy megyénk legtöbb termelőüzemében nagyon sokan dolgoznak az egészségre káros zajos körülmények között. Természetesen nemcsak az a munkahely minősíthető zajosnak, ahol az emberek két lépés távolságról sem értik meg egymás szavát. Magas a zajszint a tiszavasvári Alkaloidában, a kisvárdai Vulkánban, a Nyíregyházi Gumigyárban, a MEZŐGÉP Vállalatnál és még sorolhatnánk tovább. Nemrégen vizsgálták meg az UNI- VERSIL 128 dolgozóját, akik: közül 37-nél már halláskárosodást állapítottak meg. A tapasztalat az, hogy sokan nem veszik komolyan, vagy egyáltalán nem tudnak az audiológiai szakrendelésről. Egyénileg eddig még senki sem kereste fel a rendelőt, pedig súlyosabb esetben segíteni már nem tudnak. Akiknél zaj eredetű halláskárosodást állapítanak meg, baleseti járadék formájában kártalanítást kapnak attól függően, hogy hány százalékos halláscsökkenés érte őket. A zajártalmak elleni küzdelem ■ világméretű. Hazánkban sok zajkérdéssel foglalkozó bizottság alakult és az 1959-es kormányrendelet „országos távlati kutatási tervek” kidolgozását írja elő. Külön-külön foglalkoznak a foglalkozási zajártalmak kutatásával is. Szélesítik az audiológiai hálózatot és szakembereket képeznek ki a zajvédelmi felmérésekhez. A gépesítés állandó fejlődése nagy feladatok elé állítja az orvostudományt és az emberektől nagyobb gondosságot követel önmaguk érdekében. Balogh JúUa
