Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

Í972. május 7. RELET-MAGYARORSZÄe S. oMal A tiszta, virágos Nyíregyházáért A nyáron vendégeket fogad az ifjúsági park — (hoda társadalmi munkában Borbányán — Épül a III. kerületi itjúsági ház Az összefogás szép példá­ja bontakozik ki ezekben a hetekben Nyíregyházán. A városi ‘tanács márciusi ülésén felhívással fordultak a la­kossághoz: közösen tegyük szebbé, virágosabbá lakóne­gyedeinket, az utcákat és te­reket. A vállalatoktól azt kérték: segítsék az ifjúsági park, a III. kerületi ifjúsági ház építését, s továbbra is vegyenek részt az óvodaépí­tési mozgalomban. Máris jó eredményeket ér­tek el a harmadik kerület la­kói : két teret — a Béke li­getet és a Laktanya teret — varázsolták újjá társadalmi munkában. Jó kapcsolatokat alakítottak ki a területükön lévő intézményekkel és né­hány nyíregyházi üzemmel. A legtöbbet a 12-es iskola és a Kossuth szakközépiskola diákjai, a ruhagyár dolgozói segítettek a kerület lakóinak. Nagy lelkesedés kíséri a III. kerületi ifjúsági ház ki­alakítását is. Az építkezés­ben több vállalat segít, a környék fiataljai pedig a szükséges segédmunkát vég­zik. Az ifjúsági park területén is szépen halad a munka. Körülkerítették, hozzálát­tak a terepelőkészítéshez. Az eddigi társadalmi munkában itt a tervezőiroda, a MEZÖ- BER, a vízügyi igazgatóság és a TITÄSZ fiataljai, dolgozói vettek részt. Már eddig is sokat segítettek a középisko­lák diákjai. A munka szak­mai irányítását a kertészeti és parképítő vállalat dolgo­zói végzik, jól segítik a tár­sadalmi munka megfelelő hasznosítását. Az összefogás eredménye hamarosan lát­ható lesz: ha a munka eddigi ütemét tartani tudják, már a nyáron a sóstói erdőben ki­alakított új ifjúsági parkban is táncolhatnak, jenét hall­gathatnak a város fiataljai. Természetesen ez csak első szakasza a tervezett ifjúsági és vidám parknak, amely több éves munkával épül fel. Borbányán egy ötvensze- mélyes óvoda — s a hozzá vezető külön „óvodásjárda” építését kívánják társadalmi munkával segíteni a környék lakói. A városi népfrontbi- zottság védnökségével indult az akció. Az állomás környé­ki volt közraktárak bontásá­ból származó építőanyagot akarják felhasználni az épít­kezésekhez. Gondoskodnak a szállításról, az ott lakók, elsősorban fiatalok vállalják társadalmi munkában a tégla tisztítását, amelyben a kö­zépiskolák diákjai is segíte­nének. Az építési munkából kiveszi részét az ÉPSZER Vállalat. A kivitelezéshez a húsipari vállalat építőbrigád­ja is értékes felajánlást tett: egyheti szakmunkájukkal tá­mogatják az építkezést. Az összefogással épülő létesít­mény tervezését már meg­kezdték, tartanak a hivata­los eljárások is. Az építke­zéseket a bontási anyag ér­kezésétől teszik függővé. A városszépitő mozgalom­ba a tanyák lakossága is be­kapcsolódott. Elsősorban az utak, járdák karbantartását vállalták, virágosítják a' la­kóházak környékét. Elsőként a Manda-bokor lakói vála­szoltak a Vöröskereszt felhí­vására : közösen szépítették lakóhelyüket. Ennek ered­ménye, hogy a napokban hetven házra kerülhetett ki Manda-bokor területén a megtisztelő „Tiszta udvar — rendes ház” felirat. A mozgalomban az ered­mények ellenére is bőven van tennivaló. Gondos fel­mérések szükségesek: vajon mennyi facsemetére, járda­alapra van szükség, ugyanis ezek idő előtt elfogytak. Több helyen emiatt maradt kihasz­nálatlanul a felajánlott tár­sadalmi munka: faültetés, járdaépítés. A vártnál kevesebb ered­ményt értek el a lakótelepi virágosítási akciókban. En­nek kibontakozásához azon­ban pénzre, vállalati segít­ségre van szükség. Az üzemeknél is megin­dult a mozgalom. Rendbe hozták, szépítették a legtöbb helyen az udvarokat, az üze­mek közvetlen környékét. E mozgalom keretében azonban újabb igényként fogalmazó­dott meg, hogy az ipartele­peken, ahol sok ember dol­gozik — mint a déli iparne­gyedben vagy a gumigyár környékén — a vállalatok se­gítségével a dolgozók épít­hessenek kisebb sportpályá­kat, ahol munkaidő után há­zi versenyeket rendezhetné­nek. M. S. Hét témakörből lehet választani — Hatezer forintos első dijak — Határidő: jövő év június 30. Tudományos pályázatot írtak ki A megyei tanács vb a közelmúltban kidolgozott és meghirdetett egy tudományos pályázatot, amellyel Sza- bolcs-Szatmár gyorsabb üte­mű fejlődését kívánják elő­segíteni. A megyei tudomá­nyos koordináló bizottság ja­vaslata alapján hét témakör­ben írták ki a pályázatot. Az ipar iránt érdeklődők három témából választhat­nak. Tudományos igényű ja­vaslatban dolgoztatják ki a megye szolgáltatási hálóza­tának távlati fejlesztési ter­véi. Ennél figyelembe kell venni a jóváhagyott megyei településfejlesztési tervet és a főbb szolgáltatási ágakban a lakosság igényeit a külön­böző funkciójú települése­ken. Ezt a témakört orszá­gosan hirdették meg, me­gyén kívüliek is elküldhetik a munkáikat. Ugyancsak országos jelle­gű az épület típustervek el­készítésére vonatkozó javas­lat. Ez könnyűszerkezetes több célra felhasználható (kommunális, kereskedelmi, és ipari) épületszerkezet ki­alakítására Vonatkozik. Az abból megvalósítható né­hány mintaépület típustervét is csatolni kell a pályázók­nak. Csak megyei pályázóknak szól a termelés hatékonysá­gát szolgáló javaslat, amely­nél elfogadnak minden olyan munkát, amely a megye te­rületén lévő gazdasági egy­ség, vagy egységcsoportnál kimutathatóan jelentős ered­ményjavuláshoz vezet. Le­het gyártmányfejlesztés, üzemszervezés, műszaki fej­lesztés. Előnyben azok a pá­lyázók részesülnek, akik olyan hasznos javaslatokat dolgoznak ki, amelyeket nem csupán egy vállalatnál, ha­nem a hasonló jellegű gaz­dasági egységeknél a megyé­ben általánosan be lehet ve­zetni a hatékonyság növelése érdekében. ■ A mezőgazdaság területén három témát dolgozhatnak fel a részvevők. Az első té­ma : Szabolcs-Szatmár me­gyében a zöldségtermelés területi növelésének, hozam­emelésének szakosítással történő megoldása. A terme­lés, a tárolás, csomagolás és félkésztermék-előállítás szer­vezési feladatainak ismerte­tése is. A másik téma: Sza­bolcs-Szatmár megye ter­melőszövetkezeti gazdaságá­ban vezetési módszerek elem­zése és javaslatok a gazda­ságok szervezeti felépítésé­nek változtatására. Mind a két pályázat országos.. Me­gyei a következő: a korszerű, zárt konstrukciós sertéste­lepek üzemeltetésével kap­csolatos problémák elemzése és a hiányosságok megszün­tetésére javasolt eljárások. Az öntözési lehetőségek ki­használásának fontossága a takarmánybázis megterem­tésében, szennyvízzel törté­nő, vagy más öntözési mó­dokkal való kombinációs al­kalmazása mellett. A közgazdasági érdeklődé­sűek két témából választhat­nak, mindkettő egyben or­szágosan is meghirdetett pá­lyázati pont. Az egyik: „Az iparfejlesztés helyzete, lehe­tőségei és feladatai Szabolcs- Szatmár megyében.” A má­sik: „Szabolcs-Szatmár me­gye munkaerőhelyzete, a fog­lalkoztatottság lehetőségei.” Közoktatási, közművelődé­si munkákat is vár a bizott­ság. Három témát jelöltek meg, valamennyit megyei jelleggel. „A társadalmi és településszerkezeti változá­sok hatása megyénk iskola- hálózatának korszerűsítésé­re.” „A lakóhelyi és munka­helyi öntevékeny művelődés hagyományai és a mai lehe­tőségei megyénkben.” „Me­gyénk könyvtári hálózatá­nak és állományának törté­neti kialakulása, a könyv­tárügy időszerű kérdései.” Két témával foglalkozhat­nak az egészségügy szakem­berei: „Az anya-és csecsemő­védelem helyzetének tör­ténelmi feldolgozása, problé­mái és az ezzel kapcsolatos további feladatok megyénk­ben.” „A tüdőbetegségek el­leni küzdelem története, je­lenlegi helyzete és átalakul feladatai megyénkben.” Három történeti témát je löltek meg a pályázóknak „Megyénk munkásosztálya nak kialakulása, szerkezete életformája.” „A falu és : termelőszövetkezeti paraszt ság életformája megyénk ben.” „Az értelmiség helyze te és szerepe megyénk társa dalmában.” Végül az államigazgatás témaköréből is küldhetnek be pályázatokat megyénk­ből. A témák: „A tanácsok népképviseleti, önkormány­zati jellegének kibontakozta­tása.” „Az állami felügyelet, a törvényességi felügyelet érvényesülésének elvi és gya­korlati kérdései.” „A tanácsi szervek információs rendsze­re kialakításának elvi és gyakorlati kérdései.” A pályázatok beküldésé­nek határideje 1973. június 30., az elbírálás ideje 1973. november 7. Csak jeligés pá­lyázatokat bírálnak el. A pályadíjak a hét témában — függetlenül a pályázati téte­lek számától — egy 6 ezer forintos első, egy 4 ezer fo­rintos második és esv 2 ezer forintos harmadik díj. A tu­dományos pályázatról szóló tanácsi határozatot és a pá­lyázat részletes feltételeit a megyei tanács közlönyében és a Szabolcs-Szatmári Szem­lében teszik közzé, hogv nemcsak a megyében élő és dolgozó szakemberek juttat­hassák el pályamunkáikat hanem az országból bárki aki a bíráló bizottság meg­ítélése alapján megfelelő tar­talmú és színvonalú munká­val hozzáiárul a megye gaz­dasági. társadalmi és kultu­rális fejlődéséhez. Avatás után hozzánk jönnek Orvosok — a megye ösztöndíjával — Mindig orvos akartam lenni. Először volt bennem egy adag kisebbségi érzés. Akkor még a falunkból, Eperjeskéről senki nem járt egyetemre. Éppen engem vesznek fel az orvosi karra?! Anyám is ellenezte. Jaj, hát az ő kis özvegyi nyugdíjából hogyan...? Még ott van a kis húgom is. De megkaptam a megyei tanács egészségügyi osztályától a társadalmi ösz­töndíjat, s az 1100 forintból még néha haza is tudok kül­deni. De túl az anyagiakon... Anyám sokáig nem hitte... Szerény, kedves mosoly ül Veres Ilona arcára, amikor így folytatja: — Az anyám sokáig nem hitte, hogy mégis orvos le­szek. Most már nagyon bol­dog. Az a tervem, hogy bel­gyógyászatból szakvizsgázom majd, de ősztől már vala­melyik körzetben megkez­dem a munkát. Ha nem kö­telezne az ösztöndíj, akkor is haza mennék, nem tudom el­képzelni máshol az életemet. Nagyon szeretem megyénket, az ott élő embereket. Persze ez természetes, közöttük nőt­tem fel. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács egészségügyi osz­tályának vezetői látogatták meg ösztöndíjasainkat Debre­cenben, s hívták össze őket' beszélgetésre. Tanulmányi eredményeikről, problémá­ikról érdeklődtek és rövid tá­jékoztatást adtak megyénk egészségügyi helyzetéről. Néhányan a találkozó után együtt maradtunk, hogy vi­tatkozzunk még az elhang­zottakról. Mindenekelőtt ar­ról, jó-e az ösztöndíj? Nem beszéltek mások nevében, de vita sem volt. Határozott igen, jó — volt a válasz. E kis társaság minden tagjá­nak segítséget jelent az orvo­si diploma megszerzésében. Szüleik kis jövedelmű em­berek. A bash almi Pásztor Margit édesanyja, akárcsak Veres Ilonáé, özvegyasszony, nyug­díjas. A tímári Vattamány Lívia — szintén az idén vé­gez és ő is belgyógyászatból akar majd szakvizsgázni — édesapja nyugdíjas tsz-tag, évek óta beteg. A nyíregyhá­zi Pozor Júlia szülei postai dolgozók. Ű hallgatta eleget, „Menj iskább pedagógus­nak, ha már annyira szere­led a gyerekeket.” S hogy nem vették fel azonnal az egyetemre, egy évig a nyír­egyházi kórház gyermekosz­tályán dolgozott. „Kiböjtöl- te”, gyermekgyógyász akar lenni. Júlia évfolyamtársa az ötödéves mátészalkai Len­gyel Tibor. Szülésznek ké­szül. Szülei nem élnek. A bátyja támogatta, akit most leszázalékoltak. Nyilvánvaló, a rokkantsági nyugdíjból er­re már nem futja majd. Ti­bor kizárólag az ösztöndíjára lesz utalva. (Meg kell majd nyomni a tanulást, az ösztön­díj összege nem csupán a szociális helyzet, az előme­netel függvénye is.) Ki a jó orvos? Különben is éppen most kapták az intelmet: aki kör­zetbe készül, az nagyon ta­nuljon, a gyakorlati foglal­kozásokon nagyon nyissa ki a szemét, mert „kinn” magá­ra lesz utalva. — Van is abban valami, hogy a körzethez nagyon fel kell készülni, — mondják. — A kórházban a tapasztaltabb kollégákkal meg lehet be­szélni, ha szakmai problé­mánk akad. Pásztor Margitot minden nehézségével együtt izgatja a körzeti orvosi munka. Vagy talán éppen ezért? Melyik fiatal szakembert nem lelke­sítik az önálló feladatok? Persze, nem mindig könnyű meg is valósítani. Pozor Jú­lia mondja is: — S ha majd felismered, hogy 2—3 perc jut egy be­tegre és képtelen leszel ala­posan megvizsgálni, nem lesz időd türelmesen meg­hallgatni a panaszait? Mert sok helyen ez van, pedig az ellenkezője lenne jó beteg­nek, orvosnak egyaránt. De Margit még nem ismer lehetetlent: — Akkor azt a 2—3 percet fogom teljes odaadással a betegemre fordítani. Mert a körzeti orvos törődjön azzal is, mi a baja a hozzáfordu­lónak, ne csak a „megrende­lést” írja fel a receptre. A környékünkre is egy kis­lányt?!) került az egyik kör­zetbe. Lelkesen dolgozik, rendszeresen látogatja a be­tegeit. Jó orvos. Nagyon sze­retik. Én is így képzelem... Jól megleszek falun, onnan jöttem. Megnyerni az emberek bizalmát Arra azonban ő sem merne vállalkozni, hogy majd Bas- halmon praktizáljon. Pozor Júliában is van ilyen gátlás. Hogyan is lesz Nyíregyházán orvos, ahol annyian ismerik? Mit gondolnak majd róla, mint orvosról? Lesz-e bizal­muk hozzá az ismerősöknek? — Ez lesz a legkönnyebb, de a legnehezebb is. Az em­berek bizalmát megnyerni! — mondja Vattamány Lívia. — Pillanatokon múlik csu­pán. És ugyanígy lehet el is veszíteni. — Pedig enélkül nem lehet meg az orvos, — folytatja a gondolatot Lengyel Tibor. — Kell az emberi kapcsolat az orvos és betege között, s mindig az orvosnak kell kezdeményeznie ezt. Ez az amiről szó volt a megbeszé­lésen is: az etikus magatar­tás, az emberközpontúság a gyógyítómunkéban. S hogy ezt nem tanítják az egyete­men... Szükség van rá, ezen nincs vita. Azon inkább, hogy ezt meg lehet tanülni, el lehet sajátítani, vagy érezni kell, mint a hivatásszeretetet? Mindenesetre a beteg ember­rel való beszéd... bánás... tö­rődés... külön tudomány, vagy képesség. Mert termé­szetes emberi törekvés az, hogy szeretjük látni mun­kánk, fáradozásunk eredmé­nyét. Az orvosnak ez: a gyó­gyult beteg. Ezért tanult, er­re készült, sőt esküt tett. Hogy a legjobb tudása sze­rint... De, hogy emberileg al­kalmas-e erre a pályára, ezt nem tudják teljes bizonyos­sággal megállapítani a felvé­telin, és később sem osztá­lyozzák. Viszont vizsgázniuk mégis-; csak kell ebből is. Már m diploma birtokában. Kádár Ecfft Gyakran okoz magas vérnyomást Ellenségünk: a zaj Kevesen gondolnak arra, hogy milyen termelésgátló és az egészségre ártalmas kö­vetkezményei vannak egy za­jos munkahelynek. Csupán két jellemző példát említe­nénk. Egy szövőüzemben és egy számoló- és írógépektől han­gos irodában 8 decibellel csökkentették a zaj intenzi­tását. A minimális zajcsök­kentés a szövőüzemben ti­zenöt százalékos termelés­emelkedést eredményezett, az irodában pedig az eddigi 90 százalékos fluktuáció 22 százalékra csökkent. Ami az orvostudományt il­leti, lépést tartott ezen civi­lizációs betegség kiterjedésé­vel. Elméleti és gyakorlati kutatásai azt bizonyítják, hogy egy nagyarányú küz­delmet indítanak a zajártal­mak ellen. Annál is inkább, mivel a zajok több, súlyos betegség kiinduló pontjai. Gyakran okoznak magas vér­nyomást, érszűkületet, meg­változtatják a belső elvá- lasztású mirigyek működé­sét, a fáradtság és a kime­rültség növeli a balesetve­szélyt is. Az eddigi tapasztalatokról ■'beszélgettünk dr. Szathmáry György fül, orr, gégésszel, aki a megyei rendelőintézet­ben már 1968 óta rendsze­res hallásvizsgálati szak- rendelést végez és irányít. — A debreceni KÖJÁL zajvédelmi műszaki csoport­ja évente két alkalommal több szabolcsi üzemben zaj- szintmérést végez. Ott, ahol az N—80-as görbénél — ez egy sajátos viszonyítási alap — magasabb értéket állapí­tanak meg, a dolgozókat audiológiai szakrendelésre küldik. A hangtalanított szo­bában alapos vizsgálatot végzünk. Az audiométef a legkisebb változást is jelzi, így a kezdeti halláscsökke­nést könnyen meg tudjuk ál­lapítani, azt, amit az embe­rek nem vesznek észre, mi­vel a beszédhangokra még nem terjednek ki. Olyan be­tegséggel állunk szemben, amely műtéti és gyógyszeres úton nem kezelhető. Egyet­len gyógymód marad: a meg­előzés. A két lehetőség közül egye­lőre csak az egyik valósít­ható meg: az egyéni, az or­vosi segítséggel való védeke­zés. A vállalatok, az üzemek ugyanis a nagy költségeid miatt — keveset tehetnek a zajforrások csökkentése ér­dekében. Nemcsak arról van szó, hogy a gépeket gumi- ágyakba helyezzék és hang­szigetelt falakat építsenek, hanem sokszor a technoló­gia vagy a konstrukció meg­változtatása is szükséges len­ne. Az egyéni megelőzésnél zajvédő füldugót vagy tokot használnak, de a leghatáso­sabb a svéd Billesholm-vat- ta, ami nem akadályoz a munkában és igen jó hang­gátló. Felmérések azt bizonyít­ják, hogy megyénk legtöbb termelőüzemében nagyon sokan dolgoznak az egész­ségre káros zajos körülmé­nyek között. Természetesen nemcsak az a munkahely minősíthető zajosnak, ahol az emberek két lépés távol­ságról sem értik meg egymás szavát. Magas a zajszint a tiszavasvári Alkaloidában, a kisvárdai Vulkánban, a Nyír­egyházi Gumigyárban, a ME­ZŐGÉP Vállalatnál és még sorolhatnánk tovább. Nem­régen vizsgálták meg az UNI- VERSIL 128 dolgozóját, akik: közül 37-nél már halláskáro­sodást állapítottak meg. A tapasztalat az, hogy so­kan nem veszik komolyan, vagy egyáltalán nem tudnak az audiológiai szakrendelés­ről. Egyénileg eddig még senki sem kereste fel a rendelőt, pedig súlyosabb esetben segíteni már nem tudnak. Akiknél zaj erede­tű halláskárosodást állapí­tanak meg, baleseti járadék formájában kártalanítást kapnak attól függően, hogy hány százalékos halláscsök­kenés érte őket. A zajártalmak elleni küz­delem ■ világméretű. Ha­zánkban sok zajkérdéssel foglalkozó bizottság alakult és az 1959-es kormányrende­let „országos távlati kuta­tási tervek” kidolgozását ír­ja elő. Külön-külön foglal­koznak a foglalkozási zajár­talmak kutatásával is. Szé­lesítik az audiológiai hálóza­tot és szakembereket képez­nek ki a zajvédelmi felméré­sekhez. A gépesítés állandó fejlődése nagy feladatok elé állítja az orvostudományt és az emberektől nagyobb gon­dosságot követel önmaguk érdekében. Balogh JúUa

Next

/
Thumbnails
Contents