Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 106. szám
IÍ72. május 7. KFT FT MAf!VAT?Onev7*« S. oldal Helytállás és érdekvédelem Irta: Kanda Pál, as SZMT vezető tillmra AZ SZMT 1971. MÁRCIUS 12-ÉN MEGTARTOTT küldöttértekezletével fejeződtek be megyénkben a szakszervezeti választások. Ezzel kezdetét vette a hozott határozatok széles körű ismertetése, az azokból adódó ;feladatok végrehajtása. Mindez jelentős aktivitást eredményezett a szakszervezeti szervek munkájában. Ennek során megerősödtek szakszervezeti szerveink, javult a választott testületek összetétele. Egész tevékenységünk szervesen kapcsolódik a párt X. és a megyei pártbizottság határozatai által megfogalmazott politikai követelményekhez. A tennivalók közül meghatározó volt a megye IV. ötéves terve előkészítésében, kialakításában való részvéte- ’ lük. A szakszervezetek elsősorban a dolgozókat érintő élet- és munkakörülmények javítását szolgáló célok kidolgozásában működtek köz. re. Célunk az voll, hogy a IV. ötéves terv részét képező 1971. évi gazdasági feladatok minél eredményesebben valósuljanak meg. Az SZMT és elnöksége sokirányú tevékenységével részt vett és segítette az üzemek és vállalatok középtávú, illetve 1971. évi terveinek elkészítését és gyakorlati végrehajtását. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy a tervfeladatok kialakításánál, megtárgyalásánál előtérbe kerüljön a dolgozók kezdeményező készsége. A KÖZÉPTÁVÚ TERVEKBEN az 1971. évre kitűzött feladatok teljesítését segítette annak szorgalmazása, hogy a felszabadulás 25. évfordulójára, valamint pártunk X. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munkaverseny lendületesen és töretlenül folytatódott. A munkaversenynek és a szocialista brigádmozgalomnak fő célja volt a hatékony gazdálkodós segítése, a termelékenység növelése, az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése, a munkafegyelem szilárdítása. A szocialista brigádvezetők 1972. évi országos tanácskozásának előkészítéseként megyénkben is befejeződtek a szocialista brigádvezetők tanácskozásai. Ezekre 'a nagyfokú aktivitás volt a jellemző. Felelősséggel szóltak a gazdasági vezetés és a mozgalom munkájának eredményeiről, s tárták fel hiányosságait, összegeztük a tapasztalatokat és megjelöltük a további feladatokat. A számszerű adatok birtokában megállapítható, hogy Szabolcs-Szatmár gazdasági fejlődésének iránya megfelel a megyei pártértekezleten kitűzött céloknak. Állami vállalataink, szövetkezeteink naav része dinamikusan fejlődik, a mezőgazdaságban a szocialista üzemek tovább szilárdultak. Az eredmények ellenére azonban meg kell állapítanunk. hogy a munka termelékenysége nem az elvárásoknak megfelelően alakult. Ez elsősorban annak a kö_ vetkezménve. hogy egyes vállalatainknál nem fordítottak megfelelő gondot a munka- és üzemszervezésre, a munkafegyelemre, a takarékosabb munkaerő-gazdálkodásra. az állóa'aook iobb kihasználására. Mindez meg. határozza szakszervezeti szerveink 1972. évi, feladatait. a termelést, a gazdálkodást segítő tevékenységben. A MEGYE SZAKSZERVEZETI SZERVEINEK munkajára jellemző volt a sokrétű érdekvédelmi- tevé- . kenység is. Választott testü- leteink behatóan foglalkoztak a gazdasági fejlődésnek i a dolgozók élet. és munka- , körülményeire gyakorolt ha- 9tá'áva1. naav gondot fordítva eaves rétegek és szakmák se'^tó<-d=>kviszonyaira. *■ A kollektív szerződések- ' pen foglaltak teljesítésének 1sz°r«n'ma7ásán és ellenőrzé T- ni; py S7VT elnöksége V kidöp is vizsgálta a gyáregységekben dolgozók bérének alakulását, a szolgálta- tást, aj áruellátást. A munkakörülmények tervszerűbb és nagyobb ütemű javítása érdekében segítettük és ellenőriztük a IV. ötéves terv időszakára vonatkozó — ezenbelül az 1971. évi — munkavédelrqi fejlesztési tervek kialakítását, megvalósítását. Fokozott figyelmet fordítottunk a túlmunkára, a különböző juttatásokra. a nők és a fiatalkorúak védelmére, az üzemi balesetet szenvedett dolgozók kártalanítására, az egészségesebb, biztonságosabb munkakörülmények megtartására vonatkozó ren. deletek és óvó rendszabályok figyelembe vételére. A legfontosabb tennivalókra megyei munkavédelmi konferencián hívtuk fel a figyelmet, A munkavédelmi feladatokkal párhuzamosan megtárgyaltuk a megye egészségügyi ellátását. Véleményeztük a IV. ötéves terv egészségügyi célkitűzéséit. A megoldás jó irányban halad. Elnökségünk tárgyalta az egészségügyi intézmények személyi, tárgyi feltételeinek alakulását. a beruházások és felújítások üte. mét, az üzemegészségügy fejlesztésének munkahelyi eredményeit. Az eredmények mellett azt is megmondjuk, hogy az egészségügyi és szociális ellátásban a legszembetűnőbb az elmaradás, különösen a letelepített üzemeknél és az egyes tanácsi vállalatoknál. NAGY JELENTŐSÉGŰ FELADAT VOLT az MSZMP X. kongresszusa határozatainak ismertetése és az ezzel kapcsolatos feladatok meghatározása. Munkánk tartalmát és eszmei hatékonyságát meghatározta a munkás- osztály körében végzett tevékenységünk. Ez igen jelentős, mert az utóbbi 10 évben mintegy 25 ezer fővel növekedett a munkásság létszáma. Ezért differenciált tevékenységet folytattunk. Tovább szélesítettük a politikai tömegoktatást, az ismeretterjesztést. a munkásakadémiai előadássorozatokat. Művelődési intézményeink tevékenységének is fő célja a szervezett dolgozók világnézetének formálása, kialakítása volt. Ezt a célt a nagy számú képzőművészeti tárlat, ifjúsági klubfoglalkozás. művészeti • csoport és különféle szakmai jellegű tanfolyam szolgálta. Különböző művészeti csoportjaink eredményesen vettek részt a táj- és országos jellegű bemutatókon, versenyeken. Rendszeresen számíthattunk rájuk a megyei, a járási és a községi ünnepségeken is. A továbbiakban javítani szükséges a tisztségviselők tudatformáló tevékenységét, ' a bizalmiak felelősségét. A szakszervezetek összte- vékenysége az elmúlt évben tovább fejlődött. Javult a munka tartalma, munka- módszerük színvonalasabb lett. Erősödött a vezető testületek és a tagság kapcsolata. Jobbá vált a tájékoztatás és tájékozódás. Lényeges előrelépés következett be a rétegpolitikában, nőtt a taglétszám, javult a tagdíjfizetési készség. Előrehaladást tapasztalhattunk a határozatok végrehajtásában és ellenőrzésében is. Jelentkezett ez elsősorban a hatáskörök és jogkörök gyakorlásában. Az 1972. évi értékelés alapján is megállapíthatjuk, hogy jól gyakorolták alapszervezeteink az egyetértési és döntési jogot és kevésbé érvényesült az ellenőrzési és véleményezési jog gyakorlása, szórványosan az eljárási és néhány egyedi esetben a vétójog alkalmazása. Munkánk legfontosabb területe továbbra is az alapszervezeti tevékenység színvonalának emelése. E cél érdekében bővítettük a középfokú oktatás lehetőségeit. Hajdúszoboszló melett Nyíregyházán is kihelyezett tanfolyamokat hoztunk létre a választott szakszervezeti tisztségviselők megfelelő szintű felkészítésére. A vezető, irányító munka részeként fontos feladatnak tartottuk a társadalmi és tömegszervezetekkel való szoros együttműködést és kapcsolatot. ÉJőbbé vált kapcsolatunk a szakmai iparágú szakszervezetek központi vezetőségeivel. Nem sikerült viszont hasonló jó kapcsolatokat kialakítani a nagyvállalati szakszervezeti tanácsokkal. Az 1972. évi feladataink sem kisebbek az elmúlt évinél. amelyet az SZMT munkaprogramja. intézkedési terve — a felsőbb szervek határozata alapján — számunkra meghatároz. A gazdasági építőmunka területén továbbra is fő feladatunk a gazdálkodás hatékonyságának növelése. E feladattal párhuzamosan különös gonddal kell foglalkoznunk a bérből és fizetésből élők élet- és munkakörülményeinek alakulásával, különös tekintettel a kiske- resetűekre. a nagycsaládosokra. az egyedül élő anyákra és a nyugdíjasokra. A termelési agitáció és propagandamunka mellett népszerűsítenünk kell az egyéni és kollektív teljesítményeket. AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA FÓRUMAIN még nem vált gyakorlattá, hogy a tájékoztató jellegű beszámolókat felváltsa az eszmecsere, a feladatok közös kialakítása és a korábbi megállapodásokról, határozatokról való beszámoló. A tömegpolitikai munkában jobban előtérbe kell helyezni a szocialista, köz- gondolkodás fejlesztését, hatékonyabbá kell tenni a gazdálkodással összefüggő agi- tációs, propagandatevékeny, séget. Tovább kell lépni minden szinten, a hatás- és jogkörökkel való élésben, hogy jobban feleljenek meg szakszervezeti szerveink az elvárásoknak. Fontos feladatunk az üzemi munkássá nevelés sajátos szakszervezeti eszközökkel történő elősegítése. Fokozottabban kell előse. gítenünk a szakszervezeti demokrácia érvényesülését, a választott testületek és a tagság kapcsolatát. A vezető-irányító munkában szélesíteni szükséges a kollektív tevékenységet, a tisztségviselők képzését és továbbképzését. Nemes céljaink és nagy feladataink teljesítésében az egész tagság, mmaen választott szakszervezeti szerv és társadalmi tisztségviselő hatékony közreműködésére számítunk. — Rólunk is beszélték egy ideig, de aztán abbamaradt. Hallottam, hogy mondogatták: ezért kellett tanulni? Ezt a fiút anélkül is megtaláltam volna. Nem is nekem, inkább a szüleimnek mondták. Ein óvónő vagyok, az udvarlóm rakodómunkás a tsz-ben. Megértjük egymást és ez a lényeg. A múltkor például arról beszélgettünk, hogy el kellene végeznem az óvónőképzőt, ugyanis most képesítés nélkül dolgozom. Nem, hogy ellenezte volna, biztatott. És különben is. Láttam én már olyan főiskolát végzett fiatalembert is, aki emberileg nem ért annyit, ipint egy alacsonyabb képzettségű. Az értéket nem diplomával adják. Három beregi községben — Vámosatyán, Barabáson és Csarodán — beszélgettünk fiatal érettségizett lányokkal a házasságról, és arra próbáltunk választ keresni: ki ma g ,.jó parti”. Igaz, az ő helyzetük válogatás szempontjából nehezebb, mint mondj V egy városi lányé: ezekben a községekben általában több a lány, mint. a fiú és több lány szerez diplomát, vagy érettségizik. mint ahányan férjet találnak maguknak a falu« értelmiségből, vagy a munkások közül. — Van Tarpán egy fiú. Csak úgy buknak rá a lányok, mert sok pénze van. Nem mondom, hogy a házassághoz nem kell pénz, de csak azért? Nekem nincs udEgy készülő „Hím" szereplői Á farpoi kirándulás A tarpaiak már régen gondolkoznak rajta, hogy meg kellene örökíteni azt a sok változást, ami a faluban és a határban történik. Idén aztán sürgőssé vált a film. Ugyanis, ha így mennek tovább is a dolgok, akkor nemsokára nem lesz mit lefényképezni az eltűnő régiből. Ezért megbízták a 22 főnyi filmszakkört. — élén Szabó László művelődésiház-vezető- vel, — készítsen egy egész esti műsort betöltő színes filmet a megújuló Tarpáról. Már az indulásnál az volt a kikötése megbízóknak és ..dramaturgoknak” is, amit Radnóti Miklós oiyan szépen fejez ki a pilótáról: „...az gépet lát a földön és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg.” Vagyis: nem fölényes madártávlatból akarták elkészíteni a filmet, nem a munka elvont eredményeit akarták bemutatni, növényt, földet, gépet és állatokat, házakat, hanem azt is aki termeszti, neveli, az állattenyésztőt, a gépészt a gépen, az építőt és aki beköltözik. A dolgozó élő embert, tágabban vett otthona környezetében. A film ezért úgy készül, hogy minden egyes — téli, tavaszi, nyári, őszi — munkáknál odaviszik a filmre az embereket is. Akkor azt mondták a vezetők: ne hagyják ki az idős embereket sem. Úgyis régen otthon ülnek már, nemigen látták a falu határát új képében. Van jármű. Vigyék ki őket is egy-egy filmezéshez. Egyáltalán, a termelőszövetkezet több száz nyugdíjasának és járadékosának mutassák meg, mit végzett a mai nemzedék apái földjén. Látogatás „fakaruszon" Az első két ilyen kirándulás most zajlott le. Megjelentek a „fakaruszok”, ösz- szeszedték az idős tarpaia- kat és végigjárták velük az egész határt. A látogatástól mindenki jó eredményt várt. De ami bekövetkezett, arra senki sem számított. Faggyas Jenő, a termelő- szövetkezet elnöke meséli. — Én mentem el az egyik csoporttal. Úgy terveztük, hogy egy délelőtt elegendő lesz — gépjárművel — a létesítmények, munkák, földek megtekintésére. Hát ebből semmi sem lett. Még a késő délutánban is vissza-vissza szaladt egy-egv idős ember, megsimogatni egy kisborjút az állattenyésztő telepen. Még mindig kérdeztek valamit. Még mindig volt nekik is mondanivalójuk. Ilyenek, hogy: Bajcsy-Zsilinszky is így gondolta volna. Aztán a cukrászda! Mikor már nagyon elfáradt a csoport, késő délután bementek a nem régen épült cukrászdába, egy kis üdítőre. Kiderült. hogy a vendégek legtöbbje még sohasem volt benne. Olyan is akadt, aki még nem is tudott róla, hogy ilyen itt épült. Ebben a légkörben mélyen az érdeklődésükbe vágott az az adat, hegy a tárnái Győzelem tíz év alatt tízszeresére növelte az egv főre jutó részesedést, t?00 forintul tárul hozzá a járadékosok kis összegű járadékához és az árvizes esztendő után is 15 millióval teljesítette túl termelési tervét. Diófa és aranykorona Hazatérése után beszélgettünk néhány vendéggel, aki részt vett ezen a nevezetes kiránduláson. Cser András bácsit a Rákóczi út 12. alatti lakásán kerestük fel, de helyesebb, ha tarpai nyelven Kaloshátnak nevezzük az utcát. Azzal kezdte a mondóká- ját, bogv amikor gnnak idején meghallotta: kivágják a gyümölcsöst a Tisza partján, a guta akarta megütni. Mert Ott ő is ültetett 21 éves korában — ötvennégy éve már annak! — 60 diófát. De most, hogy látta, mit csinálnak belőle, nemcsak megnyugodott, hanem gratulált is a vezetőségnek. Mire való volna néhány girhes fa miatt parlagon hagyni azt a remek, 14 aranykoronás földet? Néhány házzal odébb a Rt éves Varga Mihállyal beszélgettünk. aki még most is masa műveli a hegven, 800 szőlőtőkéjét. Még szerencse, hogy otthon találtuk, ö a Csereszerről beszél. (Itt van az új állattenyésztő telep.) Hogy ott micsoda állatokat nevelnek! A világon sem lehetnek jobbak! — mondja. Megkérdeztük tőle. hitte-e, hogy ilyen korszerű gazdasági nagyüzem lesz a tarpai Győzelemből? Nagyon komolyan felel: — Hittem, tudtam. De, hogy ilyen aránylag rövid idő alatt elérjük, hogy még én is lássam és megérjem, abban valóban nem reménykedtem. Ugyanezt mondja a 70 éves Sándor Benjámin bácsi is, aki ugyan lekésett a múltkori autóról, de alig várja, hogy a következővel elmehessen, mint a falu egyik legidősebb embere, a 90. életévéhez közeledő Csonka Sánaor. Jó érv Beszélgettünk a fiatalokkal, a családtagokkal is, hogy megértsük, mi történt itt. Hát az történt — ez egybehangzó megállapítás. — hogy a legidősebbek, akik otthon eddig a gyors újításoknak inkább ellene voltak (..ne vágjátok ki a Tisza-parti erdő), -mám ültette annak a fáját”!) most a leghangosabb propagandistáivá váltak a haladásnak, a korszerűnek. Miért? Mert látták. Mert — éopen a legtöbbet vitatott Tisza-parti dzsungel kivágását — már valóban Bajcsy- Zsilinszky Endfe is kezdeményezte. És aki rá hivatkozik Tárnán, jó érvet mond. Egyébként, a. kirándulások folytatódnak. 'Brigádonként — Tárnán egy vagv két utca egy brigád — viszik az időseket is, rákerülnek a filmre, egészen a betakarításig. A film egy példányát megkapja a megyei művelődési központ, egyet a helytörténészek. A termelőszövetkezeti példány ősbemutatóját még ez évre tervezik. De ez a film máris sokat végzett. Azt mondjg Faggyas Jenő elnök erről. — Életemben még semmi sem esett jobban, mint ezeknek az idős embereknek a kézfogása, szerencsekivánása a további munkához. Az öröm a szemükben, a felismerésük — mely az egész falu életére kihat — ért annyit számomra, mint egy kormánykitüntetés. így vélekednek munkatársaim is. Beláttuk, hogy nagy hibát követtünk el, amikor nem ismertük fel idejében: mekkora politikai erő van idős tagjaink, köz-t ségünk korosabb lakóinak a tudatában. Hogy azzal is kell törődni. Ezután következetesen élünk is e felismeréssel. Gesztelyi Nagy Zoltán A „ jó parti99 varlóm. ós ami azt illeti, nincs is nagy választék. Olyan kikötéseim nincsenek, hogy mi legyen a foglalkozása, csak rendes legyen, segítsen otthon a házi munkában —• persze itt nem a mosogatásra, meg a főzésre gondolok — és szeressen szórakozni is. Elkerülhetetlen egy ilyen beszélgetésnél, hogy a vallásról, és a vagyonról is szót ne ejtsünk. A csarodai lányok azt mondják, hogy községükben ilyen probléma nincs. Kosa Bertalan községi csúcstitkár elmond egy esetet — nem régi történet —, amikor a szülők csak úgy egyeztek bele a házasságba, ha egyházi esküvő lesz. A vagyon nem számít. — Sajnos, nálunk igen. Ötödik éve udvarol egy fiú, gépkocsivezető a tsz-ben. Jól megértjük egymást és közösen gyűjtünk a lakásra. De lakodalom nem hiszem, hogy lesz, mert az ő szülei gazdagabb lányt szerettek volna a fiúknak. Pedig nekünk is van olyan szép házunk. — De most nem a szülőkről beszélünk. Még annyit, hogy — igaz. még nagyon fiatal voltam, amikor udvarolni kezdett — de nekem som voltak kikötéseim, vagy ha úgv tetszik: álmaim. Ami pedig az iskolai végzettséget ■ illeti, azon a legkönnyebb segíteni. Már beszélgettünk is róla: levelező tagozaton leérettségizik. — Az ón udvarlóm katona — mondja szégyellősen mosolyogva Csarodán egy gesztenyebarna kislány. — Nem sorkatona, továbbszolgáló. Igaz, nem nagyon kérdezte, hogy én mit szólok hozzá, ha bentmarad, de így is megvagyunk. Kéthetenként jár haza, akkor mindig együtt vagyunk. Mennyit keres? Azt nem tudom. Szeretünk olvasni, meg cigarettázni. Aztán, mintha csak igazolni akarná, rágyújt. Hárman is hallgatják a beszélgetést: a szórakozásról, amire Marokpapiban alig akad lehetőség, arról az augusztusi napról, amikor megismerkedtek. — Nálunk nem túl sok a lehetőség a szórakozásra, mert még egy cukrászdánk sincs. Azért összejövünk elég gyakran a klubban, meg nagy foci meccseket rendezünk a fiúkkal. Szalonnát sütünk közösen, sőt még Beregsurány- ba is elmentünk együtt a bálba. Együtt tartjuk a névnapokat a klubban és mindig kitalálunk valamit. Mondják, hogy van egv fürdésre, csónakázásra alkalmas tó a falu közepén, kristálytiszta vízzel, csak éppen fürödni nem lehat banne. Igaz, van olyan hely, ahol a 6 métert is eléri a mélység, de lehetne kialakítani belőle egy strandot. Meg azt is elpanaszolják, hogy az ÁFÉSZ- elnök valamiért haragszik a falura. Azt mondta: amíg ö elnök, nem lesz presszó Csarodán. — Nem azért mondjuk, mintha presszó nélkül nem lehetne megismerkedni a fiúkkal, hiszen egy ilyen kis községben amúgy is mindenki ismer mindenkit. Azért ez mégiscsak közelebb hozhatna bennünket. — Nekem katona az udvarlóm. Civilben gépkocsivezető és mi is megértjük egymást. Sokat olvasunk és legtöbbször a könyv a közös téma. ★ Hét lány — Lábass Valéria, Szakács Rózsa, Beregszászi Ilona. Pániké Ibolya, Varga Erzsébet, Bancsí Olga ós Sárközi Irén — voltak beszélgető partnereim a három községben. Közülük négynek van udvarlóia. háromnak nincs. Pedig ők sem Roger Moort várják feh^r Diesel Mércédéiben és nem is a királyfit, hófehér pariDán. Csak olyan fiút — és ebben mind a heten egyetértettek —. aki rendes és házias, mert ahol mindketten dolgoznak, otthon is kell a segítség. És ha mindezek mellett még jól is keres, az sem baj! Balogh Jóssal
