Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

I. otäai

KELET- M A G Y A R OH ? z AÖ

1972 májúi 1.

A Nyíregyházi MEZOGEF Vállalat

az élelmiszer-gazdaság szolgálatában

) '

Hazai és külföldi siker — 110 millió forint értékű importgróiló pótrészgyártas

Takarmánykeverő és -tároló berendezések

A pótrészgyártás mellett nagy fontosságú még a forgácsoló gépek, a Csepel tehergépkocsik, a pótkocsik, a dinamók, a villanymotorok felújítása, a precíziós öntés és horganyzás. "

Közvetlenül a mezőgazdasági termelést segíti, hogy a. Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat ügyeleti szolgálatot tart, s ezáltal a vetéshez, az aratáshoz, más betakarításokhoz gyors hibaelhárítást, biztosít. Jelentős továbbá a vállalat gazdálkodásában, hogy az időközönként jelentkező, kapacitásfölösleget ipari kooperációs gyártásban hasznosítják. Kooperációs kapcsolata kiterjedt, partnerei az Ikarus, a Csepeli Fémművek, a Vörös Csillag Traktorgyár. 3 Ganz Hajó- és Darugyár. a Hajdúsági Iparművek. Ezeknek a vállalatoknak gyártott termékek népgazdasági jelentőségűek és több száz millió forint értéket képviselnek.

Érdekes kérdés, vajon honnan indult, milyen alapokból fejlődött ki a megye egyik legnagyobb iparvállalata.

egység tartozik, 3300 dolgozót foglalkoztatnak és évente 3—400 új szakmunkást, ipari tanulót nevelnek.

A tíz gyáregység: Baktaló- rántháza, Fehérgyarmat, Kis- várda, Mátészalka, Nagykál- ló, Nyírbátor, Nyírtelek, Ti- szaszalka, Tiszavasvári, Nyír- ' egyháza s a központ műszaki, adminisztratív, produktív dolgozói együttesen 1972-ben félmilliárd forint értékű árbevételi tervet teljesítenek. E terven belül mintegy 50,%-os arányban szerepel.a gépgyártás, 25 °6-a a pótrész és importpótló pótrészgyártás, de nagy jelentőségű a szolgáltatás is. f

Történeti áttekintés

Ismert olyan adat, hogy Nyíregyházán 1882-ben Má- jerszky Barnabás Gépgyár néven — valójában javító-* tevékenységet végző — üzemet alapított. Ennek említése csak azért bír jelentőséggel, mert a Májerszky- féle üzem 1949-ben történt államosítása után mezőgazdasági gépgyártó vállalat lett. Mindez azonban csak egyik láncszeme annak a folyamatnak, amely a vállalat történetét, fejlődését jelenti.

Szabolcs-Szatmár megyében, mint az ország minden részében, a felszabadulást követően az 50-es években gépállomásokat szerveztek. A gépállomások feladata volt az újraéledő — zömé- , ben akkor még egyéni — mezőgazdasági termelést gépi munkavégzéssel segíteni. E funkcióját a megye gépállomási hálózata sikerrel ' teljesítette, hasznos szervezője és propagálója volt a nagyüzemi termelésnek. Ez a korszak a mező- gazdaság nagyüzemi átszervezésével zárult, s ahogyan erősödtek . a termelőszövetkezetek, növekedett erő- és munkagépparkjuk, úgy csökkent ’ a gépállomások eredeti funkciójának jelentősége, keletkezett az új igény, a gépjavító szolgáltatás.

Változott a név, változott az üzem- és munkaszervezési séma. A gépállomások gépjavító állomások lettek, de erre a funkcióra sem volt örök időkig szükség A mezőgazdasági üzemek fokozatosan rendezkedtek be a gépjavításra, s az új gazda-, ságirányítási rendszer alkalmazásának küszöbén, 1988- ra . ismét. változott az elvárás. Most már egyre több. a mezőgazdasági termelés egészét, vagy részfeladatait gépesítő eszközökre, a meglévő gépekhez nagy tömegű alkatrészek gyártására lett

szükség. Ez kifejezésre jut az új elnevezésben is: mezőgazdasági gépgyártó és szolgáltató vállalat.

A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat szerves része a MEZŐGÉP Trösztöt alkotó' vállalatoknak. A tröszt 21 vállalatot, száz gyáregységet és több mint negyvenezer dolgozót egyesít. A MEZŐGÉP Tröszt1 funkciója, hogy az ország élél- miszer-gazdaságának megfelelő műszaki bázisa legyen. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalathoz. 10 gyárKözelebbről a gépgyártás

A régi mindig magában hordja az újat. Nem a spontaneitás, vagy személyek szeszélye, elgondolása, hanem a fejlődésből fakadó igények, törvényszerűségek határozzák meg a feladatokat, így van ez a MEZŐGÉP Vállalat esetében is. A vállalat terve tükrözi a népgazdasági elvárásokat, a vállalat tevékenysége a gazdaságpolitikai céloknak megfelelő. Ez vonatkozik a gépgyártásra is. A gépgyártás nem egyik napról a másikra alakult ki, hanem több mint két évtizedes tudatos fejlesztési munkával. Nyíregyházán mér az 50-es években gyártottak szovjet megrendelésre konzervipari töltőasztalokat, folyamatos gőzölőket és egyéb berendezéseket. Régi, hagyományos gyártmányoknak számítanak a burgonyaszedők, burgonyaosztályozók, a gyümölcsosztályozók, a D —24-es kalapácsos darálók, takarmányfüliesztők. A vállalattá szerveződés előtt a gépgyártás és alkatrészgyártás az ipari jellegű szolgáltatás, csak kiegészítő, a kapacitásfelesleget lekötő tevékenység volt. Ma mindez fő tevékenység. •

Üjabb és újabb gépek készülnek megfelelő gyártás- és gyártmány- fejlesztéssel.

A gépgyártás fejlődését né- . hány példán keresztül hűen érzékelhetjük. Mint közöltük, a D—24-es kalapácsos daráló a vállalat hagyományos termékei közé tartozik. Ebből eddig több mint tízezer darabot gyártott és értékesített a vállalat. Az állattenyésztés és hizlalás korszerűsítése, a takarmányozási mód reformálása e gépek segítségével történt. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, a gabona tröszt üzemei vásárolták és vásárblják. A 10 ezer gép eladása bizonyítvány. Elsősorban arról, hogy a gyártó cég a vevők igényeinek, elgondolásainak megfelelő gépet készít. A kitűnőre állított bizonyítvány azonban nem zárja ki a még többet tudó, az igényeket jobban kielégítő gépek szükségességét, A fogyasztói követelmények növekednek és a gyártó cég tevékenységének azzal .szinkronban keíl lenni. Ezért is készült el a D—24-es kalapácsos darálók fejlesztett változata, a D—30-as jelű gép. Ez az. 54 kalapácsos, szemes termények, csöves kukorica darálására alkalmas gép már óránként 20—30 mázsa őrlési teljesítménnyel dolgozik.

Elkészült a D—40-es változat is, ami még nagyobb telCV—71 CUKORRÉPÁT SZEMENKÉNT VETŐ .GÉP. A GÉP AZ IDEI TAVASZI VETÉSNÉL MÁR JÖL VIZSGÁZOTT ÉS RÖVIDESEN. A BNV-N ISMERKEDHETNEK

MEG VELE A SZAKEMBEREK.

jesítményre képes és ennek sorozatgyártását, ez évben megkezdi, a vállalat. A nagyobb teljesítményű kalapácsos darálók készítését indokolja, hogy a mezőgazdásági üzemekben növekszik az állattenyésztés mértéke, termelőszövetkezetek egyesülésével egy-egy. gazdasági 'egységben fokozódtak az őrlési igények,

Az állat tenyésztés fejlesztése azonban nemcsak nagyüzemi feladat, szükség van a háztáji gazdaságok állatállományának növelésére is. A háztáji állatartás szintén megkívánja a korszerűsítést. Eh- , hez járul hozzá a Vállalat azzal, hogy kifejlesztette a KD —160 elnevezésű darálót. A KD a kisüzemi, más szóval a háztáji 1 állattartást segíti, könnyíti. A kalapácsok ennél a gépnél íűréskfogazáSsal ké-\ szülnek és ez az új megoldás üzembiztonság és teljesítmény szempontjából is fontos. A háztáji darálók kukoricából óránként 110—130 kilogrammot, árpából 60 kilogrammot, búzából 125 kilogrammot őröl. Az őrlés finomsága rosták cseréjevei szabályozható.

A KD—160-as darálóból a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat 1972-ben több mint ötezer darabot gyárt.

A daráló fejlesztéséhez hasonló a gyümölcsosztályozó, más néven gyümölcsma- nipuláló gépcsalád kifejlesztése. E gépcsoportban olyan nevek váltak ismertté nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, mint az UNIFRUCT—3, UNIFRUC —4, UNIFRUCT SUPER—3.

KD—160-AS HÁZTÁJI KISDARÁLÖ. EBBEN AZ ÉVBEN MÁR 3QROZATBAN TÖBB EZER DARABOT GYÁRTOTT A VÁLLALAT.

1N1FRUCT SUPER—»30 kör- sztalos. Ezek a gépek hazai _S külföldi kiállításokon, de a termelőmunkában is megbecsülést szereztek a vállalatnak. Most az UNIFRUCT- család egy újabb tagja készült el, a. Szabolcs elnevezésű osztályozó. A gyümölcsosztályozók közös jellemzője, hogy közel gömb alakú gyümölcsök, alma, barack, citrusfélék osztályé

zására alkalmasak, sőt az új géppel, a SzabolccsaJ sikeres kísérleteket folytai tak paradicsom, vöröshagyma osztályozásánál. Az, UNI- FRUCT-ok közül Lengyelországban. Csehszlovákiában az UNIFRUCT—IV. elnevezésű gépet alkalmazzák leginkább. 1971-ben . e két országba több mint 40 gépet szállított a MEZŐGÉP.

Verseny a piáéért

mintha ŰJ LENNE. FELÚJÍTOTT CSEPEL TEHERGÉPKOCSI A TISZAVASVÁRI GYÁREGYSÉGBEN.

A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalatnál a gépgyártás fejlesztése nem egysíkú, de szerteágazó. A darálók és ai UNIFRUCT-család kialakítása nem azért történt, mert az alapgép variálása módosításokkal. újításokkal köny nyebb, mint egy merőben új gépet megszerkeszteni. Hangsúlyozni kell, a fejlesztést ; fogyasztói igény, a piac határozta meg. ! A MEZŐGÉP nem termel és nem is termelhet raktárra, ehelyett kritikusan szemlélve saját tevékenységét, a mezőgazdasági gépgyártás országos

és külföldi eredményeit, lö- trekszik a jobbra, a verseny- tépességre. Erre is említünk példát. A KÁLLŐ—3 elnevezésű ourgonyakiszedő gépből eddig szintén \ több ezer darabot „fogyása..itták el” a mezőgazdasági üzemek. Ezeket a gépeket azért alkalmazzák előszeretettel a burgonyatermesztők,. mert könnyen kezelhetek Teljesítményük a 100—200 holdas vetésterülettel rendelkező gazdaságoknak megfe- ’elő éfe az sem mellékes,

(Folytatás a 7. oldalon)

Nem túlzás azt mondani, hogy nincs az országnak olyan mezőgazdasági üzeme, ahol a. Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat által gyártott valamilyen típusú gépet ne üzemeltetnének, eszközt ne alkalmaznának.

Csupán néhány példa az állítás igazolására: az állattenyésztés olyan nélkülözhetetlen • gépeit, mint a darálókat,. évente ezerszám gyártja a vállalat, de több száz készül a mező- gazdasági szántóföldi termesztést, betakarítást gyorsító, könnyítő és segítő gépekből is. Ilyenek többek között a CV—71 cukorrépamagot szemenként vető, az UNIFRUCT családhoz tartozó gyümölcsosztályozók, a burgonyakisze- dők. a gabonafúvók és a -szívok, a mindent felhordok és zsákszállítói:.

Közismert az országban a vállalat a szolgáltatásai révén is. , .

Elsősorban az importpótló pótrészgyártás jelentős mértékű. Amikor a MEZŐGÉP ( Tröszt elhatározta, hogy vállalatain keresztül elősegíti a mezőgazdasági gépek potreszei- nek gyártását, a nyíregyházi vállalat e feladatból jelentős részt vállalt magára,