Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

arxix. Évfolyam. xo5. szám ÁRA: 80 FILLER 1972. MÁJUS 6, SZOMBAT (12. oktal) Budapesten volt a megnyitó Megkezdődött ax európai biztonsági hét Az Országos Béketanács elnöksége, valamint az Euró­pai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága által pénteken az Országház Vadász-termében ‘'endezett ün­nepség volt a nyitánya a május 5. és 13. közötti európai biz­tonsági hét országos eseménysorozatának. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. rír. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtit­kára, Vass Istvánné, az Elnöki Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács elnöksége tagja, Duschek Lajosné, a SZOT titkára, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának alelnöke, dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke és dr. Kády Zoltán, az evangélikus egyház országos zsinatának elnökpüspöke. Ott voltak az ünnepségen a hét. ren­dezvénysorozatára meghívott külföldi delegációk köziül a szovjet, az NDK-beli, a csehszlovák, az NSZK-beli és a finn küldöttség tagjai. Darvast István, az Országos Bóketanács alelnöke vezet­te a tanácskozást, amelynek résztvevői először meghallgatták Básti Lajos Kossuth-dijas kiváló művészt, aki Ady Endre: Magyar jakobinusok dala című versét szavalta el. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, valamint az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Kállai Gyula beszéde Fock lend felszólalása az MTESZ küldöttközgyűlésén A történelemnek vannak olyan eseményei, amelyek meghatározó befolyást gya­korolnak az egész emberiség életére. Ilyen legújabbkori történelmünkből a második világháborút kirobbantó fa­siszta Németország feletti győzelem, amelynek napjá­ról, május 9-ről évről evre megemlékeznek a világ, kü­lönösképpen Európa népei. Ez a nap 27 esztendővel ez­előtt nemcsak az emberiség eddig legpusztítóbb háború­jának végét jelentette Euró­pában — bár ez önmagában is világraszóló esemény volt. Május 9-e több volt ennél. A népek és nemzetek szabad­ságának és függetlenségének legveszedelmesebb ellensége, A győzelem a szocialista Szovjetunió, az antifasiszta koalíció és a népek elszánt önvédelmi harcának közös eredménye volt. Mindenki előtt ismert, hogy e győze­lemben a Szovjetuniónak volt a legnagyobb szerepe. A Szovjetunió viselte a háború legnagyobb terhét, hozta a legnagyobb áldozatokat. Ki­állta a legsúlyosabb megpró­báltatásokat, a Nagy Hon­védő Háború eredményeként nem csak a maga területéről űzte ki a fasiszta agresszoro- kat, hanem felszabadította uralmuk alól az európai né­pek egész sorát — köztük a mi hazánkat, a mi népünket is. E történelmi küldetés alapja a Szovjetunió szoci­alista társadalmi rendje ^olt. Ebből következett a háború sajátos, jellemző befejezése is. Közismert, hogy a korábbi háborúkat igazságtalan, újabb háborúval terhes bé­keszerződések követték. A második világháború nem imperialista békével fejező­dött be, s ez a szocialista Szovjetunió szerepének, rész­vételének köszönhető. A Szovjetunió születésétől kezdve a béke, a biztonság, a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének következetes politikáját folytatja. Az ak­kori erőviszonyok azonban a fasizmus történelmi vere­ségének napja és a mának is sokat mondó jelképe; a vi­lágfejlődés további irányát döntően meghatározó kiindu­lópont; a népek és nemzetek békéért, biztonságért és együttműködésért megvalósí­tott szükséges és leküzdhetet­len erejű összefogásának pél­dája. Ezt fejezte ki 27 esz­tendővel ezelőtt a győztes harcosok találkozása az El­bánál, a népek öröme Moszkvában, New Yorkban, Londonban, Párizsban, vala­mint az összeomlott fasiszta rendszerek fővárosaiban, ahol a romok között igaz hazafiak cselekvő példája szólította az embereket egy biztonságos jövőt ígérő munkára. nem tették lehetővé, hogy megakadályozza a háború ki­robbantását, mert az impe­rializmus legbefolyásosabb körei — jól ismert okokból és céllal — támogatták a fa­sizmust, vagy tétlenül néz­ték, hogy az agresszor sze­mük láttára hogyan fejleszti félelmetes hadi erejét. De ha az első szocialista állam ön­magában nem is tudta a há­ború kitörését megakadályoz­ni, aktív és következetes po­litikájával, majd döntő rész­vételével meghatározta an­nak jellegét és eredményeit. A Szovjetunió elévülhetet­len történelmi érdeme, hogy a szovjet nép egységére és hősiességére építve, a tőkés országok realista politikát képviselő erőinek és a népek igazságérzetének segítségével megvédte szocialista rend­szerét, antifasiszta koalícióra késztette a tőkés világ vezető hatalmait és lelkesítette a népeket, a haladó társadalmi erőket antifasiszta küzdel­mükben. Május 9-hez kezdettől fog­va elválaszthatatlanul hozzá­kötődik a béke igenlésének gondolata. A magyar béke­mozgalomnak is nemes ha­gyománya, hogy e májusi naphoz kapcsolódva évről évre országos méretű béke­demonstrációkat szervez. Eb­ben az évben az európai bé­ke, biztonság és együttmű­ködés gondolatát helyezzük akciónk középpontjába. A mai nappal megkezdődnek hazánkban az európai biz­tonság hetének rendezvé­nyei, amelyeken földrészünk legidőszerűbb problémáiról és azok megoldásának lehe­tőségeiről, módjairól beszé­lünk, munkásokkal, parasz­tokkal, értelmiségiekkel, kommunistákkal és hívő em­berekkel, fiatalokkal és fel­nőttekkel. Európa a múltban sem volt független a világ más térsé­geiben történt eseményektől és ma sem az. Ugyanakkor Európának is mindig nagy volt, s ma már döntő jelentő­ségű a hatása a világ politi­kai helyzetére. Ennek okai jól ismertek. Kontinensün­kön húzódik a két ellentétes társadalmi világrendszer fő érintkezési vonala, alapvető erőik itt érintkeznek a leg­közvetlenebbül. Kontinen­sünk népei nem a történe­lemkönyvekből tanulták meg, mit jelent a háború. A legutóbbi nagy világégés 37 millió ember halálát okozta Európa országaiban, az anya­gi károk pedig meghaladták a négyezer milliárd dollárt, akkori értéken számítva. Ha­zánk lakossága csaknem megtizedelődött, s a magyar nemzeti vagyon fele elpusz­tult. Európa békéjéért Nyilvánvaló előttünk, hogy egy világháború a haditech­nika jelenlegi fejlettségi szintjén pusztító hatásában mindnen képzeletet felül­múlna. A szocialista orszá­gok, s mindenekelőtt a Szov­jetunió következetes külpoli­tikája — megnyerve a töme­gek fokozódó támogatását és felébresztve a józanul gon­dolkodó tőkés körök felelős­ségérzetét — a népek, nem­zetek és kormányok figyel­mét az enyhülésben való kö­zös érdekeltségre irányította. Ez a felismerés Európában vezetett a legnagyobb ered­ményekhez. Igaz, sok még a gond Európa politikai életében. A kontinens békéje és biztonsá­ga még nem szilárd, jelentős erők még nem nyugodtak bele, hogy kontinensünk el­indult az enyhülés, a bizton­A városi pártbizottság szervezésében közművelődési aktívaértekezletet tartottak május 5-én délelőtt Nyíregy­házán, az úttörőházban. Meg­jelent Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Horváth Miklós, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője, Nagy Mihály, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa, Fodor Géza, a városi ta­nács művelődési osztályve­zetője. Az elnökségben foglalt helyet Jeszenszki Gábor or­szággyűlési képviselő is. Csákó István, a városi párt­Pénteken az építők szak- szervezete kongresszusi ter­mében megkezdődött az MTESZ VIII. küldöttközgyű­lése. Az elnökségben helyet foglalt Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke. A küldöttköz­gyűlést, amelyen csaknem ezren vesznek részt, dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, az MTESZ társelnöke nyitotta meg. Ezt követően dr. Valkó Endre, az MTESZ főtitkára számolt be a szövetség négy­éves tevékenységéről és to­vábbi feladatairól. Dr. Valkó Endre beszámoló­ját követően Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja emelkedett szólás­ra. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében megbecsüléssel és barátság­gal köszöntőm a közgyűlés résztvevőit. Szívesen jöttem el erre a tanácskozásra, mert ez a tanácskozás a tudomá­nyos és technikai haladás szolgálatát hivatásuknak val­ló szakemberek jelentős esz­mecseréje — mondotta Fock Jenő. A műszaki és a természet­tudományokat művelő s a gyakorlatban sokirányúan gyümölcsöztető szakembere­ink tevékenységét itthon épp­úgy elismerés övezi, mint ha­zánk határain túl. Munkálko­dásuk nélkülözhetetlen hoz­zájárulás a magyar társa­dalom előtt álló nagyszabású feladat végrehajtásához, a szocializmus magasabb szin­ten történő építéséhez. Enged­jék meg, hogy átadjam a párt és a kormány szívélyes üdvözletét, elismerését és kö­szönetét a tanácskozás részt­vevőinek, s önök útján mű­szaki és természettudományi szakembereinknek. Elhangzott a beszámoló a végzett munkáról, s a jövőbe­ni elképzelésekről, tenni­valókról. Az itt vázolt fela­datok megegyeznek pártunk és kormányunk célkitűzései­vel. A beszámoló gondolatai­hoz csatlakozom most én is, hangsúlyozva, előtérbe állítva az élet által felvetett néhány gondunkat és álláspontunkat. Pártunk Központi Bizottsá­ga és a kormány az utóbbi időben többször is behatóan elemezte népgazdaságunk helyzetét és megjelölte továb­bi előrehaladásunk irányát. A tennivalók világosak, s egyre erősödik az egységes szemlé­let mind a célokat, mind a tóttá meg a közművelődési értekezletet, melyet az el­múlt év decemberi vb-hatá- rozat szellemében hívtak ösz- sze. Az ülésen dr. Ördögh János, a városi tanács el­nökhelyettese tartott vitain­dító előadást. Összefoglalta a megyeszékhely közművelő­désében mutatkozó eredmé­nyeket. Elmondta, hogy ez év második felében megkezdi munkáját a váxosi közműve­lődési központ, amely a me­gyeszékhely művelődési in­tézményeinek kulturális végrehajtás módozatait Hle_ tőén. A fejlődésnek, a tovább­haladásnak olyan gondjait kell megoldanunk, amelyek egy sor módosítást, új mód­szerek alkalmazását követe­lik meg minden szinten, de mindenekelőtt a vállalatok­nál, gazdálkodó szerveknél. Az iparilag fejlett országok közé való emelkedést — amit célként tűzött elénk pártunk X. kongresszusa — olyan kor­szakban kell elérnünk, ami­kor robbanásszerűen változó technikai irányzatok és fej­lődési arányok, termelési struktúrák gyors alakulása közben halad előre a világ gazdasága. A termelékeny­ségnek a negyedik ötéves tervben előírt növelését tel­jesíteni fogjuk. Ezt is min­denekelőtt a gépek — a ter­melőeszközök jobb kihaszná­lásával kell elérnünk. E téren még óriási tartalékaink van­nak. Ma már elmondhatjuk, nem kis erőfeszítés eredményeként növekvő számban vannak modem technikai, technoló­giai berendezéseink, gépeink, gépsoraink, termelőegysé­geink. Sajnos, ezek jó részét még mindig csak egy vagy másfél műszakban, kapacitá­sukat meg nem közelítve hasznosítják. Számos üzem­ben tapasztalni, hogy üzem­ben tartják a múzeumba illő gépeket, ugyanakkor a terme­lés kívánatos bővítése érde­kében újabb üzemrészeket, csarnokokat építenek. Pedig ha bátran kiselejteznék az idejétmúlt technikát, épít­kezések nélkül is nyomban lenne megfelelő helye az új gépeknek, s az új technika nyílt pénteken délután Nyír­bátorban. a helyi fogyasztása szövetkezet rendezésében. Az ünnepélyes megnyitón — amelyet az ÁFÉSZ nagyáru­házában tartottak — részt vett Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, ott vol­tak a járási párt- és tanácsi vezetők, a kereskedelmi szer­vek képviselői. A megnyitón Francise Tzapos, a román CENTROCOOP elnökhelyet­tese és Bartolák Mihály, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese mondott rövid beszédet, majd a vendégek megtekintették az árubemutatót. A most meg­nyílt szövetkezeti hét előz­ménye, hogy a Román Fo­programjait igyekszk majd összehangolni, s szervezni fogja a művelődési rendez­vényeket. Munkája azonban csak akkor lesz eredményes, ha a megyei irányítású műve­lődési intézmények is támo­gatni fogják. Kovács István, a városi könyvtár igazgatója számolt be a nyíregyházi könyvtári helyzetről. A közművelődési aktivaértekeztet vitájában el­hangzott javaslatokat, véle­ményeket a városi pártbizott­ság hasznosítaná fogja továb­bi munkájában. gazdasági haszna gyorsan és nagymértékben jelentkezne. Nagy szükség van erre. hi­szen mi itt valamennyien iól tudjuk, hogy elért eredmé­nyeink ellenére népgazdasá­gunk nagy részében a mun­ka termelékenysége a nem­zetközi átlagnál még mindig jóval alacsonyabb. A termelé­kenység fokozása érdekében az ésszerű műszaki fejlesztés számára minden eszközzel zöld utat biztosítunk. El kí­vánjuk érni, hogy a műszaki fejlesztés a vállalatok belső gazdasági kényszerévé váljon. — Az MSZMP X. kongresz- szusa által megfogalmazott gazdaságpolitikai irányel­veknek megfelelően és a IV. ötéves terv coljaival össz­hangban hajtjuk végre a so­ron következő gazdasági ten­nivalókat. A párt Központi Bizottsága és a kormány ha­tékony intézkedéseket foga­natosított a múlt év során a népgazdaság egyes területein mutatkozó nem kívánatos je-: lenségek leküzdésére, a gaz­dasági egyensúly javítására. A gazdasági építőmunkábar* jelentkező gyengék, hiányos-: ságok túlnyomó részben füg­getlenek a gazdaságirányítás — immár ötödik éve eredmé­nyesen funkcionáló — re­formjától. de az sem kizártó hogy egyik-másik ösztönzői amely korábban jó volt. mai már túlhaladottá válik. EzeW megújítására, korszerű váV-< toztatására elengedhetetlen® szükség van. Ezután a kormányelnök né-* hány fontos feladatra hívtar fel a figyelmet. gyasztási Szövetkezetek Köz­ponti Szövetsége és a Magyar? Általános Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Szövetség» hosszú lejáratú együttműkö­dési megállapodásuk keretéé ben kölcsönös szövetkeze® hetek rendezését határoztál« el. Ennek megvalósítésakén* első ízben idén áprilisban a romániai Gaestibem magyar szövetkezeti hetet rendeztek. Viszonzásaként a román szö­vetkezeti hétre május 5 és 12 között megyénkben, Nyirbál torban kerül sor. A nyírbátori román szöveté kezeti hétre körülbelül 1,5 millió forint értékű árut —• mintegy 120 féle terméket — hoztak a vendégek. Ezek kö­zött több elektrotechnikai cikk, többféle, a háztartási munkát könnyítő kisgép van, megtalálhatók a különböző speciális olajtüzelésű kály­hák, kedvelt román bútortí­pusokat is bemutatnak. A bemutatón szerepelnek töb­bek között gyermekkerékpá-j rok, lábbelik, csavaráruk, konzeirvek, különleges szövé­sű függönyök és más, érdek­lődésre számot tartó áruk. A bemutatott áruk a szövetke­zeti hét idején, illetve azt kö­vetően megvásárolhatók. A román szövetkezeti hét jó alapot .szolgáltat a kishatár- menti forgalomban a lakos-; ság igényeinek megismeréséi re, mintegy piackutatásra, mi­vel a most bemutatott román gyártmányú árucikkek több­sége a szövetkezeti boltok! áruválasztékai bőeátú majd. A Szovjetunió történelmi érdeme (Folytatás a 2. oldalon) Közművelődési aktívaértekezlet Nyíregyházán bizottság osztályvezetője nyi­(Folytatás a 2. oldaton) Román szövetkezeti hét nyílt Nyírbátorban Román szövetkezeti hét V11ÄS FKO LETÁRJAI,E0YESO LJ ETEK I LAPUNK TARTALMAB(H»I őrségváltás Ilken <3. oldal) Szülök fóruma fi. oldal) Ki, miért tesz panaszt? (5. oldal) Hét végi sportműsor (11. oldal) A lottó nyerőszámai <12 oktal!

Next

/
Thumbnails
Contents