Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám

i. KELET MASTÄRÖRSZÄÖ Wfi. mSJus W: 1“ Szovjet—amerikai közös közlemény Az alábbiakban kivona­tosan közöljük a szovjet— amerikai közös közlemény szövegét: 0 A Szovjet Szocialista . Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült , Államok között létrejött kö­zös megállapodás alapján Richard Nixon és felesége 1972. május 22-től 30-ig hi- • vatalos látogatást tett a Szovjetunióban. Az elnök kíséretében volt William P. Rogers, külügy­miniszter, dr. Henry Kissin­ger, az elnök tanácsadója, valamint több amerikai hi­vatalos személyiség. Nixon elnök szovjetunió­beli tartózkodása idején Moszkván kívül ellátogatott Leningrádba és Kijevbe. L. I. Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja I. Kétoldalú A felek, attól a lörekvés- f töl vezérelve, hogy szilár- ' dabb és konstruktívabb ala­pokra helyezzék a szovjet- amerikai kapcsolatokat és felismerve az egyetemes bé­ke fennmaradásáért és a nemzetközi feszült­ség enyhítésének elő­mozdításáért rájuk háruló felelősséget, elfogadták „A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok ' kölcsönös kapcsolatainak alapelvei” című dokumentu­mot, amelyet a Szovjetunió nevében L. I. Brezsnyev és ' az Egyesült Államok hevé­ben R. Nixon írt alá. Mindkét fél meggyőződé­se, hogy az e dokumentumban foglalt tételek új lehetősé­geket tárnak fel a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok közötti békés viszony és a kölcsönösen előnyös együttműködés számára. A felek, áttekintve a szovjet— amerikai kétoldalú kapcso­latok különböző területeit, egyetértettek abban, hogy lehetséges és kívánatos te kapcsolatok fejlesztése. Ki­fejezték azt a szilárd szán­dékukat, hogy az említett dokumentumban kifejtett té­teleknek megfelelően fog­nak eljárni. / stratégiai fegyverzet korlátozása A felek elsődleges figyel­met fordítottak a nukleáris háború kirobbanása veszé­lyének csökkentésére. Ügy vélik, hogy a stratégiai fegyverkezési hajsza megfé­kezése nagy és reális hozzá­járulás lesz majd ehhez az ügyhöz. A két fél nagy je­lentőséget tulajdonít a ra­kétaelhárító rakétarendsze­rek korlátozására vonatkozó szerződésnek és a hadászati támadófegyverek korláto­zásával kapcsolatos egyes intézkedésekről aláírt ideig­lenes megállapodásnak, ame­lyeket most kötöttek meg. Ezek az egyezmények, ame­lyeket a moszkvai tárgyalá­sok eredményeképpen kötöt­tek meg, nagy lépést jelente­nek a fegyverkezési hajsza megfékezése cs végső fokon megszüntetése irányában. Ezek az egyezmények konk­rétan kifejezik a feleknek azt a szándékát, hogy hozzá kí­vánnak járulni a nemzetközi feszültség enyhüléséhez és az államok közötti bizalom meg­erősítéséhez, valamint, hogy teljesíteni akarják azokat a kötelezettségeket, amelyeket a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozásáról szóló szerződés (6. cikkely) hárít rájuk. A két félnek meggyőződése, hogy az emlí­tett megállapodások létrejötte gyakorlati lépés azon az úton, amely megmenti az emberi­séget a nukleáris háború ki­robbanásának veszélyétől. Ez megfelel a szovjet és az ame­rikai nép s egyúttal a világ minden más népe létérde­keinek. A felek folytatni kívánják a hadászati támadófegyve­rek korlátozásával foglalkozó tárgyalásokat. S ezeket a jó­akarat, egymás törvényes jo­gainak tiszteletben tartása és az egyenlő biztonság elvének szellemében szándékoznak le­bonyolítani. A felek megegyezésre ju- fcjtSük olyan intézkedésekben, Központi Bizottságának fő­titkára, N. V. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke és A. N Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke, valamint F. M. Nixon, az Egyesüit Államok elnöke között tárgyalások folytak a szovjet—amerikai kapcsola­tok és a jelenlegi világhely­zet alapvető kérdéseiről. A" tárgyalások felölelték a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdések széles körét, nyíltak és mélyreha­tóak voltak. Lehetővé tet­ték azoknak a területeknek a pontsabb meghatározását, amelyeken megvannak a két ország szélesebb körű együttműködése fejleszté­sének távlatai, valamint azokét, ahol a felek állás­pontja eltér egymástól. kapcsolatok amelyek célja, hogy kedve­zőbb feltételeket teremtsenek a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedel­mi és egy^b gazdasági kap­csolatok fejlesztéséhez. A fe­lek úgy vélik, hogy megvan­nak az objektív feltételek a köztük lévő gazdasági kap­csolatok színvonalának eme­léséhez. , Ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös előnyök alapján és az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kell fejleszteni. Abban a meggyőződésben, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti ke­reskedelmi egyezmény meg­kötése ezeket a célokat szol­gálná, a két fél elhatározta, hogy a közeljövőben befejezi az egyezmény megkötéséhez szükséges munkát. Megálla­podtak abban, hogy a kölcsö­nös kereskedelem fejleszté­séhez kívánatos hiteleket nyújtani, továbbá rövid időn belül intézkedéseket tenni más pénzügyi és gazda- , sági. kérdések . rendezésére js. Megegyeztek továbbá’ hogy a kölcsönbérleti- törlesztések­ről a kereskedelmi egyez­ménnyel párhuzamosan fog­nak tárgyalni. A két ország közötti keres­kedelmi kapcsolatok kibővítése és megkönnyítése érdekében, valamint konkrét intézkedé­sek kidolgozása céljából a fe­lek elhatározták, hogy közös Szovjet—amerikai kereske­delmi bizottságot állítanak fel. E bizottság első ülését Moszkvában 1972. nyarán tartja. Tengerhajózási kérdések A felek megállapodtak ab-* ban, hogy folytatják megkez­dett tárgyalásaikat a tenger- hajózásról és az ehhez kap­csolódó kérdésekről szóló egyezmények megkötése cél­jából. ügy vélik, hogy egy ilyen egyezménynek nagy je­lentősége lenne a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti Kereskedelem kiszélesí­tésének előmozdításában. A felek megegyezésre ju­tottak azokról az intézkedé­sekről, amelyek arra szolgál­nak, hogy megakadályozzák a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadihajóinak inci­denseit a nyílt tengeren, to­vábbá a Szovjetunió és az Egyesült Államok repülőgé­peinek incidenseit a nyílt tenger fölötti légtérben. Ez az egyezmény azáltal, hogy közösen elfogadott el­járásokat ír elő olyan ese­tekre, amikor a felek hajói és repülőgépei egymás köz­vetlen közelében fejtenek ki tevékenységet, csökkenteni hivatott a veszélyes inciden­sek lehetőségét. Tudományos és műszaki együttműködés A felek megállapítottak, hogy az az együttműködés, amely jelenleg az atomener­gia, az űrkutatás, az egész­ségvédelem terén és más te­rületeken folyik, mindkét ország számára hasznos és pozitívan járul hozzá kap­csolataik általános fejleszté­séhez. A felek egyetértettek ab­ban, hogy a tudományos és műszaki együttműködésnek a kölcsönös előnyök és a közös célok elérését célzó együttes erőfeszítésekkel tör­ténő kiszélesítése megfelel mindkét nép érdekeinek és hozzájárul a két ország vi­szonyának további javulásá­hoz. Ezzel kapcsolatban egyezmény jött létre a tu­domány és technika terén történő együttműködésük­ről. Az együttműködési programok meghatározása és részletes kidolgozása céljá­ból életre hívják a tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködéssel foglalkozó szovjet— amerikai vegyes bizottságot. Űrkutatási együttműködés A felek figyelembe véve azt a szerepel, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok tölt be a világűr békés célú kutatásában, hangsúlyozták e téren való további együttműködésük fontosságát. Avégett, hogy fokozzák az ember űrrepü­léseinek biztonságát és le­hetővé tegyék a jövőben kö­zös tudományos kísérletek végrehajtását, a felek meg­egyeztek azoknak az eszkö­zöknek kifejlesztésében, amelyek lehetővé teszik a szovjet és amerikai űrhajók és űrállomások összekapcso­lását. A két ország sze­mélyzettel repülő űrhajói­nak összekapcsolására irá­nyuló első közös kísérletet 1975-re tűzték ki. Ennek az útnak előkészí­téséről és végrehajtásáról a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és az Egyesült Államok Országos Űrhajó­zási és Űrkutatási Igazgató­sága (NASA) gondoskodik, a kölcsönös konzultációk so­rán kidolgozott elveknek és eljárásoknak megfelelően. Egészségügyi együttműködés . A két fel által az egész­ségügyi együttműködésről kötött megállapodás kezde­tét jelenti az ismeretek gyü­mölcsöző cseréjének és a közös ellenségekkel — a be­tegségekkel, kórokkal — szemben vívott együttes harcnak. A program kezdeti kutatási erőfeszítéseit az egész emberiség szempont­jából fontos problémákra, mint például a rákra, a szív- betegségekre, valamint az emberi környezet egészség­ügyi vonatkozásaira össz­pontosítják. A felek azt ter­vezik, hogy együttműködé­süket később kiszélesítik és kiterjesztik az egészségvéde- . lem más közös érdekű prob­lémáira is. A felek teljes támogatásukat helyezték ki­látásba az egészségügyi együttműködési program­hoz, s megállapodtak ab­ban, hogy a két kormány továbbra is tevékenyen ki­veszi részét az egészség­üggyel foglalkozó nemzet­közi szervezetek munkájá­ból. Környezetvédelmi együttműködés A két fél megállapodott abban, hogy együttműködési programot indít az emberi környezet védelme és javí­tása terén. A Szovjetunió és az Egyesült Államok azt reméli, hogy közös kutatá­sok és közös intézkedések révén hozzájárul az emberi egészség számára kedvező természetes környezet meg­őrzéséhez saját országában és az egész világon. A kör­nyezetvédelemről kötött megállapodás értelmében a legközelebbi jövőben Moszk­vában konzultációt tartanak az együttműködés konkrét tennivalóiról. Tudományos, műszaki, közoktatási és kulturális csere A felek hangsúlyozzák a tudományos, műszaki, okta­tásügyi, kulturális és más jellegű cseréről szóló Moszk­vában 1972. április 11-én aláírt 1972—73. évi egyez­mény fontosságát. Az e terü­leteken megvalósuló csere folytatása és kibővítése egymás jobb megértéséhez vezet és hozzájárul a két ország közötti kapcsolatok egészének javulásához. A felek megegyeztek ab­ban, hogy az egyezmény által meghatározott általános kere­tek között kibővítik együtt­működésük területeit, és ez kifejezésre jutott az űrkuta­tásról, az egészségvédelemről, a környezetvédelemről, a tu­dományos és műszaki együtt­működésről kötött új megál­lapodásokban is. Az amerikai fél, megálla­pítva, hogy az angol nyelvet széles körben oktatják a Szov­jetunióban, kijelentette: szán­dékában van ösztönözni az orosz nyelv tanulását az Egyesült Államokban. II. Nemzetközi problémák Európa A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során a felek megállapították, hogy az • európai feszültség enyhü­lésében kedvező fejlemén ; mentek végbe. Tudatában annak, mekkora jelentősége van a világbéke szempontjából a helyzet ala­kulásának Európába, ahol mindkét világháború elkezdő­dött, s számon tartva azt a fe­lelősséget- és azokat a kötele­zettségeket, amelyek a felekre más hatalmakkal együtt a vonatkozó egyezmények ér­telmében hárulnak, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok újabb erőfeszítéseket szándékozik tenni Európa fe­szültségektől, válságoktól és konfliktusoktól mentes, békés jövőjének biztosítására. A felek azt vallják, hogy tisz­teletben kell tartani minden ébrópai állam területi sért­hetetlenségét. Mindkét fél az érdekelt ál­lamok — közöttük a Szovjet­unió és az Egyesült Államok — gyümölcsöző együttműködése jó példájának tartja az 1971. szeptember 3-án aláírt négy­oldalú egyezményt, amely a Berlin nyugati szektoraival összefüggő kérdésekre vonat­kozik. A felek véleménye sze­rint ennek az egyezménynek a végrehajtása — más lépé­sekkel együtt — tovább ja­vítja majd Európa Helyzetét és előmozdít ja az államok kö­zött szükséges bizalom létre­jöttét. A két fél megelégedéssel fogadta a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság 1970. augusztus 12-i szerződé­sét. Megállapították, hogy e szerződés tételeinek csakúgy, mint más nemrégiben megkö­tött egyezményeknek nagy je­lentőségük van az európai ál­lamok közötti bizalom és együttműködés légkörének ki­alakításában. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kész megfelelő­képpen előmozdítani az euró­pai kontinensen az igazi eny­hülés és az európai államok közötti békés együttműködés fejlesztése irányéban végbe­menő folyamatokat, a területi integritás, a határok sérthe­tetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuve­rén egyenjogúság, a függet­lenség, az erőszak alkalmazá­sáról és az azzal való fenye­getésről történő lemondás el­vei alapján. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok azonos véle­ményt vall a tekintetben, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésével kapcsolatos sokoldalú konzultációk az 1971. szeptember 3-én aláírt egyezmény négyoldalú záró­jegyzőkönyvének aláírása után megkezdődhetnek. A két kormány egyetért az értekezlet jó előkészítésé­nek szükségességében, hogy az konkrétan megvizsgál­hassa a biztonság és együtt­működés gyakorlati problé­máit, és így elősegítse azok­nak az okoknak a fokozatos kiküszöbölését, amelyek az európai feszültséghez -vezet­tek. Ezt az értekezletet az ér­dekelt felek által meghatáro­zott időben, de minden indo­kolatlan késedelem nélkül kell összehívni. A felek úgy vélik, hogy Európában a stabilitás és a biztonság szavatolása céljai­nak megfelelne a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsö­nös csökkentése, mindenek­előtt. Közép-Európában. Bár­milyen, é kérdésre vonatkozó egyezmény azonban nem sza­bad, hogy kárt okozzon vala­mely fél biztonságának. Az érdekelt államoknak, olyan •gyorsan, ahogyan az gyakor- latiiag lehetséges, megállapo­dásra kell jutniuk az e kérdés­ben egy különleges fórumon tartandó tárgyalások rendjé­ről. Közel-Kelet A két fél kifejtette állás­pontját az adott kérdésről. Megerősítik, hogy támogat­ják a közel-keleti kérdésnek a Biztonsági Tanács 242. számú határozata értei­mében történő békés rende­zését. Megállapítva az érdekelt felek Jarring nagykövettel, az ENSZ főtitkárának kü­lönleges megbízottjával való konstruktív együttműködé­sének fontosságát, az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió újra kifejezi azt az óhaját, hogy hozzájáruljon Jarring küldetésének sikeré­hez és kijelenti, hogy kész betölteni szerepét a közel- keleti békés rendezés elérésé­ben. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió véleménye szerint az ilyen rendezés lét­rejötte megnyitná a közel- keleti helyzet normalizálásá­nak távlatait, és lehetővé tenné egyebek között a to­vábbi lépések megvitatását, az e térségben lévő háborús helyzet enyhítésének elérése érdekében. Indokina Mindegyik fél kifejtette álláspontját a Vietnamban folytatódó háborúról és az egész indokínai térség hely­zetéről. A szoüjet fél hangsúlyozta, hogy szolidáris azzal az igaz­ságos harccal, amelyet Viet­nam. Laosz és Kambodzsa né­pe vív a szabadsáért, a füg­getlenségért és a társadalmi haladásért. A Szovjetunió, szilárdan támogatva a VDK és a Dél­vietnami Köztársaság javas­latait, amelyek reális és konstruktív alapot szolgál­tatnak a vietnami probléma rendezéséhez, állást foglal a VDK bombázásának meg­szüntetése, az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei csa­patainak Dél-Vietnamból történő teljes és feltétel nél­küli kivonása mellett, hogy Indokína népei minden kül­ső beavatkozás nélkül ma­guk határozhassanak sorsuk­ról. Az *>merikai fél hangsú­lyozta. hogy a lehetőség sze­rint mielőbb véget kell vetni a katonai konfliktusnak, és megerősítette elkötelezettsé­gét az iránt az elv iránt, hogy Dél-Vietnam politikai jövőjéről magának a dél-vi­etnami népnek kell döntenie külső beavatkozás nélkül. Az amerikai fél kifejtet­te, hogy véleménye szerint az említett célok elérésének leggyorsabb és leghatéko­nyabb útja: olyan tárgyalá­sok, amelyek a térségben lévő valamennyi amerikai fogoly hazatérését eredmé­nyezik, továbbá az egész In- dokínára kiterjedő, nemzet­közileg ellenőrzött tűzszünet, majd ezután a Dél-Vietnam- ban lévő valamennyi ameri­kai csaoat négy hónapon be­lül történő kivonása és egyúttal annak lehetővé té­tele, hogy maguk az indo­kínai néDek oldják meg po­litikai kérdéseiket. Az Egyesült Államok meg­ismételte, hogy kész komoly tárgyalásokat folytatni az eszak-vietnami féllel az in­dokínai háború mindenki számára igazságos rendezése érdekében. A leszerelés kérdései A felek kifejtették álláspont­jukat a fegvverzetkorlátozás és a leszerelés kérdéséről. A felek megállapítják, hogy együttes. vagy párhuzamos cselekedeteik az utóbb! évek során nagymértékben előse­gítették olyan szerződések ki­dolgozását és megkötését, amelyek korlátozzák a fegy­verkezési hajszát, vagy betil­tanak egyeseket a legveszé­lyesebb fegyveríajták közül. Megállapítják továbbá, hogy a világ államainak túl­nyomó többsége megelége­déssel fogadta e szerződése­ket és csatlakozott hozzájuk. A síelek lényegbevágó le­szerelési intézkedésnek te­kintik a baktérium- (bioló­giai) fegyverék és mérgező anyagok kifejlesztésének, előállításának és felhalmozá­sának tilalmáról, illetve az ilyen fegyverek megsemmi­sítéséről kötött egyezményt, amelynek Nasv-Britanniá'?.il együtt ők a letéteményesei és amelyet aláírás céljából nemrég tették hozzáférhető­vé minden állam számára. A Szovjetunió és az Egyesült Államok folytatni fogja erő­feszítéseit a vegVifégyverck- re vonatkozó nemzetközi egyezmény elérése érdeké­ben. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok, abból kiin­dulva, hogy az egyenlőség elve alapján figyelembe kell venni mindkét ország biz­tonságának érdekeit és nem szabad veszélyeztetni har­madik országok biztonsagá­nak érdekeit, továbbra is te­vékenyen részt vesz azokon a tárgyalásokon, amelyek a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére és megszüntetésére irányuló új intézkedések ki­dolgozását szolgálják. Végső céljuk a nukleáris leszerelést is magában fog­laló. szigorú nemzetközi el­lenőrzéssel végrehajtandó általános és teljes leszere­lés. A megfelelő időben egy leszerelési világkonferencia összehívása pozitív szerepet tölthet be ebben a folya­matban. Az ENSZ szerepének megerősítése A felek igyekeznek fokoz­ni az ENSZ hatékonyságát, alapokmányának szigorú tiszteletben tartása alapján. Az ENSZ-t eszköznek tekin tik a nemzetközi béke f biztonság fenntartásában, konfliktusok megelőzése ben és a nemzetközi együtt­működés fejlesztésében. En nek megfelelően minden szükségeset megtesznek, hogy támogassák az ENSZ- nek a béke biztosítására irányuló tevékenységét. A felek hangsúlyozták, hogy a moszkvai tárgyalá­sok során elért egyezmé­nyek és megállapodások, akárcsak e tárgyalások tar­talma és jellege, a legcseké­lyebb mértékben sem irányul­nak mások ellen. A két fél abból indul ki, hogy elisme­ri más érdekelt államok sze­repét, felelősségét és előjo­gait, a fennálló nemzetközi kötelezettségeket és egyez­ményeket, továbbá az ENSZ alapokmányának elveit és céljait. A felek pozitívan értéke­lik a legmagasabb szintű szovjet—amerikai tárgyalá­sokon elért eredményeket. Ezek az eredmények azt bi­zonyítják, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok társadalmi rendszerében, ideológiájában és politikai elveiben fennálló eltérések ellenére megvannak a lehe­tőségek arra, hogy fejlesszék a két ország népeinek köl­csönösen előnyös együttmű­ködését a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tása érdekében. A két fél kifejezte azt az óhaját, hogy számos megvi­tatott kérdésben továbbra is tartsák fenn a szoros kap­csolatokat. . R. Nixon, az Egyesült Ál­lamok * elnöke, elismerését fejezve ki azért a vendég­szeretetért, amelyben része­sítették a Szovjetunióban, meghívta L. 1. Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárét, N. V. Pod- gornijt, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnökét és A. N. Koszi­gint, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökét, hogy a mindkét fél számára al­kalmas időpontban látogas­sanak el az Egyesült Álla­mokba. A meghívást elfo­gadták. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents