Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 124. szám
iwn. mljus SS. ItELEf-MAGYASÖHeZAÖ S. olda! Nyugdíjasok ismét munkában Kik veszik igénybe az ösztönző nyugdíjrendszert? Az SZMT Társadalombiztosítási Bizottsága megvizsgálta 27 nagyobb vállalatnál és intézménynél: hogyan valósul meg a nyugdíjasok foglalkoztatásáról hozott kormányrendelet. A felmérő vizsgálat szerint általában a termelőüzemeknél — jól értelmezik és alkalmazzák a jogszabályt. A nyugdíjkorha. tár után a munkahelyükön maradók többsége fizikai, s olyan munkát végeznek — sok helyen segédmunkások, fűtők stb. — amire nem kapnak kellő számú munkást az üzemek. Általában a nyugdíjasokat a régi munkakörükben foglalkoztatják, de az is előfordul, hogy nehezebb, megerőlte- tőbb munkát kénytelenek ellátni. Erre a szakszervezeti bizottságok figyelmét felhívták; a vállalatok, üzenjek ne csak a kéznél lévő és tapasztalt munkaerőt lássák a nyugdíjas dolgozókban, hanem szociálisan is gondoskodjanak róluk, könnyítsenek a mun. kájukon. A megyei vizsgálódás azt is bizonyította, hogy a meglátó? gatott üzemeknél kevesen veszik igénybe az új. ösztönző nyugdíjrendszer adta lehetőségeket. A szellemi és egyéb munkaterületeken dolgozók azért, mert tulajdonképpen nem három, hanem egy százalékot kappának a ledolgozott egy évre, a fizikai munkások azért nem veszik igénybe az ösztönző nyugdíjat, mert nem hét. hanem qsak öt százalékot kapnának. Elmondásuk szerint sokkal kedvezőbb számukra, ha az ösztönző nyugdíjak helyett a 840 órás, vagy az 1260 órás időt veszik aíaoul, aszerint dolgoznak, miután az új rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a hasonló munkakörben levő dolgozókkal egyenlő bért kapjanak. Hasonló a helyzet a harmadik kategóriában is, illetve azoknál a nyugdíjasoknál, akiknek a havi összege nem haladja meg a 700 forintot. Itt is. ugyanúgy, mint az ösztönző nyugdíjrendszernél, kevés számban maradnak a régi munkahelyükön. Ennek oka, hogy az alacsony nyugdíjban részesülők többsége idős ember már. ahhoz, hogy újból munkaviszonyba lépjen. Másrészt, mivel többségében vidéki nyugdíjas, inkább a saját háztáji földjükön dolgoznak, vagy alkalmi munkát vállalnak nyugdíjuk kiegészítésére. Az egészség- ügyi intézményeknél, ahol közismert a szakemberhiány, lényegesen több az ösztönző nyugdíjrendszert kérő dolgozó. mint más munkaterületen. Találtak a vizsgálat során olyan intézményeket is, ahol' — mint egyes közalkalmazotti munkahelyeken — nem a jogszabály szerint alkalmazzák a nyugdíjasokat. Húsz nyugdíjassal beszéltek, akik még ma is csak havi 500 forintért dolgoznak 4 órás alkalmazással. de lényegesen kevesebbet, olykor a felét kapják az őket megillető, mint a hasonló munkakörben dolgozó, de nem nyugdíjas kollégák. Ez a szemlélet ellentétes a nyugdíjasok foglalkoztatásáról szóló kormányrendelettel, de nem egyezik az emberiesség normáival sem. A szakszervezeti vizsgálat azt is felderítette, Hogy a bé*- rek és a különféle juttatások mellett kissé elhanyagolják egyes helyeken a dolgo- . zó nyugdíjasokkal való egyéni törődést, főként az egészségi állapotot nem mindig veszik figyelembe, amikor egy- egy munkára besorolják őket. Ez év második felében minden szakszervezeti bizottság kibővített ülésen foglalkozik a nyugdíjasok munka- és életkörülményeivel, tesz javaslatokat' helyzetük javítására. (P. G.) Az Utasellátó megyei tervei Zöldáru a gyárból a piacra Beszélgetés a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatójával Nyíregyházán április elején az MTESZ székházában tartott „zöldségtanácskozás” egyik legérdekesebb napirendi pontja az a felajánlás volt, amit a Nyíregyházi Konzervgyár tett: az általa felvásárolt zöldség- ég gyümölcsmennyiség egytize. dét olcsón, közvetlen piaci értékesítésre átadja. , Egy levélváltás nyomában Másfél hónapja történt mindez. Mi van a felajánlással? — kérdeztük Volkmayer Tibor igazgatótól. Jókor érkeztünk. Éppen lapozgatja a megyei tanáps elnökhelyettesének levelét. Dr. P. Szabó Gyula a szóban és írásban megtett felajánlás egyik tételére hivatkozik. Ezt írja: ..Célszerűnek tartanánk, ha Nyíregyháza város termelői piacán a gyár állandó zöldség-gyümölcs elárusító- helyet létesítene. Ezzel kapcsolatban az illetékes vezetőkkel már korábban folytattunk tárgyalásokat, azonban ez ügyben érdemi intézkedés a gyár részéről még ne,m történt. Kérem igazgató elvtársat. hogy Nyíregyháza város lakossága zöldség-gyümölcs- ellátásának további javítása érdekében az elárusítóhely létesítésére vonatkozóan a szükséges intézkedést megtenni szíveskedjék. A létesítendő zöldségelárusitó hely nemcsak az ellátás javítására szolgálna, hanem kedvezően hatna a helyi piaci árak szabályozására is.” Eddig a levél. Olcsó tömegáru a piacon •» Az új igazgató teljes egészében vállalja a kezdeményezést, felajánlást, amit akkor tettek — április elején — amikor ő még ötszáz méterrel odébb, a dohánygyár főmérnöki székében ült. De azt is hozzáfűzi, hogy a gyárnak nincs pénze, fejlesztési alapja valamilyen nagyszabású zöldségelárusitó hely felépítésére vagy megvásárlására. A Nyíregyházi Konzervgyár hétmillió forintos veszteséggel zárta az elmúlt évet. Ilyen helyzetbe kerültek a tizenhét hazai konzervgyár közül négy üzemben. a Főleg ott. ahol a profil zöldségre irányul. Az árak voltak alacsonyak. Az igazgató péld-' - nak idézi, hogy hétfőn indul a borsószezon, újabb egy hát múlva a szamócaidány, de sem a borsónak, sem a földi- epernek nincsen még ára. Ilyen körülmények között a gyár óriási kockázattal indul ismét az évi nagy idénynek. De függetlenül a beruházási összegek hiányzása miatti reprezentatív elárusítóhely megnyitásának késedelmétől, a gyár felajánlását vállalja: az egész zöldség- és gyümölcsmennyiség tíz százalékát. Továbbá állja azt is, hogy a .termelőszövetkezetek, ha szerződtek is a konzervgyárral és községük ellátása így kívánja, a leszerződött zöldség tíz százalékát értéke, síthetik a szerződ és$ze':- ég vádja nélkül, helybeli éláru-, sítóhelyeiken. Nagyon lényeges tétel: a felajánlott jelentős mennyiségű zöldséget nem lehet forgalomba hozni drágábban, mint a felvásárlási árhoz hozzátett tisztességes kereskedői haszon! Bemutatóterem és árusítóhely Volkmayer elvtárs értesült róla. hogy a sütőipar, a tejipar és a húsipar egy közös bemutató áruházát iiíván létesíteni a megyeszékhelyen. (Az erre vonatkozó megállapodást az elmúlt héten írta alá a három üzem igazgatója.) Hajlandó negyediknek csatlakozni hozzájuk. Mart, mondja, a nyíregyházi üzem évi négyezer vagonos termeléséből csak 32QQ vagon az export, a többi nyolcszáz vagont a hazai piacon kell értékesíteni. És jó volna állandóan ismerni a vevők ízlését. Az állandó piackutatáshoz hozzátartozik egy ilyen bemutatóterem is, ahol kóstolni, bemutatni, kérdőíveket szétosztani, közvéleményt alakítani lehet. Nem kerülhet annyiba, hogy meg ne érné? És a piaci árusítóhely? Az igazgató: .,Ismétlem —mond. ja — nincs hozzá alapunk De ha kaDunk egy helyet, ahol tömegáruinkat árusíthatjuk, részünkről semmi akadálya. Ha szükség van rá, megcsináljuk!” (GNZ) Több élei, üdítő — i kevesebb szesz a vonatokon Az új menetrend mgjus 28-án lép életbe a MÄV vonalain. A menetrendi év kezdete esemény az Utasellátó szamara is: alkalmazkodva az új menetrendhez, még jobb, pontosabb és főleg kulturáltabb ellátást kívánnak megteremteni, Ehhez beruházások is kellenek, amelyekről az Utasellátó területi kirendeltségének vezetője, Tóth Zoltán adott tájékoztatót. Záhonyban az Idén új, üzembiztos dán automatasort helyeztek üzembe, így a nagy forgalmú pályaudvaron éjjel-nappal feketekávéhoz, üdítő italhoz és biiféáruhoz juthatnak az utasok és azott dolgozók. Nyíregyházán, a Petőfi térén is nemrégen nyitottak új pavilont a kisvasúton utazók jobb kiszolgálására. A nyíregyházi pályaudvaron a reprezentatív étterem s nagy forsa egyszerűbb és gyorsabb. A kirendeltség több jó üzletpolitikai elképzelést kíván megvalósítani. Törekvésük között az egyik legfontosabb, hogy minden területen az étel-, büfé- és cukrászáru forgalmat növelik. Jó, választékos üdítőital-ellátás alapjait teremtették meg, s emellett a tavalyi jó tapasztalatok alapján több gyümölcsöt is értékesítenek. Egységeikbe^ 6—8 féle saját • készítésű tartós, csomagolt cukrászárut is tartanak, amelyek az utazás közbeni fogyasztás sajátos követelményeinek is eleget tesznek: nem szóródnak, könpyen kezelhetők. Tavaly is kedvező tapasztalatokat szereztek az olcsó ételekkel, s köztük az egytál ételekkel. Ezek a tíz forint körüli ételek továbbra is jelentős helyet foglalnak el az Utasellátó étlapjain. Az ellátást más formában is igyekeznek javítani: Debrecenben és Záhonyban — ahol különösen jelentős az idegen- forgalom — nyelvtanfolyamokat indítottak be, s továbbiakat szerveznek. Uj vállalati munka- és védőruhákat terveztettek, amelyek kiadása megkezdődött. Az idén 134 milliós fogalmat terveznek — ez tízmillióval több, mint tavaly volt. A teljesítést jó szervezéssel alapozták meg, s az 1971-es év után — amikor már második alkalommal nyerte el a „kiváló” címet a területi kirendeltség — újra meg akarják szerezni nemcsak a hivatali kitüntetést, hanem az utasok elismerését is. (m. s.) Átadták az egymilliós díjat a tiszalökieknek A társadalmi munka értékelése szerepelt a napirend egyik pontjaként május 26- árí a Tiszalöki Nagyközségi Tanács és a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának együttes ülésén. A község lakossága, valamint a vállalatok és intézmények 1971jben 3 millió 223 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, így az^ egy főre jutó társadalmi munka értéke 519 forint volt. Különösen kiemelkedő munkát végzett a gimnázium és a Szabadság Termelőszóvetkezet, az előbbi 570 ezer, míg az utóbbi 489 ezer förint értékű társadalmi munkával járult hozzá a község fejlesztéséhe?, szépítéséhezJóllehet megyénkben 41 olyan község található, ahol a társadalmi munka értéke meghaladja a lakosonként! 100 forintot, községünk ' lakosságának áldozatkész munkája biztosította számunkra, hogy az 5 ezer lakosnál nagyobb városok és községek kategóriájában az első helyezést érhettük el. Az első hely- lyel járó vándorzászlót és az 1 milliós jutalmat dr. Cimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese ezen a tanácsülésen nyújtotta át. Ez a jelentős összeg, amely a lakosság által fizetett községfejlesztési hozzájárulás mintegy 5 évi összegével egyenlő, módot nyújt arra, hogy olyan beruházást valósítsunk meg, amelyet csak az elkövetkező evekre terveztünk. Sok tanácstag hozzászólt az ifjúsági törvény végrehajtásáról készült jelentéshez és intézkedési tervhez is, ami érthető is, hiszen községünk, ben mintegy 3 ezer fiatal él, a lakosságnak közel 50 Százaléka. A hozzászólók foglalkoztak az iskola és a család kapcsolatának szorosabbra fűzésével, s hangoztatták a családi nevelés szükséges- , ségét. Javasolták, hogy a vál. lalatok és üzemek gyárlátogatás keretében - ismertessék meg a fiatalokkal a választható szakmákat, s ne fordulhasson elő olyan eset, mint a közelmúltban, amikor a szakácstanulónak jelentkező fiatalt az ÁFÉSZ bútorbolti eladópak vette fel. Felhívták , a figyelmet a külterületen élő fiatalok kulturális és szórakozási lehetőségeinek javítására is. Dr. Bérivé László galmú büfé mellett elkészült az űj kerthelyiség is, amely a szezonban már vendégeket fogad. Ha engedélyt kapnak, rövid időn belül fagylaltot is árusítanak. Az év végére az újfehértói állomás átépítésével egyidő- ben elkészül az Utasellátó új boltja is. Foglalkoznak azzal iS, hogy Csengerben üzletet nyissanak. Még ebben a fél évben korszerűsítik a kisvárdai állomás söntését. Itt is bisztrót létesítenek. A rendelkezésre álló lehetőségekkel — jutalékkulcsokkal — úgy irányítják a forgalmat, hogy elsősorban az étel-, üdítőital- és feketekávéforgalom emelkedjék, s kevesebb szeszes italt szolgáljanak ki. Ez vonatkozik az Utasellátó valamennyi egységére, mozgóárusára is. Uj' dolog, hogy az egész ki- rendeltség területén dolgozó karbantartó részleget létesítettek, Így az épületek karbantartása, a gépek javítáErzsikéék hárman ■ jöttek hazafelé az iskolából. Az útjuk a torony házaknál vált el:hár_ man három felé mentek. Ketten megpuszilták egymást, aztán szinte egyszerre mondták: szia Erzsi! Erzsiké aznap sírva ment haza. — Anyukám, engem lenéznek. mert állami gondozott vagyok — panaszkodott, de néhány perc múlva az anyuka csókjai elfeledtették vele az esetet. Azóta évek teltek el Erzsiké nyolcadikos lett és felvették a nagykállói óvónőképző szakközépiskolába. Régen feledésbe merült a sértés, anyuka és apuka — Kerepesi Mi- hályék — szeretete mindent pótolt. Tizenegy éve. hogy Erzsikét magukhoz vették és már el sem tudnák képzelni az életüket nélküle. Csak egy apró dolog: a saját fiúknak annak idején nem szereitek hintát az udvarra. Erzsiké kedvéért ezt is megcsinálták. Mesélik, hogy amikor a gyermekvédő intézet Óbudára vitte üdülni, minden este sírt. hogy anyukával akar aludni, vagy mikor az orvos Nevelőszülőknél nevelőanyjáról beszélt, Erzsiké kikérte magának és megmagyarázta. hogy ő nem nevelőanya, hanem édesanya! ★ \ Reggelizés közben találtuk Fehérgyarmaton özv. Mester Józsefnét. Azt mondja. korábban nem ért rá, mert a gyerekeket kellett elrendezni, hogy ne késsenek az iskolából. Pajkos két fiú, és a kisebbikkel alig bir az öltözködésnél. Kosa Menyhért és Kovács László a két fia jelenleg: Menyus 1963 óta. Laci 'pedig már hét éve él a „mamával”. A „jelenleg” sem véletlenül került az' előző mondatba. hiszen Mester néninek több „gyereke” is volt már. Míg élt a férje, nem egyezett bele. hogy valakit oda fogadjanak, de azóta már nyolc hónapig nevelte Gabit, majd szintén nyolc hónapig egy csecsemőt, és két évig a Sófi ikreket. Valamennyien úgy jöttek el onnan, hogy megszűnt az állami gondozásuk. Csak Menyus és Laci maradt. Vtelü'k az iskolában találkoztunk. Elegánsan öltözve jönnek ki a folyosóra és szeretettel beszélnek a „mamáról". Menyus ismeri az édesanyját is, időnként hazalátogat, de a mostohaapa nem engedi meg, hogy együtt éljenek. Ahogy a beszélgetésből kitűnik, nem is vágyik haza, mert itt van már az ő hazája. Az árvízkor Gelénesre kellett kitelepülni, aztán behozták az intézetbe ég itt talált magának egy barátot. A szülők is beleegyeztek, hogy maradjon náluk, de egy év után csak visszahúzta a szíve. Ha elvégzi a nyolcadikat — most hatodikos 4,6 átlaggal — akkor is marad: itt szeretne szakmát tanulni. Laci, a „testiére”, a kórházból került „mamához”. Beteg volt és sokszor éjszakákon át nem aludtak még a szomszédok sem, mert sürgősen 'orvost kellett hívni. A mama nem fáradt el és ahogy mondja. Laci szereti tével, ragaszkodásával már régen meghálálta a gondoskodást. ★ Sóstóhegyen a rajzóráról kértük ki néhány percre Ma. | tyi Ferencet, Ó öccsével, La- í cival é\ óvodás kora óta Vitái Mihálynénál. A családról, a szeretetről faggatom Lacit, a kisebbik gyereket az orvos javaslatára kisegítő iskolába utalták, mert úgy vélték, hogy a fejlődés érdekében. gyógypedagógiai ellátásra van szüksége. Vitálné, akit a gyerekek anyukának szólítanak — nem nyugodott bele. Naponta járta az intézetet, az iskolát, az orvosokat, hogy Lacinak nincs semmi baja adják vissza neki a gyereket Két évig tartott a „harc”, • végül is a mama győzött, hazavitte Lacit testvéréhez. És hogy mennyire igaza volt, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Laci négyes tanuló, kerek egy egésszel jobb, mint batyja. — Mindent megkapunk, amire szükségünk van — mondja Feri — és nem csak annyi ruhánk van, amennyit az intézet ad. Nagyon jó nekünk itt Ős ha elvégzem a nyolcadikat, akkor is szeretnék maradni. Van fürdőszobánk, központi fűtése® lakásunk és szeretnek minket... ★ Mindhárom családról «s mind az öt gyerekről sokkal többet lehetne írni. Nekünk nem tudtak mindent elmondani, de egymásnak beszá» molhatnak ma azon az ünnepségen, amelyet a gyermeknapon rendez a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet a sóstói tanácsüdülöben, ahol a gyerekek nagy ünnepén a legjobb nevelőszülők gondoskodását is elismerik. Balogh József
