Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-05 / 104. szám
1972, május 5, RELET-MAGYARORSZA« 6. oldal Gyerekek — hátrányos helyzetben A kántorjánosi általános flz orvos, a beteg és az ellátás E»y év alatt 18 millió being a Körzeti orvosoknál Tehermentesíteni a szakintézményeket j — Az a csoda, hogy a KÖJÁL még nem záratta be ezeket az iskolákat — kezdi beszélgetésünket a kéntorjá- nosi iskola igazgatója, Gáspár Károly. Az iskola tizennyolc tanulócsoportjának délelőtt- délutáni váltásban kilenc tanterme van. A kilencből kettő felel meg a követelményeknek, a többi szükségmegoldás, kettőt azonnal le kellene bontani, mert élet- veszélyes. Múlt századi épületek vályogfalból. Minden tanterem zsúfolt. Hatvanhárman járnak idén a nyolcadik osztályba egyetlen kivétellel vala. mennyien fizikai dolgozók gyerekei. Az iskolában az 523 gyerekből hetven százalék a hátrányos helyzetű tanuló. Az iskolások 36,6 százaléka cigánygyerek. A hátrányos helyzétű gyerekek másik része úgynevezett „nagycsaládos” gyerek, többnek a szülei alkoholisták... Gáspár Károly fogalmazásában keserűség van: — Ilyen körülmények között mikor érünk el oda, hogy megfelelő műveltséget adjunk a gyerekeknek. Sokból csak segédmunkást tudunk így nevelni. „Szeriár“ a (olvasón Az iskola felszerelése közepes. A földrajz, biológia, kémia, fizika tantárgyakhoz elegendő szemléltetőeszközük van. öt épületben tanítanak. három helyén van televízió. Lemezjátszója, magnója van az iskolának. Ezzel a felszereléssel lehetne megfelelő munkát végezni. A nehézségek akkor kezdődnek, amikor a tanulóknak kell az előirt kísérleteket elvégezniük kémiából, fizikából. Minden talpalatnyi hely kell a tantermekre. A felszerelések a folyosókon vannak. Nincs egy szertár, ahol a tárolás mellett a kísérletezésre alkalmas hely lenne. A szemléltetőeszközöket a szünetben a tanárok száz métereken át hordozzák egyik épületből a másikba. Napról napra szinte a lehetetlennel kell megbirkózni a pedagógusoknak. A gyerekeket, akik a családi környezet miatt amúgy is hátrányos helyzetben vannak, nem sújthatják újabb hátrányokkal. Több, mint negyven gyerek készül továbbtanulni középiskolákban, szakmunkásképző intézetekben. Ezeknek a gyerekeknek olyanok mellett kell helytállniuk, akik jól felszerelt iskolákban, megfelelő körülmények között kapták meg az alapokat. Ennek ellenére az iskolából kikerülő gyerekekre nem hallanak panaszt a középiskolákból. Iskolai oktatás a művelődési házban — Kevesen maradnak itthon, főleg' cigánygyerekek — folytatja az igazgató. — A szakmunkásképző intézetekbe kerülő gyerekekre csak dicséretet hallunk. Olyan esetre pedig, hogy középiskolából valaki többszörös bukás miatt kimaradt, évek óta csak egyetlen példa volt. Én ezt azért tartom nagy eredménynek, mert ilyen feltételek mellett a tanárok áldozatos munkáját igazolja. Segít az ÁFÉSZ Javul a húsellátás Mátészalkán és környékén Még mindig sokat panaszkodnak Mátészalka lakói és dolgozói a hús és húskészítmények ellátására. Szóban és levélben gyakran kérik a városi tanácsot és az ÁFÉSZ-t, hogy javítson az ellátáson. A városba áramlással nem fejlődött párhuzamosan az ellátás Mátészalkán. A problémán a közeljövőben enyhíteni kíván a Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ. A szövetkezet a múlt évtől a jármi Alkotmány Tszszel közösen bisztrót üzemeltet a város központjában, ahol főleg főtt ételeket árusítottak idáig. A közeli napokban a szövetkezet vezetői a tsz vezetőivel a bisztró ellátásának fejlesztéséről tárgyalnak. A vezetők azt kívánják elérni, hogy a bisztróban több húskészítmény között válogathassanak a fogyasztók. Ennek érdekében a tsz több nyersanyaggal látja el a bisztrót, ezenkívül az ÁFÉSZ a Miskolci és a Debreceni Húsipari Vállalattal is tárgyal a húskészítmények Mátészalkán való árusításáról. A Nyíregyházi Húsipari Vállalat ugyanis nem tudja kielégíteni a mátészalkaiak megnövekedett igényeit. Az új telepen (a MOM környékén) több ezer ember él. húsellátásuk mindmáig megoldatlan: a területen nincs húsbolt Az ÁFÉSZ ezért a következő években húsboltot épít az új telepre. Addig is segít a környék ellátásán az ÉRDÉRT Vállalat most épülő boltja. A boltban — amelynek megnyitására augusztusban kerül sor — az ÁFÉSZ húskészítményeket és vágott baromfit is árusít majd. A szövetkezet a város külterületén, az ifjúsági telepen a napokban ABC-áruház építését kezdte el. amelynek megnyitására a jövő év elején kerül sor. Ennek az áruháznak is lesz hús- és héfttesáru részlege. A szövetkezet a v(áros már meglévő boltjaiban is növelni kívánja a hús és töltelékáru forgalmazását — ezért is tárgyal a szövetkezet a miskolciakkal és a debreceniekkel. Szeptembertől — ha a nyíregyházi vágóhíd két műszakra tér át —• valószínű, hogy megyén belül is megoldható lesz Mátészalka ellátása. A növekvő húsforgalom érdekében az ÁFÉSZ a közeljövőben nagyméretű hűtőgépet vásárol a város központjában lévő ABC-áru- háznak és a 3-as számú csemegeboltnak. A kereskedelmi szakemberek azt remélik, hogy 1—2 éven belül megoldódik a város hús- és töltelékáru ellátása. Az ÁFÉSZ a hozzá tartozó 8 községben is megszervezi a hús és húskészítmények hatékonyabb árusítását. Néhány boltjának a közelmúltban vásárolt hűtőgépet a szövetkezet, a nagydobosi és a szamosszegi bolt pedig a közeli hónapokban kap hűtőszekrényt az ellátás megjavítására. (n. 1.) PULTNÁL. Idős férfi áll az önkiszolgáló bolt pultja előtt. — Egy tubus mustárt kérek — szól a révedező tekintetű eladónőhöz. — Tessék — mondja az, és gépiesen kiszolgálja. — De, hiszen ez paprika — reklamál a vevő. Az eladónő fáradtan rándít egyet a vállán. — Kérem, a mustár kifogyott. — Érdekes! — kiált fel mérgelődve a férfi. — Akkor ott a másik polcon mi van azokban a sárga tubusokban? Nem mustár véletlenül? — Meglehet, bágyadozik az eladónő. — Nem én akarom A 29 fős tantestületből 9 nevelő tanít képesítés nélkül, főleg az alsó tagozatban. A felsősöknél minden tantárgyra van megfelelő szakos tanár. A képesítés nélküliek közül három végzi a tanárképző főiskolát, a többiek a következő tanévre jelentkeztek. Amit az iskolában nem tudnak megfelelő körülmények között megoldani, azt az órák utáni szakköri foglalkozásokon, előkészítőkön, úttörő- és kisdobos rendezvényeken próbálják pótolni. Hetenként háromszor-négy- szer a művelődési házat „bérelik ki” iskolai foglalkozásokra. Sajnos, emiatt az utóbbi időben napirendre került a vita a kultúrotthon igazgatója és a községi K1SZ- szervezet között. Az ellentéteket csak tetézte, hogy a fiatal pedagógusok nem társultak a községi KlSZ-alap- szervezethez, hanem külön alapszervezetet alakítottak. A pedagógusok elszigetelődése ebben az esetben érthetetlen, de ugyanúgy a KISZ- esek magatartása is, hiszen az iskolába járó gyerekek előbb-utóbb a KISZ-be kerülnek, s inkább foglalkozni kellene velük, mint elidegeníteni őket. Erőfeszítések a hiányok pótlására Kántorjánosi a maga sajátos gondjaival nem az egyetlen a megyében. Nagyon sok helyen küszködnek még szükségtantermekben, hasonló körülmények között. Jogos volt a kérdése az iskola igazgatóhelyettesének, amikor felvetette, hogy több, millió forint jut egy konyha fejlesztésére egy idegenfor. galmi központban, mint egy új községi iskolára. A község a Hodászi Nagyközségi Tanácsihoz tartozik. Éppen az elmúlt napokban foglalkoztak a tanácson a kántorjánosi iskola témájával. U.j. négytantermes iskoláról van szó, amelyhez a központi 600 ezres támogatáshoz 900 ezer forintot kell saját erőből összehozni. 1974—75-nél előbb — a jelenlegi tények szerint — nem lesz új iskola Kántorjá- nosiban. Ha mégis, legfeljebb négytantermes. A tervezés megkezdése előtt jó lenne még egyszer körülnézn' a községben, hiszen a négytantermest máris kinőtték. Baraksó Erzsébei A körzeti orvosi munka javítását szolgáló megbeszélést tartottak május 4-ón, délelőtt 11 órai kezdettel Nyíregyházán, a megyei kórház orvos- szállójának nagytermében. Az Egészségügyi Minisztérium és a SZOT vezetői a közelmúltban foglalkoztak köz,ös munkaülésükön a körzeti orvosa ellátás javításának feladataival, melynek szabolcsi tennivalóit vitatták meg mintegy 50 körzeti orvos és járási főorvos részvételével. A szakmapolitikai konferencián megjelent dr. Gazdag Imre, az Orvos-Egészságügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára, Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Gáspár László, a megyei pártbizottság munkatársa, Perecsé- nyi J enőné, az Orvos-Egészség - ügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára. A megjelenteket ár. Csüllögh Ferenc, a megyei kórház megbízott igazgatója üdvözölte, majd dr. Magyar János, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője tartott tájékoztatót és vitaindító előadást a körzeti orvosi munkáról, a tennivalókról. A megyei főorvos bevezetőként elmondta, hogy a tanácstörvény megjelenésével, az alkotmány módosításával és az új egészségügyi törvény életbelépésével az egészségügy megyénkben is egy jelentős állomásához érkezett el. Az egészségügy általános fejlődésével együtt haladt a körzeti orvosi hálózat korszerűsítése is, amely jelentős helyet foglal el a lakosság egészségügyi ellátásában. Dr. Magyar János elemezte, milyen jelentős szerepe van a körzeti orvosi munkának. A megyében — 1971-ös adatok szerint — 211 körzeti orvosi állás volt, s az ott dolgozó orvosok száma 191. A körzeti orvosok 2,8 itnillio beteget láttak el egy év alatt, 90 ezret küldtek szakrendelésre, csaknem 100 ezret látogattak meg fekvőbetegként, s 13 ezret utaltak kórházakba. . Ezek a számok is igazolják a körzeti orvosi ellátás jelentőségét a megye egészségügyi életében. A betegek itt találkoznak először az orvossal, jóformán itt dől el a további sorsuk. A körzeti orvosi munka színvonala befolyásolja a járóbeteg szakrendelést, a fekvőbetegeket gyógyító intézetek munkáját és fordítva. A magas színvonalú, tartalmas körzeti orvosi vizsgálatok, ahol a betegek egy jelentős része megfelelő, végleges ellátásban részesül, s helyben is meggyógyítható, nem terIEGYZET: Méretzavar Míg kereskedelmünk csak magyar árut hozott forgalomba, nem sok gond volt a számozással. Igaz, a számok nem mindig stimmeltek, de hát a vevő általában tudta, hogy mit jelent a cipőben a 40-es. ruhában az 50-es. Örvendetesen gyarapodott azonban a választék az importtál. Ezzel együtt viszont újfajta számozások is jöttek. Az ember csak szemre tud saccolni. mit jelent melegítőben a német hatos, cipőben a külföldi szám és így tovább. Az eladó vagy tudja, vagy sem. Hasznos lenne, ha az üzletekben jól látható helyein kifüggesztenék az átszámítási kulcsot. A csere is kevesebb lenne, könnyebb lenne az eligazodás. Mert a rossz számozás, számtalan hiba forrása. (b. 1.) Pillanatképek megvenni, engem nem érdekel. SÓHAJ. Két fiatal lány ácsorog a napsütötte Zrínyi Ilona utcán, az iskolai tablókkal ékesített kirakat, előtt és elmélyülten mustrálgatják az árut. — Neked melyik tetszik? Én ezt a piros nadrágot választanám a legszívesebben — szólal meg a kisebbik és sóvárogva nézi a sarokban nyújtózó nadrágot. — Én pedig az osztályfőnököt választanám — sóhajt fel a társa és a tablóra mutat. ELŐZÉKENY. Óriási forgalom az étteremben. A vendégek egymás után mondják be a rendeléseket. Sietnek. Egy férfi a konyhába vezető folyosó felé igyekszik. A függöny előtt maga elé engedi a két tálcával, rengeteg edénynyel megrakott pincért. A pincér is előzékeny. Sokáig nézik egymástv mosolyogva, biztatgatva, míg végül is a pincér megszólal: — Csak tessék nyugodtan előre menni! Én ráérek... N, R heli túl az egyébként is zsúfolt szakrendelőket és kórházakat. A megyében a szakrendeléseken nagy százalékban körzeti orvosi munkát kénytelenek végezni. Egyes szakrendelőkben a napi betegforgalom meghaladja a körzeti orvos betegforgalmát, s ez igen nehezíti az alaposabb szakvizsgálatokat. A kórházi ágyellátottságban az országban az utolsó előtti helyein áll Szabolcs-Szat,már, 10 ezer lakosra 34,6 általános ágy jut, míg az országos vidéki átlag 45.6. Száz százalékon felüli a kórházi ágynak kihasználása, s ez a gyógyulás, a betegellátás rovására megy. A kórházi ágyak fejlesztése hosszú időt vesz igénybe, a szakorvosok képzése is ennek a függvénye. Alapvető javulás az elkövetkező években nem várható a megyénkben, a népgazdaság teherbíró képessége nem teszi lehetővé a kívánatos és tervezett egészségügyi beruházások megvalósulását. A megye rendelőintézeti és kórházi helyzete is sürgeti, hogy tegyek tartalmasabbá, színvonalasabbá a körzeti orvosi munkát. A megyében dolgozó körzeti orvosok a nagy létszámú körzetek, a betegforgalom és a települési nehézségek ellenére becsületesen végzik munkájukat. Van azonban javítanivaló is a körzeti orvosi munkában. Mint a megyei főorvos megjegyezte: az utóbbi időben elég sokat foglalkoztak a falun élő körzeti orvosok élet- és munkakörülményeivel, de nem eleget, főként a munka tartalmi részével. Márpedig ez a legfontosabb, hisz nemcsak emberek ezreinek gyorsabb gyógyulásáról, a jobb egészségügyi ellátásról van szó, hanem arról is, hogyan vélekednek a betegek az első számú orvosról, egyben egészségpolitikánkról. Az egészségügyi ellátás színvonala politikai kérdés is. Általános tapasztalat, hogy az utóbbi időbein személytelenné, egysíkúvá kezd válni egyes körzeti orvosok munkája. A sokszínű emberközelség megkopott, sok ©serben a gyógyszer felírásából és a betege’: szakrendelőbe való irányításából áll a munka érdemi része. Ennek okairól a hozzászólók is beszéltek. Elmondták, hogy a rendelők egy része szűkös, kevés a felszerelés. Állandó az időzavar, különösen a kiterjedt körzetekkel. tanyavilággal rendelkező orvosoknál. A betegek szemléletének formálása is szükséges a jobb. színvonala-' sabb körzeti orvosi ellátáshoz'. Egyes betegek nem bíznak eléggé a körzeti orvos- ban. szívesebben beutal tátják magukat szakrendelőbe, kórházba, ahol ugyanazt állapítják meg az esetek többségben, amit helyben. Szükség van a hatékonyabb egészség- nevelésre is, amelyért a körzeti orvosok tehetnek sokat' A közéleti szerepléssel pedig jól segíthetik a tanácsok egészségügyi koncepcióinak megfogalmazását, igényes, kulturált életükkel pedig a falu kulturálódását. A konferencia legfontosabb gondolata az volt, hogy emberközpontú bbá kell tenni a körzeti orvosok munkáját, tovább javítva élet- és munkakörülményeiket, gondoskodni szükséges a jobb továbbképzésről, tudatformálásukról is. Mindehhez hasznosan járult hozzá a megbeszélés. r. G, Olvasónk íria: Csak „védőkorláttal44? Ezzel a gondolattal foglalkozik H. K.-né nyíregyházi olvasónk levele is, aki a .Széchenyi utca füvesített részének taposol ellen emel szót. A következőket írja: felháborító, amennyire tönkretették ennek az utcának a páratlan oldalában lévő füves területet. Érthető, hogy a másik oldalban a most kinövő füvet óriási gallyakkal védi a kér- tésasti vállalat, amely ugyan most nem valami szép látvány, de talán remény van arra, hogy a fű az utcát díszíteni fogja egyszer. Milyen jd lenne, ha e „védőkorlát” nélkül is vigyáznának egyesek a parkokra, Javaslom, hogy a rongál ókkal szemben az illetékesek bírságolással lépjenek fel. Szabálysértési ügyek „Csendélet Nem könnyű békésen együtt élni közös udvarban több lakónak. Sok visszás helyzet áll elő, meg nem értésből és az alkalmazkodni nem tudásból. Szabálysértési tárgyaláson L. Z. nyíregyházi lakos panaszt tett, hogy édesanyja 25 éve lakik Nyíregyházán egy Szarvas utcai házban bérlőként. Az udvarban lakókkal korábban nem volt hiba, egymás között nem vitatkoztak. Három évvel ezelőtt lakáscsere útján költözött az udvarba T. J., aki azóta az udvarban lakók ellen többször tett feljelentést a közelmúltban. Az udvaron a hátsó udvarreszhez kikövezett járdarész nincs, a tornácon keresztül történt a közlekedés, de ezt T. J. nem engedte meg. „Az anyám lakásából a kérdéses napon szennyvizet vittem és a tornácon keresztül mentem. T. J. figyelmeztetett, hogy ezt ne tegyem. Amikor másodszor vittem a szennyvizet, anyám figyelmeztetett, hogy vigyázzak, mert leöntenek vízzel. így is történt. Amikor T. J. lakása előtt haladtam el, felesége egy mosdótál kétes tisztaságú vízzel leöntött. Erre a nálam lévő üres esávásvedret felemeltem. hozzá akartam vágni," az asszony azonban előttem behúzta az ajtót, én a lendület hevével a vederrel bevertem az ajtó ablakait.” A szabálysértési csoport, mindkét fél cselekményét bírságolja. Bódé, engedély nélkül A Nyíregyházi Városi Tanács VB szabálysértési csoportja a felügyeleti osztály feljelentése alapján I. J. kiskereskedőt és F. L. kiskereskedő nyíregyházi lakosokat 500. illetve 400 forint pénzbírsággal sújtotta( mert nevezettek engedély nélkül a nyíregyházi Búza téri piac déli részén 9 négyzetméter alapterületű elárusítóbódét helyeztek el. Ezzel közterületet foglaltak el és a feljelentés megtétele időpontjában sem távolították azt el. A piacok és vásárterek területén egy napnál hosszabb időtartamra sátras bódét, pavilont elhelyezni nem lehet, csak a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának engedélyével. Súlyosbító tényezőként állapította meg a szabálysértés, hogy mindkét bódétulajdonos engedély iránti kérését a hatóság két ízben is elutasította. F. P.
