Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-26 / 122. szám

Wfi, május 2#. KELET-MAS Y AftOHáZ A» I. oldd Köszöntjük a szocialista brigádvezetők tanácskozását ÜNNEPI H ARSON ASZÚ aligha lesz a tanácskozáson; nem a külsőségeiről emlege­tik majd se a megnyitót, se a vitát. Azok, akik ma összeülnek, hogy a szocialista brigád- mozgalom országos feladatai­ról tárgyaljanak: bár a szo­cialista versenymozgalom új formálnak keresése közepette jutottak el egy milliós tömeg- mozgalom országos fórumáig, elsősorban és mindig a tar­talmat, a lényeget keresték. És nincs szebb — statisztikai­lag nem is érzékeltethető — összesítés, mint az a tudat, hogy nagyon sokan, tízezer­számra, meg is találták ezt a lényeget, vagy a legjobb úton keresik. Ez a mozgalom, köztudott módon — vagy talán nem is annyira köztudott módon? — kinyomozhatatlan „startot” vett annak idején. Ma sem állapítható meg, pontosan hol kezdeményeződött — mint ahogy nem volt felső szerv, vezető testület, amely valahol is napirendre tűzte volna elindítását. Ahhoz, hogy munkások versenymozgalma ilyen módon induljon és azután sebesen elterjedjen, nem is elég semmiféle in­strukció önmagában, ehhez meg kell érnie a helyzetnek és adottnak kell lennie a kö­rülményeknek és a felada­toknak. Nehéz esztendők,­sőt. éles összeütközések után a munkásosztály legjobbjai adták ki — nem a jelszót, hanem a közösséghez szóló javaslatot: álljunk a talpunk­ra és a szocialista építéshez a magunk legjobb képességeit adjuk. A LEGTÖBBET ÉS A LEG­JOBBAT adni akarók — a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetének nevezte Jó­zsef Attila. ..tudatos jövőbe látva” ezt a munkássereget — indultak el fgv és most mé­rik fel negyedik alkalom­mal eredményeiket és meg­vitatják a;tennivalókat. , Eredmények és tenniva­lók... Micsoda ezerszeresen megunt szókapcsolás! Nincs szövetség, szervezet, mozga­lom, közösség, tanács, üzem. amely ne ezzel a címmel ül­hetne össze meghatározott időközökben. De szocialis­ta brigádok eredményei is. tennivalói is. összetettebbek az átlagosaknál — a maguk elé tűzött célok miatt. Ered­ményeikben. túlzás nélkül mondhatjuk, az elmúlt évti­zed ipari-mezőgazdasági fel­lendülésének legjobb része rejtőzik: elég a néhány nap­pal ezelőtti minisztertanácsi témára utalni, amely szerint 1972 első negyedében az ipari termelés — nem jelentékte­len — emelkedése teljes egé­szében, az építőipari tevé­kenység emelkedés csaknem kétharmad részében a mun­ka termelékenységének ja­vulásából származott. Anél­kül. hogy a jelentés kimon­daná: ebben a tényben sok­sok ezer brigád és sok tíz­ezer brigádtag „szocialista módon dolgozni” felfogása is benne van — ha ugyan nem az oroszlánrész illeti meg az üzemszervezők, irányítók javuló tevékenysége mellett. DOLGOZNAK ÉS TANUL­NAK. Ismerek olyan bútorgyári brigádot, amelynek szinte minden tagja vagy emelt szin­tű szakmunkásképzőn vagy technikumon tanul. Olajipari gépgyárat, ahol a szocialista brigádtagok — több száz em­ber — hetvenszázalékos többsége vesz részt a maga­sabb politikai, szakmai kép­zettséget adó oktatásban. Ezek a számok persze, mint mindenféle szám, szürkék: nem érezni mögöttük hány. döcögős autóbuszon átolva­sott vizsgatétel és lecke­anyag halmozódik íel, hány, a gyerekek pihenése miatt a konyhaasztal mellett eltöl­tött és áttanult este — amíg mások t'röccsöznek, vagy ul­tiznak, vagy moziban ülnek, vagy a képernyő előtt. Per­sze, ez nem jelenti azt, hogyl a brigádtag nem iszik fröcs- csöt és nem ismeri a makk : ászt. A brigádmozgalom nem aszkétatanfolyam. Szocialis­ta módon élni — nem jelent­het életöröm nélküli életet! Sőt: több derűt és a közösség mosolyával és biztatásával erősített életet kell jelente­nie. tízezreknél ezt je­lenti MÄR. tanúik nemcsak a brigádnaplók — amelyek­ben esetleg kissé szebbé le­het varázsolni a valóságot —, hanem a brigádtagok maguk. Derűsebben: a szocialista közgondolkodás képviselői­nek, magabiztosságával él­nek, hűségesen gyárukhoz, üzemükhöz, műhelyükhöz, száz meg százezer ember, akik természetesen ugyanak­kor gyengeségekkel küsz­ködnek. Nem mindig értik egyetemi fokon a társadalom új jelenségeit, nem ritka problémáinkat, a szocialista eszme mélységei és a kispol­gárt játszó felszín locsogása közötti ellentmondásokat. Mert a szocialista brigádtag is jár piacra és ő is találko­zik indokolatlan és erkölcs­telen ijövedelmekkel és em­beri magatartással. Ezeket a jelenségeket azonban nem a „kibic” magatartásával — hanem az ország valódi gaz­dájának indulatával és fele­lősségével fogadják, mert végső soron minden gond és visszásság sorsa is a terme­lőmunkában dől el, minden jelenség meghatározója hosszú távon a munkásosz­tály érdeke és vezető szere­pe. Ennek a szerepnek értéke­lése és taglalása nem a bri­gádvezetői tanácskozás fel­adata. De ez a fórum szocia­lista fórum, munkásfórum lé­vén: ennek a szerepnek ma­gasra emelése, erősítése és a munkásetika, az osztály er­kölcsi felfogásának megmu­tatása, érvényre juttatása a feladata. Bizonyos, hogy eredményesen teljesíti. KÖSZÖNTJÜK A TANÁCS­KOZÁST: a százezreket, aki­ket a százak képviselnek. A jövőt, amelyet a százezrek képviselnek. Ahol a holnap munkásai tanulnak 114 szakma 10 ezer szabolcsi fiatalnak — Sok a bejáró tanuló — Húsz pálya felnőtteknek Nagy gondot fordítanak a szakmunkás-utánpótlás neve­lésére a VAGÉP nyíregyházi üzemében. A fiatalok közül többen kiváló, szaktudásra tesznek szert. Képünkön: Garai Pál III. éves tanuló hajtókar gépi megmunkálását irányítja. E munka ezredmiliiiméteres pontosságot igényel. (Hammel József felvétele). Számítások szerint egy leendő szakmunkást négy év­tizedre kell felkészíteni, hogy lépést tudjon tartami a mű­szaki és technikai fejlődés­sel. Ez már önmagában is jelzi a szakmunkásképzéssel szembeni megnövekedett, kö­vetelményeket, melyeket a 2 éve életbe lépett szakmun­kástörvény hivatott megva­lósítani. A törvény gondos­kodik a szakmunkásképzés egységéről, a holnap mun­kásosztályának korszerű, sokoldalú neveléséről. „A szakmunkásképzés célja kor­szerű szakmai és általános műveltséggel rendelkező szo­cialista világnézetű és erköl­csű szakmunkások nevelése.” íj szakmunkás- képző iskola Megyénkben is erőfeszíté­seket tettek az élet követel­ményeihez jobban igazodó szakmunkásképzés, a jobb nevelési feltételek magterein^ tése érdekében. Jelenleg egy­idejűleg folyik a hagyomá­nyos rendszerű oktatás és a korszerűsített képzés. Az in­tézetek a mostani tanévben megyénkben 114 szakmát ok­tatnak. Az 1972—73-as tanév­ből az oktatott ipari szakmák száma tovább csökken, a képzés a reformnak megfe­lelően alakul. A megye 10 ipari, egy kereskedelmi és vendéglátóipari, s négy me­zőgazdasági szakmunkáskép­ző intézetében 9931 fiatal ta­nul. Közülük legtöbben, 8217- en az ipari, s 1053-an a ke­reskedelmi és vendég látóipa­ri szakmákat sajátítják el. A XII, ötéyep tervidősza­kában négy . új szakmunkás- képző iskola épült, összesen S3- új tanterem lépett be. Ee.v új intézet is alakult, a 107-es számú, három fiókiskola pe­dig önállósult. Több helyen felújították a szakmunkás­képző intézetek tantermeit, műhelytermeit. Az új neve­lési módszerek is kezdenék általánossá válni a szakmun­kásképző intézetekben. El­foglalják helyüket az audio­vizuális eszközök. felmérő és feladailapo-s mód-szerek­kel kísérleteznek, alkalmaz­zák a csoportoktatás újszerű foglalkozásait. a kabinet- rendszerű oktatás sem isme­retien. A modern szemlél­tető- és oktatóeszközökre a 11-0. az. intézet az utóbbi két évben saját erőforrásból fél­millió forintot költött. Vá­sároltak többek között 11 írásvetítőt, 2 epidiaszkópot:3 darab 16 milliméteres h-an- gosf-ilmvetítőt, 12 magnót, ÍR diavetítőt, 3 dialfexet és Két tanári falat. A személyi feltételek is javultak, 37-tel több újonnan alkalmazott és pedagógiái képesítéssel rendelkező neve­lő állt munkába a szakmun­kásképzés reformjának be­vezetése óta. Kevesebb óra­adót alkalmaznak, a X10. sz. intézetben már nem i-s taní­tanak óraadók. Az intézetek­ben 1976-ig minden főhiva­tású nevelő megszerzi az elő­írt képesítést. A ' szakmunkásképzésről szóló törvény előírja, hogy fokozatosan javítani kell a képzés tárgyi és személyi feltételeit, a szakmák több­ségében bevezetni az emelt szintű képzést. A választott szakmára való felkészítés mellett az egész termelési fo­lyamatra vonatkozó alapkép­zést is szükséges nyújtani, ami a több irányú foglalkoz­tatást segíti. Ennek érdeké­ben a korábbi 285 országo­san oktatott szakma helyett 187 szakmában történik a képzés, s ebből 20 az életko­ri sajátosságok alapján a fel­nőttképzés formájában való­sul meg. íúlzoft megterhel és <3 Megyénkben a holnap szakmunkásainak képzése a következő években tovább fejlődik. A tárgyi feltételeket jelentősen javítaná fogják a TV. ötéves tervben várható létesítmények. Nyíregyházán 24 tantermes ipari. 8 tanter­mes vendéglátóipar; szak- muKkás&épző .iskola,,’. 189. munkahelyes tanműlsab > 400, személyes tanulóottihon épí­tésére kerti! sor. Mátészal­kán 75 munkahelyes tanmű­hely kialakítása szerepel a tervekben. A szakmunkásképzés azon­ban a fejlődés ellenere is sok gondot okoz megyénk­ben. Egyes iskolák, főleg a megyeszékhelyen lévők, túl­zsúfoltak, be fog a dókép essé - ' gük nem áll arányban a szükségletekkel. A zsúfoltság a pedagógusokat', oktatókat, a tanulókat nagyon megterheli. Nem kis különbségek van­nak megyén belül Is az is­kolák tárgyi feltételei között: Székely Istvánt, a tunyogma- tolcsi Szabadság Hajnala Tsz elnökét — kis fanyar mosollyal mondja —• nemrég tanították meg má­sodszor járni az orvosok. Tíz esztendeje volt idén. a munka ünnepén, hogy elnök­nek választották meg Tu- nyogmatolcson. Bizony, az évfordulón .még nemigen fo­gadhatott látogatókat. Szívinfarktusa volt. '*» Micsoda fából vannak fa­ragva ezek a szatmári embe­rek? Ilyen bajt nem mindenki vészel át úgy. hogy utána még járni tanul a gyümöl­csöskertjében ! Fehérgyarmaton, a Szabó Pál utca 4. szám alatti új lakásban találkoztunk, vi- rágoskert előtti teraszon, szeretettel teli családi kör­ben. Mert az elnök lakása is összedőlt az árvízkor. Ez itt árvizes utca. csupa új ház, valamikor kétségbeesett em­berek szép új otthonainak sora. Ha valaki, Székely István megdolgozott érte. Emlékszünk rá. Akkor, két éve májusban, egy roham­csónakkal érkeztünk Tunyog- matolcsra. A község vezetői közül csak ő maradt odaha­za. értéket, embert, állatot menteni, irányítani a véde­kezést, lelket tartani az em­berekben* rezetoi a iegszök«. Gyógyulás közben ségesébb munkákat. És aztán, szinte szünet nélkül, a hely­reállítást. Mai napig is büsz­ke rá. hogy a termelőszövet­kezeté az ő irányítása alatt az árvíz után is hiány nélkül zárta le számadását és 3,2 millió munkadíjat tudott ki­fizetni tagjainak. Akkor, búcsúzéban azt ta­láltuk mondani neki, hogy bizonyára vasból van a szervezete is, a szíve is, hogy így bírja... Azzal a kis fanyar mosoly-: lyal mondta, amit most is visel az arcán, hogy nean egészen. Mármint: nincs vas­ból. És egy kicsit a bal mellé­hez nyúlt. Most is ott van a keze. Mert ez a szív közben két­szer is megállt. Akkor kezdőtihetett. ami­kor derékig érő vízben húz- gálta kifele azokat az állató, kát, amelyek még nem ful­ladtak bele a piszkos árba. Az 1971-es év szintén ke­mény munkában telt. Ujra- vetették a kipusztult földe­ket, Hitel, támogatás, bank, biztosító. Kiverekedte hiány nélkül a megélhetést tagjaik­nak, A Baranya megyei, Pécs környéki termelőszövetkeze­tek segítették a tunyogmalol- csiakat. Sohasem hitte vol­na, hogy ennyiszer ellátogat a Dráva partjára is életében. De Tun v ogm a tol csőn kevés a föld, sok az ember. Gondol­kozott a cukorrépán, a kony­hák ertészet bővítésén. Akkor szánta el magát és beszélte rá a tagságot, amikor ezek a munkaigényes kultúrák még nem is voltak ilyen di­vatosak, mint most. Egy kis. sé megelőzte még az orszá­gos irányítást is. Sok álmatlan éjszaka ment el erre is. Aztán egyre többet nyúlt a mellkasához. Fájt, Azt hit­te mellhártyagyulladás. Dr. Katona Lajosné, Fehérgyar­maton és orvosöccse, Dr. Székely Béla ugyan ragasz­kodtak a kivizsgáláshoz. De ő arra „nem ért rá”. Az lett a rége, hogy tavaly október 16-án elküldték a soproni szanatóriumba, gyó­gyulni. m Egy látogatója azt mondta január 9-én, hogy otthon há­rommilliós mérleghiány lesz. Erre Székely István ki az ágyból, fai a vonatra, haza Már nem nyalkáit a mellé­hez. Ha fájt. ha nem. ö be akarta bizonyítani, hogy eb­ből egy szó sem Igaz­Nem is volt az. Javában élt meg benne a zárszámadási beszéd, ami­kor február 20-án megint nagyon fájni kezdeti a szíve. Feleségét kérte meg. kísér­je el egy injekcióra. A kór­házban kérlelték, maradjon ott. Nem. ő megy haza, dol­ga van. Hazafelé menet esett össze. Még jó. hogy volt a közelben jái-mű. amivel a fe­lesége visszavitte. Szerencsé­je volt, Ha két percet kés­nek, én már nean beszélgetek soha többé Székely Istvánnal ebben a szép fehérgyarmati kertben, májusi délután, vi- rágoságyak mellett. 16 éve — mondja csende­sen — 16 éve csináltam ezt. Kicsit, úgy látszik, belefáradt itt benn ez a kis zörget tyű. „Érettségizik a kislányom, most szabadul fél a fiam. a család, az emberek, a tagok szeretete, problémái foglal­koztatnak szüntelen”. A felesége mondja, hogy mindig a kertben van. Miért? — Mert ott körülbelül ki tudom számítani, mi is lehet a földjeinken... — mondja szemérmesen, egy kis féríipi- íülással. Gesz te!,vi Nagy í-olim a nyíregyházi 107-es intézet­ben egy tan teremre 123 ta­nuló jut, Nyírbátorban 37, Mátészalkán 94, Tiszavasvá- riban 80, A mezőgazdasági intézetekben csak 47. A ke­reskedelmi és vendéglő. .6- ipari intézetekben az arány még rosszabb. 131 tanuló jut egv tanteremre. Itt a rfcfo.hr» bevezetése még nem is kez­dődött meg. Jócskán vannak tennivalók a tanműhelyek es a kollÓTi- umá helyek bővítésében is. Intézeti, tanműhelyben csu­pán a tanulói; 8.6 .százaléka, üzemi műhelyben 19.1 száza, léka sajátítja el a gyakorla­ti ismereteket. A túlnyomó többség mesterek mellett, vagy brigádokban részesül gyakorlati képzésben, mely. nek hatékonysága sok eset­ben nem fele! meg a reform elvárásainak. A nagyüzemi, korszerű elméleti felkészítés manufakturális gyakorlattal párosul. A .mesterek, brigá­dok — különösen az építő­iparbam — esetenként nem kielégítő nevelési körülmé­nyeket teremtenek a fiattd szakmunkás-jelölteknek. Kollégiumi elhelyezésben az ipari szakmunkástanulók., nak mindössze 5,6 százaléka részesül. A kereskedelmi ta­nulók részére egyáltalán nincs kollégium. Magas a be­járási arány. Mindez hátrál* tatja a korszerű és sokolda­lú képzést, nevelést. Nem ja. vult megfelelően a pályáira - nyitó munka sem. A tanulók több esetben alig tudják mi­re vállalkoznak, amikor ki­töltik a jelentkezési lapjai­kat. Nagy 'a' lerhorzsolocás, az elmúlt tanévben 631 volt, mélyben á gyenge tanulmá­ny* eredmény — 215 fiatal­nál — mellett a szakmától való elidegenedés — 10S fia­talnál — döntő tényező volt. t Áldozat és esábílá* Ennek ellenére évről évre kevesebb azoknak a fiatalok­nak az aránya, akiket a kép­ző vállalat nem tud foglal­koztatni. A képzés szakmai összetétele mind jobban meg­közelít: a vállalati igényeket. Egyre több vállalat, él a tör­vény adta lehetőséggel, hogy a kénzés utolsó fél- vagy ne­gyedévében a tanulót ösztön­díja helyett állományba ve­szi es teljesítménybérben foglalkoztatja. A változó vál­lalati szemléletet mutatta az. hogy.a — SZÁÉV. HAFE, 5. sz. Volán — tanműíhelv-épít­kezésbe kezdeti. A, vállalati szakoktatóik gyakrabban fel­keresik az iskolákat. Az is tapasztalat viszont, hogy van még mit javítani nemcsak a pedagógusok pá- lyairányító munkáján. ha­nem a vállalati szemléleten is. Egy részük valóban jelen­tősen részt vesz a szakmun­kásképzésben, a gyakorlati oktatással járó kiadásokból is áldozatot vállal. Ugyanak­kor a képzésen kívül maradó vállalatok mint munkaeró- felhasználók jelentkeznek, s nem egy esetben magasabb bárt ígérve, a végzett szak­munkásokat „elszívják” a képzésben anyagilag is érde­kelt társvállalatoktól. A szabolcsi munkáscöztaly fiatal, holnapi arculatának, szakmai,’ politikai és. általá­nos műveltségének alakulá­sában nagy szerepe van a szakmunkásképzésnek. Sok biztató eredmény született a szakmunkásképzés reform­jának kezdeményezése óta, azonban a tartalmi munka színvonala, a pályairányítás, a hivatásra nevelés, a szemlé­let formálása még hosszú időre feladatokkal Iája el a megyében dolgozó művelődé­si szerveket, elsősorban a pe­dagógusokat, a szakmunkás- képző intézetéket, a vállala­tokat. «e &#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents