Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

táti május SS. 5. oldal tELET-MAGYARORSZÁÖ Farka szőttes — Vásári mozaikok MINDENFÉLE a színpadon Hetenként 7 óra próba. Egy év alatt 364, ez annyit jelent, mintha egy táncos 15 nap és 15 éjjel megállás nél. kül táncolna. S ezzel a szá­mítással még mindig nem igazi a kép, mert hiányza­nak belőle a fellépések, ami­kor duplán kell odafigyelni; a legszigorúbb kritikus Ugyanis a közönség. A Szabolcs-Volán tánc- együttes bemutatóra készül, május 27-én, este a nyíregy­házi színházban. „Tarka szőt­tes” című műsorukkal lép­nek színpadra. Az Irodaház legfelső emeletéről az utcára is lehallatszik az ütemes iáb- dobogas, a taps, s minél kö­zelebb megyünk, annál tisz­tábban hallható a magnóze- ne Is, a székely népi motí­vumokra épült „Pontozó és forgatós’-t próbálják. A koreográfus rövid vezénysza­vakat ad, csak egy-egy jel­zést, -s azonnal elkezdődik az ismétlés pontosan attól az ütemtől, amire a tánc okta­tója gondolt. Aztán még egy­szer, és újra meg újra, vég nélkül míg beidegződik a ze­ne és a tánc ötvözete. A szé­kely pontozó — ha minden ütemet „kitáncolnak” egy 3— 4 perces próba alatt 150—180 forgást jelent. Nehéz, fárasz­tó. Lendülettel, erővel kell bírni, s ami a legfontosabb: kedvvel. Jönnek . tízszerannyian is, mint amennyien megmarad­nak. Dalanics György művé­szeti vezető szerint általá­ban néhány próba után ki­derül. kik. azok, akidet iga­zán érdekel a tánc szépsége, 8 hajlandók nagyon sokat áldozni a szabad Idejükből. Egészen másként mutatnak a szép ruhába öltözött mo­solygó táncosok a színpadon,, s egészen másként „munka­ruhában". Pici pettyes szok­nya és tornacipő a lányokon, rövid nadrág, puha, rövid szá­rú csizma a fiúkon. Tized­szer, huszadszor is újrakez­dik ugyanazt a motívumot. Egy 10 perces műsor a színpa­don — egy hónap kemény munkája a próbateremben. 5 micsoda próbalehetőségek! A terem nem a sajátjuk, bérbe kapják. A csodálatos ruhák a folyosó szekrényei­ben zsúfolódnak. Több órás próba után, izzadtan, még mosakodásra sincs lehetősé­gük, úgy kell felvenni az utcai ruhát. 30—35 táncos, három szó­lóénekes és egy népi zenekar tartozik az együtteshez. Után. pótláscsoportjuk van — 26 felső tagozatos általános is­kolás. Ugyanannyi alsó tago­zatos gy erek a kisdobos cso­portban ismerkedik a tánc­művészet alapjaival. Az 1965—66-os évtől lett a Vo­lán — akkor AKÖV — vál­lalat az együttes gazdája. — Jó „házasság” volt — mondja Dalanics György — sokat köszönhetünk a patro- nálóknak. Az utóbbi időben az anyagi támogatás révén már arra is sor kerülhetett, hogy v en dögkor eográfusok­kal dolgozhattunk. így tanul­tuk meg a fergetegest, a ci­gánytáncot, a székely pon­tozót. a lengyel táncot. Szov. jet és lengyel táncoktatókkal cseréltünk egy időre, ami­kor ők a saját tánckincsük­ből. mi pedig a magyar tán­cokból tanítottunk be egyet- egyet az ottani együttesek­nek. Harmincnyolc táncot ta­nult meg működése óta a csoport. — Egy profi együttesnek is nagy .teljesítmény — mond­ják a gyerekek. Ebből 17 táncot jelenleg is elöadhatóan tudnak. Próba nélkül. Eddigi legnagj óbb vállalkozásuk az idei fellépés. A tavalyi gyöngyösi szüreti fesztivál II. helyezése óta több új tánccal bővítették repertoárokat. Nincs kiugró teljesítmé­nyű táncosuk. Valamennyien egy megfelelő szintű átlagos tánctudással rendelkeznek Legtöbbjük a tanárképző fő­iskola hallgatója. Két táncos 8 éve tagja az együttesnek, a többiek 4—5 évig bírják. Ilyen hosszú együttlét után a közös szenvedély — a tánc ezeretete — szorosan össze­kapcsolja őket. Közösen jár­nak kirándulni, bírálják egymást, sőt említenek egy esetet, amikor egy fiatalem­bert hat hónapra eltiltottak, mert ittasan jelent meg egy próbán. Amatőr együttes — egyre egyenesebb úton a profi színvonalhoz. Láttuk ezt a Ki mit tud? megyei döntőjén is. Hogy a tv kamerái elé mégsem kerültek be, annak több oka van. Bár a beszél­getésen nem hangzott el, de az ország szeme elé kerülé­sért valószínűleg még többet kell tudni. Megmutatták az új ruhá­kat. Kascsák Margit iparmű­vész Nagyeeseden gyűjtött motívumokat az „Ecsedi tánc” ruháihoz. A képzőmű­vészeti alap zsűrije után kékfestő anyagból el is ké­szült, ebben mutatkoztak be a Ki mit tud?-on. Az „Ecse­di tánc” mellett több alföldi és „hazai” tánc képviseli műsorukban Szabolcs-Szat- már táncművészetét. Többek között a „Szatmári táncok”, a „Nyírségi táncok”, a pász­tortáncok és a fergeteges. Sikerszámnak ígérkezik a „Cigánykaraván” is. A nyír­egyházi fellépésre a két ré­gebbi szólista — Jobbágy Er. zsebet és Nagy József — népdalokkal, új énekesek, Czine Ilona cigánydalokkal készül. Most először a zene­kar is bemutatkozik, a kísé­rőzene mellett önálló műsor­számmal is szerepelnek. Még ezen a nyáron meg­valósul régi álmuk. Lengyel- országba utaznak. Rzeszów- ban és környékén augusztus 10—17 között hét helyen is­mertetik meg a lengyel .kö­zönséggel a magyar, s ezen belül a szabolcsi népi tánc­művészetet. BE. A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÄSÄR EGY RÉSZE. (HAMMEL JŐZSEF FELV.) legyzet ■ Vizezett tej Addig viszik a vizezett te­jet a felvásáplóhelyre, míg egyszer elvesz a réven és a vámon szerzett nyereség is. Ez lehetne az ismert köz­mondás nyíresaholyi változa­ta. Ebben a községben ugyanis egy meglepetéssze­rű minőségvizsgálat alkalmá­val minden második kanna tej vizezett volt. Korábban mi is megírtuk a debreceni minőségvizsgáló In­tézet és a megyei NEB kö­zös vizsgálatának összege­zett tapasztalatait, amelyek között a fő helyet egy kér­dés foglalta el: ki hibás, ha a fogyasztó asztalára gyenge minőségű tej, vaj és egyéb tejtermék kerül. A vizsgálat igazolta: hibás lehet az ipar, a kereskedelem, de a gazda is, aki a tejet szállítja. Most újra ez utóbbiakról kaptunk hírt. (Egy község példáit vettük, a helyzet má­sutt is hasonló.) A korábbi minőségvizsgálatok után má­jus első napjaiban megtör­téntek a szabálysértési eljá­rások is. A jegyzőkönyvekből kiderült, a „leleményesség” nem ismert határokat. íme néhány magyarázat: A. Pálék a tejfelvásárló helyről ha­zafelé mindig artézi vizet visznek a kannában. Vélet­lenül maradhatott benne egy kicsi. (A 19,9 százalékos vi­zezett tej miatt 600 forintra bírságolták, s ő fizeti a 160 forintos vegyvizsgálati díjat is. Literenként majdnem két deci vizet mutattak ki, amely súlyos minőségrontásnak fe­lel meg.) H. Józsefék kannájában is _ víz maradt — véletlenül. ’ Nem is kicsi, mert 23,6 szá­zalékos vizezést állapítottak meg. Egy másik csalódnál a kisunoka nem csurgatta ki rendesen a kannát, egy har­madiknál kisborjas volt a te. hén, és így tovább. Ugyanakkor árnyoldala a dolognak, hogy minden meg­bírságolt gazda, kijelentette; évek óta naponta rendszere­sen sok tejet szállítanak a begyűjtőhelyre és soha, sen­ki nem kifogásolta a minősé­get. Mindössze K. Gyula em­lékezett, hogy az előző tej- csarnokos említette: gyenge minőségű tejet visz. Jó volna, ha a tejipari vállalat a maga módszerei­vel, és ellenőrzési lehető­ségeivel is jobban élne. Az, hogy a tejtermelők tudják: éveken át senki sem ellenőr­zi alaposan a bevitt tejet, melegágya a csábításnak. Ezért okozott most is meg­lepetést a NEB és a minő­ségvizsgáló intézet ellenőrzé­se. Az ilyenfajta vizsgáló­dás pedig természetes — az­zal a különbséggel, hogy az ipar is végezhetné. Ez közös érdek volna, mert szolgálná a jó minősé­gű tejet átadók és a vállalat érdekeit is. Egyben már az ellenőrzés lehetősége is hoz­zájárulna, hogy kevesebb vi­zezett tej kerüljön a begyűj- tőh hlyekre. Az igaz, hogy áldozatokkal jár az ellenőrző hálózat kia­lakítása és jó üzemeltetése, de az iparnak is megéri. Kü­lönösen ez évtől, amikor ha­marosan működni kezd a nyíregyházi tejporgyár. s újabb, még nagyobb követel­ményeket kell támasztani a felvásárlóhelyeken átvett tej. jel szemben. M. S. Az élelmiszeripari pavilon kétségtelenül sok érdekessé­ge között is feltűnést keltő az az ötletes dekoráció, amely nem, más, mint egy függőle­ges- helyzetű, folyton forgó henger. Azzal a módosítás­sal, hogy az ügyesen kialakí­tott fakkok'ban helyezték el a reklámozott árut. Ezúttal divatos, közkedvelt mosó­szereket. Ezt látja az, aki csak fut­va, sietve halad el mellette. A henger azonban lassan fo­rog, aki megáll, az olvasni is tudja a feliratokat; Fló- raszept, Bio-mix, Bio-luna. Biapon, Unimó. S ha valaki még többre szánja el ma­gát, jovább olvashatja: gyárt­ja a Nyírbátori Növényolaj­gyár. A fertőtlenítő hatású Fló- raszept egyébként helyet ka­pott a kiállítás higiéniai so­rozatában is, amely külön téma a pavilon megannyi termékcsoportja között. Sokan csodálják a szinte mindenütt megtalálható, sok szín- és alakváltozatban ké­szült díszgyertyákat. A ce­lofánnal borított figurákon nem leltet elolvasni a felira­tot, kénytelen vágj1 ok kézzel elfordítani. Még el sem ol­vasom, mindjárt ott terem a szemfüles teremőr. Csak akkor njnigszik meg, ami­kor igazolom, hogy Szabolcs­ból jöttem és megmutatom: a gyertya pedig Nyírbátor­ban készült. Az alapos vizsgálódás szin­te mindenütt szolgál meg­lepetéssel. így találhatja meg a szabolcsi. , témákat kereső látogató a Nyíregyházán gyártott ötdekás teavajat, a dohányipar újdonsága — a füstszűrös Symphonia — mellett eredetiben a csomó­zott Szabolcs dohánylevele­ket. Nem árt azonban azt is tudni, hogy a szintén kiállí­tott Hevesi és Burley szin­tén a szabolcsi homok mind­inkább elterjedt termése. S ha már itt tartunk (mire nem képes a lokálpatrióta?) feltétlenül büszkék lehetünk arra, hogy a jubileumi gu­miipari pavilon jelentős ré­szét Nyíregyházán készült termékek népesítik be. Pal- matep színes falvédő mozaik díszíti a pavilon irodájában is a falat. S amiről még szin­tén nem tettünk említést; a Cseoel Motorkerékpárgyár termékei. A motorkerékpá­rok alkatrészeinek nagy ré_ szét a nyírbátori gyáregység készíti és szállítja. S ki tudja, mi mindent fe- dezne fel a nagy forgatagban a szabolcsi szem, ha a vásár minden napján látogató le­hetne... (ta.) Egy kis mozgás Egy hosszú, fáradságos munkával eltöltött hét után az ember kimegy a hétvégi telekre, hogy kipihenje ma­gát. Nincs zaj, nincs nagy hajtás és ami a fő, nincs fő­nök. Helyette sok napfény. friss levegő, mozgás. Érthető, hogy sokan alig várják a szombatot. így van ezzel Ke- mecsei kartárs is. — Bizony, Pistám, nagyon kell az a kis mozgás. Az em- ger csak robotol ebben a fül- 1edt, levegőtlen irodában sza­kadásig Mennyire más is az. amikor szombaton kirucca­nunk a telekre. Szinte újjá- születek olyankor. Kemecsei kartárs szomba­ton ezért már pity mattat kor kiugrik az ágyból, hogy mindent összepakoljon, amire szükségük lehet e két nap alatt. Közben még ki kell szaladni a piacra venni egy pár csirkét, hogy azért enni is legyen mit. Azután Kemecsei frissen beszökken a Trabantba, el­rendezi kis családját és irány a telek! Igaz, hogy útközben há­romszor is meg kell állni gyertyát cserélni, de hát nem mehet minden simán. És végre megérkeznek! flekkenó a hőség, ezért Ke­mecsei fürdőnadrágot vesz magára és már rohan is a kertbe kapálni. Mert kell az a kis mozgás, meg aztán a krumplit szinte ellepi a sok gyom. Még az ebédről is megfeledkezik. Késő este félájultan a fá­radságtól bevánszorog a est- nos kis faházba és lehevere­dik az ágyra. Aludni azon­ban képtelenség, annyira ég a háta, válla a naptól. Ilyen­kor Kemecsei bevesz két-há- rom altatót és reggelig egy­folytában horkol. Odakinn az éjszakában ciripel a tücsök illatozik a futórózsa, de ki tud ilyen fáradtan odafi­gyelni. Másnap aztán kezdődik elölről az egész. A dereka megroppan a sok hajlongás- ban, a háta szinte pecsenyé­re sül a naptól, a feje majd szét robban. De kell a moz­gás! Hétfőn reggel összeroskad- tan leült az irodai asztalához és kifújta magát. — Hogy érezte magát, Ke- mecseikém? — kérdezi kol­légája gúnyoros hangon, — Nagyszerű voltt — mo­tyogja félálomban Kemecsei és hangosan felszisszen, me; az ing hozzáért égő hátához: K. K. Színház Tanulás helyett — színház. Nem is rossz, mondhatnánk a színházi bérlettel rendelkező gyermekekkel kórusban. Ugyanis, a Móricz Zsigmond Színházban újabban délelőtt is tartanak a gyermekeknek előadásokat. Az iskolaigazgatók, a pe­dagógusok aligha lelkesednek az újításért, mert felborítja' az órarendet. Különösen a ta­nárképző gyakorlóiskolájá­ban okoz bonyodalmakat, ahol a tanárjelöltek percnyi pontossággal. „menetrend” szerint látogatják az órákat. A gyermekek sem örülnek osztatlanul. Néhol gyakorla­ti óra előzi meg a színházi előadást. Elképzelhető, hogy a gyakorlókerti munka után milyenné válnak a szép, ün­nepi ruhák. (Fordítva is áll: milyen az a gyakorlati óra, ahol ünneplősen dolgoznak a gyermekek?) Meg lehetne kímélni az is­kolákat az ilyen kellemetlen­ségektől, a gyermekeket a felemás színházi élménytől. Külön téma, milyen darabok kapnak helyet a gyermekek műsorában. Legutóbb például a „Néma levente” A bérletek száma — és a színházba szoktatás nemes törekvése mellett — időszerű jobban megnézni a tartalmat is. Ba'eset A forgalmas Északi kör­úton kutyabaleset történt a minap. Egy gépkocsi elütött egy figyelmetlen kutyát. És — mint a szemtanúk felhábo­rodottan mondták — nem állt meg. Igazat kell adnunk a „báleset"” .szemtanúifiák. De — bocsássanak meg —, nem az áldozatul esett kutyusra való tekintettel. A kutya kis gazdája miatt kellett volna megállni, aki beszaladt az út­test közepére és próbálta élesztgetni a szegény párát, s nem gondolt a veszélyre. A 7—8 év körüli kislány­nak szerencsére nem történt baja. Sőt egy gépkocsi féke­zett, a sérült kutyát és a sir- dogáló gyermeket felvette. Valószínű az állatkórházba mentek... Néhány másodperces epi­zód volt csupán. De talán több gondoskodást érdemel. Elsősorban azoktól, akiknek kisgyermekük van... (Páll) Elismerés Gyorsaság, pontosság. Ta­lán ezt a két jellemzőt érde­mes kiemelni a TITÁSZ ügyeleti szolgálatának mun­kájáról. A hét végi vihar — amely szinte percek alatt sö­pört végig Nyíregyházán, sok rombolást okozva — még tartott, amikor a szerelők urh-gépkocsival útnak indul­tak, hogy megjavítsák a ve­zetékszakadásokat, áramot adjanak a lakásokba. Mondhatjuk: így termé­szetes. Ám ebben a váratlan helyzetben tanúsított lelkiis­meretes munka mégis figyel­met, elismerést érdemel. (marik) Figyelmesség Egy táblába ütközik a szem a Bercsényi utcján, az egyik egyemeletes lakóház előtt. A házat a napokban tatarozták, s a törmelékek, anyagok előt­ti táblán a következő — le­het, hogy nem szó szerinti — szöveg: „Elnézést kérünk, ta­tarozunk. Forgalom az utca másik oldalán.” Apróság? Igen, az De ked­ves figyelmesség is. A járó­kelő csöppet sem zsörtölődik ez után, hogy át kell mennie az utca másik oldalára. In­kább arra gondol, hogy lám, ilyen is lehet az emberek kö­zötti kapcsolat, hangnem... fc#**T*

Next

/
Thumbnails
Contents