Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

Wfi. mijus 8. S. óláé! IEGYZETEK: Egy mondat ürügyén KGV JELENTÉST OLVAS­TAM A MINAP, amelyben a következő mondat érdemes arra, hogy elgondolkoztasson sokakat: „Egyes gazdasági objektumok vagyonvédelme, vagyonbiztonsága nem szilár. dúl, hanem lazul.” Az idézett- mondat a nyír­egyházi járás és Nyíregyhá­za területén szerzett tapasz­talatok alapján íródott. S akiknek el kell rajta gon­dolkozni. azok a .vállalatok gazdasági vezetői. Még to­vább menve: nem elég el­gondolkozniuk. hanem ten­niük kell, méghozzá azon­nal, mert a rájuk bízott köz­vagyon nem csáki szalmája, hanem a nép vagyona. A gazdaságirányítás mai rendszerében sokat beszélünk az önállóságról, a hatáskö­rök decentralizálásáról, s ez, helyes, erről nem lehet ele­get szólni. Szó van a munka ésszerűbb, jobb megszervező, séről — s ez valóban égető feladat, a belső tartalékok feltárása óriási anyagi és szellemi energiákat szabadít fel. De úgy érzem, mind e közben kicsit megfeledkez­tünk arról, hogy a társadal­mi tulajdon védelméről is szóljunk egyúttal. A belső tartalékok feltárásának fo­galomkörébe szervesen il­leszkedik az ipari, a mező- gazdasági üzemek, a vállala­tok tulaj dón védelme. Mert sok kicsi sokra megy, ha például az építőiparban a munka elvégzése közben tö­rik a deszkát, a nagy értékű téglát, ha otthagyják az idő enyészetére, vagy a vé­letlenre bízva az anyagokat. Vagy a közlekedésben is szá­ntás hasonló esettel találkoz­hatunk. ami mindennek ne­vezhető, csak takarékos, ész­szerű gazdálkodásnak nem. EDDIG NEM SZÓLTUNK KONKRÉTAN az üzemi lopá­sokról, a köztulajdont káro­sító bűncselekményekről, bár ilyenek is jócskán vannak. A járásban es a megyeszékhe­lyen tapasztalt esetekből le­szűrhető a következtetés: nem következett be a terüle­ten kedvező változás az utóbbi 4 esztendőben. A tár­sadalmi tulajdont károsító bűnelkövetések száma az el­múlt évben 1970-hez viszo­nyítva 43 százalékkal emel­kedett! Nagyon nagy, s éppen ezért komolyan figyelmezte­tő ez a tény. A leggyakrab­ban előforduló bűncselekmény a társadalmi tulajdon elleni lopás — az összes bűn­cselekményeknek közel a fe­le. Találkozunk az emelkedő tendenciájú esetek között a sikkasztással, a hűtlen va­gyonkezeléssel, az orgazda­sággal is. A felderített bűn- lesetek egy része az ipari üze­mekben történt, nem kis ré­sze azonban a mezőgazda­ságban. Ezen belül is több­nyire a termelőszövetkeze­tekben. Nem csoda, hiszen ezek a számok az iparosítással, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésével jelentkeznek együtt. De egyáltalában neon törvényszerű, hogy az újabb üzemek belépésével, a ter­melőszövetkezetek növeke­désével együtt járjanak. Mondhatnák egyes gazdasá­gi vezetők azt is. hogy nincs több lopás náluk, mint ko­rábban. csak a felderítés működik jobban — s ezért néz ki rosszabbul a vagyon­védelem statisztikája. VAN EBBEN IS IGAZSÁG, de csak féligazság. Mert a legtöbb üzembe még ma is nyugodtan bemehet bárki idegen, kivihet alkatrészt, árut anélkül,- hogy rászólna valaki. Sok helyen van baj a bizonylatokkal, a raktáro­zással. a szállítás ellenőr­zésével. Ezek melegágyai a közvagyon megkárosításának. Az ellenőrző és a bűnüldöző szervek teljes joggal követe­lik, hogy a gazdasági ve­zetők fontosságának megfe­lelően törődjenek a társadal­mi tulajdon védelmével. Pedig elsősorban az igaz­gatóknak, a szövetkezeti el­nököknek kellene — és kell is — hathatós intézkedéseket tenni. Utóvégre is ezért kap­ják a bizalmat, s a fizetésü­ket. A mátészalkai kísérlet EZ ÉV JANUAR ELSEJÉ­TŐL új módon dolgoznak a Mátészalkai ÁFÉSZ-nél. Egy­éves előkészítő munka után ekkor tértek át a korszerűbb, a mai követelményekhez al­kalmazkodó irányítási rend­szerre. Grafikonokon mutatják, hogy mindez nem ördöngös­ség, csak alapos megfontolás következménye. A SZÖVOSZ ajánlása nyomán kérték, hogy jelöljék ki a megyéből őket a kísérletezők szerepkö­rére. „Vállaltuk — mondta Papp János igazgatósági el­nök — hogy a belső tartalé­kok feltárásához szükséges változás következzen be az irányítási munkában is.” Negyedév telt el azóta, a változás első nyomait máris tapasztalni. A széles körű vi­ták nyomán megértette a tag­ság, a választott vezetőség, s az ÁFÉSZ közel hatszáz dol­gozója is, hogy a hagyomá­nyokhoz való ragaszkodás he­lyett bele kell, s lehet is vágni az ismeretlenbe. S ma már azt is tudják, hogy nem csupán kell és lehet — érde­mes is. Egy sor hatáskört adott le a központ az év ele­jén kinevezett üzletigazgatók­nak, ahogy ők népszerű nyel­ven mondják, a kis elnökök­nek, akik a maguk területén teljes önállóságot élveznek, s hasonló felelősséggel tartóz-. nak a gazdálkodásért, a la­kosság ellátásáért. így dolgozták már ki az éves és a középtávú terveiket — a kis egységek vezetői. A „gazdálkodási alapegységek” végzik az operatív irányítást, a központ pedig mindinkább elvi irányítással, tudományos elemzéssel, tervezéssel foglal­kozhat, segítheti az alapegy­ségeket abban, hogy zökkenő- mentesen haladjon a munká­juk. A „kis elnökök” negyedévi számadása pozitív. Éltek az önállósággal, javult a terület ellátása, csökkentek a költsé­gek. Olyan forgalmat értek el az első negyedévben, ami­lyenre még soha nem volt eddig példa. Eseteket sorol­tak fel, hogyan szilárdult eközben a szövetkezeti vagyon, mennyi pénz maradt meg a különböző takarékossági in­tézkedések nyomán. AZ ALAPEGYSÉGEKBEN MA MÁR megfontoltan gon­dolkoznak, odafigyelnek mindenre, havonta mérik az eredményt, s ha szükséges, menet közben és gyorsan tud­nak a helyzeten változtatni. Mennyi belső tartalék került így a felszínre — ezt tartják a kísérleti negyedév eddigi legnagyobb eredményének ' Mátészalkán. S azt, hogy az ÁFÉSZ-tagság, a dolgozók, a vezetők a . magukénak érzik a szövetkezetei .és ennek követ- keztében mindenki jól jár. A vásárló azért, mert udvaria­san bánnak vele, mert úgy­szólván nincs a boltokban hiánycikk. Az ÁFÉSZ-dolgozó pedig azért, mert a nagyobb forgalom után nagyobb a sze­mélyes jövedelme is. Úgy hiszem, érdemes máris alaposan tanulmányozni má­soknak — s nemcsak az AFÉSZ-elcnek, de a tsz-eknek, ipari szövetkezeteknek is — a mátészalkai kísérletet. Mert korszerű irányítás nélkül alig­ha lehet korszerű, elemző, a belső tartalékokat feltáró, a tömegek aktivitását is igény­lő gazdasági munkát végezni. Kopka János A NYÍREGYHÁZI VÄROS1 TANÁCSI ÉPÍTŐ VALLAT,AT KORSZERŰ NAGY TEL­JESÍTMÉNYŰ ASZFALTKEVERŐ GÉPET VÁSÁROLTA SZOVJETUNIÓBÓL A GÉP ÖSSZESZERELÉSÉN MOST DOLGOZNAK. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE). Milliók — utakra Er«leí>zí(csek az árvíz sújtotta vidék úthálózatának korszerűéi lésében Szerkesztőségi postánkban nem kevés azoknak az olva­sóleveleknek a száma, ame­lyek a rossz útviszonyokat teszik szóvá. A többség ter­mészetesen a szűkebb lakó­hely útjaival, utcáival foglal­kozik. Egy a közelmúltban ér­kezett levél írója azonban új­ra általában a szatmári utakról szólt: a Fehérgyar­mat—Jánkmajtis, a Fehér- gyarmat—Jánd és a Tiszáké, ród—Tiszabecs közötti sza­kaszon nagyon rosszak az utak. Az újjáépítés során általában erre szállították az építőanyagokat. A rendkívü- . li megterhelés teljesen tönk­retette ezeket, illetve a kap­csolódó utakat. Az az érzé­sük, hogy talán már nem is javítják ki addig, amíg az általános átépítés meg nem történik. Nem a kényelemről van szó... Ennek már egyik része a Mátészalka—Tiszabecs kö­zötti 50 kilométer hosszú korszerű, hét méter szélesre épülő út, amely nagy javu­lást jelent majd a Szatmár- vidék közlekedési viszonyai­ban. Csakhogy a befejezése elég távoli, a tervék szerint 1975-re készül el. És addig? Vajon törődnek-e az érintett vidék többi útjaival? Ha nem is új, mindenesetre iga. zi közérdekű problémát ve­tett fel a levél, hiszen nem egyszerűen a kényelmesebb utazásról, közlekedésről van szó. Érdemes részletesebben beszélni ezekről a gondokról, mert az általános fejlődés egyik feltétele a megfelelő, jó úthálózat. Megyénk útjainak „gaz­dája” a KPM Közúti Igaz­gatóság. Ezért e rhegyei in-, tézmény igazgatójától, Papp Gábortól kértünk tájékozta­tást. Elmondta, az utóbbi években mind gyakrabban kerülnek szóba megyei, de országos fórumokon is — az árvíz . óta különösen — a szatmári terület kétségtele­nül mostoha útviszonyai. Az illetékes szervek gondjait is az állandósítja, hogy ezen a részen meglévő, összesen mintegy 400 kilométer hosz- szú úthálózat korszerűtlen, pontosabban az alapok nem elég erősek. Uj utak — a rö- videbb. hosszabb bekötő utaktól eltekintve — itt nem épültek az elmúlt 25 eszten­dőben. útvonal híján minden lor- galom, személy- és áruszáiií- tas a közutakon történik. Az iparosodás, a gazdasá­gok erősödése mind több áru szállítását ered­ményezi, de együtt jár a gépjárművek, az erő- es munkagépek számának, for­galmának növekedésével. Ah­hoz azonban. hogy ennek megfelelően átépítsék a mint­egy 400 kilométernyi úthá­lózatot, óriási összegekre lenne szükség. A szatmári utak megerősítésének költ­sége a jelenlegi anyagárak­kal számolva meghaladna a íélmilliáyd forintot. A lehetőségeken bel ii I Ez fele 'annak a pénzösz- szegnek, amely az ötéves terv időszakára megyénk rendelkezésére áll az utak építésére, korszerűsítésére, karbantartására. , A megye állami útjainak hossza vi­szont kétezer kilométer. a szatmári úthálózat -ennek csak egyötöde. Rendszeresen végez forgalomszámlálást a KPM Közúti Igazgatósága hogy a forgalomnak megfe­lelő fontossági sorrendben készíthessék el évenként az útkorszerűsítési, felújítási tervet. Ugyanakkor mint is­meretes, két nagyobb beru­házás is erre a tervidöszak­Vlogy/m/r Klimovics: A LEVÉL Hazatértem a munkából, föLbatetatbam a negyedik emeletre, odaléptem az aj­tónkhoz és megremegtem az örömtől. Jó dolog ez a házasság! Mindjárt csöngetek, az asszony ajtót nyit. Átölel megcsókol, segít az átöltö­zésben, az asztal megterítve Ebéd után ledőlök a heverő- re, ő pedig betakar a köny- nyű pléddel és felolvas az újságból. Elmosolyodom. Kihúzom magam. Csöngetek. .. Sem­mi. Ismét megnyomom a gombot. Csönd. A mosoly megfagy az arcomon: az em­ber egész nap dolgozik, el­fárad, éhes, s még az ajtót is maga nyissa ki! Keresgélek a zsebemben, megtalálom a kulcsot, nagy nehezen beillesztem a zárba Sikerült! Pedig már öt éve nős vagyok! A lakásban sötét van és nem csap meg az étel illata Kezdem rosszul érezni ma­gam. Villanyt gyújtok — üres a lakás. Az asszony sehol Észreveszem a levelet. „Petyácska! Ne lépj pisz­kos cipővel a lakásba! Az aj­tó mellett egy saékecaBe áll, ülj le rá és vedd le a cipód. A papucsot a szék alatt ta­lálod. A cipőt könnyen le' tudod húzni, ha kioldod a fűzőt. Először a rövidebb végét húzd meg, a csomó kibomlik. Lazítsd meg a fűzőt és bújj ki a cipőből. Drágám! Emlékezz: az es­küvőnk előtt art ígérted, hogy egész életedben a kar­jaidban hordozol. Ehelyett ma ebédelj meg egyedül! Mindent elkészítettem, az ebéd a tűzhelyen van, csak meg kell .melegítened. A le­ves a fazékban — abban a világoázöldben, amelyik any^ nvira hasonlít az új kalapod­hoz. Hús és krumpli a ser­penyőben van, tea a kanná­ban. Édesem! Meg ne sértődj — ebédelj a konyhában! A konyha — az a kis helyiség a fürdőszoba mellett. Kitűz­tem rá egy cédulát: „Kony­ha” Lépj be, fordulj arccal az ablak félé. Jobbra a sarok­ban alacsony szekrényke áll. fehér fogantyúkkal, az a tűz­hely. Rá tettem egy cédulát: „Tűzhely”. A melegítéshez meg kell gyújtanod a gázt. Ezt így kéül csinálni: felemeled a kis skatulyát a tűzhely jobb ol­daláról, kiveszel egy gyuía- szálat — vékony, barma fejű pálcika — végighúzod a do­boz oldalán. Ha meggyullad, odatartod ahhoz a kerek, fe­kete lyukacsfcához, amelyik a zöld fazék alatt van. a má­sik kezeddel elfordítod az ablak felőli* fogantyút. A gáz kék lánggal égni kezd. Petyonka. az istenért, na­gyon vigyázz — meg ne égesd magad! Ha minden jól ment. gyújtsd meg a gázt a serpe­nyő és a teáskanna alatt is — fordítsd el az ablaktól visszafelé eső második, és harmadik csapocskát is. Petya! össze ne keverd a fogantyúkat! Ha a gáz nem ég. megmérgezhet. Nézz az órádra: öt perc múlva fordítsd vissza az ab­lak felőli harmadik, második és első csapocskát. A kék láng így csinál: psssz... és eltűnik. Vegyél föl egy tányért az asztalról — azt. amelyik közelebb áll a tűzhelyhez. Ha összetörnöd, fogj egy má­sikat (mindenesetre négyet készítettem ki) és merj bele levest a fazékból. A merőka­nalat megismered — tudod, olyan hosszú nyele van. Ott találod a gyufásdoboz mel­lett. rákötöttem egy cédulát: „Merőkanál”. A sierpenyőt és a teáskan­nát könnyen felismered. Ha teát öntesz a csészébe, vigyázz, le ne essen a kanna teteje. Bár egy madzaggal odakötöttem a fogantyúhoz, de jobb. ha a kezeddel is megfogod. Ebéd után menj be a szó- baba. dőlj le a heverőa-e, és várj rám. Az újságot majd felolvasom, ha megérkeztem. Egyébként fodrászhoz men­tem, (Az üzlet a 14. tömb sarkán van.) Szép akarok lenni az ünnepeikre, hogy úgy szeress most is, mint régen. Kicsikém! Ne dühöngj és próbálj mee nem unatkozni! Millió puszit küld: „A Te Másad " Többször is átfutottam a levelet. Megtaláltam a kony­hát. Elfordítottam az ablak fehér kilincsét. Fölpróbáltam az új kalapomat és lefutot­tam a fodrászhoz. Megra­gadtam Mását és azomra1 hazavittem. Jó dolog ez a házasság. Havat) Ervin fordítása A felújítások nem segítenek Ezek az utak hosszú év­tizedekkel ezelőtt szekérior- galomi’a készültek, kellő ala. pozás nélkül, lápus. iszapos talajra, amely, ha nedvessé­get kap, megbomlik. Az 1970-es árvíz így minden el­lenállás nélkül, alapjaiban rongálta meg e vidék köz­útjait, Ennek megfelelően alakultak a helyreállítás ma­gas költségei, 1970-ben 130 millió forintot. 197.1-ben 100 millió forintot költöttünk az árvíz sújtotta terület állami úthálózatának helyreállításá­ra. Ennek során a Közúti Építő Vállalat több .utat kor­szerűsített is, így például a Jánkmajtis—Gacsály, a Fe­hérgyarmat—Csengersima. a Beregsurány—Tarpa, a Fe­hérgyarmat—Tunyogmatolcs. és Győrtelek utakat. Nagy­arányú felújítási, javítási munkák is voltak. A megfelelő alapozás hiá­nya miatt ezek a viszonylag gyakori felújítások sem segí_ tenek. Ehhez még figyelem­be kell venni, hogy az utak igénybevétele rohamosan nő e területen is. A szatmári részen, az Erdőiháton vas­ra jut. amely a tekintélyes beruházási keretből több 100 milliót emészt fel; a 4-es út megyei szakaszának építé­se. a másik viszont eppen a Szatmár-vidéket-szeli át. le­rövidítve a távolságokat. Ezt figyelembe véve nincs értel­me külön nagy , összegeket költeni az épülő új út körze. tőben lévő utak korszerűsí­tésére, hiszen az idén Son­kádig, két éven belül Fehér- gyarmatig elkészül a máié- szalka—tiszabecsi út. s egy­idejűleg valamennyi Közeli községet bekötik az új út­vonalba. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy a vidék többi árjaira, vagy például a régi • iszabecsi út megrongálódott szakaszaira nem fordítanak gondot. Hogy csak a legkö­zelebbieket említsük: éppen a jövő hónapban kezdik meg a Tisza kóród—Tisza csecse— Mii óta útvonal javítását. át~ hengerlését. ahol az anyag már a helyszínen van. Jánk- majtis körzetében ugyancsak rövidesen kivonulnak az út­építők. Kádár Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents