Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-24 / 120. szám

t <*** A közéleti bejelentések sorsa WEM LEHET KÖZÖMBÖS egyetlen pártszervezet részé­re sem, hogyan foglalkoznak az állami szervek, hivatalok, intézmények a dolgozók be­jelentéseivel, panaszaival. Ennek rendszeres figyelem­mel kísérése a párt és a dolgozók közötti kapcsolat egyik fontos eszköze. Tavaly az MSZMP Kisvárdai Járási Bizottsága határozatot foga. dott el, mely szerint ez év­ben a pártalapszervezetek kötelesek megvizsgálni és taggyűlésen megvitatni a dol­gozók panaszainak, bejelen­téseinek intézését. Erre a munkára készült fel a pátrohai pártszervezet. Vizsgálódásukat gondos elő­készítés előzte meg. Mint Lizák Béla, a pártszervezet titkára elmondta, a pártve­zetőség javaslatára és a tag­gyűlés jóváhagyása szerint brigád alakult öt tagból. Fel­adatuk volt vizsgálni a tsz- nél, a tanácsnál, az ÁFÉSZ- nél és az iskolánál a dolgo­zók panaszaival való foglal­kozást. Nézzük, milyen kérdések­re keresték a válaszokat. Tudják-e a dolgozók, akik az említett szervekhez for­dulnak, hogy kik intézik a panaszokat? Emberségesek-e az ügyintézők a bejelen­tőkkel, panaszosokkal szem­ben? Hány panasz érkezett e szervezetekhez? Ebből mennyit intéztek el, s meny­nyi maradt elintézetlenül? Melyek a leggyakoribb pa­naszok? Nyilvántartják-e a bejelentéseket, panaszokat ? E kérdések mutatják, hogy a pártvezetőség és a taggyű­lése a leglényegesebb kérdé­sekre kereste a válaszokat. Víz helyett.,. Mégy napon át tisztál­kodás nélkül tért haza bosszankodva csaknem 1800 munkás Záhonyból, a* állomás különböző munkahelyeiről. Külö­nösen a rakodómunká­sok, a koksszal, szénnel, vasérccel dolgozók szen­vedtek sokat a vízhiány miatt. Joggal méltatlan­kodtak a munkások szá­zai a gondatlanság miatt. Kilónyi akta, ügyirat gyűlt már össze a vízhi­ány magyarázatára a MÁV záhonyi állomásá­nak különböző szervei­nél. Csakhogy a „szak­szerű magyarázatokkal” nem lehet mosakodni. Ki volt a felelős a vízhiány miatt? A pályafenntartá­si főnökség a felelősséget a beruházási felügyelő­ségre hárítja. Ez viszont visszadobja a labdát a pályaf enn tartásiakra. Egyik is bizonyítja a maga igazát, a másik is. Levelezgetnek a vízellá­tás ügyében, ahelyett, hogy összefogva Intéz­kednének. Egy épületben egymás melletti Irodák­ban dolgoznak, de a le­velezés már lassan el­árasztja őket. Mire hivatkozik a pá­lyafenntartási főnökség? Arra, hogy a vasút terü­letén lévő kutakat már elég régen fúrták, s ezek nem bírják az igényeket kielégíteni. A beruházási főnökség erre kontráz. Azt állítják, hogy — bár a kutak ré­giek — nincsenek megfelelően karbantart­va a kutak. Ez viszont a pályafenntartási főnök­ség feladata lenne. Egy a lényeg: víz négy napig nem volt. S ezért mindkét főnökség fele­lős. Előfordulhat-e a jövőben hasonló súlyos mulasztás? Igen, de csak akkor, ha a közös össze­fogás és intézkedés he­lyett továbbra is leve- lezgetnek. egymást okol­ják. Ezt pedig szerintünk mindenképpen meg kel! előzni. Ezernyolcszáz munkás érdeke követeli ezt. Farkas Kálmán A brigád már összegezte a tapasztalatokat. Hamarosan vezetőségi ülés, majd tag­gyűlés elé kerül. Nézzük a tanulságokat. A brigádvias- gálat megállapította, hogy az említett állami szerveknél, a szövetkezeteknél, stb. sze­mély szerűit nincs meghatá­rozva, hogy kik és mikor fog. lakkoznak panaszokkal, beje­lentésekkel. A tanácsnál ál­talában az elnökhöz fordul­nak ügyes-bajos dolgaikkal az emberek. A termelőszö­vetkezetnél hasonlóan, de sok esetben a döntőbizott­sághoz is. Az ÁFÉSZ-nél legtöbb esetben az elnököt és a kereskedelmi osztály ve­zetőjét keresik fel és a dön­tőbizottság segítségét kérik az emberek. A brigád és a párt­vezetőség tapasztalatai azt mutatják, nem is lenne jó, ha csupán egy-egy vezető foglalkozna a sokrétű, szer­teágazó problémákkal, sze­mélyi és egyéb más fontos, a tsz-t vagy más közösséget, a falut érintő kérdésekkel. Mivel a problémák, a beje­lentések is különbözőek így azok elintézése is különböző. Éppen ezért mindenhol ar­ra tartozik, az intézi, aki ab­ban a legjobban járatos, a legjobban ismeri. Vágyik ér­demlegesen tud intézkedni az ügyben. Behatóan vizsgálták, mi­lyen a panaszosokkal kap­csolatos „hangnem”? Visszás­ságokat nem tapasztaltak és ez megnyugtató. Tavaly a községi tanácshoz 34 panasz és 37 közérdekű bejelentés érkezett, míg az ÁFÉSZ-t 8 esetben keresték fel problé­mákkal. Feltűnően sok, 73 panasz és mintegy 170 be­jelentés érkezett 1971-ben a tsz-hez. Milyen panaszokról és be­jelentésekről van szó? A ta­nácshoz érkezettek zöme mezsgyesértési ügy, a közér­dekű bejelentések többsége községfejlesztássél, járda­építéssel, vízellátás és vil­lanyvilágítás javításával kapcsolatos. A tsz-nél főleg a munkával kapcsolatban ér­kezett több bejelentés és a bírságolások miatt keresték meg a tsz-vezetőségeket. Még mindig sok a háztáji jogos­ságával vagy jogtalanságával kapcsolatos panasz. Az ÁFÉSZ-hez érkezett közérde­kű bejelentések többsége a súly csonkítással és az árdrá­gításokkal kapcsolatban vol­tak. Értékelés szerint a pana­szokat elintézték, a közérde­kű bejelentéseket nyilván­tartják, s a lehetőségekhez mérten intézik. Igaz, hogy minden panaszt intéztek, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a munka sok esetben elhúzódik. Különböző okok miatt némelyik intézése egy. két évet is igényelt. A bri­gádvizsgálat nyomán a párt­vezetőség határozati javasla­tot készít. Kéri majd a tag­gyűlést, hogy határozatilag mondja ki: ha felsőbb szerv intézkedése nem szükséges, úgy a panaszokat érdemben 30 napon belül intézzék el a különböző szervek, intézmé­nyek, vállalatok. Javasolják azt is, hogy amiből a legtöbb panasz volt 1971-ben. az idén következetesebb megelőző munkával ezek számát csök­kentsék. Ilyenek a háztájival kapcsolatos panaszok. Fi­gyelmeztetnek arra is, hogy a közérdekű bejelentésekkel, azok intézésével alaposabban foglalkozzanak. Ezekre is kapjanak választ a dolgozók. Tudják, mi lesz a sorsa „fel­vetéseiknek”, a köz érdiécé- ben tett javaslataiknak. Ezzel is erősítsék a kapcso­latot, mélyítsék el a közéleti demokratizmust, szerezzenek érvényt részére a gyakorlat­ban is. Felhívják a figyelmet arra. hogy a súlycsonkításokkal és az árdrágításokkal kapcsolat­ban megelőző, szigorú ellen­őrzéseket rendszeresítsenek. ÍME EGY JÓ PÉLDA arra, hogyan kell helyesen értel­mezni egy párthatározat kö­vetkezetes végrehajtását. Igényes munkát végzett a pátrohai pártszervezet ve­zetősége. Ébren tartja a dol­gozók panaszai, közérdekű bejelentései iránt érzett fele­lősséget a vezetőkben, azok­nál a szerveknél, intézmé­nyeknél. akik emberek ügyes-baj os dolgaival és a közérdeket szolgáló bejelen­téseivel foglalkoznak. Az említett témát tárgyaló taggyűlés, 54 párttag, min­den bizonnyal érdemben vi­tatja meg a dolgozók pana­szainak és közérdekű beje­lentéseinek a vizsgálatáról készített jelentést. s olyan határozatokat fogad el. amely tovább erősíti a vezetés és a dolgozók közötti kapcsola­tot és bizalmat, (f. k.) Meglepő fordulatok nélkül Egy jutalomosztás történőiéről Hétfőn délután bensőséges kis ünneplésre ült össze a vásárosnaményi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet „ki­bővített” vezetőségi ülése. A járási hivatal kistermében körülbelül harminc vezetősé­gi tag és kiváló dolgozó je­lenlétében adta át az elmúlt évi munkaverseny egyik első díját a S zabol cs-Szatmár Megyei Tanács nevében ár. P. Szabó Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese és rög­tön utána Józsa Endre, a szatmár-beregi termelőszö­vetkezetek szövetségének titkára a 15 ezer forintos ju­talmat a termelőszövetkezet vezetőségének, elnökének, íőagronómusának, és a jelen lévő egyszerű tagként sze­replő vezetőségi tagoknak. A vásárosnaményi járásban ez az egyetlen termelőszövet­kezet első helyezett a megyei, termelési versenyben. A rövid ünnepi gyűlés után, a fehér asztal mellett volt alkalmunk beszélgetni a 19 tagú vezetőség 15 egysze­rű termelőszövetkezeti tag­jával, akiket azért hívott meg minden ülésére ez az összekovácsolödott közösség, hogy a legjobb, legszorgal­masabb dolgozók véleményé­vel egyeztesse elhatározásait. Jóban-rosszban 13 éve együtt dolgozik ez a vezetőség. Csak azok váltak ki belőle — akik. ről tisztelettel meg is em­lékeztek a kis tanácsterem forró hangulatú gyűlésén •— akik közben elhaltak. Más senki. Országos csúcsteljesítmény Sok szakembert megkér­deztünk, mielőtt vélemé­nyünket megfogalmaztuk volna. De így van, minden szakember egyetért vele: ta­lán az országban sincsen még egy mezőgazdasági termelő­szövetkezet, amely ilyen ki­csi földterületen ekkora ter­melést tudott volna felmu­tatni. A vásárosnaményi Vö­rös Csillag nem „nagy” ter­melőszövetkezet. összesen 918 hold közös földterületen gazdálkodik. Mindössze 435 tagja van. (Tehát, ellentétben az országos 8—10 holdas fe­jenkénti földterülettel. itt mindössze két hold körüli földterület jut egy tagra.) Mégis a több ezres hold föld­területtel rendelkező mező- gazdasági termelőszövetke­zetek eredményeit messze felülmúlva, az elmúlt eszten­dőben 32 milliós összes ter­melési értéket állított elő ez a félszáz tag ezer holdon. Ez, kerekítve — azt jelen­ti, hogy egy tag — beleértve a nyugdíjasokat is, 77 ezer forint értéket állított elő a népgazdaságnak. Különös ál­lami támogatás nélkül, mér­leghiányok nélkül, szenzációs fordulatok nélkül. Szerényen, csendesen, kérések nélkül, követelések nélkül, segítség nélkül. Míg hallgattuk a megyei tanács elnökhelyettesének méltató szavait, Józsa Endre, területi szövetségi titkár őszintén meghatott üdvözlő beszédét, a járási hivatal osz­tályvezetődnek, Pór Berta­lannak méltató beszédét, már azon voltunk, hogy megtud­juk a titkát a sikereknek. Őszinteség és vita Az első áruló jel az igaz­ság felé már az „értekezlet” hangnemében utalt valami­re, amit nehéz megfogalmaz­ni. Harmincnál több ember megbeszélése a mi hazánk­ban okvetlenül értekezlet­szerű, szónoklatokkal, papír, ízű, felolvasott beszédekkel. A rövid félórás ünnepség szokatlan stílusa tűnt fel először a krónikásnak. Ele­jétől végéig beszélgetéssze­rű volt. Mintha régi barátok találkoznának. (Azok is.) Megbeszélték, mivel is érde­melték ki a munkaverseny első díját és hogyan akarnak még tovább menni. Például Siket Gyula, a ter­melőszövetkezet elnöke mind­össze két udvarias mondatot szánt a kitüntetés és a juta­lom megfcöszönésére. A .to­vábbiakban arról beszelt, amiről egy vezetőségi ülésen beszélni illik — még ha ven­dégek vannak is. — hogy a jövő év ja­nuár elsejétől kimondta az egyesülését a vásárosnaményi Vörös Csillag és az olcsvai Uj Éíet Elő kell készölni rft, hogy ezek a beregi emberek egyetérlsenek. Bizonyosan van olyan dolog — mondta az elnök — amit az olcsvaiak tudnak jobban, mint mi. Ta­nuljuk meg tőlük. Csak így várnaijuk el. hogy ők is át­vegyék. amit esetleg mi ta­nultunk meg a 13 évi közös együttműködés során. Aki felszólalt, aki hozzá­szólt. aki véleményt nyilvá­nított, mind azt ábrázolta, amit a vezetőség szavakban is rögzített: „Nemcsak meg­engedjük, hanem kívánjuk is a vitát, az ellentétes véle­mények ütköztetését. De csak a közös munka javítása ér­dekében. És harag neun le­het belőle.” Asszony ok u vezetőségben A szerény uzsonna köz­ben. fehér asztalnál volt al­kalmunk találkozni Gál Sáv- dómé. Fejes Arpádné es idős Szakács Árpádné veze­tőségi tagokkal. (A 19 tagú vezetőségben öt nőnek van állandó helye, ez is jellemző a Vörös Csillagra). Ott volt Szlepak Sándorné. a nőbi- zóttiág elnöke is. Nem bri­gádvezetők. Tizenhárom éve a legszorgalmasabb egysze­rű tagok. Az ő véleményük­kel egyezteti döntéseit a ve­zetőség. Gál Sándorné pél­dául tavaly „csak” 196 mun­kanapot teljesített, mert ki­csit betegeskedett. Akkor van rosszul, ha hiányzik, — mondja. 57 éves. Ritkán be­szél. De akkor, két-harom szóban a dolgozók vélemé­nyét mondja. És hallgatnak rá. Ez a Vörös Csillag egyik nagy titka: a munkáskéz és a hozzá tartozó vélemény egyeztetése. Itt hét év óta már nem nyúlt senki keze cl cukorrépához. Itt mindent gépesítettek. Itt kiszámítot­ták a krumpliszüret ésazal- maszüret határát előre. Száz szónak is egy a vége: a vasarosnamenyi Vörös Csü- lag sikereinek titka az egy­szerű dolgozó emberek véle­ményének meghallgatása es figyelembevétele. Gesztelyi Nagy Zoltán „Nesm elég például az ál­mát jól megtermelni, az eredményt jelentősen befo­lyásolja még az értékesítés az áru szállítása is.” Mottónak is belliik mind­ez az elé a beszélgetés elé amelyet László Andrással, a Magyar Közgazdasági Társa­ság Szabolas-Szatmár megyei szervezetének titkárával foly­tattunk. Aztán még valami : „Kis túlzással úgy mondhat­nék : ma már az ember ki sem léphet az utcára anélkül hogy szembe ne találná ma­gáit seregnyi közdazdasági fo­galommal. Például: kereslet, mozgóéi-, piackutatás, anya­gi ösztönzés, önállóság. ..” Alig múlt egy éve, hogy nálunk is megértek a felté­telei a „társaság” megyei szervezetének létrehozására — korántsem az utolsók kö­zött az országban. — Több oldalról is feszített erre az igény. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a közgaz­dasági tudományok jelentősé­ge a társadalomtudományok között, a gazdasági mecha­nizmus reformja bonyolult feladatokat állított a megye vezető szervei elé, melyeknek sikeres megoldásához nélkü­lözhetetlen volt az itt élő és dolgozó közgazdászok szer­vezett segítsége. Másfelől maguk a közgazdasági terü­leten dolgozók is igényelték szaktudományuk új ismere­teit, jobban be kívántak te­kinteni megűjhodó-korszerű- södő gazdasági életünk összes függéseibe. (Ezért elég sokan az országos szervezetnél „ko­pogtattak” egy-egy jó előadás meghallgatásáért, szakmai vitákon való részvételért.) Amíg 1971. március 5-én csaknem kétszázan összegyűl­tek a megyei szervezet meg­alakítására, a megye párt- és állami vezetői túl az erkölcsi segítségen, a szervező bizott­ságban konkrétan is „bábás­4 üidománv és művészei szabolcsi műhelyéből (23.) Angyal Sándor riportsorozata Javasolják: a közgazdászok kodtak” a társasáig életre hí­vásáért. Nyomban hat szak­osztályt (ipari, mezőgazdasá­gi, pénzügyi, kereskedelmi, tarüleits2ieirvezé3(i és statisK.- tifeai, valamint elméleti -poli­tikai gazdaságtan) hoztak lét­re és mindezek munkájának összefogására 25 tagú elnök­séget választottak, élén dr. Czimbalmos Bélával, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesével. Egy esztendő még a „léüeg- aetvételhez” ág keres, de a szervezet kettős feladatából már eddig is tiszteletre méltó részt , oldott mag. Miként a műszakiak, a közgazdászolt is elsőként a továbbképzést szorgalmazták, amely alap­vető feltétele a meigye hasz­nára váló konkrét munkájuk­nak. Ennek során dr. Csikós Nagy Bélával, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­vel már két ízben is találkoz­tak itt, Szabolcsban, hogy vá­laszt kapjanak a gazdasági folyamatok fontos összefüg­géseire. De „lent járt” már nálunk — éppen a szerve­zet felkérésére — az MNB valamennyi elnökhelyettese, dr. Hágelmayer István, a ne­ves tanszékvezető egyetemi tanár, aztán jött miniszter­helyettes és most legközelebb dr. Román Zoltán, az MTA ipargazdasági kutatócsoport­jának igazgatója érkezik, aki a termelékenység növekedé- sénék tényezőiről, módszerei­ről tart majd előadást. Ügy tűnik mindebből, hogy a szervezet csupán a „beava­tottaknak”, a magasan kva­lifikált közgazdász»',anak az igényét siet kielégíteni. — Korántsem. A társaság nem zárkózik valamiféle „bu­rokba”, nem csak végzett közgazdászok lehetnek tagjai, hanem mindazok, akiitnek a munkájához alapvetően szűk - séges a közgazdasági ismeret. Egyébként is: a kétszáz tag­ból egyetemi, főiskolai véig • zettsége száznak van. s vég­zett közgazdász 60—70 fő , Egyenesen következik eb - bői, hogy a továbbképzés so­rán is tekintettel vannak a felkészültségre, másrészt ar­ra, hogy nem elvont akadé­miai értekezések hangzanak él, hanem olyan előadások, amelyek szorosan kapcsolód­nak a sajátos szabolcsi-szat­mári viszonyokhoz. S már é! is érkeztünk a legfontosabb kérdéshez: vajon milyen haszna van a szervezet léte­zéséből szűkebb hazánknak ? — Mi nem hozhatunk vég­rehajtandó döntéseket. A szervezet tagjai igyekeznek felfedni a megyében jelentke­ző közgjazda&ági összefüggése­ket, s azok alapos értékelése után javaslatókat dolgozunk ki, tárunk a döntésre illeté­kes megyei szervek elé. Nyomban hallhatunk egy konkrét példát üs, amely visszautal a mottóira. Elpő nagyabb vállalkozása az volt a szervezetnek, amikor tüze­tesen vizsgálták-elemezték az exportalma szállításának és a hűlőházak kihasználásá­nak problémáit megyénkben. „Nem elég az almát jól meg­termelni. . ", mert : felfedték például a szovjet, exportra irányuló almaszallitáisoknál a zsúfoltságot, a „hosszú fel­szállttá« utak” gondját s ja­vasolták az áru egy részének közútra terelését. Aztán­megépült a megyében 12 000 vaganos kapacitású hűtő- házrendszer s kiderült, nincs szinkronban a népgazdasági és helyi érdek (árprobléma) s az. hogy ..holcidónyben” nem használ­ják ki kellően ezeket a helyi­ségeket. Huszonöt országos szervtől 37 neves szakember hallgatta végig a szenvedé­lyes korreferátumokat, s bár itt sem született konkrét ha­tározat, de kezdetét vette egy folyamat, ameljtóől végül is a megye kerülhet ki győz­tesen s ez még nagyabb hasz­nára válhat a népgazdaság­nak is. Az idén ugyanilyen alapossággal akarják feltér­képezni a megye munkaerő gazdálkodását (októberre ter­vezik erről a számadást, meg azt, hogy könyv alakban je­lentetik meg a legjobb mun­kákat) A „közvetlen haszon” más­ként i,s megnyilvánul. Terve­zik a vállalatok gazdasági szakembereinek továbbkép zését, ezért indítottak öt elő­adásból álló sorozatot „Ipar- fejlesztés, termelékenység, munkaerő-gazdálkodás'’ cím­mel. Szeretnék létrehozni a2 ..üzemi szakcsoportokat' azoknál a vállalatoknál, ame­lyek jogi személyként tagjai a szervezetnek. Pályázatok kiírásával segítenek majd megoldani egy-egy vállalati problémát s ha szükség mu­tatkozik rá, konkrét megbí­zás alapján a szervezet ki­munkált anyagot is bocsát az igénylő vállalat rendelkezé­sére. Nyugodtan nevezhettük ez.t a tudomány szabolcsi szolgáltatásának” is. Szoros kapcsolatot tarta­nak fenn a megyei tudomá­nyos koordinációs bizottság gail s ez csak tovább erősíti azt a tendenciát, hogy a szel­lemi érők hasznosítása ne al­kalomszerű. hanem folyama­tos és koncentrált legyem . megyénkben. Ma még nincs helyisége, klubja a közgaz daisági társaság megyei szer­vezetének. (R en dezv én veiket hol a megyei tanácson, hoi a technika hazáiban, tartják.) ók hisznek benne, hogy az ..otthon” sem várat sokáig magára, amelyre leginkább a fiatalok, a közgazdász cse­meték” összefogása miatt lenne igen nagy szükség. (..Nekik több az idejük, le­gyen hova betérniük, aho’ otthonosan érzik masukat.”) Ezt a KISZ megyei bizottsá­gával együtt szeretnék mi­előbb megoldani. hogy. a SEámybóntogató ifjú köz­gazdászok ne csak az évem­ként egyszer kiírandó pályá­zatok révén érezzék, hosv számítanak rájuk, tartoznak valahova. Könnven megvaló­sítható elképzelése a szerve­zetnek. hosv a i övében gyak­rabban ülnek le tagjaik a megye veretőivei kötetlen, kerek asztal -beszélgetésekre, ahol ..beavatják” majd őke! miég jobban a megyei gazda­sági gondokba azzal az igény - nyel, hogy ki-lei tőle telhe­tőén vállaljon az elvégzendő munkákból. Sdjü fft

Next

/
Thumbnails
Contents