Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-24 / 120. szám
t <*** A közéleti bejelentések sorsa WEM LEHET KÖZÖMBÖS egyetlen pártszervezet részére sem, hogyan foglalkoznak az állami szervek, hivatalok, intézmények a dolgozók bejelentéseivel, panaszaival. Ennek rendszeres figyelemmel kísérése a párt és a dolgozók közötti kapcsolat egyik fontos eszköze. Tavaly az MSZMP Kisvárdai Járási Bizottsága határozatot foga. dott el, mely szerint ez évben a pártalapszervezetek kötelesek megvizsgálni és taggyűlésen megvitatni a dolgozók panaszainak, bejelentéseinek intézését. Erre a munkára készült fel a pátrohai pártszervezet. Vizsgálódásukat gondos előkészítés előzte meg. Mint Lizák Béla, a pártszervezet titkára elmondta, a pártvezetőség javaslatára és a taggyűlés jóváhagyása szerint brigád alakult öt tagból. Feladatuk volt vizsgálni a tsz- nél, a tanácsnál, az ÁFÉSZ- nél és az iskolánál a dolgozók panaszaival való foglalkozást. Nézzük, milyen kérdésekre keresték a válaszokat. Tudják-e a dolgozók, akik az említett szervekhez fordulnak, hogy kik intézik a panaszokat? Emberségesek-e az ügyintézők a bejelentőkkel, panaszosokkal szemben? Hány panasz érkezett e szervezetekhez? Ebből mennyit intéztek el, s menynyi maradt elintézetlenül? Melyek a leggyakoribb panaszok? Nyilvántartják-e a bejelentéseket, panaszokat ? E kérdések mutatják, hogy a pártvezetőség és a taggyűlése a leglényegesebb kérdésekre kereste a válaszokat. Víz helyett.,. Mégy napon át tisztálkodás nélkül tért haza bosszankodva csaknem 1800 munkás Záhonyból, a* állomás különböző munkahelyeiről. Különösen a rakodómunkások, a koksszal, szénnel, vasérccel dolgozók szenvedtek sokat a vízhiány miatt. Joggal méltatlankodtak a munkások százai a gondatlanság miatt. Kilónyi akta, ügyirat gyűlt már össze a vízhiány magyarázatára a MÁV záhonyi állomásának különböző szerveinél. Csakhogy a „szakszerű magyarázatokkal” nem lehet mosakodni. Ki volt a felelős a vízhiány miatt? A pályafenntartási főnökség a felelősséget a beruházási felügyelőségre hárítja. Ez viszont visszadobja a labdát a pályaf enn tartásiakra. Egyik is bizonyítja a maga igazát, a másik is. Levelezgetnek a vízellátás ügyében, ahelyett, hogy összefogva Intézkednének. Egy épületben egymás melletti Irodákban dolgoznak, de a levelezés már lassan elárasztja őket. Mire hivatkozik a pályafenntartási főnökség? Arra, hogy a vasút területén lévő kutakat már elég régen fúrták, s ezek nem bírják az igényeket kielégíteni. A beruházási főnökség erre kontráz. Azt állítják, hogy — bár a kutak régiek — nincsenek megfelelően karbantartva a kutak. Ez viszont a pályafenntartási főnökség feladata lenne. Egy a lényeg: víz négy napig nem volt. S ezért mindkét főnökség felelős. Előfordulhat-e a jövőben hasonló súlyos mulasztás? Igen, de csak akkor, ha a közös összefogás és intézkedés helyett továbbra is leve- lezgetnek. egymást okolják. Ezt pedig szerintünk mindenképpen meg kel! előzni. Ezernyolcszáz munkás érdeke követeli ezt. Farkas Kálmán A brigád már összegezte a tapasztalatokat. Hamarosan vezetőségi ülés, majd taggyűlés elé kerül. Nézzük a tanulságokat. A brigádvias- gálat megállapította, hogy az említett állami szerveknél, a szövetkezeteknél, stb. személy szerűit nincs meghatározva, hogy kik és mikor fog. lakkoznak panaszokkal, bejelentésekkel. A tanácsnál általában az elnökhöz fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal az emberek. A termelőszövetkezetnél hasonlóan, de sok esetben a döntőbizottsághoz is. Az ÁFÉSZ-nél legtöbb esetben az elnököt és a kereskedelmi osztály vezetőjét keresik fel és a döntőbizottság segítségét kérik az emberek. A brigád és a pártvezetőség tapasztalatai azt mutatják, nem is lenne jó, ha csupán egy-egy vezető foglalkozna a sokrétű, szerteágazó problémákkal, személyi és egyéb más fontos, a tsz-t vagy más közösséget, a falut érintő kérdésekkel. Mivel a problémák, a bejelentések is különbözőek így azok elintézése is különböző. Éppen ezért mindenhol arra tartozik, az intézi, aki abban a legjobban járatos, a legjobban ismeri. Vágyik érdemlegesen tud intézkedni az ügyben. Behatóan vizsgálták, milyen a panaszosokkal kapcsolatos „hangnem”? Visszásságokat nem tapasztaltak és ez megnyugtató. Tavaly a községi tanácshoz 34 panasz és 37 közérdekű bejelentés érkezett, míg az ÁFÉSZ-t 8 esetben keresték fel problémákkal. Feltűnően sok, 73 panasz és mintegy 170 bejelentés érkezett 1971-ben a tsz-hez. Milyen panaszokról és bejelentésekről van szó? A tanácshoz érkezettek zöme mezsgyesértési ügy, a közérdekű bejelentések többsége községfejlesztássél, járdaépítéssel, vízellátás és villanyvilágítás javításával kapcsolatos. A tsz-nél főleg a munkával kapcsolatban érkezett több bejelentés és a bírságolások miatt keresték meg a tsz-vezetőségeket. Még mindig sok a háztáji jogosságával vagy jogtalanságával kapcsolatos panasz. Az ÁFÉSZ-hez érkezett közérdekű bejelentések többsége a súly csonkítással és az árdrágításokkal kapcsolatban voltak. Értékelés szerint a panaszokat elintézték, a közérdekű bejelentéseket nyilvántartják, s a lehetőségekhez mérten intézik. Igaz, hogy minden panaszt intéztek, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a munka sok esetben elhúzódik. Különböző okok miatt némelyik intézése egy. két évet is igényelt. A brigádvizsgálat nyomán a pártvezetőség határozati javaslatot készít. Kéri majd a taggyűlést, hogy határozatilag mondja ki: ha felsőbb szerv intézkedése nem szükséges, úgy a panaszokat érdemben 30 napon belül intézzék el a különböző szervek, intézmények, vállalatok. Javasolják azt is, hogy amiből a legtöbb panasz volt 1971-ben. az idén következetesebb megelőző munkával ezek számát csökkentsék. Ilyenek a háztájival kapcsolatos panaszok. Figyelmeztetnek arra is, hogy a közérdekű bejelentésekkel, azok intézésével alaposabban foglalkozzanak. Ezekre is kapjanak választ a dolgozók. Tudják, mi lesz a sorsa „felvetéseiknek”, a köz érdiécé- ben tett javaslataiknak. Ezzel is erősítsék a kapcsolatot, mélyítsék el a közéleti demokratizmust, szerezzenek érvényt részére a gyakorlatban is. Felhívják a figyelmet arra. hogy a súlycsonkításokkal és az árdrágításokkal kapcsolatban megelőző, szigorú ellenőrzéseket rendszeresítsenek. ÍME EGY JÓ PÉLDA arra, hogyan kell helyesen értelmezni egy párthatározat következetes végrehajtását. Igényes munkát végzett a pátrohai pártszervezet vezetősége. Ébren tartja a dolgozók panaszai, közérdekű bejelentései iránt érzett felelősséget a vezetőkben, azoknál a szerveknél, intézményeknél. akik emberek ügyes-baj os dolgaival és a közérdeket szolgáló bejelentéseivel foglalkoznak. Az említett témát tárgyaló taggyűlés, 54 párttag, minden bizonnyal érdemben vitatja meg a dolgozók panaszainak és közérdekű bejelentéseinek a vizsgálatáról készített jelentést. s olyan határozatokat fogad el. amely tovább erősíti a vezetés és a dolgozók közötti kapcsolatot és bizalmat, (f. k.) Meglepő fordulatok nélkül Egy jutalomosztás történőiéről Hétfőn délután bensőséges kis ünneplésre ült össze a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet „kibővített” vezetőségi ülése. A járási hivatal kistermében körülbelül harminc vezetőségi tag és kiváló dolgozó jelenlétében adta át az elmúlt évi munkaverseny egyik első díját a S zabol cs-Szatmár Megyei Tanács nevében ár. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese és rögtön utána Józsa Endre, a szatmár-beregi termelőszövetkezetek szövetségének titkára a 15 ezer forintos jutalmat a termelőszövetkezet vezetőségének, elnökének, íőagronómusának, és a jelen lévő egyszerű tagként szereplő vezetőségi tagoknak. A vásárosnaményi járásban ez az egyetlen termelőszövetkezet első helyezett a megyei, termelési versenyben. A rövid ünnepi gyűlés után, a fehér asztal mellett volt alkalmunk beszélgetni a 19 tagú vezetőség 15 egyszerű termelőszövetkezeti tagjával, akiket azért hívott meg minden ülésére ez az összekovácsolödott közösség, hogy a legjobb, legszorgalmasabb dolgozók véleményével egyeztesse elhatározásait. Jóban-rosszban 13 éve együtt dolgozik ez a vezetőség. Csak azok váltak ki belőle — akik. ről tisztelettel meg is emlékeztek a kis tanácsterem forró hangulatú gyűlésén •— akik közben elhaltak. Más senki. Országos csúcsteljesítmény Sok szakembert megkérdeztünk, mielőtt véleményünket megfogalmaztuk volna. De így van, minden szakember egyetért vele: talán az országban sincsen még egy mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely ilyen kicsi földterületen ekkora termelést tudott volna felmutatni. A vásárosnaményi Vörös Csillag nem „nagy” termelőszövetkezet. összesen 918 hold közös földterületen gazdálkodik. Mindössze 435 tagja van. (Tehát, ellentétben az országos 8—10 holdas fejenkénti földterülettel. itt mindössze két hold körüli földterület jut egy tagra.) Mégis a több ezres hold földterülettel rendelkező mező- gazdasági termelőszövetkezetek eredményeit messze felülmúlva, az elmúlt esztendőben 32 milliós összes termelési értéket állított elő ez a félszáz tag ezer holdon. Ez, kerekítve — azt jelenti, hogy egy tag — beleértve a nyugdíjasokat is, 77 ezer forint értéket állított elő a népgazdaságnak. Különös állami támogatás nélkül, mérleghiányok nélkül, szenzációs fordulatok nélkül. Szerényen, csendesen, kérések nélkül, követelések nélkül, segítség nélkül. Míg hallgattuk a megyei tanács elnökhelyettesének méltató szavait, Józsa Endre, területi szövetségi titkár őszintén meghatott üdvözlő beszédét, a járási hivatal osztályvezetődnek, Pór Bertalannak méltató beszédét, már azon voltunk, hogy megtudjuk a titkát a sikereknek. Őszinteség és vita Az első áruló jel az igazság felé már az „értekezlet” hangnemében utalt valamire, amit nehéz megfogalmazni. Harmincnál több ember megbeszélése a mi hazánkban okvetlenül értekezletszerű, szónoklatokkal, papír, ízű, felolvasott beszédekkel. A rövid félórás ünnepség szokatlan stílusa tűnt fel először a krónikásnak. Elejétől végéig beszélgetésszerű volt. Mintha régi barátok találkoznának. (Azok is.) Megbeszélték, mivel is érdemelték ki a munkaverseny első díját és hogyan akarnak még tovább menni. Például Siket Gyula, a termelőszövetkezet elnöke mindössze két udvarias mondatot szánt a kitüntetés és a jutalom megfcöszönésére. A .továbbiakban arról beszelt, amiről egy vezetőségi ülésen beszélni illik — még ha vendégek vannak is. — hogy a jövő év január elsejétől kimondta az egyesülését a vásárosnaményi Vörös Csillag és az olcsvai Uj Éíet Elő kell készölni rft, hogy ezek a beregi emberek egyetérlsenek. Bizonyosan van olyan dolog — mondta az elnök — amit az olcsvaiak tudnak jobban, mint mi. Tanuljuk meg tőlük. Csak így várnaijuk el. hogy ők is átvegyék. amit esetleg mi tanultunk meg a 13 évi közös együttműködés során. Aki felszólalt, aki hozzászólt. aki véleményt nyilvánított, mind azt ábrázolta, amit a vezetőség szavakban is rögzített: „Nemcsak megengedjük, hanem kívánjuk is a vitát, az ellentétes vélemények ütköztetését. De csak a közös munka javítása érdekében. És harag neun lehet belőle.” Asszony ok u vezetőségben A szerény uzsonna közben. fehér asztalnál volt alkalmunk találkozni Gál Sáv- dómé. Fejes Arpádné es idős Szakács Árpádné vezetőségi tagokkal. (A 19 tagú vezetőségben öt nőnek van állandó helye, ez is jellemző a Vörös Csillagra). Ott volt Szlepak Sándorné. a nőbi- zóttiág elnöke is. Nem brigádvezetők. Tizenhárom éve a legszorgalmasabb egyszerű tagok. Az ő véleményükkel egyezteti döntéseit a vezetőség. Gál Sándorné például tavaly „csak” 196 munkanapot teljesített, mert kicsit betegeskedett. Akkor van rosszul, ha hiányzik, — mondja. 57 éves. Ritkán beszél. De akkor, két-harom szóban a dolgozók véleményét mondja. És hallgatnak rá. Ez a Vörös Csillag egyik nagy titka: a munkáskéz és a hozzá tartozó vélemény egyeztetése. Itt hét év óta már nem nyúlt senki keze cl cukorrépához. Itt mindent gépesítettek. Itt kiszámították a krumpliszüret ésazal- maszüret határát előre. Száz szónak is egy a vége: a vasarosnamenyi Vörös Csü- lag sikereinek titka az egyszerű dolgozó emberek véleményének meghallgatása es figyelembevétele. Gesztelyi Nagy Zoltán „Nesm elég például az álmát jól megtermelni, az eredményt jelentősen befolyásolja még az értékesítés az áru szállítása is.” Mottónak is belliik mindez az elé a beszélgetés elé amelyet László Andrással, a Magyar Közgazdasági Társaság Szabolas-Szatmár megyei szervezetének titkárával folytattunk. Aztán még valami : „Kis túlzással úgy mondhatnék : ma már az ember ki sem léphet az utcára anélkül hogy szembe ne találná magáit seregnyi közdazdasági fogalommal. Például: kereslet, mozgóéi-, piackutatás, anyagi ösztönzés, önállóság. ..” Alig múlt egy éve, hogy nálunk is megértek a feltételei a „társaság” megyei szervezetének létrehozására — korántsem az utolsók között az országban. — Több oldalról is feszített erre az igény. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a közgazdasági tudományok jelentősége a társadalomtudományok között, a gazdasági mechanizmus reformja bonyolult feladatokat állított a megye vezető szervei elé, melyeknek sikeres megoldásához nélkülözhetetlen volt az itt élő és dolgozó közgazdászok szervezett segítsége. Másfelől maguk a közgazdasági területen dolgozók is igényelték szaktudományuk új ismereteit, jobban be kívántak tekinteni megűjhodó-korszerű- södő gazdasági életünk összes függéseibe. (Ezért elég sokan az országos szervezetnél „kopogtattak” egy-egy jó előadás meghallgatásáért, szakmai vitákon való részvételért.) Amíg 1971. március 5-én csaknem kétszázan összegyűltek a megyei szervezet megalakítására, a megye párt- és állami vezetői túl az erkölcsi segítségen, a szervező bizottságban konkrétan is „bábás4 üidománv és művészei szabolcsi műhelyéből (23.) Angyal Sándor riportsorozata Javasolják: a közgazdászok kodtak” a társasáig életre hívásáért. Nyomban hat szakosztályt (ipari, mezőgazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, tarüleits2ieirvezé3(i és statisK.- tifeai, valamint elméleti -politikai gazdaságtan) hoztak létre és mindezek munkájának összefogására 25 tagú elnökséget választottak, élén dr. Czimbalmos Bélával, a megyei tanács általános elnök- helyettesével. Egy esztendő még a „léüeg- aetvételhez” ág keres, de a szervezet kettős feladatából már eddig is tiszteletre méltó részt , oldott mag. Miként a műszakiak, a közgazdászolt is elsőként a továbbképzést szorgalmazták, amely alapvető feltétele a meigye hasznára váló konkrét munkájuknak. Ennek során dr. Csikós Nagy Bélával, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével már két ízben is találkoztak itt, Szabolcsban, hogy választ kapjanak a gazdasági folyamatok fontos összefüggéseire. De „lent járt” már nálunk — éppen a szervezet felkérésére — az MNB valamennyi elnökhelyettese, dr. Hágelmayer István, a neves tanszékvezető egyetemi tanár, aztán jött miniszterhelyettes és most legközelebb dr. Román Zoltán, az MTA ipargazdasági kutatócsoportjának igazgatója érkezik, aki a termelékenység növekedé- sénék tényezőiről, módszereiről tart majd előadást. Ügy tűnik mindebből, hogy a szervezet csupán a „beavatottaknak”, a magasan kvalifikált közgazdász»',anak az igényét siet kielégíteni. — Korántsem. A társaság nem zárkózik valamiféle „burokba”, nem csak végzett közgazdászok lehetnek tagjai, hanem mindazok, akiitnek a munkájához alapvetően szűk - séges a közgazdasági ismeret. Egyébként is: a kétszáz tagból egyetemi, főiskolai véig • zettsége száznak van. s végzett közgazdász 60—70 fő , Egyenesen következik eb - bői, hogy a továbbképzés során is tekintettel vannak a felkészültségre, másrészt arra, hogy nem elvont akadémiai értekezések hangzanak él, hanem olyan előadások, amelyek szorosan kapcsolódnak a sajátos szabolcsi-szatmári viszonyokhoz. S már é! is érkeztünk a legfontosabb kérdéshez: vajon milyen haszna van a szervezet létezéséből szűkebb hazánknak ? — Mi nem hozhatunk végrehajtandó döntéseket. A szervezet tagjai igyekeznek felfedni a megyében jelentkező közgjazda&ági összefüggéseket, s azok alapos értékelése után javaslatókat dolgozunk ki, tárunk a döntésre illetékes megyei szervek elé. Nyomban hallhatunk egy konkrét példát üs, amely visszautal a mottóira. Elpő nagyabb vállalkozása az volt a szervezetnek, amikor tüzetesen vizsgálták-elemezték az exportalma szállításának és a hűlőházak kihasználásának problémáit megyénkben. „Nem elég az almát jól megtermelni. . ", mert : felfedték például a szovjet, exportra irányuló almaszallitáisoknál a zsúfoltságot, a „hosszú felszállttá« utak” gondját s javasolták az áru egy részének közútra terelését. Aztánmegépült a megyében 12 000 vaganos kapacitású hűtő- házrendszer s kiderült, nincs szinkronban a népgazdasági és helyi érdek (árprobléma) s az. hogy ..holcidónyben” nem használják ki kellően ezeket a helyiségeket. Huszonöt országos szervtől 37 neves szakember hallgatta végig a szenvedélyes korreferátumokat, s bár itt sem született konkrét határozat, de kezdetét vette egy folyamat, ameljtóől végül is a megye kerülhet ki győztesen s ez még nagyabb hasznára válhat a népgazdaságnak is. Az idén ugyanilyen alapossággal akarják feltérképezni a megye munkaerő gazdálkodását (októberre tervezik erről a számadást, meg azt, hogy könyv alakban jelentetik meg a legjobb munkákat) A „közvetlen haszon” másként i,s megnyilvánul. Tervezik a vállalatok gazdasági szakembereinek továbbkép zését, ezért indítottak öt előadásból álló sorozatot „Ipar- fejlesztés, termelékenység, munkaerő-gazdálkodás'’ címmel. Szeretnék létrehozni a2 ..üzemi szakcsoportokat' azoknál a vállalatoknál, amelyek jogi személyként tagjai a szervezetnek. Pályázatok kiírásával segítenek majd megoldani egy-egy vállalati problémát s ha szükség mutatkozik rá, konkrét megbízás alapján a szervezet kimunkált anyagot is bocsát az igénylő vállalat rendelkezésére. Nyugodtan nevezhettük ez.t a tudomány szabolcsi szolgáltatásának” is. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a megyei tudományos koordinációs bizottság gail s ez csak tovább erősíti azt a tendenciát, hogy a szellemi érők hasznosítása ne alkalomszerű. hanem folyamatos és koncentrált legyem . megyénkben. Ma még nincs helyisége, klubja a közgaz daisági társaság megyei szervezetének. (R en dezv én veiket hol a megyei tanácson, hoi a technika hazáiban, tartják.) ók hisznek benne, hogy az ..otthon” sem várat sokáig magára, amelyre leginkább a fiatalok, a közgazdász csemeték” összefogása miatt lenne igen nagy szükség. (..Nekik több az idejük, legyen hova betérniük, aho’ otthonosan érzik masukat.”) Ezt a KISZ megyei bizottságával együtt szeretnék mielőbb megoldani. hogy. a SEámybóntogató ifjú közgazdászok ne csak az évemként egyszer kiírandó pályázatok révén érezzék, hosv számítanak rájuk, tartoznak valahova. Könnven megvalósítható elképzelése a szervezetnek. hosv a i övében gyakrabban ülnek le tagjaik a megye veretőivei kötetlen, kerek asztal -beszélgetésekre, ahol ..beavatják” majd őke! miég jobban a megyei gazdasági gondokba azzal az igény - nyel, hogy ki-lei tőle telhetőén vállaljon az elvégzendő munkákból. Sdjü fft
