Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

72. május it: RELET-SÍAGYAllÖRS2AŐ 1. oMa! Túlterhelés — áramszünet Nyíregyháza ?illamosenergia-ellátásáaak korszerűsítéséről A fokozódó iparosodás és az urbanizációs folyamat fel- gyorsulása Nyíregyháza ener­giaigényének gyors tempójú növekedését is jelenti. Külö­nösen nagy iramú a fejlődés a villamos energia terén, ahol minden eddigit felülmúló követelmények elé néz a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat. Néhány számadat a fogyasztást jelentő tény, il­letve tervszámokból; alig több mint tíz esztendővel ezelőtt a város egy év alatt még csak 3,5 megawatt vil­lamos energiát használt fel, 1970-ben már 14-et. A jelen­legi tervidőszak végén már 32 megawatt a tervezett, de 1980-ra ez már megduplá­zódik. Újabb tíz év 'múlva a várható igény már eléri, sőt minden valószínűség szerint meg is haladja a 130 mega­wattot. Az éves terhelési növeke­dés — nem csak Nyíregyhá­zán, hanem a megyében is — több esetben az országos át­lagot'is meghaladta. A terve­zett fejlesztések — ennek ellenére — nem valósultak meg Nyíregyházán. Az utób­bi időben fellépő áramszü­netek már ennek a túlterhe­lésnek a következményei. Amíg az általános városren­dezési tervben is 1972-ig megvalósítandó, de még ép­pen hogy csak elkezdett Deb­receni utcai új kapcsolóállo­más fel nem épül, ezek a za­varok csak szaporodni fog­nak. Ennek a déli ipari öve­zetet villamos energiával el­látó, 120/10 kilovoltos terhe­lésű elosztóállomásnak a megépítése nem a pénzen, hanem a kivitelezői kapaci­tás elégtelenségén múlik. A harmincmilliós beruházást a SZÁÉV végzi. Kívánatos len­ne a munkát minden erővel meggy o"~ítani, már csak azért is, mert a vállalat transzportbeton üzeme is in­nen kapja majd a villamos energiát. Az új cordatic, a papír­gyár és egyéb üzemek, vala­mint a város általános ener­giaigényeinek további gyors növekedése a nagy feszültsé­gű áramelosztó rendszerének későbbi, folyamatos építését is meghatározza. Terv szerint — a déli elosztó megvalósítá­sán »kívül — újabb 120/10 kilovoltos transzformálóte­lepek építését irányozták elő Nyíregyházin. Előrelátha­tóan 1980-ban, az erőműnél építenek fel egy új elosztó- jjllomást, majd ennek vona­lán — a gumigyárnál még egyet. Később — 1938 körül — a Bujtos kap egy 34 me­gawatt teljesítményű transz- formáló állomást. A terve­zett fejlesztés — a most épülő délivel együtt — a tíz kilovoltos hálózaton eléri a 100 megawatt kapacitást. Ez a jelenlegivel együtt már eléri az 1990-re tervezett terhelési mutatókat, vagyis a várhatú 130 megawattos évi igényt. Tóth Árpád Gyeriiiekbalesatek tanulságai A salakos játszótér veszélyei — A fiúkat hamarabb éri baleset Állami kedvezmény Talán kevesen gondolunk májusban, a pompázó termé­szet, a szabad levegő élvezé­sekor arra, hogy a május nem csak szép, de veszélyes hónap is. Elsősorban a gyer­mekeknek, akik a téli hóna­pok után szinte tombolnak örömükben, s pillanatok alatt bekövetkezhet a baj, a„gyer­mekbaleset. Ez lehet csupán egji. kiadós elesés, horzsolás, zúzódás. De lehet ennél sú­lyosabb, sőt halálos is. Évek óta kutatják a gyer­mekbalesetek körülményeit, okait, előfordulásuk módját a piegyeszékhelyen dolgozó or­vosok: dr. Illyés Zsigmond, dr. Márton Mihály és dr. Fazekas Árpád. Meglepően tapasztalták, — amint erről a legutóbbi nyíregyházi orvosi tudományos ülésen is beszá­moltak — hogy feltűnően megnőtt a balesetek száma. 1971-es adatok szerint 2822 gyermeket láttak el baleset miatt a megyei kórházban és a rendelőintézetben. Közülük 1803 volt a fiú, a balesetet szenvedők 63 százaléka. Az esetek nagy részét a trauma­tológiai szak- és ügyeleti ren­delés látta el, ahol az összes betegforgalom 10 százalékát a gyermekkori balesetek adják. sza kellene hozni a füves, gyepes játszótereket, ’ ahol lényegesen kisebb a baleseti veszély. Városon gyakrabban Veszélyes hónapok A vizsgálódás anyagából nemcsak az derül ki, hogy a tavaszi hónapokban felszökik a gyermekbalesetek száma. A- legveszélyesebb hónapok: május, július, augusztus, s még szeptember is, amikor a nyárutót, igyekeznek kihasz­nálni a gyermekek. Az is ta­nulságos, hogy amíg a böl- csődés korban szinte azonos a balesetek gyakorisága a fiúknál és a lányoknál, már nem így az óvodás és isko­láskorban. Itt a fiúk vezet­nek, sajnos az összes balese­tek kétharmad része a fiúk­nál fordul elő. A balesetek száma az általános iskola be­fejezéséhez közeledve sem csekkért, sőt bizonyos emel­kedést mutat. Ez tanulságul szolgál, még sok a tennivaló a családi és az iskolai egész­ségnevelésben. Méglepő. hogy a balesetek több mint fele az otthoni környezetben, vagy a játszó­tereken történik. Figyelmez­tető a vizsgálódásnak az a megállaoítása, hogv fokoza­tosan csökken a játszóterek nagysága, ^ gyermekek kis területen kénytelenek a moz- gásos játékokat is. lebonyo­lítani. gyakori az elesés, ösz- szeütközés. S ebben a sala­kos játszóterek erősen luda­sak. Könnyű elcsúszni, a sa­lak veszélyes sebeket ejthet. A szakemberek szerint — a gyermekek érdekében — visz­Nem kis számban fordul­nak elő balesetek az iskolai • tornatermekben és a sport­pályákon. Viszonylag kevés, .a közúti gyermekbaleset,. de a gépjárművek számának növekedésével számolni kell a jelenleginél na­gyobb veszélyekkel. A leg­több közúti baleset a kerék­pározásnál éri • a gyermeket, a gyermek lába a küllő közé szorul és kész a báj. A köz­úton egy év alatt több mint 400 gyermeket ért baleset, itt is lényegesen nagyobb a fiúk aránya, mint a lányo­ké. Érdekes mozzanat az ál­latok által pkozott baleset is, ami azt jelzi, nem is mindig veszélytelen hobby a kutya­tartás. Egy év alatt 118 gyer­mekbaleset vétkesei voltak az állatok. 1971-ben az összes balesetek közül öt végződött halállal. Ez a szám csak ti­zed százalékban fejezhető ki, mégis elgondolkoztató és fi- gyelnieztető. Még egy figyelmet érdemlő jelzést is tartalmaz az orvosi Vizsgálódás. Ez pedig g kö­vetkező: megközelítő pontos- x Sággal megállapították, hogy a városi gyermekek között háromszor gyakrabban fpr- dul elő baleset, mint a köz­ségekben élőknél. Bár itt számításba kell venni — jegyzik meg a kutatók — hogy az elérhetőség miatt a nyíregyházi gyermekek bal­esetükkel szinte' kivétel nél­kül a szakrendelést keresik fel, a falun élő gyermekek jelentős részét pedig a kör­zeti orvosok részesítik végle­ges' ellátásban. Kevesebb az alkoholmérgezés . o A gyermekbalesetek egy­éves képe természetesen csak a megyei kórház'és a rende­lőintézet betegforgalmára vonatkozik, nem az egész megyére, de sok általános tanulságot, figyelmeztetést tartalmaz. Hasonlóan' gyermekeket érintő probléma a mérgezési esetek vizsgálata, melyről Kosa Vilmos dr. és Márton Mihály dr. számolt be a négy megye tudományos ülé­sén. Egy év alatt nyolcvan­nyolc 0—12 éves ko$ú gyer­meket kezeltek mérgezéssel a megyei kórházban, akik kö­zül 53 fiú volt, 35 a lány. ^ gyermekek több mint a felé az iskoláskor alatti korosz­tályból került lei. S érdekes módon pbben is a május és július hónap látszik a legin­kább veszélyesnek. Biztató a vizsgálatnak az a megállapítása, hogy a koráb­bi 20 százalékos megyei al­koholmérgezési arány lénye­gesen javult. Á 88 mérgezés­ből csak 8 esetben volt bűnös az alkohol, illetve a szülői gondatlanság, felelőtlenség. A megdöbbentő esetek arra inspirálják a kutató orvoso­kat, hogy alaposabban tanul­mányozzák a gyermekkori mérgezések okait,’ körülmé­nyeit, s jobban rátereljék a szülők és a pedagógusok fi­gyelmét e problémára. Páll Géza Előnyös lehetőségek a gyümölcsöskértek selejtezésére Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági nagyüzemei az ország leginkább gyümölcsöt termesztő közös . gazdaságai. Régi, cjp egyre fokozódó prob­lémájuk, hogy nem minden gyümölcsös telepítése sike­rült jól, emiatt vannak gyü­mölcsösök, melyeket jobb lenne - kivágni — csak ' vesz­teséget okoznak — és esetleg helyette korszerűbbet telepí­teni. Csakhogy ezek a gyümöl­csösök, nagyobb részt állami támogatással létesültek. Az eddig fennálló rendelkezések szerint' kivágásuk — „selej­tezésük” — az állami támo­gatás visszafizetésével és különféle egyéb pénzügyi kötelezettségekkel jár együtt. Ezt a helyzetet segít felol­dani a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Mágyar Nemzeti Bank együt­tes közleménye, amely most jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő egyik májusi számában. A közlemény még nem rendelet, hanem felhívás, egy felmérés kezdeménye­zése. A három illetékes ve­zető szerv nyilván tudni akarja, milyen pénzügyi ki­hatásai lesznek az általuk megígért kedvezményeknek, elengedéseknek. A határidő 1 meglehetősen rövid. A MÉM e hó végéig kéri a megyék összesítéseit. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a na­pokban valamennyi érdekelt mezőgazdasági nagyüzem­nek megküldte a szükséges nyomtatványokat, melyeket kitöltve május 22-ig kér vissza. Az ügy fontosságára és a határidő rövid voltára tekintettel nem árt széles körben megismerkedni a közlemény tartalmával. A közlemény kijelenti, hogy az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek a gazdaságosan nem üzemeltethető szőlő- és gyümölcsös ültetvényeiket a vonatkozó jogszabályok ren­delkezései alapján „kiselej­tezhetik.” A közlemény legfontosabb mondata: „A kiselejtezések pénzügyi kihatásai alól a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium együttesen a következő esetekben és fel­tételekkel adhat felmentést, illetve kedvezményt: 1. Az 1970. évi ár_ és bel­vízkár következtében kipusz­tult, vagy legalább 50 száza­lékos állagkárt szenvedett szőlő- és gyümölcsültetvé­nyek kiselejtezése esetén a nettó érték befizetése, illető­leg az állami támogatás visz- szafizetése alól felmentést lehet kérni. A felmentést azokra a te­rületekre lehet kérni, ame­lyek az 1017/1970. (május 30.) kormány számú határozat szerint árvíz- vagy belvízkárt szenvedettnek minősülnek. 2. Az 1965. december 31. előtt telepített olyan szőlő és gyümölcsösök kiselejtezése esetén, amelyek telepítése az üzem hibáján kívül szaksze­rűtlenül történt (nem megfe­lelő terület . kijelölése, nem megfelelő szaporítóanyag használata, stb.) — ha azok állaga az 50 százalékot nem éri el — a nettó érték befi­zetése, az állami támogatás visszafizetése alól felmen­tést, illetve befizetési kedvez­ményt lehet kérni. 3/ Az 1966. január 1, és 1968. január 1. között telepí­tett szőlők és gyümölcsösök kiselejtezése esetén, ha azok állaga az 50 százalékot nem éri el, a nettó érték és az ál­lami támogatás visszafizeté­sére befizetési kedvezményt lehet kérni. Az 1971. év vé­géig termőre fordítandó ilyen ültetvényeket, — beállított­ságuktól függetlenül —, ter­mőre kell fordítani, aktiválni kell, majd ki kell selejtezni. 4. Az előző három pont alapján kiselejtezésre kerülő ültetvények hiteltartozását a Magyar Nemzeti Bank nem mondja fel, ha a mezőgazda­sági üzem — a selejtezés végrehajtása után —, meg­levő tiszta álló vagyonának értéke a hiteltartozás össze­gét fedezi. Ha nincs hotelszoba Fizetővendég-szolgálat — vidéken is Az idegenforgalom éven­kénti rtövekedése megyénk­ben természetes folyamat és az is bebizonyított tény, hogy egyáltalán nem rossz Üzlet. A befektetések, ahogy mondani szokták „kamatos­tól megtérülnek”, igaz, nem kis erőfeszítések árán. Egy jó üzletnek azonban mindig megvannak a maga követel­ményei és elvárásai, melyek alól ez a terület sem lehpt kivétel. Egyik fontos alapfeltétel, hojgy megfelelő szállást biz­tosítsunk a turistáknak, azok­nak az üzletembereknek, akik a „tranzitforgalmat je­lentik” és nem utolsósorban második otthont kell adni a lakóhelyüktől távol dolgo­zóknak, akik csak a hétvége­ken térnek haza. Ami a turista és a tranzit- forgalmat illeti, a szállásigé­nyeket szállodáink, a fő­idényben nyitó turistahá­zaink és campingjeink ki tudják elégíteni. A megyéből kiinduló turistaforgalom és a hétvégeken hazatérő dol- ggzók „ideiglenes otthonait” viszont elsősorban a fizető­vendég-szolgálat szobái old­ják meg. Ez az országos hálózattá alakult szolgálat az évek so­rán eredményesnek és nélkü­lözhetetlennek bizonyult. Ez évben fontos változásokat vezettek be a fizetővendég­szolgálatban, melyek a gya­korlati tapasztalatok alapján alakultak ki. Az egyes terü­leteket rangsorolták, így A- kategóriába tartoznak é Ba­laton és környéki települése­ken, B- a Budapesten, C- a gyógy- és üdülőhelyeken és végül D-kategóriába az egyéb — általában a vidéki városokban • nyilvántartott szobák. A kategóriák termé­szetesen árdifferenciát is je­lentenek. Megváltozott az adózási rendszer. Az egyhónapi be­vételtől függ az arányosan növekvő adó mértéke. Ugyan­ekkor megszigorították az első osztályú szobák feltéte­leit is. Az IBUSZ-nak jelenleg Nyíregyházán 200 első osz­tályú szobája van. Számukat még ebben az évben jelentő­sen növelik, figyelembe véve az első osztály követelmé­nyeit. Első osztályúnak csak az a szoba minősíthető, amely központi fekvésű, állandó a hideg-meleg vízszolgáltatás. Meghatározták a szobák _ M IV nagyságát is és nem közöm­bös az sem, hogy milyen ál­lapotban van a belső beren­dezés. A szobák nagy részét vál­lalatok kötik le, de gyakran veszik igénybe a fizetöven- dég-szolgálatot üdültetés cél­jaira is. A nyíregyházi irodá­ban előre tudnak szállást biztosítani az ország bármely városában, üdülőhelyein rö- videbb vagy több hónapos időtartamra. Csak bosszankodni tódnak, de szállást nem kapnak azok, akik elfelejtenek szobát fog­lalni, mielőtt a megyeszék­helyről kimozdulnak és az este valamelyik községben éri utol őket. Szobát biztosí­tani ugyanis csak Nyíregy­házán lehet. Az IBUSZ éppen ezért több városban és köz­ségben kihelyezett szolgálat megnyitását tervezi. Az L972-es év idegenfor­galmát előre „megjósolni” nehéz feladat lenne. Az biz­tos, hogy jól szervezett utak, tájjellegű kiállítások, kultu­rális programok egyre széle­sebb tömegeket vonzanak megyénkbe. Az alapos fel­készülésre / mindenképpen szükség van. Balogh Júlia — Legalább a húsvétot tölthettem volna otthon — mondta az ügyésznek egyik kihallgatáson- a vádirat szer • rínti elsőrendű vádlott és olyan képet vágott hozzá, mintha teljesen ártatlanul vették volna őrizetbe. Mind­ez március 25-én történt, 17 nappal azután, hogy letöltöt­te legutóbbi börtönbüntetését. Tóth Sámuel 45 éves munkahellyel nem rendelke­ző analfabéta tiszadadai la­kosról van szó. aki életének pontosan egyharmadát — 15 évet — töltött börtönben a legkülönbözőbb bűncselek­ményekért. Lopott, vereke­dett, garázdálkodott és há­rom hónaptól négy évig ter­jedő időszakokra osztva élt távol családjától. Most öten állnak majd a vádlottak padjára: Tóth Sá-' muelen kívül T. K. 17 éyes alkalmi munkás, Tóth Sán­Szabadlábon — 17 napig dór 37 éves alkalmi munkás, özv. Lakatos Dezsőné 44 éves és Horváth-Ágnes 21 éves. alkalmi munkás, válameny- nyien tiszadadai lakosok. Mit követtek el? A tiszadadai vendéglőben ittak mind az öten március 25-én délben. A söntésrész- ben hangoskodtak, ocsmány nótákat énekeltek és bele­kötöttek mindenkibe: még az ebédelni betérő orvost is megöléssel fenyegették. T. K. és Tóth Sándor minden in­dok nélkül támadta meg Ár­vái Andrást, aki elmenekült az ittas társaság elől. Miután az öttagú család viselkedését senki - nem tudta elviselni, nem maradt benn a söntésben csak Lakatos Péter és testvére. Lakatos Gyula. Az étteremben másik testvérük, Makula Dezső és sógoruk, Sztolyka József ült. Tóth Sámuel ekkor az erősen ittas Lakátos Pétert vágta po­fon, majd' hogy a túlerő biz­tosítva legyen, T. K. és Tóth Sándor is földhöz vágták sö­röspoharaikat és rátámadtak Lakatosra. A zajra Sztolyka és Makula is ki akart menni a söntésbe, ekkor azonban a két asszony, özv. Lakatosné és Horváth Ágnes kezdte meg működé­sét. Egymás után kapkodták fel a pultról a poharakat és azzal hajigálták a közeledő két férfit. (26 poharat törtek össze.) Míg az asszonyok így távol tartották Sztolykát és Maku- lát, Tóth Sámuel, T. K. és Tóth Sándor előszedték ké­seiket és a két Lakatosra tá­madtak. A két testvér kime­nekült az utcára, de az ital­bolt ajtajában utolérték és ahol érték, szurkálni kezdték őket. A pohárzáporból sike­rült kimenekülni Sztolyká- nak és Makulának, de ahogy az ajtóhoz értek, a három támadó nekiesett. Tóth Sá­muel egyik szúrása Sztolyka bordáját találta el és a szú­rás olyan erős volt, hogy eltört a kés. Tóth persze nem maradt szerszám nél­kül. elővette kisbaltáját és azzal verekedett tovább. Tóthék, amikor meglátták, hogy Lakatos Péter és Sztoly­ka József milyen súlyosan megsérült, abbahagyták a támadást. A kevésbé sérül­tek azonban a szomszédos házakhoz igyekeztek, hogy valamilyen ütőszerszámot szerezzenek. A verekedés folytatására azonban már nem kerülhetett sor, mert megérkezett a rendőrség. A támadókat letartóztatták, a sérülteket pedig kórházba szállították. A legsúlyosabban Sztolyka József sérült meg: az életét csak a gyors orvosi beavat­kozás mentette meg. A 'gyó­gyulás időtartama azonban így is két hónapra tehető. Lakatos Péternek a nyakát érte a legerősebb szúrás, a fulladástól csak a műtéttel sikerült megmenteni. Tóth Sámuel, T. K. és Tóth Sándor ellen emberölés kí­sérlete, özv. Lakatos Dezső­né és Horváth Ágnes ellen pedig garázdaság miatt nyúj­tott be vádiratot a megyei főügyészség. Az ítélethirde­tésre várhatóan június ele­jén kerül sor. (balogh)

Next

/
Thumbnails
Contents