Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

$í?5. május 29. KELCT-MAGYARORSZÄÖ S oldal Küldöttek kongresszus előtt Nyolc éve együtt — Nem itt kell keresni, hanem Demjénben. Ott dol­gozik a gyümölcsösben. Ilyen felvilágosítást kap­tam a Nyírlugosi Állami Gazdaság bejáratánál, ami­kor Fekete Mihályt keres­tem. A műhelyben még az­zal is megtoldottéit, hogy nem nagyon szokott ide járni, mert ha elromlik a masinája, megcsinálja saját magának. Várni kell rá. míg trak­torával előbukkan a fák közül. „Tankolni jön a permetlétoronyhoz, de ő másfajta vegyszert kap, mint a többiek, talajt vegy­szerez. Nem csak a neve, ő maga is fekete, de nem is csoda, mert csak akkor nincs a napon, ha nem süt. Életéről, munkájáról fag­gatom. de a. második mon­data mindig a brigádról szól. — Tizenegyen vagyunk, és ebből kilenc traktoros. 8 éve vagyunk együtt, legalábbis a brigádban. Mert a munkahe­lyünk 30 kilométeres körzetben van. Meg a lakásunk is. öten Bogáton lakunk, négyen Encsencsen és ketten Nyírgel- sén. Este motorral járom végig az embereket, ha valami megbeszélnivaló van, vagy össze akarunk jönni valamiért. . Fekete Mihály gyerekként került a Nyírlugosi Állami Gazdaságba 1951-ben. Hat általános után állt be dolgozni, mert beteges édesapja nem tudott annyit. keresni, hogy hat gyereknek elég legyen. Egy év múlva traktorvezetésből vizs­gázott és azóta — 20 éve — ül naponta a nyeregben. A bri­gádot 1964-ben alakították, egy-két év gyengélkedés után a gazdaság legjobb brigádja lett és a múlt évi munkájuk után megkapták az aranyjelvényt. — Komolyan vettünk és veszünk minden vállalást. Jöt­tek volna is már hozzánk néhányan. de nem volt meg a 8 általános és tanulni sem volt nagy kedvük. Nem vettük fel. Fekete Mihály is esti tagozaton végezte el a két utolsó évet, tavaly két másik brigádtagjával — gépkocsivezetői jogosítványt szereztek és ősszel a szállítások idejére teher­kocsira ültették, mert ott volt nagyobb szükség az emberre. Most pedig arra akarják rábeszélni a gazdaságvezetést, hogy indítsanak kertészeti szakmunkástanfolyamot és elvégzi az egész brigád. Nem véletlenül választották brigádvezetőnek a traktoro­sok Fekete Mihályt. Munkájában még rosszindulattal sem lehet hibát taiálni. Persze ezért a megbecsül« sem marad el: kétszer kapott miniszteri kirpnie:est és* csak, otthon az oklevelekből tudná megmondani, hányszor lett kiváló dol­gozó. Öt választották meg munkatársai a szakszervezet mun­kahelyi bizottsága vezetőjének is. ezert küldték öt a ME- DOSZ-kongresszusra. az állami gazdaságok szociálisa brigád­vezetőinek országos tanácskozására és ezért választották kül­döttnek legutóbb az ágazati tanácskozáson a szocialista bri­gádvezetők országos kongresszusára. A mezőgazdasági ifjúsági szocialista brigádok megyei vetélkedője Ez év augusztusában ren­dezik a gépesített mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok harmadik országos szakmai és politikai vetélkedőjét. A Győr megyei Lajta-Hanság Állami Gazdaság lesz a ver­seny színhelye, s az országos döntőn való szereplésért me­gyénkben is vetélkedősorozat indult az ifjúsági szocialista brigádok között. A járási KISZ-bizottságok rendezésében május 13-ig zajlottak le a válogatások, kik vehetnek régzt a megyei versenyen. Hetes létszámú csapatok képviselték egyéni és csapatversenyben a mező- gazdasági termelőszövetkeze­teket és az állami gazdaságo­kat. A pontozásos eredmé­nyek alapján járásonként a legjobbak kerültek a megyei mezőnybe. Ma, május 20-án a nyíregy­házi 4- számú iskolában 9 órakor kezdődik a megyei döntő. A Balkányi, a Keme- csei és a Nyírlugosi Állami Gazdaságból, valamint a be- regdaróci, a mándoki, a nyír­meggyest az újfehértói és a nyíregyházi Ságvári Tsz-ből hármas létszámú csapatok versenyeznek az első helye­zésért. A vetélkedő célja az ifjúsá­gi szocialista brigádok szak­mai és politikai továbbképzé­se. tudásuk fejlesztése, vala­mint a közéleti szereplésre való serkentésük. A kérdések az ifjúsági törvényre, a KISZ VIII. kongresszusára, gazda­ságpolitikai témákra, a tsz- törvényre, a kollektív szer­ződésekre, a szövetkezeti mozgalomra és a szocialista brigádok fejlődésére vonat­koznak. A versenyzők ezen kívül számot adhatnak a gaz­dasági számításokban — bér- számíejtés, egyéb adminiszt­rációs munka — való tájé­kozottságukról. A megyei verseny helyezései összesíteti pontszámok alapján dőlnek el. A legjobb csapat az orszá­gos vetélkedőn vesz részt, ezen kívül a Szalmár-beregi TESZÖV első diját kapja. 2000 forintot. A njásodik. 1500 forintos díjat a Nyírségi TESZÖV ajánlotta fel. Har­madik díj 1000 forint, ez a KISZ megyei bizottságának dija. A legjobban szereplő csapatokat a járási rendezők is jutalomban részesítik. Ez a vetélkedő egy része csak a KISZ rendezésében sorra kerülő versenyeknek, amelyeket szintén a mező- gazdaságban dolgozó fiata­loknak szerveznek: .járási és megyei szán lóverseny eket. növényvédő és öntözési szak­munkások versenyét, erőgép- és vontatókezelők vetélkedő­jét. „Szabolcsi Ifjúság 1072" Klubvetélkedő — tanulságokkal Kezdjük mindjárt a köze­pén : bemutatkoztak. Egy­másnak is. egy kisebb, vagy nagyobb közösségnek is. a munkájukat, tudásukat érté­kelő zsűrinek Is. s talán ami a legfontosabb, önmaguknak: ilyein a szabolcsi ifjúság 1972-ben. Amikor a megyei tanács művelődésügyi osz­tálya. a KISZ megyei bizott­sága. a megyei művelődési központ és a megyei könyv­tár az elmúlt év végén pá­lyázatot hirdetett „Szabol­csi Ifjúság 1972” címmel, a cél elsősorban az volt. hogy az ifjúság legszámottevőbb szórakozási és művelődési formájának —- a klubélet­nek, az ifjúsági kluboknak lehetőséget adjon a bemu­tatkozásra és a versenyre. íz „első félidő“ mérlege A pályázat kihirdetésétől a verseny utolsó fordulójá­nak értékeléséig éppen egy év telik el. Ez idő alatt a ve­télkedő révén sor kerül a po­Megelőzni a bűncselekményeket .. Megrtövekedett feladata­ink. arra késztetnek bennün­ket, hogy’ értékeljük a társa­dalmi tulajdont érintő bűn­ügyi helyzetet és közös erő­feszítéssel lépjünk fel a bű­nözők elten.” Ezekkel a szavakkal kezd­tek előadásukat hétfő reggel a Nyíregyházi Városi és Járási Rendőrkapitányság vezetői a Nyíregyház! Kon­zervgyár nagytermében. Az előadáson a Nyíregyháza és a nyíregyházi járás üzemei­nek és vállalatainak gazda­sági vezetői és üzemr erdé­szei vettek részt. A kapi­tányság vezetői előadásuk­ban ismertet téli a járás el­múlt évi bűnügyi statiszti­káját — főleg a vállalatokra és üzemekre vonatkozó bűn­ügyi eseteket, mondták el ta­nulságképpen. A beszámoló további részében a kapitány­ság vezetői ai’ra hívták fel a jelenlévők figyelmét, hogy a munkahelyi bűntettek továb­bi szaporodása ellen társa­dalmi összefogással és meg­előző óvintézkedésekkel kell fellépni. A beszámoló után az értekezlet résztvevői kö­zül többen is hozzászóltak, s hasznos vitát kezdeményez­tek. Megyénkben először rendeztek ilyen jellegű já­rási értekezletet. A rendőrtisztek elmondták, hogy a kapitánvság a városi és a járási pártbizottsággal közösen a közelmúltban ér­tékelte a nyíregyházi járás közrendjének és közbiztonsá­gának múlt évi alakulását. Az értékelők megállapítot­ták: a járásban növekedett a bűntettek száma, ennek elle­nére a járás bűnügyi statisz­tikája nem mutat rossz ké­pet az országos statisztiká­hoz viszonyítva. Sajnos né­hány vállalatnál elszaporod­tak a társadalmi tulajdon el- , leni bűntettek és a „fusizá­sok”. A beszámoló külön is megemlítette az 5. számú Volán, a SZÁEV. az ÉPSZER Vállalat és a Nyíregyházi Gumigyár egyes gépkocsive­zetőinek és szállítómunká­sainak a társadalmi tulaj­don elleni vétségeit. Ezek­ben az intézményekben a bű­nözők különösképpen viga­száéi tek az ellenőrzés lazasá­gaival. Két nagyközségben: Űjfehértón és Baktalóránt- házán a múlt évben sajnála­tosan nőtt a társadalmi tu­lajdon elleni bűntettek szá­ma. Több munkahelyen az éjjeliőr vagya kapus megfé­lemlítése után károsították meg a társadalmi tulajdont. A beszámoló hangsúlyozta: a rend eszeknek, belső ellen­őröknek. vagyonőröknek és a társadalmi tulajdon vala­mennyi őrzőjének szorosabb­ra kell fűznie kapcsolatát a rendőrséggel. Többször elő­fordult ugyanis, hogy az ille­tékesek késve tettek feljelen­tést a bűnöző ellen, a kése­delem pedig nehezítette a nyomozást. Nyíregyházán az utóbbi két évben a bűnözésnek egy újabb ága honosodott meg: az öltözői lopás. A rendőrség a magántulajdon védelmét épp oly fontos feladatnak tartja, mint a köztulajdon védelmét. A rendőrök meg­állapították. hogv több mun­kahelyen nem áll megfelelő, lezárható öltöző a dolgozók részére, s a lezáratlanul ha­gyott értéktárgyak valóság­gal kínálják magukat a tol­vajoknak. A beszámolónak ez a része főleg a gazdasági vezetőknek szólt, de vala­mennyi résztvevő érthetett belőle, hiszen öltözőt társa­dalmi munkában is lehet építeni. A Bak’alórántháv.i Vegyem ipari Szövetkezet egyik veze­tő beosztású dolgozója fel izolálásában a felsőbb veze­tők ellenőrzéséit hiányolta Mint mondotta, a bizonylat fegyelem szigorúbb ellenőr zésével több ezer forint érté kű társadalmi tulajdont me lehetett volna menteni szövetkezetben. A megelőz munkát hiányolta a tűzve­szélyes munkahelyeken is. A szövetkezetben nem ellenőr­zik kellőiképpen a tűzrendé­szet! szabályok megtartását s ennek következtében jelen­tős mennyiségű társadalmi tulajdon n tűz martaléka le­het. (A tűzrendészet] szabá­lyok is a vagyonvédelem ér­dekében íródtak.) Az ÉPSZER Vállalat ren- désze ezeket a szavakat mondta: „Vállalatunknál ta­valy 80 ezer forint értékben károsították meg a társadal­mi tulajdont. Í600 dolgozó között a becsületes emberek segítségére van szüksé­gem. . A bűnözés elleni harc nem csak rendőri, nem csak rendészeti feladat, hanem társadalmi feladat is. mert a társadalmi tulajdon vala­mennyiünk tulajdona. A köz­tulajdon megkárosítói ellen épp úgy kell íeliéonünk. mint személyes tulajdonunk megkárosítói ellen, mert aki képes a köztulajdon ellen vé­teni. az véthet a szeméivé« tulajdonunk ellen is — pél­dául az öltözőben. Ha ezek a gondolatok a gazdasági ve­zetők és a rendészek közve­títésével eliufcnak a becsüle­tes emberekhez, akkor ez az értekezlet nem volt hiába­való. .. (nábradi) litikai tájékozottság, az if­júságpolitikái kérdésekben való jártasság felmérésére és bővítésére, nagyító alá ke­rül a klubok fiataljainak ál­talános műveltségi színvo­nala. valamint áz, hogy mi­iven tartalmas a klubok éle­te. Ennek megfelelően a ve­télkedőt három kategóriára — a politikai, az általános műveltség és a gyakorlati kérdések — kategóriájára osztották fel. A vetélkedősorozatban a klubok körzeti illetve városi és járási fordulókon találkoz­tak. a legjobbak megyei ver­senyét a tervek szerint októ­berben rendezik. A legna­gyobb létszámmal szeieplö nyíregyházi klubok verse­ny ének ered mény b i rd eé fsát május 17-én délután tartot­ták. Az. „első félidő” máris tartogatja a lehetőségeket néhány következtetésre. Me­gyénkből 81 klub jelentke­zett. iskolai, munkahelyi, lakóterületi, községi klubok. Ez a szám csaknem kétsze­rese a legutóbbi kiváló ifjú­sági klub pályázatra neve­zett klubokénak. Még sem sok. hiszen Nyíregyházáról csak hat klub merte meg­próbálni a verseny zást. Sok­kal többről tudunk, olyanok­ról ahol korábban már kivá­ló címet kaptak, s olyanok­ról Is. »hol jóval kedvezőbb anyagi feltételekkel dicse­kedhetnek. mint a versen vb? nevezett klubok. A járások közül a klsvárdai és a vásározirWMTiényi ént e.líked i k ki. míg a hagykátlóiból egyetlen jelentkező sem akadt, s a nyíregyházi járás­ból is kisvés. Jogok és kötelességek A szabályok szerint tizes létszámú csapatversenyt ját­szanak a klubok. 'Lendület­ben. lelkesedésben nem volt hiány, a versenyek azonban a közepes színvonalnál nem sokkal emelkedtek maga­sabbra. Különösen a politikai és ifjúságpolitikai kérdésekre adott válaszok döcögtek. A KISZ Vili. kongresszusaval foglalkozó és az. ifjúsági tör­vénnyel kapcsolatos vála­szokból inkább a jogok isme­rete tükröződött, míg az if­júságtól elvárt kötelessége­ket kevesen ismerték. Ara- Iában az tűnt k.i a válaszok­ból, hogy azok a klubok mutattak jobb felkészültsé­get, amelyek egy -egy KISZ- alapszervezethez tartoznak, .s a klub agok rendszeresen részt vesznek a KISZ politi­kai foglalkozásain. Az. általános műveltség kategóriájában sokkal jobb volt a tájékozottság. Sajnos a vetélkedő kérdései közé olyanok is kerültek,, am?-. Ivekről nehéz eldönteni, ott volt-e á 'ItelyuU. 1 ’(KRESZ- szabálvt, olimpiai csúcsokat számon kérő kérdések.) Amit igazán tudott min­den . csapat: a klubszerű fog­lalkozásokra vonatkozó gya­korlati kérdések. Pillanatok alatt játszottak tál sas játékot a közönséggel, tudtak népda­lokat énekelni, tudtak szelle­me® könyvismertetéseket tar­tani. Bebizonyították, hogy a közös szórakozással össze­szokott gárda igaz.i közösség. Pénzjutalom közös célra Mint minden versenynél — itt is előfordultak szervezési hibák. A nyíregyházi klubok például nem körmérkőzés, játszottak, hanem a zsűrik három forduló után összesí­tett pontszámai alapján dőlt el a helyezés. Három zsűri természetes, nem pontozhat ugyanúgy. Voltak méltatlan­kodók, a versenyről azonban nem szabad elfelejt erűi, hogy csak .iáiák. Nyíregyházán minden klub kapott pénzju­talmat. amit közös célokra fordíthatnák. A felkészülése? bőven van még idő. s a két győztes — a borbányai ifjú­sági klub és a vendéglátó- ipari ifjúsági klub — bizo­nyára — megfelelő képvise­lője lesz a nyíregyházi fiata­loknak a megvet döntőn. B. E Ifjú Gárda- szemle Nvíreerv házán Már hagyomány. hogy évenként — a kiképzési idő végén — városi és járási, majd megvei szemlé’ ren­deznek az ifjúgárdistáknek’. A szemle a kiképzési é* eredményességét dönti el, potvo/c 'Ci versennyel álla­pítják meg, kik jutnak to­vább a megyei, illetve az országos versenyre. A nvíregvbázi Ifjú Gárda zí;-/!ós;lj városi szemléjét rrá- jr s :)9 es 2'-én. bonyolítíák te. Az e'ső n?.p programja a KIS7 meívei b riksa .-ős­től táborában fél kezdődik. Csaknem ”00 i.f- jú’árdhta alaki szemlét», adatekat hajt végre, „vizs­gáznak” menetrts iversenv'QÖt és tes.tlapos feladatok meg­oldásából Nehéz felad, mák ígérkezik az. r szstett hon­védelmi verseny. Élné' ti és gyakor’»ti kérdetek vált­ják egvmást. itt a csapatok például a lövészetben, a te­reptanban. a köt »Ihidmá ázás­ban. a kézigránát^ ’búsban és a sebesii 1 t-szá ’';tá sbn szer­zett . jártasságukról adnak számot. Vasárnap fél küenckor a Felszabadulás téri “mlél:rú­nái tartják a díszszemlét, majd értékelik a versnnvt. A pontozás alapján a l»«»red? ménvesebben szereplő k >t «rákász kerül a megye, szem­le mezőnvébe. Négy hónap alatt: 150 millió takarékbetét Az év első négy hónapjá­ban megyénk lakosságának tok a fékbetét, je 150 millió fo­rinttal emelkedett és ezzel az. ossz megyei takarékbeté­tek összege 1 milliárd 6‘rt millió farmit volt április 30-á.n. A nyíregyházi járásban- — a megyeszékhelyet is bele­értve — 600 millió forint, a kisyardai járásban 200 nrrl- lió forint a lakosság betét­állomány«. Érdemes említési tenni arról, hogy április hónapban 10 millió 395 ezer forinv. ér­teik ű gépkocsi-nyeivmén y­betétíkönvvel nyitottak me­gyénkben. Az. ilyen betétben kezelt megtakarítások ősz- szege 225 millió forint. Má­jus 25—26-án megtartandó gépkocsi-nyeraménybetét-. könyv sorsoláson me­gyénkből 4429 darab tízezer forintos és 31 199 darab öt­ezer forintos gépkocsi -nce- reménybetétkönyv vesz részit. Az 5100 ifjúsági betéttu- la.jdonos eddig 10 millió fo­rintot gyűjtött, össze, míg az iskolai tanulok 8 millió fo­rint értékű iskolai takarék- bélyeget vásároltak, melynek visszafizetésére június 1-töl kezdve kerül sor. (nemes) IJjburgonya a piacokon A MÉK-töl kapott tájé­koztatás arról számolt be, hogy az esős és meleg idő­járás következtében felgyor­sult a termelés, árubőség van és az elkövetkezendő napok­ban az új zöldségfélékben és gyümölcsben további árcsők kenés várható. Ma megjelent az újburgo­nya is a piacon. Zöldborsó­ból, karfiolból és más zöld­ségfélékből már minőségben is sokkal jobb áru került a piacra. A zöldhagyma csomója 70 fillértől 1 forintig: az újsa­láta 80 fillértől 1,50 forintig. Az újretek 1—4 forint kö­zött vásárolható. Komoly ér­ését, jelentkezik az uborká­nál. Az. eddigi 15.50 forintos ár helyett kilónként 10 fo­rintért árusítják. A zöldpap­rika darabja 2—2.80 forint: a zöldborsó ára 26 forintról 18—22 forintra esett. A kel­káposzta 7.50-ről 5,50 forint­ra csökkent. Újdonság a sárgarépa és az újgyökér. Az előbbi 2— 2.50 forint csomónként, a gyökéi pedig 2,50 forint. Örömmel fogadtak a fo­gy asztok az ú j bu rgom y a megjelenését. Az első na­pokban kilónként 20 forin­tért árusították, a tömeges felhozatal azonban lehetővé tette, hogy az újburgonya ára 20 forintról 11 forintra csökkent. Szintén újdonság a sza­móca. Egyelőre nagyen ..primőr árban”. 65 forintért árusították kilóját/ Ez azon­ban a szombati napon már 40—50 forintra esett. Ár­csökkenés jelentkezik a kar­fiolnál is. A 32 forintos ki­lónkénti árat 26 forintra szállították. Meglehetősen drága a töl­teni való feher paprika, da­rabja 4.50. Ugyancsak újdon­ság a fehér cseresznye. A ja- bolai fajta kilója 15 forimt. A májusi cseresznye ára 11 forint. Az élő csirke kilogrammon­ként 30 forint, a tojás 1,20. {ti

Next

/
Thumbnails
Contents