Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

^eléí-maoyárorszAö S. oldal Í9?2. május 19, A tévé kulisszái mögött Egy példás beruházás LAPSZÉLEN Ki, mit tud? Sok száz fiatai küzd a lám. palázza] és mutatja meg, a forró hangulatú stúdiókban, hogy: Ki mit tud? Pauló hajós, immár ötödször ren­dezője ennek a népszerű mű. sornak. Tulajdonképpen, akár csak a versenyzőknek, neki is még keli mutatni. Hogy: ő mit tud. Miután ez izig-.vlrig tele­víziós műfaj, valóban azt hiszem, hogy a pillanatnyi diszpozíció a rendező ered­ményeibe is beleszólhat. Minden a helj’színen alakul ki. mi úgy mondjuk: élő adás. Csupa amatőr szerep­lő. Bár zárójelben hozzáte­szem. hogy közülük sokan el­érik a ..profi” színvonalat. De mégis tudásukat, művészi el. hivatottságukat, különleges produkcióikat, először mutat, ják be szinte az egész or­szág színe előtt. — Miért szereti annyira ezt a műfajt? — Talán nem is a műfajt, mint inkább a fiatalokat és az újra meg újra felbukkanó, kiemelkedő tehetségeket sze­retem. Azt hiszem, hogy ez az egyik biztosítéka annak, hogy egy alkotó megőrizze fiatalságát. Emellett azonban különös izgalmat jelent az az idő. amit az adókocsiban töl. tök el. Az ember beül a mo­nitorok elé, s abban a pilla­natban megszűnik a külvilág, csak az izgatott fiatal arco­kat látom, s a produkciókra koncentrálok. — Ötödszörre újított vala­mit a műsofon? — Most. hogy a kettős ju­bileumot is üljük — ló éve kezdtük, s az ötödik vetél­kedősorozat —, azt mondha­tom, hogy nem elsősorban az új formai megoldásokra tö­rekedtünk. Sokkal inkább az volt a célom, hogy ami az öt Ki miit tud?-ban jó volt, átmentsem és egyesítsem a mostani vetélkedősorozatra. — Milyen a mezőny? — Az átlag az előző négy Ki mit tud? színvonalánál magasabb. Ámi azt bizonyít, ja. hogy hihetetlenül nagy tehetségtartalékksl rendel, kezik a fiatalság. Sok ezer produkció közül került ki az a 126 személy, amely közül, mind a zsűri, mind a közön­ség választhat. — Mikor lesz a következő adás? — Május 24-én, szerdán 20 órakor jelentkezik a Kj mit tud? budapesti élődöntőjé. Úgy érzem. Hogy áz eddigi versenyek közül ez ígérkezik a legizgalmasabbnak. Olyan párok kerültek össze, hogy szinte azonos színvonalú pro. dúkciók megítélésekor, bi­zony főhet majd a zsűri fe­je. Mbst mutatkozik be az első bűvész, s hogy inas-e, vagy már mester azt majd a nézők is elbírálhatják. A Be. ton és a Volvo együttes bizo­nyára óriási beatpárbajt vív majd. Az adás egyik érdekes­sége lesz, hogy az előző Ki mit tud? egyik jeles táncdal. énekesnőjének a húga is „po­rondra” lép. Nevét nem áru. lom el, hogy ne rontsam a meglepetést,' — fejezte be Paulo Lajos a téleVíziő ifjú­sági osztályának rendezője (r. 1.) Termelőszöveí kezetek a torzsgárda kialakításáért A már közismert és egyre népszerűbb ifjúsági takarék- betét nem csak a vállalati dolgozók, de a termelőszövet­kezeti dolgozók körében is egyre nagyobb tért hódit. Mind több termelőszövetke­zeti fiatal keresi fel az OTP fiókjait és köt megállapodást rendszeres takarékoskodás­ra. Ebben az év bén 750 rriég- állapodás. megkötésére ke­rült sor és ezzel jelentősen meghaladta az ötezret az . if­júsági takarékbetéttel . ren­delkezők száma. Nemrég adtunk hírt arról, hogy a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépjavító és Szolgál­tató Vállalat 20 fiatal dolgo­zó részére kötött megállapo­dást ifjúsági takarékbetétben történő rendszeres takaré­koskodásra. melynek egyik legfontosabb célja a törzs­gárda kialakítására irányul. Most arról adhatunk szá­mot, Hogy téfmélőiSzövétiké- zeteink is élnek ezzel a lehe­tőséggel. A csengeri Lenin Tsz 31, a csengerújfaiui Bé­ke Tsz 20, míg a méhtelek! Új Élet Tsz ugyancsak 20 fiattal részéi-e irt alá megál­lapodási. A táz-fiatalok he­lyett a termelőszöveiÍKezetiak fizetik öt éven keresztül ha­vonta rendszeresen á vállalt betétét és az öt év lejárta után a fiatalok „hűségjuta­lomként” megkapják az öt év alatt összegyűlt betétet 5 százalék kamattal és 1 száza­lék prémiummal együtt. A csengeri ÓTP-fiok,riál továb­bi öt tsz vezetősége jelentette be, hogy ifjúsági takarékbe­tétet kívánnak nyitni fiatal tsz-tagok részéi-e. Hasznos módszer ez a ter­melőszövetkezeti törzsgárda kialakítására és követendő példa. , (nemes) Gomba, olcsóbban A nyírbátori, a tiszaberceli és a nyíregyházi erdőkből több, mint 110 kilogramm gombát hoztak a szerdai pi acra. A titokban tartott sze- dőhelyekrői 3—4 kilós kosa­rakkal érkeztek az asszo­nyok. de akadtak olyanok, akik a távolabbi erdőkből 10—15 kilót is hoztak Nyír­egyházára Az esős időjárás megnövel­te a felhozatalt és ennek kö­vetkeztében ugrásszerűen csökkentek az árak. Kedden még 50 forintba került a szegfűgomba kilója, szerdán már 20 forintra csökkent. A nagy „gbmbaszüret” tni- att volt sok dolguk a vizs­gálóknak. Az asztalokra ki­rakott gombák közül első pil­lantásra megismerik a mér­gezőt. Ha túl sok van egy szedésben, engedélyt nem adnak ki. Az igazolás 24 órá­ig érvényes és csak a Búza téri piaci árusításra. Mivel Nyíregyházán csak három gombaszakértö végez vizsgá­latokat, a városi tanács ter­melési és ellátási osztálya még ez évben újabb két dol- gozóját küldi a pesti, 10 hó­napos tanfolyamra. így lehe­tővé teszik, hogy más pia­cokon is árusíthassanak gom­bát. ilyen nagy felhozatal még az áprilisi szezonkezdettől nem fordult elő. Ám délre, a 110 kilós hapi mennyiség­ből még mutatóban sem ma­radt áz asztalokon Pár hét múlva újabb fajták — tinó­ra, vargánya és rókagomba érkezik a piacra a borsodi hegyekből. Sorállás Tejporgyár rekordidő alatt Beszélgetés dr. Soll Istvánnal, a Tejipari Tröszt vezérigazgatójával Nyíregyházán járt és meg­tekintette az egyik legna­gyobb, újonnan épülő sza- bölcsi nagyüzem, a nyíregy­házi tejporgyár meglepően gyorsan haladó építkezéseit dr. Solt István, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója. A megyeszékhely tejipari vállalatának vezetőivel, a nagy — 176 millió forintos — beruházást intéző üj bank, a nemrég létesült Általános Fejlesztési Bank vezetőivel, az építkezést irányító Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat vezetőivel, valamint a terveket készítő ELTERV vezetőivel és terve­zőivel együtt ennek a hely­színi szemlének meglepő volt az eredményé. Közgazdá­szoknak való tanulmány: évtizedé nem volt rá példa, hogy egy hazai beruházás arra a dátumra készüljön el, amikorra megtervezték és ne kerüljön többe, mint ameny- nyi forintra az eredeti tervek szóltak. Kihúztak 50 milliót A szakemberek számára nagyon hasznos volt a hely­színi szemle minden tanulsá­ga. Legfeljebb azon problé- máztak a közgazdászok, hogy ha megépül — márpedig ez év szeptemberében már üzemképes lesz — a napi 150 ezer liter tej feldolgozására alkalmas nagyüzem, lesz-é hozzá elegendő tej, vagy a a szomszédos Borsodból kel­lene hozni, ahol országosan is egyedülállóan alacsony, át­lagosan 1200 literes évi ho­zamú a tehenek termelése. A Kelet-Magyarország munkatársa a látogatás befe­jezésekor beszélgetést kezde­ményezett a Tejipari Tröszt vezérigazgatójával és a sza­bolcsi olvasók nevében vá­laszt kért a fenti kérdésekre. Bennünket is meglepett en­nek a nehezen induló és hir­telen felgyorsult beruházás­nak a pontossága — kezdte tájékoztatását dr. Solt István —, mert a 176 milliós beru­házási összeghez összesen 6 milliónk van a forgóeszközök­höz és ezt a keretet semmi­képpen ném tudjuk túllépni. Ezt meg is mondtuk. A helyi vezetés meglepően gyorsan Az éjjeliőr segélykiáltásra lett figyelmes. Egy kicsit hallgátózott, aztán megin­dult a hang irányába. Elő­ször csak egy sötét tömeget látott, aztán felfedezte az embert is. Egy Trabant ösz- szétört végénél feküdt és csak annyit tudott mondani, hogy egy teherautó elütötte. Az éjjeliőr azonnal orvosi segítségért sietett és a sérült Balkovics Andrást kórházba szállították. Az orvos értesí­tette a rendőrséget és meg­kezdődött a nyomozás. Bal­kovics mindössze arra em­lékezett, hogy elfogyott a benzinje és egy arra jövő teherautót akart mégállítani hogy segítséget kérjen. A ko esi fékezett is, aztán a többi, re nem emlékezett. A rendőrség nagy appará­tussal szállt ki a helyszínre, a Kótaj és Búj közötti or­szágút 12-es kilométerkővé, hez. A Trabanton — azon kívül, hogy a hátulja össze­tört — semmi nyomot nem találtak, amiből következtet­ni lehetett volna a balesetet okozó gépjárműre. Volt azonban egy tehergépkocsi- vezető, aki abban az időben látott egy piros színű IFÁ-t, amelyik Bujon. a mozi mel­lett behajtott egy mellékut­cába. A nyomokat sikerült meg­találni és megállapítani, hogy a tehergépkocsi föld- utakon hajtott el Gyulata­nya irányába, onnan pedig a műúton ment Zajtá’ig. 1 Az IFA kocsit sikerült is meg­találni a buji Uj Élet Tsz és ötletesen küzdött — és küzd — az épitömunka so­rán, az építőanyagok drágu­lása ellen. Mire a terv el­készült, már 230 millió körül mozogtak a költségek. Erre leültek tervezők, beruházók, kivitelezők és több, mint 50 milliót kihúztak a tervekből, vagy úgy, hogy egyszerűsítet­tek — nem kell kastélyt épí­teni egy üzem központjában —, vagy pedig úgy, hogy a meglévő berendezéseket át­vinni tervezték az új gyárba, A másik ötlet az volt — folytatta tájékoztatását a vezérigazgató —, hogy az építkezés meggyorsítása ér­dekében a tejipari vállalat tavaly júniusban magára vál­lalta a bonyolítást is, kiiktat­va ezzel egy mindenképpen lassító partnert. Rengeteg munkát vállaltak magukra. A berendezéseket ugyan pél­daszerű gyorsasággal felsze­reli a dán ANHYDRO-cég, de ezenkívül az egész beruhá­záshoz olyan tények is tar­toznak, mint a kazánház, a villamosenergia-hálózat meg­építése, vízvezeték, szenny­vízelvezetés, gázvezeték, gáz­fogadó állomás, szociális épü­letek, kocsimosó (tejről van szó), tejfogadó állomás, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. Mind megannyi vállalkozó cég, akikkel külön kell tárgyalni. A beruházás gyorsaságának titka ebben az esetben az volt, hogy a tervezők, a beruházó és a kivitelező szót értett egymással. Tulajdon­képpen a hagyományos mód­szerekkel ma lenne lehetőség az építkezés megindítására. És ott állunk, hogy négy hó­nap múlva kezdődik a pró­baüzem. Pénz az első lépcsőhöz Egyébként furcsa, de tény, hogy bizonyos szabályok nem égyértelműen jutalmazzák a gyorsan beruházókat. Az eredeti pénzügyi tervekben csak 38 millió szerepelt idei „elköltésre” — mondta a ve­zérigazgató. — A gyorsulás miatt többre van szükség. Nem volt könnyű, de az ille­tékes szervekkel egyetértés­ben biztosítottuk az idei szükséges 51 millió forintot a 2*8 tehergépkocsija között, amelyen a zajftai gátépítés­nél dolgoztak. A vezetője, Czomba János 34 éves buji lakos azonban azt mondta, hogy ő már este 8-kor lefe­küdt és sehol ném járt a ko. csávái. Nem egészen stimmelt a dolog, mert az IFÁ-n kaia- pácsütósekkel kiegyengetett friss horpadások nyomai lát­szottak. Czomba, miután má_ sok is látták, hogy reggel már hat órakor kalapált és a szobatársak is azt tudták, hogy az éjszakát nem töltőt, te otthon, módosított mese. jén. Elmondta, hogy az egyik közeli községben volt egy lánynál, sőt még a lány nevét is megmondta. A hor­padás pedig úgy keletkezett, hogy visszafelé jövet egy nyulat ütött el és nekihajtott a kerékvetőnek. A legnagyobb meglepetésre igaznak bizonyult a vallo­másnak ez utóbbi része, mert hajnalban valóban egy nyúl. lal állítbtt haza Czomba Já­nos és a munkatársaival együtt még akkor megsütöt­ték. Az is stimmelt, hogy a kerékvetőnek ütközött, csak az nem. hogy nem járt akkor éjszaka buji lakásán. Aznap délután ugyanis Czomba a zajtai italbolt vezetőjénél próbált pénzt kérni és mi­után nem kapott, hazament, hogy az asszonytól kérjen. beruházás első lépcsőjének befejezésére. Tudni kell mindehhez — folytatta —, hogy a tejpor­gyártás egyebek között an­nak a biológiai okokból so­hasem teljesen kiküszöbölhe­tő hullámzásnak a kiegyen­lítője is, ami a téli és nyári tejtermelés között mutatko­zik. Nyáron több tejet adnak a tehenek. Télen kevesebbet. Mit csináljunk a nyári feles­leggel, ha a téli termelést a fogyasztás maximumához igazítjuk? Tejport — ezt mohdja a közgazdaságtan. A tejpor konzervált tej, bármi­kor felhasználható, a mi ha­zánk lakossága már megszok­ta, megszerette, emel­lett exportálható is. Állatnevelésben, tápszerek készítésében hazái és világ­piaca van. Egyetértettünk a megyei vezetőkkel, ami kör ezt a számunkra is jelentős Beruházást égyütt kezdemé­nyeztük. Ahogyan a szabol­csi állattenyésztő telepek ter­melni kezdenek, nagy szük­ség lesz rá, haszna mutatko­zik. Lesz-e elegendő tej ? Ami a mi új gyárunk nyersanyagkérdését illeti, vagyis, hogy lesz-e elegendő tej, ahhoz mindössze három gondolatot szeretnék hozzá­fűzni — fejezte be tájékozta­tását dr. Solt István. — Áz egyik: rémélem, hogy lesz elegendő. A mi új gyárunk két ütemben épül meg. Elő­ször idén szeptemberben kez­di meg üzemét a napi 100 ezer liter tejet feldolgozó tejporüzem. A második lép­cső két év múlva esedékes. Ez a megyeszékhelyet és környékét éllátó, tejet és tej­termékekét előállító, úgyne­vezett városi ellátóüzem. Ez fogja felhasználni a másik 50 ézér liter napi tejet. Bízom benne, hogy a Szabolcs-Szat- már megyei mezőgazdaság, az állattenyésztők adni fog­ják a megfelelő mennyisé­get. Megyei vállalatunk 50 ezer forintos jutalmat tűzött ki a tej termelési verseny győzteseinek. (GNZ) Czomba János egynapi tagadás után belátta, hogy a rendőrség már mindent tud és sokáig úgysem lehet ha- zudozni. Meghajolt a tények előtt, és elmondta, hogyan is történt a baleset. Mikrobusszal mentek Zaj­tára hétfőn reggel Bujról a gátépítéshez a dolgozók. Czomba, a sofőr azonban egész nap ivott, sört meg pálinkát, majd amikor elfo­gyott a oénze és az italbol­tos sem adott kölcsön, kihoz_ ta a telephelyről kocsiját és elindult Bujra. Nyíregyháza közelében még egy gávai lakost is felvett és ketten folytatták útjukat. Búj és Kótaj között — a 12-es ki­lométerkőnél — egy Trabant gazdája integetett, de Czom. ba az ital és a figyelmetlen vezetés hatására későn vet­te észre. 8—10 méter volt köztük a távolság, amikor fékezni kezdett, de a tehera. utó már nem tudott megáll­ni. Kiszálltak, mindketten megnézték a sérültet, még beszéltek is vele, aztán Czomba olyan ürüggyel, hogy orvosért megy, elhajtott. A gávai potyautas még ottmaradt egy ideig, aztán ő is továbbállt, anélkül, hogy segített volna a sérült em­bernek. Czomba arra gon­dolt, hogy a sérült az ütkö­zéskor agyrázkódást is kap­hatott, akkor pedig nem sm., A jó zöldségellátá.s alapja a termelés és az ahhoz szük­séges vetőmagvak idejében való beszerzése. A mennyi­séget és választékot illetően az idén igazán nem panasz­kodhatunk; a nyíregyházi vetőma.gbolt.ban az első ne­gyedévben több, mint két­millió forintos forgalmat bo­nyolítottak le. Arról azonban már nincs statisztika, hogy hogyan, hány órás sorbaállás árán si­került mindez. Azt sem je­gyezték fel, hogy kik hagy­ták ott a sort, s mentek el Debrecenbe, Budapestre ve­tőmagot vásárolni. A Bethlen Gábor utca elején lévő vető­ma ffból t»t huszonegy évvel ezelőtt nyitották meg és ak­kor egy év alatt bonyolított le hatszázezer forintos forgalmat. Most csupán áp­rilisban 576 ezer forint érté­kű vetőmagot adtak el. A bolt azóta sem bővült, az el­adók száma sem növekedett. Hiába i.s lennének többen, nem férnének. Naponta hét—nyolcszáz ember vár órákat a csúcs- időszakban, pontosan akkor, amikor minden perc dráea, mert a magot várja a föld. Ha késik a vetés, megsínyli a növény, kevesebb lesz be­lőle a piacon, drágábban ,iut hozzá a fogyasztó. És foly­tathatnánk még a sort. ígv, tovább. Áz érveké', nmei vek azt bizonyítják, hogy hu­szonegy év után elengedhe­tetlen szükség van már a nyíregyházi vetőmagból! bő- vílésére. ■ S mint ahogy az igény is süt-gét, a megoldás is régi téma. A vetőmagbolt szom­szédságában van egy ugyan­olyan nagyságú helyiség, amelyben a gyógyszertár- közpent rendezett be labo­ratóriumot. ahol gyógyszerek vizsgálatát végzik. Nem két­séges : erre szükség van, de ezt a munkát bárhol má­sutt, akár a kórházban is, jobb feltételek mellett gya­korolhatnák. s ezt a helyisé­get átadhatnák á vetőmag­ból1 nak. természetesen megfelelő „ellenszolgáltatással", amely­ben az illetékesek — a Nyír­egyházi ÁFÉSZ, a gyógyszer­tárközpont és a tanács el­látás-felügyeleti osztálj’a — megegyéznénék, kooperálhat­nak. Lehetőleg most. a kez­dődő holtszezonban, hogy jö­vőre. a vétőmagvásárlás kez­el elére már ne állnának hosszú sorokban nap. mmt nap a vevők a bolt előtt. Hi­szen a jó gyógyszerre iS szükség van. de az olcsó, á betegséget sok esetben meg­előző természetes vitaminok­ra még inkább.1 Tóth Avid lékszik a beszélgetésre, még akkor sem, ha ismerik egy­mást. Valóban minden így tör­tént. Balkovics András rövid ideig tudott beszélgetni, az­tán elvesztette eszméletét és se,minire sem emlékezett. Czomba pedig — n*int aki jól végezte dolgát — haza­ment pénzért, majd toldata. kon kerülgetve visszament Zajtára. Útközben ütötte el a nyulat és akkor hajtott ne. ki a kerékvetőnek. Áz eset hétfőn éjszaka történt és kedden éjjel előzetes letar­tóztatásba helyezték súlyos testi sértést okozó, majd ál­dozatát segítségnyújtás néi. kül cserbenhagyó gátlástalan gépkocsivezetőt. Hogy történhetett meg mindez? Csak úgy, hogy a bujiak zajtai telephelyén a legminimálisabb ellenőrzés sincs meg. senkinek nem tü. nik fel, hogy éjszakara ..el­kötnek” egy kocsit a helyé­ről és csak reggel viszik vissza, nem is beszélve a 28 gépjármű műszaki állapotá­ról. Literszámra folyik el a gázolaj és szinte egyetlen ko. csín sincs tanksapka, így ál­landó a tűzveszély. Most Czomba Jánost közlekedési vétségért a bíróság felelős­ségre vonja. De vajon ki von_ ja felelősségre azt, vagy azo­kat az emberekét, akik oda sem figyelnek, ha egy gép­kocsivezető ittasan, fekete fuvarokat bonyolít le, akkor amikor éppéti akarja? „Elkötötte'' az IFÁ-t...

Next

/
Thumbnails
Contents