Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-18 / 115. szám
xxix. Évfolyam. 115. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1972. MÁJUS 18, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL# Vezetők az első vonalban (3. oldal) Űjabb vasútkörzelesitések megyénkben (5. oldal) Korunk mezőgazdasága (4. oldal) A belgrádi magyar—román EB-mérkőzésről jelentjük (7. oldal) Két éve — a nőkért Májusban két esztendeje, hogy a párt és a kormány nőpolitikái határozata napvilágot látott. Annak idején a SZOT is részt vett a nőhatározat kidolgozásában, ajánlásainak elkészítésében. Nemrégiben a nőbizottság vezetőinek, munkatársainak segítségével számba vette: milyen lépések történtek az országban a nőhatározat megszületése óta. Az összesítő felmérés valamennyi szakszervezet és SZMT, SZBT elnökségének írásos állásfogalása, a SZOT osztályainak és a SZOT nőbizottságának értékelései, tapasztalatai alapján készült. A határozat egyike azoknak a döntéseknek, amely azonnal és a társadalom szinte minden rétegében, de különösen a munkások és a dolgozó nők körében egyetértésre és megértésre talált. Ez adta azután a fő „hajtóerőt” a végrehajtáshoz is. A vállalatvezetők a legtöbb helyen vezérigazgatói, igazgatói utasításban — egyetértésben a szakszervezetekkel — meghatározták a fontosabb tennivalókat. Bérezés, munkakörülmények, nők szakképzése, egyedülállók, nagycsaládosok erkölcsi és anyagi támogatása, éjszakai műszak könnyítése, gyermekintézmények fejlesztése — ezek voltak a legfontosabbak. Most, két év elteltével látható: általában nagyobb te- -ret és súlyt kaptak a gyorsan megvalósítható szociálpolitikai intézkedések, mint a sokoldalú, nagyobb politikai és szervezési erőt kívánó tevékenység. Jóformán országos akcióvá lett — például —, hogy a sokgyermekes családok évente egyszer, vagy kétszer anyagi támogatást kapnak. A könnyűiparban, az élelmiszeriparban sok helyen kiterjesztették az üzemétkeztetést, lehetővé tették a meleg vacsora hazavitelét, a korábbinál valamivel több családos üdülési lehetőséget is teremtettek. A munkahelyek többségében megvizsgálták az eltelt időszakban a nők bérezését. Például: számba vették a kategóriabérek, az időbérek és a személyi besorolások aránytalanságait. Mi tagadás: sok vállalati és szakszervezeti vezetőt még mindig meghökkentettek a tapasztalatok. 200—500 forintos különbséget találtak az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők bére között. Ezután iparáganként sok helyen felemelték a legalacsonyabb béreket 1200, illetve 1500 forintra. Egyéb bérintézkedésekre is sor került, így a tavalyi bérfejlesztés idején a legalacsonyabb bérkategóriákban 10—20 százalékkal emelték a nők fizetését. igen nyomatékos ajánlása volt a nők helyzetére vonatkozó határozatnak az éjszakai műszak megvizsgálása és esetenkénti korlátozása. Mivel — például a textiliparban — jelenleg nincs lehetőség az éjszakai műszak teljes megszüntetésére, a szombat éjjeli műszakok számának korlátozására törekedtek. (Mellesleg: gyakori, hogy maguk az asszonyok sem kívánják az éjszakai műszakok teljes megszüntetését, főleg gyermekelhelyezési, és egyéb problémáik miatt.) Megvizsgálták a gyermek- intézmények bővítésének lehetőségeit is. Az óvodák, bölcsődék, a napközis étkeztetés Brandt győzelme a ratifikációs vitában A bonni parlament a szovjet—NSZK és a lengyel—NSZK szerződések mellett szavazott Szerdán délután pontosan 14 órakor ismét összeült a nyugatnémet szövetségi gyűlés, hogy folytassa a keleti szerződések ratifikációs vitáját és még a nap folyamán szavazzon e szerződések életbe léptetéséről. Nem sokkal a parlament összehívása előtif fejezte be tanácskozását a CDU—CSU frakciója és hosszú (másfél napos vita után) úgy döntött, hogy egységesen tartózkodik a ratifikációs szavazástól. A frakcióban csak egy kis csoport (a revansisták képviselői) foglalt csupán úgy állást, hogy nemet mond a szerződéseknek. A szerdai parlamenti ülés első szónoka a kormány- koalíció nevében a szociáldemokrata Carlo Schmid professzor volt, aki méltatta a szerződések történelmi jelentőségét, és kérte a szövetségi gyűlés pozitív állásfoglalását. A szabaddemokrata frakció nevében Wolfgang Mischnick, az FDP-frakció elnöke ugyanezt az óhajt tolmácsolta. Az ellenzék nevében Kiesinger volt kancellár bejelentette, hogy a CDU—CSU képviselői „nagy jelentőséget tulajdonítanak” a politikai pártok közös parlamenti nyilatkozatának és a nyilatkozatra igennel szavaznak. A szerződések megbuktatását is kerülni akarja az ellenzék — mondotta Kiesinger — és ezért a szavazástól tartózkodni fog. Ezt a közös parlamenti nyilatkozatban elfogadott elvek alapján teszi — mondotta. Schütz nyugat-berlini főpolgármester a szerződések fontosságát a nyugat-berlini rendezés életbelépésének szempontjából világította meg. A kormány nevében felszólaló Scheel külügyminiszter rámutatott, hogy a szerződések ratifikálásával pontot kell tenni a múlt lezáratlan 'kérdéseire és meg kell alapozni a biztosabb jövőt. Külön kitért a két szerződés nemzetközi jelentőségére és kinyilvánította : országa érdekelt egyrészt az európai biztonsági és együttműködési konferenciában, másrészt az európai kölcsönös csapatlétszámcsökkentési tárgyalások megtartásában. Hitet tett az NSZK nyugati szövetségi politikája mellett és külön kiemelte az NSZK és az Egyesült Államok szoros szövetségét. Nixon amerikai elnök jövő heti moszkvai útját o^yan lehetőségként értékelte, amely módot nyit a konfrontációt felváltó együttműködés kialakítására és óva intett ebből a szempontból is a keleti szerződések elutasításától, ami szavai szerint megnehezítené' Nixon küldetését. Bejelentette, hogy kormánya a parlamenti pártok közös nyilatkozatát az NSZK hivatalos okmányaként juttatja el a Szovjetunióhoz. A nyilatkozat létrejötte Rainer Barzel erőfeszítéseinek is tulajdonítható — fejtette ki — sajnálattal jegyezte meg — amit a szélső- jobboldali padsorokban kisebb zajongás fogadott, hogy Barzel törekvéseit saját pártjában nem honorálták kellőképpen. Scheel szavai után név szerinti szavazásra bocsátották a szovjet—nyugatnémet szerződést. A szerződést a koalíció 248 képviselője szavazta meg, nemmel szavazott tíz és 237 tartózkodott. A - nyu^t- berlini képviselők is leszavaztak (bár szavazatuk nem számít bele az eredménybe), közülük 12 mondott igent és tízen tartózkodtak. Ezután a képviselők a lengyel—nyugatnémet szerződésről kezdték meg a szavazást. A parlament ezután 248 szavazattal elfogadta a lengyel —nyugatnémet szerződést is. A szavazatarány itt annyiban módosult, hogy a nemmel szavazók száma 17 volt, a tartózkodóké pedig 230. Összesen 495 képviselő adta le a voksát. A nyugat-berliniek közül ismét 12-en mondtak igent, tízen pedig tartózkodtak. ★ A Bundestag szerda délutáni ülésén, a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés megszavazása után, a kormánykoalíció és az ellenzék parlamenti csoportjai által közösen kidolgozott határozatról is szavazott. 491 képviselő igennel szavazott, 5-en tartózkodtak a szavazástól. A szerződések most második olvasásban a parlament felsőházának szerepét betöltő szövetségi tanács elé kerülnek, és ha ez sem emel kifogást ellenük, Heinemann elnök aláírásával szentesítheti őket. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: A részletes tudósítást megelőzve, természetesen gyorshírben jelentette az MTI bonni munkatársa szerdán kora délután: a bonni Bundestag ratifikálta a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződést. Nyilvánvalóan gyorshíre volt ez a világ minden jelentősebb hírügynökségének. Feltehető, hogy sok rádióállomás műsorát megszakítva, azonnal bemondta az eseményt, mert vitathatatlan, hogy egyike ez a második világháború óta (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János fogadta Jakubovszkij marsallt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta a hivatalosan hazánkban tartózkodó 1. I. Jakubovszkijt, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A látogatáson jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Előadások 1 millió résztvevővel Ülést tartott a TIT megyei elnöksége Ebben az évben tartják a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VI. küldöttgyűlését, ahol négy ev ismeretterjesztő munkájáról adnak számat. Az ősz folyamán sorra kerülő országos eseményt megelőzően májustól június közepéig járási közgyűléseken vitatják meg a társulat munkáját, majd a nyár végén lesz a megyei küldöttértekezlet. A számvetésre készülődés jegyében foglalkozott a TIT megyei elnöksége május 17-én a négyéves munkával és a járási, közgyűlések előkészítésével. Megállapították, hogy 1968 óta számszerűleg és tartalmilag is továbbfejlődött megyénkben az ismeretterjesztő tevékenység. Évente, több mint négyezer, 1971-ben csaknem 4500 ismer elterjesztő, előadást tartottak a megyében. Ez év első felében is mintegy 2500 előadást bonyolítanak le, s így a négy év folyamán több mint 21 ezer előadással vették ki részüket a művelődési programokból, melyeken az év végéig 1 milliónál több szabolcsi vett, illetve vesz részt. Az .ismeretterjesztés űj vonásaira jellemző, hogy az előadások ötven százalékát szervezett szabadegyetemi sorozatok alkották. Tartalomban a saákoisztá- lyok által szervezett változatos programok lebonyolításában is fejlődést hozott az utóbbi négy év. A hagyományos témakörük mellett nőtt a közgazdasági, jogi, ifjúsági es nőpolitikái, a világnézeti, a hazaíiságra és a honvédelemre nevelő, a szocialista erkölccsel összefüggő előadások, szabad egy etemek népszerűsége. Közelebb került az ismeretterjesztés a megye gazdasági életével, termelésével összefüggő problémákhoz is. Külön szabadegyetemi sorozatot szerveztek az üzemekben, tsz-skbm, gazdaságokban. A négy év alatt elhangzott előadások ölvén százalékát a mezőgazdasági lakosság körében tartottak meg. Több új vonással gazdagodott a TIT munkája az utóbbi években. A munkások szakmai műveltségének gazdagítását szolgálnék a műszaki rajztanfolyamok és az egyszerű • műszaki -ismereteket nyújtó előadás-sorozatok. A korábbi ...évekhez ■ viszonyítva , jobban. igyekeztek kielégíteni a széles körben mégnyilvánuló nyelvtanulási igényeket. Több intenzív módszerű idegennyelv-tanfolya- mot szerveztek. A TIT. az egyik gazdája a főiskolával együtt a magyar nyelv ápolását segítő anyanyelvi rendezvényeknek is. Sikerült tartalmasabbá tenni az IBUSZ-szal közösen szervezett országjáró kirándulásokat is. amelyeken a szabolcsiak tízezrei ismerkedtek országunk legszebb a lkotásai val. m űem lék ei v el. Szabad szombat Vietnamért a MEZŐGÉP üzemeiben A FAO-vezetök látogatása megyénkben Hetekkel ezelőtt a magyar nép megdöbbenéssel és felháborodással fogadta, hogy az amerikai légierő ismételten bombázza a VDK városait, s a terrortámadás áldozatai, a békés lakosság, köztük számtalan gyermek. A közvélemény nagygyűléseken fejezte ki tiltakozását, ugyanakkor biztosította szolidaritásáról a hős vietnami népet. Szabolcs-Szatmár megyében is sokan tiltakoztak. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat dolgozói akkor a szofejlesztése ma már nem is csak gazdasági és szociálpolitikai kérdés, hanem elsősorban társadalompolitikai ügy. Tanácsi és üzemi összefogásból az ország különböző helyein kezdődlek olyan építkezések, amelyek eredetileg nem szerepeltek a negyedik ötéves terv célkitűzéseiben, előirányzatában. Jól segítette ezt az akciót a Pénzügymilidaritás jegyében vállalták, hogy szabad szóm,hatokon vietnami műszakokat tartanak, s az arra a napra jutó munkabérüket felajánlják a terrorbombázástól szenvedők megsegítésére. A vállalat 9 gyáregységében tartottak eddig vietnami műszakot, s a szolidaritási számlára átutalható összeg már több mint százezer forint. A nyíregyházi gyáregység dolgozói e hónap végén tartják más nyíregyházi vállalatok dolgozóival együtt a vietnami műszakot. nisztérium 40/1970. számú rendelete, amely hosszú huzavona után végre lehetőséget adott az anyagi erőforrások egyesítésére. A gyáraknál, vállalatoknál bizonyos „óvatoskodás” érezhető, ha számolniuk kell a hosszabb időre szóló feladatokkal, amikor gazdasági fejlesztési tervükbe be kell építeniük a szükséges intézkedéAz elmúlt napokban az Egyesült Nemzetek Szervezetésiek mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó szerve, a FAO európai vezérigazgató-helyettese Andrea de Vajda, egy amerikai és két holland szakértő kíséretében a megye néhány vízgazdálivodási kérdéséről tájékozódott. A Felső-Ti&za-vidéki Vízügyi Igazgatóság tevékeny ségér ől, valamint a Nyírség megépített és tervezés alatt álló tározóiról dr. Szeifert Gyula igazgatóhelyettes főmérnök, a tervezett !és építés alatt álló, beregdaróci drénezésről sek részeit. A nők képzésének fejlesztése — például — lassú, szervezése ma sem megfelelő. Hasonlóképpen nehézkes és lassú az előrelépés a munkakörülmények javításában, a vállalati szociális ellátottság fejlesztésében. (A kereskedelemben például változatlanul nehéz terheket kell cipelniük a nőknek, a gépesítés minimális.) dr. Szabó László, a műszaki egyetem adjunktusa tájékoztatta a vendégeket. A szakértők és a kíséretükben lévő szakem berek dr. Járányi György, a keszthelyi mezőgazdasági egyetem tanszékvezetője, Soltész József OVH főosztályvezető, Pusztai Pál főmérnök és Mudri Sándor főosztályvezető megtekintették a két nyírségi tározót és a beregdaróci termelőszövetkezet drénezését. A tájékoztatók és a hallottak, valamint a szakmai vita után a vendégek hasznosnak minősítették a bemutatott tevékenységet. A SZOT nőbizottsága szerint: „A nőpolitikái határozat végrehajtása nem tekinthető kampányfeladatnak. ^Hosszú esztendők következetes, a tennivalókat rendszeresen. számon kérő munkájára van szükség, hogy minden illetékes terület, szerv teljes felelősséggel hajtsa végre a dolgozó nők érdekében megszületett határozatot'’. Külön gondot fordít a TIT megyei elnöksége a megye ta- nyavilágában végzendő ismeretterjesztésre, melyet két gépkocsival látnak el, az előadókat, a szemléltetőeszközöket, filmeket viszik el főként a nagykállói, a. nyíregyházi járás és a megyeszékhely tanyavilágába. A négy év során növekedett az egyegy előadáson részt vevő hallgatók száma. A. régi törekvés is mindjobban megvalósul: az előadások nagy részét képpel, filmmel és más eszközökkel teszik színesebbé, érdekesebbé. A megyében január óta tart a TIT-tagok tagkönyvcseréje, amely nem pusztán formaságokat jelent.,, hanem a tevékeny', állandó előadói gárda számbavételét is. A jelenlegi adatok szerint 700 rendszeresen tevékenykedő tagja van a szervezetnek. Közülük 250 —300-an tíz, tizenöt éve végzik az ismeretterjesztést. A TIT-tagságnak egvharmada fiatal, 35 éven aluli, a legnagyobb arányban a pedagógusok vesznek részt a munkában, majd az agrár, az egészségügyi, a jogi és a műszaki értelmiség következik. A TIT megyei elnökségének szerdai ülésén határoztak arról is, hogy a több éve jól dolgozó tagokat emléklappal és plakettel j utalmazzák. VILÁG PRO LETÁRJAI,EGYES0 LJ ETEK I