Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám

1972. május 17. KELET-MAGYARORSZA6 5. oldal IEGYZET Orvos és beteg Alig van érzékenyebb, min­dennaposabb pontja az em­beri kapcsolatoknak, mint az orvos és a beteg közötti vi­szony. Ezt nem csak olyan adatok teszik hitelessé, — mint hogy egy év alatt a me­gyében a körzeti orvosok 2,8 millió beteget vizsgáltak meg, láttak el. Nem lebe­csülendő a számokkal kife­jezhető tartalom sem, de ke­veset mond arról: vajon hány esetben állt egymás mellett orvos és beteg — mint két egymásra utalt, ba­rátként — és hányszor ke­rült sor perpatvarra, a bete­get éppúgy, mint az orvost megviselő viszálykodásra. Egyesek szerint talán soha­sem lesz ideális, meghitt kap­csolat orvos és beteg között. Aztán jönnek az érvek; a beteg felhangolt idegállapota, többször ideges tünetei, az orvosok túlfeszítettsége, a rendelők napi hatvan—het­ven fős betegforgalma, az egy betegre jutó 3—4 perces vizsgálati idő. És még sorol­ják tovább érveiket, azok, akik utópiának tartják az or­vos és beteg közötti egészsé­ges emberi kapcsolatokat. Szerencsére az élet gyakran bizonyítja, hogy a gondok ellenére is az esetek többsé­gében általában kielégítő a kapcsolat, de az sem vitás: sok még a tennivaló. .. Erről szóltak őszintén a . közelmúltban megtartott körzeti orvosi megbeszé­lésen részt vevők is. Jó volt hallani, mennyire a betegek szemszögéből né­zik a körzeti orvosi munka javításának feladatait. Nem hallgatták el a betegek szem­léletében felbukkanó hibá­kat sem, az esetenkénti bi­zalmatlanságot. a gépek és műszerek iránti kultuszt, amivel a körzeti orvos rende­lőjében kevésbé elégitheti ki a beteget. Elmondták javas­lataikat, hogyan lehetne ní- vósabbá tenni a vizsgálato­kat, javítani a legjobban, rá- " szoruló 'körzeti rendelők fel­szereltségét. A helyben Is el­végezhető egyszerűbb labora­tóriumi és más vizsgálatokat, gyógyítómunkát ők is jól ellátnák, hogy ne kelljen a beteget fárasztani szakrende­lőkbe, olyan betegséggel, amit a körzeti orvos is meg tud gyógyítani. Több hasznos javaslat, vé­lemény megfogalmazódott, köztük a körzeti orvosok in­tenzívebb továbbképzése. Egy sor olyan ártalom is éri a dolgozókat, például a vegy­szerek elterjedésével a tsz-ekben, amiről keveset ta­nultak az egyetemen. Azt is szóvá tették, hogy nagyobb megbecsülést, elismerést vár­nak a körzeti általános or­vosok az orvos társadalom tói. Ez a betegek szemléletét is jó irányba formálná, hiszen ha azzal engedik haza: „ezt már a körzeti orvos is el tud­ja látni”, az árt a körzeti or­vosi tekintélynek, a b» > et is eltávolítja, mintsem köze­lítené. .. A megbeszélés magva — az elmondottak mellett is — az volt: hogyan lehetne az orvos és a beteg kapcsolatát tovább javítani, emberköze­livé tenni a néhol papírízűvé, receptírássá váló körzeti or­vosi munkát. A betegforga­lom kétségtelenül nagy, a körzetek — különösen a ta nygvtlágban — fárasztó erő P’-óbák elé állítják az orvost. Még=“m erre hivatkoztak a felszólalók. — „Akik erre a munkára vállalkoztak, tud ták mit vállalnak”. — mond­ták Sokkal inkább az orvoc eevéniséeében reilő. ného k;aknázat,lan 1 ehe1 őségét bo­gozták. amely a körzeti or vos hallatlan előny». Környe­zetében együtt él betegeivel ismeri családi, munkahelyi szociális hátterét. Ezzel az előnnyel nem rendelk°z.ik S7»kr»nci»lő-holi vagy kórhá­zi kolléga. A beteg személyi síének megismerése óriác e’őnv a bet00ség mesállaní ti»» gyógyítása szerrmontiá- tál De azon túl is. Ember1 és — mondiuk ki — politi­kai közéleti haszna is felmér- heteTen. Az emberek olvko- azon mérik le rendszerün’- gond-^-,kodásét. emberiessé­gét. hogyan bántak vele — többek között — az orvosi rendelőben. Páll Géza A sütőipar becsülete Intézkedések a jobb kenyérért „Mi eleget teszünk hi­vatásunknak és továbbra is törekszünk arra, hogy ki­fogástalan legyen a mun­kánk, hiszen kényes árut ké. szítünk, amire különös gond. dal kell vigyázni. Csak azt kérjük az igazgató elvtársiéi, hogy becsüljön meg bennün­ket. Amúgy is küzdenünk kell a társadalmi megbecsülésért. Ha üzemen belül sem kap­juk meg, hogyan várjuk kül. ső, a mi munkánk igazi ne­hézségeit nem egészen értő emberektől. Egyébként azt javaslom, hogy minél többször küldjük szocialista brigádjainkat ta­pasztalatcserére. A brigád­vezetőket pedig az eddiginél jóval többször hívjuk össze és foglalkozzanak velük a vezetési, • emberekkel bánási módszerekről.” Ezt a rövid hozzászólást Szanyi József mondotta el Dombrádon a sütőipari vál­lalat helyi üzemében. Sza­vait Molnár Bélához, a válla­lat új igazgatójához intézte, akivel ebben a minőségben ezúttal találkozott először. 4 kölcsönös bizalomért Szanyi József hozzászólásé, val együtt összesen hatvan­négy dolgozó mondta el véle. menyét egy hónap alatt a vállalat termelési tanácsko­zásain. Ilyen érdeklődés már régen volt tapasztalható a közös ügyek iránt. Kicsit ért­hető is: most találkoztak elő. szőr az új igazgatóval. Molnár Béla a malomipar műszaki vezetőjéből lett a sütőipari vállalat igazgatója. Talán a két rokon szakma közös tudnivalóinak ismerete — és a kétfajta munkás, a molnár és a pék rokon jel­lemrajzának tudása —. okoz­ta, hogy nem kezdett „új seprűként” dolgozni, vagyis változtatni, felforgatni a sokat bírált vállalat meglévő szer­kezetén, ügyein. Első dolga az volt, hogy megszervezte a dolgozókkal való találkozást. Ez nem is könnyű dolog volt. Ugyanis a vállalatnak — amely a megye több mint fele lakosságának, 320 ezer embernek a kenyérellátásáért felelős, 11 városban és köz­ségben összesen 20 üzeme van. Az élső negyedévet érté­kelő, a további munkát meg­szabó, a munkavédelemtől a problémák feltárásáig sok témát felölelő tanácskozások tehát egy hónapig tartottak. Ujfehértótól Záhonyig és Ti- szadobtól Balkányig. Ezeken hangzott el a re­kordmennyiségű, hatvannégy felszólalás. Az új igazgató örült neki. Csaknem mind­egyikből -műszaki intézkedé­sek születtek. Mi is figyelemmel kísértük ezeket a tanácskozásokat. Most, a megyei méretű vita- sorozat befejezése után együttesen értékeljük a vál­lalat igazgatójával. dr. Bartha Lajos főmérnökkel és Molnár István főkönyvelővel. Lyukas liszles/sákok Legtöbb kifogást Deme- cserben tettek szóvá. Négy napig nem volt morzsa. Az induló kovászok szakszerűsé­gét kifogásolták. (Egy gép­kocsivezetőt megdicsértek, mert 100 ezer kilométert fu­tott főjavítás nélkül). Hi­ányzott a megfelelő mérleg. Mindebből intézkedések szü­lettek. (Az igazgató az első látogatás óta már háromszor járt a demecseri üzemben, személyesen ellenőrizni, meg­tartották-e az új intézkedé­sek előírásait.) Egy asszony a nagykállói üzemből az egyik vezető mo- dortalan hangját rótta fel. Nagyon sokan tették szóvá, hogy a járatokat jobban szervezzék meg, mert van, ahol állnak a gépkocsik, s van, ahol mértéktelenül sok túlórára kötelezik a szállítás­ban részt vevőket. Bogár János a liszt minő­sége ellen emelt kifogást. (Jól tette, egy éppen a ma­lomiparból érkezett igazgató­nak.) Hódi Sándor, új beosz­tást javasolt a fiatal szak­munkásoknak: kettesével osszák be őket a jó szakem-' berek mellé. így hatékonyabb lesz a képzésük. (A kenyér: társadalmi kérdés is nálunk, ennek értését jelezték a fel­szólalások.) Lehetetlen, még csoporto­sítva is felsorolni a hozzáér­tést és a munkájuk szerete- tét jelző javaslatokat. A hi­bás mosdórózsáktól a kilyu­kadt liszteszsákokon át a ta. pasztalatcserék fokozásáig majd mindenről szó esett, ami a vállalat vezetőinek is problémát okoz és nem is egy felszólalásban épp a megoldó ötlet volt. Ij kezdeményezések Mindhárom vezető egyér_ telműen mondja: a dolgozók bizalma és lelkesedése ered­ményezte, hogy az eddigi 200 ezer napi sütemény he­lyett máris 20 ezerrel több készül a vállalat üzemeiben. (A két új kenyérgyárral együtt jelenleg napi 10 va­gon kenyeret termelnek, ami elosztva a 320 ezer lakossal, .megfelel a fejenkénti orszá­gos átlagnak, 35 dekának. Viszont a süteményfogyasztás országos átlaga lakosonként napi egy darab. Most, ezt szeretnék utolérni, mert itt még a 220 ezerrél is alatta vagyunk Szabolcsban.) Hogy a sütemény ne ösz- szetörve érkezzék a fogyasz­tóhoz, ahhoz is a dolgozók adták az ötletet. Forrón, százasával a kocsiba szá­molva, összetörik. Most szál_ lítás előtt kissé lehűtik. így ropogósán friss marad. Ugyancsak a dolgozók ja­vaslatára hozzákezdenek az úgynevezett főtt-sült perec gyártásához, amit a szabol­csiak legföljebb egy buda­pesti színház büféjében kós­tolnak meg. (Kevesen tudják, hogy a perec azért finom, mert sütés előtt megfőzik.) Az új igazgató szigorúan ügyel a dolgozók megbecsü­lésére. Máris intézkedik a szállítás jobb megszervezésé­ről. Szigorítja az ellenőrzést a minőségnél, (a lisztnél is), új laboratóriumi felszerelések _ kel látják el a két nagy új gyárat. A vállalat három új üzem létesítésére nyújtott be pályázatot, illetve nagy­arányú rekonstrukcióra Bal- kányban és Záhonyban. Ver. senyez a tiszavasvári új üzem létesítéséért is — ahol erős versenytársai is akad­nak. Megvásárolta a világ legkorszerűbb francia be­rendezését egy TRANSVAP II. nevű francia licencet, il­letve második példányát. (Az első már jól bevált a ma­gyarországi Velencén.) Jó alapanyag, gyors szállítás, gondos ellenőrzés, jó műsza. ki felszerelések, ez a jó ke­nyér titka — állapítják meg a vezetők, akiktől búcsúz­nunk kell. Gesztelyi Nagy Zoltán Tizenöt éves a rakamazi takarékszövetkezet A tacpai és nagyecsedi után ezelőtt 15 évvel, 1957. április 7-én százharmincán Rakamazon is megalakították a takarékszövetkezetet. Karpács István alapító, egyben az alakulástól igaz­gatósági tagja a szövetkezet­nek. — A Vöröshadsereg utca 50. sz. alatt béreltünk egy 4x4 méteres helyiséget. Az igazgatóság és a felügyelő bi_ zottság tagjai — együttes ülések alkalmával — nem fértek el az irodában. Kiül­tünk az iroda előtti árok­partra. Igaz nyár volt... Az alapításban részt vevő Jármy László, Kassai József, Sz. Nagy László, Beregnyei Miklós és sok társuk nem gondolták, hogy másfél év­tizeddel az alakulás után Ra_ kamaz lesz az ország sok te­kintetben legjobb és leg­nagyobb takarékszövetkeze­te. A működési terület 7 köz. »égében: Rakamazon. Tisza- nagyfaluban, Tímáron. Ti- szaeszláron. Szabolcsban, Nyírteleken és Tiszalökön 28 ezer 200 ember él. A lakos­ság 36 százaléka takarókszö. vetkezeti tag. A 7 községben 5 üzletház működik. A ra- kamazi, nyírteleki és tisza- eszlári üzletházak valóban korszerűek, kulturáltak. A III. ötéves tervidőszak­ban a gazdasági növekedés a megelőző 10 év háromszo­rosára gyorsult. A lakosság pénzbevételei ez idő alatt — Tiszalök kivételével — 155 millióról 220 miliő forintra emelkedtek, Egy főiskolai szakdolgozat szerint az egy családtagra jutó jövedelem a szellemi dolgozóknál 15 ezer 990, a munkásoknál 15 740. a parasztoknál 11 075 forint. Az 1966. évi 17 millió fo­rint betétállomány 1972. el­ső negyedév végére 55 mil­lió forintra emelkedett. 1966-ban 3487, most 8770 tagja van a szövetkezetnek. A befizetett részjegyek ősz. szege ez idő alatt 349 ezerről 1 millió 944 ezer forintra nö­vekedett, 1966-ban 7 millió, most .25 millió forint a kői. csönállomány, ennek 41 szá­zaléka építési kölcsön. Siroki Józseftől, 1960. már­cius 15-én vette át az igaz­gatóság elnöki tisztet és Kö­der Tibornétól a szakszerve­zeti bizottság titkárától hall. juk: — Most 2—3 évig arra törekszünk, hogy az egyéb­ként is jó általános és szak. mai műveltséget tovább nö­veljük. Egy-két dolgozónk le. velező úton elvégzi a szám­viteli és pénzügyi főiskolát. Az egységes szövetkezeti tör­vényből következő szövetke. zetpolitikai feladatok meg­oldása, a belső mechanizmus korszerűsítése megannyi gond. Az erőgyűjtés évei után pedig követjük a ki­sebb falvainkból elvándorló tagjainkat. Nem titkolt szán. dákunk, hogy az ÁFÉSZ-ek és lakásszövetkezetek támo. gátasával Nyíregyházán is megjelenjen a takarékszövet­kezeti mozgalom. (Péter) Parfé és konzervíagylalt A szabolcsi vendéglátás „könnyű ételei" A Nyíregyháza Vendéglátó. ■ ipari Vállalat három üzemé, ben a fagylalt-, a cukrász— és a hidegkonyhai üzemben megállás nélkül dolgoznak az emberek és a gépek. A fagylaltnak most kezdődik a csúcsidénye, a friss cukrász- sütemények szinte percek alatt elfogynak a boltokból, presszókból, de ami a hideg- konyhai készítményeket illeti — nos, azokat még meg kell ismertetni és szerettetni a szabolcsiakkal, : , Sorállás Hosszú, türelmes sorok álldogálnak mindennap az Omnia presszó bejáratánál, az utcai fagylaltárusítók ko­csijait fiatalok és idősebbek egyaránt körbeállják. Jól­esik a meleg, fülledt időben az a pár hideg gömböcske. Ebben az évben nem lehet panasza sem a „fagyiraj on- göknak”. sem a vendéglátó­ipari vállalatnak a jó időre. Már februárban megkezdő­dött az idény az Omniában és az Annában, igaz, hogy ez utóbbi presszóban télen is ehettünk fagylaltot. Az üzemben mindennap szállításra készen várakoz­nak a különböző tej és gyü­mölcs alapanyagú készítmé­nyek. Ha nem győzik az ira. mot, előkerülnek a két part­nervállalat — a Szegedi Kon­zervgyár és a nagykozári szövetkezet konzervfagylalt- jai. Kezelésük egyszerű, gyors és higiénikus. A kész sűrítmények hígítás után már a fagylaltgépbe önthetők. így érthető, hogy a presszók nyi. tás tói zárásig friss és válto­zatos adagokat kínálhatnak. A konzervíagylalt alkalma, zásával a nagyipar erre a te. rületre is „behatolt” és talán a jövő útját is meghatározza a fagylaltgyártásban. Nem felejtkezhetünk meg a finom fagylaltkülönleges­ségről, a parféról sem. Egye­dül a Hotel Szabolcsban ké. szítik, házi recept szerint. Sütemények A vendéglátóipari szakem. berek azt tartják, hogy ami­kor a fagylalt és a gyümölcs megjelenik a piacon, keve­sebb cukrászterméket fo­gyasztunk és vásárolunk. Ez bizonyára így is van, de a napi rendeléseknél nagyobb visszaesés nincs. A központi termelőüzem, ben két műszakban készítik a linzereket, a kelt tésztákat, Rágógnmi és konyhakés Szurkálás — játékból Ha súlyában nem is, de kö­rülményeiben a legritkább esetben előforduló emberölé­si kísérletet tárgyalt a na­pokban Nyíregyházán a me­gyei bíróság dr. Rajka Sán­dor tanácsa. Ezt is épp úgy, konyhakéssel követték el, mint a többit és ez a kés is életveszélyes sérülést okozott, de az ok és az előzmények me­rőben másak a többinél. Régi szokás a Nyírbogdá- nyi Kőolajipari Vállalatnál, hogy a csőszerelő műhely dolgozói eldugdossák egymás szerszámait, munkaeszközeit, így mondták el legalábbis a tanúk, a vádlott és a sértett is, amikor erről faggatták őket. A tragédiát megelőző napon is ez történt ég ha nem is ez volt az ok, minden bizonnyal hozzájárult a más­napi játékhoz. Nem elírás: valóban já­tékhoz. A dolog a műszak végén történt. Antal János 22 éves segédmunkás, nyir- bogdányi lakos rágógumit szedett elő a táskájából. Amikor a táskát kinyitotta, az egyik munkatársa, Földi Mihály odgnézett és meglát­ta, hogy egy műanyag tokban hatalmas konyhakés is lapul a táskában. Mire Antal ész­revette. Földi már ki is kap­ta a kést a táskából. — Tudtam, hogy csúfolód- ni akarnak és kértem, hogy adja vissza — vallotta a 'Vádlott, akiről munkatársai már korábban is tudták, hogy ingerlékeny természetű. Földi nyújtotta is a kést, de amikor Antal érte nyúlt, visszarántotta és így játszot­tak egy ideig. Aztán Földi lát­ta, hogy munkatársa már ide­ges, nem merte odaadni, ha­nem ledobta az öltöző kövére. A többiek, hogy ők sem ma­radjanak ki a heccből, egy­másnak rugdosták a kést, míg végül is Antalnak sikerült felszedni a kőről. Antal Föl­dire támadt, de annak sike­rült kiszaladni az udvarra. Antal János csak a mos­dóig futott utána, majd visz- szajött a folyosóra. Ugyanezt tette Földi Mihály is: mikor az udvaron látta, hogy nem üldözik, visszafordult. A fo­lyosón találkoztak és Antal a kezében lévő késsel mellbe szúrta Földi Mihályt, A sé­rültet azonnal a kórházba szállították és életét csak az azonnali operáció mentette meg. A kés átvágta a tüdőt és műtét után még 42 napi sérülést okozott. Antal Jánost a megyei bí­róság emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek és ezért két év és hat hónap börtön­re ítélte. Enyhítő körülmény­ként értékelte a bíróság, hogy Antal János büntetlen előéletű, a sértettel együtt dolgoztak, jó barátságban voltak, valamint azt, hogy őszintén megbánta cseleke­detét. Az ítéletet az ügyész tudo­másul vette, a vádlott és vé­dője enyhítésért fellebbezett. Az ügyben a Legfelsőbb Bí­róság hoz majd ítéletei. (balogh) a tortáiéi éket. Az itteni sü­teményekből elsősorban üze. mi étkezdébe, napközikbe, óvodákba szállítanak. Az új és a régi Szabolcsnak, a Kör. út étteremnek és a tanárkép, ző főiskolának önálló cuki rászatuk van. A főiskolán például naponta több, mint 2 ezer különböző süteményt készítenek, Ravasz László és Túrós Emil szakácskönyvei, bői. A vendéglátóipari vál­lalat kiemelten kezeli a régi Szabolcs süteményboltjat. Kis tételeket, de naponta töbhször sütnek és az ol­csóbb ár sem elhanyagolható. Az ügyesebb vásárlók bízó- nyára tudják már, hogy négy nyíregyházi presszóban he­tente egy napon kedvezmé­nyes áron vásárolhatnak bármely tésztafélét. Nem ismerik ? A hidegkonyhai készítmé. nyék a Nyíregyházi Vendégi látóipari Vállalat „mostoha­gyerekei". Vagy nem ismerik, vagy nem szeretik ezeket a könnyű. franciás ételeket, egy viszont igaz; alig vá­sárolják. A téma talán meg. érne egy alapos közvéle. mény-kutatást. (!) Ami a vállalatot illeti, megpróbál a holtpontról ki­mozdulni. A cukrászati be­mutatókkal együtt hideg, konyhai kiállítást is rendez­nek. A közeljövőben buda­pesti szakmai továbbképzés, re küldik a szakácsokat és a cukrászokat. Amit eddig el­értek: élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalatokkal es a Csemege boltjaival kötöttek szerződést és az éttermi ren­dezvényeken előételként sze. repelnek a hidegkonyhai ké­szítmények. Az eladás nem könnyű, a rövid szavatossági idejű ételeket sokáig tarto­gatni nem lehet, mindig frissek kerülhetnek a polcok, ra. Egy önálló hidegkonyhai termékeket árusító bolt talán segítene valamit a helyzeten. Nem lebeszélni akarunk a nehéz és zsíros ételekről — hurka, kolbászról — hanem — az étrendet változatosab­bá tenni, könnyű, tápláló ételekkel, melyek elkészítése vagy elkészíttetése fele annyi időbe és pénzbe kerül, mint a megszokott zsírosaké. Balogh Júiit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents