Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-17 / 114. szám
!. «Mal KELET-MAG YARC£t"2 * 1 1972. május „Mini11 kormányátalakítás Franciaországban „Chaban Delmas mini kormány-átalakítást hajtott végre” — írják kedden a francia lapok a hétfőn bejelentett személyi változásokat ismertetve. A kommentátorok általában hangsúlyozzák: a telekspeíkulációs botrányba keveredett Dechartre államtitkár menesztése össze, függésben áll a rádió és a televízió vezetőinek lemondásával. Mindkét ügy arról tanúskodik ugyanis, hogy Pompidou elnök „nagytakarítást” rendelt el Chaban- Delmas miniszterelnöknek, aki mindeddig védelmezte és meg akarta tartani pozícióikban 'mind az államtitkárt, •mind a rádió és televízió ve. zetőit. Kérdés azonban, hogy ez a „mini kormány-átalakítás” elegendőnek bizonyul-e arra, hogy a közvéleményt meggyőzzék: a kormány most már erélyes kézzel ren. det teremt saját portáján. Kormánypárti kommentátorok^ is aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a „közélet tisztaságának” hely, reállítására irányuló intézkedések túl későn jöttek. Az elnök és a miniszterelnök túl soká habozott. így a most elhatározott rendszabályok nem elég meggyőző erejűek. A Figaro vezércikkében amiatt panaszkodik, hogy a kormány „értékes időt fecsérelt el” és a belpolitikai légkört immár hónapok óta súlyosan megmérgezte az egymást követő botrányok sorozata, ennek következtében a kormányzat tekintélye megingott és vitássá vált „még saját csapatainak körében is”, hiszen a kormánypárti képviselők a választások közeledtével egyre inkább aggódnak mandátumaik miatt. Az L’ Humanitébap René Andrieu főszerkesztő rá. mutat arra, hogy a most bekövetkezett események is mutatják: milyen zavar támadt a vezető körökben, kü_ Ionosén azóta, hogy a népszavazás eredményei világosan jelezték a közvélemény növekvő elégedetlenségét. Pompidou- elnök több hetes fájdalmas töprengés után végül is elhatározta, hogy kidobja a ballasztot a kormány hajójából, amely már kezdett veszélyesen megtelni vízzel. Az, elnök a népszavazás megrendezésétől azt remélte, hogy az eltereli majd p figyelmet a belpolitikáról, de a népszavazás bumerángnak bizonyult és a botrányok újból a felszínre kerültek. Felavatták a Vaskapu vízi erőművet Kedden délelőtt Josaáp Broz Tito jugoszláv államfő, a JKSZ elnöke és Nicodae Ceausescu, a román államtanács elnöke, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg a Dunán 8 év alatt felépült Vaskapu vizi erőmű és folyamhajózási rendszert, amely a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Az ünnepélyes avatásra az új erőmű és az arra épült híd közepén a jelképes román— j ugoszláv határvonalon zaj - lőtt le. Tito és ■ Ceausescu pontosan 11 órakor érkezett oda a híd két oldaláról. Ott voltak a két ország állam- és pártvezetői, a Duna menti országok kormányainak képviselői. A kölcsönös üdvözlés után a két elnök leleplezte az új létesítmény elkészülte alkalmából a híd közepén elhelyezett emléktáblát. Csehszlovák külügyminiszter tárgyalásai Szófiában Kedden reggel Szófiában megkezdődtek Bohuslav Chnoupek csehszlovák és Petar Mladenov bolgár külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. A megbeszéléseken a két ország együttműködésének eredményein és a kap. csolatok további fejlesztésének kérdésein kívül áttekintik a jelenlegi nemzetközi , helyzet időszerű problémáit, közöttük várhatóan az európai biztonsági értekezlet előkészítésével összefüggő •feladatokat, az Egyesült Államok indokínai agressziójának újabb eszkalációját és egyéb kérdéseket. A csehszlovák . vendégek, tiszteletére hétfőn es te rendezett hivatalos vacsorán mindkét külügyminiszter hangsúlyozta a két ország kommunista pártja és kormánya között fennálló teljes nézetazonosjSágot, mind a külpolitika, mind a nemzetközi kommunista és munkás_ mozgalom valamennyi kérdésében. Kedden a déli órákban a csehszlovák külügyminisztert fogadta Sztanko Todo- rov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Angela Davis pere Angela Davis perének hétfői tárgyalásán a védelem képviselői felolvasták utolsó „bizonyítékukat” — egy szerelmes levelet — amelyet állítólag a kommunista filozófusnő írt volna George Jaclc- sonnak, a San Quartin börtönben meggyilkolt néger pólgárjogi harcosnak. Az ügyész a levéllel a vád azon állítását próbálta megerősíteni, hogy Davis személyes érzelmeitől indíttatva szőtt összeesküvést 1970-ben Jack- son kiszabadítására, amely kísérlet során — mint ismeretes — az akkori per bírája és Jackson öccse életét vesztette. A védelem ugyanakkor kijelentette: a levél — amelyet állítólag Jackson san-quen- tini börtöncellájában találtak — már csak azért sem bizonyíthat semmit, mert a vád tárgyát képező összeesküvés után közel egy éve íródott. A per során a vád 95 tanút vonultatott fel és kétszáz tárgyi bizonyítékot mutatott be az esküdteknek. A védelem — jelentette a Reuter hírügynökség — valószínűleg csütörtökön kezdi meg bizonyító eljárását, s ez csaknem egy hónapot vesz majd igénybe. Luns nyilatkozata A norvégiai látogatáson tartózkodó Joseph Luns NATO-főtátkár hétfői sajtó- értekezletén derűlátóan nyilatkozott az európai biztonsági konferencia összehívásának esélyeiről. A főtitkár az újságíróknak kijelentette: „bízom abban, hagy a nagyköveti szintű előkészítő konferenciára már ez év őszén----talán szeptemberben — sor kerülhet.” Az európai biztonsági konferencia esetleges következményeire vonatkozó kérdésekre válaszolva a főtitkár hangsúlyozta: nem tartja valószínűnek, hogy a konferencia a NATO és a Varsói Szerződés feloszlatását ered ményezné. Közel-Kelet hírei KAIRO: Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere Mohamed Szadek egyiptomi hadügyiminiszter társaságában kedden látogatást tett az alexandriai kikötőben, s megszemlélte az egyiptomi haditengerészet egységeik valamint felkeresett több szovjet hadihajót, amelyek baráti látogatáson tartózkodnak az alexandriai kikötőben. •k Kedden elutazott Párizsba Murad Ghaleb egyiptomi külügyminiszter, hogy a közel- keleti válságról tanácskozzék Schumann francia külügyminiszterrel és a francia kormány más vezetőivel. Ghaleb, aki hétfőn este még felkereste Szadat elnököt, elutazása előtt közölte, hogy az egyiptomi államfő üzenetét viszi Pompidou elnöknek. BEIRUT: Belgiumba 'utazott Khalil Abu Kamad libanoni külügyminiszter, hogy a közel-keleti helyzetről és a két ország kapcsolatairól tárgyaljon a belga kormány tagjaival. fiz amerikai légierő barbár támadása (Folytatás az 1. oldalról) * nazár alá helyezte az észak- vietnami kikötőket. A legnagyobb olasz szak ■ szervezeti központ aggodalommal szemléli az olasz kormány magatartását, amely úgy tesz, mintha nem tudná, mi történik , ijelerüeg; -. .. Vietnamban és nem foglal állást az újabb barbár agresz- sziós cselekményeikkel szem. ben. Végül a CGIL felhívást intéz valamennjj olasz dolgozóihoz, nyilvánítsa ki együttérzését Vietnam és Indokína népeivel. Olaszországban egyébként mindenütt vietnami szol! da- . ritási megmozdulásokat tar. tanak. Kedden éjszaka Firenzében rendeztek „virrasztást” a baloldali tömegszervezetek, a hét végén Torino lesz a színhelye hasonló éjszakai tüntetésnek, amelynek Rómában az elmúlt szombaton 450 ezer résztvevője volt. Nagyon sok üzemben vietnami szolidaritási munkabeszüntetést tartottak. A szovjet—Maerikai kapcsolatok 18?téndéből Intervenció és szövetség (l) A szovjet—amerikai kapcsolatok történetének elemzése egy, a távoli jövőben élő történész számára minden bizonnyal elmondja majd: milyen is volt a XX. század. E viszony alakulása korunk legnagyobb világpolitikai eseményeihez kapcsolódik, mélypontjai és magaslatai mindig jelzik glóbuszunk éppen aktuális politikái kiírná- ját. A két ország — napjaink két legnagyobb és viszonylag fiatal hatalmának — első (konfliktusos) érintkezése közvetlenül a szovjet állam megszületése után történi. Együtt harcolták végig a második világháborút, a két fő erőként álltak szemben a hi- ■ degbáború esztendeiben és most is a világ legerősebb hatalmai. A szovjet—amerikai viszony (természetesen csak vázlatos) felidézése mindenesetre hasznos tanulságokkal jár. Kolcsak fegyverei A szovjet állam megszületése után az Egyesült Államok —• természetesen — az első ellenfelek között volt. A béketárgyalásokon lyilson amerikai elnök béketervének hatodik pontja biztosította volna még Oroszország részére, „hogy saját politikai fejlődéséről és saját nemzeti politikájáról függetlenül dönthessen”. Az elnök azonban magyarázatként hozzáfűzte e ponthoz, hogy ez á függetlenség az ország minden nemzetiségére is vonatkozik, tehát azokat a területeket, ahol e népek élnek, le kell az országról választani. A feldarabolás tervét a fegyveres intervenció követte. Kolcsak és Gyenyikin hadseregének felszerelése jelentős részben az 'óceánon túlról érkezett. Ez volt az amerikai politikának első olyan lépése, amikor fegyverszállításokkal, anyagi erejét kihasználva avatkozott be más országok ügyeibe. Miközben a Vörös Hadsereg a fő frontokon győzött, éppen amerikai kezdeményezésre fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek Szov- jet-Orop.országban. William Bullitt' amerikai diplomata vitte Moszkvába az Antant- országok feltételeit. Bullitt járt a külügyi . népbiztosságon, találkozott Leninnel. Lenin lényegében elfogadta az Antant ajánlatát, de közölte: több pontot jobban meg kell majd határozni. Erről az ajánlatról szólva 191.9. március 13-án Lenin egy gyűlésen a helyzetet a breszti béke előtti időszakhoz hasonlította. Szükség van arra* hogy kikerüljenek a háborúból, hogy lélegzethez jussanak, hogy az inter* tenció megszűnte után áttérhessenek a békés építésre — mondta. Bullitt' Lenin javaslatait elvitte Párizsba, a békekonferenciára. Wilson azonban — aki a küldetés szellemi atyja volt — maga szabotálta saját ajánlata elfogadását és érdemben sohasem foglalkozott többet vele. Az elismerés éve Az intervenciósok fölött aratott győzelem után Nyu- gat-Európa tőkésországai egymás után küldték nagyköveteiket Moszkvába. 1924. a nemzetközi elismerés éve volt. Amerika azonban nem jelentkezett. Hughes amerikai külügyi államtitkár kijelentette: nem lehet szó diplomácia) elismerésről, amíg Szovjet-Oroszország nem vállalja a cári rendszer adósságait és nem ad kártérítést a Nyugatra menekült orosz kapitalistáknak kisajátított vagyonukért. Lényeges változást csak Rooseveltnek — az 1932-ben megválasztott új elnöknek — politikája hozott. 1933. november 16-án a két ország felvette a diplomáciai kapcsoiatokgt. A nagy szövetség 1933 Európában Hitler éve volt. A világosan látó politikusok előtt egyre nyilvánvalóbbá vált a német fasizmus agresszív jellege, a háború fenyegető közelsége, Roosevelt — miközben szüntelenül harcolnia kellett azokkal a2 erőkkel, amelyek. Amerika elzárkózását, Európától való távolmaradását követelték — a veszély fokozódásával egyre inkább aktivizálta az Egyesült Államokat. Az Angliával kötött kölcsönbérleti szerződés mintájára a Szovjetuniót ért fasiszta támadás után nem habozott ugyanilyen egyezményt kötni -a szovjet állammal. Néhány hónap múlva. 1941. december' 7-én Pearl Harbour japán megrohanásával az Egyesült Államok is belépett a háborúba. így jött létre az a szoros viszony. Amerika, Anglia és a Szovjetunió között, amelyet nagy szövetség néven ismernek a történészek. Roosevelt egészen - haláláig egyenjogú partnernek , tekintette a Szovjetuniót, és nem egyszer szembeszállt Churchillal, aki csak amolyan • szükséges rossznak tekintette a Szovjetunióval való szövetséget. Hiba volria természetesen, ha a háború éveit, a nagy szövetség esztendeit csak felhőtlen együttműködésnek tekintenénk. Viták, nézeteltérések (így például a második front megnyitásáról, az egyes hadműveletek sorrendjéről, a Szovjetuniónak Japán elleni háborúba lépéséről) bőséggel voltak. De a kapcsolatokat — és különösen a szovjet—amerikai viszonyt — a szövetséges együttműködés, egymás érdekeinek figyelembevétele jellemezte. Több ízben járt szovjet küldöttség Washingtonban, • amerikai delegáció Moszkvában, szovjet repülőgépek kísérték a fegyverszállító amerikai konvojokat, az amerikai bajok pedig felszereléssel megrakva érkeztek szovjet kikötőkbe. Csúcstalálkozók — napjaink eszmecseréjének elődjei — tisztázták a szövetségesek nézeteit. Teherán, Jalta ma már fogalom — és történelem. Elnök a másodhegedűsből Teheránban Roosevelt (hogy a szovjet titkosszolgálat által jelzett merénylőket elkerülhesse) a Szovjetunió nagykövetségén lakott. Itt folytak a tárgyalások is. Churchill emlékirataiban a világ közepének nevezte a szovjet palotát. Éppúgy, mint ahogy az volt a jaltai Livadia palota is. Jalta talán a csúcspont volt. Az első alkalom, amit mindkét oldalról az azonos szándék, jellemzett. Potsdam, a három szövetséges utolsó találkozása már a kezdődő ellentétek találkozója volt. Roosevelt nem élt helyét a hidegháborúban jól megismert Truman foglalta el, akit (érdekes módon éppúgy mint Johnsont Kennedy) azért választotta Roosevelt alelnöknek, hogy a konzervatív államok választói is támogassák politikáját. A másodhegedűsből, a tartalék emberből 1945 áprilisában Amerika elnöke lett. Elnökségével kezdődött az annyi feszültséget és félelmet jelentő időszak — a hidegháború. Következik: Jó dolog a vasfüggöny? Kereszty Andrá» i Hatvani Dánieh t DOKUMENTUM REGÉNY 13. Kiss Aranka másodéves tanuló gyorsan csomagol: fél 2-re már a városközpontban, szeretne lenni. Édesanyja két nappal ezelőtt járt itt, akkor mondta neki, hogy valószínűleg „szabad szombat” lesz, így pénteken délután hazamegy. Hagyott nála pénzt, s egy cédulát, amire felírta, hogy hazajövetele előtt mit vásároljon. Fél kettőkor a városháza sarkáig hozza a busz. Körül sem néz, indul vásárolni. Azt számítgatja, hogy a fél hármast már nem éri el, de megy később a gyorsjárat, majd azzal hazajut. ...Horváth Zoltán eközben a nagytemplom sarkánál álldogál, egy kiszögellés mögé húzódva. Aranka tehát hazamegy — állapítja meg. Előre kell hozni az akció időpontját. Abban bizakodik, hogy Aranka nem a fél hármassal megy, hanem vagy a korábbival, vagy a későbbivel. Nem szabad most találkozniuk, így este annál nagyobb lesz majd a meglepetés... Hatodiktól kezdve osztálytársak voltaic az ágasegyházi iskolában. Szokásos iskolai pajtásság volt közöttük, semmi több. 1970 július 27-én kezdődött... Arankát meglátogatta egy ménteleki barátnője, édesanyjával este kikísérte az állomásra. Visszafelé jövet Zoli hozzájuk szegődött, s engedélyt kért, hogy velük mehessen. Az anyja ezt mondta neki: — Ahogy akarod.,. Nemsoká moziban is találkoztak. Zoli kileste, hogy mikor maradhat vele kettesben, s eldadogta, hogy komolyan szeretne vele beszélni, vagyis hát udvarolni. Aranka erre • nevetgélni kezdett, lesütötte a szemét és vállait vonogatta. Kecskemétre kerültek mindketten. Zoli délutánonként fel-feltünedezett a kisfái szakiskola bejáró útján, mint a holdkóros járkált alá és fel, majd leült az út szélére és szemeit merően az ablakokra szegezte..Aranka végül is lement ilyenkor, de csak azért, hogy véget vessen a lányok csúfolódásának. Inkább csak akkor találkoztak, amikor hétvégeken együtt utaztak haza Agasegy- házára. Egy alkalommal a fiú azt kezdte fejtegetni, hogy disszidál, öt évig kinn marad „németben”, szakmát tanul, aztán hazajön és vesz házat, meg kocsit. Aranka erre azt mondta: — Ezt itthon is épp úgy elérheted. Majd levelezni kezdtek. Ez abból állt, hogy Zoli irkálta a leveleket egyre-másra. A levélpapírokat átlósan megcsí- koztá és a csíkoknál törte meg a sorokat. Aranka- az 1970. december 2-án 22 és 23 óra között keltezett levelet nem kis döbbenettel olvasta: „...El is mentünk a határig. Bementünk az Orion étterembe, megpihenni. Igazoltattak bennünket Minden rendben, elhitték a mesénket. Az unokatestvéremnél voltunk... De hülyén csináltuk. Egymásra néztünk, mielőtt feleletet adtunk, Erre a rendőr azt mondta, ne hazu- dozzunk, mert mindjárt elvitet. Erre mi: Menjünk, kérdezzük meg a rokonokat is. De a rendőr erre nem állt rá. Azt mondta: Nem szeretne bennünket itt látni tovább. Azonnal leléceltünk az étteremből. Megyünk? Úgy értette az. Imre, hogy át a határon. Elkezdtünk kút zni, mint a kiképzésen. Azt hitte, hogy én Is megyek utána, és csinálom azt, amit ő. De mit csináltam? Sírtam, mintegy kölyök. Úgy, mint most. Csak akkor azért sírtam, hogy mi lesz otthon, most meg azért, hogy mi lesz velem. Az Imre már átért a magyar határon, s nem sok kellett ahhoz, hogy a jugó határon is. És én csak sírtam, sírtam, és csak rád gondoltam. Mert nem voltál mellettem, akihez odabuj- jak. Ez mind reggel volt, mi- val akkor értünk a határhoz. Imre átért sikeresen. De intett, hogy vigyázzak, jönnek, öngyilkos akartam lenni, de nem volt erőm, hogy elővegyem a késem...” (Folytatjuk)
