Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-04 / 103. szám
4. oldat fcSEW-föA&YÁfEÖRSZAG ÍW5. mí5}u* I: DOLGOZNAK A KUKORICAVETŐ GÉPEK A RAKAMAZI GYŐZELEM TSZ FÖLDJÉN. SZENTESI JÄNOS ÉS DOZSNYÄK ISTVÁN ÜL A GÉPEK NYERGÉBEN. (HAMMEL JÖZSEF FELVÉTELE) Bővül az öntözési mozgalom megyénkben Kedden megtartotta harmadik munkaülését a Szabolcs-Szatmár megyei öntözési operatív bizottság. Ba- csu József, a megyei tanács osztályvezetője, a bizottság elnöke bevezetőjében megállapította. hogy a bizottság eddigi akcióinak már mutatkozik a hatása. Terjed az öntözési mozgalom. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy nem az öntözés az egyetlen mód a vízhiány leküzdésére. Megyénk területének csak 10 százaléka öntözhető. Ugyanennyit, vagy még többet ér, ha a talajművelési eljárásokban mindenütt különös gondot fordítanak a víamegőrző tevékenységekre. Az őszi gabonafélék gyomirtó tevékenysége kissé megkésett. Remélhetőleg a kapás növényeknél ezt el lehet majd kerülni. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság képviselői érdekes bejelentéseket tettek. Eddig több mint ezer hektár területre kötöttek öntözési szerződést a szabolcsi mezőgazdasági nagyüzemek. Ebből 33 hektár rizs, 147 hektár zöldségtermő terület, 315 hektár rét és legelő, van ezenkívül már szőlő és gyümölcsösre is öntözési szerződés, sőt 62 hektár gabonaföldre is. A megye vízszolgáltatásaiért felelős Tisza menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat eddig 3232 hektár terület „meglocsolásá. nak” szolgáltatására vállalkozott a tiszabecsi és a tu- nyogmatolcsi öntözőfürtökből, valamint a víztárolókból, a 116 hektárnyi területű halastavakkal együtt összesen 9 millió köbméternyi víz szolgáltatására. A talaj felső 60 centiméteres rétege — mondták a szakemberek — sajnos, a kis esők ellenére is csak 40 százalékát viselik a lehetséges vízmennyiségnek. A lazább talajokon, például Nyíregyháza környékén a talajvízszint 90 centiméterrel alacsonyabb mint máskor, május elején ilyenkor szokásos. A kötött talajokon még van némi átlagos talajvízszint, de ez sem mindenütt. A Kraszna vízhozama alacsony. A Szamoson volt az esők miatt egy kis árhullám. Emiatt megnyitották a számos,sályi víztároló zsilipjeit és amit lehetett. befogadtak a hullámból a nyári vízszegény hónapokra. Sajnos Szabolcsba különösen kevés csapadékot jelez az előrejelzés. Bár az alkatrészellátás körül adódnak viták, a gépvá- gárlás nagy ütemben halad. A megyei AGROKER-től eddig 27 öntözőberendezést, több mint ötven kilométer hosszúságú öntözőcsövet és 3223 öntöző-szórófejet vásároltak. A vízügyi igazgatóság kilenc öntözőberendezést vásárolt, arra a célra, hogy kölcsönadja őket a mezőgazda- sági nagyüzemeknek. Mivel a sok cső áthelyezése sok fizikai munkát jelent, szóba került, hogy jó lenne előre gondoskodni nyárra olyan helybeli fiatalokról, akik nyári munkának az öntözést vállalják. A bizottság megkeresi az ifjúsági szövetséget, hogy segítsen ezt megszervezni. A Felső-szabolcsi Vízgazdálkodási Társulat elnöke elmondotta, hogy a dombrádi Petőfi Tsz már szorgalmasan öntöz, Berkeszen most indul az öntözés, van ahol vizet tárolnak. Tuzsér 150 hektárra kötött szerződést, a társulat területén már 730 hektárt ön. töznek. A Seregi Vízgazdálkodási Társulat vezetői arról számoltak be, hogy sorban felkeresik a vezetők a termelő- szövetkezeteket és már jó előre megbeszélik velük az aszály elleni idejében való védekezés módszereit. Végül szó esett arról is. hogy amelyik nagyüzem állami támogatással épített ön. tözőművet, vagy vásárolt berendezést, még a támogatás visszavonását is elszenvedheti, ha nem használja ki a meglévő műveket, (gnz) Rendelkezés az üszüborjak felvásárlásáról Az elmúlt hónapokban a növemdékállat-piacon csőikként az érdeklődés az üszőborjak iránt, emiatt a háztáji állattartók nem mindenhol tudták időben és rendben értékesíteni az állatokat. A MÉM intézkedett az állattartók, tenyésztők által kifogásolt helyzet rendezéséről; az állatforgalmi és húsipari vállalatok számára — meghatározott feltételek mellett — kötelezővé tette a felvásárlásit. A vállalatok a felkínált üszőborjakat kilónként 30 forintos egységáron vásárolják meg a kisüzemi állattartóktól, és ugyanilyen áron felnevelésre adják tovább az arra vállalkozó gazdaságoknak. Azokat az állatokat, amelyeket továbbtenyésztés- re alkalmatlannak minősítenek, vagy — fogadó gazdaság hiányában — nem tudnak forgalmazni, hízóüszőként szerződik le a nagyüzemekkel. A vállalatok kötelezettséget vállalnak, hogy később a meghizlalt állatokat a mindenkori áron felvásárolják. A kisüzemi állattartók közül időközben sokan meggondolták az értékesítést: számukra a forgalmazó vállalatok egy másik lehetőséget is kínálnak. A háztáji gazdákkal helybeni továbbtartásra kötnek szerződést, amelyben garantálják, hogy a növendékállatot 15—17 hónapos korban felülvizsgálják és attól függően, hogy alkalmas-e a tenyésztésre, vagy nem. vemhesüsző-nevelésj, vagy ) üszöhizlalási szerződést kötnek rá. A MÉM-rendelkezés alapján minden olyan üszőre, amelyet a selejtezési bizottságok alkalmasnak minősítenek a tenyésztésre, a vállalatoknak vemhesüsző-nevelési szerződést kell kötniük. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vállalatok a héthónapos állatot később nem tudják átvenni, úgy a tenyésztő választhat: vagy megtartja az üszőt az érvényes rendelkezésben meghatározott kedvezmények mellett, vagy vágótehén értékesítési szerződést köt azzal, hogy a forgalmazó vállalat — a szerződésben vállalt kötelezettségének meghiúsulása mi att — az állattartónak 5000 forint kártérítést fizet. Amennyiben a tulaj dános mégis úgy dönt, hogy a szerződéssel lekötött tehenet megtartja, úgy az 5000 forintos kártérítés visszafizetésével egyidejűleg kérheti a szerződés felbontását. A legszigorúbb állategészségügyi feltételeknek is megfelelő üszőket kilónként 35 forintos áron az Országos Állattenyésztési Felügyelőség vásárolja fel: ezeket az állatokat a korszerű nagyüzemekben nevelik fél. Ezek a gazdaságok megfelelő anyagi támogatást is kérhetnek. Az 1968 előtt épített állattele- nek felújítására borjúférőhelyenként 4000 forint. növendéküsző férőhelyenként pedig 2000 forint anyagi támogatást kaphatnak. (MTI) Gazdaságosabb műtrágya kezdés A termésátlagok növelése és a termésingadozások mérséklése érdekében elengedhetetlen a talaj termőképességének a fenntartása, ami tervszerű trágyázással érhető el. A szerves trágya korlátozott mennyisége miatt talajaink tápanyagkészletének növelése elsősorban műtrágyákkal biztosítható. Napjainkban a talajba juttatott összes táplálóanyag háromnegyed része már műtrágyákból származik. A fel- használásra kerülő műtrágyamennyiség — a hatóanyag-koncentráció várható növekedését is figyelembe véve — 1970 és 1975 között megduplázódik, hozzávetőleg 5 millió tonna lesz. E hatalmas mennyiségű műtrágya szállítása, tárolása, kezelése nem kis feladat elé állítja a gazdaságokat. Egy 1965-ben végzett felmérés szerint a helytelen szállítás, raktározás és kiszórás miatt a műtrágyák mennyiségi és hatóanyagvesztesége országosan mintegy 15—25 százalék volt. A helyzet — sajnos — azóta sem javult lényegesen. A szabadban takaratlanul tárolt foszforműtrágyából például 40—60 százalék, szalmával fedett tárolás esetén 30—50 százalék, szalmával takart és. földelt (priz- mázott) műtrágyából 5 százalék megy még ma is veszendőbe. Tárolás — zárt térben Minden erővel a műtrágyák fedett és zárt térben történő raktározására kell törekedni, ami a raktározási veszteség 1 százalék alá való leszorítását eredményezheti. A betonozott alapú, megfelelő felépítménynyel bíró raktár létrehozása egyébként a műtrágyakezelés gépesítésének is előfeltétele. A tárház építési költsége attól függ, hogy milyen anyagból készül, s hogy mekkora az alapterülete (befogadóképessége). Nyilvánvaló, hogy a nagyobb tárház beruházási költsége fajlagosan kisebb. Ugyanakkor a műtrágyával ellátandó körzet' növekedése fokozza a szállítási távolságokat, ami a gazdaságossági mutatók kedvező alakulása ellen hat. Az átlagos kiszállítási távolságnak általában nem szabad meghaladnia az 5—7 kilométert. Ebből visszaszámolható az optimális tárházméret, ami 1000—2000 négyzetméteres alapterületűre, 3—6 ezer tonnás befogadóképességűre adódik ki. Ez évi 2,5-sze- res forgással számolva 7,5— 15 ezer tonna műtrágya átfutásnak felel meg, ami hozA NYÍRBÁTORI ÚJ BARÁZDA TSZ SZAKOSÍTOTT SZARVASMARHA-TEL EPE. (H. J. FELV.) závetőleg 10—20 ezer ha mezőgazdaságilag művélt terület ellátására nyújt lehetőséget. Egyszerű vasvázas kivitelben, ipari csarnok kivitelben vagy akár sátorraktár formájában is megvalósítható a legmegfelelőbb műtrágyatárház. Órlés — Itcie^és Kiszórás előtt a műtrágyákat megfelelően elő kell készíteni. Ez a műtrágyák őrléséből, illetve a különféle komponensek keveréséből áll. Az őrlőgép ma még nélkülözhetetlen a gazdaságokban, mivel a nitrogén- tartalmú műtrágyaszemcsék — még fedett, zárt tárolás esetén is — összeállnak, ösz- szetapadnak (sokszor zsák nagyságú darabokká). A foszfor és kálium alapanyagú műtrágyák tárházas tárolás során megtartják eredeti állapotukat, a légköri nedvességtartalom változására nem reagálnak olyan érzékenyen, még a 3—6 méter magas műtrágyahalmok alján elhelyezkedő rétegekben sem tapasztalható rögösödés. Ezek tehát aprítás, őrlés nélkül is felhasználhatók. A műtrágya fajlagos kiszórási költsége csökkenthető, ha megvalósítható az egyidejű kiszórás. Ehhez a különféle egyedi műtrágyák keverékét kell létrehozni, vagy összetett (komplex) műtrágyákat lehet alkalmazni. Az összetett műtrágyák használatának aránya ma még nagyon kicsi hazánkban. Az itthoni gyártásuk most van indulófélben, eődig zömmel importra szorítkoztunk. A tervek szerint a komplex műtrágyák meny- nyisége 1975-re előreláthatólag el fogja érni az ösz- szes műtrágyamennyiség 46 ■—50 százalékát. Gépesítelt kiszórás A műtrágyatárházakból szállítójárművekkel, vagy kombinált szállító- és szórógépekkel juttatható a műtrágya a földekre. Az alaptrágyák tarlóra való kiszórásának hazánkban legjobban bevált eszközei a különböző tehergépkocsikra szerelt szóróberendezések. E nagy raktérfogata — általában négy kerékhajtású — szállító- és szórójárművekkel a táblákig történő kiszállítás is biztosítható, ami nagy előny. Fejtrágyázásra és mély műtrágyázásra kisebb tartállyal rendelkező szórógépek használhatók gazdaságosan, de különleges domborzati és talajviszonyok esetében a repülőgépes műtrágyaszórást is figyelembe lehet venni. A kistartályos (1—2 köbméteres) szórógépek szállításra csak korlátozott távolságig (kb. 2 kilométer) vehetők igénybe. Ha nagyobb távolság van a tárház és a munkahely között, a gépek feltöltését a táblák szélén kell megoldani. A talaj-előkészítéssel vagy vetéssel egyidejű műtrágyaszórás az e célra szerkesztett kombinált gépek segítségével végezhető. A kiszórás gazdaságossága nagyban függ a szórógépek szükséges számának hé- lyes megállapításától. Kevés szórógéb beállítása esetén a műtrágyázási időszak rendkívül megnyúlik. Több gép beállításával viszont romlik az egyes gépek kihasználása, nő az üzemeltetési költség. Alapvető gond a gazdaságokban, hogy a műtrágyák ma még nagyon rend- szertelenül, a felhasználási időszaktól teljesen függetlenül érkeznek. Mindenekelőtt tehát azt kell elérni, hogy a műtrágyákat lehetőleg ..holtidőszakban", egyéb munkacsúcsokon kívüli időben szállítsák. B. J, Korunk mezőgazdasága
