Kelet-Magyarország, 1972. május (32. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-16 / 113. szám
' lfm mijus fl. kelet-magyaborszAg t. otéaa Küldöttek a kongresszus előtt A szakmunka becsülete Javul a posta telefonszolgáltatása Helyi és központi kapcsolás — Külterületi és segélykérő telefonok Az ítélet felújítása Nyíregyházán — Felvetettem néhány kérdést, ami gond náluns. A munkakörülmények rosszak sok helyütt a bérezés alacsony egyeseknél — kezdj Pásztor András, a véss jsnaményi Csipke étterem konyhafőnöke. Fiatalember, alig múlt 25 éves. A vásá- rosnaményiak közül sokan ismerik — hiszen helybeli — bár munkája nem „mutatós”. Nekik az elismerés az, ha jóízűen elfogyasztják a konyha főztjét. Addig viszont, amíg megfő az ebéd, amíg melegen párologva az asztalra kerül, míg a frissen habzó sör eljut a terített asztalnál üldögélő. szóra, kozni vágyó vendéghez sok embernek a munkája van benne. Mert nekik az étterem munkahely, ahol egyáltalán nem mindegy, hogy milyen körülmények között dolgoznak, hogyan becsülik meg sokszor fárasztó, idegőrlő munkájukat. A kereskedelemben és vendéglátóiparban dolgozó brigádvezetők kongresz- szusán erről beszélt Pásztor András. — összehasonlítottam akkor, hogy itt Naményban van olyan hely. ahol a segédmunkások többet keresnek. Nálunk pedig szakmunkás-bizonyítvány kell. Kilencen vagyunk a konyhán két műszakban, és naponta 4—500 ebédet főzünk. — Ahogy a felszólalásokból láttam másutt is hasonló problémák vannak. Ilyen még a szakmai gyakorlat megbecsülése is. Hiszen 5—10 éves gyakorlatot 50 forintos fizetéskülönbséggel nem lehet megbecsülni. Aztán sok olyan hely van. ahol nincs borravaló, csak a fizetésből élnek. Az egész étterem alkotja a brigádot. „Vadvirág” a neve. Hogy hallgat ennyi ember egy fiatal brigádvezetőre? — Lényegesen nehezebb egy vendéglátóhelyen összefogni a brigádot. Különben is emberekkel dolgozunk, de a brigádvezetőnek is meg kell beszélni kinek, milyen a munkája. Én nem panaszkodom, a munkatársaimmal kijövök mindig. Pásztor András most arra kíváncsi — amit az országos kongresszuson néhány nap múlva úgyis megtud —, hogy másutt, a gyárban dolgozóknál milyen a brigádélet. Menynyire különbözik az ottani munka, a brigádvezető feladata az ő munkájától. A közlekedés és a kereskedelem után a postára panaszkodnak legtöbben. Késik a kézbesítő, a városokban hosszú sorokban kell várakozni egy forintos bélyegért, vagy egy borítókért. De legnagyobb bosszúságot talán a telefon jelenti számunkra: sokára kapcsolnak a központosok, „megszakad a vonal”, nem a hívott fél jelentkezik, áthallás, stb. Egy mondatban: korszerűtlen a telefonhálózat megyénkben. S mikor várhatunk javulást? — kérdeztük Schneider Józseftől, a debreceni postaigazgatóság helyettes vezetőjétől. Tájékoztatójában elmond, ta, hogy a Nyíregyházán épülő automata telefonközpont üzembe helyezése fordulópontot jelent majd megyénk előfizetőinek és telefonálóinak. Az új központ kapacitása duplája lesz a jelenleginek. Ez azt is jelenti, hogy üzembe helyezés után jelentősen növekedhet az előfizetők száma. A központ" helyének építése jó ütemben halad, év végére be is fejeződik. Az új épületben a központ beszerelését a jövő év elején kezdik. A bonyo- lúlt műszerek beszerelése sokáig tart, ezért csak 1974. végén helyezik üzembe a központot. Ezután automatikus lesz a helyi és a helyközi kapcsolás egyaránt. A helyközi hálózatba a nagyobb városokat és településeket kapcsolják be. Ez azt jelenti, hogy a nyíregyházi előfizető közvetlenül tárcsázhat budapesti, vagy soproni előfizetőt. 1975. után Mátészalkán, Kisvárdán és a nagyobb településeken úgynevezett „né. ma hivatalok” is épülnek. Ezekben a hivatalokban nem lesz személyzet, autoTíizoltóverseny Apadton 130 csapat részvételével mata lesz a telefonközpont és az értékcikkek árusítója egyaránt. A debreceni postaigazgatósághoz három megye tartozik: Hajdú-Bdhar, Szolnok és Szabolcs-Szatmár. A posta- hálózat megyénkben a legkorszerűtlenebb. Ezért az igazgatóság ebben az évben és a következő évben annyi pénzt fordít megyénk hálózatának fejlesztésére, mint az említett két megye hálózatának fejlesztésére együttesen. Ez évben 16 külterüle. ti telefont szerelnek fel megyénkben. A többi között a Nagycserkeszhez tartozó Ta- más-bokort és a Nyírkárászhoz tartozó Sólyom-tanyát kötik össze a külvilággal. 1972-ben 41 segélykérő telefont szerelnek fel megyénkben — többnyire az árvíz sújtotta területen. A jövő év végéig megyénk minden községében lesz segélykérő A Demecseri Burgonyakeményítő Gyár naponta átlagosan ezer köbméter szennyvizet bocsát ki. Ez a meny- nyiség évek óta szennyezi a Lóny-ay-csatornát és ezéirt a progresszív bírságolás alapján fizetnek. Nem kevés ösz- szeg terheli részesedési alapjukat, tavaly másfél millió forintot fizettek ki bírságként. Ilyen összegek mellett már nyilvánvaló, hogy tisztítóberendezés üzemeltetésére kényszerülnek. Tanulmány'prv* tnr\Ptic*ó I,. 'f -.t t -1^ el, költséges kísérletezésekbe kezdtek, legtöbbször ered mény nélkül. Bírságuk évente megkétszereződik. 196ű.-ban a talajszűrő berendezés már a kísórletezes időszakában megbukott. Mivel" xit szennyvízkibocsátás nem egyenletes — a keményítőgyártás idényjellegű, a szeptember és december közötti mennyiség meghaladja a napi 1800 köbmétert is — a talajszűrés csúcsidőben eredménytelen maradt. Fél év után kiselejtezték a berendezést. Kétmillió forint ..kivándorolt” a fejlesztési alapból. A gyárból kikerült víz koncentrált szennyező anyagának nagy a szervesanyagtartalma, ezért bizonyos területek öntözésére alkalmas. Így gondolhattak egy felszíni párologtató és öntözéses rendszerre. A megvalósulás útjára azonban ez a terv sem lépett. A helyi termelőszövetkezet ugyanis nem tudta öntözésre használni á felajánlott vizet, ezért egy nagy területű magánföldrészt kellett volna kisajátítani. Erre azonban nem volt pénz. Pénzügyi okok és nem utolsósorban a KÖJÁL véleménye akadályozta meg, hogy a távoli Nyírtassi Állami Gazdaságba vezessék a vizet. A költséges és kockázatos próbálgatások után talán ebben az évben elfogadható tervek készülnek. A vízügyi telefon. A tsz-központokba 13 telefont szerel az idén a posta Szabolcsban. A vidéki postaépületek korszerűtlenek és zsúfoltak. Ezen a problémán is segíteni kíván az igazgatóság. Ebben az évben Barabás kapott új postahivatalt, s év végéig Tiszalökön. Nábrá- don. Kölesén, Tyúkodon és Gyulaházán költözik új épületbe a posta. 1976-ig megyénk valamennyi községé, nek postahivatalát korszerűsíti az igazgatóság, vagy korszerűbb épületbe helyezi el a hivatalokat. A körzetesítéssel több tanácsháza üressé vált megyénkben is. Az igazgatóság most tárgyal a tanácsokkal és megegyezés után például Vitkán, Berkeszen, Fábiánházán a volt tanácsi épületet postahivatalnak bérbe veszi az igazgatóság. igazgatóság nem kis segítségével olyan vállalatot találtak, amely a terveket, a kivitelezést és az üzemeltetést is vállalja. A Tisza menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat szakemberei ez év végére elkészítik a terveket. A helyszíni és a gyártás sajátos körülményeit figyelembe véve, az országban egyedüli víztisztító rendszert dolgoznak ki. A búzakeményítő üzembe helyezésével az idényjelleg megszűnésével is számolnak. Balogh Júlia Színes, változatos műsort ígér a nyíregyházi szabadtéri színpad a nyárra. Az első előadás, ami nyári bemutatónak számít, június 4-én. vasárnap lesz. Bemutatkozik az Illés-együttes, főszereplő Koncz Zsuzsa, legújabb felvételeivel. Az előadás este, 20-kor kezdődik. Ha az időjárás nem kedvezne, az előadást június 7-ón tartják. Érdekesnek ígérkezik a debreceni Csokonai Színház előadása. Az operaegyüttes Verdi világhírű operáját, az Aidát mutatja be. Június 18- án vasárnap a közönség kérésére megismétlik a Csokonai Színház előadásában „A Monna Mari mosolya” című zenés vígjátékot. Június 21-én. szerdán, ugyancsak a Csokonai Színház együttesének szereplésével a nyíregyházi szabadtéri színpadon előadásra kerül a Nagymama című zenés vígjáték Neményi Lili főszereplésével. Június 22-én, csütörtökön este ismét a Csokonai Színház együttese szerepel. Műsoron a Traviáta. Június 26-án, hétfőn a DéA Dózsa-jubileum jegyében május 15-én délután fél 4 órakor a nyíregyházi Krúdy moziban ünnepélyes bemuta. tón vetítették le az ítélet című filmalkotást. Az előadás előtt Gulyás Emiiné dr, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott bevezetőt, majd dr. Németh Péter mú- zeológus méltatta Dózsa György és a nagy parasztháború jelentőségét népünk történelmében. Megjelent az ítélet rendezője. Kosa Ferenc is, aki este 7-kor a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán film- ankéton vett részt. Szabolcsi kiállítás Szombathelyen A szombathelyi tanácsakadémia elnökképző tanfolyamán az ország minden részéből, így Szabolcs-Szatmár. ból is vannak hallgatók. Hagyományos már, hogy minden megyét dokumentumok, kai, rövid ismertető előadásokkal mutatják be a részvevőknek. Legutóbb megyénk szerepelt a programban: Loss László kállósemjéni tanácselnök, a tanfolyam egyik szabolcsi hallgatója tartott a megyéről előadást. Levetítették a Szabolcsról készült színes filmet, s fotó és megyei kiadványokból pedig kiállítást rendeztek, melyhez a megyei művelődési központ nyújtott segítséget. rvné Színház együttese szere-S el a szabadtéri színpadon rsi Ferenc, „Princz, a civil" című vígjátékéval. Június 30-án. pénteken: KáLmán Imre világsikert aratott Cirkuszhercegnő című nagyoperettje kerül bemutatásra a miskolci Nemzeti Színház együttesének vendégjátékával. A későbbi program: Július 11-én, kedden este a Lokomotív együttes szerepel a szabadtérin, fellép a nagy népszerűségnek örvendő Zalatnay Sarolta táncdaléne- kesnő. Az előadás este 20 órakor kezdődik, kedvezőtlen idő esetén másnap tartják meg az előadást. Augusztus 1-én, kedden este: „Slágerhullám ’72”., az ŐRI rendezésében. Augusztus 28-án, hétfőn este ugyancsak az ŐRI rendezésében „Halló, itt Balaton!” címmel táncdalénekesek mutatják be műsorukat. Fellépnek Koos János, Szécsy Pál, Kovács Kati, Dékánv Sarolta és Ősz Ferenc. A műsorban szerepel az Expressz együttes. (f. P ) Nábrádi Lajos Tervek a szennvvíz elvezetésére j Demecserben Gazdag műsort ígér nyárra a nyíregyházi szabadtéri színpad Képünkön: a Nyíregyházi Dohányfermentáló női tflzoltőrajának startja. (Hammel József felvétele) Színes pávatollak Vasárnap Apagyon rendezték meg a nyíregyházi járási önkéntes tűzoltók versenyét, melyen több mint 130 csapa' vett részt. A versenyen megjelent dr. Mázsári István, < megyei pártbizottság osztály- vezetője, dr.i Fábián Lajos, í megyei tanács vb-titkára Novak Sßndor, a nyíregyház járási pártbizottság titkára é dr. Gombás Sándor, a nyír egyházi járási hivatal elnöke Az önkéntes tűzoltók a kü lönböző szerelési kategóriákban nagy felkészültségükre tettek bizonyságot, s minden esetben gyorsan végezték el a feladatokat. Különösen a községiek versenyén volt szoros a szerelési gyakorlat ide je. több esetben csak a másod percek döntöttek a győztese' javára. A községi önkéntes tűzoltók gépjárműfecskendő szerelési kategóriájában a legjobb teljesitpiényt a tiszavasvá- riak férfiraja nyújtotta, biztosan lettek elsők. A 800 li- ter/perces kismotorfecskendőt legrövidebb időn belül a napkor! önkéntesek készítették elő a „tűz” oltására, de szorosan ott volt nyomukban az orosi, a gávavencsellői és a tiszaeszlári csapat is. A női kategóriában egv díjat adtak ki, amelyet a "gávavencsellői •aj kapott. A 400 liter/perces klsmo- ‘orfecskendő kategóriáiban a "érfiaknál az apagyi. a nőknél a sényői. a fiúknál az apagyi általános iskolai tűz- nltószakkör, míg a lányoknál a nyírturai általános iskolai szakkör győzött, jó időeredménnyel szorították maguk mögé a második helyezetteket A korábbi évek versenyeihez hasonlóan az idén 1« a kocsifecskendő kategóriáiban állt rajthoz a legtöbb versenyző. Nagy küzdelmek után végül is a férfiaknál a kótaji, a nőknél a tiszadobi, a fiúknál a tiszalöki általános iskolai tűzoltószakkör, a lányoknál pedig a tiszadadai önkéntesek nyertek. A járás létesítményi önkéntes tűzoltóinak négv versenyzési kategóriáját a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat férfi- és női raja, a Kemecsei Állami Gazdaság férfi és a Nyíregyházi Konzervgyár férfi öhkéntes tüz- oltócsapata nyerte. A verseny ’ színfoltja volt még a nyíregyházi állami tűzoltók ügyességi bemutatója, a rohampályás gyakorlat, és a tűzveszélyes folyadék oltásának gyakorlata. Nyíregyházán röpült az a bizonyos páva, melynek útja az országos döntők, a budapesti televízióstúdió felé tart és a megyei döntő csak átfutó állomása. Szombaton és vasárnap 16 megyei együt. tes mutatkozott be a művelődési központ színháztermében, általános érdeklődés között. A megmozdulás tömeg, jellegét leginkább azzal lehet jellemezni, hogy csak a szereplők, a felvonuló énekesek, táncosok és muzsikusok száma ezer fő körül járt. ★ Már a szombat esti hat bemutatón feltűnt, hogy itt a dalban, táncban — es mókában — nincs nemzedékvál. tás. korprobléma. Megjegyeztük Dávid Meny. hért idős tunyogmatolcsi ci- terást, aki feltűnően jól pengette hangszerét és Borbás Sándorné olcsvaapáti 72 éves asszonyt, aki még mindig tud új, ismeretlen nótákat tanítani a többieknek — mondja. Leghangosabb nyíltszíni tapsokat szombaton az ajaki, ak kapták, akik az összes kellékkel bemutattak egy maskarás látogatást a fonóban, afféle házassági paródiát. ★ A vasárnapi felvonulók között jutalmazták a szépen éneklő és új motívumokkal is jelentkező kállósemjénieket. de ugyancsak szép jutalom jutott az ököritófülpösieknek is — szintén kétezer forint — igazán fergeteges „fergetegesükért”. Talán híressé vált népművészünk. Simonná gyönyörű szólója is segített abban, hogy egy árnyalattal még jobban értékelte a zsűri a tákosiak szereplését. Tarpa és Kótaj is csak egy hajszállal ért el kevesebb pontszámot náluk, csakúgy mint a három „Tisza”-falu: Dob, Dada és Nagyfalu. Egészében véve a bemutatósorozat olyan volt, mint szűkebb hazánk kincseinek feltárása, gazdag mintavétel abból a művészi és erkölcsi értékből, ami a szabolcsiak — és szatmáriak, beregiek, erdőhátiak, tiszahátiak. sza- moshátiak — szívében lakozik. <gn?>
