Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

4. oTdat tfEtítf-MAGVARORSZÁÖ 1972. április TS. Szülők fóruma Hogyan javítsuk a beszédhibákat? Ha az átmeneti zavarok a kisgyermek beszédé, ben még a 4 és 5 életévében sem szűnnek meg, akkor olyan beszédhibáknak kell őket tekinteni, amelyek javítása a szakemberre tartozik. De a tőle kapott uta­sítások alapján az óvónők és a szjilők is részt vehet­nek ebben. Az első és legfontosabb feladat azoknak az ajak körüli izmoknak az erősítése, amelyek részt vesznek az m, v, f, a, o, ú. ü, sz, z, s, stb. hangok képzésében. Az érdekesen, játékos formában megszervezett fújási gya. korlatok nagymértékben lehetővé teszik az említett hangok kiejtéséhez szükséges izmok tökéletesítését. Az óvónő az óvodában, a szülők odahaza az asztalra el­helyezett papírszeletkék, toll-, vattadarabkák, cérna­szál, játpkps jellegű fújásával eredményeket érhetnek el e téfen, továbbá célszerű a papírforgó, léggömb, vé­kony, plasztikus anyagból készült felfújható játékszer, és végül az olyan gyermekhangszerek is, mint a síp, furulya, trpjpbita stb. Á későbbiekben már pl. az „f” hangot kiejtve végeztetjük g gyermekkel a fújást. Mivel a nyelvmoz- gások is szerepet játszanak a hangképzésben, éppen ezért a gyermekkel nyelvgyakorlatokat is végeztetni kell. Például játékos formában kinyújtatjuk, behúzat- juk, majd jobbra és balra helyeztetjük el a nyelvét. A gyermek hallásának fejlesztésére, továbbá az ajkak körüli izmok erősítésére kihatással vannak még a hangutánzó gyakorlatok is. Hyen gyakorlatokat a gyermekek különben szívesen végeznek. Például utá­nozhatják a méhecske zümmögését „z”, a darázs hang. ját „zs”, a medve dörmögését „m”, a vonat susogását, az óra ketyegését, az autó tülkölését stb. Amikor az ajak, nyelv és a hallás előkészítését elvégeztük, akkor rá kell térni magyarázatokkal egy­bekötve, a szemlpletesség elvét figyelembe véve, a gyermek számára nehezen kiejthető hangok kimondá­sára. Például az „í” hang kiejtésekor rá kell mutatni arra, hogy ilyenkor az ajkunkat széthúzzuk, az „ú" hangnál pedig az ajkak összehúzódnak. A „t” és „d” hang gyakorlásakor tükör által ís bemutathatjuk, ho­gyan kell ilyenkor a nyelvej. a felső metszőfogak kö­zött megtámasztani. A ..k”, „sz”, és az „s” hang kiejté­sekor olyan szavakat kell kiválasztani, amelyek ilyen hangokkal kezdődnek. Az „r” hang kiejtése okozza a legnagyobb problémát. Itt a fő hangsúlyt a nyelv per­gő mozgásának elsajátítására kell helyezni. Ezt begya. kőrőltatháljuk az „r” hang többszöri kiejtésével, az „r” hanggal kezdődő szavak kimondatásával, valamint olyan szövegek gyakoroltatásával, amelyekben igen gyakran előfordulnak „r” hanggal kezdődő szavak. Az említett beszédhiba-javító gyakorlatok hosszú ideig tartanak, fáradságos munkával járnak, de bizo­nyos idő múlva meghozzák a várva várt eredményt. S ez áldozatos munkát igényel a szülőktől. Amit a bélyeggyöjtésről tudni kell Számos esetben látható, amint felnőttek, iskolai ta­nulók kitartóan, nagy érdek­lődéssel hajolnak egy-egy bé­lyeg fölé, s elmélyülnek an­nak szépségében, tanulmá­nyozásában. Ez az elmélyülés azonban nem öncélú válasz­keresés arra a kérdésre: mii ábrázol a bélyeg? Éppen a bélyeg témája, mondanivaló­ja teszi lehetővé, hogy fel­használhassuk mindennapi oktató-nevelő munkánkban. A bélyeggyűjtés, mint minden gyűjtés, csak akkor töltheti be igazán szerepét, ha anyagi értékén túl eszmei célt is szolgál, ha valamilyen emberi tevékenység, jelen esetben a tanulás hasznos se­gítője. Igen hasznos tanítása mód­szer, s a tanulók vágynak is erre, hogy a nevelő művészi eszközökkel keltse fel kíván­csiságát, ami nem könnyű dolog. Megyénk bélyeggyűjtő pedagógusai az elismerés hangján nyilatkoznak a szí­nekben és mondanivalójában is gazdag szemléltetőeszkö­zök hatásáról a nevelőmun­kájuk kapcsán. Egy-egy bé­lyeg valóságos ‘grafikai re­mekmű, s a gyermekeknek bemutatott különböző té­májú bélyegek közelebb vi­szik érdeklődésüket egyrészt a tananyag iránt, másrészt a tanult anyag vázlatához a tanulók maguk is gyűjtenek és ragasztanak a témához illő bélyegeket füzetük illusztrá­lására. Később maguk is tag­jai lesznek a bélyeggyűjtők jelenleg negyedmilliós tábo­rának. Földrajz, történelem, stb. anyagnak vázlatához ragasz­tott, a tájnak és kornak meg­felelő bélyegek színesebbé te­szik a vázlatot. s mert a gyermeknek is tetszik, gyak­rabban fellapozza a füzetet és ezáltal önkéntelenül is felelevenedik előtte a tan­anyag. Az ilyen tanulók — ez a pedagógusok tapasztalata — fölöttébb ügyeinek füzeteik esztétikájára, de ez nem is általános és nem is ez a cél. A tanulók otthoni munkáját segítik elő a bélyegek, hiszen tekintetűk a felikészülés so­rán gyakran pihen meg a kis képeken. A művészet eszközeivel megrajzolt bélyegekből elké­szíthető -egy-egy színes törté­nelmi, földrajzi, művészi, stb. témájú album. Egy-egy té­makör a tantermek falát dí­szítik és bármikor cserélhető ■más témakörre. így a tanter­mek állandó kiállítási anyaga is jó előre megoldott. A bélyegeket alkalmazhat- juk tehát a szemléltetésben, a felkészülésben és az elősaem- léltetésíben. A bélyegek fél­használása, alkalmazása az oktató-nevelő munka folya­matában ezzel nem zárul le. Szakköri, tanfolyami, szak­órai. egyéni és csoportmunká­ban így válik iigazán nélkü­lözhetetlenné, mert segítsé­gével szinte játszva tanulunk. Számtalan példát lehetne fel­sorolni a hasznos módszerek igazolására. A bélyeg tehát használható az ismeretek megszilárdításá­ban, általában a kronológiai ismeretek fejlesztésében, a logikus gondolkodás és em­lékezet fejlesztésében, a to­pográfiában és az előadóké­pesség fejlesztésében is. Nemes Gyula Túl az óperencián Csöndes eső. Semmi hó. Sárban captat Csak a ló. Színben búsul Most a szán. Telünk nem is Lesz talán. De a nyár még Messzi ám, Túl az Óperencián. Darázs Endre FIATALOK w FIATALOK ül! FIATALOK RR FIATALOK ffij FIATALOK TÖRD A FE IED t Desanka Makszimovics: , Vízszintes: 1. Orosz népi hangszerek. 6. Kettőzve sportfogadás. 7. Költőféle. 8. Tetejére. 9. Hek­toliter, liter rövidítése. 11. Hím állat. 12. Az anyag pa_ rányi része. 14. Ütemes moz­dulatok összessége. 16. Meg­fejtendő. 18. Növény. 20. Pa­kol. 21. Kétjegyű mással, hangzó. 22. Al-Duna mellék­folyója. 24. Feltételez. 25. Lá­ma betűi keverve. 27. Mozi, németül, oroszul. 28. Nótája. 2». ...és Pan (komikus filmfi. gurák voltakj. Függőlegese 1. Üzlet. 2. Római 51. 3. Menyasszony. 4. Háziállat. 5. JRAN. 6. Megfejtendő. 10. Gyulladás. 11. Vissza: egy­mást követő betűk a magyar abc-ben. 13. Vissza: tömény szesz. 14. Tervszerű megelő­ző karbantartás. 15. Megfej­tendő. 17. Fogoly. 19. Gyü­mölcs. 21. Szibériai folyam. 23. Mély, tányérszerű edény. 24. Világifjúsági Találkozó. 26. Azonos betűk. 27. Kiss Sándor. Megfejtendő: Ázsiai álla­mok (vízszintes 16., függőle­ges 6., 15.) Múlt heti megfejtés: ÚT­TÖRŐTÁBOR — CSILLE­BÉRC. Könyvjutalomban része­sülnek: Vaskó Mária Nyír­egyháza, Szlovenszki Ibolya Nyírtelek, Szabó Ágota Tyú­kod, Kálmándi Ferenc Ör, Balogh Miklós Tiszanagyfalu. Ezt játsszuk Jíábtentez A láb teniszt (népszerűbben a „lábtengót”) azt hisszük, soha nem lehet megunni, hi­szen olyan játékvariációkra, labdabűvölésekre ad alkaL mati amelyet csak a futball nyújthat. Sokféleképpen játsszák, szinte minden tájon más és más szabályok szerint. A vi­ták elkerülése véget próbál­juk a sokféle módi közül a legismertebbet összefoglalni. Valószínűleg ez az első írott lábteniszszabály! Általában a páros „lábten. gó” a legnépszerűbb. Egy tetszés szerinti nagyságú, tég­lalap alakú területet négy egyenlő méretű részre osz­tunk, illetve . így húzzuk meg a vonalakat. A két félpálya között, a középvonalon he­lyezkedik el a maximálisan derék magasságig érő háló vagy az azt helyettesítő pad, széksor, esetleg valami más alkalmatosság, de ez nem nélkülözhetetlen. A játék többnyire az asztalitenisz­szabályok alapján zajlik. Te. hát: egy-egy játszma 21 pon. tig tart (2 poén különbséggel kell nyerni), az adogatás a szokásos szervaszabály sze­rint történik. (Tehát akkor van csere, ha az egyes helyi értékű számok összege 5, vagy ennek többszöröse.) Az adogató átlós irányban jut­tatja ót a labdát az ellenfél térfelére; ilyenkor semmifé. le technikai trükköt (csava. rást, nyesést, pörgetést stb.) nem szabad alkalmazni. A labda a szerválás után egyet pattanhat és legfeljebb "két érintéssel (tehát a két össze­tartozó játékos egyszer-egy­szer érhet hozzá) lehet fo_ gadni, illetve visszaküldeni. Természetesen a pattanás után egyből is vissza lehet vágni. Ha a labda „necces”, azaz hálót ér, vagy vonalra esik le, a szervát meg kel] ismételni. Egy nagyon fontos szabály: tilos átnyúlni a há­ló felett lábbal. Hogy hány játszmából áll egy-egy via­dal, azt a résztvevők döntik el. Általában három nyert játszmáig tart egy-egy mér­kőzés. No természetesen, aki tovább bírja — játszhat töb­bet is. Figyelembe véve a felszereléseket, legjobb a nagyméretű pöttyös gumi­labda, már csak azért is, mert nem üt és csíp, s így tornacipő nélkül, mezítláb is lehet lábteniszezni. Pingvinek A pingvinek különös madarak, nem esznek más egyebet, csak halat. A reggeli, az ebéd, vacsora, jeges tenger sikamlós kis hála. Pingvin Panni és Pingvin Kelemen utaznak is néha egy jéghegyen. Gyönyörűszép felséges utazás, csupa öröm a szívük s csupa láz. Mit visznek az útra e madarak? Hátizsákban kirántott halakat Ölbey Irén Ha hinni lehet a nagyanyámnak... Ha hinni lehet a nagy­anyámnak, sok évvél ezelőtt, a királyságában, egy tó part­ján élt a Jó Tündér, az ösz- szes tündérek között a leg­szebb és a leghatalmasabb. Minden engedetlen alattva­lóját egy pillanat leforgása alatt kővé, virággá, vadállat­tá tudta változtatni, de nem­igen tette ezt: sokkal job­ban szeretett megbocsátani, mint büntetni, s ezért min­denki szerette. Ha egy alatt­valója megbetegedett, máris küldte a tündéreket, hogy ápolják. Ha esőre volt szük­ség, a felhőkhöz repült és ódahúzta őket; s ha a Napot várták, elment hozzá és kér­te, hogy látogasson már el az ő királyságába. A Jó Tündértől senki sem tudott semmit megtagadni. Csak a szomszéd ország királya, a Gonosz Tündér gyűlölte. Ha valamelyik jó tündér az országába tévedt, azonnal parancsot adott az embereinek, hogy öljék meg. Különösen azokra a tündér­lányokra és tündérfiúkra fente a fogát, akikről tudta, hogy a királynő kedvencei. A Jó Tündér kedvenc uno- kahuga, a szépséges, büszke Piroska volt. Az ifjú tündér­fiúk csak messziről gyönyör­ködhettek benne, pedig sokan közülük boldogan fe­leségül vették volna. A másik kedvence Fénysu­gár volt, a hírnöke. Ha a Naphoz ment, Fénysugár mindig elkísérte a királynőt. Ö volt az egyetlen a tündé­rek között, aki közel mehe­tett a Naphoz és nem éget­te meg magát, a szemébe nézhetett és nem vakult meg. A Jó Tündér nagyon sze­rette a kis Árvát ís. Amikor édesanyja meghalt, magához vette a palotába a kis tündérfiút. Árva igen rakon­cátlan volt, felkapaszkodott a fákra, a legmagasabb szik­lára is felkúszott, minden létra nélkül felmászott a pa­lota tetejére. Sokszor hara­gudott rá ezért a királynő, de mindig megbocsátott. A királynő szeretett a holdvilágos tavon hajókázni. Ilyenkor magával vitte Pi­roskát is és Hajós, a jóságos tündér csónakáztatta őket. Egyszer annyira a tó legszé­lére csónakáztak, hogy csak­nem a Gonosz Tündér orszá­gába érkeztek. Azt remélték, hogy nem látják őket, csak­hogy a király éppen vadá­szaton volt és kíséretével a tó melletti erdőben rekedt éjszakára. A Gonosz Tündér a Hold sugaraiban megpil­lantotta az ábrándosán ma­ga elé bámuló Piroskát és azonnal beleszeretett. Más­nap már nagy kísérettel in­dult el a szomszéd országba, hogy a Jp Tündér kedvencé­nek a kezét megkérje. A kí­séretre ráparancsolt, hogy szépen viselkedjenek a ki­rálynő alattvalóival, nehogy Piroska megijedjen és félel­mében visszautasítsa. Nagy szomorúság keletke. zett az országban. Mindenki félt, mi lesz, ha Piroska nem akar hozzámenni a Gonosz Tündérhez, de közben senki sem kívánta, hogy igent mondjon. A királynő palotá­jában még nagyobb volt a ri­adalom és félelem. Mihelyt Piroska meghallotta, miért jön a Gonosz Tündér, nyom­ban kijelentette, hogy látni sem akarja. Bármennyire tudta is a Jó Tündér, mi vár ezért az országra, mégis he­lyeselte Piroska viselkedését. Amikor a Gonosz Tündér a palotába ért, a Jó Tündér már várta. — Hírnököd, király, jelen, tette, hogy miért jöttél — mondta —. De Piroska tül fiatal még és csak tíz év múl­va fog férjhez menni. A Gonosz Tündér —, bár megfogadta, hogy mint le­ánykérő, szelídnek és jónak mutatkozik — most fenyege­tően felhorkant: — Vágy azonnal velem jön, vagy háborút üzenek orszá­godnak ! — Én elmondtam a magam véleményét és az ő elhatáro­zását — válaszolta büszkén a Jó Tündér —, te meg azt te­szed, amit jónak látsz! A király dühösen hívta a kíséretét és kirobogott a pa­lotából, még akkor is hábo­rúval fenyegetőzve. így is lett. A Gonosz Tün­dér még ugyanaznap betört a hadseregével a Jó Tündér or­szágába. Magával hozta a jég. esőt, a villámot és a menny, dörgést. Ezenfelül minden tündérének tíz mérgezett kí­gyó volt a kebelében, hogy az ellenségre dobja. A ki­rálynő hadserege megrémült, hogy ilyen ellenségnek nem lehet sokáig ellenállni. Hír­nököt küldtek hát a Jó Tün­dérhez és arra kérték, vál­toztassa őket fává és kővé, mert az még mindig jobb, mint a Gonosz Tündér kezé­be kerülni. A Jó Tündér megkísérelte, hogy bátorságot öntsön hadseregébe. Segítsé­gül hívta az északi szelet, megparancsolta a tónak, hogy áradjon ki a medréből, de hiába. A Gonosz Tündér elő. retört és seregei már-már a palotát is bekerítették. Ekkor keservesen elsírta magát a Jó Tündér, magához hivatta Piroskát, Fénysugárt. Hajóst és Árvát, és megkérdezte: — Mit akartok inkább: Go­nosz Tündér kezébe kerülni, vagy változtassalak bennete­ket növénnyé? — Tégy, amit jónak látsz, csak az ő kezére ne adj! — válaszolták térdre hullva. — Piroska, legszebb ked. vencem, te légy a virágok ki­rálynője — mondta a Jó Tün­dér, kezét a lány vállára té­ve. És Piroska csodaszép vörös rózsává lett — ő volt a világ első rózsája. Azután megölelte Árvát: — Légy örökzöld fiatal nö­vény, amely a fákra, sziklák­ra kapaszkodik, mint aho­gyan emberi életedben is let­ted. És máris a világ első örök­zöld borostyánja futotta be a sziklát. — Légy fehér vízi virág — mondta ekkor a királynő Ha­jósnak. — Mint ahogyan ed­dig is szeretted, mindig a ta­von fogsz úszkálni. És a tavon, mint egy kis ladik, ott úszkált a világ első fehér tündérrózsája. Utoljára Fénysugárhoz, a hírnökéhez fordult a király­nő és így szólt: — Légy olyan virág, amely örökké a Napot nézi, a te szemed megszokta a nagy vi­lágosságát. És megszületett a világ el­ső napraforgója, s nagy sárga szemét azonnal a Nap felé fordította. A Gonosz Tündér mind kö­zelebb ért a palotához. A Jó Tündér ekkor a hadserege elé lépett. — Legyetek fák és kövek — mondta — és elvarázsolt álmotokban is emlékezzetek a királynőtökre. Talán eljön a nap, amikor visszahozlak benneteket ebbe az életbe, amelyből most távoztok. Ezután magasra repült a felhők fölé és valahol mesz. szi, a tó partján megmaradt a Jó Tündér kertje, benne az első rózsa, az első borostyán, az első napraforgó és az első tündérrózsa. A Gonosz Tündér pedig, mert nem volt kivel háborúz­ni, elkomorodva tért vissza az országába — ha hinni le­het a nagyanyámnak. Szerbből átdolgozta; Bácski Ana»

Next

/
Thumbnails
Contents