Kelet-Magyarország, 1972. április (32. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-14 / 87. szám

1972. április 14. fcELET-MAGYARORSZÄC 5r. .-püfeí Tizennyolc évesek NAPJAINKBAN EGY TI­ZENNYOLC ÉVES elkötele­zett fiatalember, aki a társa­dalmi haladást kommunista­ként akarja szolgálni, tagja lehet a pártnak. így döntött pártunk X. kongresszusa 1970 novemberében. Nagy fi_ gyeimet fordított az ifjúság­ra, nevelésére. Ez kifejezésre jut a beszámolóban, mely a következőképpen összegezi a feladatokat: „Az ifjúság ne­velésében külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a KISZ a párt utánpótlása, jó­részt ott nevelődnek a párt jövendő tagjai.” Ezért hangsúlyozza, hogy a fiatalokat meg kell ismertet, ni a marxizmus—leninizmus tudományával, fegyelmezett és kötelességtudó, a közös­ség, a nép, a szocialista haza ügyéért minden áldozatra kész emberekké kell formálni őket, s közülük a legjobbakat kommunistává, a párt tagjai­vá kell nevelni. Ennek a fiatal, a szocia­lizmus építése során felnö­vekvő nemzedéknek a párt­ba kerülését segíti elő az új szervezeti szabályzat is, amely a belépés alsó korhatá. rát 18 évben határozta meg. Kétségtelen, hogy a pártha­tározat megnövelte a párt. és KISZ-alapszervezetek előtt álló feladatokat. Ezzel kap­csolatban a KISZ KB 1971 áprilisában határozatot foga­dott el, amellyel segítette ezt a munkát. EREDMÉNYEI BIZTA­TÓAK. Ezt mutatja az is, hogy például a fehérgyarma­ti járás KISZ-alapszervezetei a kongresszus óta céltudato. sabb munkát végeznek a fia. talok körében, s így 103 har­minc éven aluli fiatalt vet­tek fel a pártba. A nyíregy­házi járás pártalapszervezetei 1971-ben 180 KISZ korosztá. lyú fiatalt vettek fel párt­tagnak, melyből 101-et a KISZ-szer vezetek ajánlottak. Érdemes megemlíteni, hogy ebből 44 olyan fiatal, akik 18—21 évesek. Különösen az ipari üzemekben tevékeny, kedő KISZ-szervezetek párt- építő munkája javult. És el­sősorban ott, ahol ezt a pártszervezetek segítik, fontos feladatuknak tekintik. A Tiszavasvári Alkaloidában 1971-ben 44 dolgozót vettek fel a pártba. Ezeknek több mint a fele fizikai munkás és csaknem valamennyi 30 éven aluli, 28 volt közülük KISZ- tag. Egyes falusi KISZ-szer. vezetékben — Szatmárcseke, Kölese — is javult a pártépí­tő munka. E két helyen a múlt évben 13 fiatalnak a KISZ-szervezet volt az egyik ajánlója a pártba. Lehetne említeni a Fehérgyarmati Állami Gazdaságot, a MET- RIPOND mérleggyárat is, ahol, szintén nagyobb gondot fordítanak a fiatalok kommu. nistákká nevelésére és párt­ba való felvételére. Ezek az eredmények azért is születhettek, mert a KISZ- alapszervezetek a korábbi évekhez képest az utóbbi időben nagyobb gondot for­dítanak a fiatalok marxista— leninista képzésére. A KISZ által szervezett politikai ok­tatásban tavaly a nyíregyházi járásban csaknem 4 ezer fia­tal vett részt. A PARTBA JELENTKEZŐ fiatalok ideológiai nevelése mellett fontos szerepet kap a munka, a termelésben való helytállás. Ezt is figyelembe veszik a KISZ-szervezeték. Különös jelentőséget tulajdo­nítanak az ifjúsági brigádok­nak a fiatalok nevelésében. ’ A nyíregyházi járásban pél­dául 87 ifjúsági brigád mű­ködik, ebből 53 a szocialista cím elnyerésén munkálkodik. Ez az a terület, ahol feltétlen javítani szükséges a munkát. Sajnos, ezzel a lehetőséggel nem élnek eléggé a KISZ- szervezeték, de a pártszerve­zetek sem. Ezt mutatja az is, hogy az utóbbi időben az if­júsági brigádokból mindössze 3 fiatalt vettek fel a pártba. Bár a kongresszus és a KISZ KB határozata óta lényeges javulás tapasztalható a párt- építő munkában, vannak olyan jelenségek, amelyek­ből arra lehet következtetni, hogy egyes KISZ-alapszer_ vezetek nem élnek az aján­lási jogukkal. Ezt mutatja, hogy tavaly például 42 fia­talnak nem a KISZ-szervezet » volt az egyik ajánlója a pártba való felvételnél. Va­jon, miért? Még akad olyan KISZ-vezetőség, amely nem ismeri ezt a jogát, Egyes he­lyeken ezt a fontos munkát akadályozza az is, hogy nefh megfelelő a kapcsolat a párt­ós a KISZ-szervezet vezetői közölt. Előfordul viszont az is, hogy néhol — Tímár, Ti­szaiad — túlzott követelmé­nyeket állít a pártba jelent­kező fiatalokkal szemben a pártvezetőség. Csali „kész" marxistákat akarnak felven­ni. VANNAK AZONBAN * olyan ' KISZ-alapszervezetek is — különösen a mezőgazda- sági üzemekben — amelyek egyetlen fiatalt sem- ajánlot­tak még a pártba felvételre. Különösen ezek segítése fon­tos a KISZ-bizottságok .és a pártszervezetek részéről. Kétségtelen azonban, hogy a kongresszus óta jelentősen javult a KISZ-szervezetek. ez irányú munkája. Ahhoz azonban, hogy a határozatokat megfelelően és maradéktalanül végrehajt­sák, tovább szükséges javíta­ni a KISZ-szervezeteknek a fiatalok körében végzendő munkát. Farkas Kalman Képviselők előtt a megye egészségügye A készülő törvény és a szabolcsi egészségügyi ellátás Rendkívül időszerű és kivé­tel nélkül minden szabolcsit érintő problémát vitatott meg legutóbbi ülésén a szabolcsi képvisiélőcsoport. A készülő egészségügyi törvény — je­lenleg még törvénytervezet — lényeges vonásainak ismerte­tése során dr. Magyar János megyei főorvos adott helyzet­képet a megye egészségügyi viszonyairól, s azokról a ten­nivalókról szólt, amelyeket az egészségügyi törvény megva­lósítása ró a megyére. A képviselőcsoport ülésián azt kutatták, milyen erőfeszíté­sek, intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a törvényterve­zetben foglaltak maradékta­lanul megválóiuljaaak Sza- , bolcs-Szatinárbaín is. Ennek során az egyik fon­tos feladat a közegészségügyi és járványügyi ellátás meg­oldása. Megyénk az országban az elsők,között volt, ahol lét­rehozták a Közegészségügyi és Járványügyi Állomást. Az évek során a KÖJÁL munká­ja egyre növekedett, új fel­adataikkal bővült. A- jelenlegi helyén sem szakmai, sem más vonatkozásban nem tud meg­felelni a követelményeknek. Megelőzés, gyógyítás A megye gazdasági, telepü­lés-hálózati fejlődése mind nagyobb feladatokat állít a KÖJÁL elé. Főként a mum- kaegészsógügyi, élelmezés­egészségügyi és a városiaso­dással járó ártalmak vizsgá­lata jelent nagy nehézséget. A jelenlegi körülmények között nem megoldott a leve- g'őszennyezettiség felderítése, vizsgálata és még több sürge­tő közegészségügyi és jár­ványügyi tennivaló vár meg­oldásra:-’'A tájékoztatás "-sze­rint ebben a-z évben elkészül az. új KÖJÁL-saékház az Északi körúton, $ megfelelő körülmények között végezhe­tik munkájukat a közegész­ségügyi dolgozók. Ezzel együtt erőfeszítésekre lesz szükség’, hogy a szakember­hiányt pótolni tudják. Behatóan foglalkoztak a képviselők, az egészségügyi szakemberek, a párt- és taná­csi szervek vezetői az egész­ségügyi tör vény.tervezet egyik legfontosabb szakaszával. a gyógyító-megelőző ellátással. A törvénytér.yw-Keí élőárja, hogy hatékony intézkedése­ket kelt tenni a tókossáig; egészségügy: áMapotanak jg­vítására, s azt folyamatosan ellenőrizni kell. Rendszeresen figyelemmel kell kísérni a megbetegedési és halálozási okokat, alkalmazni szükséges a gyógyító-megelőző ellátás­ban a gondozás módszerét, folyamatosan kiterjesztve az egész lakosságra. Az a cél, hogy a lakosság a települési viszonyoktól, az eltérő adott­ságoktól függetlenül, kellő időben hozzájusson a,számára szükséges korszerű gyógyító- megelőző ellátáshoz. 604 körzeti orvos Ez a rész foglalja magában a lakosságot közvetlenül érin-' tő egészségügyi feladatokat, a körzeti orvosi ellátástól a járóbateg-szakremdelésig, a kórházi ellátottságig. A leg­több tennivaló megyénkben is ezeken a területeken van. Az egészségügyi intézmény­hálózat nem kielégítő. Nagy erőfeszítésekre lesz szükség, hogy jobban felzárkózzon a megye az országos vidéki át­laghoz. Megyénk lakóinalt gyógyí­tó-megelőző ellátását 604 or­vos végzi. Ebbői nyugdí jas 23, akiit tényleges gyógyító- munkát nem végeznek. Szak­orvosi képesítéssel rendeliks- zik 286. Még néhány adat, amely jelzi a megye helyét a gyógyí­tó-megelőző ellátásban. A 10 ezer- lakosra jutó orvosok száma 1970-ben 9,7 volt, a növekedés az öt évvei ezelőt­tihez képest mindössze 0.1 százalék. Az országos vidéki átlag 16,8, az ottani növeke­dés pedig 2,9 százalék. Az át-' tagosnál nagyobb teher- nehe­zedik a szabolcsi körzeti or ­vosokra, akikkel először- ke­rül kapcsolatba a beteg’, s tu­lajdonképpen itt dől el a gyógyulás sorsa. Ha elégtelen a körzeti ói-vasi ellátás, szint­je, lényegesen nő a rendelő­intézetek forgalma, a kórhá­zak zsúfoltsága. Milyen fejlődés tapasztal­ható az utóbbi időben? A megyében, a körzetek szarna 211, jelenleg 18 körzeti orvosi állás betöltetlen. Eb­ből kilencet rövidesen betöl­tenek. Ez lényegesen javítani fogja az ellátást. Biztató, hogy a most végző fiatal or­vosok körében megnőtt az or- detetődes, ahol lakás áll az ar- Ke *6 orvos rendelkezésére, g^akoa-tatilag be is tudják tölteni az üres helyeket. Az utóbbi 10—14 év során a megyei tanács 59 lakást vásá­rolt — 10,5 millió forint ér­tékben — a körzeti orvosok­nak, míg községfejlesztési alapból 40 orvosi lakás épült a megyében. A csaknem száz körzeti orvosi lakás létesítése azt mutatja: a tanácsi és a társadalmi szervek összefogá­sa a Lakosság alapellátásának megoldása érdekében ered­ményes. 320 ezer ember kórháza Az utóbbi időben megkez­dődött lakásépítés, a letelepí­tés segítése, az üres körzetek elég nagy száma ellenére is, az egészségügyi szakvezetés véleménye szerint rövid időn belül lényegében megoldja megyénkben a körzeti orvosi ellátást Hozzájárulnak az igénybevétel csökkentéséhez, a szakmai munk% intenzívebb végzéséhez a központi intéz­kedések is; a körzeti orvosok mellett orvosírnek, körzeti ápolónő és védőnő segíti a munkát. A megye legégetőbb egész­ségügyi problémája a megyei kórház és rendelőintézet fej­lesztése. Kellő hangsúllyal szóltak erről a képviselőcso­port-ülésen is, hiszen a kór­házi ágyak és orvosok szá­mát illetően Szabolcs - S zatimár országosan a legrosszabbul all. A zsúfoltságot nem szük­séges érzékeltetni, közismert. Mégis néhány adat: a megyei •rendelőintézetben 1 millió vizsgálatot végeztek agy év alatt, mindössze 10 szakor­vossal. A hiányzó 30-at a me­gyei kórház orvosai helyette­sítik, aklkaiek ezenkívül a kórházi ’TTfüfeJcfitfJs'el kell lát­niuk. Ez óriási megterhelést jelent amiről a betegek ke­veset tudnál:. A nagy zsúfolt­ság és orvoshiány ellenére nem egy olyan vizsgalati módszert vezettek-be — am­buláns epehólyag- és veseíel- töltéses vizsgálatok —, mé­lyek országosan sincsenek mindenütt elterjedve. A tár­gyi feite telet: azonban .akadá­lyozzák a még jobb minőségi munkát. Ezért kerülj, napi­rendre a fejlesztés. a helvi lehetőségek teljes kihasználá­sé A készülő egészségügyi tör­vény megvalósítása a megyei kórháznál állítja a legna­gyobb feladat elé az egész­ségügyi szerveket. Egy felmé­rés szerint a megye roegfco- zslítően 600 ezer lakosából 320 ezer- .tartozik a megyei kórház hatósugarába. Ennek megfelelően a minimális kö­vetelmények szerint is 2100 általános ágyra és 640 ideg­eimé ágyra lenne szükség. Je­lenleg a megyei kórházban van összesen 970 általános ágy. A megye legnagyobb kórháza az ágyak arányát te­kintve aránytalanul rosszabb helyzetben, van a megye járá­si kórházaival szemben is. Egyes osztályai, mint a bal, szülészet, gyermek. baleseti sebészet, stb. országosan is a legzsúfoltabb osztályok kö­zé tartoznak. * Agyíejleszlés házon helül Elismeréssel szólhatunk ar­ról, hogy ilyen zsúfoltság és megerőltető munka ellenére a meghalt betegek százalékos arányát tekintve országosan a harmadik legjobb helyen all, 1.9 százalékkal a megyei kórház. Az osztályvezető fő­orvosok egy részénél az utób­bi években sikeresen zajlott íe az „őrségváltás", szakmailag magasan kvalifikált főorvo­sok kerültek az osztályok élé­re. A népgazdaság teherbíró .képessége a közeli ével: bon nem teszi, lehetővé, hogy a tervezett 1000 ágyas új me­gyei kórház a Család utcáiban megépüljön. A megyei tárná« munka csoport ja a jeleni égi kórházi területein szakaszos megoldással keresi a lehető­séget, hogy minél rövidebb időn belül, minél több korhű­id agyfejlesztést oldjam.k meg, gazdaságosan. Tervezik egy 600 ágyas műtétes blokk felépítését a kórház terüle­tén. Szó van róla. hogy a megyei tbc-kórház területen típusterv alapján egy 240 ágyas belgyógyászati pavilon is el készülne. így 840 aggyal bő­vülne a jelenlegi agy létszám. Bővítenék a rendelőintézete is. A Csalad utcai területet ’ pedig megtartanák az elme- program megvalósítására. Ezek természetesen a tag- minimálisább igényeket tar­talmazzák. Továbbra sem vehető le napirendről a .na­gyobb arányú kórházfejjLesz- t-és, amely azonban a megyei* szervek anyagi erejét, lehető­ségeit meghaladja. Ezért *k kérték a megyei szervek a képviselők, aktív segítséget. <PG> A tudomány és művészet Szabolcs! (#5.) Páll Géza riportsorozata Irodalom, műtörténet, alkotók írókat, költőket, művésze­ket termő táj a Nyírség. Nem mi állapítjuk meg ezt, ha­nem az elfogulatlan króniká­sok. Bessenyei, Kölcsey, Vas­vári, Móricz, Krúdy, Zalka Máté, Váci, Sipkay, az élők közül Rákos Sándor, Galam­bos Lajos és még folytathat­nánk a sort. Itt éltek és al­kottak. Ha visszatekintünk életútjukra, azt is megtudjuk: néhányukat kivéve bölcső-, jük, elindítójuk volt a sza- bolcs-szatmári táj. Tehetsé­gük, útjuk tovább vitte őket. A gazdag hagyaték az , or­szágé, valamennyiünké, nemzedékek nevelkedtek művészetük, emberségük, al­kotóviláguk melegénél. A me­gyében élő, az irodalom iránt fogékony kutatók, irodalom- történészek nagy fáradozással hosszú ideje igyekeznek tá­gítani a nagy írók. költők, művészek portréját, feltárni munkásságuk eddig kevésbé ismert mozzanatait. Szabolcs- Szatmár megye irodalmi ha­gyományainak egyik leg­markánsabb, legkitartóbb gyűjtője és publikálója dr. Tlargócsy József, akiről a Magyar Irodalomtörténeti Lexikon úgy emlékezik meg: Számos tankönyv, és pedagó­giai módszertani kiadvány szerzője, illetve társszerzője, s munkásságához fűződik a sajtó alá rendezett és beve­zetéssel ellátott Jókai-kötet. Kedvenc írója azonban Mó­ricz is. Több évtizedes kuta­tómunkával pedig a sza- bolcs-szatmári irodalmi em­lékeket gyűjtötte csokorba, történeti hitelességgel, egy­ben szubjektív látásmóddal. Kétségtelen, hogy a megye nagy szülötteinek munkássá­gával foglalkozó irodalom szakos tanárok, irodalomtör­ténészek egyéni erőfeszítéseit dicsérik az eddig elért ered­mények. De az sem vitás, hogy a munkálkodás kollek­tív elemet is tartalmaz. Jó alkotóműhelye volt ennek a korábbi Bessenyei-kör, ^az irodalmi munkaközösség, majd a tanítóképző, illetve a tanárképző főiskola irodalmi tanszékeinek közösségei. Elő­mozdította a helyi kutatások publikálását a városi tanács vb nyíregyházi kiskönyvtár­sorozata, mellyel történettu­dományi, » irodalomtörténeti. Irodalmi antológia, felszaba­dulási dokumentumgyűjte­mény és önálló művészettor- . téneti munka megjelenését tették lehetővé a szabolcsi szerzőknek. Itt jelent meg a Negyedszázada történt do­kumentumgyűjtemény, a Nyíregyháza örökváltságáröl szóló tanulmány, az „Én sző­ke városom” című antológia. Megyei kiadásban látott napvilágot a Krúdy-kutató dr. Katona Béla Krúdy-em- lékkönyve. Legutóbb a soro­zatban Nyíregyháza művé­szettörténeti enilékeinek monográfiája jelent meg, szerzője Koroknay Gyula művészettörténész. Tudományos szempontból különösen jelentős Katona Béla Krúdy életpályájának, munkásságának teljes ívét átfogó és annak első kötetét alkotó „Krúdy pályakezdése” című, az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent iro­dalomtörténeti munkája. A szabolcsi 'szerző ezzel bizo­nyos vonatkozásban új meg­világításba . helyezte, tények­kel, adatokkal bizonyította Krúdy pályakezdésének egyéni, sajátosan „krúdys” fejlődési periódusát. Lehá­mozta azt az irodalmi tévhi­tet, hogy a Nyírség nagy sze­relmese, Krúdy „mikszáthi beütésekkel” indult volna el ken pályáján. Azért is úttö­rő jellegű Katona Béla iroda­lomtörténeti tanulmánya, mert Krúdy kevésbé ismert és nehezen hozzáférhető kor­szakáról adott átfogó képet, újságíróskodásának állomá­sain át az első novellák, re­gények csírájáig kísérve el a magyar irodaiam e sajátosan egyedi alakját... Vannak akik ápolják, fel­dolgozzák, tudományosan rendszerezik az örökséget. Méltó képviselője ennek a nyíregyházi művészettörté­neti monográfia szerzője, Koroknay Gyula, aki koráb­ban a Báthori-címer értéke­lését adta közre, majd az egyházművészet XIII. századi szabolcsi alkotásainak, a kál­iói, a tiszaszentmártoni vár, a nyírbátori református templom, a vajai Várkastély, egy korábban ismeretlen be. esés festmény művészettörté­neti hátterét rajzolta meg. Fényt derített a nagykállói vármegyeháza építészeti fe­hér foltjaira, s nemes patrio­tizmussal feltárta egy elfe­lejtett nyíregyházi festőm ű­• vész, Barzo Endre értékes munkásságát. Mindez a múlt. De mi(van a jelennel? Ma is érvényes, hogy írókat, költőket termő táj a szabolcsi, szatmári? Váci Mihályra hivatko­zunk, aki élete utolsó szaka­szában ugyan nem élt szülő­földjén Nyíregyházán, mégis ízig-vérig nyírségi, szabolcsi maradi,. Nemcsak élményvi­lága kötötte a nyírségi em­berekhez, hanem a Velük va­ló lelki rokonság, az együvé, tartozás, elkötelezettség is. Mióta elment közülünk sze­gényebbek lettünk. Csak úgy mint Sipkay Barna szépen ívelő, majd tragikusan meg­törő munkássága nélkül. A megyénkben élő, és Jó­zsef Attila-díjjal kitüntetett Ratkó József képviseli — mondhatnánk egyedül — a szabolcsi eredetű költészetet. 1966-ban jelent meg első kö­tete, a megrázó erejű, ke­mény sorsvállalást tükröző „Félelem nélkül” című ver­seskötete, Két évvel később a „Fegyvertelenül”, 1970-ben pedig az „Egy kenyéren”. Egyik méltatója, Borbély Sándor írta róla. „Manapság kevesen feje­zik ki olyan szépen-szíwel és fedetlenül elkötelezettségü­ket, mint Ratkó József. Jel­legzetessége a népben-nem- zetben gondolkodás.” Rat. kő József költészetének még több jellegzetes vonása van. Ezek egyike a népművészet tiszta forrásainak kútfőihez viszi közel, egyszerű és szó­kimondó. Kíméletlen ostoro­zó ja az emberi jellemtaten­ségnek. a gátlástalanságnak. Azt is megjegyzik róla imu- vei alapján, hogy nagy képi ereje olykor túlhajt dolgo­kat, történelmi példálózá- sai olykor zavartat:, ziláltak'. De Borbély Sándorral együtt 'mondhatjuk Ratkó József lí­rájáról, hogy költészetének „igényessége és rátartisága végre olyan jelen költésze­tünkben, hogy érdemes egy­ben s másban még ellent is mondani néki...” Nem a rangsorolás igényé­vel említjük utoljára és rö­viden Kurucz Gyula nevét, aki „Nohát meséljünk” cí­mű 1970-ben megjelent re­gényével „váltotta meg je­gyét” a .mai irodalomba, s azóta is új munkával jelent­kezett. Megyénk szülötte még, Tiszavasváriban él és dolgo­zik Szigeti György, akinek ..Legyen valaki veletek” cí­mű verskötetét 1970-ben ad­ták kj és a kritika nem túl nagy elismeréssel, megértés­sel fogadta. Nem tudjuk, azonban mit hoznak a következő évek, a mostaniak mellett kik zár­kóznak fel e tájról a költé­szet, a regény, novella, esszé, az irodalom és művészettör­ténetírás művelői közé. Re­méljük, mind több tehetsé­ges fiatal indul e! a görön­gyös úton és vállalja az el- koveieae rasesek ere - *——tj .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents